Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-07 / 243. szám, szerda

/ 1953 október 7 U J S20 A. Sz. Szemjonov levele a nyugati hatalmak főbiztosaihoz az övezetközi korlátozások megszüntetése érdekében V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió németországi főbiztosa szeptember 17-én Conanttól, az Egyesült Álla­mok németországi főbiztosától le­velet kapott a német állampolgá­rok övezetközi közlekedésének kér­déséről. Hasonló levél érkezett Nagy-Britannia és Franciaország főbiztosaitól is. Ezekkel kapcsolat­, ban Szemjonov levelet intézett Co­nanthoz. A levél a többi között igy hangzik: sSzeptember 13-i levelével kap csolatban szükségesnek tartom megerősíteni a szeptember 1-i le­velemben tett azt a javaslatomat, hogy az övezetközi közlekedési kor látozások feloldásának és a n«met állampolgároknak kiadott övezet­közi útlevelek megszüntetésének kérdését megvizsgálásra adjuk át a Német Demokratikus Köztársaság és a német szövetségi köztársaság kormányának. Mint az ön válaszából kitíRiik, elutasítja ezt a javaslatot, arra hi­vatkozva, hogy az adott kérdés ál­lítólag nem tartozik a német ható. ságok illetőségi körébe. Ez a hivat, kozás azonban minden alapot nél­külöz. ön nem tagadja levelében, hogy a lakosság övezetközi közleke­dését korlátozó intézkedések ha­tálytalanításának kérdése mindé nekelőtt Kelet- és Nyugat-Német­ország német hatóságait érinti. Eb ben az esetben azonban nem helyt­álló az ön ellenvetése az elleni, hogy maguk a német hatóságok 1 — aki­ket érint — a megszálló hatóságok minden beavatkozása nélkül egy­más között egyezzenek meg a né met állampolgárok Nyugat- és Ke, let-Németország közötti szabad köz lekedésére és az övezetközi útlevelek megszüntetésére vonatkozóan. Az ön visszautasító válasza arra a javaslatrí hogy a német hatósá goknak adjuk át a német állampol gárok övezetközi közlekedésére és az övezetközi útlevelekre vonatkozó 7 kérdés megoldását, figyelmen kívül hagyja a német nép törvényes jo­gát arra, hogy maga döntsön saját ügyeiben. Szükségesnek tartom ismételten felhívni figyelmét arra a fontos körülményre, hogy Kelet- és Nyu­gat-Németország német hatóságai nak megegyezése az ' övezetközi út­levelek megszüntetésének kérdésé ben a két kormány közötti kapcso­lat megteremtésének ügyét szolgál, ná, és első lépés volna abban az irányban, hogy a demokratikus és békeszerető Németország egységé­nek helyreállításával kapcsolatos, má s halaszthatatlan kérdéseket is megoldjanak-; — fejeződik be V. Sz. Szemjonov levele. Hasonló leveleket juttattak el Francois" Poncethez, Franciaország németországi főbiztosához és Ward­hoz, aki Nagy-Britannia németor­szági főbiztosának ügykörét látja el. A francia békevédelmi bizottság üiéséről Október 4-én végetért a Francia Békevédelmi Bizottság kétnapos ülése. A záróülésen felszólalt Frederic Joliot-Curie, a Béke Világtanács elnöke. Rámutatott a francia béke­védők küzdelmének óriási jelentő­ségére az új világháború megaka dályozásában. „Franciaországtól függ, megszü nik-e a vietnami vérengzés — mon­dotta Frederic Joliot-Curie. — Kö­veteljük a vietnami háború meg­szüntetését!" ' » Joliot-Curie határozottan elítélte a német militarizmus megújításá nak politikáját, amely Franciaor szág halálos veszedelme. »Közép­Európában — jelentette ki Joliot­Curie — újra felüti fejét az a ve­szedelem, amelyet mi, franciák na­gyon jól ismerünk. Ez a veszede lem a né^t militarizmus. Nem sza­bad azonban megfeledkeznünk ar­ról, hogy Németország bárminemű felfegyverzése formájától eltekintve, Franciaország előzetes beleegyezé­sétől függ. Ne állítsák azt, hogy a fegyverkezés attól függetlenül fog történni kivánjuk-e vagy sem, ne állítsák azt, hogy jobb válasz tani az európai védelmi közösség formáját, mint a^ legkevésbbé ve­szélyes formát. Ismétlem: Német­ország bármilyen felfegyverzése or­szágunk beleegyezésétől függ.« Joliot-Curie hangsúlyozta, hogy „ebben a pillanatban a francia nép­nek lehetősége van az események folyását békés irányba terelni.« A Francia Békevédelmi Bizottság •jóváhagyta azt a kiáltványt, amely ben a francia népet fokozott harc ra szólítják fel, a békéért, a de­mokratikus jogokért, az újrafel­fegyverzés és a háború kirobbantá sának politikája ellen. *A Francia Békevédelmi Bizottság nyilatkozatot tett közzé a bonni és párizsi szerződésről. A nyilatkozat­ban ez áll: »A franciák túlnyomó többsége nem óhajtja Németország újrafelf egy vérzését. Mindnyájunkon áll, hogy ez az óhaj teljesüljön. A Francia Békevédelmi Bizottság po­litikai meggyőződésére való tekin­tet nélkül a jelenlegi, vagy múltbeli ellentétek nélkül minden franciát felszólít, hogy egyesüljön, hogy kö­zösen követeljék a bonni és párizsi szerződés visszautasítását". ' V \ Nehru beszéde az Ázsiában történt változásokról és India külpolitikájáról Nehru indiai miniszterelnök egy miaidraszi gyűlésen beszédet mon­dott, amelynek során — mint az »Indinfo« jelenti — foglalkozott az Ázsiában történt hatalmas változá­sok jelentőségével, valamint India és a nyugati hatalmak viszonyával. »A nyugati hatalmaknak meg kell érteniök — mondotta — hogy Ázsiának ugyan nincsen atombombá­ja, sem hidrogéabombája, de meg . van a határozott ereje, hogy ellen­álljon az ide-odarángatással szem ben. Ázsia m a nem tűri, hogy kényszerítsék és leckéztessék. Für csa dolog — folytatta Nehru — hogy Európa még mindig nem szabadult meg teljesen attól az elképzeléstől, hogy Ázsia — függetlenné válása ellenére — még mindig engedelmes fegyverhordozója. Nem értették meg a nagy változást, amely Ázsia megváltozásának és nagy független országok keletkezésének té­nyével a világon bekövetkezett. Ne­hru ezzel kapcsolatban utalt a Kínai Népköztársaság elismerése és ENSZ­beli tagsága kérdésére és hangoztatta: „Lehet-e kétsége valakinek Kína államának létezése tekintetében ? Kínának erős központi kormánya van. Nem arról van szó, hogy ez tetszik-e valakinek vagy sem. A tény az, hogy egy nagy állam léte­sült, amely hatalmas országra ter­jeszti ki uralmát. Mégis vannak em­berek, akik azt mondják, hogy szá­munkra ez az állam nem létezik. Egyik főbb tényezője ennek Kína .el nem ismerése az ENSz-ben és egye­bütt. Különös módszer, hogy be­hányják szemüket a létezés világos és nyilvánvaló ténye előtt" — jelen­tette ki Nehru. — „Különös dolog — folytatta a továbbiakban — hogy Európában és Amerikában egészében véve nem értik meg az óriási változásokat és az óriási er­jedést Ázsiában. Csak egy" módon beszélnek velünk, mellettünk vagy­tok-e vagy ellenünk? Furcsa kér­dés ez. Emberek százmilliói élnek és fognak tpvább élni és a maguk módján akarnak gondolkozni, anél­kül, hogy egyik oldalról a másikra rángatnák őket." „India — hangoztatta ezután — független külpolitikát követ. Ami­kor India független külpolitikájá­ról beszéltem, egyes országok bi­rálták ezt és nem értették meg. In­dia külpolitikája jelenti annak eluta­sítását is, hogy így vagy úgy rán­gassák" — hangoztatta végül Nehru. KÜLFÖLDI HÍREK Amint az Üj Kína hírügynökség jelenti, október 3-án Pekingben kí­nai-magyar tudományos és tech­nikai együttműködésről szóló egyez­ményt írU'.k alá. Ez az egyezmény hozzájárul a Kína és a Magyaror­szág közötti együttműködés és ba­ráti kapcsolatok további megszilár­dításához. • A Reuter hírügynökség jelenti, hogy a délafrikai parlament két házának együttes ülése pénteken felhatalmazta Maian miniszterelnö­köt. hogy benyújthassa legújabb törvényjavaslatát a színesbörü vá­lasztók külön választói névjegyzék­be vételéről. Amint az Unita jelenti, Nápoly­ban október 4-én cáfeikúgy, mint ok­tóber 3-án egy lap sem jelent meg, mert a város nyomdászai elhatá­rozták, hogy folytatják sztrájkju­kat. A sztrájkolok követelik a ki­adóktól, hogy kezdjenek tárgyaláso­kat a béremelésekről és új kollektív munkaszerződés megkötéséről. Az osztrák sajtó közlése szerint májustól augusztusig, tehát négy hónap alatt Ausztriában a szén ára 15 százalékkal, a háztartási cikkek ára 14—17 százalékkal, a növényi olaj és margarin árak 28 százalék­kal, a hal ára 18 százalékkal, a disznóhús ára 15 százalékkal emel­kedett. Az osztrák kormány nemrég bejelentette, hogy 1954 januárjától a dohányárak 20—25 százalékkal, a vasúti és autóbuszjegyek árai pedig 25—27 százalékkal emelkednek. • • • • A Szakszervezeti Világszövetség titkársága nyilatkozatában tiltako­zott a kubai szakszervezeti moz­galom üldözése ellen — jelenti a TASzSz. A nyilatkozat a többi kö­zött rámutat arra, hogy több mint ezer szakszervezeti funkcionáriusnak és békeharcosnak börtönbe vetésé­vel és több mint' 100 letartóztatott meggyilkolásával Batista kubai diktátor kormánya lábbal tiporja az adapvető emberi jogokat. A „Reuter"-iroda jelenti, hogy csütörtökön hattagú jugoszláv szak­szervezeti küldöttség érkezett Bel­grádból Londonba, hogy a munka­ügyi minisztérium és a külügymi­nisztérium vendégeként három hó­napot Nagy-Britanniában töltsön. A küldöttség vezetője Janko Ru-' dolf, . a szlovéniai szakszervezetek szövetségének elnöke. A sajtó közlése szerint a lehav. rei „SNCAN" repülőgyár munkásai folytatják harcukat a „rendelés­hiány" ürügyévél végrehajtott törne ges elbocsátások és a gyár bezárá­sa ellen. A gyár területét megszálló mun­kások erélyes fellépésétől megret­tenve, a miniszterelnöki teendőkkel ideiglenesen megbízott Paul Rey­naud beleegyezett abba, hogy egy hónappal elhalasszák a gyár bezá­rását és kifizessék minden munkás munkabérét. A gyár bezárása ellen alakított harci bizotts4g tovább küzd a munkások érdekeiért, a gyár tervezett bezárása -ellen. Jacques Duclos leleplezi a megvásárolt sajtót A l'Humanité közli Jacques Duc­los „Kik azok, akiket külföldről pénzelnek?" című vezércikkét, amelyben a többi között ezeket írja: Számos francia felvet magában olyan kérdéseket, amelyekre vála­szolni kell. Mostanában sokat be­szélnek a piaszterbotrányról, az emberek azonban azt is szeretnék tudni, vájjon milyen pártok húztak hasznot a piaszterrel űzött vissza­élésekből. Azok az akadályok, amelyekbe a piaszterüzérkedés kivizsgálásával megbízott bizottság ^ütközik, jól mutatják, hogy a kormány egyál­talában nem akarja megkönnyíteni a bizottság feladatát, sőt ellenkező, leg. Az ország tudni akarja azt is, hogy ki pénzeli a „Paix et Liberté" nevű vállalatot (ez a vállalat kom­munistaellenes propagandaförmed­vényeket ad ki), amelyet az a Jean Paul Dávid képviselő igazgat, aki a megszállás idején náci tisztek ál­tal látogatott bordélyházat tartott fenn. * Jacques Duclos a továbbiakban így folytatja: Közvetlenül a felszabadulás után sokat beszéltek arról, hogy fel kell számolni a „megvásárolt sajtót" és arról beszéltek, hogy meg kell te­remteni a kedvező viszonyokat a független sajtó kifejlesztésére. De a Franciaországra rákényszerített politikai változás óta, vagyis amióta eltávolították a kommunistákat a kormányból, mindent latba vetettek annak érdekében, hogy visszatérje­nek a „megvásárolt sajtó" rend­szeréhez. Azóta több újság megszűnt, más újságokat felvásároltak a nagy fran­cia és külföldi pénzügyi társaságok. Ez megmagyarázza azokat az „ud­variassági" látogatásokat, amelyeket egyes lapok szerkesztői rendszere­sen lerónak az Egyesült Államok nagykövetségén. A finánctöke, első­sorban a Hachette, a Boussac és a Prouvost-trösztök, így tette rá ke­zét bizonyos párizsi sajtóorgánu­mokra. • Könnyű kitalálni, hogy a francia kapitalisták és az amerikai impe­rialisták • milyen feladatot bíztak a kezükbe kerített sajtóra. Augusz­tus hónapban — midőn a dolgozók jogos követeléseiket védelmezték — a megvásárolt sajtó a kormányt és a munkáltatókat támogatta. Jacques Duclos végül felszólítja a francia kommunista párt aktíváit, \ szervezzenek nagyszabású kampányt azzal a\ céllal, hogy alapot gyűjtse­nek a demokratikus sajtó támoga­' tására. Nyolc nappal a szokásos idő előtt kezdi meg őszi ülésszakát a francia parlament Október 6-án ismét öászeült a francia parlament. A parlament nyolc nappal előbb kezdi meg az őszi ülésszakot a szokásosnál. Ez annak következménye, hogy az augusztusi nagy sztrájkok után 210 képviselő részéről futott be kérelem az ülésszak haladéktalan összehívá­sára. A Laniel-kormányt október 6-án közel 150 interpelláció várja, jelenti az AFP és hozzáfűzi — „igen való­színű, hogy a Laniel-kormány álta­lános politikáját széles alapon meg­vitatják az ülésszakon". A francia sajtó vezető helyen foglalkozik az őszi parlamenti ülés­szak megnyitásával. Az ülésszak vitáinak kimenetelét illetően a napi­lapok, politikai állásfoglalásuk sze­rint különféleképpen vélekednek, de megegyeznek abban, hogy az or­szág jelenlegi helyzetében az ülés­szakon várható vitáknak igen nagy jelentőségük van. A Populaire úgy véli, hogy \ „a parlament ülésszakának küszö­bén a kormány hosszú életének esé­lyei jóval kisebbnek tűnnek". A lap véleményét a következőkre alapozza: „legyen bár szó az euró­pai hadseregről, a költségvetési vi­táról, a parasztság elégedetlenségé­ről, amelynek következményei a / kormány kebelében is éreztetik ha«. tásukat, vagy az elnökválasztások­ról, a viszályra alkalmat adó kér­dés oly sok, a kormány összetartása pedig oly kicsi, hogy nem túl nagy az esély arra, hogy sikerül győzelmeskedni a nehézsé­gek felett". A Franc Tireur azt írja, hogy a rendes időpont előtt nyolc nappal összeülő parlamentben „viharos és szenvedélyes vitákra lehet számíta­ni". A lap a továbbiakban megálla- ' pítja, hogy „az augusztusi sztráj­kok a közszolgálati és magánszek­tor dolgozóinak általános elégedet­lenségét hozták felszínre és nélhány hét óta a parasztok is mozgolód­nak, riadót fújnak az egész ország­ban. Ebben a lázas, nyugtalan lég­körben kell megkezdődniök a há­ború befejezése óta felszínre került legsúlyosabb kérdések vitáinak: In­dokína, Észak-Afrika, Európa. Eb. ben a légkörben kell megvitatniok a költségvetést, az adóreformot és ezenkívül azt a számtalan interpel­lációt,- amely a nyári szünidő alatt futott be a nemzetgyűléshez". Paraguay Kommunista Pártja központi bizottságának felhívása A „Justícia" című lap közölte Pa­raguay Komunista Pártja központi bizottságának felhívását, amely az Obdulio Bartenak, a híres paraguay-i közéleti személyiségnek, kiszabadítá­sáért folytatott harc fokozására szólít­ja Paraguay és egész Latin-Amerika népeit. „A Barte kiszabadításáéit folytatott harc — mondja a felhívás — harc az egész paraguay-i nép szabadságáért, demokratikus jogaiért, nemzeti szuve­renitásáért." Amint az „Imprensa Popular" című brazil lap közli, az Obdulio Barate ki­szabadításáért harcoló brazíliai bi­zottság Rio De Janeiroban tömeggyű­lést szervezett. A gyűlés részvevői küldöttséget választottak, amely Pa­raguayba utazik, hogy Barte szaba­donbocsátását követelje. További hadifoglyokat adtak át a koreai-kínai félnek Vasárnap délután 4 óra 30 perc­kor az indiai csapatok a kínai népi önkéntesek további három és a ko. reai néphadsereg két fogságbaesett harcosát adták át a koreai-kínai félnek. Ezzel HLre emelkedett azok­nak a fogságbaesett koreai és ki­nai harcosoknak a száma, akiket a felvilágosító tevékenység megkez­dése előtt telepítettek haza. A haza­tértek között volt Csang Sih-jing önkéntes, aki elvágta csuklóját és tarkát. Megérkezése után azonnal kijelentette a semleges nemzetek megfigyelőinek és az újságíróknak: azért követett el öngyilkossági ki­sérletet, hogy kiszabaduljon a titkos ügynökök karmaiból. Azt remélte ugyanis, hogy az indiai katonák megmentésére fognak sietni és előt­tük kifejtheti hazatelepítésére irá­nyuló szándékát. Egy másik kínai hadifogoly, Csi­en Szung-kuej' elmondotta, hogy az ügynökök szombaton megölték egyik hiadifogolytársát, aki ki merte fe­jezni óhaját, hogy hazatérhessen Kínáiba. Az illetőt névszerint Csaó­Ce-lungot, a D-28-as számú tábor, ban ölték meg. „Az ügynökök — mondotta — elvitték magukkal és bottal halálra verték. Ezután kitép, ték a szivét, tetemét benzinnel elé­gették, majd elásták. Ez szombat délután 3 órakor történt és saját szememmel láttam." {

Next

/
Oldalképek
Tartalom