Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-22 / 256. szám, csütörtök

IIJSZO 1953 október 22 A szovjet sztahanovisták dolgosóink körében T A szovjet sztahanovisták kül. döttségének tagjai, Agej A. Koskin, a Nehézgépiipari Dolgozók Szövetsége központi bizottságának alelnöke, és Matvaj Vasziljevics Motinov, a Don melletti rosztovi körzeti szakszervezeti tanács elnöke kedden, október 20-án délelőtt részt vettek a Központi Szakszervezeti Tanács üléstermében rendezett, a Forradalmi Szakaeervezeti Mozgalom egyes szövetségeinek elnökeivel és a Központi Szakszervezeti Tanács osztályainak vezető munkatársaival folytatott beszélgetésen. A beszélgetésen, amelyet Gustáv Hniliéka, a Központi SzakszerA szovjet sztahanovisták a napokban meglátogatták a slapy-i vízierömű építke zését. Az északcsehországi bányászok között A szovjej bányász, sztahanovisták kedden az északcsehországi bányakörzetet látogatták meg. A látogatás első napját Peter Kalinics Zavarza donbaszi gépész és Jakov Grigorjevics Osekmarov, a kuzbaszi bányaszakasz vezetője, a szocialista munka hősei, František Reisigl, a kerületi bányászbizottság elnökének és Jozef Šima, az észak csehországi bányakörzet üzemigazgutójánk kíséretében a Chomútov melletti driüovi Konev marsall-bánya megtekintésére fordították, A vendégek a délelőtti órákban leszálltak a jezefi körzetbe, ahol a Konev marsall-bánya bányászai megmutatták nekik, hogyan dolgoznak a fejtési falon a Donbaszkombájnnal. A szovjet vendégek érdeklődéssel szemlélték a munkahelyet és rögtön tanácsot adtak a bányászoknak, hogyan lehet legjobban kihasználni a gépet és hogyan javítsák meg a munkaszervezést. A nagyon élénk baráti beszélgetés keretében a szovjet sztahanovisták a földalatti bányában tett látogatásukról beszéltek és megdicsérték a példás rendet az összes munkahelyen. A bányászok és technikusok számos kérdést intéztek hozzájuk a munkaszervezésről, a fejtés módjáról, a szocialista versenyről a szovjet tárnákban és a munkából való elmaradás és munkaerőhullámzás ellen folytatott harc módjáról. Csekmarov é

s Zavarza szovjet sztahanovisták, részletesen válaszoltak az összes kérdésekre és bányászainkat figyelmeztették azokra a hiányosságokra, amelyeket a bányában tett rövid látogatásuk alatt észrevettek. A beszélgetés befejező részében az északcsehországi körzet összes bányászainak nevében Jozef Šima, az északcsehországi bányakörzet üzemi igazgatója ígéretet tett, hogy bányászaink, akik nagyon fontolóra veszik az összes megjegyzéseket, amelyeket a szovjet vendé gek tettek, további munkájukban felhasználják az összes tapasztalatokat, amelyeket ma a szovjet sztahanovisták barátságosan közöltek velük. vezeti Tanács titkára vezetett, a szovjet szakszervezeti tagok, főként a szövetségek körzeti bizottságai és a körzeti szakszervezeti tanácsok munkájáról beszéltek. A beszélgetés befejező részében válaszoltak a jelenlevő szakszervezeti dolgozók számos kérdésére. Tapasztalatcsere a nagyolvasztónál A. V. Satilin, A. P. Rybuskin, M. V. Motinov szovjet sztahanovisták é

s A. A. Koskin látogatása a kladnói egyesült acélüzem dolgozói 'részére is nagyon jelentős esemény volt, mivel a szovjet vendégek tanácsai hozzásegítik \a kladnói acélüzem kollektíváját ahhoz, hogy jobban oldják meg a nehézségeket Az egyik ilyen beszélgetés a nagyolvasztó Vörös-körében történt. A. V. Satilin magnitogorszki Sztálin-díjas kohász a kladnói olvasztá roknak megmagyarázta az egyes komoly problémákat, amelyek a nagyolvasztónál végzett munka folyamán előfordulnak Továbbá ar ról beszélt, hogy a Szovjetunióban hogyan- kezelik a nagyolvasztókat, hogyan történik a kemence felnyitása és elzárása. Rámutatott arra is, hogy melyek az olvasztárok és mesterek kötelességei és foglalko zott a szakaszibizalmiak és műhely tanácsok feladataival i

s a szociális ta verseny szervezésében. V. F. Sumilin sztahanovista esztergályos a Barátság Hónapjáról Október 20-án, kedden a reggeli óráktól kezdve beszélgettek a Prága melletti Juraj Dimitrov-üzem gazdasági és technikai vezetői V. F. Sumüin Sztálin-díjas sztahanovistával. V. F. Sumilin a moszkvai Vörös proletárüzemben használt munkamódszerről beszélt és készségesen válaszolt az összes kérdésekre. Tíz órakor az üzemi rádión keresztül nyilatkozott a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja megnyitásának előkészületei, ről. Az üzem alkalmazottait biztosi-totta a szovjet emberek nagy készségéről, mellyel ismereteiket és legjobb tapasztalataikat önzetlenül megosztják hazánk dolgozóival, hogy országunkban minél hamarább felépíthessük a szocializmust. Kijelentette, hogy hazájába visszatérve elmeséli majd, mennyire becsüli népünk a szovjet néppel való barátságot és hogy menynyire óhajtja e barátság törhetetlenségét. A Szovjetunió — leghűségesebb barátunk (Folytatás az 1. oldalról.) tott minden egyes beszélgetésen üzemeink munkásainak átadják gazdag tapasztalataikat és értékes tanácsokat kapnak arra, hogyan javítsák és tökéletesítsék munkájukat A strakonicei gyapotüzem dolgo zói Kovalev elvtárs módszerének alkalmazása után a következőket írták: „Üzemünkben meggyőződtünk arról, hogy milyen nagy kincset és nagyon értékes ajándékot jelentenek számunkra a szovjet dolgozók tapasztalatai. Ezek nélkül sohasem értünk volna el olyan sikereket, mint amilyeneket sikerült elérnünk. Ezért határtalanul becsüljük ezeket és a szovjet elvtársaknak végtelenül hálásak vagyunk értük" Dolgozóink hasonló hálanyilatkozataival az életben nagyon gyakran találkozunk, fis az ilyen tapaszta latcsere szintén döntő bizonyítéka a nemzetek közötti új, baráti kapcsolatoknak. Nincsenek ipari kémek, nincsenek páncélszekrényekbe elzárt patentek, mint ahogy ez a kapitalista országokban van, hanem a legszélesebb együttműködés, a munkatapasztalatok legszélesebb kicserélése Ez az igazi baráti együttmü ködés bizonyítéka. Tudományunk és kultúránk is gazdag ismereteket szerzett a szovjet kulturális és tudományos dolgozóktól. Ezeknek a tapasztalatoknak átadásához való értékes hozzájárulás volt a Csehszlovák-Szovjet Intézet megalakítása. Tudósaink a szovjet tudományos dolgozókkal egyre szélesebb és mélyebb kapcsolatokat kötnek. Kulturális dolgozóink szov jet barátaiktól tanulva, pártunk és kormányunk teljes támogatása mellett eddig soha nem látott sikereket érnek el. Kulturális és tudományos életünk minden egyes szakaszán a szovjet elvtársak határtala- 1 nul gazdag tapasztalataival találkozunk, amelyek segítenek, hogy köny. nyebben megtaláljuk a helyes utat és hogy legyőzzük azokat az akadályokat, amelyek előttünk állanak. Ezért egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, — amint ezt kommunista pártunk kiemeli, — hogy a népi demokratikus országok fejlődése fő törvényeinek egyike a szovjet tapasztalatok egyre szélesebbkörü és mélyebb felhasználása és ezáltal a szovjet példához való egyre nagyobb mérvű közeledés. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában újra ki fogjuk mutatni a Szovjetunió iránt érzett szeretetünket és hálánkat. A CsehszlovákSzovjet Barátság Hónapja keretében szervezett akciók alkalmat adnak arra, hogy még jobban és mélyebben megismerjük a szovjet emberek életét. Hiszen éppen a szovjet emberek, a kommunizmus büszke és meréez építői azok, akik az új élet úttörőinek útján értünk is dolgoztak. És ezért határtalan hálánk illeti őket Hálánkat legjobban tettekkel felezzük ki — azzal, hogy még jobban felhasználjuk a szovjet tapasztalatokat, hogy még jobban felhasználjuk a szovjet emberek segítségét, amely olyan jelentős előrehaladásunk útján. Azzal, hogy még jobban megtanulunk úgy élni, harcolni és dolgozni, mint a szovjet emberek. Naponta minden tettünkkel szilárdítani fogjuk a Szovjetunióval való barátságunkat. A szovjet emberek példája nyomán mindenütt becsületesen és áldozatosan fogjuk teljesíteni feladatunkat és igy közeledni a fennkölt célhoz, amely valamenynyiiink előtt áll: az ember boldog és gazdag életéhez, a tartós békéhez. (A Rudé Právo vezércikke) A Politikai és Tudományos Ismereteket jesztő Csehszlovák Társaság I. országos kongresszusa Szlovákiában Terj A szlovákiai tudományos, techni kai és művészeti dolgozók kezde ményezö gyűlése határozata és a Prágában rendezett országos ala kuló kongresszus döntése értelmében október 24-én és 25-én megva lósul Bratislavában a politikai és tudományos ismereteket Szlovákiában terjesztő csehszlovák társaságnak első országos kongresszusa. A kongresszus, amely „A marxistaleninista tudományt a nép, a béke és a szocializmus sZolgálatába« jelszó jegyében folyik le, kiértékeli a társaság eddigi szlovákiai tevékenységét és új feladatokat tűz ki a tudományos szocializmus népszerűsítésére a természettudományi és társadalomtudományi ismeretek terjesztésére a békéért és a burzsoa ideológia ellen folytatott harcban. Az életszínvonal emelésének hatalmas erőforrása A burzsoá köztársaságban az iparosítás a monopóliumok érdekeit szolgálta A felszabadulás óta jelentős eredményeket értünk el népgazdaságunk fejlesztése és építése terén. A kétéves terv feladatainak teljesítésével helyrehoztuk a háború okozta károkat, — az első ötéves terv pedig a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtését tűzte ki célul. Ahhoz azonban, hogy népgazdaságunk e célkitűzés — a szocializmus gazdasági alapjai még teremtésének megfelelően fejlőd jék, jelentős változásokat kellett egész népgazdaságunk szerkezeté ben és összetételében véghezvinni. Ez nemcsak azt jelentette, hogy népgazdaságunkat alapjaiban meg keUett változtatni, vagyis a kapi talista gazdaságból a szocializmust építő gazdaságra áttérni, hanem ennek megfelelően gazdasági életünk eg'ész felépítését is meg kellett változtatni E'sősorban is az a feladat állt előttünk, hogy bizto sítsuk a termelőerők fejlődését, s ugyanakkor népgazdaságunk, főleg pedig az ipar összetételében olyan változásokat eszközöljünk, ame lyek megfelelnek a dolgozó nép célk'tr'izései valóraváltásának vagy is- mind -• a termelőerők fejlődé sében. minr

1 az ipar összetételében eszközölt Vapvetö változások a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtését és a dolgozó nép életszínvonalának emelését szolgálják. E célkitűzés valóraváltása fSédig azt követelte, hogy fejlett nehézipart teremtsünk, olyan nehézipart, amely alapját és előfelté-' telét alkotja a szocializmus építésének, a dolgozó nép életszínvonala emelkedésének, országunk függetlenségének, gazdasági' szilárdságának és hazánk védelmi képessége megte remtésének és fokozásának. A Szovjetunió fennállásának több mint három évtizedes tapasztala tálból tanulva, világosan állt pártunk, a munkásosztály és az egész dolgozó nép előtt: ahhoz, hogy a nemzeti önállóság, a fejlődés útjára lépjünk, hogy függetleníthessük magunkat a monopóliumoknak való kiszolgáltatottságtól és megóv juk magunkat a kapitalista gazdaság megrázkódtatásaitól — egyet jelent azzal, hogy fejlett ipari országgá váljunk, s ezen belül első sorban is fejlett nehéziparunk legyen. Bár Csehszlovákia a felszabadu lág előtt is a világ fejlett ipari országai közé tartozott, mégis a fej lett ipar ellenére sem tudott meg felelni azoknak a célkitűzéseknek és azon feladatok valóraváltásának, amelyek a felszabadulás után országunk előtt állottak Bár az ís tény, hogy a burzsoá Csehszlovákia nemcsak- fejlett könnyűipar ral, hanem fejlett nehéziparral is rendelkezett, azonban mindezekkel a tényekkel szemben letagadhatatlan tény volt az is, hogy ez a fejlett ipar nem až ország fejlődését, nem a dolgozó nép. életszínvonalának emelését szolgálta és ennek az iparnak a sorsa mindenkor a belés külföldi kapitalisták, a monopóliumok kénye-kedvétől függött. Vitathatatlan, hogy könnyűiparunk — ezen belül különösen a textilés lábbeliiparunk — az elsők között állt a világon. Azonban ez a nagyon fejlett textil, és lábbeliipar akkor, olyant és annyit termelt, ahogyan azt a külföldi kapitalisták diktálták, tekintve, hogy egyrészt ezen Iparágak számára a nyersanyagot a külföld adta, másrészt ezen iparágak számára a megrendeléseket szintén a külföld adta. Mindez pedig azt eredményezte, hogy ha a külföldi kapitalisták úgy látták, hogy ez busás pro fitot biztosít nekik, akkor dolgozott és termelt a textiliparunk, ha pe dig profitjukat nem látták biztosi tottnak, akkor textiliparunk nem dolgozott és nem termelt. Mindez megfelelt és hasznos volt a monopóliumoknak, de semmi esetre sem volt hasznos az o

Nrszágnak és egyáltalán nem az ország dolgozó népének az érdekeit szolgálta. Hasonló függésben • voltunk a külfölddel szemben a nehéziparral is. Brr az országban jelentős nehézipari üzemek voltak, jelentős gépgyártással rendelkeztünk, azon ban ez a nehéz- és gépipar elsősorban is nem a belföldi, hanem a külföldi nyersanyagra épült fel és arra támaszkodott, másodsorban pedig pl. gépgyártásunk annyira a külföld függvénye volt, hogy ah hoz, hogy egy nálunk gyártott gépet üzembehelyezhessenek, az utol só alkatrészt, az utolsó csavart külföldön, a külföldi ipar tc^to bele. Gyárthattunk mi hatalmás gép alkotásokat, azokat a külföld nél kül se munkába nem állíthattuk, se el nem adhattuk, mert annak az alkatrészeit nem a mi iparunk, hanem a külföldi ipar gyártottá. Az pedig, ha akarta, adta az alkatrészt, ha akarta nem adta, — mit törődtek azzal a külföldi kapitalisták, hogy súlyos értékeket jelentő gépék a nyakunkon rozsdásodnak. A dolgozók életszínvonalának emelkedése a szocialista iparosítás eredménye Ilyen ipart örökölt népi demo kráciánk a felszabaduláskor a ka pitalista rendszertől és mert új állami és gazdasági rendszerünk, dolgozó népünk célkitűzései és ér dekei szöges ellentétben állottak mind a belföldi, mind a külföldi kapitalisták célkitűzéseivel és érdekeivel, f továbbá, mert éppen e szöges ellentétek miatt a kapitalista külföldtől semmi jót nem várhattunk, döntő feladatként állt országunk előtt, hogy Iparát megszabadítsa a kapitalista világ befolyásától és függőségétől, s azt az állam és a nép érdekeinek megfelelően átépítse. Népi demokráciánk a Szovjetunió állandó é

s hathatós segítségéve) sikerrel oldotta meg az ipar átépítéséből, a népgazdaságunknak új alapokra helyezéséből eredő feladatokat. Országunk dolgozó népének erőfeszítései nyomán az ipari fejlődés olyan alapjait teremtettük meg, amely alapját és biztosítékát adja hazánkban a szocializmus felépítésének, a szocializmus gazdasági alaptörvénye valóraváltásának: a dolgozó nép jóléte növelésének. Ennek az erőfeszítésnek, a szocialista nehézipar megteremtésének a gyümölcse az, hogy függetlenítettük magunkat a kapitalista piac, a monopóliumok befolyásától, megszüntettük és mindörökre kiűztük hazánkből a munkanélküliség rémét, biztosítani tudjuk köztársaságunk önállóságát és függetlenségét, a állandóan fokozni tudjuk védelmi képességét, s végül, a nehézipar alapjainak lerakásával é

s kiépítésével megteremtettük a lehetőségét a könnyűipar és a mezőgazdaság további fejlődésének. A kapitalista rendszertől örökölt nemzetgazdaság átépítése és a szocialista nehézipar alapjainak megteremtése tehát nagy és történelmi jelentőségű feladat volt és maradttovábbra is országunk életében és az ennek megteremtésére irányuló fáradozásaink és beruházásaink eredményezték azt, hogy pártunk és kormányunk közvetlen feladatként tűzhették ki maguk elé a nép életszínvonalának további, az eddigieknél sokkal gyorsabb ütemü emelését. A hatalmas szocialista ipar megteremtésének — amely