Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-24 / 284. szám, kedd

1983. november 24. UJSZO 5 Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz-közgyűlés politikai bizottságában ' Az ENSz-közgyülés politikai bi­zottságának november 19-i ülésén megkezdték „Az új világháború veszélyének elhárítását és a nem­zetközi feszültség enyhítését szol­gáló intézkedésekről" szóló kérdés vitáját. A viita A. J. Visinszkijnek, a Szovjetunió küldöttsége vezetőjé­nek beszédével kezdődött, A. J. Visinszkij a többi között részletesen foglalkozott a jelenlegi nemzetközi feszültség kialakulásá­nak okaival E helyzet kialakulásának elsőren­dű oka — hangsúlyozta A. J. Vi­sinszkij — az a politika, amelyet az Egyesült Államok reakciós körei és az e köröket támogató egyes országok — köztük Anglia és Franciaország — folytatnak. Ezek az amerikai monopóliumokra tá­maszkodó körök fontos szerepet töl­tenék be annak a politikának a kialakításában és valóraváltásában, melyet az államigazgatás kulcs­posztjain általuk ügyesen elhelye­zett embereik útján folytatnak. E körök — mondta A. J. Visin­szkij — mint arról sok tény tanús­kodik, a kialakult feszültség enyhí­tésének megakadályozására törek­szenek. Ezek olyan körök, amelyek sem gazdaságilag, sem politikailag nem érdekeltek a nemzetközi fe­szültség enyhítésében, még kevésb­bé a nemzetközi feszültség meg­szüntetésében, vagy a nemzetközi kapcsolatoki megjavításában. Nem érdekeltek ebben politikailag azért, mert az ilyen helyzetet — éppen úgy, mint az általuk folytatott egész hidegháborús politikát — elő­készítő szakasznak tekintik az új világháború kirobbantásához, amely­től azt remélik, hogy megvalósít­hatják világuralmi ábrándjaikat. E körök nem érdekeltek a nemzet­közi feszültség enyhítésében gazda­ságilag azért, mert mesés nyeresé­geket húznak a hidegháborúból, abból, hogy esztelen fegyverkezési versennyel, újabb katonai támasz­pontok megszervezésével, atombom­bák felhalmozásával militarizálják az ipart. A. J. Visinszkij a továbbiakban rámutatott, hogy a monopolisták maroknyi csoportjának érdekeitől sugalmazott hidegháború straté­giája és politikája a nemzetgazda­ság egészséges fejlődésének leg­életbevágóbb érdekeit sújtotta és sújtja, aláássa a nemzetközi együttműködés alapjait, nemzet­közi viszályok veszélyét, öj világ­háború veszélyét idézi elő és éle­zi ki. Az Egyesült Államok gazdaság­politikája — amelyet teljesen alá­rendeltek az „erő" elvére támasz­kodó fő külpolitikai irányvonalnak — azzal, hogy szorgalmazza saját országának és szövetségesei orszá­gainak militarizálását és katonai szövetségek szervezését, pusztító hatást gyakorol a világ sok orszá­gának gazdasági helyzetére, de kü­lönösen a gazdaságilag elmaradt országok helyzetére. A Szovjetunió képviselője rámu­tatott, hogy az Egyesült Államok reakciós körei által megvalósított külpolitikai irányzat következménye a katonai kiadások roppant meg­növekedése E katonai kiadáaok tnf«ei<Vt. az adók emelését, a lakos­sár vásárlóképességének csökken­tését, az Egyesült Államokban és az Egyesült Államokkal szövetsé­ges országokban a nép életszínvona­lának csökkentését idézik elő. Ez a folyamat olyan mértéket öltött, hogy még az Egyesült Álla­mok és más nyugati országok hiva­talos üzleti köreiben is komoly nyugtalanságot okoz. A. J. Visinszkij a többi között rámutatott, hogy az Egyesült Álla­mok kereskedelemügyi minisztériu­ma által kiadott hivatalos szemle szerzői nyugtalanságukat fejezik ki az amerikai gazdaságban mutatko­zó válságjelenségek miatt. Ezek a válságjelenségek arra serkentik az Egyesült Államok monopólista kö­reit, hogy kivezető utat keressenek. A válság veszélyének feltartózta­tására vagy kiküszöbölésére a gaz­daság militarizálását próbálják fel­használni. A válság azzal fenyeget, hogy elsodorja a mélyreható ellen­tétektől marcangolt amerikai gaz­daságot, éppen úgy, mint a többi nyugati kapitalista országok gaz­daságát. Ez magábavéve — mutat rá A. J. Visinszkij — egyenes cáfolata a reakciós körök sima koholmányá­nak, hogy a Szovjetunió agresszív politikát folytat, ami állítólag okot is szolgáltat az Egyesült Államok­ban arra. hogy felduzzasszák a ha­diipari termelést. A. J. Visinszkij több olyan tényt sorolt fel, amely az Egyesült Álla­mok gazdaságában mutatkozó vál­ságjelenségekről tanúskodik. Ezek a tények arról tanúskodnak — folytatta A J. Visinszkij, — hogy az Egyesült Államok gazda­sága túltermelési válság felé halad. Az Egyesült Államoknak és szö­vetségeseinek egyoldalú gazdasági fejlődése a helyzet inind fokozot­tabb bonyolultságához vezet. Ez az egyoldalú gazdasági fejlődés ezen országok gazdaságának szét­esését idézi elő, növeli a szakadást a Kelet és Nyugat közötti kereske delemben és következésképpen a nemzetközi feszültség fokozásá­hoz vezet. Ezzel szemben viszont — hang­súlyozta A. J. Visinszkij — a Ke­let és Nyugat közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megszi­lárdítása és fejlesztése kétségkívül a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez, a nemzetközi együttműködés megszilárdításának, a béke meg­szilárdításának egyik hatalmas esz­köze lenne. • A Szovjetunió képviselője azután részletesen kifejtette „az új világ­háború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről" című kér­déshez benyújtott szovjet határoza­ti javaslat lényegét. A Szovjetunió — mondotta A. J. Visinszkij — ebben a határozati javaslatában hangsúlyozza annak szükségességét, hogy szüntessék meg a fegyverkezési versenyt, ér­jék el a fegyverzet lényeges csök­kentését, mindenekelőtt pedig azok a nagyhatalmak csökkentsék lénye­gesen fegyverzetüket, amelyek az ENSz alapokmánya értelmében a fő felelősséget viselik a béke és a nemzetközi biztonság szavatolásá­ért. Határozati javaslatuk, amely most megvitatás végett aj politikai bizottság előtt van, olyan rendkívül fontos feladat megoldásával ls fog­lalkozik, mint amilyen u atom­fegyver eltiltása és a nemzetközi Az amerikai imperialisták mtrikái Indonéziában ellenőrzés bevezetése — mindkét intézkedés egyidejű életbeléptetése mellett. A. J. Visinszkij rámutatott, hogy az Egyesült Államokat követő Anglia, valamint Franciaország a fegyverzet csökkentéséről és a tö­megpusztító fegyverek eltiltásáról szóló szovjet javaslatokkal saját javaslataikat helyezik szembe, ame­lyek az Acheson—Baruch—Lilien­tlial-terven alapszanak. Azonban ez a terv sohasem felelt meg és most sem felel meg azoknak a követelé­seknek, amelyek az atomfegyver igazi eltiltására és igazi nemzetközi ellenőrző gépezet bevezetésére irá­nyulnak. Nemcsak a Szovjetunió, hanem több más ország küldöttsége is tiltakozott e terv ellen. A. J. Visinszkij a továbbiakban konkrét tényeket sorolt fel annak bizonyítására, hogy a szovjet javas­latok közgyűlési jóváhagyása fontos hozzájárulást jelentene az új világ­háború veszélye elhárításának és a nemzetközi feszültség enyhítésének ügyéhez A Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy azok a javasla­tok, amelyeket a három hatalom az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, a fegy verzet úgynevezett korlátozására és arányos csökkentésére előterjesztet­tek, elfogadhatatlanok, mert nem irányozzák elő sem a fegyverzet és a fegyveres erők igazi csökkentését, sem az idegen területeken lévő ka­tonai támaszpontok felszámolását. A Szovjetunió képviselője kije­lentette ezután, hogy a békéért, a népek közötti békés és baráti | együttműködésért, a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért, az új világ­háború veszélyének elhárításáért folyó harc nemes ügyében rendkívül fontos szerepe van annak a harcnak is, amely meg akarja szüntetni a békével és a nemzetközi együttmű­ködéssel ellentétes propagandát, a népek közötti ellenségeskedést és gyűlölködést szító propagandát. A népek közötti ellenségeskedés és gyűlölködés szítására, a háborús légkör szítására irányuló féktelen propaganda — mondta A. J. Visin­szkij — ami szintén a h idegiháború lényeges elemeinek egyike, a sző szoros értelmében elárasztja az amerikai sajtót, amely ebben a vo­natkozásban minden rekordot meg­dönt. A. J. Visinszkij rámutatott, hogy ebben a kampányban olyan ismert amerikai politikai személyiségek vesznek részt, mint Knowland/ és McCarthy szenátor és mások, to­vábbá az Egyesült Államok külügy­minisztériuma és az amerikai kon­gresszus is. E kampány bűnös céljai világo­sak — mondta a Szovjetunió kép­viselője. — Ezek a célok felháborodás­sal töltik el az amerikai és a nyu­gateurópai közvélemény széles kö­reit. E propagandával szemben — amely megmérgezi az emberek tu­datát, amely veszélyes a civilizáció, a népek közötti barátság a béke és a biztonság szempontjából — minden szükséges intézkedést meg kell tenni. Éppen erre hívja fel a Szovjetunió a közgyűlést, erre szó­lítja fel az összes államokat, hogy tegyenek intézkedést az ilyen pro­pagandának, mint az ENSz alap­vető elveivel és céljaival össze­egyezhetetlen propagandának meg­szűntetésére. A külföldi sajtó hírei arról ta­núskodnak, hogy SLZ Egyesült Álla­mok nyomást gyakorol Indonéziára. Amint a „Daily Mail" című angol lap diplomáciai hírmagyarázója írja. Dulles amerikai külügyminiszter In­donézia kérdését a három nyugati hatalom bermudai konferenciájának napirendjére akarja tűzni. Dulles ezért áttanulmányozta Nixon amerikai elnökhelyettes be­számoljóját, aki októberben Indoné­ziában járt. Nixon, aki ázsiai és tá­volkeleti útján ellátogatott Indoné­ziába is, hűvös fogadtatásra talált a délkeletázsiai agresszív katonai tömbök alakítására irányuló ameri­kai tervekkel kapcsolatban. Az Egyesült Államok nagy elége­detlenséget mutat amiatt, hogy az indonéz kormány tárgyalásokat akar kezdeni a kaucsuk eladásáról a Kínai Népköztársasággal. A kor. mánynak ez az elhatározása főként azzal függ össze, hogy a monopo­listák erőszakos politikája a kau csuktermelésben és eladásban, amely az indonéz kivitel legfontosabb ré­sze, jelentős nehézségekei okozott Indonézia gazdaságának. Az Egyesült Államok az Indoné­ziára gyakorolt nyomásoknál Anglia és Franciaország támogatására szá­mítanak. A hilvertsiumi holland rá­dióállomás jelentése alapján Lon­don éppúgy mint Washington nyug­talankodik az Indonéziai helyzet miatt. Londoni diplomáoiai körök véleménye szerint Eisenhower, Chur. ceill és Laniel Indonézia „védelmé­ről" fognak tárgyalni az úgyneve­zett „kommunista behatás" ellen. Az amerikai diktátum-politika határozott tiltakozó mozgalmat vált ki egész Indonéziában. A „De Waar­heid" című lap jelentése szerint Vongsonegoro indonéz miniszterel­nökhelyettes elitélte az amerikai burzsoá sajtó kampányát Indonézia ellen. Az „Uj Kína" sajtóiroda je­lentései szerint az indonéz parla­men f tagjai és az indonéziai köz­vélemény azt az amerikai fenyege­tést, hogy beszüntetik az Indonéziá­nak nyújtott „segítséget", azért, mert Indonézia Kínának akarja a kaucsukot eladni, Indonézia bel­ügyeibe való beavatkozásnak tekin­ti­Több indonéz képviselő az ameri­kai „segítség" ellen foglalt állást. Üjabb sztrájkok Olaszországban Szovjet hajó belga kikötőben Ezekben a napokban visszatért Le­ningrádba 4 „Gatcsina" szovjet ke­reskede mi hajó. Ez a hajó heringszállítmányt vitt Ostende belga kikötőből S. Silllin, a hajó kapitánya a „Moszkovszkaja Pravda' című lap tudósítójával foly­tatott beszélgetése során rámutatott, hogy a szovjet tengerészek mily szí­vélyes- fogadtatásban % részesültek a belga kikötőben A hajót számos halász tengerész és munkás üdvözölte, és látogatta meg, hogy megismerkedjenek a hajó legénységével. A vendégek megte­kintették a hajót és a tengerészek fülkéit is. A belga tengerészek látták a le­génység pompás elszállásolását és a parancsnokok és a legénység közötti baráti, elvtársi kapcsololatot. A hajót távozása előtt meglátogatták a helyi hivatalos és a sajtó képvise­lői. Ostende város polgármesterének helyettese üdvözölte a szovjet ten­gerészeket és kijelentette: „örömmel állapítjuk meg. hogy al új szovjet megrendelés nagyfon­tosságú a belga halipar szempontjából. Reméljük, hogy a Szovjetunió és a Belgium közötti jó gazdasági kapcso­latok hozzájárulnak a belga külke­reskedelem fellendüléséhez." Allard, a nemzetközi kereskedelem támogatására alakult belga bizottság elnöke szintén rámutatott a szovjet megrendelések rendkívüli fontösssá­gára" a belga halipar szempontjából és hangsúlyozta hogy a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok kibő­vítése mindkét ország számára előnyös és hozzájárul a béke megszilárdítá­sához. Üjabb nagyarányú szakszervezeti megmozdulások várhatók Olaszor­szágban, mert az olasz kormány el­fogadta a közalkalmazottak szolgá­lati szabályzatának „megreformálá­sára" vonatkozó törvényjavaslatot és elutasította az állami alkalmazót, tak fizetésemeléséről szóló törvény, javaslatot s a gyárosok is mereven szembehelyezkednek a munkásság béremelési követeléseivel. Di Vittorio, az Olasz Általános Munkásszövetség ÍCGIL) főtitkára pénteken Rómában beszédet mon dott, amelyben hangsúlyozza: „Ezek a megmozdulások esetleg még soha nem látott méretűek ' lesznek, mert közös frontba fogják majd össze mind az állami alkalmazottakat, mind pedig a magáinkézben levő Iparvállalatok dolgozóit." ! Az összes szakszervezeti szövet­i ség egységes frontot alakított a tör­i vényjavaslattal szemben. Küldöttei pénteken felkérték a parlament tagjait: akadályozzák meg a tör­vényjavaslat elfogadását és segít­sék elő a fizetésemelésről szóló tör­vényjavaslat keresztülvitelét. A parlamentben az összes politikai cso­portok képviselői közölték, hogy egyetértenek a szakszervezetek kül­dötteinek álláspontjával. Szombaton < a közoktatásügyi mi­nisztériumhoz tartozó közalkalma­zottak 24 órás sztrájkot tartottak, 25-én Rómában sztrájkolnak a had­ügy-, a munkaügyi és társadalom­biztosításügyi, a közmunkaügyi, a mezőgazdaságügyi, valamint a pénz­ügyminisztérium és az állami mo­nopóliumok dolgozói. Külföldi hírek Grönlandot az amerikaiak már régen támaszpontjukká változtatták, noha a dán alkotmány értelmében Grönland közvetlenül Dániához tar tozik. A helyzet ma már odáig fa jult, hogy a dánoknak engedélyt kell kérniök az amerikaiaktól a grönlandi repülőterek használatára Az »Information« című lap jelen­tése szerint a skandináv repülő társaságnak csak hosszú tárgyalá sok után engedélyezték az ameri­kaiak a Söndre-Strön Fjord-i re­pülőtér használatát. Travankor-Kocsin indiai államban törvényhozó testületi választásokra készülnek. A sajtó hangsúlyozza hogy az Egyesült Államok külön böző szervezeteken keresztül be avatkozik Travankor-Kocsin állam belügyeibe. Mint a Besachimai cí­mű lap jelenti, az amerikai ügy nökök azzal akarják megvásárolni a választókat, hogy a katolikus szervezeteken keresztül tejport osz tanak ki. Az Azerin című lap — azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek »nemzetközi társaság* alakítását indítványozzák az Iráni olajipar igazgatására amerikai, angol és francia tftke bevonásával — eze ket írja: »Ez a társaság az egy­kori Angol-Iráni Olajtársaság iker testvére lesz, mindössze azzal a különbséggel, hogy a múltban csu pán az angolokkal volt dolgunk, most pedig Franciaországgal és az Egyesült Államokkal is lesz.« A Román Népköztársaság mi­nisztertanácsa 1953. november 18. án megtartott ülésén foglalkozott az érvényben lévő bérrendszerrel és határozatot hozott a bérrendszer megjavításáról, hogy ez nagyobb szakképzettség megszerzésére és a munka termelékenységének foko­zására ösztönözze a dolgozókat. A határozat, termelési ágak szerint, 1953. decembertől kezdve lép ha tályba. A ruhrvidéki Mülheim városi képviselőtestületben a szociálde­mokrata és kommunista képviselők összefogása lehetővé tette a bonni kormánypártok közös polgármester­jelöltjének megbuktatását és a munkásság jelöltjének: Witthaus szociáldemokratapárti bányásznak polgármesterré választását. • A Kathimerini cimü görög lap jelentése szerint Kanellopulosz had­ügyminiszter kijelentette a parla­mentben, hogy a görög-amerikai megállapodás pótegyezményében megszabták a Görögországban épí­tendő amerikai támaszpontok szá­mát, helyét és katonai erejét. • Az AFP hírügynökség közli a délkoreai külügyminiszter újabb provokatív nyüatközatát, akj csü­törtökön a »nemzetgyülés« ülésén fenyegető hangon kijelentette, hogy a »délkoreai kormány eröszakot fog alkalmazni a hadifogolykérdés meg­oldására, ha a hadifoglyokat arra »kényszeritlk« hogy meghallgassák a felvilágosításokat*. Firenze városában és a hason. lónevü megyében megbénult az élet amiatt a 24 órás sztrájk miatt, a­melyet a három szakszervezeti szö­vétség rendezett a- Pignone-gépgyá­rat megszállva tartó munkások iránti szolidaritása jeléül. A köz­forgalom teljesen szünetelt . Meg­szűnt a gázszolgáltatás és az üz­letek legnagyobb része is egy órán át zárva volt. Az United Press hírügynökség washingtoni tudósítójának ködése szerint Carney tengernagy, az ame­rikai haditengerészet vezérkari fő­nöke egy sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben két torpedórombolót bocsát a csangkaisekista csapatok rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom