Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-09 / 245. szám, péntek

\ 195

3 október 9 UJSZÖ Az előrehaladott földművelés megteremtője „Meg szeretném mondani minden kolhozparasztnak, minden mezőgazdasági szakembernek, hogy nincs nagyobb boldogság, mint a mi szovjet szülőföldünkön dni és alkotni" V. R. Vüjamsz 1947 szeptember 7-én a 800 éves Moszkva történelmi jubileumának napján a moszkvai K. A. Tyimirjazevröl elnevezett és a Leninrenddel kitüntetett Mezőgazdasági Akadémia területén ünnepélyes ke retek között leplezték le a kiváló orosz tudósnak, Vaszilij Robertovics Viljamsznak, az Akadémia bolsevik tagjának emlékmüvét V. R. Viljamsz mérhetetlen tudományos és gyakorlati értékeket hagyott örökül maga után. A kiváló müvek egész sorát alkotta meg, amelyek örök értékei maradnak az egyetemes biológiai tudomány kincsestárának és alkotójukat méltóvá teszik arra, hogy olyan nagy biológiai tudósokkal állítsák egy sorba, mint Darwin, Tyimirjazev és Micsu rdn. Vaszilij Robertovics Viljamsz, akit a népnyelv a „Szovjet Haza főagronómusa" melléknévvel tisztelt meg, igjazi forradalmára volt a tudománynak. Megteremtette egy — a maga nemében egyedülálló — talajjavító folyamat jól felépített és befejezett elméletét és ezen az alapon kidolgozta híres tanát a földmüvelés füves vetésforgó módszeréről. Ez a tan a történelem folyamán elsőnek mutatta meg az egyetlen lehetséges és járható utat a határtalanul magas és állandó terméseredményekhez, a szocialista mezőgazdaság _ valamennyi ágának racionális társításához, a munka nagyfokú teljesítőképességéhez. V. R. Vüjamsz tana a haladó szovjet agrártudomány büszkesége. A szocialista mezőgazdaság, a kolhozrendszer létrehozta az elvileg egészen új, sajátos, a világon a leghaladottabb szovjet biológiai tudományt, amely szoros egységben fejlődik a gyakorlati tudományágakkal, mint amilyen az agrárbiológia. T D. Liszenko akadémikus ,,A biológiai tudomány helyzetéről" című nagyjelentőségű előadásában, amellyel a Bolsevik Párt Központi Bizottsága is teljes mértékben egyetértett, a következőket mondotta: — A szovjet mezőgazdasági biológia alapjait Micsurin és Viljamsz rakták le. Ök általánosították és fejlesztették tovább mindazt, ami a mult tudományában és az eddigi gyakorlatban felhalmozódott. Munkásságukkal sok, elvileg egészen új dolgot vittek bele a természet, a növények és a talaj ismeretébe és a földmüvelés. tudományába. V R. Viljamsz a természet számos titkát világította meg és olyan törvényeket fedezett fel, amelyek a talaj kialakulását, fejlődését és ' javítását Irányítják. Az emberiség kezébe adta a kulcsot ahhoz a „kincshez", amelyről a föld fáradhatatlan dolgozói eddig csak ábrán dozhattak. Ez a kincs: a talaj termékenysége. Vaszilij Robertovios Viljamsz minden eddigi tapasztalatot, elődeinek hatalmas gondolatkincsét egyesítette saját kutatásainak eredményeivel és az egészet egyetlen ve! zérlő eszmének vetette alá: a dialektikus fejlődés eszméjének. Ö volt az, aki bebizonyította, hogy az a talaj, amelyen Üzbekisztán' sztaha novistái ma magas gyapotterméseket érnek el, nem ugyanaz, mint volt valamikor, ő bizonyította be, hogy a sivatag nem mindig lélekzett ki rekkenő hőséget, és hogy a kubáni termékeny feketeföldek is rétegekben rakódtak le. A talaj termékenységének ez a viljamszi tana szolgált tudományos alapul a mezőgazdaság sztahanovistáinak nagyszabású kísérleteik számára. De maga is, működése kezdetén, húsz év leforgása alatt (1893—1912) a Petrovszki Mezőgazdasági Akadémia kísérleti területén hektáronkint 68 mázsás évi átlag őszi vetésű rozstermést ért el. Viljamsz közismert munkásságát a talajtanban fejlett biológiaLirányzat jellemzi. A burzsoá tudomány metafizikai jellege abban mutatkozik meg, hogy a talajt nem mint történeti testet, nem keletkezésében és fejlődésében tanulmányozta, ha nem csak sztatikusan és térbelileg. Azonkívül teljesen hiányzik belőle a talaj alapvető jellegzetességének, fejlődési folyamatának — termékenységének — ismerete. „A kapitalista országokban mondja T. D. Liszenko akadémikus — a földmüvelés elmélete a talaj apadó termékenységének „kiagyalt törvényéből" indul ki. A mi szovjet tudományunk — V R. Viljamsz talajtana és tanítása a földművelésről — felfedi a talaj fejlődési törvényeit és helyesen, meggyőzően mutat rá, hogy a talaj termékenysége nem egyszersmindenkorra szóló ajándéka a természetnek. A talajnak alapvető, örökké fejlődő és váltakozó sajátsága a termékenysége, ami nem más, mint a mikroorganizmusok, növények és állatok élettevékenységének eredménye. A szovjet tudo mány bebizonyította, hogy a szocialista gazdálkodás mindjobban elvezeti az embert a talaj fokozott termékenységéhez". V. R. Viljamsz azt erősítette, hogy megfelelő módszerek alkalmazásával bármilyen talajt át lehet alakítani magaskultúrájú, termékeny talajjá. A földmüvelés füves vetésforgó rendszeréről szóló tanítás egyike nagy és sokéves, termékeny tudományos munkássága főbb eredményeinek. Ez a haladó szovjet és világmezőgaadasági tudománynak értékes kincse. „Én állítottam és állitom, — írja Vaszilij Roberttovics Viljamsz — Angol tudósok a Szovjetunióról A John Bernal professzor vezette angol tudósküldöttség, qmely a Szavjetunió Tudományos Akadémiájának meghívására a Szovjetunióban tartózkodik. két héten át tanulmányozta Moszkva. Leningrád és Tbiliszi tudományos intézményeinek működését. Sajtóértekezleten Gordon professzor felolvasta a küldöttség közös nyilatkozatát , — Mély benyomást tett ránk a szovjet tudomány elméleti és műszaki vívmányainak színvonala és az hogy a tudománynak hatalmas szerepe van a szovjet társadalom fejlődésében — mondja, egyebek között a nyilatkozat — Láttuk hogy a tudomá nyos munkának ez a magas színvona la nemcsak Moszkvára és Leningrádra vonatkozik hanem ugyanilyen színvonalon folyik az oktató-, valamint a tudományos kutatómunka például a Grúz SzSzK-ban is. — Különösen. mély benyomást gyakorolt ránk. hogy a lakosság nagy része részesülhet felsőfokú oktatásban az egyetemeken és a műszaki főiskolákon. A moszkvai egyetem új épületének meglátogatása meggyőzött bennünket arról milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióban az oktatásügy továbbfejlesztésének — Mi valamennyien részt veszünk a békéért .vívott harcban A világ férfiainak és asszonyainak többsége békére törekszik és ez a törekvés sehol / sem fejeződik ki forróbban mint n Szovjetunióban Láttuk a szovjet tudomány és technika hatalmas vívmányait az alapvető kutatások fejlesztésében és e vívmányok alkalmazását békés célokra, az emberiség javára. hogy a földmüvelés füves vetésforgó módszere a mezőgazdasági termelésben a munka nagyfokú teljesítőképességét biztosltja és egyedül méltó a mezőgazdaság szociális át. szervezésének korszakához " Jelenleg a földművelés füves vetésforgó módszere a szocialista mezőgazdaság egyetlen és első tudományosan megalapozott módszere. V. R. Viljamsz tana a szocialista mezőgazdasági munkások kezében óriási anyagi erővé vált és a kolhozok és szovhozok földjein a bolsevik rend szilárd tudományos bázisához vezetett el. A Szocialista Munka Hősei, a kolhozok és szovhozok sztahanovistái mindennapos munkájukkal kézzel foghatóan és szemmel láthatóan igazolják Viljamsz e tanításának helyességét, amely most már a párt és a kormány valamennyi mezőgazdasági kérdésekre vonatkozó fontosabb határozatában is visszhangra talált. Szoros összhangban a haladó agrártudomány eredményeivel, a mezőgazdaság újjáépítésére és fejlesztésére irányuló nagy munkák tervében a Szovjetunió az 1946— 1950. évekre az agrotechnikai mód. szerek egész sorának alkalmazását irányozta elő, amelyek V. R. Viljamsz füves vetésforgó módszerének tanán alapulnak Ez a tan széles utat nyit a kolhozok és szovhozok sokoldalú fejlődése és a szocialista földművelés tudományának fellendülése számára. A füves vetésforgó módszerének bevezetése és helyes alkalmazása biztosítja a földmüvelés teljesítő képességének legmagasabb fokát, a munka termelékenységének növekedését és a szovjet mezőgazdaság eddig ismeretlen felvirágzásához vezet el. Utolsó müvét, „A földmüvelés alapjai"-t a szocialista mezőgazdaság ismert kiválóságainak ajánlotta, akik sztahanovista munkásságuk eredményeként abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy részt vehettek az 1939. évi országos mező. gazdasági kiállításon. „Egész tudományos munkásságomat nekik szentelem — írta Vaszilij Robertovics Viljamsz könyvének előszavában, — mert életemnek nem volt és nincs más célja, mint a nép szolgálata. Én mindig olyan agrártudomány megteremtésére törekedtem, amely a nagy tömegek birtokában hatékony segítőtársa a dolgozóknak a föld ^termékenységéért folytatott munkájukban." Vaszilij Robertovics Viljamsznak, a nagy szovjet tudósnak, az Akadémia tagjának, az igazi kommunistának élete és működése magasztos példája annak, hogy milyennek kell lennie a hazafias tudósnak. Maradéktalanul Lenin—Sztálin pártja mellé szegődött és sokoldalú, ragyogó tehetségét és életét teljes egészében népének szentelte. — Szovjetunióbeli tarkózkodásunk arra lelkesített bennünket, hogy még kitartóbban dolgozzunk a háború elhárítása, a Szovjetunió népei és az országunk közti barátság és rokonszenv megszilárdítása érdekében Az angol vendégek válaszoltak a szovjet sajtó képviselőinek számos kérdésére. — A szovjet tudósokkal való találkozásaink során — mondotta James Fife professzor — sok értékes anyagot gyűjtöttünk Ezt az anyagot sikeresen használhatjuk fel otthon, Angliában Bernal professzor, aki húsz esztendővel ezelőtt már járt a Szovjetunióban kijelentette, hogy az azóta eltelt idő -alatt a szovjet tudomány rendkívül felvirágzott és a szó igazi értei mében kilépett a világporondra. A moszkvai Alágy A moszkvai Nagy Színház az új idényben egész sor új színművet ad elő. Első ízben játsszák Szergej Prokofjev „Kövirág" című balettjét Az új balett témáját és zenei motívumait a híres uráli mesék alapján Pavel Bajov és Prokofjev, a világhírű zeneszerző állította össze. A „Kőmrág"-ot Lavroszkij, a színház főbalettmestere rendezi, a főszerepeket Gálina Ulanova. Olga Lepesinszkaja Rajsza Sztrucskova, Vladimír Preobrazsenszklj magántáncosok alakítják. A Nagy Színház operatársulata Beethoven .,Fidelio" című operájának felújításán dolgozik Az 1953—1954-es színházi évadban színre kerül Rimszkij-Korszakov „Mese a láthatatlan Kitér városáról" cíA. V. Vlaszov, a Szovjetunió Építészeti Akadémiája rendes tagjának vezetésével most készülnek Moszkva délnyugati kerületének építési ter vei A kerület a moszkvai egyetem körül fekszik. A főváros tízéves épí tési terve alapján itt kétmillió négy zetméternyi lakóterületet kell beépí tend,

( mely mintegy egyötöd része •i nnak a lakóterületnek, amely Moszkva 1950—1960 as építési ter vében szerepel A főváros új kerülete — mondja J. O. Sejnyin főmérnök — kitűnő égliajlaiti és földrajzi adottságokkal rendelkezik. Ez Moszkva egyik leg magasabb kerülete. Hetven méterrel van magasabban, mint a Frunze kerület. Az emberek egészsége szem pontjából ez az éghajlat a legkedvezöbb. Korea földjén elpusztult falvak és városok helyén kell új életet teremteni, a földbevájt odúkba menekült lakosság számára kell új, békés otthonokat építeni, a megsemmisült iskolák, kultúrintézmények helyett újakat, szebbeket, modernebbeket létesíteni. A világ békeszerető emberisége most vállvetve összefog, hogy segítse Koreában az új, békés élet megalapozását. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott a hős koreai nép megsegítésére. Elhatározta, hogy még ebben az évben gépeket, ipari felszereléseket, műszereket, fogyasztási iparcikkeket szállít Koreába és különféle technikai segítséget nyújt a lerombolt városok és falvak felépítéséhez, az ipari üzemek helyreállításához. Nagy és lelkes visszhangot keltett országszerte a minisztertanács határozata. A magyar dolgozók arról beszélgetnek egymással, hogyan vehetnének részt ők maguk, személy szerint is, Korea megsegítésében. Erről tárgyaltak egymás között a Budapesti Városépítési Tervező Iroda egyik tervező műtermének dolgozói is. Kismárty-LechnerGyula műteremvezető mérnök így szólt kar társaihoz: „Képzelhetitek, mennyi mérnöki munkára lesz ott szükség, azon a letarolt földön. Sok helyen csak térkép jelzi, hol voltak a városok, falvak, emberlakta települések . . ." „Emlékeztek? — vette át a szót Mester Árpád mérnök. — Tavaly itt járt nálunk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság építésügyi minisztere és meglátogatta tervezőirodánk házi kiállítását. Emlékeztek, milyen hosszan szemlélte a kiállított képeket: a fasiszta - dúlás, a háború nyomait, a rombadőlt Budapest fotográfiáit és milyen figyelemmel és felcsillanó szemmel nézegette az újjáépítés eredményeit... Meg is jegyezte, sohasem felejtem el a szavait, ezt mondta: „Milyen boldogak az elvtársak, hogy már itt tartanak. Nálunk még csak a romok' szapbrodnak. De remélem hamarosan elérkezik az idő, amikor mi is hozzákezdhetünk kipusztult országunk újjáépítéséhez." A tervezőiroda mérnökei emlékeztek erre a látogatásra és ezekre a szavakra És ez az emlékezés ér lelte meg bennük az elhatározást, 5 Színház úi műsora mű vperája amely az orosz klasszikus zene egyik csodálatos alkotása és Hacsaturján „Spartacus" című balettje amely Gjovanolli azonos című regényéből készült. Hacsaturján új balettjét Igor Mojszejev rendezi Üj feldolgozásban és rendezésben kerü] bemutatásra Csajkovszkij „Piqwe Dame", Verdi „Traviata" című operája é

s Aszafjev ,Bahcsiszeráji• szökőkút" című balettje Háromévi szünet után újra játsszák Szeröv .Ellenséges hatalom" című operáját A Nagy Színház új műsorának színreho/zásán Dmitrij Kabalevszkíj Tyihon Hrennyikov Kirü Molcsanov Ivan Dzerzsinszkij, Vano Muradéli é

s Ljev Knyipper zeneszerzők dolgoznakAz új kerület építészeti stílusát a moszkvai Állami Egyetem stüusa határozza meg. Ezért itt hatalmas lakóházak és középületek épülnek A tervezők kollektívája igyekszik a lakosságnak maximális kényelmet biz tosítani Minden negyedben lesznek üzletek, mosodák, iskolák és garázsok a lakók saját gépkocsijai részére. Már készülnek a kerület sport, termeinek, sporttereinek és uszodáinak tervrajzai is Az új kerületben sok főiskola és tudományos intézet kap helyit. Többek között felépül itt egy bá. nyász és egy építészeti főiskola, a a Tudományos Akadémia több kutatóintézéte. Idén 13 nagy épület készül el és újabb 15-nek az alapjait rakják le. hogy miként annakidején részesei voltak Budapest újjáépítésének, most felajánlják munkájukat, tehetségüket, mérnöki tudásukat Korea újjászületéséhez. Mindjárt még is alakult egy négytagú brigád-, Kismarty-Lechner Gyula, Pfannl Egon, Mester Árpád és Kalata Gyula mér. nökök részvételével, amelynek tagjai elvállalják és minden részletében kidolgozzák egy újjáépülő koreai város rendezési tervét. A munkába bevonják a budapesti Műszaki Egyetemen tanuló koreai építészhallgatók egyikét, hogy a helyi ismeretekkel és tárgyi adatokkal segítségükre legyen a tervezés folyamán. A magyar mérnökök és városrendezők a koreai város be. építési módját, közlekedési hálózatát is megtervezik az ottani adott. Ságoknak és szükségleteknek megfelelően. Talán soha nem készültek olyan lelkesen, annyi szeretettel mérnöki feladat megoldásához, mint erre a vállalkozásra. Szívük minden szeretetét, háláját belerajzolják majd a magyar mérnökök az újjáépülő koreai város terveibe. A mozgalom magával ragadja a többi tervező vállalat mérnökeit is. A 2. sz. IPARTERV dolgozói röpgyülésükön lelkesen elhatározták, hogy Korea újjáépítését a maguk munkájával is támogatják. Mindenekelőtt elküldik Koreába azoknak a típusépítkezéseknek a terveit, amelyek a vállalatnál készültek és a gyakorlati kivitelezésben jól beváltak. Kétszobás parasztház, iskola, bölcsőde tervrajzait különféle mezőgazdasági épületek: istálló, fiaztató, tárházak típusterveit küldik el az országát újjáépítő koreai népnek. A tervek mellé koreai nyelven megküldik a műszaki leirást, az építési módszerek ismertetését, a helyi anyagok felhasználásának módozatait ismertető adatokat. A meglévő típustervek és gyakorlati tanácsok átadásán kívül újabb tsrvezéssel is hozzá akarnak járulni a 2. sz. IPARTERV mérnökei Korea megsegítéséhez. Érdeklődnek, - milyen mezőgazdasági, vagy ipari épületek terveire van szükségük és ezeket a terveket együttes munkával, minél gyorsabban elkészítik. Másutt is készülnek építési tervek Korea számára Korea újjáépítését a magyar mérnökök és tervezőintézeti dolgozók lelkes közreműködése fogja siettetni. Magyar mérnökök koreai városokat terveznek írta: Gárdonyi Jenő Moszkva új kerülete