Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-26 / 286. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953. november 26, csütörtök 30 fillér VT. évfolyam, 286. szám A mai számban: Szovjet müvét*/, vendégein h — a l>éke követői (2. <>!d.) Helyesen írjunk a pártmunkáról o!

<'-) Joliot-Curie beszéde a Béke Vllágtanáes glészszaká nak megnyitó ülésén lvt<

1-) Borisz Polevoj regénye a Honvédő Háború egyszerű hőséről <

5- o

W-) Világraszóló győzelmet aratott a magyar labdarúgó (6. oM.) A begyűitési dolgozók nagy feladata (m. f.) Kormányunk szept. 15-i határozatának fő célja az ember, az emberről való gondoskodás, az egész dolgozó nép életszínvonalának szaka datlan emelése. Hogy dolgozó népünk élelmiszerellátását biztosíthassuk, elsősorban a mezőgazdasági termelés növelésére kell helyeznünk a fő súlyt, hogy gazdag termésünkből minél több húst, zsírt, tejet juttassunk dolgozóink kamrájába. Természetesen a jó termés egymagában még nem jelenti azt, hogy mindent elkövettünk dolgozó népünk életszínvonala emelése érdekében. Mert hiába volna a mezőgazdasági termelés állandó növelése, hiába teremne bőven a föld, ha termését nem juttatnánk hiánytalanul rendeltetési helyére, a dolgozó nép nagy raktárába. Mit érne az acélos búza, ha azt egyesek elpocsékolnák, az állatokkal etetnék meg, mint ahogy ez számtalan esetben megtörtént rnár. Nem újság már senki előtt se, hogy a kulákok rozs-búzaliszttel, kenyérrel hizlalták disznajukat, s korpa helyett ugyancsak lisztet kevertek a szarvasmarhák takarmányába. Ha felelősségre vonták őket, így érveltok: „Hát termett gabona elég, jut abból a jószágnak is." Az igaz, h°gy gabonánk van bőven, s az ország kenyérellátása minden körülmények között biztos alapon nyugszik, mégse engedhetjük meg és nem türjük, hogy az osztályellenség, a kulák pocsékolja az ország, a nép kenyerétHogv Erazdag termésünkből elegendő élelmiszer jusson dolgozóink asztalára, ez elsősorban a begyűjtési apparátus dolgozói jó munkájától függ A begyűjtés hazafias kötelesség, azt minden becsületes dolgozó paraszt tudja. De ez ellen minden erővel harcol az ellenség. Számos tapasztalat tanúskodik arról, hogy ami a szocializmus- érdekében jó és hasznos, ami a dolgozó nép érdekeit szolgálja, az ellen az osztályellenség elkeseredett harcot folytat. így van ez a beadásokka! is. Sehogysem fér a fejébe, hogy a számára előírt gabonamennyiséget be kell adni az államnak, s nem üzérkedhet vele úgy, mint a múltban, nem facsarhatja a kis- és középparasztok zsirját. Elkeresedettségében tehát igyekszik minden eszközzel terjeszteni hazug híreit, s a beadások ellen bujtogatja a kisés középparasztokat. „Hiába termeltek, úgyis elveszi tőletek az állam." Ezt az „elvet" vallva a kulákok több helyen kihasználják a begyűjtési apparátus dolgozóinak a gyengeségét, így pi. Dvorftik községben Kolár Márton 18 hektáros kulák még 622 kg marhahússal, 1054 kg sertéshússal, 4648 tojással, nagyobb mennyiségű krumpli, val, kukoricával és szárnyas jószággal tartozik az államnak. A begyűjtési apparátus dolgozóinak gyenge munkája azután odavezet, hogy ilyen községekben egyes kis- és középparasztok is engednek a kulákok csábításainak. Hallgatnak a kulákra,. s egyes esetekben nem teljesítik beadási kötelezettségeiket, nem gondolva arra. hogy könnyelműségükkel az ellenség uszályába kerülnek, a kulákok szekerét tolják, s ezzel ártanak nemzetgazdaságunknak. Ilyen esetben kell közbelépni a begyűjtési apparátus dolgozóinak, s nem szabad megengedniök, hogy a becsületes dolgozó parasztjaink kulák befolyása alá kerüljenek. Vannak kiváló begyűjtési dolgozóink mint a dunaszerda, helyi járásban Madarász elvtárs, akik türelmes meggvözéssej igyekeznek felvilágosítani a dolgozó parasztokat. Ebben a munkában a falusi pártszervezetekre és a népne velőkre is nagy szerep vár. Segíteniök kell a begyűjtés dolgozóinak, hogy az ilyen megtévesztett parasztokat helyes útra vezessék. De mindenekelőtt a legnagyobb feladat a begyűjtési apparátus dolgozóira hárul. Sok függ attól, hogy a begyűjtésben dolgozók hogyan szervezik meg munkájukat, mennyire türelmesek, milyen érveket sorakoztatnak fel, ha a dolgozó parasztok közé mennek. Hisz lényegében ettől fiigg, hogy egyes községek, járások, illetve kerületek miként teljesítik a begyűjtés tervét Kevés volna azonban a begyűjtésben dolgozók minden törekvése, ha ebben a felelősségteljes munkában nem lennének segítségükre a járási pártbizottságok, falusi pártszervezetek, járási nemzeti bizottságok és a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai. Helytelen dolog, ha ezek a funkcionáriusok közömbösek a begyűjtés iránt, mondván „nem a mi dolgunk, erre hivatottak a begyűjtési dolgozók". Ez a káros gondolkodás odavezet, hogy mind a falvakom, mind járási mé retben gyenge a begyűjtés üteme. Ilyen a helyzet a nagykaposi járásban. A begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottjának jelentése szerint, november 13-ig a mezőgazdasági és az állattenyésztési termékek begyűjtésében az időtervet csak 57 százalékra teljesítették. Joggai feltehetjük a kérdést, ml ennek az oka? A felelet nem túlságosan nohéz, mert ehhez hozzásegít a jelentés, amelyben a következőket olvashatjuk: „A begyűjtésben való lemaradás fő oka: a szervezési politikai munka hiánya. Kevés segítség a járási pártbizottság részéről. A jelentés továbbá bírálja a helyi pártszervezeteket, a járási, valamint a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusait. Többek között szó van arról is, hogy egyes községek helyi nemzeti bizottságainak titkárai lebecsülik a begyűjtési munkát, nem adják meg hozzá a kellő segítséget. A bírálat helyes, azonban az a hibája, hogy csak általánosságban foglalkozik a kérdéssel, de nem írja konkréten, ki az, aki elkövette a mulasztást, s ki az, akinek „több gondot kell fordítani" a beadási kötelezettségek hiánytalan teljesítésére. Az efféle általános bírálattal nem javíthatja meg munkáját sem a járási nemzeti bizottság, sem a járási pártbizottság, sem pedig a begyűjtési apparátus. Kevés szó esik a jelentésben a begyűjtési apparátus dolgozóinak gyenge munkájáról. A többi között ugyan megemlíti, hogy meg kell javítanunk a munkát, azonban nem mondja meg, milyen formában lehet kiküszöbölni a fogyatékosságokat, s megjavítani a begyűjtési munkát. Kaposkilecsényben például a begyűjtési dolgozók eltűrik azt, hogy a község cukorrépából még nem teljesítette a beadást, viszont a szarvasmarhákkal etetik a cukorrépát. Ezt nem volna szabad megengedni. rúert termett az idén annyi takarmányrépa, hogy bőven Jut abból az állatoknak. A begyűjtési dolgozóknak kell megmagyarázniok, hogy milyen helytelenül cselekszik az a paraszt, aki cukorrépát etet az állatokkal, mert ez a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy saját kávéjukból veszik el a cukrot. A mezőgazdasági termékek begyűjtésének nagy munkája azonban nem csupán a begyűjtési dolgozók érdeke, érdeke ez mindannyiunknak, egész dolgozó népünknek. Váljon tehát a begyűjtés országunk minden dolgozójának szívügyévé, mert ettől függ az ország és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelkedése. * HAZANK ÉLETEBOL * * • Teljesítették a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikat A Káement Gottwald Üj kohó épí tésén dolgozó csoportok teljesítették a gottwaldi ötévets terv feladatait. A buldózerekkel, dumperekkel és vájó gépekkel több százezer köbméter földmennyiséget emeltek ki és he lyeztek át a kohókombinát hatalmas alapjainak elkészítésénél, A nehéz gépek egész évi feladatainak teljesítésében legnagyobb részük van a buldoeerkezelőknek. akik már októ. berben teljesítették ez évi feladatai kat. A Cseh szlovák-Szovjet Barátság Hónapja és a Nagy Októberi Szocia lista Porradalom tiszteletére a buldozerkezeiök kötelezettséget vállal tak, hogy segítik a bágereseket ós a dumperkeaelőket munkájukban, hogy behozhassák a tervteljesítésbein fennálló lemaradásukat. Októbertől már 150.000 köbméter földet emeltek ki és helyeitek át terven felül. Így a buldózerek, bágerek és dumperek ke zelői szocialista építkezésünkön együttesen egy hónappal előbb teljesíthették az ötéves tervet. A keletszlovákiai gépüzem teljesítette az ötéves tervet Aj keletszlovákiai gépüzemek kassai S»>vjet Hadsereg üzemének dol gozóival november 24-én örömteli hirt közölt az üzemi ráldió. Ezen a napon teljesítették azokat a felada tokát, amelyeket az eisö gottwaldi ötéves terv tűzött eléjük. A kassai gépüzem dolgozói a gottwaldi ötéves terv éveiben szorgalmas munkájukkal, a szovjet tapasztalatok eüsajáti táisával és a szocialista munkaver sennyel kiváló sikereket értek el. öt év aratt a kis gépüzem nagy vál lalattá fejlődött, amelyben a munka termelékenység az 1949. évihez viszonyítva 305 százalékkal emelkedett. Ennek a szép eredménynek eléréséhez nagyban hozzájárultak az újítók, köztük Burghardt Rudolf, aki már tavaly októberben teljesítette az ötéves tervet, továbbá Ivánovics fémesztergá^yois, Kovalőík újító és még sokan mások. Bikov és Koleszov módszerének alkalmazása lehetővé tette a termelés idejének megrövidítéséit és a munkatermelékenység fokozását. Az Obnova nemzeti vállalat dolgozóinak sikere Azokhoz az üzemekhez, amelyek már teljesítették az ötéves tervet, november 23-án csatlakoztak az Obnova üzemed, amelyekben cipőt, hiairisnyát, bőrárút és szőrméket javi tanak. November 23-ig az Obnova összes szlovákiai üzemei 102.1 szá zalékra teljesítették egész évi feladataikat é

s az ötéves terv felada tait is. Ezzel becsülettel teljesítették szeptemberi kötelezettségvállaláisu kat, amely szerint november 23-ig kellett teljesíteniök az ötéves tervet. Ezt a sikert az Obnova alkalmazottai elsősorban a jobb munkatervezéssel, az új központok megteremtésével és a munka gépesítésével ér. ték el. Így például a lábbeli javítást 80 százalékra gépesítették. A siker, hez nagyban hozzájárult a szocia lista munkaverseny is, amelybe az alkalmazottaknak több mint 80 százaléka bekapcsolódott. A titszolci cipőjavító élenjáró dolgozói, Július Öejtej és a bratislavai harisnyajavító dolgozónője, Valéria Murárová napi normáját 300 százalékon felül teljesíti. Boldog ember Aki boldog, elégedett embereket akar látni, menjen el Naankaposra. Térjen be a nagykaposi EFSz juhászának házába, Rapcsák Mihályékhoz. Este, lámpagyujtáskor otthon találja az egész családot, A szülök elbeszélgetnek a vendéggel, a fiatalok összegyűlnek a konyhába nyíló kis szobában; eljönnek oda a szomszéd gyerekek is. Olvasgatnak, szép szórakozással töltik az időt. Gorkij, Tolsztoj, Móricz Zsigmond műv/ei nem ismeretlenek előttük, ám a kisebbje kedvéért szívésen olvasnak mesekönyvet is. Bizony mondom, boldog ember ez a Rapcsák Mihály. Pedig volt úgy is. hogy nem mondhatta magát boldog embernek. Érsekújvárról származott el. Árva gyerek volt, éppen úgy mint a családjába fogadott Nehéz Jóska, ki most leghűségesebb segítőtársa a juhászkodásban. — Mióta csak eszemet tudom, min dig jühászkodtam. Tízéves koromig Hidasnémeti tájékán, azután mentem mindenfelé. Árvagyerekként kellett kóborolnom, így szegődtem el Kassára az öreg Nagy Mihályhoz. Híres nevezetes juhász volt Nagy Mihály a feleségem édesapja, 104 esztendőt élt, de százéves korában i.\ még juhász volt. Akkor kezdett gyengülni de akkor is kijárt az ellő juhokhoz úgy szerette az állatokat S mikor mó nem inehetett akkor fúrt-faragot fát fűrészelt mert másképp nerr tudott aludni Nem élhetett, nem al hatott munka nélkül. — így emlékszik vissza °letére a nagykaposi EFSz juhásza. — A feleségem, Erzsi, akkoriban olyan kis csutak lányka volt. Megtetszett. Tizennyolcéves koromban megnősültem, Erzsi még nem volt tizenhatesztendös. A jegyző nem akart bennünket összeesketni. Felnevet Rapcsák Mihály né. a hajdani Erzsike: — A jegyző egy gomolyag sajtért mégis csak beleegyezett. Így házasodott meg Rapcsák Mihály. s az volt a szerencséje. Ha vagyont nem is kapott feleségével, kapott a vagyonnál nagyobb gazdagságot, Az öreg Nagy Mihálytól tanulta el a jó juhászok titkát: szeretni az állatokat.. Nemcsak a szép, tetszetős juhokat, s a göndör kisbárányokat, hanem a beteg „büdössánta" és riihős juhokat is. Mert valóságos csodaember volt az őre q Nagy Mihály. Azt tartotta, hogy az állatnak is fáj a betegség. Mint saját gyermekét, úgy dédelgette a legnynrrumdtabb juhot is és tudta a módját, hogyan kell gyógyítani a betegségét. Rapcsák Mihály eltanulta ezt a titkot, s a felesége is örökölte édesapjától. Nincs az a „büdössánta", vagy rühös juh. amit ők ne gyógyítanának meg A minap is Csicserre hívta őket a község, hogy segítsenek a pusztuló juhállományon. Aliq két héten belül 340 juhot gyógyították meg. A környéke

n már nagy híre van a Rapcsákék tudományának. Nem varázslat az, nem kuruzslás. A bicska és a szeretet a titka annak. Ahová Rapcsák Mihály beteszi a lábát, ott megszaporodik, gyarapodik súlyban, számban a juhállomány. Ügy volt 1949-ben Csehországban is a határvidéken, ahol első díjat nyert az ö nyája. így van Nagykaposon is. Leromlott, pusztuló, beteg állatokat talált a szövetkezetben Letelepedett a községben, mintha hazatalált volna és nekilátott családjával a munkának: "16 anyától egy éven belül, jobban mondva egy ellésre 316 birkát választottak el. A juhállomány így már 800 darabra szaporodott. Azóta, hogy Rapcsák Nagykaposra jött. elmúlóban van a riihösség és a „biidössántaság". — Az ember testét, lelkét követeli a munka. Szenvedély, szeretet ke,ll ahhoz, hogy valaki jó juhász legyen — mondja Rapcsákné Valamikor Amerikába mentek el a szegény emberek, mi oda sohse kívánkoztunk. Markunkban a világ, mert termelünk, Az asszony szavai határozott öntudatra. bátorságra vallanak. Az őszinte igyekezet és áldozatos munka nem maradhat kellő jutalom nélkül. — A család évi jövedelme több mint 100.000 korona — út vénzben. — Én bizony boldog rmber vagyok, dicsekedik a juhász és elégedetten sodor egyet kumlrorodó, magyaros bajuszán. — Pedig volt élelemben sok gondom bajom — Az meg is Ifitszik a barázdás, kemény arcán, mert 53 esztendő mégis csak 53 esztendő, s a juhász élete bizony kemény küzdelem volt. Am Rapcsák Mihály és az asszony megállta mindenkor a heIvét. Küzdelmes életük koronája, édessége a család. Hat gyermekük és tizenhat unokájuk van A fiúgyermekek közül is ketten luhászok lettek. Jó juhászok, mint az édesapjuk. Jómódban élnek, elégedettek azok is. BÁBI TIBOR.