Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-08 / 244. szám, csütörtök

1953 okôber 8 I IIISZ0 7 Adjon több segítséget a járás a kisudvarnoki szövetkezetnek KISUDVARNOKON egy éve ala­kítottak szövetkezetet 600 egyné hány hektár földdel, jó állatállomány­nyal és elegendő munkaerővel. Kez­detben a szövetkezet-tagjait nem kel lett munkára buzdítani. A-z emberek azért határozzák el, hogy belépnek a szövekezetbe, mert jobban akar­tak élni. A tagosított földön, a gé­pek alapos kihasználásával többet, jobbat és olcsóbbat akartak ter­melni. A közös gazdálkodás szép ki­látást nyújtott. A nehéz fajsúlyú búza éppen úgy megterem a határ­ban, mint a tengeri vagy a bur­gonya, ha a földet megfelelően gondozzák A szövetkezeti tagok nagy lelkesedéssel láttak munká hoz, az öszi munkák idején 30 pár lóval szántották fel a mezsgyéket, a gabonaféléket is időben elvetették; Azt tartották, hogy ha már a nagyüzemi gazdálkodás útjára lép­tek. olyan eredményeket produkál­nak, amilyenre példa ezen a vidéken még nem volt. A nehézségekkel jó előre számoltak, hissen a magángaz­dálkodás világából a közösség vilá­gába átcseppenni, nem könnyű do­log. No de a szövetkezeti tagok tett­rekészsége legyőzte a kezdeti ne. hézségeket és az első sikereken fel­buzdulva bámulatos munkát végez­tek. Mindennel szépen haladtak: az őszi munkákkal, amikor kitavaszo­dott, az ültetéssel, a kapálnivalók­kal sem maradtak el. Azonban a vezetőség nem tudta felhasználni a tagság lelkesedését, megrészegedett az első sikerektől. A szövetkezet élére már a kezdet kezdetén egy tehetetlen elnök ke­rült Radics személyében, aki képte­len volt arra, hogy munkacsoporto­kat szervezzen és kezébe vegye az irányítást. Ezt nem tette, mert azt hitte, hogy a tagság csak azért he­lyezte bele bizalmát, hogy csak az irodában üljön és hogy a szövetke­zet ügyévei-bajával semmit sem tö­rődjék. Ilyen elnökre nem volt itt szükség. Hát leváltották. Jött helyé­be egy másik, aki még az elődjénél is kevesebbet tett a közösség érde­kében. Azt is leváltották. A tag­ságnak eközben főtt a feje a gond ban, hogy akad-e hát valamire való ember a faluban, aki rendet teremt a portán. MARCEL MIHÁLYBAN ilyen em­bert láttak. El is fogadta az elnöki tisztséget és hozzáfogott a már elég rosszul folyó ügyek intézéséhez. Be­húzódott az irodába és parancsol­gatott. Az ellenőrző bizottság elnökei, Csö­mör István, Fellegi Miklós és Patasi Lajos (így következtek egymás­után) meg abban látták feladatu­kat, hogy az elnök körül csoporto­sultak, ahelyett, hogy a határba mentek volna Pedig az ellenőrzést nem lehet jól elvégezni a szövetke­zet irodájában. Az ilyen munka csak azt eredményezte, hogy a ren­detlenség még tovább nőtt. Az ellen­őrző bizottság osak névleg létezett és a gyakorlati munkában az égvi­lágon semilyen eredményt nem tudott felmutatni. Ritkán foglalko­zott a munkák ellenőrzésével, még ritkábban a szövetkezeti vezetőség munkájának felülvizsgálásával. Bazsó Vince, a szövetkezet agro­nómusa azonban nyitva tartotta a szemét. Látta, hogy az elnök mun­kája egy fabatkát sem ér, hát hogy meg ne sértse, a feladatát még rosszabbul végezte. Keveset törődött a normák megállapításával és így a szövetkezeti tagok kényük-kedvük szerint Íratták be a munkaegysége­ket. Mikor a szénakaszálás ideje elér­kezett. nagy hü-hóval beharangoz­ta, hogy a nehéz munkáért két egy séget írnak naponta A dolgozók vágták a rendet, iparkodtak a ka­szálással és mikor a munkának utána voltak, a beígért két egységet egy és háromnegyedre redukálta a vezetőség. Ezek után a szövetkezet tagiai bizalmatlanul tekintettek a vezetőség munkájára, a szövetke­zetet a kellemetlenség fészkének te­kintették. A tagok hébe-korba szó­lottak a vezetőségnek: — Sürgősen tenni kéne valamit, mert nyakunkban az aratás és se­hogyan sem vagyunk. Meg kellene szervezni a csoportokat. — A munkaegységeket is rende­sen írhatnátok már! A vezetőség nem hallgatott a jő szóra, mert azt tartotta, hogy az irodában kell elsősorban is rendet teremteni. Tehát, hogy a könyvelői munkáról is a legrosszabb vélemé­nye lehessen a tagoknak, a tisztség viselésére Karácsony Bertát, a 19 hektáros, a múltban cselédekkel dolgoztató Karácsony Pál lányát jelölték Hogy a vezetőség kedvelt­je milyen lelkiismeretesen végezte a munkát, azt egy példa igazolja a legjobban. Keszöce István jó erőben lévő 47 éves ember. A szövetkezetben szor­galmasan dolgozgatott és egyes hó­napokban így emelkedtek, vagy csökkentek a munkaegységei: ja nuárban 9, februárban 6, március­ban 13.20, áprilisban 32, májusban 27.75 és így tovább. A Karácsony Pálé meg sohasem volt kevesebb harmincnál annak ellenére, hogy öreg ember és ritkán látták a me­zőn. A VEZETŐSÉG TAGJAI a helyes jutalmazás és a munka jó megszer­vezése helyett a szövetkezeten kí­vül állókon „segítettek" Bazsó Vin­ce agronómus például egy szekér len. deket adott el a tagság tudta nél kül Vendelának, a dunaszerdahelyi traktorállomás agronómusának. Ma­gyarics meg mint a helyi nemzeti bizottság titkára tagföldet követelt ki magának, pedig sem ö, sem csa­ládja nem tagja a szövetkezetnek. Lehet-e hát csodálkozni azon, hogy az aratás feszült ellentétek közepette köszöntött be a faluba. A szövetkezeti tagok egy része ekkor már a kilépésről beszélgetett. Elha­tározásukban megerősítette őket a traktorállomás is. Olyan gépeket küldött a határba, melyek tönkre­tették a termést. Valósággal felhá­borító volt, hogy a felületesen meg­javított gépek napokig álltak a leg­nagyobb dologidőben és nem dolgoz­tak. A dolgozók kézi kaszára kel­tek, azzal mentették a termést. Igen ám, de az aratás rossz kimenetele nemcsak ennyivel járt Fehér Já­nostól és Keszöce Istvántól kezdve 24-en adták be írásban felmondá­sukat. A vezetőség meg csak így reagált az eseményekre: — Hadd hulljon a férgese! Pedig a kilépők földnélküliek és kisparasztok voltak. Marcel Mihály elnök és Magyarics István a sző­vetkezet „férgeseit" a harmincnégy­hektáros Baranyai Gyulában, a 18 hektáros, Hájas Lászlóban, a 22 hektáros Maroel Istvánban és a 19 hektáros Baranyai Istvánban lát­hatta volna. De a kulákokat a „leg­jobb dolgozóknak" tekintik és meg­tűrik őket soraikban. KESZÖCE ISTVÁN már bánja, hogy felmondott. íratástól az őszi munka megkezdéséig éppen elég ideje volt átgondolni helyesen csele­kedet-e vagy sem. Haszonbéres föl. dön dolgozott mielőtt kilépett és a földet nem bírta ugy trágyázni, hogy az többet termett volna és most megint csak ott áll, hogy kezdheti a küzködést elölről. Hány álmatlan éjtszakája volt már, hány­szor meghányta vetette a kilépést, de valami mindig visszatartja a vég­leges döntéstől. Ha a szép szarvas­marha és sertésállományra gondol és az új istállókra, ezekben az ered­ményekben saját munkáját is ben­ne látja. Keszöce elvtárs már azon gondolkozik, hogyan küszöbölhetné ki a hibákat. Legutóbb így beszélt róla: — Űj vezetőség kell a szövetke. zet élére és minden rendbe jön. Én már döntöttem, maradok, mert ér­dekem, hogy a vezetőség leváltásá­val az igazságos jutalmazás beve­zetésével és a kulákok kiseprüzésé­vel helyrehozzuk a dolgokat. Nem adom fel a harcot. Nem a kisebbek­nek