Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)
1953-11-06 / 269. szám, péntek
202 ül SZÖ 1953. november 7 A szovjet kormány jegyzéke Nagy-Britannia. Franciaország és az USA kormányaihoz a külügyminiszterek konferenciájának összehívásáról Október 18-án a Szovjetunió külügyminisztériuma egybehangzó jegy zékeket kapott Nagy Britannia, Franciaország és az USA kormányaitól, válaszul a szovjet kormánynak a külügyminiszterek konferenciájának ősz szehívásáról szóló szeptember 28.i jegyzékére. November 3-án a Szovjetunió külügyminisztériuma Nagy-Britannia, Franciaország és az USA moszkvai nagykövetségéhez eljuttatta a szovjet kormány válaszjegyzékét. A brit kormány 1953 Őfelsége, Nagy-Britannia királynője nagykövete tiszteletének kifejezését küldi a Szovjetunió külügy miniszterének és őfelsége külügyminiszterének utasítására a követ kezöket közli tisztelettel: 1. Őfelsége kormánya, mint rendesen, az Egyesült Államok és Franciaország kormányaival való szoros megbeszélés után figyelemmel áttanulmányozta a szovjet kormánynak szeptember 28-án kül dött válaszát a három nyugati hatalomnak a négyhatalmi konferen ciával kapcsolatos azon javaslatára, hogy e konferenciát október 15-re Luganoba hívják össze. Megbeszé lést folytattak a német szövetségi köztársaság kormányával és a ber lini német hivatalokkal is. 2. A Németországot és Ausztriát illető problémák kielégítő megoldása bizonyára mérhetetlenül fontos a nemzetközi feszültség min de,n igazi és tartós enyhítése szem pontjából és ezen országok népeinek jövője számára létfontosságú. Őfelsége kormánya, tekintettel megelőző, július 15-i és szeptember 2-i jegyzékeire, szilárdan kitart amellett, hogy a fő nemzetközi kérdések megoldásában, közöttük Európa biztonságának problémájában is, igazi haladás azzal érhető el, ha Németország és Ausztria kér déseit nem további jegyzékváltásokkal, hanem az Egyesült Államok. a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és Franciaország külügyminisztereinek konf erenciáj án tárgyalják meg. Őfelsége kormánya reméli, hogy a szovjet jegyzék azt a készséget fejezi ki, hogy késede lem nélkül megtárgyalják e kérdéseket. 3. Ez a konferencia a szovjet kormány számára lehetővé teszi, hogy kifejezésre juttassa nézeteit a német & áz osztrák kérdéssel kapcsolatban bármilyen nézetét, Őfelsége kormánya készsége sen felhasználja ezt az alkalmat, hogy nézetét nyilvánítsa azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel előző jegyzékei már foglalkoztak. 4. Ami azt a szovjet javaslatot illeti, hogy az osztrák kérdést szo kásos diplomáciai úton tárgyalják meg Őfelsége kormánya azon a nézeten van, hogy a diplomáciai utak mindig nyitva állanak és hogy Őfelsége kormánya tqvábbra is figyelmesen megvizsgál minden szovjet javaslatot a szerződéssel kap csolatban, amelyet ezen az úton megtárgyalás céljából előterjeszthetnek. Mivel azonban ez utak használata az utóbbi néhány évben nem vezetett haladáshoz, Őfelsége kormánya azt a nézetet vallja, hogy e kérdésnek a négy külügyminiszter álta.l való megtárgyalása a legjobb gyakorlati út, amely ki vezet s mostani zsákutcából és amelyen megegyezést lehet elérni a szerződésről. 5. A német és az osztrák kérdés megoldása túlságosan elhúzódott. október 18-i jegyzéke Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország kül ügyminiszterei tudatában vannak annak a személyes felelősségnek is, amelyet kormányaik a szovjet kormánnyal együtt Németországgal és Ausztriával szemben viselnek és ezért ezeket a kérdéseket a leggyorsabban meg akarják tárgyal ni a szovjet külügyminiszterrel. Mivel az eredetileg javasolt idő pont — október 15-e — már elmúlt, Őfelsége kormánya azt javasolja, hogy a külügyminiszterek november 9-én tartsák konferenciá jukat Liuganoban. Őszintén reméli, hogy a szovjet kormány beleegyezik abba. hogy a konferencián részt vegyen. 6. A szovjet jegyzék továbbá azt a javaslatot tartalmazza, hogy ezenkívül hívják össze az öt nagyhatalom konferenciáját is a nemzetközi feszültség enyhítésére szolgáló intézkedések megtárgyalása céljából. Őfelsége kormánya min dig készen áll és hajlandó e feszültség okait megtárgyalni, hogy e feszültséget kiküszöböljék. Ezt azonban olyan feltételek mellett akarja megtenni, amelyek réális kilátást adnak pozitív eredmények elérésére és amelyek biztosítanák azt, hogy az érdekelt kormányok álláspontjukat közvetlenül adják elő. Őfelsége kormánya ezért már beleegyezett a Koreáról szóló politikai konferencia összehívásába olyan formában, amelyet a kommunista fél javasolt a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon és a fegyverszüneti egyezmény, meg az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése i s ajánlott. Azt javasolták, hogy a konferencia előkészítésének kérdését Panmindzs ónban tárgyalják meg. \A szovjet jegyzékben felsorolt öt kormány képviseltethetné magát e konferencián, amely mint remélhető, hamarosan megkezdődik. E konferenciának célja a távolkeleti feszültség egyik fő okozójának kiküszöbölése és így a többi nemzetközi problémák hamaros békés megoldásához vezető út megnyitása. A szovjet jegyzékben feltünte tett többi kérdéseket, mint a leszerelés kérdését, az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében tárgyalják, vagy fogják tárgyalni. A szovjet jegyzékben felsorolt néhány kérdést nemrégiben a Szov jetunió kérelmére a közgyűlés jelenlegi időszakának napirendjére tűzték. Ezenkívül Őfelsége kormánya továbbra is kész szokásos dip lomáciai úton megtárgyalni bármilyen kérdést, amelyet bármilyen kormány akar majd felvetni. 7. így tehát e különböző kérdésekben az előre vezető út nyitva áll. Ha ezenkívül a jelenlegi időben eredményes konferencia jöhet létre Luganoban. ezzel előkészítik a talajt a többi fő kérdések megtárgyalására és az államok közötti békés és baráti kapcsolatok felte teleinek megújítására. A szovjet kormány 1953. november 3-i jegyzéke A szovjet kormány megerősíti az angol kormány október 18-i jegyzékének vételét, amelyet a szovjet kormány szeptember 26 i jegyzékére küldött válaszul. Az angol kormány október 18-i jegyzékében, valamint előző, szeptember 2-i jegyzékében megkerüli a szovjet kormány - által kitűzött fő kérdéseket, amelyeknek megoldása hozzájárulna a megoldatlan nemzetközi problémák megoldásához és a béka megszilárdításához. E megoldás szükségessége azóta még sürgetőbbé vált. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az angol kormány utolsó jegyzéke is a három nagyhatalom, vagyis Anglia, Franciaország éb az USA külön megegyezésének eredménye. Ezért a három nagyha talom külügyminisztereinek új londoni konferenciája épp úgy, mint a megelőző washingtoni konferencia sem könnyíti meg semmiképpen a megoldatlan nemzetközi problémák megoldását. Ellenkezőleg, az ilyen konferenciáknak szükségszerűen kor. látozniuk kell a kezdeményezést és a megegyezés elérésének lehetőségeit az érdekelt hatalmak között, ami természetesen ellenkezik a nemzetközi'. együttműködés érdekeivel. A szovjet kormány szeptember 28-i jegyzékében Anglia kormányát, valamint az USA és Franciaország kormányait is figyelmeztette annak szükségességére, hogy Anglia, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminiszterei tár gyalják meg a nemzetközi kapcsola tok feszültségének enyhítésére irá nyúló intézkedéseket. A szovjet kormány amellett aszerint, igazodott, hogy az említett hatalmak kormá nyai is megegyezés elérésére tőrekednek, ami már a legközelebbi idő ben enyhítené a nemzetközi feszült séget és ez viszont pozitív eredmé nyek elérését tenné lehetővé az idő. síserii nemzetközi problémák megöl dásában. A szovjet kormány e javas latában abból indult ki hogy most főleg a koreai fegyverszünet meg kötésével kapcsolatban ehhez kedvező helyzet alakult ki. Ismeretes, hogy a koreai fegyver szünet elérésére mily kedvező jelentősége volt a Kínai Népköztársaság kormánya eljárásának, amely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányával együtt olyan kezdeményezést mutatott, amely a koreai vérontás megszüntetéséről szóló egyezményhez vezetett. Egé.- természetes volna mind az egyik, mind a másik érdekelt féltől elvárni, hogy további lépéseket tegyenek a nemzetközi feszültség enyhítésére. A nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló kérdések megtárgyalásálnak elutasítását nem volna lehet, séges másként értékelni, mint hogy nem hajlandók hozzájárulni a megoldatlan kérdések megoldásához és így a béke megszilárdításához és a nemzetközi biztonság biztosításához is hozzájárulni. Az egyik fő momentum, amely a nemzetközi kapcsolatokban fennálló nagy feszültségről tanúskodik, az a tény, hogy az utolsó években mindjobban fokozódik a lázas fegyverkezés, amelynek részét képezi az atom- és hidrogénfegyverek gyártása. Egyes államok katonai csoportosulást létesítenek más államok ellen, gyoirsan növekedik a hadátámaszpontok hálózata, amelyeket néhány idegen áillam területén létesítenek, stb. Ha Anglia kormánya épp úgy. mint a Szovjetunió kormánya elismeri, >hiogy az ilyen helyzet fokozza az új világháború veszélyét és hogy a felsorolt mérhetetlen fontosságú nemzetközi kérdések megtárgyalását nem lehet bi. zonytalan időre elhalasztani, akkor kell, hogy elessenek azok a kifogások. amelyeket az ellen támasztanak, hogy további halogatáis nélkül kezdjenek tárgyalásokat arról, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a nemzetközi feszültség enyhítésére. Ellenkező esetben nem volna lelhetséges megfelelő feltételeket biztositani az időszerű nemzetközi problémák megoldására, amelyek megoldásának Anglia kormánya is nagyfontosságot tulajdonít. Anglia kor. mánya október 18 i jegyzékében arra hivatkozik, hogy néhány kérdést, amelyeket a szovjet kormány szeptember 28-i jegyzéke tűzött ki, többek között a leszerelés kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében már tárgyalják vagy tárgyalni fogják. Ezt az érvet azonban a legcsekélyebb mértékben sem lehet elfogadhatónak minősiteni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a nemzetközi béke fenntartását érintő néhány fontos kérdést már a szervezet fennállásának kezdete óta tárgyalnak. Ez elsősorban olyan kérdésekre vonatkozik, mint a fegyverkezés csökkentése és szabályozása, az atomfegyverek és egyéb tömegpusztító fegyverfajták eltiltása, haditá•maszpontok idegen területeken való építésének megengedhetetlensége, az új világháború előkészítésére irányú, ló propaganda eltiltása. Amint azon. ban ismeretes, e fontos kérdések megoldáisa súlyos nehézségekbe ütközött. Ennek következtében némelyik ország lázas fegyverkezése nemcsak hogy nem csökken, hanem még nagyobb mértékben tovább folyik, ami. nek következtében állandóan növekedik az ezen országok széles nép. rétegeinek vállára nehezedő adóteher és a tömegirtó fegyverek, főleg a hidrogénbomba felfedezésének következtében egyre pusztítóbbá és veszélyesebbé válnak. A nemzetközi feszültség enyhítésének szempontjából nagy jelentősége van a koreai kérdés teljes megoldásának. Ez most megköveteli, hogy a megkötött fegyverszünet alapján oldják meg a ko. reai nemzet egyesítésének és a tartós koreai béke helyreállításának kérdéseit. Ezeket a célokat kell szolgálnia a Koreáról szóló politikai konferencia összehívásának. A szovjet kormány már szeptember 28-i jegyzékében rámutatott arra, hogy e konferencia összehívása nagy nehézségekbe ütközik már a konferencia összetétele kérdésének megtárgyalásában. Még mindig látható, hogy nyilvánvalóan lebecsülik azt, hogy e kérdésben egyetértésben járjanak el az olyan közvetlenül érdekelt államokkal, mint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. Amint teljesen nyilvánvalónak kellene lennie, a Koreáról szóló politikai konferencia sikere sok tekintetben attól függ. hogy mindkét közvetlenül érdekelt fél egyetértésben járjon el és hogy részt vegyenek rajta más semleges államok is, amelyek hozzájárultak a koreai fegyverszünet eléréséhez és lényegesen elősegíthetik az egész koreai kérdésnek e konferencián való megoldását. Az elért egyezmény alapján Panmindzsooban már tárgyalások folynak mind két fél között, amelyeken a Koreáról szóló politikai konferencia előkészítésével kapcsolatos megoldatlan kérdésekről tárgyalnak. Ha az USA kormánya és néhány más ország kormányai, amelyek felelősek azokért a nehézségekért, amelyek a koreai kérdés megoldásánál keletkeztek, — főleg a konferencia összetételének megoldásánál keletkezett nehézségekért — valóban e konferenoia sikerére törekednek, akkor nem hagyhatják figyelmen kívül a koreai és kínai fél említett jogos követelményeit, amelyekben — amint a konferencia összetétele kérdésének az ENSz közgyűlése 7. ülésszakán való megtárgyalása megmutatta — az európai, ázsiai és afrikai államok többsége osztozik. A nemzetközi feszültség enyhítése sok tekintetben a Kínai Népköztársasággal való kölcsönös kapcsolatok kérdésének megoldásától, Kína törvényes jogainak az Egyesült Nemzetek Szervezetőben való felújításától és a béke megőrzését és a nemzetek biztonságát érintő fő kérdések megoldásában való részvételétől függ. Ha figyelmen kívül hagyják azt, hogy haladéktalanul meg kell oldani a Kínai Népköztársaság nemzeti jogai felújításának kérdését és ha akadályozzák Kína teljesjogú részvételét az időszerű nemzetközi problémák megoldásában az azt jelenti, hogy a nemzetközi feszültség további fenntartását segítik elő. Az egész ügyet nem lehet csupán a Kínai Népköztársaságnak a Koreáról szóló konferencián való részvételére korlátozni, mert e konferencia pozitív eredményei nem csekély mértékben kapcsolatban állanak a kínai nép jogainak és törvényes érdekeinek elismerésével a többi fontos nemzetközi problémák megoldásánál. Tarthatatlan helyzetnek kell elismerni azt is, hogy mindezen évek folyamán mindenféle agresszív akcióra kerül sor a^ Kínai Népköztársaság ellen, amelyeket némelyik nagyhatalom provokált. Mindezekből az következik, hogy az időszerű nemzetközi problémák megoldására, amelyek nagy fontosságiak a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából, nem beszélve a délkeletázsiai és osendesoceáni országokban levő helyzet speciális kérdéseiről — sürgősen össze kell hívni az öt nagyhatalom: Anglia, Franciaország, az USA, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek konferenciáját. A szovjet kormány azon javaslatára válaszul, hogy hívják össze az öt nagyhatalom külügyminisztereinek konferenciáját, amely megtárgyalná a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedéseket, az angol kormány kijelentette, hogy kész megtárgyalni e feszültség okait kiküszöbölésük céljából. Emellett azonban az angol kormány kijelentette, hogy ezt „olyan feltételek mellett akarja megtenni, amelyek reális kilátást adnak pozitív eredmények elérésére és amelyek biztosítanák, hogy az érdekelt kormányok álláspontjukat megfelelően adják elő." Anglia kormánya tehát kijelenti, hogy kész megtárgyalni a jelenlegi nemzetközi feszültség okait kiküszöbölésük céljából, egyúttal azonban mindjárt elutasítja az öt nagyhatalom konferenciájának a jelen időben való összehívását. Ez kitűnik abból, hogy különféle előzetes feltételeket szab, amelyeknek célja az említett konfierencia összehívásának bizonytalan időre való elhalasztása. Ha az angol kormány továbbra is kitart az ilyén előzetes félté-, telek mellett, ez azt fogja bizonyítani, hogy a valóságban nem törekszik a nemzetközi feszültség enyhítésére és a megoldatlan nemzetközi problémák megfelelő megoldására. Az angol kormány az öthatalmi konferencia összehívását arra való hivatkozással utasítja el, hogy beleegyezett a Koreáról szóló politikai konferencia összehívásába, amely konferencián képviselve lehetnek mindezek a nagyhatalmak. Az angol kormánynak ez a kijelentése azonban nem reális már azért sem, mert állásfoglalása, amellyel elutasítja a semleges országok részvételét a Koreáról szóló konferencián, lehetetlenné teszi a Szovjetunió részvételét az említett konferencián. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Koreáról szóló konferencián nincs lehetőség arra, hogy megtárgyalják a nemzetközi feszültség enyhítésének egész kérdését, amely kérdésnek megoldása jelenleg kétségtelenül halaszthatatlan. / A szovjet kormány szeptember 28-i jegyzékében felhívta a figyelmet arra, hogy a legutóbbi nyugatnémetországi politikai események fokozták a nyugtalanságot Európa békeszerető országaiban. A nyugatnémetországi uralkodó körök nyíltan céljukul tűzik ki a remilitarizáció tervének gyors megvalósítását. Lépéseket tesznek a rendes hadsereg megteremtésére, a katonai légierők és haditengerészet felállítására. Az ipari vállalatok százait haditermelésre állítják át. A nyugatnémet monopolisták, akik annak idején Hitler agresszióját sugalmazták, felújítják a hadiipart. Azok a tábornokok, akik felállították a hitleri hadsereget és megvalósították Hitler háborús terveit, újból vezető szerepet töltenek be és fegyveres erőket alakítanak Nyugat-Németországban. A jelenlegi bonni kormány, amely a nyugatnémet monopolisták agresszív köreinek és a hitlerista katonai vezetőknek törekvéseit képviselik, már nem is tartja szükségesnek, hogy eltitkolja a szomszédos államok ellen irányuló agresszív céljait. A nyugatnémetországi uralkodó körök nyiltan világgá kürtölik revansiszta terveiket, amelyek egyre inkább veszélyeztetik az európai biztonságot. A nyugatnémet revansiszták, akik az utóbbi időben felemelték fejüket, biztosítani igyekeznek a maguk számára más államok agresszív köreinek támogatását. Ilyen helyzetben lehetetlen észre nem venni Nyugat-Németország uralkodó körei törekvésének vesze delmességét, amelyekkel minden téren meg akarják gyorsítani a párizsi, valamint bonni szerződés ratifikálását és érvénybelépését. Ezekre a szerződésekre számítanak Nyugat-Németország gyor s újrafelfegyverzésénél és európai revansiszta terveik megvalósításánál. Ilyen körülmények között különösen megengedhetetlennek kell minősíteni azokat a kísérleteket, amelyekkel erős nyomást igyekeznek gyakorolni az utóbbi időben például Franciaországra, hogy küzdje le a közvélemény ellenállását a bonni és párizsi egyezménynyel szemben.' (A jegyzék befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)