Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-15 / 224. szám, kedd

1953 szeptember 15 III %w (Folytatás a 2. oldalról.) .iával segítsen a bányászoknak telje­síteni a tervfeladatokat — növelni a szénfejtést. Tel.jesíteni a tervet és emelni a szénfejtést, ez nemcsak a bányászok érdeke hanem egés' ipari és mező gazdasági termelésünk érdeke is. lét érdeke egész népünknek, amelynek léte megköveteli a téli tüzelő a vilá­gításhoz szükséges vilianváram biz tosítását és érdeke ez az egész világ minden béke után vágyó és háborút gyűlölő polgárának is hazánk védel mének : is a béke megőrzése biztosítá ­sának. Segítségteknek gyakorlati eredmé nye van A karvini trösztben jifielv jelentőségével az ostravai kőszénkör zet. legfontosabb része, a szénfejté:­jelentősen emelkedett Számos aknán kigyulladtak a vörös csillagok, jelent­ve a terv és a feladatok teljesítését. Csoportjaitok rohamcsapataitok és közületek számos egyén eredménye -bátran besorozható a tapasztalt és be dolgozott bányászok és rnhamcsapa taik eredményei közé. Az elért eredmények közül csak néhányat említek és felsorolom a bennük osztozó kollektívákat és egyéneket: A Béke-bánya 1640-es rohamesapa­tát amelynek Barta György katona az előmunkása, az 1953. év első felé­ben a legjobbként értékelték. A Csehszlovák Pionír-bánya 912-es t rohamcsapata amelynek Ervin Uška őrvezető az előmunkása. összüzemi ; mértékben a termelési költségekei egy tonna szénnél 7.90 koronával csökkentette és ez az egvetlen kollek­tíva. amek a? üzemben a komplev munkamódszerrel dolgozik A Peter Rezruf ohamcsapat amelv nek előmunkása rrnmbík őrvezető, a kollektívnormát a második negyed évben átlagosan 135 százalékra tel ­lesitettu A Doubrava bányában dolgozó Ján Focht katona ' nbrmáját át'agosan 121 százalékra teljesíti Jozef Považan katona, aki a Vác lav Tüzepiben dolgozik normáját átla­íosan 121 százalékra teljesítette Jozef Vrbecky katona, aki a Cseh szlovák Hadsereg-bányában dolgozik, normáját átlagosan 240%-ra telje siti és a hűtőtornyok építésénél a második negyedévben 19.912 koronát takarított meg <jj pénzben. Ezzel azoknak a névsora, akik nemcsak érdemeket szereztek, ha nem különösen kitüntették magukat a szénfejtés gyakorlati munkájában és a segítségnyújtásban a magasabb szénfejtés terén, távolról sincs ki­merítve. Kollektív és egy érni kötelezettség vállalásaik, amelyek az anyaggal való takarékosságra, a normák megszilárdítására, a normák teljesí tésének tartós fokozására, a ciklusos grafikon betartására, számos tonna szén fejtésére és a feltárási és új folyosóáttöréseknéí a terven felül' méterek elérésére irányulnak, na gyón jó eredményeket mutatnak Mindig é;;. minden alkalommal ki­emelem: nem elegendő csak szocia lista kötelezettségvállalásokat tenni, döntő és szükséges dolog a vállalt kötelezettségeket teljesíteni is. • A jelentések % d végleges értéke lés alapján a Bányásznap tiszteletére tett kollektív és egyéni kötelezett ségvállalásokat 106.86% ra teljesi tették Ez azt jelenti, hogy csupán a folyosóáttöréseknél 1202 méter folyo­sót törtek át terven felül, a szénfej­tésnél pedig 137.678.6 tonnát fejtet­tek ez év január 1-től szeptember 1­ig terven felül Mint a csehszlovák véderők leg főbb parancsnoka és mint a köztár­saság elnöke is egész népünk nevé ben szénfejtésünknek nyújtott jelen tős segítségtekért szívélyes köszöne­tet mondok Az általatok fejtett szén kiadós segítséget jelent gazdságunk fejlő dése terén is, a béke védelmének megszilárdításában is, ugyancsak kormányunk azon igyekezetében is. hogy teljesíteni akarjuk szocialista kötelességünket és biztosítani akar juk népünk állandóan növekvő anya gi és kulturális szükségleteit. Katona elvtársak, a munkában elért sikereitekhez min­den jót kívánok! Antonín Zápotocky köztársasági elnök beszéde Trinec dolgozói előtt Anton in Zápotocky köztársasági el­nök szombaton, szeptember 12-én meglátogatta a trinecí V. M. Molotov­vasműveket ahoä az üzem dolgozói előtt az alábbi beszédet tartotta: Elvtársnök és elvtársak! Valamennyíöknek köszönetemet fe­fejezem ki a szívélyes fogadtatásért. Megígértem üzemük küldöttségének, amely az 1953. évi költségvetés meg tárgyalása alkalmából járt Prágában, hogy ellátogatok ide. ígéretemet ma teljesítettem. Tríneonek és vasművemele mun­kás mozga! m urak történelmében múlt­ja van. Munkásmozgalmunk, főleg pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja a kapitalizmus elleni nehéz harcokban a tŕinecí kohászokra támaszkodott. Ma is rájuk támaszkodik, amikor a kapitalizmus uraírna megdőlt és meg­kezdtük országunkba!} a szocializmus építését. A szocializmust a munkás és dol­gozó néprétegek nélkül lehetetlen ki­építeni. Amikor a dolgozó tömegek­ről beszélek, nemcsak a munkásokra gondolok, hanem a technikai közép­káderekre, mestereikre és mérnökökre is. Szükséges, hogy erre állandóan gondoljunk és errö! meg ne feled­kezzünk. A kapitalizmus uralmát a munkásosztály forradalmi erejével ledönthetjük. de a szocializmust csu­pin a forradalmi munkáserővel ki­építeni nem tudjuk. Ehhez szövets^; gesekre van szükségünk. A szocialista termelés és ipar, fő­ként pedig a nehézipar kiépítésében a minősített munkáskáderek mellett nagy szerepet játszik a műszaki ér­telmiség. Nélkülük, az ő együttmű­ködésük és segítségük nélkül a szo­cialista termelést mi nem tudjuk ki­építeni Nem tudjuk felépíteni a tech­nikai értelmiség együttműködése nél­kül an^it állandóan szemünk előtt kel? tartanunk, főleg azért, mivel ipari termelésünknek sokkal jobbnak és termelékenyebbnek kell lennie, mint a régi kapitalista termelés volt. Ügy gondolom, hogy önök vala­mennyien maguk igazolják, hogy a mai Trinec most már egészen más­képpen néz ki mint ahogyan a ka­pitalista Trinec kinézett. Elvtársak és elvtársnők, már első tekintetre lá­tom hogy Tŕinecben nagy változá­sok történtek És szocialista építé­sünknek még csak a kezdetén va­gyunk Hogyan fog kinézni Trinec. milyenek lesznek vasművei második, harmadik és negyedik ötéves ter­vünkben ha ti fiatatok akik ma ta­nultok az üzemekben és dolgozni kezdtek a termelésben ha ti építitek" majd az új szocialista termelést? Én hiszek abban, hogy egész máskép fog kinézni, hogy majd egész máskép használjuk ki és fejlesztjük va tech­nikát. hogv a régi robot- és a rég"' fáradságos munkát egész rfíás módon küszöböljük ki mint mostanáig, hogy ti, fiatalok valójában felhasználjátok a tudomány és technika összes vfv­mányait, hogy a munka az összes dol gozók részére igazi örömmé váljék, hogy a lehető legnagyobb eredményei legyenek és Hogy biztosítsa az igazi boldog és örömteli életet. Nekünk már most át kellett építe­ni Trinecet. ha azt akartuk, hogy teljesítse azokat a követelményeket, amelyeket a kohászati termelésre há­rít ma a minden téren fejlődő ipa­runk. Ügyszólván menetiközben épí­tettük át. A termelés beszüntetése nélkül, önök valamennyien tudják, hogy mennyi munkába került ez és hogy milyen nehézségéket és akadá­lyokat kellett leküzdeni. Lehetetlen -lett votaa ezeket le­küzdeni, ha nem lett volna szoros együttműködés a munkások és a mesterek, a technikusok és a mérnö­kök között. Csupán ennek az együttműködés­nek köszönhetjük, hogy üzemük, ami a teljesítőképességet, a feladatok tel­jesítését, a kötelezettségvállalások és a terveket illeti, kohóüzemeinlk élé­re került. De Önök valamennyien beismerik, hogy nincsen még minden úgy, ahogy annak lennie kellene, ahogy azt szükségleteink megkövetelnék. Azért van ez, mert népünk igényei a felszabadítás után egyre nőnek, ezzel naponta növekszik a fogyasztás is és ezért nőnek olyan nagy gyor­sasággal azok a feladatok, amelyek terveinkből kohászati iparunkra há­rulnak. A szocialista termelés a munkások­ra és technikusokra nagy követelmé­nyeket ró. Szükséges, hogy a kor­szellemmel haladjunk és hogy állán dóan tanuljunk és tökéletesítsük tu­dásunkat. Határozottan nem elegen­dők csupán a régi munkamódszerek és a régi munkaszokások. Ha Tŕinec- ben a régi. háborúelőtti módszerek­kel keltene dolgozniok a régi gépi berendezés és a régi munkaszervezés mellett, teljesen tönkremennének és az a véleményem, ahogyan azt mon­dani szokták, hogy ha nyelvet lógat­va robotolnánk is, azokat a terveket és kötelezettségvállalásokat, amelye­ket ma teljesítenek, a régi feltételek, a régi Tŕinec és a régi vasművek lé­tezése mellett sohasem lennének ké­pesek teljesíteni. Ebből kell kikidrufaunk. Ahogy azt már az igazgató elvtárs ismertette, tel jes ítették kötelezettségvállalásaikat és terveiket a nyersvasban és a hen­gerelt termékekben, de az acélterme­lésben nem teljesítették. A Martin-kemencék és termelésük az a gyenge pont. amelyen a tervtelje­sítés hajótörést szenved. És mégis *ez nem 'egyőzhetetlen és kiküszöbölhe­tetlen gyenge pont. Ezt bizonyítják a II. acélüzem és dolgozóinak eredmé­nyei. Ami tehát iól megy a II. üzem­ben. mehet az I. és III. acélüzem­ben is. „Csak akarni kell és neki gyűikőzni", mondottuk, amikor ar­ról vdt szó. hogy le kell dönteni a rési kapitalista társadalmat De ma. a szocializmus építésénél mái nem ez az igazság; csupán a nyers erő nem eíég. Nem elég csak nekigyűrkőzni. Határozottan nem elég a Martin kemencék feladatainak teljesítésére. Szükséges itt gondolkozni is. Azt csak azelőtt mondták, hogy elég, ha a kohásznak vaskos tenyere van. Ma a dolgozó kezeken kívül, szükségesek a gondolkodó fejék is. A régi „hej rup"-pal az olvasztást a Martin-kemencékben nem gyorsít­juk meg. Bizonyára az Önök számos lemara­dásának a nemteljesített szállítások az dkai. De ez a mi általános fájdal­munk. Az egyik panaszkodik a má­sikra. Önökre is számos üzemben panaszkodnak, hogy nem szállítanak le idejében mindent, amit le kellene szállítani. Itt sok mindent kellene javítani. Ehhez valamennyiünknek hozzá kéli járulnunk és a hiányos­ságokat és a viszálykodást közösen kell kiküszöbölnünk. De itt is kezdjük kiküszöbölni a hiányosságokat és tekintetbe vesszük, hogy az egyik termelés tervei és kö­vetelményei megegyeznek a másik termelés terveivel, követelményeive! és lehetőségeivel. Valamennyiünknek sokat kell még tanulnunk. Gyakran kénytelenek va­gyunk saját hibáinkból tanulni és ez azért fájdalmas, mert azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket hibáink út­ján szereztünk, drágán fizetjük meg. De megvan a lehetőségünk arra is. hogy mások tapasztalataiból tanul ­junfc; elsősorban a Szovjetunió és kohászati termelése dolgozóinak ta­pasztalataiból. Sajnos, ezt a lehetőséget és alkal­mat mostanáig nem használtuk ki megfelelően. Sokaknak az volt a vé­leménye, hogy a Szovjetuniótól nem tanulhatunk semmit. Ezt a helytelen szemléletet főként S'lánsky és társai kártevő bandája terjesztette. De ezekkel leszámoltunk. A szovjet tapasztalatokat és taná­csokat ma felhasználjuk és számos termelési szakaszon, főként a kohá­szati termelésben, mint ahogy e^t önök is tudják, ezek a tapasztala­tok nagy sikereket hoznak. Ezért szükséges, hogy a szocialista termelés és ennek építése szakaszán ne álljunk meg. Tovább kell halad­nunk előre, tökéletesebbé és gazdasá­gosabbá kell tennünk azt. önök jó úton haladnak. Sokat vé­geztek. Hiszem, hogy a jövőben még többet végeznek. Hiszem, hogy a hiá­nyosságokat kiküszöbölik, a nehézsé­geket leküzdik és hogy termelésünk­nek nemcsak a tervezett nyers- és hengerelt-vasmennyiségeket szállít­ják le, hanem az acélt, kokszot és egyéb termékeket is. Minél jobban fog fejlődni az önök termelése, annál jobban fog emel­kedni életszínvonaluk, annál gyorsab­ban hozzásegítenek ahhoz, hogy ki­elégíthessék egész dolgozó népünk állandóan növekvő anyagi és kultu­rális szükségleteit. További munkájukhoz őszinte si­kert kívánok! Közlemény a Szovjetun ó Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes üléséről A Szovjetunió Kommunista Párt iának Központi Bizottsága a napok ban teljes ülést tartott 1 A teljes ülés meghallgatta ét, megvitatta N Sz. Hruscsev elvtárs­nak a .szovjet mezőgazdaság tovább­fejlesztését szolgáló intézkedésérő' szóló beszámolóját és megfelelő ha táirozatot. hozott 2. A teljes ülés N. Sz Hruscsev elvtársat, a2 SzKP Központi Bizott­ságának első titkárává választotta (N Sz. Hruscsev elvtárs beszámoló­ját az Uj Szó holnapi, szerdai számá­ban teljes egészében közöljük.) Az indiai saitó bírája az Egyesül! ÁHarnok külpolitikáját Az indiai sajtó élesen bírálja az amerikai kormány külpolitikáját amely megakadályozza, hogy megte­T-mtsék a békét Ázsiában és az egész világom és amely az ENSZ-t saját politikájának eszközévé akarja vál­toztatni. „Dulles — írja a „Dzsana szatta" című lap — kijelentette hogy mivel India nem küldött csa oatokat Koreába nem vehet részt a politikai értekezleten Más szavakkal India semleges politikája következte ben vesztette el helyét az értekezle­ten. Ha India nem folytatott volna semleges politikát é.s ifjúságát vágó­hídira küldte volna akkor az ENSZ istenség most kegyesen megengedné Indiának, hogy részt vegyen az érte­kezleten." A „Lok Jug Weekly" című • lap kijelenti: „Az Egyesült Államok politikája" azt mutatja hogy jóllehet az ameri­kai imperialisták kénytelenek voltak aláírni a koreai fegyverszünetet, en­nek ellenére továbbra is olyan ter­veket szőnek hogy Koreát ismét a háború tűzfészkévé változtassák." Ezek a cselekmények — emeli ki a lap — ' „meggyőzően bizonyítják, hogy ki — a Szovjetunió vagy az Egyesült Államok — halad valóban a béke és a barátság útján". A „People" című lap felháboro­dással i ír Washingtonnak arról a szándékáról, hogy meg akarja vál­toztatni az ENSZ alapokmányát „a kommunistaellenes front kibővítése" céljából. A Kelettel való kereskedelem kibővítésének kérdése az angol szakszervezetek kongresszusán Az angol szakszervezetek 85. kon­gresszusa szeptember 10-i ülésének napirendjén központi kérdésként a Nyugat és Kelet közötti kereskede­lem kérdése szerepelt. A Szakszerve­zeti Főtanács — jóllehet a multévi kongresszus határozatot hozott a Nyu­gat és Kelet közötti kereskedelem ki­terjesztésének szükségességéről — be­számolójában állástfoglalt a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem kiszéle­sítésére irányuló javaslat ellen. Gardner, az öntőmunkások egyesült szakszeivezetének képviselője határo­zati javaslatot terjesztett elő, amely követeli, hogy az angol kormány ha­tározott lépéseket tegyen az összes országokkal, köztük a Szovjetunióval. a Kínai Népköztársasággal és vala­mennyi demokratikus országgal való. minden korlátozástól mentes szabad­kereskedelem kifejlesztése érdekében Gardner beszédében hangsúlyozta az angol gépipari gyártmányok kivi­telének 'nagy jelentőségét. Az angol gépkivitel ugyanis amerikai japán és nyugatnémet részről mind erősebb konkurenciába ütközik. Gardner rámutatott arra is, hogy fokozódik az amerikai tőkebehatolás a sterlingövezetbe, valamint arra, hogy az amerikaik tilalmai végzetesek az angol gépiparra. Gardner követelte, hogy vessenek véget a „gazdasági öngyilkosság" e po­litikájának. Hangsúlyozta, bogy a Szovjetunió gazdasági hatalmának nö­vekedése kibővíti az Anglia és a Szov­jetunió közötti kereskedelem lehetősé­geit. A liatározati javaslat mellett síkra­szállt Campbell, a főtanács tagja, az országos vasutasszakszervezet főtitká­ra is. Rámutatott, hogy a Szovjetunió és Anglia közötti kereskedelem csök­kenő irányzatot mutat, majd hangsú­lyozta. hogy még a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok korábbi színvonalának helyreállítása is jelen­tős mértékben könnyítene Anglia gaz­dasági nehézségein. A rakodó- és kikötőmunkások egye­sült szakszervezetének küldötte felszó­lalásában szintén kijelentette, hogy a kereskedelem kibővítése az angol ki­kötőmunkások számára a munka kér­dését jelenti. Több más felszólaló kiemelte a. Ke­let és Nyugat közötti kereskedelem fejlesztésének fontosságát a nemzet­közi feszültség enyhítése szempontjá­ból. A Szakszervezeti Főtanács és a szakszervezetek vezetőségének több reakciós képviselője a határozati ja­vaslat elutasítását szorgalmazta. Ezután szavazásra tették fel a ha­tározatai javaslatot. A határozati ja­vaslatra 2,353.000 szakszervezeti ta­got képviselő küldött szavazott, elle ne ötmillió szakszervezeti tagot kép­viselő küldött. Több szakszervezeti küldöttség az évi értekezleten hozott határozatok ellenére a Szakszerveze­ti Főtanács "mellett szállt síkra. így • például a faipari dolgozók nagy egye­sült szakszervezetének küldöttsége is a főtanács mellett foglalt állást. A Szakszervezeti Főtanács vezető­sége meghiúsította azt a határozat: javaslatot is, amely követelte, hogy a főtanács indítson elszánt harcot a szakszervezeti tagok bérének emelé­séért. A főtanács helyeslésével elfo­gadták azt a határozati javaslatot, amely a szakszervezeti .tagok élet­színvonalának „stabilizálását" köve­teli. A küldöttek élesen bírálták a fő­tanács tagjainak a kormányhivata­lokban kifejtett munkáját. A kongresszus jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely azonos munkáért azonos bért követe! a nők részére. Ezt a kérdést hosszú éve­ken át vitatták a szakszervezet; kon­gresszusokon. Eddig már több ilyen határozatot hoztak, például a tava­lyi kongresszuson is. A főtanács azonban semmiféle gyakorlati intéz- \' kedést nem tesz a kongresszus köve­teléseinek teljesítésére, így a határo­zatok holt betűk maradnak. Az angol szakszervezetek kongres­szusának szeptember TO-i ülésén a kazánkészítők szakszervezete az egye­sült gépipari szakszervezet támoga­tásával javasolta, hogy a kongresz­szus ítélje el a főtanács négy tagját, akik elfogadták a kormánytól kine­vezésüket a magántulajdonba vis.z­szaadott acélipar tanácsának tagjai­vá, s hogy azok a főtanácsi tagok, akdk a jövőben hasonló kinevezést el­fogadnak, azonnal mondjanak le tag­ságukról. A megvádolt főtanácsi ta­gok között elsőként szerepel Sir Lin­coln Evans, az acélipari szakszervezet volt főtitkára, aki évi 5000 font fi­zetéssel a magántulajdonba vissza­adott acélipar tanácsának elnöke. Whitnev a kazánkészítők szakszer­vezete nevében a javaslatot megokol­va, hangsúlyozta: „A vas- és acél­ipari munkások egy emberként mö- . göttünk vannak s ezek a dolgozók a vas- és acélipar államosításának fel­számolását a tory bosszúhadjárat leg­gonoszabb és legundorítóbb intézke­désének tekintik. Nem fér össze . a szakszervezeti mozgalom méltóságá­val. hogy olyanok, akik magánválla­latok igazgatótanácsának tagjai lettek, idejöjjenek és azon az emelvényen üljenek, amelynek a szakszervezet! mozgalom díszhelyének kellene len­nie. Itt a legfőbb ideje, hogy kikü­szöböljük azt az elképzelhetetlenül széles szakadékot, amely a főtanács tagjai és a munkástömegei között tátong" Whitney gúnyosan kijelen­tette- Talán az átpártolt főtanácsi tagok lelejes befolyást akarnak gya­korolni a? acélipari tanács többi tag­jaira hogy arra bírják őket. tegye­nek valamit a munkásokért?"

Next

/
Oldalképek
Tartalom