Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-26 / 286. szám, csütörtök

4 ÜJ SZÖ 1953. november 26. Václav Dávid miniszter beszéde az ENSz-ben a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló szovjet javaslatokról Az ENSz 1. számú bizottság á . egyrészt országai népének határoban lefolyt vita során november 23- ! zott törekvését a nemzetközi feJoliot-Curie beszéde ci Béke .Világtanács ülésszakának megnyitó ülésén án beszédet mondott Václav Dávid külügyminiszter a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló szovjet javaslatról. Beszédében többek között azt mondotta: Az utóbbi hónapok folyamán feltartóztathatatlanul növekszik a megoldatlan nemzetközi problémák tárgyalások útján való megoldásáért indított mozgalom és világszerte mind szélesebb tömegek támogatását nyeri el. Hogy a tárgyalások sikerrel végződjenek és hogy a vitás kérdéseket valóban úgy oldják meg, ahogy erre a békeszerető emberiség vágyakozik, ehhez elsősorban mindkét részről jóakaratra van szükség. A Szovjetunió kormánya állandóan ilyen jóakaratot mutat és pedig nemcsak az utóbbi időben, hanem a szovjet állam keletkezése óta. A nemzetközi feszültség okai. Látni kell azonban, hogy a vitás kérdések békés megoldásának útjába állandóan újabb akadályokat gördítenek. Míg az egész világ a nemzetközi problémák békés úton való megoldásáról beszél, a nyugati hatalmak uralkodó körei és elsősorban az USA a valóságban nem akar hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Ellenkezőleg az utóbbi években mindjobban fokozza lászültség enyhítésére és nem hallgatja el másrészt azon mágnások kitartó és a világ békéjével szemben ellenséges törekvéseit, akiknek érdekükben áll a nemzetközi helyzet kiéleződése. A nemzetközi közvélemény figyelme e napokban a külügyminiszterek konferenciájának összehívására irányul. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere e hó 13-i sajtókonferenciáján hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió pozitív álláspontot foglal el e konferencia összehívásával kapcsolatban és hogy szükségesnek tartja e konferencia összehívását, amennyiben ez a nemzetközi feszültség enyhítését fogja szolgálni. Ez a világos kijelentés megcáfolja a szándékosan terjesztett hazugságokat, amelyeket utoljára a nyugati hatalmak 1953. november 16-i jegyzéke ismételt, amely szerint a Szovjetunió a külügyminiszterek konferenciájának összehívásával kapcsolatban negatív álláspontot foglal el. A világ közvéleménye nagyra becsüli a Szovjetunió őszinte törekvéseit és kezdeményezéseit, amelyek megmutatják a vitás problémák békés megoldásának útját és módsze reit. Ezért a nyugati hatalmak vezető tényezői sem hagyhatják figyelmen kívül népeiknek a megolzas fegyverkezését, beleszámítva az datlan nemzetközi problémák békés atom- és hidrogénfegyverek gyár ; megoldására irányuló óhaját és ezért tását is; támadó katonai tömböket ; az utóbbi ,időben mind gyakrabban | lyozása érdekében alkalmazott mes A Béke Világtanács ötödik ülés szakán Frederic Joliot-Curie, a Bé. ke Világtanács elnöke mondott beszédet. Többi között kijelentette: Minden népnek közös felelősséget kell vállalnia, hogy a béke szempontjából kedvező irányban változtassák meg a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi hónapok eseményeinek eredményeként a nemzetközi helyzet világosan mutatja, hogy a közös felelősségen kívül egyes országokra, következésképpen azok nemzeti mozgalmaira is igen nagyjelentőségű különös felelősség hátul. Ez a felelősség haladéktalan ak. ciókat követel. A Németországgal szomszédos országoknak az j-eurő pai védelmi közösség . avagy a militarista Németország újrafel fegyverzésének bármely más for mája elleni akciói, az ázsiai orszá goknak és a koreai probléma meg oldásában valamint a vietnami há. ború megszüntetésében érdekelt or szágok akciói azon akciók közé tartoznak, amelyek a békéért vívott harcban előtérbe állítják az egyes országok felelősségét. Erős ellenféllel, a hidegháború tökéletesített fegyverével van dolgunk. Ezt a fegyvert »faladatának« teljes ismeretével alkalmazza a pszichológiai hadviselés stratégiai hivatala. Állandóan küzdenünk kell a ha zugság és a cselszövés ellen. A kö zelmult eseményei igen jól megmu tat ják az egyezmények niegakadá. létesít a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen és gyorsan növeli haditámaszpontjainak há. lózatát. Az USA uralkodó körei nemcsak hogy folytatják „hidegháborújukat'', hanem fokozzák is. A nemzetközi kereskedelem terén diszkriminációs politikát folytatnak, ellenséges propagandát űznek és fokozzák rágalmazó hadjáratukat az amerikai sajtóban és rádióban. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi időben, amikor a világ népei örömmel üdvözölték a koreai fegyverszünet megkötését, az USA reakciós körei, amelyeknek érdekükben áll a nemzetközi helyzet kiélezése, minden lehetőt megtesznek, hogy meghiúsítsák a vitás nemzetközi kérdések békés megoldását. Hogy az Egyesült Államok uralkodó körei a sürgető nemzetközi kérdések békés megoldása iránt nem tanúsítanak jóakaratot, ezt bizonyítja az a szívós törekvésük, amellyel megakadályozni igyekeznek a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak visszaadását az ENSZ-ben. Ha az USA és azon államok uralkodó körei, amelyek eddig ebben a kérdésben az USA-t támogatják, valóban és komolyan a nemzetközi együttműködés felújítására törekednének, véget kellene vetniök annak ^a sértő politikának, amellyel fígyelfnen kívül hagyják a Kínai Népköztársaság fennállását, ennek a nagy, egységes és erős államnak létezését, amelynek részvétele nélkül nem lehet semüyen távolkeleti probléma megoldásába, sem pedig általában az időszerű nemzetközi problémák rendezésébe fogni. A nyugati világ reakciós körei félnek a békétől. Míg az emberek százmillióinak szívében erősödik az elszántság, hogy harcoljanak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezéséért, a nyugati világ reakciós beszélnek a „tárgyalásokról," A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a „tárgyalásokról" szóló beszédeikkel túlságosan gyakran csak a nemzetközi kérdések békés megoldásával ellenkező intézkedéseiket álcázzák. A nyugati nagyhatalmak 'folytatják háborús propagandájukat Azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió küldöttsége a közgyűlés 8. ülésszaka elé terjesztett „az új világháború veszélyének elhárítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére szolgáló intézkedésekről" címmel és amelyek kétségkívül ezen ülésszak napirendjének legfontosabb pontják képezik, a hidegháború, az örült fegyverkezés megszüntetésére és az államok közötti normális kap csolatok helyreállítására irányuló hathatós intézkedések elfogadását célozzák. Ennek azonban nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy ezeket a javaslatokat főleg a nyugati nagyhatalmak és az őket támogató országok azzal az őszinte szándékkal tárgyalják meg, hogy utat találjanak a nemzetközi feszültség enyhítésére és az új háború veszélyének elhárítására. Az USA, Anglia é s Franciaország vezető képviselőinek az eddigi leszerelési tárgyalások folyamán tett nyilatkozatai azonban újra meg újra ismétlik a koholt és hazug állítást, az úgynevezett „Szovjetunió részéről származó veszélyről", amely állítólag bizalmatlanságot kelt ' a nemzetközi kapcsolatok terén. Ezeket az állításokat semilyen tény sem támasztja alá és elejétől végig koholt állítások Arra vannak hivatva, hogy ürügyül szolgáljanak ahhoz, hogy a nagyhatalmak kitérhessenek a Szovjetunió által beterjesztett javaslatok kcmoly megtárgyalása elől és hogy terkedések jellegét és sokféleségét. A népek a tárgyalásokban annak eszközét látják, hogy enyhítsék, majd megszüntessék a nemzetközi feszültséget: olyan eszközt, amelynek segítségével véget lehet vetni a fegyveres összetűzéseknek, ren cjjezni lehet a vitás nemzetközi kér. déseket g amelynek segítségével le hetövé válik é

s megszervezhető lesz a leszerelés. Mások azt a látszatot keltik, mintha tárgyalni akarnának, de csak ,olyan feltételekkel hajlan dók megkezdeni a tárgyalásokat amelyek okvetlenül kudarcra vezet nének és számukra biztonságosabb hatalmi helyzetet teremtenének. Európa központjában — folytat, ta Joliot Curie — ismét felütötte fejét a veszély, amelyet Németor. szág szomszédai jól ismernek: a né. met militarizmus veszélye. Teljesen világos, hogy a milita. rista Németország újrafelfegyver zése megtelel a perifériális stratégiai amerikai politikájának. A re vansszellemtől megszállott, újrafel fegyverzett Nyugat-Németországot elsőrendű stratégiaj támaszpontnak vélik. A Németországgal szomszédos nyugati országok polgárai előtt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy sa ját biztonságuk veszélybe kerül, ha ezek a tervek megvalósulnak, mert az ilyen Németország esetleg meg próbálja — amint a múltban már megpróbálta — hogy az említett országok irányában kezdjen terjesz kedni. Ezt az egész agresszív politikát svédelem ürügyén tálalják fel, pe dig a valóságban az egész világ biztonságát komolyan veszélyezteti. Még sohasem nyúltak ilyen becs. telen fogásokhoz annak érdekében, hogy félrevezessék a közvéleményt. Igy a francia külügyminiszter a négy nagyhatalom értekezletének összehívására vonatkozó szovjet ja vaslatról 1953. október 29-én kijelentette a Köztársasági Tanácsban: „Továbbra is akiarjuk azt az értekezletet, amelyen a Szovjetunió felvethetne minden olyan problé mát, amelyet akar, többek között a biztonság kérdését. A Szovjet unió a saját biztonságáról fog be szélni, mi a mienkről«. Helyeselnünk kellene azt a nyilatkozatot de az e szavakat közvetlenül meg előző mondatban eleve szétrombol minden reményt, amelyet az ilyen értekezlet ébresztene, ugyanis hatá rozottan kijelentette: „Az európai védelmi közösség és a négyhatal mi értekezlet két egymást kiegé szítö elem«. Hogy lehet egymást kiegészítő elemnek nevezni egy részt azt az értekezletet, amelyen ^mindenki felvethet minden problé mát, amit csak akar- és másrészt a szerződést, amely szükségszerűen agresszív fegyveres erök létesítését írja elő? A továbbiakban Joliot-Curie ki jelentette: Az ázsiai eseményeket és külö nősen a Koreával kapcsolatos ese ményeket a világ minden népe nagy figyelemmel kíséri. Ezeknek az eseményeknek az elemzése '< hadmüveletek kezdete óta azt bi zonyítja, hogy azok, akik beavatkoztak a koreaj nép belügyeibe, elég erősnek tartották magukat ahhoz, hogy fegyveres erővel vív ják ki a győzelmet. A béke erői nagy győzelmet arattak, amikor kivívták a hadműveletek beszüntetését és a tárgyalások eszméjének diadalát. A nemzetközi feszültség enyhülésétől rettegő erők most a legkülönbözőbb eszközöket ragadják meg, hogy megakadályozzák a politikai értekezlet összehívását. A jelenlegi nemzetközi helyzetet jellemző fő események elemzése azt mutatja, hogy az erős nemzetközi feszültség légkörében igen nehéz a konkrét problémák megoldása. Ebben a légkörben igyekeznek az embereket félrevezetni és az veszély fenyegeti őket, hogy elragadtatják magukat a ^kereszteshadjárat-' szellemétől. Szeretném ha közvetlenül fordulhatnék mindezekhez az emberekhez és elmondhatnám nekik: Önök odaadással viseltetnek valamilyen rendszer iránt: Önök azt ondolják — hisz oly gyakran ismételgették Önöknek — hogy Önöket meg akarják hódítani és arra akarják kényszeríteni, hogy lemondjanak életformájukról; hogy az oroszokkal csak abban az eset. ben lehet tárgyalni, ha. megváltoztatják rendszerüket, a kínaikkal pedig csak akkor, ha visszahívják a formózai marsallt. Mi a véleményük arról, vájjon észszerű volna-e azt állítani, hogy az amerikaiakkal csak akkor lehet tárgyalni, ha megszüntetik a kapitalizmust ? Ha pedig ez nem így van. akkor nem kell-e az emberekkel — akármilyenek is legyenek és akármi, lyen rendszerben is éljenek — eszközöket keresni a nemzetközi feszültség enyhítésére ? Vájjon az öt nagyhatalom — amelyekre a legnagyobb felelősség hárul a béke fenntartásáért és megszilárdításáért — képviselőinek tanácskozása nem jelenti-e a legjobb utat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez? Találkozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői és az érdekeiket érintő véleményük, valamint aggályaik kicserélésével és a nézeteltéréseket okozó világproblémák általános megtárgyalásával oszlassák el a gyanút és enyhítsék a légkört. Ugy vélem, ülésszakunk egyik legfontosabb feladata az, hogy megtalálja a leghatásosabb eszközt, amellyel elérheti, hogy ez az annyira szükséges tanácskozás lét. rejőjjön. Gazdasági és kulturális egyezmény a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között körei még jobban aktivizálták ellen, fenntarthassák háborús készülődéseiállásukat a nemzetköz, feszultseg ket é

s propagandájukat, enyhítésére irányuló törekvésekkel szemben. Üjból és újból megmutatkozik, hogy ezek a körök, amelyeknek a lázas fegyverkezés óriási nyereségeket hoz, a szc szoros értelmé ben félnek a békétől és ezért mindent megtesznek hogy meghiúsítsák a nemzetközi béke és biztonság megerősítésének és megszilárdításá. nak kilátásait. A „Le Monde" című francia lap 1953. április 3-i számában, amikor a nemzetközi feszültség enyhítésének iéhetőségei mutatkoztak, a helyzetet így jellemezte: az amerikaiak bizonyos csoportja előtt veszedelme, sen vázolődik fel a „béke veszélye". Természetesen a Wall-Street-i spekulánsok kis csoportjáról van szó ... Amint látható, a nyugati világ burzsoá sajtója sem hallgathatja el amelynek célja ellenségeskedés és gyűlölet szítása a nemzetek között. Ezzel a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló rágalmazó propagandával akarják indokolni azokat az óriási összegeket, amelyeket a három nyugati nagyhatalom költségvetéséből a fegyverkezésre fordít. A Szovjetunióról, a Kínai Népköztársaságról és a népi demokratikus országokról a nyugati országok sajtójában terjesztett rágalmaknak az a céljuk, hogy a félelem és bizonytalanság légkörét alakítsák ki. (V. Dávid külügyminiszter beszédének második részét lapunk holnapi számában közöljük.) November 23 án Pekingben giazdaés kulturális együttműködési egyezményt írtak alá a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaiság között. A kínai és a koreai nép hagyományos, mélységes baráti kapcsolatainak további megszilárdítását és fejlesztését szolgáló egyezmény aláírását baráti légkörben folytatott tanács, kozások előzték meg. Az egyezményt kínai részről Csu En-laj, a Kínai Népköztársaság központi kormánya népi közigazgatási tanácsának elnöke, külügyminiszter és koreai részről Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa ság minisztertanácsának elnöke írta alá. A Kínai Népköztársaság és a Ko. reai Népi Demokratikus Köztársaság között november 23-án Pekingben aláírt gazdasági és kulturális együtt, működési egyezmény teljes szövege a következő; A Kínai Népköztársaiság központi népi kormánya ós a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya úgy véli, hogy a kínai és koreai nép sziiárd alapokon nyugvó szolidaritása biztosította azokat a nagy győzelme, ket, amelyeket a két nép az impéria lista agresszió elleni közös harcálban és a Távolkelet békéjének védelmé ben kivívott. E szolidaritás meg szilárdítása és a két nép hagyományos, elszakíthatatlan barátságának további fejlesztése érdekében a két kormány közös törekvése, hogy to vább erősödjenek a Kinai Népköz társaság és a Koreai Népi Demokra tikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok. Mindkét kormánynak mélységes meggyőződése, hogy a két ország közötti ezen együttműködés meg. erősítése és fejlesztése megfelel a két nép létfontosságú érdekeinek és nagyjelentőségű a Távolkelet békéje védelmének szempontjából. A Magas Szerződő Felek ezért elhatározták, a jelen egyezmény megkötését és az aiiálbbi teljhatalmú megbízottakat nevezték ki: Csu En-laj, a népi közigazgatási tanács elnöke, külügyminiszter, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya által külön kinevezve, és Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demo. kratikus Köztársaság Minisztertaná csának elnöke, a Koreai Népi Demo kratikus Köztársaság Legfelső nemzetgyűlésének elnöksége által külön kinevezve. A Magas Szerződő Feiek teljbatal mú megbízottai megvizsgálták egymás megbízóleveleit és rendben ta . lálták azokat. A megbízottak az alábbiakban egyeztek meg: I. cikkely A Magas Szerződő Felek biztosítani tartoznak a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok nak a barátság, a kölcsönös segély nyújtás, az egyenVöség és a kölcsö nösség alapján történő megszilárdítását és fejlesztését, és kötelesek megadni egymásnak minden lehet séges gazdasági és technikai segélyt, végrehajtani a szükséges gazdasági és technikai együttműködést és törekedni a két ország közötti kultúrcsere előmozdítására. II. cikkely A jelen egyezmény megvalósítása céljából a Magas Szerződő Felek gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, népművelési és oktatásügyi minisztériumai kössenek a jelen egyez, mény alapján különleges megállapodásokat, • III. cikkely A jelen egyezményt, amilyen hamar csak lehet, ratifikálni kell és hatályba kell léptetni. Az egyezmény a ratifikálás napjától számított 10 évre szól. A ratifikációs okmányokat Phenjanban kell kicserélni. Ha a jelen egyezmény lejárta előtt egy évvel a Magais Szerződő Felek egyike sem értesíti a másikat a szerződés felmondásáról, úgy az automatikusan további 10 évre meghosszabbított, nak tekintendő. Kelt Pekingben, 1953 november 23-án, két példányban, mindegyik példány kínai és koreai nyelven és mindegyik nyelvű szöveg egyformán hiteles.' Csu En-laj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának teljhatalmú megbízottja, Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső nemzetgyűlése elnökségének teljhatalmú meg. bízottja.