Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-01 / 212. szám, kedd

1953 szeptember 1 III SZO 3 A szov jet kormány jegyzéke Franciaország, az USA és Anglia kormányaihoz az osztrák államszerződésről Augusztus 28-án a Szovjetunió külügyminisztériuma a moszkvai francia nagykövetséghez eljuttatta a, szovjet kormánynak az Ausztriával kötendő államszerződésről szóló jegyzékét. A jegyzék szövege a következő: „A Szovjetunió külügyminisztériuma kézhez vette a francia nagykövetség ez év augusztus 17-i jegyzékét és szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ez a jegyzék nem ád kielégi tő választ az osztrák szerződés kérdésével kapcsolatban. Az augusztus 17-i jegyzék arról tanúskodik. hogy a francia kormány ezúttal sem jelentette ki, hogy kész visszatérni azon osztrák szerződési tervezetről tartandó tárgyalásokra, amtely tervezet cikkelyeinek többségében már 1949-ben megegyezés jött létre Franciaország, a Szovjetunió, Anglia és az USA között, ami lehetővé tette volna, hogy megegyezést érjenek el a tervezet többi megoldatlan kérdésében is. Ezenkívül a francia kormány nem válaszolt arra a kérdésre, vájjon visszavonja-e az úgynevezett „rövidített szerzödés"-re tett javaslatát, amely figyelmen kívül hagyja az osztrák nép demokratikus jogainak kérdését és durván megsérti a Szovjetuniónak az 1945. évi potsdami pgyezmény által megállapított jogait az ausztriai volt német vagyonra. Egyben a francia kormány, nak elutasító állásfoglalása a „rövidített szerződés" visszavonása kérdésével kapcsolatban, amelyet 1952ben Franciaország, Anglia és az . USA kormányai dolgoztak ki a Szovjetunió részvétele nélkül és amely egyenes ellentétben áll a Szovjetunió érdekeivel, lehetetlenné teszi az osztrák szerződéstervezet további megtárgyalását. Emellett a szovjet kormány nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy az oszt rák kormány már 1952. július 31. én /kijelentette, hogy „további tárgyalások nem lehetségesek az államszerződés régi tervezetének alapján", és hogy G. Gruber osztrák külügyminiszter 1952. május 24-én nyilatkozatot tett, amely szerint „Ausztria távolról sem az • 1949-es év, hanem az 1952-es év alapján hajlandó tárgyalni". Az osztrák kormáíjy ez év agusztus 19-i jegyzéke, amelyet a szovjet kormány kézhez vett, ugyancsak arról tanúskodik, hogy az osztrák kormány nem adta fel tavalyi hivatalos kijelentéseiben foglalt álláspontját az osztrák államszerzödési tervezettel szemben, amelynek legtöbb cikkelyében megegyeztek. A francia kormány augusztus 17-i jegyzékében a „rövidített szerződéj" tervezetének visszavonására adandó beleegyezését néhány előzetes feltételtől teszi függővé, atrfelyek csupán további nehézségekhez és az osztrák szerződés megtárgyald sának késleltetéséhez vezethetnek és ezzel a szovjet kormány nem érthet egyet. Ami a négy nagyhatalom külügyminiszterhelyettesei augusztus 31-i megbeszélésének összehívását illeti, amit a francia kormány jegyzékében javasolt, a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy emlékeztessen e kérdéssel kapcsolatos állásfoglalására, ez év május 25-i jegyzékében. Amint ismeretes, a helyettesek tanácskozása nem állandó négyoldalú jzerv és magának az ilyen tanácskozásnak összehívása a külügyminiszterek tanácsának hatáskörébe tartozik, amely ebben az esetben ezt a kérdést nem tárgyalta meg. Ami az osztrák kérdésnek a német problémával való összekapcsolását illeti, a szovjet kormány szükségesnek tartja megerősíteni az augusztus 4i szovjet jegyzékben a feltüntetett kijelentését és azt, hogy „a német probléma megoldásában elérhető sikerek ugyancsak hozzájárulnának az osztrák kérdés megoldásához is". i Egyúttal ismeretes, hogy a francia i kormány ez év július 15-i jegyzékében ugyancsak abból indult ki, liogy a német probléma és az osztrák szerződés között fennáll az ismeretes összefüggés, mivel ebben a jegyzékben javaslatot tett a négy nagyhatalom külügyminiszterei megbeszélésének összehívására, amely két kérdést tárgyalna meg: a német problémát ég az osztrák szerződést. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küldött Nagy-Britannia és az USA kormányaihoz is. • Augusztus 29-én a Szovjetunió külügyminisztériuma a moszkvai osztrák nagykövetséghez eljuttatta a szovjet kormány jegyzékét az Ausztriával kötendő államszerződésről. A jegyzék a következőképpen hangzik: „A Szovjetunió külügyminisztériuma elkerülhetetlennek tartja az osztrák szövetségi kormány augusztus 19-i jegyzékével kapcsolatban kijelenteni, hogy a szovjet kormány az emiitett jegyzékben nem lát kielégítő választ arra a kérdésre, amelyet a Szovjetunió kormányá. rak július 29i jegyzéke vet fel. Erre való tekintettel a szovjet kormány újból megismétli azt az óhaját, hogy az osztrák kormány adjon világos választ arra a kérdésre, vájjon továbbra is támogatja-e a „rövidített szerződés" tervezetét és vájjon kitarte azon kijelentése mellett. amelyet az 1952. július 31-i memorandum tartalmaz, hogy az osztrák szerződésről való további tárgyalások a megelőző és lényegében már eldöntött államsze-rzödési javaslat alapján nem lehetségesek. A minisztérium mellékelten az osztrák kormánynak tudomására hozza a szovjet kormánynak Franciaország, Anglia és az USA kormányaihoz intézett jegyzékét az osztrák szerződéstervezet kérdésével kapcsolatban. A Német Szociáldemokrata Párt a szovjet jegyzék hatására ú| külpolitikai programmot dolgozott ki A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége nyolc nappal a nyugatnémetországi választások előtt nyilvánosságra hozta a párt újonnan kidolgozott külpolitikai programmját, amely világosan tükrözi, hogy a német- kérdés békés rendezésére irányuló azon javaslatok, amelyeket a Szovjetunió kormánya augusztus 15-i jegyzékében felsoralt, mély és kitörölhetetlen benyomást tettek a nyugatnémetországi választók tömegére. , Nyilvánvaló, hogy a szociáldemokrata párt váratlanul közzétett új külpolitikai program m jávai a jegyzék hatása alatt álló választók szavazatait igyekszik megszerezni. Eichler, Heine és Erler,' a szociáldemokrata párt vezetőségi tagjai péntek este Bonnban sajtóértekezleten közölték; A Német Szociáldemokrata Párt a nemzetközi helyzet alapos áttekintése után arra a meggyőződésre jutott, hogy Nyugat Németországnak semmiesetre sem szabad egyoldalú katonai, vagy politikai szövetségre lépnie a nyugati hatalmakkal, mert a szovjet kormány jegyzéke után egy ilyen lépés megakadályozná Németország újraegyesítését. A Német Szociáldemokrata Párt elnöksége a következő hat pontban foglalta össze azokat a rendszabályokat, amelyeket véleménye szerint minél előbb végre kell hajtani. Ezek: 1. négyhatalmi értekezlet összehívása a napirend előzetes megállapítása nélkül; 2. a négyhatalmi értekezleten döntsék el Németország jövendőbeli helyzetét és szerepét a nemzetközi porondon; 3. alakítsanak Kelet- és NyugatNémetország képviselőiből össznémet bizottságot (a szovjet jegyzék össznémet kormányt akar. itt pedig össznémet bizottság szerepel) egész Németországban végrehajtandó szabad választások előkészítésére; 4. az össznémet választásokból kikerülő nemzetgyűlés válasszon össznéifiet kormányt; 5. hívjanak össze békekonferenciát, amelyen az össznémet kormány képviselői is részt vesznek; 6. gondoskodjék a jelenlegi négy megszálló hatalom arról, hogy az újraegyesített Németországot felvegyék az ENSz-be. Adenauer Kielben mondott választási beszédében élesen elutasította a szociáldemokrata párt új külpolitikai programmját. , Tanácskozások az Egységért, Békéért és Szabadságért Harcoló Németek Szövetsége és az NDK kormánya között Mint az ADN sajtóiroda jelenti, Wirth volt birodalmi kancellárnak és Wilhelm Elfes, volt főpolgármesternek javaslatára augusztus 28-án Berlinben tanácskozások folytak az Egységért, Békéért és Szabadságért Harcoló Németek Szövetségének vezetősége, valamint Ottó' Grotewohl miniszterelnök és helyettesei között. A megbeszélések fő pontját az új helyzet képezte, amely a szovjet kormánynak a nyugati hatalmak, hoz intézett jegyzékével, valamint a Szovjetunió és az NDK kormányai közötti tárgyalásokkal kapcsolatban keletkezett. A megbeszélés rész. vevői azon egyhangú véleményüknek adtak kifejezést, hogy olyan helyzet keletkezett, amely kedvező a német állam békés egyesítésére és a Németországgal kötendő békeszerződés megkötésére. A Keleten és Nyugaton lakó németek legforróbb óhaja, hogy felújítsák Németország nemzeti állami egységét és hat hónapon belül összehívják a békeszerződés meg. kötése érdekében tartandó kon'feren. ciát Németország képviselőinek részvételével. Ezen alapul a kormányok és parlamentek fő feladata. Ottó Grotewohl miniszterelnök a tanácskozáson újból hangsúlyozta az NDK kormányának azt a készségét, hogy bármelyik pillanatban megkezdi a tárgyalásokat az össznémet kereskedelemnek évi egymilliárd márka összegig terjedő fejlesztéséről Az Egységért. Békéért és Szabadságért Harcoló Németek Szövet, sége és az NDK kormánytagjai kö zötti találkozó újból megerősítette, hogy a politikai nézetek különbözősége ellenére bármelyik pillanatban egyezményt lehet elérni a németek között a döntő politikai kérdésekben. Dr. Wirth és Wilhelm Elfes berlini tartózkodásuk alatt hosszas megbeszélést folytattak Szemjonov nagykövettel, a Szovjetunió németországi főbiztosával arról, hogy egész Németország szempontjából mily jelentőségűek azok a kérdések, amelyek összefüggnek a szovjet kormánynak a nyugati nagyhatalmakhoz intézett augusztus 15_i jegyzékével és a Szovjetunió és az NDK kormányai közöt létrejött moszkvai megegyezéssel. M. A. Mensíkovot nevezték kí a Szovjetunió indiai nagykövetévé A Laniel kormány megtorló hadjáratot indított a sztrájkban részt vett munkásság ellen A legújabb jelentések arról számol, nak be, hogy a Laniel-kormány nyílt támadóhadjáratot indított a sztrájkharcok során egységfrontba tömörült munkások ellen és hogy a munkásosztály mindenütt visszaverte a támadásokat. A kormány hivatalos jelentéseiből is kitűnik, hogy a rendőrség tudatosan provokálja a dolgozókat. A CGT helyi szervezeteinek vezetői mindenütt felhívták a dolgozókat, hogy nyugalmukkal válaszoljanak a provokációkra. Rouen városában két nap óta valósággal ostromállapot uralkodik. Pályaudvarát. vasútvonalait és középületeit fegyveres, rendőrök őrzik, annak ollenére. hogy a rouení és a sottevil!ei pályaudvarokon a vasutasok szombaton reggel munkába léptek. Angers is az ostromállapot képét mutatja. A vas- és fémipar, az építőipari üzemek, a textilgyárak, továbbá a ruházati ipar dolgozói, akik ismét sztrájkban állnak, nagygyűlést hirdettek. A gyűlésen tízezer főnyi tömeg jelent meg Ott voltak az összes szakszervezetek képviselői is. A nagygyűlés határozata értelmében küldöttség kereste fel a megyefőnököt és követelte az elbocsátott dolgozók visszavételét. A megyefőnök válaszképpen rohamrendőröket küldött a munkások ellen. A rendörök összetűzést provokáltak, amelynek so. rán sok sebesülés történt. Többek között megsebesült Angers egyik kommunista városi tanácsosa és az Angers melletti Trelaze polgármestere is A város utcáin rohamrendőrjárőrök cirkálnak és megtiltanak minden csoportosulást. A megyefőnök betiltott minden gyűlést és tüntetést,a megye területén. Pénteken reggel a Bessoneau textilműveket rohamrendőrök szállták meg. A rendőrség behatolt a drótgyárba is

; miközben a > megyefőnököt egymásután keresték fel a munkásküldöttségek és tiltakoztak a rendőrterror ellen. Angers város gázés villamossági műveinek dolgozói együttérzésük jeléül abbahagyták a munkát. Trelaze bányászai, akik már vissza akartak térni a tárnákba, a kormány megtorló intézkedései ellem tiltakozásuk jeléül tovább folytatják a sztrájkot. A Chaumont közelében folyó vasút„javító munkák dolgozói ellen is erőszakosan lépett fel a rendőrség A vasútvonalon ugyanis 200 algíri származású munkás sztrájkba lépett. A megyefőnök pénteken 220 rohamrendőrt küldött a sztrájkolok ellen, azzal a paranccsal, hogy kényszerítsék őket a munka felvételére. A rendőrök olyan brutálisan léptek fel. hogy sok munkást kórházba kellett szállítani. A vagónlakásokat, amelyekben a munkások holmijukat tartották, a rendőrök feldúlták, majd másfelé irányították. A megyefőnök pénteken reggel kiutasítási parancsot küldött az Orgesben dolgozó spanyol munkásoknak, mert beszüntették a munkát Strasbourgban 1500 építőmunkás sztrájkol. A rendőrség 8 sztrájkolót ér, a CGT helyi titkárát letartóztatta. A letartóztatottak szabadonbocsátása érdekében a sztrájkolók hatalmas tüntetést rendeztek. Anzin városka bányászai az elbocsátott dolgozók iránti szolidaritásuk jeléül egyöntetűen beszüntették a munkát. Fenainban a kormányhatóságok öt bányászt elbocsátottak, mire a bánya munkásai figyelmeztető sztrájkba léptek, hogy kivívják a megtorló intézkedések visszavonását. Az államosított Renault-művek XVIII. számú üzemének 500 dolgozója tiltakozó gyűlést tartott a megtorló intézkedések ellen, majd pénteken délután figyelmeztető sztrájkba kezdtek. A nemzetgyűlés elnöki hivatalához szombat reggelig 139 képviselő intézett levelet a nemzetgyűlés sürgős egybehívása érdekében. A levelek aláírói között 83 kommunista és 5Í szocialista képviselő szerepel. •« Ünnepi nagygyűlés Helsinkiben a Finn Kommunista Párt fennállásának 35. évfordulója alkalmából Harmincöt évvel ezelőtt, 1918. augusztus 29-én alakult meg a Finn Kommunista Párt. A nevezetes évforduló alkalmából a Finn Kommunista Párt helsinki és nylandy körzeti szervezte a helsinki munkásotthonban augusztus 28-án ünnepi nagygyűlést tartott. , A nagygyűlésen Ville Pessi, a Finn Kommunista Párt főtitkára mondott beszédet. Ville Pessi hangsúlyozta, hogy a Finn Kommunista Párt munkássága a marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen tanain alapul. A Finn Kommunista Párt — mondotta — minden nép életét érintő kérdésben a dolgozók érdekeiért harcolt és harcol. Ville Pessi kijelentette, hogy a dolgozók érdekeiért és jogaiért folyó harcban a párt és az egész népi, demokratikus mozgalom legi fontosabb feladata a győzelem kivívása a küszöbön áHó községi választásokon. Ville Pessi befejezésül hangsúlyozta: »A Finn Kommunista Párt évtizedeken keresztül a kemény harc iskoláját járta. E harcban nőtt .fel és acélozódott meg. A mi pártunk állandóan mélyíti marxista-leninista öntudatát, szüntelenül tanul a testvéri pártoktól és elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalataiból, fáradhatatlanul küzd a párt eszmei tisztaságáért, felszámolja a munkánkban meglévő gyöngeségeket és hiányosságokat, egyre erősebbé, öntudato. sabbá és egyre alkalmasabbá válik a munkásosztály és az egész dol. gozó lakosság jobb életéért és jogaiért, a békéért ós országunk függetlenségéért folyó harcra.« Átnyújtotta megbízólevelét a Szovjetunió koreai nagykövete A Koreai Központi Távirati Iroda közli, hogy Sz. P. Szuzdaljov, a Szovjetunió koreai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete augusztus 8-án átnyújtotta megbízólevelét Kim Du Bon-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése Elnöksége elnöké, nek., A megbízólevél átnyújtása után Sz. /P. Szuzdaljov és Kim Du Bon beszédet mondott. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Michai] Alexejevics Mensíkovot kinevezte a Szovjetunió indiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. A Szovjetunió Legfelsp Tanácsának Elnöksége felmentette Ivan Alexandrovics Benediktovot, a Szovjetunió indiai rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti funkciója alól és más munkával bízta meg. Adenauer terrorhadjárata ellenére Németország Kommuoista Pártja fokozza választási harcát Németország- Kommunista Pártja az elmúlt héten a szovjet kormány augusztus 15-i jegyzékének és a moszkvai szovjet-német megállapodásoknak ismertetését állította választási agitációjának középpontjába. A Kommunista Párt boahumi választási nagygyűlésén Fritz Rische képviselőjelölt, a párt diusburgi gyűlésén pedig Willi Agatz, a ruhrvidéki bányászok vezetője vázolta, hogy a javaslatok megvalósítása milyen hatalmas előnyöket hozna NyugatNémetország lakosságának is. A nyugatnémetországi választások közeledtével mindinkább erősödik a hatóságok és a zsoldjukban álló fasiszta »rendörgárdák« nyilt terrorja az Adenauer-kormány megdöntésére törekvő pártok, mindenekelőtt Németország Kommunista Pártja ellen. Biel-efeldben 400, ólmosbotokkal és késekkel felfegyverzett fasiszta megtámadta és szét akarta kergetni a Kommunista Párt választási gyűlésének részvevőit. A reakciós pártok mérhetetlen választási költségeit az amerikai imperialisták és a nyugatnémetországi nagytőkések bőségesen fedezik. / .