Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-20 / 281. szám, péntek

1953. november 20. OJ SZÖ 5 A NAGY SZOVJET CSALAD E LETE BO L A tallini tengeri kikötőben A hatalmas kikötői emelődaruk tömege óriásként emelkedik ki a kora reggeli kődből. Emelökarjaik gyorsan működnek: a hajók mé­lyéből kiragadják a szállított ter­het. Nem látunk embereket, nem hallatszanak a kikötőmunkásokat irá­nyító, más helyeken szokásos ve­zényszavak. Csak az acélszerkeze­tek csikorgása és éles szirénabúgás szakítja meg a csöndet. Lázas, tevékeny alkotómunka folyik a tallini tengeri kikötőben. Tizenhárom évvel ezelőtt az észt burzsoázia uralma idején több mi.nt kétezer rakodómunkás dolgo­zott itt. Valamennyi kikötőmunkát gépek nélkül, munkáskezek végez tek. Szénkirakáshoz csak asszonyo kat alkalmaztak, a férfiak ezt le­alázónak tartották. A szénportól belepett asszonyok éjjel-nappal százával hordták ki kosarakbein a kikötőbe szállított szenet a hajók mélyéből. Jelenleg mindössze néhányszáz rakodómunkás foglalatoskodik a ki­kötőben. Ezeket sem nevezhetjük rakodómunkásoknak a szó régi ér­telmében. A rakodómunkás azelőtt roskadozva, vállán hordta ki a ne­héz szeneszsákokat. Szinte nem lé tezett nehezebb, fárasztóbb foglal­kozás. Most a szakképzett kikötő munkás a gépezetek működését irányitja. A hatalmas acélkarok egyszerre megragadnak egy félvagon deszkát. Tomas Villinard darukezelő műkö­désbe hozza a szerkezetet és a le­vegőben függő deszkatömeg máris rohamosan ereszkedik a hajó ra­kodórésze felé. Egy kézmozdulat és a teher máris eltűnik a hajó sötét üregében. Egy félvagon desz ka elhelyezésének művelete mind össze két-három percig tartott. Régi l szokás szerint az elektro mos rakodógépek kezelőit is rakó dómunkásoknak nevezik. Oszkár Harmakül többi munkatársaihoz hasonlóan egyszerű kikötői rakodó­munkás volt. Most is közéjük tar tozik, munkája azonban teljesen más,, amit azelőtt végzett. Elektro­mos emelődarukezelövé képezte ki magát és most a gépezet különbö­ző irányító gombjait kezeli. A vil­lamos emelőgépezet hatalmas vil­laszerű karjai gyorsan és emberi fáradság nélkül óriási teherrako mányokat helyeznek el a hajók mé­lyén. Három hatalmas kosaras emelő­daru pótolja a női munkaerőket a szén.akományok kirakásában. A d ariikezelök ötven másodpercre rö­vidítették le e munkamüvelet cik­lusát. Az 5.300 tonna űrméretű »Otto Schmidt« gőzös teherrako­mányának kirakását nemrégen 31 óra alatt végezték el a tallini ki­kötőben. A gőzös szenet szállított. A kikötőben most is dolgoznak női munkaerők, ezek azonban már egészen más típusú dolgozók. Itt van például Marija Fjodorovna Gu­zsovszkaja, a legjobb darukezelő példája. Kitűnően ismeri munkája minden csínját binját, mesteri mó­don kezelj a gépezetet, könnyen és pontosan irányítja munkáját. Guzsovszkaja mellett dolgoznak tanítványai: Jevgenyija Szmirnová és Praszkovja Szokolova. Feszült figyelemmel követik Guzsovszkaja minden egyes kézmozdulatát s átve­szik tapasztalatait. Nemsokára ön­állóan fognak dolgozni az óriási méretű darukon, mint szakképzett munkások. — Ma ipar; termékeket rakunk be Saarema sziget halászai számá­r a — mondja Marija Fjodorovna. és tanítványaihoz fordul. — A da­rukezelőnek tudnia kell. milyen te­herrakományt szállít. Ez nagy mértékben biztosítja a sikeres mun kát. Népszükségleti cikkek ég a népgazdaság fejlődését szolgáló te herrakományok mennek keresztül kikötőnkön. Ebből nagy kötelezett, ségek hárulnak rá.nk. — Mi szükséges ahhoz, hogy maximálisan megrövidítsük a da­ruval végzett munkák ciklusát? — folytatja Guzsovszkaja és tekinte­tét egy percre sem veszi le a da­rukezelő kabinjának figyelöablaká­tól. — Tudni kell összhangba hoz­ni a daru gépezetének minden moz­gását. Nézzék... Az emelődaru karja magasba lendít egy teherrakományt és a daruval együtt kissé előrehalad, hogy a teherrakomány elérje a ha­jóüreg száját. A darukezelő állán dóan * figyeli a teherrakomány fél­körben megtett útját, kezével szin­te gépiesen irányítja a szerkezet emeltyűjét. — A darukezelő munkájában nagyon fontos a pontosság, a jó szemmérték, a gyorsaság — jegy­zi meg Guzsovszkaja. Minden egyes másodperc müve'etét pontosan ki kell számítani. Ezzel jelentősen megrövidítjük a teherrakodás ide­jét, A tallini kikötőben ipari cikkek­kel és élelmiszerekkel megrakott hajók úgyszólván naponta indulnak a szigetek felé, hogy szövetet, mé­terárut, lábbelit, cukrot, lisztet, cukrásztermékeket szállítsanak la­kosságuknak. A szigetekein, főleg a legnagyobb szigeten — Saaremán nagy fejlő­désnek indult a mezőgazdaság. Az anyaországhoz hasonlóan itt is kolhozok, gép- ,és traktorállomások létesültek és létesülnek. Műtrá­gyát, mezőgazdasági gépeket és egyéb fontos cikkeket szállító ha­jók - érkeznek a kikötőn keresztül a szigetekre A tallini kikötő csak az elmúlt hónapban 250 különféle gépet továbbított a szigetekre. A tallini kikötő azonban nem­csak a Moozund szigetekkel tart fenn szoros kapcsolatot. Leningrád­ból és a népi demokratikus orszá gokból is gyakran érkeznek teher gőzösök a kikötőbe. Állandóan növekszik a kikötö áruforgalma. Az idén 1952-höz vi. szonyitva több mint 15 százalékkal növekedett. A kikötő dolgozóinak kollektí. vája tevékenyen részt vesz az össz-szövetségi munkaversenyben, állandóan törekszik a teherrakodá­si munkamüveletek megszervezésé­nek és gépesítésének javítására. A kikötömunkások tökéletesen kezelik a bonyolult gépezeteket. Számos újitójavaslatot tettek, amelyek a teherrakományok partraszállításá. nak, vagy berakásának gyorsítását célozzák. Észszerű javaslataikkal csökkentik a teherrakodási müve­letek önköltségét. Guzsovszkaja födarúkezelö újítójavaslatot tett a kikötődaruk teherbíróképességének növelésére. Ujítójavaslatával évi 27.000 rubelt takarított meg az országnak. A tallini kikötő tengerészeti flot­tája elsőnek alkalmazta a keskeny acélszalagokból készült burkolást faanyag szállítására. Ez a burko­lat lehetővé tette, hogy a szállítás egész idejét a hajóüregtől kezdve egészen a cellulózé — papírkombi­nát raktáráig jelentősen meggyor­sítsák. Egyúttal lehetővé tette a hajók teherrakományának gyors kiürítését, ami csökkenti az önkölt­ségeket. A kikötömunkások elha tározták, hogy a keskeny acélbur kolatot a jövőben a cukor és liszt szállításánál is alkalmazni fogják. Éles hajófütty. A »Fanyater« ne­vű gőzös lassan elindul a kikötö bői, hogy értékes rakománya minél előbb eljusson a Saarema sziget dolgozóihoz. A kikötömunkások jó utat kívánva lelkesen integetnek a távolodó hajó után. G. Szpirldonov cikkéből Barátok találkozása Gomel és Csemigov városok kö­zött vonuló országúttól nem mesz­sze, a Cata, Sznov és Jelinka fo­lyók völgyében érintkezik három testvér-köztársaság — az OSzSz­SzK, Ukrajna, és Fehéroroszország határa, Három körzet — a csuro. vicsi, gorodnyai és tyerehovi kör­zet lakói testvéri családban élnek itt. Közvetlenül a három köztársaság határának érintkezési pontján te­rül el az orosz »Fényes út«, az ukrán »Győzelem« és a fehérorosz »Vorosilov« kolhozok földje. A fe­hérorosz kolhozparasztok nemrégen nagy terméshozamú öszi búzafaj­ta termesztését vezették be föld­jeiken. Kitartó munkával 18 mázsa hektárhozamot értek el. A fehér­orosz kolhozparasztok vetőmagot küldtek orosz elvtársaiknak, hogy azok is hasonló sikereket érhesse­nek el. A »Fényes út«-kolhoz ta­valy 18.5 mázsa hektárhozamot ért el a »moszkovszkaja« búzafajtá­ban. Ez a búzafajta nagymérték­ben elterjedt a brjanszki terület csurovicsi körzetében. Az orosz kol. hozparasztok fehérorosz elvtársaik segítségét viszonozva, kiváló minő­ségű burgonyafajtát ajándékoztak a fehérorosz parasztoknak. Még egy példa a kölcsönös test­véri együttműködésről. A »Gyöze­lem« ukrán kolhoz tavasszal nagy nehézségekkel küzdött a takar mányfélékben. A »Fényes út« kol hoz 100 tonna tartalma s takar mányt kölcsönzött akkor szomszé­dainak. Az ukrán kolhozparasztok viszont építőanyaggal látták el az orosz kolhozt, midőn állattenyész­tési célokat szolgáló épületek épí­téséhez kezdett. A csurovicsi körzet kolhozpa­rasztjai dalolva érkeztek Kljuszi faluba, melynek szélén már várták őket az ukrán kolhozparasztok. A fasiszta megszállók annak idején földig égették ezt a falut. Több mi.nt kétszáz család vesztette el otthonát és kenyerét. Orosz és fe­hérorosz testvéreiknél azonban me­"sdékre találtak. Ezek segítséget nyújtottak az ukránoknak válságos helyzetükben, segítettek otthonaik újjáépítésében és a kolhoz közös épületeinek felállításában. Az ukrán kolhozparasztok ősi szokás szerint kenyérrel és sóval fogadták drága vendégeiket. Ugyanilyen szeretetteljes fogadta tásban részesítették a Fehérorosz SzSzSzK tyerehovi körzetének kol­hozparasztjait is. A három körzet képviselői zsúfolásig megtöltötték a gorodnyai Körzeti Kultúrotthont. Megvitatták a mezőgazdasági év eredményeit és közösen felvázolták az utat ama nagy feladataik telje­sítésére, amelyeket a SzKP Köz­ponti Bizottságának szeptemberi teljes ülése tűzött ki a mezőgazda, ságban. A csurovicsi, tyerehovi és gorod­nyai körzetek kolhozai gazdag ter­mést takarítottak be az idén. Je lentős sikereket értek el az állat tenyésztés fejlesztésében, számos társadalmi célokat szolgáló épít­ményt létesítettek. Növekedett a kolhozok jövedelme, javult a kol hozparasztok anyagi jóléte. — A négyzetes-fészkes ültetési módszerrel, a burgonya és zöldség­termesztés gépesítésével jelentősen növekedett kolhozunk terméshoza­ma, — mondotta Kovaicsuk elv­társnő. a gorodnyai körzet »Pet­rovszkij« kolhozának brigádvezető je. A kolfíoz az egész vetési terű­létről 200 mázsa uborkát. 250 má zsa káposztát, 160 mázsa sárgaré­pát takarított be. Drága orosz és fehérorosz barátaim: meghívlak benneteket, látogassatok el kolho­zunkba! Szívesen átadjuk tapaszta­latainkat. Az est részvevői nagy figyelem­mel hallgatták meg Fjodor Gri gorjevics Szackij elvtársnak, a tye­rehovi körzet Lenin-kolhoza elnö­kének beszédét: Az esten elhatározták, hogy szo cialista versenyt Indítanak a test vér köztársaságok három körzete között. A Csernyesenko és I. Zinykovics Szovjet Lettországban Munkásgyermekek a rigai gyermekotthonban. Boldog ifjúság Az uzsgorodi Zeneiskola növendékei karének közben. — A zongoránál Marija Popovics Ezer új élelmi szergyár A Szovjetunió élelmiszeriparának hatalmas méretű kibővítését mu­tatja, hogy ebben az évben ezer új élelmiszergyártó vállalat kezdi meg a termelést. Rövidesen elké­szül Mizocsszkban (rovenszki terü­let) és Perelesinszkben (voronyezsi terület) két hatalmas cukorgyár, melyek naponta 20 vagon cukrot gyártanak majd. Hat új cukorgyá­rat helyeznek üzembe Ukrajnában és Moldavában is: az egyik mold­vai gyár 22 vagon cukrot termel majd naponta. Üj olajgyárak egész sora épül fel — s részben már felépült — ebben az évben. Az új gyárak na­ponta 150 vagon olajos magot dol goznak fel. Huszonnyolc új hús- és zsírfeldol gozó kombinát kezdi meg még az idén a termelést. Az„új gyárak egy műszak alatt 500 tonna húst ké­pesek feldolgozni. Hatalmas kol­bászgyárak épülnek Gorkijban, Sztálinóban és a Szovjetunió más városaiban. Nagy lendülettel folyik a tejfel­dolgozó üzemek építése. 1953-ban több mint 200 ilyen üzem épül. A krasznodari körzetben most kezd­te meg a termelést a sűrített te­jet és tejport készítő üzem, mely évente 800 tonna tejport termel. Az új konzervgyárak évente több mint 50 millió doboz halkonzervet, több mint 25 millió doboz gyü­mölcs- és zöldségkonzervet gyárta­nak majd Grúziában, az örmény Köztársaságban, Azerbajdzsánban, Moldvában, Üzbekisztánban több mi.nt 30 új borpincészet épül. A harkovi, kievi és ogyesszai új pezs­gőgyárak • évente négy és félmillió palack pezsgőt fogniak gyártani. Az élelmiszeriparnak ilyen nagy­arányú kibővítése jelentősen hozzá, járuj a közszükségleti cikkek bő­ségének megteremtéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom