Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-16 / 225. szám, szerda

i 1953 szeptember 16 III szo Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember í 5-i ülésén (Folytatás a 6. oldalról) áldozatkész törekvése a német kérdés demokratikus megoldására a Potsdami Egyezmény szellemében. valamint nagylelkű cselekedetei mind gazdasá­gi, mind politikai téren, amelyeket a Szovjetunió kormánya és a Német De­mokratikus Köztársaság kormánykül­döttsége között folytatott tárgyalással kapcsolatban nemrégen jelentettek be. A szovjet kormány eme pozitív bé­ketettei és Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek világos és nyomatékos szavai új­ra ' a legmeggyőzőbben igazolták, hog\ a német kérdés békés és demo­kratikus megoldása olyam követelmény, amelyben feltétlenül megegyeznek az összes európai nemzetek legfőbb érde­kei a német nép legsajátosabb érde­keivel \7 ellentétes irányú fejlődés, amelyet a nyugati hatalmak agressziós körei és szolgájuk. Adenauer szorgal­maznak az európai béke és az összes európai nemzetek érdekei veszélyezte­tésének valamint Németország saját nemzeti léte veszélyeztetésének útja. Csehszlovákia népe, amely a német im­perializmus agresszív vágyaival kap­csolatban keserű tapasztalatokat szer­zett, teljesen tudatosítja, hogy ugyan­azok a körök. amelyek a múltban nemzeti létét veszélyeztették, a német népet is a romlás szélére vitték. Né­pünk ezért sohasem azonosította a német népet a hódítási vágytól lihe­gő német monopóliumok képviselői­vel Csehszlovákia népének érdekei nemcsak hogy nem állottak és nem állanak ellentétben a békeszerető né­metek érdekeivel, hanem teljes össz­hangban állnak velük. Ezért népünk is őszinte baráti érzelmeket táplált és táplál a Német Demokratikus Köz­társaság iránt, melyben a német nép békeszerető erőinek legfőbb képviselő­jét látja. A Csehszlovák Köztársaság kormánya, kiindulva Csehszlovákia né­pének óhajából ée érdekeiből, ezért mind poäitikai/mind gazdasági és kul­turális téren továbbra is szilárdítaná és fejleszteni fogja minden irányú ba­ráti kapcsolatait a Német Demokrati­kus Köztársasággal A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya híven népe érdekeihez és az eu­rópai béke érdekeihez, teljesen a né­met nép oldalán áll igazságos törekvé­sében a békeszerződés megkötésére és Németország demokratikus egyesítésé­re. jz igazán független és erős béke­szerető állam felépítésére. Teljesen egyetért azzal. hogy a legrövidebb időn belül hívjanak össz^pékeértekez­letet és kés7 a szovjet javaslatok de­mokratikus alapján a kölcsönös meg­értés és egymás érdetkeinek kölcsönös tiszteletbentartása szellemében meg­tárgyalni minden eddig megoldatlan kérdést Csehszlovákia népe örömmel fogadná az egységes és békeszerető Németországot szomszédul.'kész barát­ságban és együttműködésben a leg­szélesebben fejleszteni a kölcsönös kapcsolatokat mindkét ország teljes javára. A Csehszlovák Köz-társaság kormá­nya rendületlenül tovább fog töreked­ni az összes nemzetek békés együtt élésére szociális rendszerük különbsé­gére való tekintet nélkül.. Azon a né­zeten vagyunk, hogy a vüágon a békés kapcsolatok fejlesztésének fontos esz­közét képezik a kereskedelmi kapcso latok a kölcsönös előnybehelye­zé.s alapján. Azon a nézeten voltunk és vagyunk, hogy a kereskedelmi kap­csolatok kiszélesítése az összes orszá­gokká 1' társadalmi rendszerükre való különbség nélkül, hasznos és célszerű. Term-~"'t~ hog\ Csehszlovákia saját érdekébe '! mélyíti a béketáboi or­szágaival, mindenekelőtt a Szovjetunió­val, a Kínai Népköztársasággal és az európai népi demokratikus orszá­gokkal folytatott legszorosabb gazda sági együttműködését ama őszinte tö­rekvés szellemében, hogy közösen se­gítsenek egymásnak és pontosan be­tartsák a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményekből eredő kötelezettsége­ket. Általánosan elismert tény. hogy a csehszlovák ipar kapacitása tekinte­tében, amely éwől évre nő termékei­nek választéka és minősége tekinteté­ben minden előfeltételt megad az anyagi javaknak a világ ôsšz& álla­maival folytatott, mindkét fél számá ra előnyös kicserélése fejlesztésére és elmélyítésére Csehszlovákia ezért ál­lást foglal a hosszú fejlődés során a nemzetközi munkamegosztás alapján kialakult hagyományos gazdasági kap­csolatok további megszilárdítása, to­vábbá a többi országokkal való keres kedelmi kapcsolatok felvétele mellett. Az imperialista háborús uszítók a nyjlt agressziós cselekedetek megindi tásáiia irányuló törekvésükben elszen­vedett komoly kudarcokból még nem vonták le a kellő tanulságot. Az ag­resszív imperialista erök áttértek a hidegháború még vadabb módszereire és főleg az aknamunka és a kárte vés módszereire, a provokátorok tö meges bevetésének módszereire a népi demokratikus országok ellen. Az im­perialista ügynökök az utóbbi időben, amint ezt főleg a berlini események mutatják, provokációs cselekmények szervezésére, elégedetlenség és nyűg talanság előidézésére összpontosítják törekvésüket. A munkásosztály és a dolgozó nép szilárd akaratára támasz­kodva el tudunk bánni az imperialista ügynökökkel úgy, ahogyan el tud tünk velük bánni eddig és könyör­telenül szétzúzunk mindenkit, aki a külföldi imperialisták és háborús uszí­tók szolgálatában kísérletet tenne né­pi demokratikus rendünk felforgatá­sára. hazánk szabadságának és önál­lóságának veszélyeztetésére. A köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a munkások, a szövetkezeti dolgozók, a kis- és közép­parasztok, technikusok és a dolgozó értelmiség többi tagjai, egész dolgozó népünk válaszul a népgazdaságunk arányos fejlődésének biztosítására tett kormányintézkedésekre és az államnak az élet- és kulturális színvonal to­vábbi emelkedéséről való gondoskodá­sa elmélyítésére, fokozza törekvését a gazdasági és kulturális építés terén előttünk álló feladatok teljesítésére. A gazdaság erejének és tovább' fellendülésének kimeríthetetlen forrá­sa a dolgozók tömegkezdeményezése. amely abból a tudatból ered, hogy a maguk érdekében dolgoznak, magúik alapozzék és teremtik meg boldogsá­gukat és jólétüket és amely mindenek­előtt a szocialista munkaverseny fej­lődésében is megnyilvánul. A szocia­lista munkaverseny újabb hatalma? fellendülése a gyárakban, a szövetke­zetek földjén, a konstrukciós és ter­vező irodákban és kutatóintézetekben a legjobb válasz lesz népi demokrati kus köztársaságunk összes ellensége! nek. aiz imperialista háborús uszítók összes nyílt és álarc alá rejtőzött ügy­nökeinek. A köztársaság kormánya meg vbii győződve arról, hogy a munkások, szövetkezeti dolgozók kis- és közép­parasztok, egész értelmiségünk még szorosabban felzárkózik pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a köztársaság kormánya köré. Marx. Engels. Lenin és Sztálin legyőzhetet­len zászlaja alatt tovább haladunk előre új sikerek és győzelmek feíé ha zánk szocialista építésében. A Kínai Népköztársaság külügyminiszterének válasza az ENSz Koreáról szóló határozatára Csu En Laj a Kínai Népköztár­saság külügyminisztere szeptember 13-án a Kínai Népköztársaság köz­ponti kormányának nevében távira­tot intézett Dag Hammarskjöld úr­hoz, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkárához. A távirat vá­laszt tartalmaz a koreai kérdésről szóló két határozatra, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 430. ülésén hozott. A táv­irat szövege a következő: „Dag Hammarskjöld úr, az Egyesült Nemzetek Szervezeté, nek főtitkára New-York. Kézhez vettem az Ön 1953 augusz­tus 28 án kelt 75. számú kábeltáv­iratát, amelyben közli velem a ko­reai kérdésről szóló két határoáB. t szövegét, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 430. teljes ülésén elfogadott. Meg­hatalmazást nyertem, hogy a Kínai Népköztársaság központi népkormá­nyának nevében a következő választ küldjem Önnek: 1. A koreai fegyverszüneti egyez­mény 60. cikkelyének rendelkezései­vel összhangban a koreai fegyver­szünet aláírása után összehívandó politikai konferenciának feladata, hogy elsősorban megtárgyalja az összes külföldi fegyveres erök Ko­reából való visszavonásának kérdé­sét és azután a koreai probléma bé­ke^ megoldásának kérdéséről és to­vábbi kérdésekről tárgyaljon. Azon a nézeten vagyunk, hogy ennek a konferenciának nemcsak a koreai béke helyreállításának szempont­jából lesz nagy jelentősége, hanem fontos szerepet játszhat Távol-Ke­let és az egész világ békéjének megszilárdításában. A politikai kon­ferenciának a feladata más, mint a fegyverszüneti tárgyalások feladata, amely kizárólag katonai jellegű volt, Ss ezért azt nem végezheti és megoldását nem biztosíthatja csu­pán az a két fél, amely Koreában háborút viselt. Ezenkívül ez a konfe­rencia nemcsak a két hadviselő fe­let érinti, hanem az összes többi nemzeteket, a Szovjetuniót és több ázsiai nemzetet is. Ezek a nemze­tek egyértelműen azt óhajtják, hogy a konferencia kedvező légkörben ül­jön össze és pozitív eredményeket érhessen el. Ami a konferencia for­máját illeti, az nem lehet csupán a panmindzsoni tárgyalás formájának megismétlése, hanem kerek asztalnál folytatott konferenciának kell lennie 2. Hangsúlyozni kell, hogy a Köz­gyűlés jogellenesen kiforgatta a fegyverszüneti egyezmény 60. cik­kelyét, amikor a 430. teljes ülésén elutasította a Szovjetunió javaslatát, amely abból indult ki, hogy a kon­ferencia a kerekasztalnál tartott konferencia elvén alapuljon és elfő gadta a 15 ország javaslatát, amely abból az elvből indult ki, hogy a két hadviselő fél között folyjanak a tárgyalások, és a politikai konfe­rencián való részvételt csupán a két hadviselő fél oldalán levő államokra korlátozza. Teljesen lehetetlen a ko­reai fegyverszüneti egyezmény 60. cikkelyéből olyan magyarázatot le­vonni, mintha a politikai konferen­cián való részvétélt csupán azokra az államokra kellene korlátozni, amelyek fegyveres erőikkel részt vettek a koreai háborúban és emel­lett semilyen más állam, amelynek érdekében állanak a megtárgyalt kérdések, nem vehet részt a konfe. reincián. A politikai konferencia összetételét a fegyverszüneti egyez­ménynek ilyen kiforgatott magyará­zata alapján határozták meg, akkor az adott körülmények között, ami­kor az Egyesült Államok kormánya és a délkoreai Liszinman-klikk lármát csap arról, hogy 90 nap u«ta el­hagyják a poĹltikai konferenciát — ez a lépés szükségszerűen arra szol­gálna, hogy megfontolt szándékkal a konferencia csődjét idézzék elő. 3. Forrón üdvözöljük a Szovjet, uniónak a politikai konferencián való • részvételére való meghívásáról szóló határozatot, amelyet az Egye­sült Nemzetek Szervezetének köz­gyűlése 430. teljes ülésén fogadott el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Szovjetunió nem hadviselő állam, hanem mindkét hadviselő félen kívül álló semleges állam. Ezenkívül a Szovjetunió szüntelenül kezdeménye­ző lépéseket tesz a koreai kérdés békés megoldásának támogatására abban a törekvésben, hogy ilyen megoldást érjen el. Ez olyan tény, amelyet senkinek sem szabad kifor­gatnia vagy elhallgatnia Ezért mindkét hadviselő fél megegyezése alapján a Szovjetuniónak részt kell vennie a politikai konferencián, úgy­hogy a konferencián pozitív szerepet játszhasson. A Szovjetunió részvé­teléről szóló határozat, amelyet az ENSz közgyűlésének ülése elfoga dott, arról tanúskodik, hogy a köz­gyűlés már elismerte, hogy a poli­tikai konferencián való részvételre azon két félen kívül, amelyek hábo­rút viseltek Koreában, meg kell hív­ni más államokat is, amelyeket érint a megtárgyalt kérdés. Emellett azonban a közgyűlés határozata se­milyen más ázsiai államnak, amelyre a dolog vonatkozik, főleg Indiának nem ad jogot e konferencián való részvételre, jóllehet, hogy a többi érdekelt ázsiai államok nagy érdek lödést tanúsítanák a politikai kon­ferencia iránt. Az egész világ előtt ismeretes, hogy India éppen úgy mint a Szovjetunió, a Koreában há­borút viselő két félen kívül álló semleges állam. Indiának nagy része volt és továbbra is jelentős része lesz a koreai háború végetvetésére és a hadifoglyok kérdésének meg­oldására irányuló törekvésben. Ezt a tényt az amerikai félnek is el kell ismernie. Ha India részt vehetne a politikai konferencián, akkor bizo­nyára pozitív szerepet játszana aib­ban a törekvésben, hogy az összes idegen fegyveres erők eltávozzanak Koreából és a koreai kérdés békés megoldást nyerjen. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 7. közgyűlésé­nek politikai bizottsága éppen ebből az okból szavazattöbbséggel határo­zatot fogadott el Indiának a politi­kai konferencián való részvételéről. Ügy véljük, hogy ezt az észszerű és igazságos határozatot az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 8. ülésezé­sén jóvá kellene hagynia, hogy In­dia részt vehessen azon feladat tel­jesítésében, amely olyan nagy jelen­tőségű a koreai béke elérése és az ázsiai béke megszilárditása szem­pontjából. 4. Az Egyesült Nemzetek Szerve, zetének alapokmányával összhang­ban az Egyesült' Nemzetek Szerve­zete valamennyi tagállama köteles a nemzetközi ellentéteket békés esz­közökkel, az Egyesült Nemzetek Szervezete gondolatának szellemé­ben elsimítani és megoldani. Az Egyesült Nemzetek Szervezete köz gyűlésének 7. ülésszaka azonban be­folyásolni hagyta magát az Egye sült Államoktól a politikai konfe­renciát illetőleg, amely a koreai kér­dés békés megoldásával van hivatva foglalkozni. A közgyűlés csupán an­nak a 16 államnak — amelynek ka­tonai csapatai Koreában az ENSz parancsnoksága alatt harcoltak — ad jogot, a konferencián való rész­vételre és teljesen kihagyva a tag­államoknak majdnem háromnegyedét a Szovjetunió* kivételével és így le. hetetlenné teszi számukra, hogy tel­jesítsék kötelezettségüket és köte­lességüket és békés eszközökkel dolgozzanak a nemzetközi ellentétek megoldásáért az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának rendel­kezéseivel összhangban. Ha az Egye­sült Nemzetek Szervezete alapok­mányában kitűzött elvek szerint íté­lünk, itt olyan akcióról van szó, amely megfosztja az Egyesült Nem. zetek Szervezetének tagállamait egyenlő jogaiktól, olyan akcióról, ameülyel erélyesen szembe kell száll­nunk és amelyet idejében revideál­hat az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének 8. ülésszaka. 5. A Kínai Népköztársaság köz­ponti népkormárnya úgy véli, hogy a poétikai konferencia összetételének kérdése jelentős befolyást gyakorol a politikai konferencia sikerére vagy csődjére és ezt nem döntheti él ön­állóan az egyik fél, hanem kölcsönö­sen, tárgyalások útján kell megbe. sziélni az Egyesült Nemzetek Szer­vezete, a Kínai Népköztársaság kor­mánya és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság között. A Kínai Népköztársaság központi népi kor­mánya hűségesen politikájához, a koreai kérdés békés megoldására va­ló következetes és kitartó törekvé­séhez, 1953 augusztus 24-én nyilat­kozatot adott ki, amelyben kifejtet­te a politikai konferenciával kapcso­latos nézeteit és támogatta a poli­tikai konferencia összetételére tett javaslatot, amelyet A. Visinszkij úr, a Szovjetunió küldöttségének veze­tője terjesztett elö az Egyesült Nemzetek Szervezetének . közgyűlé­sén. Ez a javaslat a kerekasztalnál tartandó konferencia elvéből indult ki. Hasonló nyilatkozatot tett közzé a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya augusztus 25-én. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 7. ülésszaka azonban ismét alávetette magát az amerikai fél akaratának, elutasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint a Kínai Népköztársaság és Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kor­mányainak képviselőit meghívják a közgyűlésre a koreai kérdésről szóló vitában való részvételre és tovább folytatta saját határozatainak elfo­gadását anélkül, hogy mérlegelte vol­na a politikai konferencia megrende­zésének azon elveit, amelyeket a Kí­nai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya fent említett nyi­latkozataiban ajánl. 6. A fent felsoroltak alapján a Kí­nai Népköztársaság központi népi kormánya nem érthet egyet teljes egészében ar politikai konferencia összetételéről szóló határozatokkal, olyan módon, ahogy azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 430. teljes ülésén elfogadta. Remél­jük, hogy a politikai konferencia fel­adataival összhangban, amint azo­kat a koreai fegyverszüneti egyez­mény 60. cikkelye kitűzte, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének köz­gyűlése 8. ülésszakán a lehető leg­gyorsabb lépéseket teszi arra, hogy kibővítse a politikai konferencia részvevőinek számát és hogy így a konferencia -a lehető leggyorsabban összeülhessen. Ebben az értelemben a Kínai Népköztársaság központi népkormánya a következő ajánlato­kat terjeszti elö: a) A politikai konferencián vegye­nek részt mindkét fél összes államai, amelyek háborút viseltek Koreában, beleszámítva a Koreai Ná£i Demo­kratikus Köztársaságot és Dél-Ko­reát, kívülük hívják meg a követke­ző semleges államokat: a Szovjet uniót, Indiát, Indonéziát, Pakisztánt és Burmát; b) a politikai konferencia legyen kerekasztalnál tartott konferencia Emellett azonban a politikai konfe­rencia valamennyi határozatával egyhangúlag egyet kell értenie mind­két félnek, amelyek hadat viseltek Koreában; c) abból a célból, hogy a politikai konferencia kérdését simán megold, ják és így mintaképpé váljék a nem­zetközi ellentétek békés tárgyalások útján való megoldására, fel kellene hívni a Kínai Népköztársaság köz­ponti népkormányát és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kor. mányát, hogy a politikai konferen­cia taglétszáma kibővítése kérdésé­nek megtárgyalása idején a közgyű­lés 8. ülésszakára küldjék el képvi­selőiket a közgyűlésre, hogy részt vegyenek a tárgyalásokon. d) Mihelyt a politikai konferen­cia összetételének kérdését tárgya, lások útján megoldják, mindkét fél, amely háborút viselt Koreában, ta­nácskozást tart és megegyezik a konferencia megtartásának helyében és idejében. 7. Felkérem önt, hogy e válasz teljes szövegét küldje el az összes tagállamoknak, amelyek részt vesz­nek az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének 8. ülésszakán, kivéve a reakdóe kínai Kuomin­tang-klikket, valamint felkérem önt, hogy ezt a választ tűzze az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlése 8. ülésszakának napirendjé­8. A Kínai Népköztársaság köz­ponti népkormánya várja az Egye­sült Nemzetek Szervezete közgyűlé­se 8. ülésszákának válaszát. CSU EN LAJ, a Kínai Népközársaság köz­ponti népi kormányának kül­ügyminisztere. Peking, 1953 szeptember

Next

/
Oldalképek
Tartalom