Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-06 / 242. szám, kedd

1953 október 6 IIIS70 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultűregyesiiletének IV. országos közgyűlése Lőrincz Gyula elvtárs elnöki beszámolója íFolytatás a 4 oldalról.) 88.000 példány, 1951-ben 360.000 példány. 1952-ben 275.000 példány, 1953-ban előreláthatólag 250.000 példány. Az 1951 és 1952-es magas számok azt tükrözik, hogy ezekben az években több könyves boltot rendeztek be, amelyek könyvkészletét meg kellett teremteni. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó egyik legfőbb céljának kell lennie, hogy az eredeti csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését elő. segitse. Kiadásában 1949 óta 1950ben két szépirodalmi, két Ifjúsági, 1951-ben egy szépirodalmi, egy ifjúsági, 1952-ben három szépirodalmi, 1953-ban öt szépirodalmi, két if. júsági mü jelent meg a költői mü. fordításokat is beleértve. 1954-re a terv az, hogy hét szépirodalmi és három ifjúsági mü jelenjen meg. Ez a néhány felsorolt adat azt mutatja, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók gazdasági és kulturá. lis fejlődése a történelem folyamán első ízben a cseh és a szlovák mun kásosztály, a cseh és a szlovák dolgozók segítségével a lenini-sztálini nemzetiségi politika, pártunk, a CsKP és kormányunk politikájának megvalósításával biztosítva van. A csehszlovákiai magyar dolgozók ha. zánknak a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadítása óta első ízben érzik, hogy szabadok, hogy meg' szabadultak a kapitalista Kizsákmányolástól, s gazdasági és nemzeti el. nyomástól. Első ízben érzik, hogy mind gazdasági, mind kulturális téren teljes fejlődési lehetőséget biztosit nekik a népi demokratikus rendszer, drága hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság. Jogainkkal és a hazánknyujtotta lehetőségekkel élnünk kell. Éppen ezért befsjezésül a jogaink, a hazánknyujtotta lehetőségeinken kívül még néhány szót szeretnék szólni kötelességeinkről is. Feladatunk és kötelességünk a béke biztosítása, harc a békéért, hazánk népei, nemzetei békés együttélésének elmélyítésével, szocialista iparunk, mezőgazdaságunk építésével, a gottwaldi ötéves terv sikeres befejezésével, feladatunk és kötelességünk az, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének keretén belül ápoljuk a haladó magyar kultúrhagyományokat: hogy fejlesszük az új, a szocialista magyar kultúrát, hogy gonkoskodjunk a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális színvonalának emeléséről, hogy ápoljuk és terjesszük a csehszlovákiai magyar dolgozók között a cseh és szlovák haladó kultúrhagyományokat, hogy szocialista kultúránkat gazdagítsuk a velünk együtt élő nemzetek haladó kulturális hagyományainak átvételével, megismerésével. Ezzel fejlesztjük dolgozóinkban a szocialista hazafiságot, a csehszlovák hazafiságot. Feladatunk az, hogy megismertessük a csehszlovákiai magyar dolgozókkal hazánk forradalmi hagyományait szabadságunk kivívásának útján, hogy megismertessük a cseh és a szlovák nemzet hősi harcosait, mártírjait ugyanúgy, mint a csehszlovákiai magyar dolgozók soraiból kikerült, hazánk függetlenségéért harcoló hősök és mártírok életét. Feladatunk az, hogy megismertes. sük a csehszlovákiai magyar dolgo. zókkal ragyogó példaképünket és felszabadítónkat, a hatalmas Szov. jetuniót, ahol számtalan nemzetiség a legnagyobb egyetértésben és ba. rátságban építi ma már a kommunizmust. Feladatunk az, hogy elmélyítsük a magyar dolgozókban a Szovjetunió iránti hűség és szeretet, odaadás érzését, ahogy azt örökül hagyta ránk szeretett Gottwald elvtársunk felejthetetlen jelszavával: „Örök időkre a Szovjetunióval." Feladatunk az, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókkal megszerettessük és megismertessük a népi demokratiukus országokat, a velünk közös cél felé haladó nemzeteket, hogy ezáltal is megerősitsük a béke táborát, a béke ügyét. Feladatunk az, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókkal megsze. rettessük drága hazánkat, a népi de. mokratikus Csehszlovák Köztársa, ságot, hogy minden csehszlovákiai magyar dolgozó büszke legyen arra, hogy olyan országnak az állampolgára, amelyben az emberi jogok biztosítva vannak minden nemzetiség számára, amelyben megszüntetjük az embernek ember által való ki. zsákmányolását: büszke legyen arra, hogy olyan ország állampolgára, amelynek elsődleges feladata a béke megvédése, a békéért folytatott harc! Célkitűzése a szocialista társadalom felépítése! Varga János elvtárs titkári beszámolója a Csemadok IV. országos közgyűlésén Ha mai közgyűlésünkön kultúregyesületünk munkáját értékelni akarjuk, akkoi azt a szempontot kell szem előtt tartanunk, hogy kultúrmunkánkkal mennyiben járultunk hozzá a szocializmus építéséhez hazánkban, a Csehszlovák Köztársaságban. A szocializmus építésének növekvő feladatai ma egyre inkább meggyőzik a Csemadok tagjait arról, hogy a Csemadok feladata az, hogy a szervezeti élet állandó megszilárdításával, jó tömegpolitikai és kultúragitációs munkával mozgósítsa a magyar dolgozó tömegeket a szocializmus építésére. Hogy ezt a feladatot mennyire sikerült a Csemadoknak teljesítenie, arról fogunk mai közgyűlésünkön beszélni vagyis arról, hogy politikai és kultúrá\'tációnk hogyan segítette elő DélSzlcfISkia magyarlakta vidékén az új szocialVta ember nevelését és a szocialista ,falu építését. Lőrincz elvtárs beszámolójából és III. országos közgyűlésünk határozataiból kiindulva beszámolok arról, hogyan teljesítet•< ték a választott szervek és a Csemadok apparátusa a mult évi közgyűlés határozataiban kitűzött feladatokat. Milyen eredményeket értünk el, hol vannak hiányosságaink, valamint arról, mit kell tennünk azért, hogy a szervezeti téren elkövetett hibákat kiküszöböljük. A Csemadok III. országos közgyűlésének határozata azt a feladatot tűzte ki elénk, hogy fokozottabb erővel és lelkesedéssel fogjunk hozzá a Csemadok taglétszámának növeléséhez, különös tekintettel a nők tömeges bevonására a népnevelő, és kultúrmunkába. Hogyan teljesítettük ezt a feladatot? A mult évi közgyűlés idején, vagyis május végén a kiadott tagsági igazolványok alapján kevés híján 35.000 tagja volt a Csemadoknak. Ezzel szemben létszámunk ma 43.061, tehát 8.076 taggal több. mint a mult évi közgyűléskor. Tavalyi közgyűlésünk időpontjában 380 helyi csoportunk volt, ma már 453 helyi csoportot számlálunk, tehát 73 új helyi csoportunk alakult, egy helyi csoport átlagos létszáma 95, a mult évi 91 -gyei szemben. Azonban helytelen lenne ha kultúregyesületünk fejlődését csak a tagság növekedésén keresztül mérnénkA fö mértékadó számunkra az, hogy a Csemadok a népnevelő- és kultúrmunkával hogyan tud hatni a Csemadokon kívül álló magyar dolgozókra. Hogyan tudja őket mozgósítani az egyre növekedő feladatok elvégzésére. Feladatunk a jövőben az, hogy állandó, rendszeres munkát végezzünk a tagtoborzásban. Ez azt jelenti, hogy a Csemadok tagságának növekedését nemcsak a tagszerzési kampányokkal kell elérnünk, hanem fokozott tömegpolitikai munkát kell végeznünk A Csemadok jelenlegi tagsága aktivizálásának fokozása, az egyre hatékonyabb nevelőmunka kifejtése legyen az alapja tagságunk állandó növekedésének. A beszámoló további részében Varga elvtárs példákat hozott fel az egyes helyi csoportok sikereiről és hiányosságairól a Csemadok taglétszámának növelésében végzett munkájuk terén és hangsúlyozta a dolgozó nők beszervezésének jelentőségét, majd így folytatta beszámolóját: . III. országos közgyűlésünk határozata kimondta továbbá, hogy szoros együttműködésben a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társasággal, fektessük széles alapokra a tudományok népszerűsítését, hogy haladó tudományunkat hozzáférhetővé tegyük a legszélesebb dolgozó tömegek részére előadások útján is. Felismertük azt, hogy a Csemadok kultúrmunkájának fontos részét képezi a tudományos előadás. 1952 tavaszán adtuk ki „A föld keletkezése", majd kevéssel utána „A talaj élete" című előadásokat, amelyek hatékonyan hozzájárultak ahhoz, hogy dolgozó parasztságunkat megismertessük a talaj keletkezésével, valamint a talaj művelésével. A tudományos - és szakelőadások első konkrét eredményei már helyi csoportjaink május 1-ére és május 9-ére vállalt kötelezettségeiben mutatkoztak. Az eddigi kötelezettségvállalásoktól eltérően igen sok helyi csoportunk vállalta az élenjáró szovjet módszerek terjesztését. Beszédének további részében Varga elvtárs konkrét példákon mutatta meg azokat a sikereket, amelyeket szövetkezeteinkben az új módszerek bevezetésével elértek. Majd így folytatta: A szovjet munkamódszerek alkalmazása olyan eredményekről olyan fejlődésről tanúskodik amilyenről a régi kapitalista rendszerben még álmodni sem mertek dolgozóink Ezeket az eredményeket azért értük el, mert mindig a munkásosztály élcsapatának, Csehszlovákia Kommunista Pártjának irányítására támaszkodtunk s ez adott hatalmas erőt célkitűzéseink elérésére. De meg kell állapítanunk azt is, hogy ha a bírálat és önbírálat fegyverével még jobban tudtunk volna bánni, ha hiányosságainkat idejében és bátran kiküszöböltük volna, akkor a tudományos előadások eredményei sokszorosan felülmúlnák azokat az eredményeket, amelyekről ma beszámolunk. Ezután Varga elvtárs részletesen elemezte azokat a hiányosságokat, ame lyek akadályozzák még szebb eredmények elérését és a jól működő helyi csoportokat követendő példaképül állította. Tudatában kell lennünk annak is, — mondta ezután — hogy a tudományok népszerűsítése terén végzett munkánk sokszor a reakció és az osztályellenség ellenállásába ütközik. Éppen ezért a jövőben az lesz a feladatunk, hogy még következetesebben, mint eddig, folytassuk a tudományos, ismeretterjesztő előadásokat abban a szüárd meggyőződésben, hogy az ilyen előadások nagyban hozzájárulnak dolgozó népünk öntudatának emeléséhez. Ezen előadások segítségével felveszszük a harcot a maradiság káros csökevényei ellen, melynek szószólóit az osztályellenség személyében mindig megtaláljuk falvainkon. Megkell értetnünk, hogy a Csemadok a burzsoá ideológia ellen folytatott harc részese, tehát feladatunk az, hogy a burzsoá ideológia ellen következetesen harcolju.ik. Amely járásban járási vezetőségeink szilárd szervezeti életet építenek ki helyi csoportjainknál, ott eredményeket tudunk elérni. Ahol azonban hiányzik a kaocsolat a járási vezetőség a helyi csoportok között, ott a munka nem megy. Ezután a magyar nemzetiségű tanítóknak a népnevelői munkába való bevonásának szükségességéről beszélt, és a helyi csoportok munkájáról a sajtóterjesztés terén. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évi közgyűlés ótq értek el eredményeket. A helyi csoportok több mint 7000 sajtótermékre szereztek előfizetőt. Ez az eredmény azonban nem kielégítő A helyi csoportoknak és a funkcionáriusoknak tevékenyebb munkát kell végezniök ezen a téren és új lendületet kell adni a helyi csoportok nak a sajtóterjesztés fokozására, amely a népnevelés egyik fontos eszköze. A kultúrmunka terén — értve ezen a színjátszást, tánc- és énekcsoportok működését — nagy eredményeket értünk el. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy mint a fehér holló, olyan ritka eset egy magyarlakta község, ahol a magyar dolgozók ne vennének részt a kultúrmunka valamelyik ágában. Falvainkon az igazi népi kultúra tör magának utat, mely most a közös munka alapján a nép kezében eddi 1 soha nem látott virágzásnak indult. Helyi- csoportjaink kulturális ténykedése a színjátszáson kívül egy teljesen új formában is megnyilvánult. Kultúrmunkánkban mindinkább tért hódítanak a kul túrbrigádok Bizonyíték erre az, hogy az elmúlt nyáron 56 kultúrbrigádunk kereste fel az aratókat és közvetlen a munkahelyen lelkesítették kis- és középparasztjainkat a békearatás gyorsabb és sikeresebb elvégzésére. 1953 nyarán ez a szám legalább megkétszereződött. A tél és a tavasz folyamán több mint 110 különböző színjátszó énekés tánccsoportunk vett részt a járási és kerületi kultúrszemléken. A mult idényben 3 helyi csoportunk vett részt az országos versenyen, ahol ragyogó művészetükkel bebizonyították a magyar dolgozók kultu rális fejlődését a Csehszlovák Köztársaságban. Megállapítható, hogy soha még nem vett részt olyan hatalmas tömeg a kultúrmozgalomban, mint ma. Varga elvtárs beszédében példákat sorolt fel a kultúresoportok munkájáról, amelyek nagy segítséget nyújtottak főként szövetkezeteinknek. Majd így folytatta: A kultúragitáció vonalán elért sikerek ellenére még hiányosságaink is vannak. A hiányosságok abból erednek, hogy működő kultúrbrigádjaink és kultúresoportjaink nem szentelnek kellő figyelmet a műsor helyes összeállítására Ezért a jövőben erre a fontos pontra nagyobb figyelmet kell szentelni. Kultúrbrigádjaink állítsanak össze mindig olyan műsort, amely a népből fakad s a néphez szól. Népművészetünk további fejlesztésének irányában hatalmas lépést tettünk előre akkor, amikor 1953 májusában megalakítottuk a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttest. Ma már ez a népi együttes egy Galánta melletti gyönyörű kastélyban csupa lelkesedéstől áthatva igyekezik azon, hogy dolgozó népünk kultúrértékeit művészi színvonalra emelje és példaképül szolgáljon minden helyi csoportunknak, kultúregyüttesük munkájánál. Most néhány szót külön a szín. játszásról. Kétségkívül a színjátszás is a kultúrmunka szerves részét képezi. De csak abban az esetben, ha a csoport nem önmaga szórakoztatására jiáltszik, hanem a dolgozók nevelése érdekében; ha a színjátszás célja minden egyes alkalommal az, hogy megtartsa népnevelő formáját. Ezután néhány példát sorolt fel főként a kassai kerületből, ahol a színjátszást nem kapcsolták össze a népnevelői munkával, hanem mulatságok és táncestélyek rendezésében merült ki. Majd így folytatta: Tudjuk, hogy a dolgozóknak mindennapi munkájuk után szórakozniok is kell. Helytelen azonban az, hogy a táncestélyeknek csak az legyen a célja, hogy a helyi csoport anyagi jövedelmét biztosítsa. Nem kifogásolnánk a kassai helyi csoport táncestélyeit akkor, ha" dolgozóinkat szórakoztatás mellett nevelnék is. Tudatosítanunk kell azt, hogy kultúrmunkánk elsősorban a dolgozó tömegeknek a munkához való új szocialista viszonya kialakulását szol. gálja. Ezt csak úgy érhetjük el, ha helyi csoportjaink olyan kultúrmun. kát végeznek, amelynek tartalmával megmutatják az élet reális valóságét és osztályharcra, meg a szocializmus építésére nevelik dolgozóinkat. III. országos közgyűlésünk azt a feladatot tűzte elénk, hogy szervezetünk taglétszámát tovább fejlesztva az agitációs és meggyőző munka új módszereinek felkutatásával és meghonosításával következetes harcot fogunk folytatni a szűk egyesületi megnyilvánulás minden jelensége ellen, hogy ezáltal a Szlovákiai Nemzeti Front szervezetei között méltó hélyet foglaljunk el. Pártunk vezetése mellett a Nemzeti Front többi tömegszervezeteivel együtt a Csemadok az agitációs munkából is kivette részét A leghatározottabban támogatunk minden 'agitációs munkát, amelyet az Akcióbizottság, vagy a népi szervek kezdeményeztek. Példa erre az, hogy az elmúlt évben a különböző akciók lefolyásánál 1800 agitációs párt szerveztünk meg. Ebből a munkából a legeredményesebben a nyitrai kerület vette ki részét. De ha figyelembe vesszük, hogy az agitációs munka legfontosabb módszere a személyi agitáció, akkor megállapíthatjuk azt is, hogy ezen a téren még korántsem tettünk meg mindent. A hiányosság különösen abban van, hogy agitációs munkánk nem volt állandó jellegű. Agitációs munkáról csak akkor beszélhetünk, amikor szoros értelemben vett akcióról szól, azonban az akció közötti időben az agitációs munka teljesen szünetelt. Ez elsősorban azért következett be, mert funkcionáriusaink a legtöbb esetben csak az akciókat látták maguk előtt és kevés gondot fordítottak helyi csoportjank ilyen irányú aktivizálására El kell érnünk, hogy a népnevelő munka és az agitációs munka ne csak a Csemadok hivatásos funkcionáriusainak feladata legyen, hanem kapcsoljuk be a legszélesebb tömegeket, mert az agitáció csak így válik valóságos tömegagitációvá. Agitációs munkánk főként az egységes földművesszövetkezetek megalakítására és propagálására irányul. Ennek eredményeképpen már 1952. nyarán 45 magyarlakta községben szerveztük meg a közös aratást. Az egységes földmüvesszövetkezetek megszilárdításának érdekében folytatott agitációs munkát a legsikeresebben a somorjai járásban végezték, ahol a legjobb Csemadoktagokból 30 agitációs kettőst szerveztek, akik a dunaszerda-helyi és a szenei járásokban is jó munkát végeztek az egységes földmüvesszövetkezetek megszilárdítása érdekében. A nyitrai kerület több községében szervezett agitációs munka mind bizonyítéka annak, hogy a Csemadok pártunk vezetésével aktívan bekapcsolódott a szövetkezetek szervezésének hatalmas munkájába. A kassai kerületben a királyhelmeci járás helyi csoportjai 325 tagot nyertek meg az egységes földművesszövetkezeteknek. A Csemadok helyi csoportjai ezenkivül tanulmányi kirándulásokat is szerveztek a szövetkezeteken kívülálló kis- és középparasztok soraiból. Helytelen lenne azonban azt hin. ni, hogy ezen a téren nem követtünk el hibát. Az első hibát már ott követtük el, hogy az egységes földmüvesszövetkezetek megszervezéséből ugyan kivettük részünket, de annál kevesebbet törődtünk azok megszilárdításával Habár kiadtunk gaz. dasági kérdésekkel foglalkozó előadásokat, de ezek nem tudtak kellően behatolni az egységes földmüvesszövetkezetek tagjainak sorába. Sok helyen járási vezetőségeink helytelen álláspontja következtében a kulákkérdésben elnéztük azt, hogy a kulákok befurakodjanak egységes földmüvesszövetkezeteinkbe és ott romboló munkát végezzenek. Ez

en a közgyűlésünkön le kell szögeznünk, hogy a Csemadok nem áll kívül az osztályharcon, hanem pártunk vezetésével szilárdan az osztályharc alapján áll. Ez azt jelenti, hogy mindenütt, akár soraink, ban, akár sorainkon kívül kíméletlenül le kell lepleznünk az osztályt ellenséget; feladatunk nem az, hogy a kulákság asszimilációjáról beszéljünk, hanem az, hogy szembeállítsuk a kulákokkal a falu becsületes dolgozóit és osztályharcra neveljük a Csemadok tagjait. A Csemadok III országos közgyü(Folytatás a 6. oldalon.)