Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-22 / 283. szám, vasárnap

4 U J SZO 1953. november 22. Az amerikaiak durva provokációja Koreában A kommunizmus építőinek országából • • • A Vahs-folyó völgyében IRTA: T AT JANA KOROTKOVA A katonai fegyverszüneti bizott­ság szerdai ülésén Li Szan Csu tá­bornok, a koreai-kínai küldöttség rangidős tagja felhívta az amerikai fél figyelmét, hogy a fegyverszüneti egyezmény megszegésével, az ame­rikaiak ágyúval lőtték a demilita­rizált övezethez tartozó területet. Az ágyúzott terület a demarkációs vonaltól északra fekszik, Szangn­jongtól délkeletre. Li Szan Csu tábornok kérte, hogy A Francia Szocialista Párt végre­hajtó bizottságának tagjai a szocia­lista képviselők és szenátorok be­vonásával ülést tartottak, hogy ál­lást foglaljanak az „európai védel­mi közösséggel" kapcsolatos szerző­dések ratifikálása ügyében. Guy Mollet főtitkár határozati javasla­tot terjesztett elő, amelynek lénye­ge az, hogy a párt törvényhozói „bizonyos feltételek mellett" hozzá­járulnak az „európai védelmi közös­ség" megteremtéséhez. A határoza­tot többen ellenezték. Ellentétek tá­madtak e kérdésben a végrehajtó bizottság tagjai, valamint a párt parlamenti csoportjának tagjai kö­zött is. , Sajtójelentésfek szerint Guatemala parasztságának az agrárreform vég­rehajtása során több mint 62.000 aore földet adtak át, amely ezelőtt az „United Fruit Company" birto­kában volt. • Mint a L'Unita közli, a lap támo­gatásáért indított kampány kereté­ben az olasz dolgozók körében ed­dig már több mint 328 millió lírát gyűjtöttek össze. • Mint a DPA jelenti, Ernesto de Marzio, az új fasiszta Olasz Szo­ciális Mozgalom (MSI) képviselője a parlament főkapuja őrségének üd­vözlését — szórakozottan — fel­emelt karral, fasiszta módon fo­gadta. Groncihi képviselőházi elnök, miután értesült az „esetről", „meg­dorgálta" a képviselőt. • A „DPA" nyugatnémet hírügy­nökség jelentése szerint Bidault francia külügyminiszter panaszt emelt Eden angol külügyminiszter­nél amiatt, hogy „Franciaországot nem vonták be teljes mértékben a bermudai értekezlet összehívásáról szóló határozat eldöntésébe. Bidault fenti állásfoglalása azután történt, hogy Auiriol francia köztársasági el­nök panaszkodott, hogy a bermudai értekezlet összehívásáról csak a saj­tóban megjelent hírek révén értesült. Bidault a francia kormány minisz­tertanácsával közölte, hogy „a brit külügyminiszterhez intézett üzeneté­ben sajnálkozását fejezte ki." a negyedik együttes felügyelöcso­port folytasson helyszíni vizsgálatot. J. K. Lacey, a bizottság amerikai rangidős tagja hozzájárult a kére­lemhez. Később a katonai fegyverszüneti bizottság titkárainak ülésén elhatá­rozták, hogy a negyedik együttes felügyelőcsoport csütörtökön dél­után két órakor tartja meg a hely­színi vizsgálatot. Végű] szavazásra került sor. 65­en a határozati javaslat mellett, 35­en pedig ellen szavaztak. Öten tar­tózkodtak a szavazástól. Nézeteltérés támadt az értekezlet részvevői között. Guy Mollet kötele­zővé kívánta tenni a törvényhozók számára, hogy a parlamentben az elfogadott határozati javaslat értel­mében szavazzanak. Dániel Mayer képviselő ellenezte az indítvány t és ragaszkodott ahhoz, hogy minden törvényhozó meggyőződése szerint szavazhasson. Guy Mollet néhány híve a pártfegyelem szigorú betar­tása mellett érvelt, mire Daniel Mayer azzal fenyegetödzött, hogy kilép a pártból, ha nem szavazhat saját meggyőződése szerint. Egy düsseldorfi lap a legutóbbi számában rámutat arra, hogy Blank hadügyminiszter j elölt hivatala a legaprólékosabb részletekig előké­szítette a nyugatnémet zsoldoshad­sereg létrehozását. * Az „AFP" hírügynökség jelenti, hogy 59 munkáspárti képviselő — a többi között Chuter Ede és Ja­mes Griffiths volt miniszterek — az angol alsóházban határozati ja­vaslatot- terjesztettek be a brit gna­yanai alkotmány felfüggesztésére vonatkozó határozat megsemmisíté­séért. Az „AFP" szerint lehetséges, hogy e javaslat alapján ismét meg­vitatásra kerül a brit guayanai kér­dés. • A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozáson részvevő koreai-kínai küldöttség november 18-án, a következő hivatalos közle­ményt adta kí.: „November 18-án a két fél meg­bízottai által a politikai értekezlet összetételének, színhelyének és idő­pontjának megállapítására alakí­tott albizottságok folytatták ülése­zésüket." • Mint a „Vietnami Tájékoztató Iroda" közölte, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormányának küldöttei meglátogatták az ország nemrég felszabadított északnyugati övezetét, ahol javarészt nemzetisé­gek laknak. A küldöttséget Hoang Minh Giam külügyminiszter vezette. 25 éves az első gép- és traktorállomás t Negyedszázaddal ezelőtt alakult a Fekete tengeri sztyeppéken a Szovjetunió első gépállomása, amely a nagy ukrán forradalmi demokra­ta költő, Tárász Szevcsenko nevét kapta. 25 év alatt a gépállomás nagy utat tett meg; kollektívája magas kitüntetést, Lenin-rendet kapott. Gé­pészeinek és traktorosainak nagy része 15—25 éve dolgoziík itt, kö­zülük Konsztantyin Szomov trakto­ros-brigádvezető, a szocialista mun­ka hőse. Évről évre nő a gépállomás tech­nikai felszerelése. Gépparkja csu­pán az utóbbi három év alatt majd­nem megkétszerözödött, s most száz traktorral, 51 kombájnnal és sok más mezőgazdasági géppel műveli meg a hozzátartozó 13 nagy kolhoz földjét. A fejlett technika lehetővé tette, hogy a gépállomás a mezei munkák 94 százalékát gépesítse. Dolgozói a kolhozistákkal karöltve, egyre emelik a földmüvelés színvo­nalát, gépesítik a munkaigényes folyamatokat az állattenyésztésben, 25—30 centiméter mélyen szántanak, keresztsoros vetést, négyzetes-fész­kes ültetést alkalmaznak, a kapás­növényeket géppel müvelik meg. A gépállomás megjavítja szerve­zömunkáját is a kolhoztermelés min­den ágában. A Progresz., Aratás-, Dimitrov-kolhozokba, melyeknek a legnagyobb szükségük van segítség­re, agronómusokat, állatorvosokat küldtek. A gépállomás dolgozói tervbevették, hogy 1954-ben gabo­nafélékből valamennyi hozzájuk tar­tozó kolhozban átlag 20—25 mázsát takarítanak be hektáronként, főze­lékfélékből 150 mázsát, zöldségből 225 mázsát. Teljesen gépesítik a gabona-, siló-, zöldségfélék veté­sét, a szénakaszálást és az asztag­rakást. A gabonát kombájnnal ta­karítják be. A kukoricát, burgo­nyát, napraforgót és a zöldségfélé­ket négyzetes éis fészkes módon fog­ják ültetni. Az ország legrégibb gépállomá­sának dolgozói nagy munkakedvvel kezdtek hozzá vállalásaik megvaló­sításához. A sarkkörön túl A hetvenedik szélességi körön tűi terül el a Tajmir-félsziget, Itt, a „világ szélén" bizony nem kellemes az éghajlat: tíz hónapig tart a tél és csak két hónap a nyár. Június közepén a tundra kizöldül, augusz­tusban elhervad. A 24 óráig tartó nappal átadja helyét a szürkület­nek, maj a sarkvidéki éjtszakának. Októberben már mindent fehér hó bórít. Annái' érdekesebb, hogy a kerületi központban, Dugyinkában zöldség­termesztési kiállítás nyílt meg — az első mezőgazdasági kiállítás a taj­miri területen. Nemrég a zöldség, termesztést az örök fagy vidékén még leihetetlennek tartották. Most három tágas teremre volt szükség, hogy elhelyezzék a hatalmas fehér káposztafejeket, nagy burgonyagu­mókot, répát, cékláit, uborkát, mely a sarkvidéki kolhozok földjein ter­mett az idén. A sarkvidéken a zöld­ségtermesztés már nem csupán tu­dományos kísérletezés, egyes micsu­rinisták sikere, hanem egyre inkább a jenyiszejkörnyéki szarvastenyész­tő, halászó, vadászó kolhozok jöve­delmező gazdasági ága. Idén ősszel két és félszer akkora volt a termés, mint tavaly. A Zapoljarnyik-kolhoz tagjai például hektáronként 426 má­zsa káposztát takarítottak be. Év­ről évre nagyobb a konyhakertek területe Tajmir legészakibb kerüle­teiben is. A kolhozok ezenkívül fü­vet és zöldsége^ termesztenek a fej­lődő szarvasmarhaállomány számá­ra. A kiállításon bemutattak takar­mányrépát és bükkönyt is, mely most termett először a sarkvidéken. A felhőkbe burkolózott, Pamir egyik magas pontján fekszik a kék­vízü Zer-kul-tó. A tavat övező ko­pár hegyekből látni a Szarikol hó­borította hegygerincét — a Szovjet­unió és Kína határát és a gyönyörű halványrózsaszínü Hindikus csúcsát, amely mögött India terül el. A Zer-kul-tóból ered a sebesvizü Pamir. Lejjebb, magábafogadva a patakok vizét, a bővizű Pjanázsá­val, majd a völgyben, a kirgiz ha­vasokban eredő bősz Vahssal egye­sülve Közép-Ázsia legnagyobb fo­lyójává, az oázisokat tápláló Amu­Darjává válik. A hegyes-völgyes Tádzsikisztán gazdag folyókban. A napfényben tündöklő havasok csúcsai a felhők­be nyúlnak. Hatalmas lavinák gör­dülnek a hegyekről a hegyszoro­sokba, sürü fellegek gomolyognak, sebes patakok sietnek le a völgyek­be. Milyen bővizű ez a vidék! Az ember nem egykönnyen fékezi meg, nem egykönnyen kényszeríti a ro­hanó hegyipatakokat, hogy meg­szabott mederben folyjanak és ön­tözzék a földeket, kerteket. Mély kőmedrében homokot és iszapot sodorva magával rohan a sebes Vahs. Vizéből egy csepp sem jut a völgy napperzselte földjeinek. Na­gyon rlgen álmodoztak itt arról az emberek, hogy megszelídítsék a Vahs vizét, megduzzasszák a folyót és végre megöntözzék földjeiket. Mennyi új termőföldhöz jutna a nép! De hát elképzelhető volt ez akkoriban ? Birokra tudott-e kelni szánalmas munkaeszközével az ön­állóan gazdálkodó szegényparaszt a bősz Vahssal ? Évszázadokig hever­tek parlagon a Vahs völgyében a földek. Kilométereken át húzódtak a homokbuckák, kőkeményre szá­radt a talaj. Az „afgán", a siva­tag forró szele homok és porfelle­geket kergetett. Még az igénytelen bogáncs sem élt meg itt. Csak a folyó mocsaras árterületén nőtt sü­rü áthatolhatatlan falként a nád, meg koratavasszal zöldéit félénken a fü és virított rövid szárán a mák. Barátságtalan, komor volt ez a vidék. Az Októberi Forradalom felsza­badította a tádzsik népet s a szov­jethatalom segítségével megvalósí­totta évszázados álmát. A völgyben munkához láttak a szovjet embe­rek. Gátat emeltek a Vahson, meg­építették a 120 kilométer hosszú Sztálin-csatornát és a széles öntö­zőcsatorna hálózatot. Az építők 20 millió köbméter földet mozdítottak el, Q.0.000 köbméter betonmunkát végeztek, 16.000 kicsi- és nagy ön­tözőcsatornát építettek. 1923. szeptember 12-én hatalmas robbanás dörejét verték vissza a hegyek. Felrobbantották a folyót és a csatornát elválasztó zárógátat és a megszelídített folyó új medrébe ömlött. Ezen a napon született új­ra, vált termővé a Váhs-völgye, Tádzsikisztán kicsi oázisaiból és hegyi falvaiból sokezer új gazda özönlött ide. Az új utakon trakto­rok és épületfával, élelmiszerrel, különféle árukkal megrakott gép­kocsioszlopok haladtak. Mindent küldött ide a szovjetállam, amire csak szükség volt a letelepüléshez. Kolhozokba egyesülve hódították meg a szegényparasztok a völgy mostoha földjét. Házakat építettek, fákat ültettek, gépek segítségével irtották a bozótot, mocsarakat szá­rítottak ki, termővé tették a szikes földet, felszántották az ugart. Eltelt néhány év ... Tekintsetek ma le Kzil Tamusuk halmairól a Vahs-völgyébe! A bő­vizű csatorna mindkét partján fák sűrűjében meghúzódó falvak, gyü­mölcsösök, szőlőskertek, végtelen, rózsaszínben játszó gyapotföldeik, rizsültetvények azúrtükrei, sohsem látott szubtropikus növények. Éjjel a Vahs-völgye olyan, mint a csillagos ég. Ragyog a sok vil­lanyfénytől, amelyek hol falvak ki­j sebb-nagyobb csillagképeibe csopor­i tosulnak, hol gyöngysorként húzód­i nak az utak és csatornák mentén és vesznek a távolba. Sokezer vil­lanylámpa fénye ragyogja be Kur­gan-Tyubet, — a rendezett, széip, korszerű várost — amely még nemrég kis, poros falu volt. Boldogság és bőség honol a Vahs völgyében. A hosszú, forró nyár, a bőséges napfény, a meleg és elegendő csa­padék számos értékes ipari és szubtropikus növény termesztését teszi lehetővé. A Szovjetunió szubtropikus nö­vénytermelő intézetének vahsi állo­mása kidolgozta a ciprustermesztés új módszerét, amelynek alapján ár­kokban nevelik a ciprusosemetéket. A völgyben nemsokára teaültetvé­nyek zöldelnek. Bőséges termést ad a cukornád. Jutát is termesztenek. A mandula és gránátalma is meg­terem. A vahsvölgyi alma, körte, kajszi­és őszibarack cukortartalma párat­lan a Szovjetunióban. A nagyszerű, édes, vékonyhéjú szőlő nemcsak a köztársaságban, hanem annak ha­tárain túl is híres. A hegyek és domboldalak legelői lehetővé teszik, hogy a kolhozta­gok karakül és hosszúgyapjas gi­szári juhokat tenyésszenek. Az it­teni fényes, göndör gyapjú és a juhbőrök pompás, változatos ször­zete, a színe világhírnevet szer­zett és nagy jövedelmet hoz a vahsvölgyi juhászoknak. Azonbáh a Vahs völgyében a leg­nagyobb érbék a gyapot. Régente a tádzsik paraszt csak az úgynevezett „guza"-t, ezt, a he­lyi gyapotfajtát Msmerte. Ezt a fajtát nem is igen lehet gyapotnak nevezni. Nem érik be, szála rövid és durva. A szovjet tudósok a kolhozpa­rasztokkal együtt új, hosszúfonalú gyapotfajtákat termesztettek ki. A völgy éghajlata különösen kedvező ennek a kényes növénynek a ter­mesztésére Jelenleg a völgyben több gyapotot gyűjtenek be, mint azelőtt egész Tádzsikisztánban. Sok kolhoz 50—60 mázsza gyapotot gyűjt be hektáronkint. Ritka az a kolhoz, amelynek ne volna milliós jövedel­me. A Csolton-hegy lábánál fekszik a Malenkov-kolhoz. A kolhoz tagjai Szangtuda hegyi faluból ereszked­tek le a . völgybe. Itt gazdagodott meg a kolhoz és vele együtt tagjai is. Hatan Malajev kolhozparaszt háromtagú családjával együtt 1962­ben munkanapegységeik fejében 48 ezer rubelt, 4200 kiló gabonát, né­hány tonna zöldséget, és sok szőlőt kapott. A kolhoz tagjainak pénz­jövedelme ebben az évben 5 millió rubel volt. A „Zsdanov"-kolhoznak évi jövedelme 4300 rubel. Otadzsan Dadabajev, a Lenin­kolhoz tagja a következőket meséli: A Vahs völgyébe 1933-ban jöttem. Akkoriban itt sárga kiaszott füvön kívül semmi sem termett. Ma gyö­nyörű házam, saját kertem van. Kertemben gyümölcsfák, udvarom­ban tehenek, kecskék... Kolhoz­gazdaságunk felvirágzott — foly­tatja Dababajev. A gyapot bősé­get, örömöt, biztos jövőt hozott — mindazt, amit azelőtt a helyi lakók nem ismertek. A völgy minden kol­hoza növeli a vetésterületét, új épületeket emel, növeli gazdaságát. Minden kolhozban van iskola, klub, laboratórium, villany, rádió. Az emberek bőségben élnek a Vahs völgyében. A kolhoz tagjai bizalommal tekintenek a holnapi nap elé. Akármelyik faluba mégy, akár­hová térsz be, vendégszerető gazda fogad. Színes szőnyegre ültet, fe­hér terítőt terít eléd, tálakon hozza az almát, körtét, szőlőt, diót, fügét, illatos dinnyét szel és a szokáshoz híven kettétöri a vajaslepényt. És amikor iszod az illatos teát, ugyan­arról mesél, amiről a Lenin-kolhoz parasztja. Elmondja, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor idejött, kietlen szi­kes sztyeppe fogadta. Most pedig itt viruló kolhozgazdaság, új falu épült, benne kertben meghúzódó derűs, nyugodt otthona. Fegyveres összetűzés angol és arab csapatok között A libanoni és az egyiptomi sajtó közli, hogy Közel Keleten fokozó dó nyugtalanságot okoz az imperia­lista hatalmaknak a kőolajért és a fontos stratégiai állások birtokáért vívott harca. Az angol kormánykörök igyekez­nek megszilárdítani helyzetüket, amely ebben a körzetben az ameri­kai köolajmonopóliumok nyomása következtében megingott. Az ango­lok új tervet dolgoztak ki, amely szerint megalakítanák az „arab fél­sziget protektorátusainak és szulta. nátusainak szövetségét" és beiktat­nék a brit birodalomba. Az „A1 Hajat" című libanoni lap azt írja, hogy e terv szerint úgy egyesítenék a protektorátusokat és saultánátusokat, hogy „minden emir mellett közigazgatási tanács léte­sülne angol tanácsadó elnökletével, azzal a céllal, hogy a közigazgatási , szervek később az angolok biztos el­| lenőrzése alatt álló koalícióba lép­jenek. , Anglia új arábiai imperialista ter­vei felháborodás^ és tütakozást kel­j tettek az arab félsziget népeinek ! körében. Az „A1 Miszri" című egyiptomi lap közli, hogy az Arábia déli ré­szén fekvő jónéhány szultanátusban a nép fegyveres harcra kelt az an­gol gyarmatosítók ellen. Hadramut szultanátusban fegyveres összetűzés történt az angol csapatok és arab osztagok között. Ennek során az angolok kénytelenek voltak vissza­vonnulni a szomszédos szultanátu­sok területére. Az angol parancs­nokság külön jelentést adott ki e r" ről az összecsapásról. Közölte, hogy „nacionalista osztagok megtámad­tak egy angol katonai őrhelyet és három tisztet megöltek." A Francia Szocialista Párt végrehajtó bizottsága a háborús szerződések mellett foglalt állást Külföldi hírek

Next

/
Oldalképek
Tartalom