Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)
1953-10-16 / 251. szám, péntek
94 tJfSZÜ 1953 október 14 Koreai hadifoglyok leleplezései Mint a Szinhua-ügynökség Keszonbó) jelenti, a Koreai Néphadsereg október 10-én hadifogságból visszatért 4 tagja elbeszélte, hogyan gyilkoltak meg a liiszinmanisták ál. latiastul három hadifoglyot egy amerikaiak ellenőrzése alatt álló kórhiálzban, indiai csapatok őrizetében álló* körzetben. Jom Hon Kjun volt hadifogoly elmondta, hogy 11 hónapig a puszani hadifogolytábor kórházában feküdt Osao Lü Táj kínai hadifogollyal együtt. Szeptember közepén indiai csapaiik őrizetében álló körzetbe vitték őket. Csaó Lü Tájt a kórházépület ama részén helyezték el, ahol Jom Hon Kjün is feküdt. A semleges haaaitelepítési bizottság képviselő jének a kórházban tett látogatása előtt Csaó Lü Tájt megölték. Jom Hon ' Kjun szerint azért, mert meg. tagadta egy kuomintang címeres zubbony felöltését. Pjun Csan lm, egy hadifogságból visszatért másil^ hadifogoly kijelen, tette: „Tudomásom van arról, hogy szeptember 27-ről 28-ra virradó éjjel a kórházban megölték a Koreai Néphadsereg két tagját, mert kifejezték kívánságukat, hogy vissza akarnak térni hazájukba. A hazatelepített hadifoglyok elmondják, hogy az amerikaiak igaz. gatása alatt álló Kocsedo-szigetéről áttelepített, indiai csapatok által őr zött kórház gyilkosságok központjává, a csankajsekista, liszinmanista ügynökök és az amerikaiak együttműködésének irányító vezérkarává vált. Szín Csan Ho, a liszinmanista ügynökök vezére a kórház amerikai parancsnoka titkárának és tolmácsának minőségében rejtőzködöjtt. Jom Hon Kjun szerint Szín Csan Ho gépkocsijával állandóan utazik a Szöul és a körzet közötti útvonalon, amelyet indiai csapatok őriznek és így állandó kapcsolatot tart fenn Li Szín Mannái. A hadifogságból hazatért katonák által elmondotta kon kívül Li Szin Man harminc „egészségügyi szolgálatost" vezé nyelt a kórházba, akik a valóságban k.'ildönci szerepet töltenek be ügynöksége és Szöul között. A III. Szakszervezeti Világkongresszus tanácskozásai A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 12-i délelőtti ülé. sén elsőnek Jósé Miguel Espino, a kubai dolgozók képviselője szólalt fel. A vállalkozók, a kormány és a külföldi monopóliumok támadása országunk dolgozóinak jogai ellen nem egyéb, mint azoknak a katonai terveknek egy része, amelyeket a háborús gyújtogatok dolgoztak ki, — mondotta Espino, — majd megemlékezett azokról a sikerekről, amelyeket a szakszervezetek gazdasági harcában és a szakszervezeti egység hívei befolyásának növekedésében értek el. Ma a néptömegek fokozódó harcának időszakában élünk — mon dotta — A kubai munkásosztály nem elégszik meg közvetlen gazdasági érdekeinek védelmével. A kubai munkások nem engedhetik meg, hogy akár egyetlen kubait is háborúba küldjenek a hős koreai nép ellen. Soha nem fogjuk elfelejteni, hogy az egység — győzelem, a szakadás — vereség, — mondotta befejezésül Egpino. Ezután Liu Ning-ji. a hős kínai munkásosztály képviselője lépett az emelvényre. Az új Kína szakszervezetei többé nem az elnyomott munkásosztály szervezetei, — mondotta — hanem az államot vezető munkásosztály tömegszervezetei. A kínai szakszer vezetek legfontosabb feladata, hogy egyesítsenek és harcra vezessenek minden munkást, műszaki értelmiségit és alkalmazottat a termelés fejlesztéséért. A kínai munkásosztály a történelem folyamán először dolgozik saját boldog életéért. Ez tette lehetővé, hogy széleskörű munkaverseny induljon meg A dolgozók kezdeményezései és alkotó képességük — az új Kína sikereinek kimeríthetetlen forrása. Liu Ning-ji hangsúlyozta, hogy a kínai munkásosztály az utóbbi évek folyamán nagyszerű eredményeket ért el az ipar és közlekedés helyreállítása és fejlesztése terén, majd elmondta, hogy 1952-ben az öntöttvastermelés 1949-hez viszonyítva 7.5 szeresére, az acélgyártás 9.4 szeresére, a széntermelés kétszeresére, a villamosenergia termelés 1.8szeresére, a kőolajtermelés 3.1-szeresére, a cementgyártás 3.5-szeresére, a pamutszövetgyártás 2.5szeresére emelkedett. Ezeket a hatalmas sikereket a munkásosztály önfeláldozó erőfeszítései, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok dolgozóinak testvéri segítsége révén értük el, — mondta Liu Ning-ji. A Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség hü tagja a Szakszervezeti Világszövetségnek, — mondotta befejezésül Liu Ning-ji. — Teljesítettük a Szakszervezeti Világszövetség határozatát és legfontosabb nemzetközi kötelezettségünknek tekintjük, hogy fejlesszük és erősít sük a világ munkásosztályának nemzetközi egységét és szolidaritását. Ezután Alain Le Léap, a CGT főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke emelkedett szólásra. Alain Le Léap beszédében a munkásosztály akciőegységének kérdésével foglalkozott. A CGT állandóan egybekapcsolta a békeharcot a dolgozók követeléseiért vívott küzdelemmel. Bebizonyitotta, hogy a fegyverkezési hajsza és a katonai költségvetés feldúzzasztása a dolgozók családjainak rovására történik. A munkásosztály csak akkor győzhet, ha áz akcióegység útján halad, — mondotta Alain Lé Léap. Frederico Rondon Venezuela küldötte felhívta a kongresszus küldötteit, fordítsák minden erőfeszítésüket arra, hogy kivívják a venezuelai olajmunkások egyik vezetőjének, Fariannak szabadonbocsátását. Viktor Klosiewitz, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke a lengyel dolgozók üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Rámutatott arrá, hogy a német militarizmus újjászületése komolyan veszélyezteti a békét, ezt a veszélyt azonban meg lehet szühtetni. Anglia, Franciaország, Belgium egységfrontba tömörült munkásainak a lengyel és cseh munkásokkal és Németország munkásosztályával közös a céljuk — a béke biztosítása. Ezután Fadel, a Szíriai Munkáskongresszus küldötte a sziriai dolgozók súlyos helyzetéről számolt be. A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 12-i délutáni ülésén az üdvözlő táviratok és levelek felolvasása után Todor Prachov, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket a bolgár dolgozók az ország gazdasági és kulturális fejlesztésében elértek. Ezután a kongresszus részvevői lelkes tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő áze Hi Nat, a Koreai Szakszervezeti Szövetség küldöttségének vezetőjét. A koreai küldött elmondotta, hogy a koreai fegyverszünetnek az első lépésnek kell lennie a nemzet közi feszültség enyhítésének útján. A koreai fegyverszünetnek a koreai kérdés békés megoldása kezdetét kell jelentenie. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kardcsörtető elemei folytatják a fegyverszünet meghiúsítására irányuló törekvéseiket. Sze Hi Nat hangoztatta, hogy az úgynevezett „tizenhat ország nyilatkozata" a koreai háború megújítására irányul. A szónok felhívással fordult azoknak az országoknak munkásaihoz és szakszervezeteihez, amely orszá' gok kormányai aláírták ezt a nyi latkozatot, hogy követeljék kormá nyaiktól e nyilatkozat érvénytelen! tését és a csapatok kivonását Koreából. — Korea dolgozói hálás köszönetüket fejezik ki azért a támogatásért és segítségért, amelyben őket a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, a Német Demokratikus Köztársaság, Mongólia és Vietnam dolgozói részesítették és részesítik, — mondotta végezetül a koreai küldött. Indonézia harca a függetlenségért A legutóbbi hetekben egész sor olyan hír érkezett a távoli Indonéziából, amely a nép függetlensé. gi harcának felélénküléséről s ugyanakkor az imperializmus által szított provokációs cselekmények fokozódásáról tanúskodik. A függetlenségi harc megélénküléséről s az indonéz kormány politikájára gyakorolt fokozódó nyomásról tanúskodik például az a jelentés, amely szerint az indonéz kormány elnöke kijelentette: az ENSz-ben támogatni fogja a Kínai Népköz társaság ENSz-tagságának elisme rését és hozzáfűzte, hogy kormánya küzd a Szovjetunióval és Kí nával folytatott kereskedelem minden korlátozása ellen. Ugyanebben a nyilatkozatban figyelemreméltó módon azt is hangsúlyozta az indonéz miniszterelnök, hogy »har. colni fog« az Indonézia és Hollandia között fennálló unió-kapcsolat megszüntetéséért. Nem véletlen, hogy ebben a politikai légkörben Indonéziában különböző terrorista bandák provokációkat rendeztek. Ezzel kapcsolatban Indonézia Kommunista Pártja éppen a napokban tett olyan nyilatkozatot, amely leleplezi, hogy a különböző fegyveres terrorista bandák ^akcióját holland kőolajipari vállalatok és vállalkozók szervezték, felhasználva erre a célra az ország feudális, fasiszta és militarista elemeit.« Mindez arra mutat, hogy a gyar matosítók Indonéziában is mindjobban elszigetelődnek. s mint vég ső fegyverhez. a terror és a bandi tiz™us módszeréhez nyúlnak. A 7 indonéziai eseményeknek rendkívüli jelentőségük van az egész ázsiai helyzet további alakú láss szempontjából Hiszen az Inlonéz Köztársaság a földkerekség lesr.n»"' l robb =7-"-ctálla.ma. Területe több. mint hús=zor nagyobb ha zárinál 'nkoá^gának száma pe dig merha'-idia a 70 milliót Dúsgazda? orR7í° r A világ mágodik gumitermelő országa. Itt szürete lik a világ chinin-termésének 92, a bors 79, a tea 19, a kávé 6 százalékát, 18 százalékos részesedésé vei a világ harmadik óntermelője, Kőolajtermelése a legnagyobb a Távolkeleten s a világtermelés csaknem 4 százalékát képviseli. Indonézia népe a második világ háború .után fokozta évtizedes hagyományokra támaszkodó függet lenségi harcát. A Szovjet Hadsereg távolkeleti győzelme lehetővé tette,' hogy 1945 augusztusában kiki1949-ben, a holland gyarmatosítók az Indonéz Köztársaság gyengeségét kihasználva, kikényszerítették az úgynevezett »kerek asztal-megegyezést«. Ez a megállapodás létrehozta az Indonéz Egyesült Államokat, amely a holland indonéz unió tagja. Az értekezlet döntése szerint a kormánynak nem volt joga a holland kormány beleegyezése nélkül külpolitikai és a honvédelem kérdéseit illetően döntéseket áltsák a demokratikus Indonéz Köztársaságot! 1945 szeptembere és 1949 szeptembere között azonban előbb az angolok, majd a hol land gyarmatosítók törtek rá a fia tal köztársaságra. A hollandok azért, hogy visszaszerezzék busás hasznot jelentő gyarmati birtokú kat, az angolok pedig azért, hogy támogassák a hollandokat s egyben gátat vessenek az indonéziai zsákmányra leselkedő, amerikai mo nopoitöke behatolása elé. Az indo néz burzsoázia • és feudális reakció, valamint a szociáVlemokrata és trockista ügynökei árulások és provokációk szégyenre-jes sorozatával segítették a gyarmatosítók fegyveres támadásait. Végül is hozni. Eredetileg az Indonéz Egyesült Államok 16 állam szövetségéből állt, 1950 augusztusában azonban a 16 államot Indonéz Köztár saság néven egyesítették. f Ezek a megállapodások scz ország politikai életében biztosítottak bizonyos látszat-függetlenséget, nyújtottak olyan lehetőségeket, amelyeknek kihasználása megkönnyiti a teljes függetlenségért vívott harcot. Ugyanakkor azonban az imperialisták gondosan vigyáztak airra, hogv a dúsgazdag ország természeti kincsei továbbra is a külföldi monopóliumokat gaz dagitsák. Ma is az a helyzet, hogy a nemzeti jövedelem több mint kétharmadát ezek a monopóliumok vágják zsebbe. 1950. óta Indonéziában is mind jobban érezteti hatását az ázsiai erőviszonyok hatalmas eltolódása a béke erőinek javára, mind nagyobb tömegeket ragad magá/val a Kínai Népköztársaság hatalmas fejlődésének nagyszerű példamutatása. Ennek a fejlődésnek volt jelentős állomása, amikor 1950 ta vaszán a kommunista párt kiemel, kedett az illegalitásból s harcba hívta a népet, kiadta a jelszót az indonéz nép egységes, demokratikus frontjának megalakítására Ilymódon 1953. nyaráig olyan hely. zetet tudtak teremteni a népi erők, hogy az indonéz burzsoázia és a polgári értelmiség pártjának vezetése alatt álló nemzeti kor mány a demokratikus erők nyomá sa alatt számos haladó intézkedést tett. . Ezt a kormányt, amelyet Vi iopo nemzeti párti politikus vezetett, a reakció erői az imperialisták kulisszaimögöttd támogatásával megbuktatták. Ez 1953. júniu sában történt, s a Vilopo-kormány bukását a kormányválság hosszú időszaka követte. Végül is azonban a reakció erői nem tudták megakadályozni a tömegnyomás tekintélyes érvényesülését. Ismét olyan burzsoá kormány alakult, amely kénytelen reálisan mérlegelni a nemzetközi s ezen belül az ázsiai, erőviszonyok alakulását. Beszéde sen mutatta ezt az új miniszterei nök említett nyilatkozata, amely éppen az 1949-ben Indonéziára kényszerített uniókapcsolatok megszakítását is felveti.' Az indonéziai események fejfödé se ilymódon világosan mutatja, Délkelet-Ázsiának ebben a rendkívül fontos országában is visszavonhatatlanul véget ért az az időszak, amikor az imperializmus kénye kedve szerint parancsolhat Ázsia népeinek. Az általános irányzat azt mutatja, hogy. Indonéziában is szüntelenül gyengíti a gyarmato sítók szorítását a nép mind szé lesebi: fömeg'inek tudatos függet lenségi harca. Külföldi hírek Az „AFP" colombói jelentése szerint Dudley Senanayake, Ceylon miniszterelnöke benyújtotta lemondását Lord Soulbury brit fökormányzOTiak, aki John Kotalavela voll közlekedés- és közmunkaügyi minisztert bízta meg az űj kormány megalakításával. A három nyugati nagyhatalom külügyminiszterei pénteken talál konzak Londonban — közli az angol rádió. • Lemondott a maltai kormány három minisztere: Paulo Boffa egészségügyi miniszter, dr.. J. Cassar igazságügyi miniszter és J. J. Colc bevándorlásügyi miniszter. Mindhárman a munkáspártot képviselték a koalíciós kormányban — jelenti a „Reuter". • Verekedést provokált Kopenhágában az amerikai „Iowa" sorhajó háromezer matróza. A verekedésnek csupán a dán és az amerikai katonai. rendőrség együttes fellépése tudott véget vetni — közli a „Land og Folk". Franciaország, Olaszország és az úgynevezett Benelux-országok vezérkari .főnökei Brüsszelben értekezletre ültek össze. A vezérkari főnökök a hadianyaggyártás kérdésével foglalkoznak — jelenti ' az „AFP". Pandit asszony, az ENSZ .közgyűlés 8. ülésszakának elnöke a Fehér Házban megbeszélést tartott Eisenhower amerikai elnökkel és Dulles külügyminiszterrel. A megbeszélésen a koreai politikai értekezlet kérdéséről volt sző — közli az „Associated Press". A Szuezi-csatorna menti angol tá_ maszpontok jövőjéről ismét megbeszélést tartottak az angól és egyiptomi küldöttek. A megbeszélésen részt vett Szalah Szalem egyiptomi propagandaügyi miniszter és Mahmud Favzi külügyminiszter, valamint Robertson tábornok és Hankey angol ügyvivő — jelenti az „AFP". Ezer vasutas felesége érkezett Párizsba, hogy a miniszterelnöktől a vasutasok fizetésének felemelését kérje. Laniel miniszterelnök letagadtatta magát a küldöttség előtt. Hollandiában vízrebocsátották a Szovjetunió részére készített „Ob" Diesel-motoros hajót. Szunardzso Indonéz külügyminiszter Űj-Delhiben tett nyilatkozatában kijelentette: „ha azt akarják, hogy a koreai politikai értekezlet eredménnyel járjon, akkor az értekezlet részvevőit nem szabad csupán a hadviselt felekre korlátozni. Az értekezletnek kerekasztal-konferencia formájában kell létrejönnie, amelyen nemcsak a hadviseltek, hanem más országok képviselői is részt vesznek" — jelenti az „India Távirati Iroda". A schleswig-holsteini tartományi kormány egyik szóvivője e napokban kijelentette, hogy a schleswigholsteini hajógyárak szívesen vállalnának rendeléseket a Szovjetunióból és a népi demokratikus orszá- gokból. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok hajóépítési rendeléseinek teljesítésével hosszú időre biztosítani 'ehetne a teljes foglalkoztatottságot a schleswigholsteini hajógyárakban. Mint a londoni rádió jelenti, a Brit-Guayanai Népi Haladó Párt sztrájkfelhívására hétfőn este sztrájkba léptek az első munkáscsoportok, tiltakozásul az angol gyarmattartók intézkedései ellen. A sztrájk három cukorültetvényen kezdődött, mintegv hatezer munkás hagyta abba a munkát. A sztrájk tovább terjed.