Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-01 / 212. szám, kedd

1953 szeptember 1 U J SZÍJ 5 Fucsík-iinnepségek a köztársasági elnök védnöksége alatt Antonín Zápotocky köztársasági elnök átvette a védnökséget a Július Fuesik nemzeti hős tiszteletére rendezett ünnepségek fölött, amelyeket hősi halálának tizedik évfordulója alkalmából rendeznek. Megkoszorúzták a szovjet katonák sírjait • Bratislava dolgozói gyakran jár. nak a Slavinra — afra a helyre, amely fenségesen emelkedik a vá ros fölött. A hálás nép ide helyezte örök nyugalomra azokat, akik vérükkel váltották meg szabad életünket — az elesett hős szovjet katonákat. Szombaton, augusztus 29-én, a Szlovák Nemzeti Felkelés kilencedik évfordulójának napján is el. jöttek az emberek, hogy tiszteletüket fejezzék ki a dicső szovjet hősök iránt. Eljött a hadseregből a közlegény és a tábornok, a gyári munkásnő és a tanítónő, a szellemi munkás, a forrasztó, a pártonkívüli és a kommunista, a pionír és az aggastyán is. Pontosan 10 órakor elhangzott a parancs: „Fegyverrel tisztelegj!" A fegyverek ragyogtak a napfényben és a díszszakasz egy emberként áll. A gyászkorái hangjai mellett a' kor. mány képviselői, akik jelen voltak a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnep ségein Karol Bacilek hadseregtábornok, nemzetbiztonságügyi miniszter, miniszterelnökhelyettessel az élen, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai, Pavél Dávid titkárral az élen, a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai František Kubač-csal, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának főtitkárával az élen, a Megbízottak Testületének tagjai Rudolf Strechaj elnökkel az élen, a bratislavai konzuli testület képviselői I. F Berjezinnel, a Szovjetunió bratislavai fökonzulával az élen, a Nemzeti Arcvonal tényezői, a központi hivataloknak, a csehszlovák hadseregnek, a nemzetbiztonsági testületnek, a népi milíciának képviselői, az üze. mek, EFSz-ek dolgozóinak küldöttei, az ifjúság és pionírok képviselői elhelyezték koszorúikat. Az emberek a hála és szeretet koszorúit helyezték el a halhatatlan hősök sírjaira. Minden egyes, pionír virágokkal diszitett zöld koszorút helyezett a sírokra. Felhangzanak a himnuszok. A csehszlovák és szovjet zászlók len genek a nyári szélben, azok a zászlók, amelyeket egymás oldalán vittek a szovjet és csehszlovák emberek a fasizmus elleni közös harcokban és amelyek alatt győztek. A bélai EFSz tagjai a ledolgozott munkaegységek után járó természetbeni jutalomból 65 mázsát adtak az államnak Elküldték az első táviralot a köztársasági elnöknek Kraíná Bv^tráról A Kelet-Szlovákiában fekvő Kraj- ná Bystráról, amely községet utol. sónak kapcsoltak be köztársaságunkban a telefonhálózatba, a Szlovák Nemzeti Felkelés kilencedik évfordulójának előestéjén dr. Alojz Neumann távösszeköttetésügyi miniszter elküldte az első táviratot a köztársasági elnöknek. Antonín Zápoťocký elvtárs köztársasági elnök dr. Alojz Neuman# távösszeköttetésügyi miniszterhez intézett válaszában jókívánatait fejezte ki a távösszeköttetési dolgo. zók sikeréhez, akik köztársaságunk községednek a telefonhálózatba való bekapcsolását négy hónappal a megszabott határidő előtt fejezték j be. „A távösszeköttetés dolgozói — szól a távirat — így kötelezettségvállalásaik példás teljesítésével nagyban hozzájárultak az ötéves terv feladatai egyikének teljesítéséhez és a falvak életfeltételeinek további megjavításához. Kérem Önt, tisztelt miniszter elvtárs, hogy tolmácsolja szívélyes köszönetemet és üdvözletemet a távösszeköttetés dolgozóinak és Krajná Bystrá község lakogainak is, ahol befejezték köztársaságunk községeinek a telefon, hálózatba való bekapcsolását." A bélai EFSz a cséplést augusztus 20-án befejezte. A párt-és kormányhatározat figyelembevételével az idén eddig soiia nem látott ütemben folyt a cséplés a szövetkezetben. A cséplés megkezdésekor azonban nehézségek mutatkoztak. Az első napokban egy-egy cséplőgéppel csak 40-50 mázsát csépeltek ki. Ennek az alacsony teljesítménynek elsősorban is az volt az oka, hogy a szövetkezet vezetősége nem tudta helyesen megszervezni a munkát. A szövetkezetben dolgozó kommunisták sem törődtek azzal, hogy a cséplöcsoportok versenyt indítsanak egymás között. A szocialista verseny hiánya miatt a szövetkezeti tagok nem igen iparkodtak a munkával. Nem volt, ami fokozottabb munkára serkentse őket. A szövetkezetben dolgozó CsISztagok is látták ezt a tarthatatlan helyzetet. Tudták azt, hogyha a cséplés továbbra is csak ilyen ütemben folyik, még szeptember végére sem végeznek a csépléssel. Az öntudatos fiatalok, akik között párttagok is voltak, elhatározták, hogy megtesznek mindent a cséplés meggyorsítása érdekében. Az első és legfontosabb kötelességüknek tartották a szocialista munkaverseny megindítását. A szorgalmas fiatalok elhatározták, hogy egy cséplőgépet lefoglalnak saját részükre. Saját sorafkbóí adnak munkaerőt a cséplőgéphez, és versenyre hívják a többi cséplőcsoportokat. Elhatározásukat tett követte. Már az első napon megmutatkozott kezdeményezésüknek az eredménye. A szövetkezeti tagokban is felébredt a becsvágy. — Már csak nem engedjük, hogy ezek a fiatalok túltegyenek rajtunk — mondogatták egymás között az öreg, tapasztalt földművesek. A nap már régen túlhaladt a látókörön, de a cséplőgépek még mindig búgtak. A napi munka befejezése után az „ifjú brigád tagjai" ötömmel állapították meg, hogy a teljesítmény az előző naphoz viszonyítva majdnem a kétszeresére emelkedett. A következő napon a fiatalok 200 mázsán felül csépeltek. A többi csoportok kissé lemaradtak. A harmadik nap azonban már egyik csoport sem maradt le a versenyben. A cséplőgéptől addig egy szem gabonát sem vittek haza, míg beadási kötelezettségüket hiánytalanul nem teljesítették. A beadási kötelezettség teljesítése után és a vetőmagszükséglet biztosítása után sor került a munkaegységek után járó jutalmak szétosztására. A természetbeni jutalom szétosztása után a szövetkezeti tagok egymásután jelentkeztek a begyűjtési üzem meghatalmazottjánál, hogy szeretnék a fölösleges gabonájukat átadni az államnak. A szövetkezeti tagok egymásután szállították a rozzsal és búzával megrakott zsákokat a Földműves Raktárszövetkezetbe, hogy szorgalmas munkájuk gyümölcséből a fölöslegeset szabadpiaci áron átadják az államnak. Pásztor János is megjelent a Földműves Raktárszövetkezetben. A raktár előtt álló szekérről 4.10 mázsa búzát és 1.4 mázsa rozsot vitt a raktárba. A gabonáért 1361.— koronát kapott. Pásztor János példáját többen i3 követték. Azt lehet mondani, hogy majdnem minden egyes szövetkezeti tagnak került kisebb-nagyobb meny. nyiségü fölösleges gabonája. Ezt bizonyítja az is, hogy eddig a ledolgozott munkaegységek után járó jutalomból 65 mázsa gabona került a Földműves Raktárszövetkezetbe. Az aratás és cséplés alatt nagy gondot fordítottak a tarlóhántás hiánytalan elvégzésére is. Éjjel nappal szántott a hatalmas hernyótalpas szovjet traktor Ma már bátran mondhatják azt, hogy a tarlóhántást hiánytalanul elvégezték. Megtették az első lépéseket a jövő évi gazdag termés biztosítására. Kiánek Géza traktoros a tarlóhántás befejezése után sem pihent meg. Fiával együtt megkezdte a szántást az ősziek alá. Munkájának már ezen a téren ig meg van az eredménye. Már eddig 20 hektárt előkészített a repce vetéséhez. Az őszi árpa alá is el van készítve a talaj. 34 hektár föld várja a magot. A rozs alá is megkezdte a szántást és már több mint 15 hektár van felszántva eddig. Sz. J. Bábi Kálmán is megkapta a megérdemelt jutalmát A dunamocsi EFSz-ben még javában búgott a cséplőgép, de az állam iránti kötelezettséget máris teljesitettél< és a természetbeni járandóság kiosztására is sor került. A terméssel megrakott szekerek egymásután szállítótták haza a szövetkezeti tagoknak munkájuk első félévi jutalmát. Bábi Kálmán udvarába is befordultak a gabonával megrakott szekerek. Bábi Kálmán 7 hektárral lépett a szövetkezetbe. Miután belépett a szövetkezetbe, nem úgy csinált, mint egyes szövetkezeti tagok, hogy iparkodtak magukat kihúzni a munka alól, hanem nyomban munkához fogott. Egész éven keresztül harmadmagával dolgožott a szövetkezetben. Az első félévben öszszesen 628 munkaegységet dolgoztak le Szorgalmuknak nem is maradt el a várt eredménye. A ledolgozott munkaegységek után előleg címén az első félévben 4.020.— koronát vettek fel. A természetbeni járulék szétosztásakor sem volt okuk panaszra, # mert 12.50 mázsa kenyérgabonát szállítottak az udvarába. Tücsök Árpádné sem panaszkodik a szövetke-eti gazdalkodásáp. A első félévben bár csak 213 munkaegységet dolgozott le és már biztosítva van az egész évi kenyere. A 60 éves Bohuny András is őrömmel újságolja, hogy a 355 munkaegy. sége után majdnem 8 mázsa kenyérgabonái kapott. Meg kell azonban említenünk, hogy a? idén elért sikerektől nem szabad elbizakodni a tagoknak. Ha azt akarják, hogy jövőre még gazdagabb termést takaríthassanak be, azonnal meg kell kezdeni az őszi munkákat, hogy a mag rendes időben a földbe kerüljön. Megjegyzendő, hogy a gazdaságosság rendszerét — a szocialista gazdálkodás ezen legkomolyabb módszerét a gazdasági szervek számos vezetői még nem használják fel teljes mértékben, ámi nagy kárt okoz a szocialista gazdaságban. Számos gazdasági dolgozó nem sajátította el a termelés gazdaságos irányításának módszerét. A vállalatok egész sorában még mindig formálisan végzik az önálló gazdasági elszámolást. Az egyes gazdasági vezetök az állami érdekek rovására mesterséges „tartalékokat" igyekeznek teremteni a termelés önköltség tervében, a nyersanyag és anyag, gazdálkodás, valamint a termékek munkaigényessége normáinak növelése útján. Gyakran előfordulnak oh'an esetek, amikor egyes vállalatok rossz munkáját más vállalatok jó munkájával igyekeznek elpalástolni. A főigazgatóságok és a minisztériumok azonban, megelégedve az egész termelési ág közepes mutató számaival, nem teszik' meg a szükséges intézkedéseket, hogy a lemaradó vállalatoknak az élenjáró vállalatok színvonalára való emelését elősegítsék. Nagy veszteségeket okoz a népgazdaságnak a nemfolyamatos termelés, a rohammunka, a megszakításokkal végzett munka,. a termelés rendes ütemének megzavarása. A hónap elején számos vállalatban kiesésekkel folyik a munka, a hónap végén pedig erősen túlterhelik Bz egész termelési apparátust, ami a termelés rendes menetének megbon. tására, a termelőképesség; netn teljes kihasználására, a hónap elején munkaidőveszteségre, a hftnap végén pedig a felesleges túlóramunkákra fordított nagy kiadásokra, a selejt növekedésére, a nyersanyag-, fiit.'.anyag -. villanyáramfogyasztás túllépésére és végül a termelés ön. költségének emelkedésére vezet Országunkban tömegesen, szüntelenül növekszik az építkezések száma. Emellett, amint azt felvetették a párt XIX. kongresszusán, különös# képpen igen hiányosan vezetik be n gazdaságosság rendszerét az építé szetben 1951-ben pl. a normán fe. lüli költségek az , építészetben több mint 1 milliárd rubelt tettek ki és I a tervben kitűzött 2 milliárd 9 mii-, liő rubel nyereség helyett az építészeti szervezetek ugyanebben az évben 2.5 milliárd rubel veszteséget mutattak fel. Az építőmunka önköltsége 1951ben 1950-hez viszonyítva és 1952. ben 1951-hez viszonyítva csökkent. Mégis az általános pozitív mutatószámok mögött komoly hiányosságok húzódnak meg. Számos építészeti szervezet nem teljesíti az építészeti és szerelési munkák önköltségének csökkentésére, az üzem. költség és adminisztratív kiadások csökkentésére kitűzött állami terveket, nem foglalkozik a munka megszervezésének megjavításával az építkezéseken, elégtelenül használja ki a gépeket. Igy pl. 1952-ben a színeskohászati építkezések egész sorában a földgyalukat csak 44—45 százalékban, a kőolajipari építkezéseken pedig 55—60 százalékban használták ki. Sok építkezésen még nem folytatnak szívós küzdelmet az anyagtakarékosságéft, az élenjáró ipari építkezési módszerek beveze. téséért. A veszteségek és a fölösleges, nem termelési célokra fordított kiadások terén a közlekedésben, kereskedelemben, a begyűjtő szervezetekben és a közigazgatási apparátusban is jelentős belső tartalékok rejlenek. A népgazdaság különféle ágainak munkájában mutatkozó ezen komoly hiányosságok megszüntetése, a gazdaságosság rendszerének rendszeres bevezetése lehetőséget nyújt a szo. cialista felhalmozódás jelentős növelésére, országunk kommunista építése ütemének meggyorsítására ül. A gazdaságosság rendszere bevezetésének űtja A gazdaságosság rendszerének bevezetése a termelőképesség kihasználásának rendszeres javítása, az élenjáró technika és technológia kihasználása, a munkaszervezés módszereinek tökéletesítése, az anyaggal, nyersanyaggal, fűtőanyaggal, villanyárammal, szerszámmal és más anyagi értékekkel való .takarékos gazdálkodás, a; termelési selejt álta. lános csökkentése, a népgazdaság valamennyi szakasza, üzemköltségének csökkentése útján valósul meg. A gazdaságosság rendszerének bevezetése állandó küzdelmet igényel a társadalmi munka termelékenységének növeléséért. A szovjet embereket elválaszthatatlan érdek fűzi a munka termelékenységén^ állandó fokozásához, mert ez életszínvonaluk emelkedéséhez, a Szovjetunió erejének megszilárdulásához vezet. „A komrrfunizmus — mutat rá V. I. Lenin — a kapitalizmussal szemben az önkéntes, a tudatos, az egye. sült, a mbdern technikát felhaszná ló munkások magasabb fokú' munkatermelékenységét jelenti". (Lenin müvei 29. kötet. 435. oldal.) A munka termelékenységének növeléséért vívott küzdelemben döntő jelentőségű az új technika megteremtése és elsajátítása, a termelési folyamatok és elsősorban a n^héz és a sok •íunkaerőveszfceséggel járó fárasztó munkálatok további gépesítése. A szocialista társadalomban a technikát a nép szolgálatába állították: a technika társadalmi mun. kát takarít meg, megkönnyíti és sokkal termelékenyebbé teszi a munkát. A szovjet gépipar évente egyre nagyobb mennyiségű új, emberi munkát megtakarító és megkönnyítő tökéletes gépeket gyárt. Ennek a technikának az elsajátítása gigászi lehetőségeket rejt magában a termelés növelésére, a gazdaságosság rendszerének fokozására, aminek tanúbizonyságát nyújtja például a gyorsvágók és gyors ön tök mozgalma a gépgyártásban és a ko. hászatbaji. A szocialista termelés növekedését és tökéletesedését az emberi és társadalmi münka egyre növekvő takarékossága kiséri. A szovjet hazában óriási belső tartalékok vannak anyagi erőforrások megtakarítására. Országunk dolgozói egyre szélesebben fejlesztik a nyersanyag", anyag-,

t fűtőanyag és villanyáram -gtakarításáért indított szocialista munkaversenyt. Mégií számos vállalatban a gon. datlan irányítás miatt nagy a nyersanyag, anyag, fűtőanyag és villanyáram veszteség, ami a termelési önköltség csökkentésére irányuló állámi terv nemteljesítésére vezet. Igy pl. 1952-ben a dnyepropetrovszki kohászati üzem árutermelésének önköltségét főleg a nyersanyag, anyag, vasérc, aglonerát, mangánérc és mészkő veszte, ség, valamint a selejt és a nem termelési célokra fordított kiadások miatt okozott nagy veszteségek következtében lépte túl. Hatalmas gazdasági tartalékok rejlenek a gépek és gépezetek gyártása és szerkezetek technológiájának megjavításában. Az üzemek egész sora elsajátította a normán felüli szüárdságú öntvény termelését. Ebből öntik pl. egyes emelőszerkezetek hengereit, az edzett acélhengerek helyett. Itt minden egyes hengernél kb. 7 tonna acélt takarítanak meg. A szerkezeten vég. zett módósítások szintén nagy megtakarításokra vezetnek. Az „Univerzal-2" típusú, traktor kapcsolható berendezésében végzett módosítással egy tonna feketefémet takarítanak meg minden egyes ilyen traktornál. Jelentős fémmegtakarítás érhető el az egyes alkatrészek kidolgozásánál is. Nagy anyagi megtakarítás érhető el a gépek és berendezések gondozásával. Igy például af> cseljabinszki Kirov-üzemben a gépek rossz kar. bantartása miatt 157.000 rubel öszszegü anyagi értéket kellett leírniok, a „Vörös szormovo"-iizemben pedig 145.000 rubelt. A munkaveszteségek csökkentésének, az anyag és nyersanyag gazdaságos felhasználásának óriási lehetőségei rejlenek mind az iparban, építészetben és közlekedésben, mind a mezőgazdaságban. Erről tanúsko. dik pl. a következő számadat: az ország összes gép- és traktorállomásain az iizemanyagfogyasztás csupán 1 százalékkal való csökkentése a megtakarított hajtóanyaggal kb. 4 millió hektár föld megművelését teszi lehetővé. Az ilyen megta karítás teljesen reális, ha felszámolják a szállításban, a karbantartás, ban éa a traktorok javításában elő. forduló veszteségeket és ha gondosan ápolják a gépeket működésük ideje alatt. Jelentős gazdasági tartalékok rejlenek az adminisztratív közigazgatási költségek további csökkentésében, az államapparátus tökéletesítésében. A takarékosság rendszerének be. vezetéséért folyó harc fokozása cél jáből elengedhetetlenül szükséges fokozni a vállalatok pénzügyi ellenőrzését, felsőbb szerveik, a minisztériumok, a főigazgatóságok és különösképpen a pénzügyi szervek és bankok részéről. Kétségtelenül komoly szerepet játszik a takarékossági rendszer bevezetéséért folyó harcban a dolgozók alkotó kezdemé. nyezése, valamint az ötödik ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítésé, ért, a munka termelékenységének emeléséért, a termelés minőségének javításáért, az önköltségek csökkentéséért, a nyersanyaggal, a villanyárammal való takarékos gazdálkodásért, a maximális takarékoskodásért folyó össznépi szocialista munkaverseny. A szocialista takarékosságért, a gazdaságosság legszigorúbb rendszerének bevezetéséért folyó harc kell, hogy az ipari munkások és a népgazdaság összes ágai dolgozói, nak, a közigazgatási apparátus dol gozóinak, a helyi párt-, szak- és Komszomol-szervezetek mindenna. pos munkájának tárgyává, minden dolgozó ügyévé váljon. A párt- és szakszervezetek feladata az, hogy a széles tömegeket a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszony szellemében nevel iék. növeljék alkotó tevékenységüket az össznépi szocialista munkaverseny ben. A gazdaságosság rendszerének kő. vetkezetes és kitartó bevezetése — űjabb sikerek elérésének komoly előfeltétele a gazdasági és kulturális építésben, a nép jólétének emelésében, a kommunista építés nagyszerű programmjának megvalósításában. (Megjelent a moszkvai Pravdában.)