Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-22 / 256. szám, csütörtök

IIJSZO 1953 október 22 A szovjet sztahanovisták dolgosóink körében T A szovjet sztahanovisták kül. döttségének tagjai, Agej A. Kos­kin, a Nehézgépiipari Dolgozók Szö­vetsége központi bizottságának al­elnöke, és Matvaj Vasziljevics Mo­tinov, a Don melletti rosztovi kör­zeti szakszervezeti tanács elnöke kedden, október 20-án délelőtt részt vettek a Központi Szakszervezeti Tanács üléstermében rendezett, a Forradalmi Szakaeervezeti Mozga­lom egyes szövetségeinek elnökei­vel és a Központi Szakszervezeti Tanács osztályainak vezető mun­katársaival folytatott beszélgetésen. A beszélgetésen, amelyet Gus­táv Hniliéka, a Központi Szakszer­A szovjet sztahanovisták a napokban meglátogatták a slapy-i vízierömű építke zését. Az északcsehországi bányászok között A szovjej bányász, sztahanovisták kedden az északcsehországi bánya­körzetet látogatták meg. A láto­gatás első napját Peter Kalinics Zavarza donbaszi gépész és Jakov Grigorjevics Osekmarov, a kuzba­szi bányaszakasz vezetője, a szo­cialista munka hősei, František Reisigl, a kerületi bányászbizottság elnökének és Jozef Šima, az észak csehországi bányakörzet üzemigaz­gutójánk kíséretében a Chomútov melletti driüovi Konev marsall-bá­nya megtekintésére fordították, A vendégek a délelőtti órákban le­szálltak a jezefi körzetbe, ahol a Konev marsall-bánya bányászai megmutatták nekik, hogyan dol­goznak a fejtési falon a Donbasz­kombájnnal. A szovjet vendégek érdeklődéssel szemlélték a munka­helyet és rögtön tanácsot adtak a bányászoknak, hogyan lehet legjob­ban kihasználni a gépet és hogyan javítsák meg a munkaszervezést. A nagyon élénk baráti beszélge­tés keretében a szovjet sztahano­visták a földalatti bányában tett látogatásukról beszéltek és megdi­csérték a példás rendet az összes munkahelyen. A bányászok és technikusok szá­mos kérdést intéztek hozzájuk a munkaszervezésről, a fejtés mód­járól, a szocialista versenyről a szovjet tárnákban és a munkából való elmaradás és munkaerőhul­lámzás ellen folytatott harc mód­járól. Csekmarov é s Zavarza szov­jet sztahanovisták, részletesen vá­laszoltak az összes kérdésekre és bányászainkat figyelmeztették azokra a hiányosságokra, amelye­ket a bányában tett rövid látoga­tásuk alatt észrevettek. A beszél­getés befejező részében az észak­csehországi körzet összes bányá­szainak nevében Jozef Šima, az északcsehországi bányakörzet üze­mi igazgatója ígéretet tett, hogy bányászaink, akik nagyon fon­tolóra veszik az összes megjegyzé­seket, amelyeket a szovjet vendé gek tettek, további munkájukban felhasználják az összes tapasztala­tokat, amelyeket ma a szovjet szta­hanovisták barátságosan közöltek velük. vezeti Tanács titkára vezetett, a szovjet szakszervezeti tagok, fő­ként a szövetségek körzeti bizott­ságai és a körzeti szakszervezeti tanácsok munkájáról beszéltek. A beszélgetés befejező részében vála­szoltak a jelenlevő szakszervezeti dolgozók számos kérdésére. Tapasztalatcsere a nagyolvasztónál A. V. Satilin, A. P. Rybuskin, M. V. Motinov szovjet sztahanovis­ták é s A. A. Koskin látogatása a kladnói egyesült acélüzem dolgozói 'részére is nagyon jelentős esemény volt, mivel a szovjet vendégek ta­nácsai hozzásegítik \a kladnói acél­üzem kollektíváját ahhoz, hogy jobban oldják meg a nehézségeket Az egyik ilyen beszélgetés a nagyolvasztó Vörös-körében történt. A. V. Satilin magnitogorszki Sztá­lin-díjas kohász a kladnói olvasztá roknak megmagyarázta az egyes komoly problémákat, amelyek a nagyolvasztónál végzett munka fo­lyamán előfordulnak Továbbá ar ról beszélt, hogy a Szovjetunióban hogyan- kezelik a nagyolvasztókat, hogyan történik a kemence felnyi­tása és elzárása. Rámutatott arra is, hogy melyek az olvasztárok és mesterek kötelességei és foglalko zott a szakaszibizalmiak és műhely tanácsok feladataival i s a szociális ta verseny szervezésében. V. F. Sumilin sztahano­vista esztergályos a Barátság Hónapjáról Október 20-án, kedden a reggeli óráktól kezdve beszélgettek a Prága melletti Juraj Dimitrov-üzem gazda­sági és technikai vezetői V. F. Su­müin Sztálin-díjas sztahanovistával. V. F. Sumilin a moszkvai Vörös pro­letárüzemben használt munkamód­szerről beszélt és készségesen vála­szolt az összes kérdésekre. Tíz órakor az üzemi rádión keresztül nyilatko­zott a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja megnyitásának előkészületei, ről. Az üzem alkalmazottait biztosi-­totta a szovjet emberek nagy készsé­géről, mellyel ismereteiket és legjobb tapasztalataikat önzetlenül megosztják hazánk dolgozóival, hogy országunk­ban minél hamarább felépíthessük a szocializmust. Kijelentette, hogy ha­zájába visszatérve elmeséli majd, mennyire becsüli népünk a szovjet néppel való barátságot és hogy meny­nyire óhajtja e barátság törhetetlen­ségét. A Szovjetunió — leghűségesebb barátunk (Folytatás az 1. oldalról.) tott minden egyes beszélgetésen üzemeink munkásainak átadják gaz­dag tapasztalataikat és értékes ta­nácsokat kapnak arra, hogyan ja­vítsák és tökéletesítsék munkáju­kat A strakonicei gyapotüzem dolgo zói Kovalev elvtárs módszerének al­kalmazása után a következőket ír­ták: „Üzemünkben meggyőződtünk arról, hogy milyen nagy kincset és nagyon értékes ajándékot jelentenek számunkra a szovjet dolgozók ta­pasztalatai. Ezek nélkül sohasem értünk volna el olyan sikereket, mint amilyeneket sikerült elérnünk. Ezért határtalanul becsüljük ezeket és a szovjet elvtársaknak végtele­nül hálásak vagyunk értük" Dolgozóink hasonló hálanyilatko­zataival az életben nagyon gyakran találkozunk, fis az ilyen tapaszta latcsere szintén döntő bizonyítéka a nemzetek közötti új, baráti kap­csolatoknak. Nincsenek ipari kémek, nincsenek páncélszekrényekbe el­zárt patentek, mint ahogy ez a kapi­talista országokban van, hanem a legszélesebb együttműködés, a mun­katapasztalatok legszélesebb kicse­rélése Ez az igazi baráti együttmü ködés bizonyítéka. Tudományunk és kultúránk is gaz­dag ismereteket szerzett a szovjet kulturális és tudományos dolgozók­tól. Ezeknek a tapasztalatoknak át­adásához való értékes hozzájárulás volt a Csehszlovák-Szovjet Intézet megalakítása. Tudósaink a szovjet tudományos dolgozókkal egyre szé­lesebb és mélyebb kapcsolatokat kötnek. Kulturális dolgozóink szov jet barátaiktól tanulva, pártunk és kormányunk teljes támogatása mel­lett eddig soha nem látott sikere­ket érnek el. Kulturális és tudomá­nyos életünk minden egyes szaka­szán a szovjet elvtársak határtala- 1 nul gazdag tapasztalataival találko­zunk, amelyek segítenek, hogy köny. nyebben megtaláljuk a helyes utat és hogy legyőzzük azokat az akadá­lyokat, amelyek előttünk állanak. Ezért egy percre sem szabad meg­feledkeznünk arról, — amint ezt kommunista pártunk kiemeli, — hogy a népi demokratikus országok fejlődése fő törvényeinek egyike a szovjet tapasztalatok egyre széle­sebbkörü és mélyebb felhasználása és ezáltal a szovjet példához való egyre nagyobb mérvű közeledés. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában újra ki fogjuk mutatni a Szovjetunió iránt érzett szerete­tünket és hálánkat. A Csehszlovák­Szovjet Barátság Hónapja kereté­ben szervezett akciók alkalmat ad­nak arra, hogy még jobban és mé­lyebben megismerjük a szovjet em­berek életét. Hiszen éppen a szov­jet emberek, a kommunizmus büsz­ke és meréez építői azok, akik az új élet úttörőinek útján értünk is dol­goztak. És ezért határtalan hálánk illeti őket Hálánkat legjobban tettekkel fe­lezzük ki — azzal, hogy még job­ban felhasználjuk a szovjet tapasz­talatokat, hogy még jobban felhasz­náljuk a szovjet emberek segítségét, amely olyan jelentős előrehaladá­sunk útján. Azzal, hogy még jobban megtanulunk úgy élni, harcolni és dolgozni, mint a szovjet emberek. Naponta minden tettünkkel szilár­dítani fogjuk a Szovjetunióval való barátságunkat. A szovjet emberek példája nyomán mindenütt becsüle­tesen és áldozatosan fogjuk teljesí­teni feladatunkat és igy közeledni a fennkölt célhoz, amely valameny­nyiiink előtt áll: az ember boldog és gazdag életéhez, a tartós béké­hez. (A Rudé Právo vezércikke) A Politikai és Tudományos Ismereteket jesztő Csehszlovák Társaság I. országos kongresszusa Szlovákiában Terj A szlovákiai tudományos, techni kai és művészeti dolgozók kezde ményezö gyűlése határozata és a Prágában rendezett országos ala kuló kongresszus döntése értelmé­ben október 24-én és 25-én megva lósul Bratislavában a politikai és tudományos ismereteket Szlovákiá­ban terjesztő csehszlovák társa­ságnak első országos kongresszusa. A kongresszus, amely „A marxista­leninista tudományt a nép, a béke és a szocializmus sZolgálatába« jelszó jegyében folyik le, kiértékeli a tár­saság eddigi szlovákiai tevékeny­ségét és új feladatokat tűz ki a tudományos szocializmus népszerű­sítésére a természettudományi és társadalomtudományi ismeretek terjesztésére a békéért és a bur­zsoa ideológia ellen folytatott harc­ban. Az életszínvonal emelésének hatalmas erőforrása A burzsoá köztársaságban az iparosítás a monopóliumok érdekeit szolgálta A felszabadulás óta jelentős eredményeket értünk el népgazda­ságunk fejlesztése és építése terén. A kétéves terv feladatainak telje­sítésével helyrehoztuk a háború okozta károkat, — az első ötéves terv pedig a szocializmus gazdasá­gi alapjainak megteremtését tűzte ki célul. Ahhoz azonban, hogy nép­gazdaságunk e célkitűzés — a szo­cializmus gazdasági alapjai még teremtésének megfelelően fejlőd jék, jelentős változásokat kellett egész népgazdaságunk szerkezeté ben és összetételében véghezvinni. Ez nemcsak azt jelentette, hogy népgazdaságunkat alapjaiban meg keUett változtatni, vagyis a kapi talista gazdaságból a szocializmust építő gazdaságra áttérni, hanem ennek megfelelően gazdasági éle­tünk eg'ész felépítését is meg kel­lett változtatni E'sősorban is az a feladat állt előttünk, hogy bizto sítsuk a termelőerők fejlődését, s ugyanakkor népgazdaságunk, főleg pedig az ipar összetételében olyan változásokat eszközöljünk, ame lyek megfelelnek a dolgozó nép célk'tr'izései valóraváltásának vagy is- mind -• a termelőerők fejlődé sében. minr 1 az ipar összetételében eszközölt Vapvetö változások a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtését és a dolgozó nép életszínvonalának emelését szolgál­ják. E célkitűzés valóraváltása fSédig azt követelte, hogy fejlett nehézipart teremtsünk, olyan ne­hézipart, amely alapját és előfelté-' telét alkotja a szocializmus építé­sének, a dolgozó nép életszínvona­la emelkedésének, országunk függet­lenségének, gazdasági' szilárdságának és hazánk védelmi képessége megte remtésének és fokozásának. A Szovjetunió fennállásának több mint három évtizedes tapasztala tálból tanulva, világosan állt pár­tunk, a munkásosztály és az egész dolgozó nép előtt: ahhoz, hogy a nemzeti önállóság, a fejlődés útjá­ra lépjünk, hogy függetleníthessük magunkat a monopóliumoknak va­ló kiszolgáltatottságtól és megóv juk magunkat a kapitalista gazda­ság megrázkódtatásaitól — egyet jelent azzal, hogy fejlett ipari or­szággá váljunk, s ezen belül első sorban is fejlett nehéziparunk legyen. Bár Csehszlovákia a felszabadu lág előtt is a világ fejlett ipari or­szágai közé tartozott, mégis a fej lett ipar ellenére sem tudott meg felelni azoknak a célkitűzéseknek és azon feladatok valóraváltásának, amelyek a felszabadulás után or­szágunk előtt állottak Bár az ís tény, hogy a burzsoá Csehszlová­kia nemcsak- fejlett könnyűipar ral, hanem fejlett nehéziparral is rendelkezett, azonban mindezekkel a tényekkel szemben letagadhatatlan tény volt az is, hogy ez a fejlett ipar nem až ország fejlődését, nem a dolgozó nép. életszínvonalának emelését szolgálta és ennek az iparnak a sorsa mindenkor a bel­és külföldi kapitalisták, a mono­póliumok kénye-kedvétől függött. Vitathatatlan, hogy könnyűiparunk — ezen belül különösen a textil­és lábbeliiparunk — az elsők kö­zött állt a világon. Azonban ez a nagyon fejlett textil, és lábbeliipar akkor, olyant és annyit termelt, ahogyan azt a külföldi kapitalisták diktálták, tekintve, hogy egyrészt ezen Iparágak számára a nyers­anyagot a külföld adta, másrészt ezen iparágak számára a megren­deléseket szintén a külföld adta. Mindez pedig azt eredményezte, hogy ha a külföldi kapitalisták úgy látták, hogy ez busás pro fitot biztosít nekik, akkor dolgozott és termelt a textiliparunk, ha pe dig profitjukat nem látták biztosi tottnak, akkor textiliparunk nem dolgozott és nem termelt. Mindez megfelelt és hasznos volt a mono­póliumoknak, de semmi esetre sem volt hasznos az o Nrszágnak és egyáltalán nem az ország dolgozó népének az érdekeit szolgálta. Hasonló függésben • voltunk a külfölddel szemben a nehéziparral is. Brr az országban jelentős ne­hézipari üzemek voltak, jelentős gépgyártással rendelkeztünk, azon ban ez a nehéz- és gépipar első­sorban is nem a belföldi, hanem a külföldi nyersanyagra épült fel és arra támaszkodott, másodsorban pedig pl. gépgyártásunk annyira a külföld függvénye volt, hogy ah hoz, hogy egy nálunk gyártott gé­pet üzembehelyezhessenek, az utol só alkatrészt, az utolsó csavart külföldön, a külföldi ipar tc^to be­le. Gyárthattunk mi hatalmás gép alkotásokat, azokat a külföld nél kül se munkába nem állíthattuk, se el nem adhattuk, mert annak az alkatrészeit nem a mi iparunk, hanem a külföldi ipar gyártottá. Az pedig, ha akarta, adta az al­katrészt, ha akarta nem adta, — mit törődtek azzal a külföldi kapi­talisták, hogy súlyos értékeket je­lentő gépék a nyakunkon rozsdá­sodnak. A dolgozók életszínvonalának emelkedése a szocialista iparosítás eredménye Ilyen ipart örökölt népi demo kráciánk a felszabaduláskor a ka pitalista rendszertől és mert új ál­lami és gazdasági rendszerünk, dolgozó népünk célkitűzései és ér dekei szöges ellentétben állottak mind a belföldi, mind a külföldi kapitalisták célkitűzéseivel és ér­dekeivel, f továbbá, mert éppen e szöges ellentétek miatt a kapitalis­ta külföldtől semmi jót nem vár­hattunk, döntő feladatként állt or­szágunk előtt, hogy Iparát meg­szabadítsa a kapitalista világ befo­lyásától és függőségétől, s azt az állam és a nép érdekeinek megfe­lelően átépítse. Népi demokráciánk a Szovjetunió állandó é s hathatós segítségéve) sikerrel oldotta meg az ipar átépí­téséből, a népgazdaságunknak új ala­pokra helyezéséből eredő feladato­kat. Országunk dolgozó népének erőfeszítései nyomán az ipari fejlő­dés olyan alapjait teremtettük meg, amely alapját és biztosítékát adja hazánkban a szocializmus felépíté­sének, a szocializmus gazdasági alaptörvénye valóraváltásának: a dolgozó nép jóléte növelésének. En­nek az erőfeszítésnek, a szocialista nehézipar megteremtésének a gyü­mölcse az, hogy függetlenítettük magunkat a kapitalista piac, a mo­nopóliumok befolyásától, megszün­tettük és mindörökre kiűztük ha­zánkből a munkanélküliség rémét, biztosítani tudjuk köztársaságunk önállóságát és függetlenségét, a állandóan fokozni tudjuk védelmi képességét, s végül, a nehézipar alapjainak lerakásával é s kiépíté­sével megteremtettük a lehetőségét a könnyűipar és a mezőgazdaság további fejlődésének. A kapitalista rendszertől örökölt nemzetgazdaság átépítése és a szo­cialista nehézipar alapjainak meg­teremtése tehát nagy és történelmi jelentőségű feladat volt és maradt­továbbra is országunk életében és az ennek megteremtésére irányuló fáradozásaink és beruházásaink eredményezték azt, hogy pártunk és kormányunk közvetlen feladat­ként tűzhették ki maguk elé a nép életszínvonalának további, az ed­digieknél sokkal gyorsabb ütemü emelését. A hatalmas szocialista ipar megteremtésének — amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom