Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-03 / 240. szám, szombat

4 UJSľO 1953 október 3 • • Ünnepélyesen megnyitották a tanévei a főiskolákon Október 1-én a szlovákiai főisko­lások összegyűltek, hogy az idén még kitartóbban és szorgalmasab­ban folytassák tanulmányaikat és felkészüljenek ama nagy feladatok teljesítésére, amelyet a tudomány nak, technikának és művészetnek kell teljesíteni a szocializmust épí­tő társadalomban. Ezen a napon ünnepi gyűléseket tartottak a szlo vákiai főiskolások és ezeken be széltek a főiskolák átszervezésének jelentőségéről, amelyek szovjet mintaképük szerint tanításuk tar talmával még szorosabb kapcso­latba lépnek a szocialista építés feladataival. Megbeszélték, hogyan biztosítják ama feladat teljesítését, amelyet Szlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa tűzött ki —"a szocialista öntudat emel é sére irányuló törekvés fokozását. Az idén 4360 hallgató iratkozott a főiskolák első évfolyamaiba, úgy­hogy 11 huszonkilenc fakultásos szlovákiai főiskolán összesen 14.315 en fognak tanulni. Az egyes fakultásokon megtar tott ünnepi gyűlések után a bra tislavai főiskolák tanulóifjúsága október 1-én békegyülésre jött ösz sze a Vár szabadtéri színpadán, amelyen közösen megünnepelte az új tanév kezdetét. A gyűlésen részt vettek Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tagjai Karol Bacílekkel, Szlovákia Kom munista Pártja KB első titkárával az élen, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének kép. vieselöi, Ernest Sykora iskolaügyi megbízott, Ondrej Pavlík akadémi kus, a SzTA elnöke, az iskolaügyi minisztérium küldöttsége, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának képviselői, a bratislavai főiskolák rektorai, tanárai, magántanárai és tanársegédei. • Anton Nedved, a Megbízottak Testületének alelnöke ünnepi beszé­det intézett a főiskolai ifjúsághoz. A szlovákiai főiskolák rohamos fej­lődéséről szólva hangsúlyozta, a leninizmus állandó tanulmányozá­sának és a szovjet tudományos for rások rendszeres tanulmányozásá nak szerepét. Beszéde végén foglal kozott a főiskoláik viszonyával a fő­iskolák régebbi értelmiségéhez a tanulók viszonyával a főiskolai ta nárokhoz, emellett hangsúlyozta, hogy a diákoknak a tanárokba ve­tett bizalma és irántuk való tiszte­lete nélkül nem érhetnek el peda­gógiai' sikereket. A manfesztáció részt vevői az után öt küldöttet választottak a német kérdés békés megoldására irányuló csehszlovákiai kongresz szusra. A küldöttek tolmácsolni fogják a főiskolai hallgatók vá gyát, hogy teremtsék meg az egy­séges, békeszerető Németországot. Az ünnepi gyűlés kultúrrészében fellépfett a CsISz szlovákiai Közpon ti Bizottságának államdíjja] és a VIT III. és IV. díjával kitüntetett »Lučnica« népi ének- és táncegyüt­tese, amely gazdag választékot mu­tatott be szlovák énekekből és tán­cokból. • Csütörtökön valamennyi szlová­kiai főiskola székhelyén, Kassán, Eperjesen, Nyitrán, Zólyomban, va lamint Bratislavában ünnepi gyű­lést tartottak a főiskolások az új tanév megnyitása alkalmából. A zólyomi erdészeti és faipari főiskola hallgatóit Marek Smida erdő- és faiparügyi miniszter, Fran tišek Tupik erdő- és faiparügyi megbízott, a párt és a népi igaz­gatás, a Bučina- és a Smreéina­üzemek képviselői üdvözölték az új tanév megkezdésekor. RÉGI EMLÉK A tavasz már bontogatta a virágok hönnyü szirmait, édes illatokat ke­vertek a szelek. A föld, mint egy jó anya, dús termésre készítette ölét. A harmatos reggelben nyikorgó sze­kerek indultak a mezők felé. Erre a régi tavaszi napra még most is em­lékezem és sokszor felriad szívemben elárvult gyermekségem panasza. Anyám harmadosai járt kapálni. Szegények voltunk, győznie kellett a robotot. Hajnalban indult, késő ­ste tért meg roskatagon. Ajkamról még alig száradt fel az édes anyatej, de már cipelt magával. Lepedőbe kötött min­den áldott reggel és anyám hátán utaztam a mezőre. Vert a nap heve, paskolt a zápor, de hát a szegény em­ber gyermeke így verődött emberré• Az egyik nap hatalmas, ólomszürke felleg torlódott fel a kékragyogású ég­boltra. Lehervasztotta a mélytüzű na­pot és úgy mordült az emberekre, jnint valami óriási porkoláb. Tüzró­zsák gyúltak az égen és megremegett az erdő. A hirtele n vihar tombolva tört reám. Anyám a többi napszámossal menekült oltalom alá. ,4 zuhogó záporban szin­te fuldoklottam a hátán, mert haza­felé is lepedőbe- kötve utaztain. Mire hazaértünk, olyanok voltunk mind­kette/i, mint az ázott ürgék. En meg­betegedtem és sok, sok napon ke­resztül nehéz lázak gyötörtek. Ma, amikor minden faluban nap­közi otthonok létesülnek, mikor pár­tunk és-kormányunk a legmesszebb­menően gondoskodik a gyermekekről, mikor dolgozó asszonyaink nyugodt szívvel indulnak a szövetkezeti földek­re, mert gyermekeik biztonságban vannak a modern, gyönyörű gyermek­otthonokban — újra és újra eszembe villannak gyermekségem szomorú nap­jai, amelye^ akkor sok anyának és gyermeknek .arcáról hervasztották le a mosolyt. Dénes György. Két kultúresemény Komáromban Vasárnap, szeptember 27-én ünne­pélyes keretek között avatta föl a Csemadok komáromi helyicsoportja új kultúrházát. Emögött az egysze­rű megállapítás mögött sok olyan előzmény rejlik, amely megemlítésre méltó, hogy okulásul és követendő példaként álljon minden Csemadok helyicsoport előtt. Mint ismeretes, a Csemadok ko­máromi helyicsoportjának népi szín­játszó gárdája lett az idén az első, a Kassán rendezett szlovákiai népi színjátszó csoportok versenyén. Ger­gely Sándor „Vitézek és hősök" drá­májával vettek részt a versenyen, melyet mint győztesek, október 18-án adnak elő Prágában, a Zdének Nejedlyröl elnevezett Realista Szín­ház színpadán. A Csemadok komáromi kultúrmun_ kásainak ez a győzelme újabb stáció volt azon a fáradságos úton, melyen alakulásuk óta, akadályt akadály után legyőzve haladtak. Munkájuk­nak egyik legnagyobb akadálya az volt, hogy a legutóbbi időig még csak kultűi-helyiségük sem volt. Ez azonban nem tudta elvenni kedvü­ket a munkától és minden egyéb nehézség ellenére is tovább fejlesz­tették kultúrmunkájukat. míg végül is győztek, nemcsak az országos Népi Alkotás Versenyén, hanem le­győzték a közismert komáromi „helyszűkét" is. Munkásságuk és ed­dig elért eredményeik meggyőzték a népi közigazgatás helyi és járási szerveit arról, hogy ezt a harcos helyicsoportot minden helyszűke da­cára is kwltúrhelyiséghez kell jut j tafcni. A komáromiak tehát munká­juknak köszönhetik új és szép kul­tűrotthonukat, kettős értelemben is. Az elhanyagolt raktárhelyiséget magukszervezte társadalmi munká­val, majdnem fillér nélkül hozták rendbe és építették át a kultúra méltó otthonává. Az avatóünnepélyt, a Munka dala elhangzása után, Czibulka József csoportelnök nyitotta meg, majd Lőrincz Gyula, a Csemadok orszá­gos elnöke mondotta el ünnepi be­szédét, utána Körmendy Ferenc, a csoport fáradhatatlan kultúrfelelöse ismertette az ünnepi gyűlés közön­sége előtt a kultúrotthon létrejöt­tének körülményeit. A gazdag és magasszínvonalú kul­túrműsorban kiválóan szerepelt . a helyicsoport ének. és zenekara Schmidt Viktor karnagy vezetésével, valamint a szavalók és egyéni éne­kesek: Czibulka Józsefné, Magya­rics Rudolfné, Gaborek Zsazsa, Szűcs Sándor, Csík János, Czibulka Jó­zsef,- Tarics János és Palotai Károly. • Ezt a vasárnap délelőtti ünnepet megelőző szombat este is jelentős kultúreseményt juttatott a komáro­mi dolgozóknak. Az ösz i színházi idényben immár második bemutató előadását tartotta a Magyar Terü­leti Színház. Moliére soha el nem évülő komédiáját „A fösvény"-t hoz­ta színre a színház munkaközössége igen szép sikerrel. Ezzel a bemuta­tóval a Magyar Területi Színház nemcsak művészi fejlődésének útján jutott egy jó lépéssel előre, hanem egy nagy lépéssel közelebb került a komáromi közönséghez is, amely színültig megtöltötte a nézőteret és általános elismeréssel adózott mind Moliére ragyogó szellemének, mind az együttes színvonalas játékának, nem kevésbbé az ízléses, és korhű díszleteknek és a színpompás jelme­zeknek. „A fösvény"-nek két további ko­máromi előadása szeptember 27-én és október 1-én, valamint szept. 29-i nyitrai és 30-i érsekújvári bemutatói szintén telt házakat vonzottak és nagy közönségsikert érdemeltek ki. Amint értesülünk, a Magyar Terü­leti Színház e hó £•„ 4. és 5-én mái­Füleken, október 7., 8. és 9-én pedig Losoncon vendégszerepel. Műsorán ezúttal vígjátékok szerepelnek. A vi­dám színházi est keretében két egy­felvonásos: Csehov „Háztűznézö"-je és Móricz Zsigmond „Kend a pap?"­ja; ezenkívül a tavaszi sziniidény si­keres ,.Leánynéző"->e, Gogoly ragyo­gó szatírája a hozományvadászok­ról, és végül a Magyar Területi Színház legújabban sikerrel bemuta­tott dat-affja, „A fösvény". Megnyílt a hadsereg alkotó verseny ének s/ernléie A Csehszlovák Hadsereg Napja ünnepségeinek keretében Prágában bemutatót rendeztek a századok legjobb kulturális-művészeti körei­nek, a hadtestklubok együtteseinek és a hadsereg helyőrségi otthonai együtteseinek alkotásaiból. A be­mutatót szeptember 30-án a Ki-jev­mozdban nyitották meg ünnepélyes keretek között. A hadsereg alkotó versenye bemutatóinak első napján fellépett a Zenit kulturális-művész­kör. Először bemutat-ta saját szerze­ményét ,,Az ezred indulóját". Kü­lönféle művészies formákban meg­mutatta szorgalmas és áldozatkész munkáját. A műsoron szerepelt a Dalibor című operából egy ének­részlet, az Eladott menyasszony cí­mű opera egyik áriája, békegondo­lattól áthatott versek szavalata, to­vábbá cseh és salovák nemzeti dalok, valamint a népi táncok témájára összeállított táncmüsor. A „Víťazné krídla" repülöegyüttes, a népi műalkotás brnói első orszá­gos szemléjének részvevője néhány saját szerzeményű dalt adott elő, amelyet az együttes tagjának, Miro­slav Zachata őrmesternek szövegére komponáltak., Jólsikerült csasztus­kákat mutatott be továbbá, amelyek közül leghatásosabb volt a kulturá­lis és közművelődési munkáról szóló kritikai csasztuska, amely Segít az egyes körök hiányosságainak kikü­szöbölésében. Az együttes műsorát cimbalomzene és „repülőjátékok" egészítették ki. A „Salva"-együttes katonanótákat énekelt és részlete­ket adott elő a „Brandenburgiak Csehországban'' című opera tömeg­jelenterböl. Ezután szólisták léptek fel szavalattal, dallal, harmonikaszó lóval. Fellépett továbbá a prágai Hadsereg Központi Otthonnak ének­és táncegyüttese, amely bemutatta a hivatásos katonák és családtag­jaik művészi alkotóképességét. A hadsereg alkotóversenyének szemléje további kultúr- és művész körök, "srv.'ittesek fellépésével foly tatódi'­A népi demokratikus országok • mezőgazdasága a fejlődés útján KlNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG A Kínai Kommunista Párt agrár­politikájának célkitűzése a mező­gazdasági ťfermelés fejlesztése és elsősorban a gabonatermés növelése. Ennek elérésére igen hathatós esz­köz. hogy a parasztgazdaságok földjének jelenlegi magántulajdonát fokozatosan felváltja a föld közös tulajdonformája a parasztok szabad elhatározása és a kölcsönös segít­ség alapján álló munkacsoportok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakítása útján. A kínai mezőgazdaság fokozato­san átalakul, s a felaprózott kis árutermelésről áttérnek a többszáz­milliónyi parasztság érdekeit szol­gáló gépesített szocialista mezőgaz­daságra. A kínai parasztság lelkesen köve­ti a Kínai Kommunista Párt által kijelölt utat. Sansi tartományban például 700.000 parasztcsalád lépett be a kölcsönös segítség alapján ál­ló munkacsoportokba és mezőgazda­sági termelőszövetkezetekbe. Ilyen módon a tartományban 45 százalékra növekedett a földet közö­sen megművelő parasztcsaládok szá­ma. Sansi tartomány egyes vidékein például 10 parasztcsalád közül 7 tagja a kölcsönös segítség alapján álló munkacsoportoknak és a mező­gazdasági termelőszövetkezeteknek. K közös gazdálkodás megszerve­zése terén elért gyors fejlődés azt mutatja, hogy állhatatosan alkal­mazták a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának a mezőgaz­dasági munkák megszervezésére vo­natkozó márciusi határozatait. Kínában erélyes intézkedéseket tettek a sáskajárás ellen, és sikerült is véget vetni ennek az évszázados csapásnak. A népkormány hatalmas erőfeszítéseket tett elsősorban ar­ra. hogy leküzdje az egyes parasz­tok közt elterjedt babonát, amely szerint a sáskákat nem kell kiirta­ni, mert azok „mennyei rovarok" és minél jobban irtják őket, annál job­ban szaporodnak. Kína egész falu­si lakosságát mozgósították a sás­kaírtó kampányban való részvételre. A népi Kínai kormánya minden anya­gi és technikai segítséget meg­adott ahhoz, hogy az országot meg­szabadítsák éttől a csapástól. A sáskairtő kampányban felhasználták a repülőgépeket is. E hatalmas ak­ció eredményeként a nagyszabású sáskajárások veszélye megszűnt. Északkelet-Kínának az idén kitű­nő gabonatermése volt. Ez a vidék egyike Kína legnagyobb magtárai­nak. Befejezéshez közeledik a mintegy 3 millió hektár köles és 2,730.000 hektár kukoricaföld termésének be­takarítása. Közel 3 millió hektárnyi területén termesztettek szójababot. A rizs. és a gyapotföldek termése is kitűnő. Az egész országban széles kör­ben kibontakozó építőmunka lendü­letétől áthatva, az északkeletkinai parasztok az idén 13 százalékkal nagyobb gabonatermést értek el, mint tavaly, bár a tavalyi 21 mil­lió tonnás termés is a legnagyobb termés volt az utolsó 10 évben. A bőséges termés elérésére a fejlett agrotechnikai módszereket alkal­mazták, több trágyát és nemesített vetőmagot használtak és jobban megszervezték a munkát. LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a népköztársaság kormánya min­den segítséget megad mind az egyé­nileg dolgozó parasztoknak, mind pedig a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjainak. A néphatalom kiterjedt gép. és traktorállomás­hálózatot létesített, mintegy 14.000 falut villamosított, kiterjesztette a 7 osztályos iskolahálózatot úgy, hogy megháromszorozódott a falusi isko­lák száma, mintegy 2000 rádiósító állomást szervezett a falvakban, több, mint 1100 állandó mozit léte­sített a községekben — a falvakat látogató többszáz mozikaravánon kívül — 25.000 falusi könyvtárt nyitott, kiszélesítette a szülőottho­nok, az egészségügyi központok, a kórházak és az elsősegély állomá sok falusi hálózatát "és lehetővé tet­te a dolgozó parasztoknak, hogy igénybevehessék az ország fürdő­és üdülőtelepeinek szanatóriumait és pihenöotthonait. Az idei aratási és a cséplési kam­pány során elért munkasikerek an­nak köszönhetők, hogy az állami gazdaságok, a gép. és traktorállo­mások és az egyénileg gazdálkodó parasztok is ideijében előkészítették a mezőgazdasági gépeket. A Lengyel Népköztársaság szán­tóföldjein az idén számos szovjet"­gyártmányú kombájn segítette elő a termés betakarítását. A népi demokratikus állam tá­mogatja a mezőgazdasági szövetke­zeti formák kifejlődését. Támogatja és mindinkáft) támogatni fogja a mezőgazdasági termelöszöve tkeze­tekben. egyesült dolgozó parasztokat. A kollektív munka előnyeiről meg­győződött lengyel parasztok egyre nagyobb számban lépnek be a mező­gazdasági termelőszövetkezetekbe, amelyek megnyitják előttük az anyagi és kulturális fellendülés út­ját. Ugyanakkor az állam egyre na­gyobb mértékben segíti az egyéni­leg gazdálkodó kis- és középpa­rasztokat is. BOLGÄR NÉPKÖZTÁRSASÁG A pazargici mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben Maria Kisiova csoportjának tagjai az idén 15.7 hektár területen 4160 kilós búzater­mést * értek el hektáronként, egy egyhektáros parcellán pedig 6170 kiló búzát arattak. A Saraia faluban lévő mezőgazda­sági termelőszövetkezet 1. számú brigádja 1 hektáron 5230 kilós bú­zatermést ért el. Spasz Ruslev bri­gádja a Veicicovov falubeli mező­gazdasági termelőszövetkezetben pedig egy 10 hektáros területről hektáronként 4000 kilő búzát taka­rított be. Poden falu (Pleven tartomány) mezőgazdasági szövetkezetének tag­jai 80 hektár repceföldön hektáron­ként átlag 2060 kilós termést értek el. A Marin Marcov brigádja által megművelt földön 2360 kiló volt a hektárhozam. Georgi Stoilov brigádja Gorna­Studena (Svistov tartomány i falu­ban 9.4 hektáron hektáronként átlag 1980 kilő fehérbabot termelt, az előirányzott 850 kilő helyett. A Salamonovo faluban (Kolávográd tartomány) lévő 'mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagjai ebben az év­ben bőséges termést értek el. A kenderrel bevetett területről hektá­ronként 5000 kilót takarítottak be. Veliu Nicolov brigádja a Madara falubeli mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben 6 hektáron 7200 kilós átlagos hektárhozamot ért el. Bania falu (Razlog tartomány) mezőgazdasági termelőszövetkezete az idén szép eredményeket ért el a lentermesztés terén. A szövetkezet tagjai 4.5 hektár lenföldröl hektá­ronként átlag 2800 kilót takarítot­tak be. ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG Az Albán Népköztársaság mezö-­gazdasági termelőszövetkezetei je­lentős eredményeket értek el szer­vezeti és gazdasági megszilárdulá­suk útján. A szövetkezetek oszthatatlan alapja évről-évre növekedett. Jelen­leg már 20 százalékkal nagyobb, mint 1951-ben volt és 100 százalék­kal több az 1950. évinél. Az oszthatatlan alap és az állam­tól kapott mezőgazdasági hitelek segítségével jelentősen növekedett a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek közös tulajdona. Csak az év el­ső felében 30 százalékkal emelke­dett a szarvasmarhák, 40 százalék­kal a juhok száma, a sertésállo­mány pedig megkétszereződött. Ezenkívül az oszthatatlan alapból számos raktárt, istállót és silót épí­tettek. A szövetkezeti gazdálkodás megerősödésének és széleskörű fej­lődésének, valamint az oszthatat­lan alap növekedésének eredménye­ként szüntelenül emelkedik a mező­gazdasági termelőszövetkezetek ter­melése, mind a földmüvelés, mind pedig az állattenyésztés terén. A termelés növekedésével párhuzamo­san állandóan javul a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek tagjainak anyagi helyzete és egyre emelkedik a kultúrszínvonaluk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom