Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-02 / 265. szám, hétfő

1953. november 2 UJSZO 5 KULTÚRMUNKÁNK TÜKRE A csehszlovákiai magyar dolgo z ők körében még mindig akadnak kultúrmunkások, akik ma is a legszívesebben csak a színdarabok rendezését vállalják, pedig népünk igénye és kul túráiig fejlődése meg követeli, hogy ne csupán a színját szás, hanem a kultúra minden más ága is fegyver legyen a kezünkben a jobb jövőért folytatott harc ban. A kapitalizmus idején gyakor latr

a szert tett rendezők nehezen tudják levetni akkor felvett rossz szokásaikat és sok esetben nem tudják, vagy nem akarják megérte ni, hogy nekünk figyelembe kell vennünk, mi a színdarab célja, van-e eszmei tartalma s előadása mennyiben segíti népünket mun kájában. De nem elegendő mind ezeket csupán figyelembe venni. A jó kultűrmunkásnak kötelessége nevelni dolgozóinkat. Fejlesztenie kell dolgozóink öntudatát,. hogy a kultúrmunkában mély és nemes eszmei célokat keressenek. Ezek a megcsontosodott, rutinos rendezők úgy vélik, hogy azok a jó szin darabok, amelyek a nézőket a »régi jó« időkben megríkatták. Elfe lejtik, vagy nem értik, hogy az elengedhetetlen érzelmi hatások mellett az előadott színdaraboknak dolgozóink értelmére is kell hat niok, hogy okuljanak és tanuljanak belőlük. A kultúrmunkának tehát sokoldalúnak kell lennie. Nem szabad csupán a kultúrmunka területére kiterjednie. MIT VÁRNAK DOLGOZÓINK? Népünk azt akarja, hogy többet adjunk neki. mint a burzsoá kultúra . és sokoldalúbban lássuk el kulturális igényeit. Minden lehető ségünlí megvan arra, hogy a népszoká. sokat fe'elevenítsük és csiszolt mü vészi formában hozzuk őket dolgozóink elé. Az igazi népi kultúra — melyet tovább kell fejlesztenünk — az egyszerű dolgozók életét tük rözi formájában gazdag, színes és ötletes. Dalaiba. táncaiba, stró fáiba, zenéjébe az aktuállis prob lémákat szövi és arra törekszik, hogy a nép vágyát és örömét kifejezze. A jó kultúrmupkás nemcsak terjeszti a népi szokásokat, hanem továbbfejleszti azoknak tartalmát is. Elmondhatjuk, hogy dolgozó népünk ma már nemcsak a sz'nclarabnyujtotta művészi élményekben részesülhet, hanem részt ve. het sokféle kultúrmegnyilvánulásban amelyek megtanítják könynyebben és szebben élni. Azt a tényt, hogy hazánkban eddig soha nem látott fejlődésnek indult a népi kultúra, mi sem bizonyítja jobban, mint eddig elért eredményeink. Az út tehát, amelyen járunk, helyes út. KULTURÁLIS FEJLŐDÉS A Csemadok központi elnöksége, szem előtt tartva dolgozóink kul turális igényeit, jelentős határozatot hozott az elmúlt évben. E ha. tározat értelmében több Csemadokcsoport szakított már a »csak színjátszás« elméletével és széleskörű kultúrmunkát végez. A Csemadok pelsöci helyi csoportja kezdeményezésére újszerű kultúrmozga'om indult meg, amely magában foglalja az emberről való gondoskodást minden téren. Kultúrfellépéseink mind szorosabban kapcsolódnak dolgozó népünk munkájához. Amíg a mult évben kultúrbrigádjaink 56 esetben jártak kint a mezei munkát végző dolgozóink közt, idén ntár 110 alkalommal adtak kultúrműsort. Ugyancsak jelentős fejlődés mutatkozik a kultúrmunkások iskoláztatása terén. Az elmúlt idényben 15 szak- és kultúrpolitikai tanfolyamot rendezett a Csemadok. Volt köztük előadóképző, színremdező, tánc olvasókör és énekkarvezető tanfolyam. Tavaly ősszel megindult a tudományos előadássorozat, ame'yen több, mint 52 ezer hallgató vett részt. A népi alkotások ter^n szintén örvendetes fejlődésről számolhatunk be. Az országos népművészeti alkotóversenyen idén már három csoportunk vett részt Tavaly nyáron a kassai dal és tánccsoport szerepelt sikerrel Strážnicén, idén tavasszal pedig a komáromi színjátszócsoport nyerte el az első díjat Kassán és átütő sikerrel mutatkozott be a prágai Népművészeti Fesztiválon A komáromi tánccsoport is nagy sikert aratott az országos népmü vészeti szem'én gazdag feldolgozása táncaival. íme ez a néhány példa is igazolja, mire képes dolgozóink régen semmibevett kultúrája, ha lerázva magáról a kizsákmányolás bilin cseit, szabadon virágozhat. Az elő adások és iskoláztatások eredmé nyeként falvainkon új kultúrmunkások nevelődnek, akik a szociális ta népi kultúra lelkes terjesztőivé válnak. Ezek az újtípusú szocalis ta kultúrmunkások, ha nem is ren delkeznek oly hosszú gyakorlattal, mint az évtizedes múltra visszatekintő rendezők, bátor kezdeményezésük eleven mozgatóereje fejlődő népi kultúránknak. Rigmus és kö szöntőbrigádokat, dalcsoportokat, szavailókórusokat, képzőművészeti olvasóköröket, irodalmi vitaesteket Csemadok-félórákat és tisztasági versenyeket szerveznek a színjátszás mellett. A KULTURA ÉS A MUNKA SZOROS ÖSSZEFÜGGÉSE N Kultúrcsoportjaink legtöbb vezetője megértette már, hogy akkor van a legnagyobb szükség a sok oldalú kultúrmunkára, amikor a legtöbb a feladat. Ez természetes is, mert hiszen ha arról van szó, hogy a , kultúrmunka elősegíti a szocialista építést, akkor feltétle nül abban az időben kell leginkább tevékenykedni. amikor a legsürgősebb és legtöbb a munka. Bár a jelentések azt mutatják, hogy kultúrcsoportjaink az idei aratás alkalmával derekasan kivették részüket a munkából, ennek ellenére még mindig sok a hiá nyosság. A kultúragitációt csak al kalomszerüen, nem pedig folyama tosan végzik. A most folyó őszi munkák ösztönzést és alkalmat adnak arra, hogy kultúrbrigádjaink nyári tapasztalataikat felhasználva tovább folytassák kultúrmunká jukat. Nyáron a kultúragitációs munká ban legjobb eredményt a dunaszerdahelyi és a kassai járás kultúrcsocportjai mutatták fel. A dunaszerdahelyi járásban a felsöpato nyi, nádasdi, bősi, dióspatonyi és szerdahelyi kultúrbrigádok adtak 12 esetben munkára buzdító színvonalas műsort. A kassai járás csoportjai hét esetben köszöntötték dallal az aratókat. Jó kultúrbrigádokat szerveztek még a rimaszombati, rozsnyói és somorjaí csoportok. A rozsnyói kul túrbrigád tagjait Vígteleken szeretettel fogadták az EFSz dolgozói. Fellépésük annyira tetszett hogy a szövetkezet idősebb tagjai is nótára gyújtottak és jókedvűen, lélekben és testiben felfrissülve, derekasan nekiláttak együtt a munkának. A somorjaiak a csákányosi állami birtokon szerepeltek, aihol a kombájnok az énekkar pattogó dalai mellett indultak munkába. A rimaszombatiak kultúrbrigádja Darnyán nemcsak műsorával, hanem munkájával is sikert aratott. Mindenütt elhangzott a kérés, hogy máskor is látogassa meg őket a kultúrbrigád. Eredményeinket hosszasan felsorolhatnánk, A legörvendetesebbel érdemben kell foglalkoznunk és pedig a rigmust író közösség működésével. Leginkább a helyi adókban műkődnek, kultúrrendezések alkalmával is szerepelnek. A legjobb rigmusírók Pereden, Tardoskedden és Naszvadon vannak. A rigmusokba beleszövik a legjobb dolgozók nevét s élenjárók példájával lelkesítik a lemaradottakat. A rigmusírás nem új keletű, nyoma fellelhető falvainkon még ma is a lakodalmi, szüreti, Vagy más köszöntő strófákban. A régi rend Idején azonban vérszegény lett a strófás köszöntés. Elveszett a lényege, eszmei mon danivalója Elveszett ezzel a stró fázás igazi művészi értéke is Rigmusiróink, népi dalnokaink előtt ma nagy lehetőségek állanak, nemes célokat tűzhetnek ki maguk elé. Tardoskedden olyan rigmus szü letett, melyben a közös vagyon vé delméről énekelnek i Tardoskeddi póré mellett a cukor répa de szép. Odajár a tardoskeddi asszonysereg levélért Ha csak levelet vinnének, nem volna az semmi sem, Csakhogy levél mellé répát, nem is egyet visznek el Ugyancsak megpirongatják rig musban a kertészek lemaradt cso portját: Tinektek is szól a nóta. tardoskeddi kertészek. Hogy jövőre a földünket még jobban műveljétek. Mert ha csak így dolgoztok ám, akkor csúnyán megjártok. Jövőre a kerti földben csak gazt találtok. De nemcsak ilyen csipkelődő da lókat énekelnek. hanem büszkén emelik ki a jó munkásokat é méltó dicséretben részesítik őket iparkodó '-ért Janzó elvtárs és csoportja a dohánytermésben, — Hogy csinálta, mint végezte — de bő termést ért el. Alig kezdték kapálgatni, sürögtek forogtak. Letördelték, szárítgatták s duplán is beadtak. A népi költészet jó termőtalajra talált szocialista hazánkban és elin. dúlt azon az úton, amelyen további fejlődéssel kecsegtet. A népi költé-. szetnek és rigmu sí'ásnak azonban vannak még hiányosságai, amelyek az idők folyamán eltávolíthatók volnának, ha a hazánkban élő fiatal cr -^szlovákjai magyar költőktől útmutatást és buzdítást kapnának. Fiatal költőinknek példáikkal segí. teniök kellene a népi rigmusírókat, hogy színvonaluk eme''"-" ;ék. Reméljük, hogy a segítés nem is hiányzik majd a jövőben, hiszen sok tehetséges költőnk van, akik p4gy segit. ségére lehetnének hazánkban a kultúragitációnak azzal, ha aktuális rigmusokat imának. ÜJ ÜTŐN Az új kultúra, amelyet hivatva vagyunk terjeszteni, s amelyet meg kell ismertetnünk a dolgozókkal, szép és nemes, mert az embert, a szocialista társadalom építésének ügyét szolgálja. Gottwald elvtárs tanításához hűen rfiindíg szemünk előtt kell tartanunk, hogy minden munkánk végcélja az ember. Ez a tanítás indította el ,,Az emberért, a szocialista faluért, szocialista városért" jelszó alatt kezdeményezett mozgalmunkat, amelybe eddig több mint 70 csoport kapcsolódott be. A mozgalom célja megszépíteni falvainkat, tetszetőssé tenni középületeinket, csinossá az utcákat, ''sztává az üzleteket és jobbá a dolgozók ellátását. E téren vannak már szép sikereink. Elsőnek kiemelhetjük a felsősaelieket, akik megjavították az iskolát, kultúrházat, autóbuszmegállót létesítettek és rendbehoz' az utcákat. Az új út, melyen kulturális életünk elindult, igazolja Lenin elvtárs megállapítását: „Azelőtt minden emberi ész és lángelme csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a kultú. ra és technika minden áldását, másokat pedig megfosszon a legszüksé ge

sebbektől is, a művelődéstől, a fejlődéstől. Ma azonban a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közös tulajdona és mostantól fogva soha többé emberi ész és lángelme nem lehet az erőszak és kizsákmányolás eszközévé". Vajda József VITÉZSLAV NEZVAL: /Q béke dala f (Részlet) A békét zengem. Jöjjetek! Joliot-Curie, hívlak téged s minden tudóst, hoqy szervezzétek a nagy zsűrit, amig lehet, a béke dalát zengem. Jöjjetek akadémián dolgozók kiket zsarnok átok fenyeget újra. jól tudjátok, hogy a béke is tudomány, a béke dalát zengem. ^ Charlie Chaplin, önt keresem, ki hulló könnyből szőtt mosolygást az idő malma őröl folyvást, soha nem állt egy vérere sem. a béke dalát zengem. Bezrucs Péter, jöjj el te is, zendülő bárd. örök vanaszló, jöjjetek. Eluard Picasso, jöjj el. Hja Grigorievics, a béke dalát zengem. Ti maquisták mind jöjjetek, kikről a Rhöne-nál szól az ének ma is Aragon. hívlak téged, mind. kik megmenekedtetek, a béke dalát zengem. Szárnyas lovon vágtass ide s mint láthatatlan nagy hadoszlop, védi meg minket minden gonosztól, Bugyonnij lovas serege, a béke d/ilát zengem. Fordította: VAJDA ENDRE. RetJl oau mar a ha Iá r Az esős ősz beköszöntött, hegyek alján köd szitál, gyér-lombú fák tarka köntöst öltöttek bozontos fejükre, s komorabb lett a folyó tükre. Vándormadár messze jár. Ilyenkor hamar jön az este, siet nyugodni le a nap, sáros lett már a hosszú mezsgye a kopaszodó kert alatt. Kicsi házak összebújnak, két szemükből hull a fény. Szerelmesek súgnak-búgnak pitvar-ajtó szögletén. Szaga száll a piros bornak Szövetkezet udvarán, fiatalok táncot ropnak egész nyáron jól dolgoztak. Rendben van már a határ Ozsvald Arpád. • • • EI.VTÄRS.41M tgy jött, mint a fény a tavaszi napok alkonyán az igazi öröm, mely boldogan ragyog le rám. Az életem útja már vidám, fényt szór le rám a nap s a hosszú éji gond nem nyomja többé vállamat. Óh, mily boldog vagyok, hogy egy szabad hazának fia vagyok. Elvtársaim, kiáltsuk. hogy szabadság, mert e szóban minden benne zúg, szövetkezetek, városok és az épUlő új faluk, ház és ház motorként a jövőbe lendül. S új város lesz a tegnap még zöldelö mezőn. E föld. melynek hajdan száz úri bitang volt a királya, mint fénytenger olyan ma. Most tanít a párt (gazára a forradalom szikrája, mely a legkeményebb acélt Is átjárja. Az utcán a hömpölygő tömeg. Ki erre, ki arra megy, hogy az ötéves tervet az acélnál is keményebbre edze meg. Mi már tudjuk, hogy a jövőnket formáló keaok vad iramában vágyunk célba ért és az égre dobjuk a szocializmus fényivét. TÖRÖK ELEMÉR. 1