Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-08 / 244. szám, csütörtök

1953 okôber 8 I IIISZ0 7 Adjon több segítséget a járás a kisudvarnoki szövetkezetnek KISUDVARNOKON egy éve alakítottak szövetkezetet 600 egyné hány hektár földdel, jó állatállománynyal és elegendő munkaerővel. Kezdetben a szövetkezet-tagjait nem kel lett munkára buzdítani. A-z emberek azért határozzák el, hogy belépnek a szövekezetbe, mert jobban akartak élni. A tagosított földön, a gépek alapos kihasználásával többet, jobbat és olcsóbbat akartak termelni. A közös gazdálkodás szép kilátást nyújtott. A nehéz fajsúlyú búza éppen úgy megterem a határban, mint a tengeri vagy a burgonya, ha a földet megfelelően gondozzák A szövetkezeti tagok nagy lelkesedéssel láttak munká hoz, az öszi munkák idején 30 pár lóval szántották fel a mezsgyéket, a gabonaféléket is időben elvetették; Azt tartották, hogy ha már a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. olyan eredményeket produkálnak, amilyenre példa ezen a vidéken még nem volt. A nehézségekkel jó előre számoltak, hissen a magángazdálkodás világából a közösség világába átcseppenni, nem könnyű dolog. No de a szövetkezeti tagok tettrekészsége legyőzte a kezdeti ne. hézségeket és az első sikereken felbuzdulva bámulatos munkát végeztek. Mindennel szépen haladtak: az őszi munkákkal, amikor kitavaszodott, az ültetéssel, a kapálnivalókkal sem maradtak el. Azonban a vezetőség nem tudta felhasználni a tagság lelkesedését, megrészegedett az első sikerektől. A szövetkezet élére már a kezdet kezdetén egy tehetetlen elnök került Radics személyében, aki képtelen volt arra, hogy munkacsoportokat szervezzen és kezébe vegye az irányítást. Ezt nem tette, mert azt hitte, hogy a tagság csak azért helyezte bele bizalmát, hogy csak az irodában üljön és hogy a szövetkezet ügyévei-bajával semmit sem törődjék. Ilyen elnökre nem volt itt szükség. Hát leváltották. Jött helyébe egy másik, aki még az elődjénél is kevesebbet tett a közösség érdekében. Azt is leváltották. A tagságnak eközben főtt a feje a gond ban, hogy akad-e hát valamire való ember a faluban, aki rendet teremt a portán. MARCEL MIHÁLYBAN ilyen embert láttak. El is fogadta az elnöki tisztséget és hozzáfogott a már elég rosszul folyó ügyek intézéséhez. Behúzódott az irodába és parancsolgatott. Az ellenőrző bizottság elnökei, Csömör István, Fellegi Miklós és Patasi Lajos (így következtek egymásután) meg abban látták feladatukat, hogy az elnök körül csoportosultak, ahelyett, hogy a határba mentek volna Pedig az ellenőrzést nem lehet jól elvégezni a szövetkezet irodájában. Az ilyen munka csak azt eredményezte, hogy a rendetlenség még tovább nőtt. Az ellenőrző bizottság osak névleg létezett és a gyakorlati munkában az égvilágon semilyen eredményt nem tudott felmutatni. Ritkán foglalkozott a munkák ellenőrzésével, még ritkábban a szövetkezeti vezetőség munkájának felülvizsgálásával. Bazsó Vince, a szövetkezet agronómusa azonban nyitva tartotta a szemét. Látta, hogy az elnök munkája egy fabatkát sem ér, hát hogy meg ne sértse, a feladatát még rosszabbul végezte. Keveset törődött a normák megállapításával és így a szövetkezeti tagok kényük-kedvük szerint Íratták be a munkaegységeket. Mikor a szénakaszálás ideje elérkezett. nagy hü-hóval beharangozta, hogy a nehéz munkáért két egy séget írnak naponta A dolgozók vágták a rendet, iparkodtak a kaszálással és mikor a munkának utána voltak, a beígért két egységet egy és háromnegyedre redukálta a vezetőség. Ezek után a szövetkezet tagiai bizalmatlanul tekintettek a vezetőség munkájára, a szövetkezetet a kellemetlenség fészkének tekintették. A tagok hébe-korba szólottak a vezetőségnek: — Sürgősen tenni kéne valamit, mert nyakunkban az aratás és sehogyan sem vagyunk. Meg kellene szervezni a csoportokat. — A munkaegységeket is rendesen írhatnátok már! A vezetőség nem hallgatott a jő szóra, mert azt tartotta, hogy az irodában kell elsősorban is rendet teremteni. Tehát, hogy a könyvelői munkáról is a legrosszabb véleménye lehessen a tagoknak, a tisztség viselésére Karácsony Bertát, a 19 hektáros, a múltban cselédekkel dolgoztató Karácsony Pál lányát jelölték Hogy a vezetőség kedveltje milyen lelkiismeretesen végezte a munkát, azt egy példa igazolja a legjobban. Keszöce István jó erőben lévő 47 éves ember. A szövetkezetben szorgalmasan dolgozgatott és egyes hónapokban így emelkedtek, vagy csökkentek a munkaegységei: ja nuárban 9, februárban 6, márciusban 13.20, áprilisban 32, májusban 27.75 és így tovább. A Karácsony Pálé meg sohasem volt kevesebb harmincnál annak ellenére, hogy öreg ember és ritkán látták a mezőn. A VEZETŐSÉG TAGJAI a helyes jutalmazás és a munka jó megszervezése helyett a szövetkezeten kívül állókon „segítettek" Bazsó Vince agronómus például egy szekér len. deket adott el a tagság tudta nél kül Vendelának, a dunaszerdahelyi traktorállomás agronómusának. Magyarics meg mint a helyi nemzeti bizottság titkára tagföldet követelt ki magának, pedig sem ö, sem családja nem tagja a szövetkezetnek. Lehet-e hát csodálkozni azon, hogy az aratás feszült ellentétek közepette köszöntött be a faluba. A szövetkezeti tagok egy része ekkor már a kilépésről beszélgetett. Elhatározásukban megerősítette őket a traktorállomás is. Olyan gépeket küldött a határba, melyek tönkretették a termést. Valósággal felháborító volt, hogy a felületesen megjavított gépek napokig álltak a legnagyobb dologidőben és nem dolgoztak. A dolgozók kézi kaszára keltek, azzal mentették a termést. Igen ám, de az aratás rossz kimenetele nemcsak ennyivel járt Fehér Jánostól és Keszöce Istvántól kezdve 24-en adták be írásban felmondásukat. A vezetőség meg csak így reagált az eseményekre: — Hadd hulljon a férgese! Pedig a kilépők földnélküliek és kisparasztok voltak. Marcel Mihály elnök és Magyarics István a szővetkezet „férgeseit" a harmincnégyhektáros Baranyai Gyulában, a 18 hektáros, Hájas Lászlóban, a 22 hektáros Maroel Istvánban és a 19 hektáros Baranyai Istvánban láthatta volna. De a kulákokat a „legjobb dolgozóknak" tekintik és megtűrik őket soraikban. KESZÖCE ISTVÁN már bánja, hogy felmondott. íratástól az őszi munka megkezdéséig éppen elég ideje volt átgondolni helyesen cselekedet-e vagy sem. Haszonbéres föl. dön dolgozott mielőtt kilépett és a földet nem bírta ugy trágyázni, hogy az többet termett volna és most megint csak ott áll, hogy kezdheti a küzködést elölről. Hány álmatlan éjtszakája volt már, hányszor meghányta vetette a kilépést, de valami mindig visszatartja a végleges döntéstől. Ha a szép szarvasmarha és sertésállományra gondol és az új istállókra, ezekben az eredményekben saját munkáját is benne látja. Keszöce elvtárs már azon gondolkozik, hogyan küszöbölhetné ki a hibákat. Legutóbb így beszélt róla: — Űj vezetőség kell a szövetke. zet élére és minden rendbe jön. Én már döntöttem, maradok, mert érdekem, hogy a vezetőség leváltásával az igazságos jutalmazás bevezetésével és a kulákok kiseprüzésével helyrehozzuk a dolgokat. Nem adom fel a harcot. Nem a kisebbeknek kell a szövetkezetből elmenni, hímem a kulákoknak és szekértolóiknak. Egy pillanatig sem kétséges, hogy Keszöce elvtársnak igaza van, hogy a szövetkezet nem a legjobban működött, annak csupán az volt az oka, hogy a vezetőség felületesen végezte feladatát, nem törődött kellőképpen a munka észszerű megszervezésével, azt is megengedte, hogy a kulákok kénye-kedvére történjék minden. A vezetőség • tagjai már akkor nagy hibát követtek el, amikor a gazdasági év elején nem szabták meg az iránynormákat, az agro nómusok pedig elnézték, ha a szö vetkezeti tagok munkájáról nem volt helyes tájékozódása. Az őszi munka kezdetén a kisudvarnoki szövetkezet tagjai jóvátehetik az elmúlt gazdasági évben fel merült hibákat, ha a szövetkezet élére olyan vezetőket választanak, akik lelkiismeretesen intézik a közösség ügyét és irányítani tudják a nagyüzemi gazdaságot A járási nemzeti bizottság és a járási pártszervezet pedig támogassa hatha. tósan a munka megszervezésében I az iránynormák helyes megállapításában a kisödvamokiakat. Ha tavaly többet törődtek volna velük akkor nem fordult volna elő rendetlenség a szövetkezet életében és az egykori kisparasztoknak eszük be sem jutott volna a kilépés. Keszöcs és Fehér István elvtárs a szövetkezetben maradnak csak azért, hogy a kulákok eltávolításával és a régi vezetőség leváltásával fellendíthessék a szövetkezeti gazdálko dást. Ebben a törekvésükben minden támogatást meg kell kapniok a járási pártszervezet részéről a kisudvarnokiaknak, hogy a szövetkezetet a tagok érdekében virágzóvá és jómódúvá tegyék. ABBAN, HOGY A TAGSÄG elégedetlen, nem csupán a szövetkezet a hibás. A földek jól teremnek, az állatállomány szépen fejlődik, tehát, a közösből szépen részesedhetnének a szövetkezet tagjai, ha a gazdaság irányítását a közösség érdeké ben lelkiismeretes dolgozók kezébe adnák. Mostanáig a vezetőség gyen gesége okozta azt, hogy a taggyü léseken pörösködés folyt a szövetkezet problémáinak megvitatása helyett. A gyűlésen mindenről szó esett, csak éppen a szövetkezet hibáiról nem. A dolgozók nem is emlékeznek arra, hogy a vezetőség tagjai arról beszéltek volna, hogyan állnak pénzügyileg, milyen nehézségek vannak a terv teljesítése terén. Udvarnokon egy év sem volt elegen, dő ahhoz, hogy az elnök vagy az agronómus megmagyarázta volna, kinek mennyi pénzbeli jutalom jár a munkájáért. Nem beszélve arról, hogy a tagsággal nem közölték a termelési tervet sem. Természetes, hogy ha a vezetőség így jár el a tagsággal szemben, akkor nem is tudta megértetni a dolgozókkal a terv teljesítés fontosságát. Az emberek így nem érezték magukénak a közöst, csak dolgoztak, de az irányításból meg sohasem vették ki a részüket. A járási nemzeti bizottság hanyagságára és felületes munkájára vall, hogy a kisudvarnoki szövetkezeti tagok nehézségeiről nem volt tudomásuk Zápotocký elvtárs mindig hangsúlyozta, hogy nem elégséges csupán a szövetkezetet megalakítani, támogatnunk is kell a fejlődését. A kisudvarnoki helyzet bizonysága annak, hogy a járás nagyon keveset tett azért, hogy a nagyüzemi gazdaság továbbfejlesztése érdekében kiküszöbölje a hibákat Ha bepillantást nyertek volna az ügyek folyásába, ha megismerték volna a szövetkezeti tagok problémáit, akkor ma nem hemzsegnének a közösben a kulákok, munkafegyelmük szilárdabb lenne és nem akarna kilépni 21 tag a szövetkezetből. A JÁRÁSI PÁRTSZERVEZET széleskörű felvilágosító munkával győzze meg a kilépni akarókat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, jövőjéről. Nagy segítségükre lehet ebben a kormányhatározat, melynek intézkedései: a hosszúlejáratú kölcsönök, a nagymérvű gépi segítség arról győzheti meg a tagokat, hogy életszínvonaluk nagymértékben emelkedni fog. A pártbizottság dolgozói magyarázzák meg a tagoknak, hogy csupán rajtuk áll a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesz. tése. De semmiképpen sem úgy, ha megfutamodnak a pillanatnyi nehézségek elöl. A kisudvarnoki szövetkezeti tagoknak az legyen a legközelebbi teendőjük, hogy a falusi kulákok kiseprüzése után vegyék kezükbe a szövetkezet irányítását és küzdjenek becsületesen a szövetkezeti gazdálkodás jövőjéért. Mács József Tervünk sikeres teljesítése életszínvonalunk további emelkedését jelenti A kormány szeptember 15-i határozata, mely újból elősegíti dol. gozó népünk életszínvonalának eme lését, a palárikovói állami gazdaság dolgozóit a mezőgazdasági ter. melé

s állandó növelésére mozgósítja. Hogy ők is hozzájárulhassanak a dolgozók életszínvonalának eme léséhez, elhatározták, hogy a nem zetgazdasági tervben kitűzött feladatokat túlteljesítik. Erroi levelet írtak a CsKP Központi Bizottsá. gának. amelyben egyebek közt a következőket írják: »Az idén elért eredmények jók. Ezeknek elérését a szovjet tapasztalatok alkalmazásának, legjobb munkásainknak köszönhetjük, akik. nek nagy érdemük van a magas hektárhozamok elérésében és az ál'attenvésztés tervének teljesítő sében. A kereszt- és szüksoros ve tés kihasználásával, árpából 29.07 mázsás, búzából több mint 30 mázsás, rozsból 29.21 mázsás hektár hozamot értünk el és így 61 va gonnal több gabonát termeltünk, mint ahogy a terv előirta. Szép eredményeket értünk el az állattenyésztésben is, ami lehetővé tette, hogy a marhahús évi beadását 86 százalékra, a sertéshúsbeadást 56 százalékra, a tejbeadást 74 százalékra, a tojásbeadást 77 százalékra teljesítettük. Az eddigi eredményekkel, — ír ják továbbá levelükben a paláriko vói állami gazdaság dolgozói — nem elégszünk meg. Hogy a dolgozók mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátásához hozzájárulhassunk, továbbá könnyű- és élelmiszeriparunkat kellőképpen elláthassuk nyersanyagokkal és így lehetővé tegyük a pártnak és kormánynak, hogy a mezőgazdasági termékek árát ismét csökkentheshesse, kötelezzük magunkat, hogy az öszi munkát tervét az agrotechnikai határidőn belül teljesítjük és az állati termékekből is határidőre teljesítjük beadási kötelezettségünket A burgonya betakarítását szeptember 15-ig, a cukorrépa és kukorica betakarítását legkésőbb október 25-ig, a mélyszántást november 30-ig elvégezzük. A gabonanemüeket kereszt és szüksorosan vetjük el szemcséstrágya alkalmazásával Az állattenyésztésben kötelezzük magunkat arra, hogy a marhahúsbeadásnak 101 százalékra, a baromfihúsbeadásnak 102 százalékra, tojásbeadásnak 100.5 százalékra és a tejbeadásnak 102 százalékra eleget teszünk. Ezen feladatok teljesítését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára tett egyéni és csoportos felajánlások biztosítják. Értékes kollektív felajánlást tett Kollár János és Bajza József csoportja, akik kötelezték magukat hogy havonta 5.000 liter tejet szolgáltatnak be terven felül. A riagykiirtösi traktorosok kötelezettségvállalása: október 28-ig teljesítik az ötéves terv feladatait A nagykürtösi traktorállomás dolgozói kihasználva a nyári munkáknál szerzett tapasztaltokat, az őszi munkatervet pontosan kidolgozták és szétírták az egyes brigádokra és egyénekre Minden egyes traktoros pontosan tudja a maga feladatát. A közös megbeszélésen mindenkit tájékoztattak kötelességéről. így elérték, hogy máris vezetnek a . kerületben Az üzemi pártszervezet, az üzemi tanács és ifjúsági szervezetek közös gyűlésen kötelezettséget vállaltak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36 évfordulójának tiszteletére, október 28-ig befejezik a gottwaldi ötéves tervet. 65 egyéni és 4 kollektív kötelezettségvállalás történt, amely számokban kifejezve 7148 liter üzemanyag-megtakarítást jelent és 13.581.— koronát pénzértékben. Továbbá 605 hektáron elvégzik terven felül az öszi munkálatokat, amelynek pénzértéke 48.400.— koronát tesz ki. A legjobb brigád, Nemcsók László brigádja, versenyre hívta ki a kerület traktorosait, igen komoly versenyfeltételekkel. Az öszi szántás 75 százalékát előhántós ekével végzik el. A vetések 70 százalékát kereszt- és szűksorosan vetik el. Az egész szántást 100 százalékos minőségi munkával végzik és az összes munkálatoknál betartják az agrotechnikai határidőt. Nemcsók László brigádja már több éve a kerület vándorzászlajának a birtokosa. Büszkén tűzi ki a zászlót mindennap a gépre. A kürtösi traktorállomás dolgozói példás munkájukkal köszönik meg pártunk és kormányunk gondoskodását. Megfogadták hogy az idén elsők lesznek a kerületben. Kugler Emanuel, Zsolna. Szenteljünk több ügyeimet a mezőgazdasági szak kádere k kiválasztására Az első köztársaság idején csu pán néhány földmüvesiskolánk volt, melyekben a földbirtokosok és kapitalisták fiai tanultak. A kisparaszt vagy munkás fia a földmű vesiskolába nem juthatott, bár sokan voltak, akik nagyon vágyódtak tanulás után. Ma a párt és a kormány nagy súlyt helyez a mezőgazdasági iskolák fejlesztésére. Egyre növekvő szocialista nagytermelésünk sok új szakkádert igényel. Az ifjú káderek számára új iskolákat létesítettünk, az idősebb dolgozók számára pedig tanfolyamokat. A mezőgazdasági mesteriskolákat és a szaktanfolyamokat a 17-től 45 évesek részére nyitották. Eddig a szaktanfolyamokra kevés hallgatót toboroztak. A népi igazgatás eddig nem fordított kellő figyelmet arra, hogy a szövetkezeti tagok, állami gazdaságok, gép és traktorállomások dolgozói a legjobbakat küldjék az iskolákba és tanfolyamokra. Az EFSz-eknek feltétlenül szükségük van szakmailag és politikailag fejlett elnökök re, növénytermelő- és állattenyésztő- csoportvezetőkre, baromfitenyésztőkre, méhészekre, gyümölcs termelőkre, kertészekre, birkatenyésztőkre, zootechnikusokra, akiknek kiképzése már most megkezdődik a különböző szaktanfolyamokon. A gép- és traktorállomások dolgozói számára javítói, kombájnos, traktoros és részlegagronómus képző tanfolyamokat létesítettek. A hallgatók anyagi helyzetéről is gondos kodtak. Közelebbi információkat, különböző nyomtatványokat a mezőgazdasági tanfolyamok hallgatói számára, vagy közvetlenül az iskola, illetve a járási nemzeti bizottság ad. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után visszatérnek eredeti munkahelyükre Szükséges, hogy a tanfolyamokra mennél több asszony jelentkezzék, különösen a baromfitenyésztő, méhész, zöldség termelő tanfolyamokra. Az idősebb dolgozóknak lehetőségük nyílik arra. hogy a tanfolyam elvégzése után megfelelő munkabeosztást kapjanak Szükséges, hogy a népi igazgatás szervei különös figyelmet fordítsanak a szaktanfolyamokra való toborzásra. Meg kell győzni a szövetkezeti tagokat arról, hogy az EFSz gazdálkodása sokkal eredményesebb lesz, ha néhány hónap múlva képzett szakemberek térnek vissza a szövetkezetbe.