kell a szövetkezetből elmenni, hímem a kulákoknak és szekérto­lóiknak. Egy pillanatig sem kétséges, hogy Keszöce elvtársnak igaza van, hogy a szövetkezet nem a legjobban mű­ködött, annak csupán az volt az oka, hogy a vezetőség felületesen végezte feladatát, nem törődött kel­lőképpen a munka észszerű megszer­vezésével, azt is megengedte, hogy a kulákok kénye-kedvére történjék minden. A vezetőség • tagjai már akkor nagy hibát követtek el, ami­kor a gazdasági év elején nem szab­ták meg az iránynormákat, az agro nómusok pedig elnézték, ha a szö vetkezeti tagok munkájáról nem volt helyes tájékozódása. Az őszi munka kezdetén a kisud­varnoki szövetkezet tagjai jóvátehe­tik az elmúlt gazdasági évben fel merült hibákat, ha a szövetkezet élére olyan vezetőket választanak, akik lelkiismeretesen intézik a kö­zösség ügyét és irányítani tudják a nagyüzemi gazdaságot A járási nemzeti bizottság és a járási párt­szervezet pedig támogassa hatha. tósan a munka megszervezésében I az iránynormák helyes megállapí­tásában a kisödvamokiakat. Ha ta­valy többet törődtek volna velük akkor nem fordult volna elő ren­detlenség a szövetkezet életében és az egykori kisparasztoknak eszük be sem jutott volna a kilépés. Ke­szöcs és Fehér István elvtárs a szövetkezetben maradnak csak azért, hogy a kulákok eltávolításával és a régi vezetőség leváltásával fellen­díthessék a szövetkezeti gazdálko dást. Ebben a törekvésükben minden támogatást meg kell kapniok a já­rási pártszervezet részéről a kisud­varnokiaknak, hogy a szövetkezetet a tagok érdekében virágzóvá és jó­módúvá tegyék. ABBAN, HOGY A TAGSÄG elé­gedetlen, nem csupán a szövetkezet a hibás. A földek jól teremnek, az állatállomány szépen fejlődik, tehát, a közösből szépen részesedhetnének a szövetkezet tagjai, ha a gazda­ság irányítását a közösség érdeké ben lelkiismeretes dolgozók kezébe adnák. Mostanáig a vezetőség gyen gesége okozta azt, hogy a taggyü léseken pörösködés folyt a szövetke­zet problémáinak megvitatása he­lyett. A gyűlésen mindenről szó esett, csak éppen a szövetkezet hi­báiról nem. A dolgozók nem is em­lékeznek arra, hogy a vezetőség tagjai arról beszéltek volna, hogyan állnak pénzügyileg, milyen nehézsé­gek vannak a terv teljesítése terén. Udvarnokon egy év sem volt elegen, dő ahhoz, hogy az elnök vagy az agronómus megmagyarázta volna, kinek mennyi pénzbeli jutalom jár a munkájáért. Nem beszélve arról, hogy a tagsággal nem közölték a termelési tervet sem. Természetes, hogy ha a vezetőség így jár el a tagsággal szemben, akkor nem is tudta megértetni a dolgozókkal a terv teljesítés fontosságát. Az em­berek így nem érezték magukénak a közöst, csak dolgoztak, de az irá­nyításból meg sohasem vették ki a részüket. A járási nemzeti bizottság ha­nyagságára és felületes munkájára vall, hogy a kisudvarnoki szövetke­zeti tagok nehézségeiről nem volt tudomásuk Zápotocký elvtárs min­dig hangsúlyozta, hogy nem elégsé­ges csupán a szövetkezetet megala­kítani, támogatnunk is kell a fejlő­dését. A kisudvarnoki helyzet bi­zonysága annak, hogy a járás na­gyon keveset tett azért, hogy a nagyüzemi gazdaság továbbfejlesz­tése érdekében kiküszöbölje a hibá­kat Ha bepillantást nyertek volna az ügyek folyásába, ha megismer­ték volna a szövetkezeti tagok problémáit, akkor ma nem hem­zsegnének a közösben a kulákok, munkafegyelmük szilárdabb lenne és nem akarna kilépni 21 tag a szövetkezetből. A JÁRÁSI PÁRTSZERVEZET széleskörű felvilágosító munkával győzze meg a kilépni akarókat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, jövőjéről. Nagy segítségükre lehet ebben a kormányhatározat, mely­nek intézkedései: a hosszúlejáratú kölcsönök, a nagymérvű gépi segít­ség arról győzheti meg a tagokat, hogy életszínvonaluk nagymértékben emelkedni fog. A pártbizottság dol­gozói magyarázzák meg a tagok­nak, hogy csupán rajtuk áll a szö­vetkezeti gazdálkodás továbbfejlesz. tése. De semmiképpen sem úgy, ha megfutamodnak a pillanatnyi nehéz­ségek elöl. A kisudvarnoki szövetke­zeti tagoknak az legyen a legköze­lebbi teendőjük, hogy a falusi kulá­kok kiseprüzése után vegyék kezük­be a szövetkezet irányítását és küzdjenek becsületesen a szövetke­zeti gazdálkodás jövőjéért. Mács József Tervünk sikeres teljesítése életszínvonalunk további emelkedését jelenti A kormány szeptember 15-i határozata, mely újból elősegíti dol. gozó népünk életszínvonalának eme lését, a palárikovói állami gazda­ság dolgozóit a mezőgazdasági ter. melé s állandó növelésére mozgósít­ja. Hogy ők is hozzájárulhassanak a dolgozók életszínvonalának eme léséhez, elhatározták, hogy a nem zetgazdasági tervben kitűzött fel­adatokat túlteljesítik. Erroi levelet írtak a CsKP Központi Bizottsá. gának. amelyben egyebek közt a következőket írják: »Az idén elért eredmények jók. Ezeknek elérését a szovjet tapasz­talatok alkalmazásának, legjobb munkásainknak köszönhetjük, akik. nek nagy érdemük van a ma­gas hektárhozamok elérésében és az ál'attenvésztés tervének teljesítő sében. A kereszt- és szüksoros ve tés kihasználásával, árpából 29.07 mázsás, búzából több mint 30 má­zsás, rozsból 29.21 mázsás hektár hozamot értünk el és így 61 va gonnal több gabonát termeltünk, mint ahogy a terv előirta. Szép eredményeket értünk el az állatte­nyésztésben is, ami lehetővé tette, hogy a marhahús évi beadását 86 százalékra, a sertéshúsbeadást 56 százalékra, a tejbeadást 74 száza­lékra, a tojásbeadást 77 százalékra teljesítettük. Az eddigi eredményekkel, — ír ják továbbá levelükben a paláriko vói állami gazdaság dolgozói — nem elégszünk meg. Hogy a dol­gozók mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátásához hozzájárul­hassunk, továbbá könnyű- és élel­miszeriparunkat kellőképpen el­láthassuk nyersanyagokkal és így lehetővé tegyük a pártnak és kor­mánynak, hogy a mezőgazdasági termékek árát ismét csökkenthes­hesse, kötelezzük magunkat, hogy az öszi munkát tervét az agro­technikai határidőn belül teljesít­jük és az állati termékekből is ha­táridőre teljesítjük beadási kötele­zettségünket A burgonya betaka­rítását szeptember 15-ig, a cukor­répa és kukorica betakarítását leg­később október 25-ig, a mélyszán­tást november 30-ig elvégezzük. A gabonanemüeket kereszt és szük­sorosan vetjük el szemcséstrágya alkalmazásával Az állattenyésztés­ben kötelezzük magunkat arra, hogy a marhahúsbeadásnak 101 százalékra, a baromfihúsbeadásnak 102 százalékra, tojásbeadásnak 100.5 százalékra és a tejbeadásnak 102 százalékra eleget teszünk. Ezen feladatok teljesítését a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 36. évfordulójára tett egyé­ni és csoportos felajánlások bizto­sítják. Értékes kollektív felajánlást tett Kollár János és Bajza József csoportja, akik kötelezték magukat hogy havonta 5.000 liter tejet szolgáltatnak be terven felül. A riagykiirtösi traktorosok kötelezettségvállalása: október 28-ig teljesítik az ötéves terv feladatait A nagykürtösi traktorállomás dolgo­zói kihasználva a nyári munkáknál szerzett tapasztaltokat, az őszi mun­katervet pontosan kidolgozták és szét­írták az egyes brigádokra és egyének­re Minden egyes traktoros pontosan tudja a maga feladatát. A közös meg­beszélésen mindenkit tájékoztattak kö­telességéről. így elérték, hogy máris vezetnek a . kerületben Az üzemi pártszervezet, az üzemi tanács és ifjúsági szervezetek közös gyűlésen kötelezettséget vállaltak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 36 évfordulójának tiszteletére, október 28-ig befejezik a gottwaldi ötéves tervet. 65 egyéni és 4 kollek­tív kötelezettségvállalás történt, amely számokban kifejezve 7148 liter üzem­anyag-megtakarítást jelent és 13.581.— koronát pénzértékben. Továbbá 605 hektáron elvégzik terven felül az öszi munkálatokat, amelynek pénzértéke 48.400.— koronát tesz ki. A legjobb brigád, Nemcsók László brigádja, versenyre hívta ki a kerület traktorosait, igen komoly versenyfel­tételekkel. Az öszi szántás 75 száza­lékát előhántós ekével végzik el. A vetések 70 százalékát kereszt- és szűk­sorosan vetik el. Az egész szántást 100 százalékos minőségi munkával vég­zik és az összes munkálatoknál betart­ják az agrotechnikai határidőt. Nemcsók László brigádja már több éve a kerület vándorzászlajának a bir­tokosa. Büszkén tűzi ki a zászlót mindennap a gépre. A kürtösi traktorállomás dolgozói példás munkájukkal köszönik meg pártunk és kormányunk gondoskodá­sát. Megfogadták hogy az idén elsők lesznek a kerületben. Kugler Emanuel, Zsolna. Szenteljünk több ügyeimet a mezőgazdasági szak kádere k kiválasztására Az első köztársaság idején csu pán néhány földmüvesiskolánk volt, melyekben a földbirtokosok és ka­pitalisták fiai tanultak. A kispa­raszt vagy munkás fia a földmű vesiskolába nem juthatott, bár sokan voltak, akik nagyon vágyód­tak tanulás után. Ma a párt és a kormány nagy súlyt helyez a me­zőgazdasági iskolák fejlesztésére. Egyre növekvő szocialista nagyter­melésünk sok új szakkádert igé­nyel. Az ifjú káderek számára új iskolákat létesítettünk, az idősebb dolgozók számára pedig tanfolya­mokat. A mezőgazdasági mesteris­kolákat és a szaktanfolyamokat a 17-től 45 évesek részére nyitották. Eddig a szaktanfolyamokra ke­vés hallgatót toboroztak. A népi igazgatás eddig nem fordított kel­lő figyelmet arra, hogy a szövet­kezeti tagok, állami gazdaságok, gép és traktorállomások dolgozói a legjobbakat küldjék az iskolákba és tanfolyamokra. Az EFSz-eknek feltétlenül szükségük van szakmai­lag és politikailag fejlett elnökök re, növénytermelő- és állattenyész­tő- csoportvezetőkre, baromfite­nyésztőkre, méhészekre, gyümölcs termelőkre, kertészekre, birkate­nyésztőkre, zootechnikusokra, akik­nek kiképzése már most megkezdő­dik a különböző szaktanfolyamokon. A gép- és traktorállomások dolgozói számára javítói, kombájnos, trak­toros és részlegagronómus képző tanfolyamokat létesítettek. A hall­gatók anyagi helyzetéről is gondos kodtak. Közelebbi információkat, különböző nyomtatványokat a mezőgazdasági tanfolyamok hallga­tói számára, vagy közvetlenül az iskola, illetve a járási nemzeti bi­zottság ad. A hallgatók a tanfo­lyam elvégzése után visszatérnek eredeti munkahelyükre Szükséges, hogy a tanfolyamokra mennél több asszony jelentkezzék, különösen a baromfitenyésztő, méhész, zöldség termelő tanfolyamokra. Az idősebb dolgozóknak lehető­ségük nyílik arra. hogy a tanfo­lyam elvégzése után megfelelő munkabeosztást kapjanak Szüksé­ges, hogy a népi igazgatás szervei különös figyelmet fordítsanak a szaktanfolyamokra való toborzásra. Meg kell győzni a szövetkezeti tagokat arról, hogy az EFSz gaz­dálkodása sokkal eredményesebb lesz, ha néhány hónap múlva kép­zett szakemberek térnek vissza a szövetkezetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom