Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-16 / 225. szám, szerda

i 1953 szeptember 16 III szo Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember í 5-i ülésén (Folytatás a 6. oldalról) áldozatkész törekvése a német kérdés demokratikus megoldására a Potsdami Egyezmény szellemében. valamint nagylelkű cselekedetei mind gazdasági, mind politikai téren, amelyeket a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között folytatott tárgyalással kapcsolatban nemrégen jelentettek be. A szovjet kormány eme pozitív béketettei és Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének világos és nyomatékos szavai újra ' a legmeggyőzőbben igazolták, hog\ a német kérdés békés és demokratikus megoldása olyam követelmény, amelyben feltétlenül megegyeznek az összes európai nemzetek legfőbb érdekei a német nép legsajátosabb érdekeivel \7 ellentétes irányú fejlődés, amelyet a nyugati hatalmak agressziós körei és szolgájuk. Adenauer szorgalmaznak az európai béke és az összes európai nemzetek érdekei veszélyeztetésének valamint Németország saját nemzeti léte veszélyeztetésének útja. Csehszlovákia népe, amely a német imperializmus agresszív vágyaival kapcsolatban keserű tapasztalatokat szerzett, teljesen tudatosítja, hogy ugyanazok a körök. amelyek a múltban nemzeti létét veszélyeztették, a német népet is a romlás szélére vitték. Népünk ezért sohasem azonosította a német népet a hódítási vágytól lihegő német monopóliumok képviselőivel Csehszlovákia népének érdekei nemcsak hogy nem állottak és nem állanak ellentétben a békeszerető németek érdekeivel, hanem teljes összhangban állnak velük. Ezért népünk is őszinte baráti érzelmeket táplált és táplál a Német Demokratikus Köztársaság iránt, melyben a német nép békeszerető erőinek legfőbb képviselőjét látja. A Csehszlovák Köztársaság kormánya, kiindulva Csehszlovákia népének óhajából ée érdekeiből, ezért mind poäitikai/mind gazdasági és kulturális téren továbbra is szilárdítaná és fejleszteni fogja minden irányú baráti kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal A Csehszlovák Köztársaság kormánya híven népe érdekeihez és az európai béke érdekeihez, teljesen a német nép oldalán áll igazságos törekvésében a békeszerződés megkötésére és Németország demokratikus egyesítésére. jz igazán független és erős békeszerető állam felépítésére. Teljesen egyetért azzal. hogy a legrövidebb időn belül hívjanak össz^pékeértekezletet és kés7 a szovjet javaslatok demokratikus alapján a kölcsönös megértés és egymás érdetkeinek kölcsönös tiszteletbentartása szellemében megtárgyalni minden eddig megoldatlan kérdést Csehszlovákia népe örömmel fogadná az egységes és békeszerető Németországot szomszédul.'kész barátságban és együttműködésben a legszélesebben fejleszteni a kölcsönös kapcsolatokat mindkét ország teljes javára. A Csehszlovák Köz-társaság kormánya rendületlenül tovább fog törekedni az összes nemzetek békés együtt élésére szociális rendszerük különbségére való tekintet nélkül.. Azon a nézeten vagyunk, hogy a vüágon a békés kapcsolatok fejlesztésének fontos eszközét képezik a kereskedelmi kapcso latok a kölcsönös előnybehelyezé.s alapján. Azon a nézeten voltunk és vagyunk, hogy a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése az összes országokká

1' társadalmi rendszerükre való különbség nélkül, hasznos és célszerű. Term-~"'t~ hog\ Csehszlovákia saját érdekébe '! mélyíti a béketáboi országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és az európai népi demokratikus országokkal folytatott legszorosabb gazda sági együttműködését ama őszinte törekvés szellemében, hogy közösen segítsenek egymásnak és pontosan betartsák a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményekből eredő kötelezettségeket. Általánosan elismert tény. hogy a csehszlovák ipar kapacitása tekintetében, amely éwől évre nő termékeinek választéka és minősége tekintetében minden előfeltételt megad az anyagi javaknak a világ ôsšz& államaival folytatott, mindkét fél számá ra előnyös kicserélése fejlesztésére és elmélyítésére Csehszlovákia ezért állást foglal a hosszú fejlődés során a nemzetközi munkamegosztás alapján kialakult hagyományos gazdasági kapcsolatok további megszilárdítása, továbbá a többi országokkal való keres kedelmi kapcsolatok felvétele mellett. Az imperialista háborús uszítók a nyjlt agressziós cselekedetek megindi tásáiia irányuló törekvésükben elszenvedett komoly kudarcokból még nem vonták le a kellő tanulságot. Az agresszív imperialista erök áttértek a hidegháború még vadabb módszereire és főleg az aknamunka és a kárte vés módszereire, a provokátorok tö meges bevetésének módszereire a népi demokratikus országok ellen. Az imperialista ügynökök az utóbbi időben, amint ezt főleg a berlini események mutatják, provokációs cselekmények szervezésére, elégedetlenség és nyűg talanság előidézésére összpontosítják törekvésüket. A munkásosztály és a dolgozó nép szilárd akaratára támaszkodva el tudunk bánni az imperialista ügynökökkel úgy, ahogyan el tud tünk velük bánni eddig és könyörtelenül szétzúzunk mindenkit, aki a külföldi imperialisták és háborús uszítók szolgálatában kísérletet tenne népi demokratikus rendünk felforgatására. hazánk szabadságának és önállóságának veszélyeztetésére. A köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a munkások, a szövetkezeti dolgozók, a kis- és középparasztok, technikusok és a dolgozó értelmiség többi tagjai, egész dolgozó népünk válaszul a népgazdaságunk arányos fejlődésének biztosítására tett kormányintézkedésekre és az államnak az élet- és kulturális színvonal további emelkedéséről való gondoskodása elmélyítésére, fokozza törekvését a gazdasági és kulturális építés terén előttünk álló feladatok teljesítésére. A gazdaság erejének és tovább' fellendülésének kimeríthetetlen forrása a dolgozók tömegkezdeményezése. amely abból a tudatból ered, hogy a maguk érdekében dolgoznak, magúik alapozzék és teremtik meg boldogságukat és jólétüket és amely mindenekelőtt a szocialista munkaverseny fejlődésében is megnyilvánul. A szocialista munkaverseny újabb hatalma? fellendülése a gyárakban, a szövetkezetek földjén, a konstrukciós és tervező irodákban és kutatóintézetekben a legjobb válasz lesz népi demokrati kus köztársaságunk összes ellensége! nek. aiz imperialista háborús uszítók összes nyílt és álarc alá rejtőzött ügynökeinek. A köztársaság kormánya meg vbii győződve arról, hogy a munkások, szövetkezeti dolgozók kis- és középparasztok, egész értelmiségünk még szorosabban felzárkózik pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a köztársaság kormánya köré. Marx. Engels. Lenin és Sztálin legyőzhetetlen zászlaja alatt tovább haladunk előre új sikerek és győzelmek feíé ha zánk szocialista építésében. A Kínai Népköztársaság külügyminiszterének válasza az ENSz Koreáról szóló határozatára Csu En Laj a Kínai Népköztársaság külügyminisztere szeptember 13-án a Kínai Népköztársaság központi kormányának nevében táviratot intézett Dag Hammarskjöld úrhoz, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához. A távirat választ tartalmaz a koreai kérdésről szóló két határozatra, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 430. ülésén hozott. A távirat szövege a következő: „Dag Hammarskjöld úr, az Egyesült Nemzetek Szervezeté, nek főtitkára New-York. Kézhez vettem az Ön 1953 augusztus 28 án kelt 75. számú kábeltáviratát, amelyben közli velem a koreai kérdésről szóló két határoáB.

t szövegét, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 430. teljes ülésén elfogadott. Meghatalmazást nyertem, hogy a Kínai Népköztársaság központi népkormányának nevében a következő választ küldjem Önnek: 1. A koreai fegyverszüneti egyezmény 60. cikkelyének rendelkezéseivel összhangban a koreai fegyverszünet aláírása után összehívandó politikai konferenciának feladata, hogy elsősorban megtárgyalja az összes külföldi fegyveres erök Koreából való visszavonásának kérdését és azután a koreai probléma béke^ megoldásának kérdéséről és további kérdésekről tárgyaljon. Azon a nézeten vagyunk, hogy ennek a konferenciának nemcsak a koreai béke helyreállításának szempontjából lesz nagy jelentősége, hanem fontos szerepet játszhat Távol-Kelet és az egész világ békéjének megszilárdításában. A politikai konferenciának a feladata más, mint a fegyverszüneti tárgyalások feladata, amely kizárólag katonai jellegű volt, Ss ezért azt nem végezheti és megoldását nem biztosíthatja csupán az a két fél, amely Koreában háborút viselt. Ezenkívül ez a konferencia nemcsak a két hadviselő felet érinti, hanem az összes többi nemzeteket, a Szovjetuniót és több ázsiai nemzetet is. Ezek a nemzetek egyértelműen azt óhajtják, hogy a konferencia kedvező légkörben üljön össze és pozitív eredményeket érhessen el. Ami a konferencia formáját illeti, az nem lehet csupán a panmindzsoni tárgyalás formájának megismétlése, hanem kerek asztalnál folytatott konferenciának kell lennie 2. Hangsúlyozni kell, hogy a Közgyűlés jogellenesen kiforgatta a fegyverszüneti egyezmény 60. cikkelyét, amikor a 430. teljes ülésén elutasította a Szovjetunió javaslatát, amely abból indult ki, hogy a konferencia a kerekasztalnál tartott konferencia elvén alapuljon és elfő gadta a 15 ország javaslatát, amely abból az elvből indult ki, hogy a két hadviselő fél között folyjanak a tárgyalások, és a politikai konferencián való részvételt csupán a két hadviselő fél oldalán levő államokra korlátozza. Teljesen lehetetlen a koreai fegyverszüneti egyezmény 60. cikkelyéből olyan magyarázatot levonni, mintha a politikai konferencián való részvétélt csupán azokra az államokra kellene korlátozni, amelyek fegyveres erőikkel részt vettek a koreai háborúban és emellett semilyen más állam, amelynek érdekében állanak a megtárgyalt kérdések, nem vehet részt a konfe. reincián. A politikai konferencia összetételét a fegyverszüneti egyezménynek ilyen kiforgatott magyarázata alapján határozták meg, akkor az adott körülmények között, amikor az Egyesült Államok kormánya és a délkoreai Liszinman-klikk lármát csap arról, hogy 90 nap u«ta elhagyják a poĹltikai konferenciát — ez a lépés szükségszerűen arra szolgálna, hogy megfontolt szándékkal a konferencia csődjét idézzék elő. 3. Forrón üdvözöljük a Szovjet, uniónak a politikai konferencián való • részvételére való meghívásáról szóló határozatot, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 430. teljes ülésén fogadott el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Szovjetunió nem hadviselő állam, hanem mindkét hadviselő félen kívül álló semleges állam. Ezenkívül a Szovjetunió szüntelenül kezdeményező lépéseket tesz a koreai kérdés békés megoldásának támogatására abban a törekvésben, hogy ilyen megoldást érjen el. Ez olyan tény, amelyet senkinek sem szabad kiforgatnia vagy elhallgatnia Ezért mindkét hadviselő fél megegyezése alapján a Szovjetuniónak részt kell vennie a politikai konferencián, úgyhogy a konferencián pozitív szerepet játszhasson. A Szovjetunió részvételéről szóló határozat, amelyet az ENSz közgyűlésének ülése elfoga dott, arról tanúskodik, hogy a közgyűlés már elismerte, hogy a politikai konferencián való részvételre azon két félen kívül, amelyek háborút viseltek Koreában, meg kell hívni más államokat is, amelyeket érint a megtárgyalt kérdés. Emellett azonban a közgyűlés határozata semilyen más ázsiai államnak, amelyre a dolog vonatkozik, főleg Indiának nem ad jogot e konferencián való részvételre, jóllehet, hogy a többi érdekelt ázsiai államok nagy érdek lödést tanúsítanák a politikai konferencia iránt. Az egész világ előtt ismeretes, hogy India éppen úgy mint a Szovjetunió, a Koreában háborút viselő két félen kívül álló semleges állam. Indiának nagy része volt és továbbra is jelentős része lesz a koreai háború végetvetésére és a hadifoglyok kérdésének megoldására irányuló törekvésben. Ezt a tényt az amerikai félnek is el kell ismernie. Ha India részt vehetne a politikai konferencián, akkor bizonyára pozitív szerepet játszana aibban a törekvésben, hogy az összes idegen fegyveres erők eltávozzanak Koreából és a koreai kérdés békés megoldást nyerjen. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 7. közgyűlésének politikai bizottsága éppen ebből az okból szavazattöbbséggel határozatot fogadott el Indiának a politikai konferencián való részvételéről. Ügy véljük, hogy ezt az észszerű és igazságos határozatot az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 8. ülésezésén jóvá kellene hagynia, hogy India részt vehessen azon feladat teljesítésében, amely olyan nagy jelentőségű a koreai béke elérése és az ázsiai béke megszilárditása szempontjából. 4. Az Egyesült Nemzetek Szerve, zetének alapokmányával összhangban az Egyesült' Nemzetek Szervezete valamennyi tagállama köteles a nemzetközi ellentéteket békés eszközökkel, az Egyesült Nemzetek Szervezete gondolatának szellemében elsimítani és megoldani. Az Egyesült Nemzetek Szervezete köz gyűlésének 7. ülésszaka azonban befolyásolni hagyta magát az Egye sült Államoktól a politikai konferenciát illetőleg, amely a koreai kérdés békés megoldásával van hivatva foglalkozni. A közgyűlés csupán annak a 16 államnak — amelynek katonai csapatai Koreában az ENSz parancsnoksága alatt harcoltak — ad jogot, a konferencián való részvételre és teljesen kihagyva a tagállamoknak majdnem háromnegyedét a Szovjetunió* kivételével és így le. hetetlenné teszi számukra, hogy teljesítsék kötelezettségüket és kötelességüket és békés eszközökkel dolgozzanak a nemzetközi ellentétek megoldásáért az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának rendelkezéseivel összhangban. Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában kitűzött elvek szerint ítélünk, itt olyan akcióról van szó, amely megfosztja az Egyesült Nem. zetek Szervezetének tagállamait egyenlő jogaiktól, olyan akcióról, ameülyel erélyesen szembe kell szállnunk és amelyet idejében revideálhat az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 8. ülésszaka. 5. A Kínai Népköztársaság központi népkormárnya úgy véli, hogy a poétikai konferencia összetételének kérdése jelentős befolyást gyakorol a politikai konferencia sikerére vagy csődjére és ezt nem döntheti él önállóan az egyik fél, hanem kölcsönösen, tárgyalások útján kell megbe. sziélni az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya hűségesen politikájához, a koreai kérdés békés megoldására való következetes és kitartó törekvéséhez, 1953 augusztus 24-én nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejtette a politikai konferenciával kapcsolatos nézeteit és támogatta a politikai konferencia összetételére tett javaslatot, amelyet A. Visinszkij úr, a Szovjetunió küldöttségének vezetője terjesztett elö az Egyesült Nemzetek Szervezetének . közgyűlésén. Ez a javaslat a kerekasztalnál tartandó konferencia elvéből indult ki. Hasonló nyilatkozatot tett közzé a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya augusztus 25-én. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 7. ülésszaka azonban ismét alávetette magát az amerikai fél akaratának, elutasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint a Kínai Népköztársaság és Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak képviselőit meghívják a közgyűlésre a koreai kérdésről szóló vitában való részvételre és tovább folytatta saját határozatainak elfogadását anélkül, hogy mérlegelte volna a politikai konferencia megrendezésének azon elveit, amelyeket a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya fent említett nyilatkozataiban ajánl. 6. A fent felsoroltak alapján a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya nem érthet egyet teljes egészében ar politikai konferencia összetételéről szóló határozatokkal, olyan módon, ahogy azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 430. teljes ülésén elfogadta. Reméljük, hogy a politikai konferencia feladataival összhangban, amint azokat a koreai fegyverszüneti egyezmény 60. cikkelye kitűzte, az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 8. ülésszakán a lehető leggyorsabb lépéseket teszi arra, hogy kibővítse a politikai konferencia részvevőinek számát és hogy így a konferencia -a lehető leggyorsabban összeülhessen. Ebben az értelemben a Kínai Népköztársaság központi népkormánya a következő ajánlatokat terjeszti elö: a) A politikai konferencián vegyenek részt mindkét fél összes államai, amelyek háborút viseltek Koreában, beleszámítva a Koreai Ná£i Demokratikus Köztársaságot és Dél-Koreát, kívülük hívják meg a következő semleges államokat: a Szovjet uniót, Indiát, Indonéziát, Pakisztánt és Burmát; b) a politikai konferencia legyen kerekasztalnál tartott konferencia Emellett azonban a politikai konferencia valamennyi határozatával egyhangúlag egyet kell értenie mindkét félnek, amelyek hadat viseltek Koreában; c) abból a célból, hogy a politikai konferencia kérdését simán megold, ják és így mintaképpé váljék a nemzetközi ellentétek békés tárgyalások útján való megoldására, fel kellene hívni a Kínai Népköztársaság központi népkormányát és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor. mányát, hogy a politikai konferencia taglétszáma kibővítése kérdésének megtárgyalása idején a közgyűlés 8. ülésszakára küldjék el képviselőiket a közgyűlésre, hogy részt vegyenek a tárgyalásokon. d) Mihelyt a politikai konferencia összetételének kérdését tárgya, lások útján megoldják, mindkét fél, amely háborút viselt Koreában, tanácskozást tart és megegyezik a konferencia megtartásának helyében és idejében. 7. Felkérem önt, hogy e válasz teljes szövegét küldje el az összes tagállamoknak, amelyek részt vesznek az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 8. ülésszakán, kivéve a reakdóe kínai Kuomintang-klikket, valamint felkérem önt, hogy ezt a választ tűzze az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 8. ülésszakának napirendjé8. A Kínai Népköztársaság központi népkormánya várja az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 8. ülésszákának válaszát. CSU EN LAJ, a Kínai Népközársaság központi népi kormányának külügyminisztere. Peking, 1953 szeptember