Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-26 / 234. szám, szombat

1953 szeptember 26 U J SZO 5 PÁR Í ÉL ET Harcos agitáció val a szövetkezetek megszilárdításáért Ä ^zuvjetuniô Kommunista Párt. jának története arra tanít minket, hogy az elért gazdasági sikerek ne szálljanak a fejünkbe és egy pilla, natra se feledkezzünk meg a kom. munista éberségről és az osztály, harcról. Szocialista építésünkben egyre nagyobb sikereket érünk el, üj gyárak, dtizzasztőgátok épülnek é£ egyre erősödnek szövetkezeteink. Az idén bő termés volt a mezőgazda Ságban, a tervezett hektárhozamo. kat túlszárnyalták és minden lehe. tőség megvan arra, hogy a szövet, kezetek gazdaságilag megszilárduljanak. Szép eredmények d értünk el a nagyüzem) gazdálkodás terén, de ennek ellenére mégis sikerült az osztályellenségnek néhán.v szövetke. zetben zavarokat előidézni. Nézzük csak meg mélyebben, hogy mi ennek az oka? Az. hogy a mezőgazdaságban dolgozó kommu. nistáknak a termelésben elért sikerek á fejükbe szálltak és azt hitték, hogy most már megy minden mint a karikacsapás ég elfeledkeztek a kommunista éberségről Az osztály ellenség kihasználta az alkalmat és alattomosan végezte felforgató aknamunkáját. Elkezdte például terjeszteni azt, hogy „hiába termeltek többet, nem lesz a szövetkezetnek abból semmi haszna, mert elvisz! ngyis az állam" „nem fizetik ki a muijka egysegekre tervezett pénzt és a gabonát". Ehhez hasonló bujtogató jelszavakkal az osztályellenség sok becsületes szövetkezet] meg tévesztett. Itt mutatkozik meg, hogy agitációs munkánk nem elég harcos és támadó. Nézzük csak meg, kik terjesztették ezeket a hí reket: a munkakerülők, lógósok és spekulánsok. Vegyünk csak egy pár példát. Nádszegen 36 naplopó Juhos Ferenccel az élén, szét akarta robbantani a szövetkezetet. Mikor a rr.urkaegységeket felülvizsgálták kiderült, hogy amig egyes becsUletes szövetkezeti tagoknak 600 munka, egységük van, a 36 naplopónak együttvéve csak 300 munkaegysége volt. Hogyan történhetett ez meg! Ügy. hogy a helyi pártszervezet szájtáti módon elfeledkezett az éberségről és csak akkor ébredt tudatára, hogy osztályharc folyik a faluban, amikor már az osztálýel. lenség megszervezte a tömeges kilépést a szövetkezetből. Hála a járási pártbizottság harnatós segítségének, a helyi pártszervezet leleplezte ezt, a mások munkájából é'ni akaró lógós társasából és hely. reál J t a rend a szőve; Kezeiben. Eb. bö^a példából is láthatjuk, hogy az osztályellenség milyen romboló mun. kát tud kifejtem na nem vagyunk elég éberek. Ezért szükséges, hogy népnevelőink és minden kommunista kíméletlenül leplezze it a szövet icezeti parasztok ölőtt az osztályéienség aljas szándékait. Népnevelőink törekedjenek arra, hogy az osz tályellenség .agitációja" ne tévesz. sze meg a becsületes dolgozókat Legjobban lehet hatni egyéni agitáclőval az emberekre Például a nép. nevelő beszél a szövetkezeti tagokkai és megkérdezi, kitől hallották hogy a ledolgozott munkaegységek után nem kapják meg a jutalmat. A feleletből mindjárt megtudhatja, — mint a nádszegi esetből is lát hatjuk, hogy a lógósok hirdetik ezt. A népnevelő mindjárt a helyszínen kipellengérezheti őket, „ezeknek hisztek, hisz egész évben nem dolgoztak le csak egy pár munka egységet ö persze nem kap semmit. mert világéletében spekuláns volt". " T* Az osztályellenség gyakran érvel azzal is, hogy pl. „hiába lesz gazdagabb a szövetkezet, úgysincs abból haszna a tagoknak" Népneve, lőlnk megsemmisítő csapást mérhet, nek a reakció ezen érvelésére is, mert több szöyetkezetben emelték a munkaegység értékét. Például a csúzi szövetkezet túlszárnyalta a tervezett hektárhozamokat és beadott terven felül 14 vagon árpát és 4 vagon rozsot és ezért összesen 36.066 koronát kaptak. Mivel a bevétel a tervezettnél nagyobb volt, emelték a munkaegységek értékét is és a tervezett 1.18 kg búza helyett 2 kg-ot, a 0.6 kg rozs helyett pedig 1 kg rozsot adnak. A tervezett 2.78 kg gabonaféle helyett 4 kg gabonát adnak. Pártunk és kormányunk a mező. gazdasági termékek begyűjtési árának felemeléséről szóló rendelete szintén hozzájárul a szövetkezetek megszilárdításához és a tagok jólétének emeléséhez. Például a szabino vi szövetkezetnek az új begyűjtési árak következtében 40.000 koronával emelkedett a jövedelme A mezőgazdaságban dolgozó népnevelők és kommunisták állandó meggyőző munkával nyerjék meg a kis. és középparasztokat a nagy. üzemi gazdálkodásra és az osztályharcok kiélezésével törekedjenek a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítására. Egy pillanatra sem szabad az osztályiliarcról megfeledkeznti, har cias és támadó agitációval idejében le kell leplezni a reakció alattomos munkáját. Balla József. A dunaszťrdahelyi traktorállomás dolgozói mindent elkövetnek a jövő évi gazdag termés biztosítása érdekében A. dunaszerdahelyi gép- és traktor állomás az őszi muinkák tervét szeptember 21 ig 117 százalékra végezte el s így a bratislavai kerület ben a második helyre került. Ez a gép és traktorállomás jól felkészült az öszi munkákra, az EFSz-kel 101 százalékra megkötötte a hozamszer ződést s így a bratislavai kerületben a szerződés megkötése szempontjából az első helyen áll, Kisebb hibákat is elkövetett azonban a tervnek a trak toros brigádokra és egyénekre való szétírásánál. s a traktorosokat nem ismertették meg az őszi munkaterv vei idejében Ezt a, hiányt azonban pótolták, s ez megnyilvánult slz őszi munkák tervének teljesítésében, különösen az egyes traktorosbrigádok nál. Sökal Lajos traktorosbrigádja a napi feladatokat átlag 110 százlékra teljesiti. Molnár József traktorosbri gádjának naponta 30.4 hektárt kel lene megművelnie, ehelyett 38—40 hektárt művel meg Az ősz, munkaterv teljesítésében a dunaszerdahelyi traktorosoknak nagy segítséget nyuj tanak az agregátok, amelyekből ed dig a gép és traktorállomás 75-öt állított össze ebből 35 vetőagregát A terv szerint a dunaszerdahelyi já rásban az ősziek 90—95 százalékát kereszt é

s szűksorosan vetik el. A csécsénypatonyi traktorosok Csertik Józspf vezetésével az idei őszi munkák folyamán nagy gondot fordítanak a mezei munkák minőségére Csertik József trakt^rosbrigádja felajánlotta, hogy a Nagy OKtóberi Szocialista Forradalom 36 év. fordulójának tiszteletére az öszi munkákat öt napal a tervezett határidő előtt elvégzik. Az ősziek 90 százalékát szűksorosan vetik el. a talajt 90 százalékra elöhántós ekével szántják fel és hektáronként 15 liter ijzemanvagot takarítanak meg. A hanv^i CsLSz-tagok -ékítik az egvséges földműves szövetkezetet A hanvai dolgozók azért szervez, tek 1952 ben III. típusú ^Sz t. mert a határban a gépeket nagyon jól ki lehet használni. Azonban már a kezdet kezdetén olyan hibába estek a szövetkezet tagjai, amit még a mai napig sem tudtak kiküszöbölni. Ugyanis a szarvasmarhákat és az igavonőállatokat nem összpontosították, pedig erre a célra felhasználhatták volna a kulákok nagy férőhelyes istállóit és segíthettek volna a bajon. Hanván a mai napig is a tagoknál van a marhaállomány és az etetés annyira leköti őket, hogy a mezei munkába még a leg. nagyobb dologidőben is nagy késéssel járnak. A tervszerű összpontosítást nem hajtották végre, így a szövetkezeti tagok a közös takar,, mányból etetik a háztáji gazdálkodásukban használt marhaállományukat is, ami a szövetkezetnek semmi esetre sincs hasznára. Elégedetlenséget szül ez a faluban és akiknek marhaállományuk nincs, azt tartják, hogy őnekik se fontos hamarabb munkába menni, mint azoknak, akiknek marhaállományuk van. Pedig a hordási és a cséplési munkáknál nagy szükség lett volna a szövetkezeti tagok igyekezetére^ a kapásnövények is megkívánták volna a többszöri kapálást. De mert a fenti Okok miatt a szövetkezeti tagok elhanyagolták a munkát, a gyom annyira elszaporodott, hogy nagy kárt tett a kapásnövényekben. A hanvai dolgozók tudhatnák, hogy ez a munkaegységek értékének csökkentéséhez vezet. A szö vetkezeti tagság nem várhat az évvégi zárszámadáskor nagy jutal. mat, ha a munkát nem szervezik meg helyesen és ha a szövetkezeti tagokat nem győzik meg arról, hogy a nagy dologidőben minden perc drága. A vezetőség észrevette már a hibákat és igyekszik is kiküszöbölni őket. Két nagy istállót építenek, aho] az összpontosított állatállomány elfér. A hanvai ifjúság észrevette a szövetkezetben felmerülő hibákat és azzal sietett segítségére, hogy naponként bekapcsolódott a mezei munkába. Augusztus végén 200 mázsa termést csépeltek ki Asztalos Márton vezetésével, sőt Héti Gé. za csoportja is kicsépelt 100 mázsát annak ellenére, hogy üzemzavar miatt 2V

2 órát állott a gép. A hanvai fiatalok ezzel is megmutatták, hogy ki akarják venni a részüket a termelő munkából, hogy a reakció alattomos munkájára tet. tekkel válaszoljanak. Ezzel nagy csapást mértek azokra, akik a hanvai szövetkezet gabonakeresztjeit még az öszi esőzések idején is a mezőben szerették volna látni. Agonás János, Osgyán. A tőrei szövetkezet jól felkészült az őszi munkákra A tőrei EFSz irodájában késő éjtszakáig ég a villany A munkacsoportok vezetői, az elnök és az agroriómus a szövetkezeti tagok napi munkáját értékelik és azon tanácskoznak, hogyan küszöböljék ki a hibákat. amelyek a növénytermelésben és állattenyésztésben előfordultak. Másnap reggel a munkacsoportok ve. zetöi a munka kezdete előtt úgy szervezik meg a csoportokat, hogy az előfordult hibák ne ismétlődjenek. A szövetkezet gazdálkodása ezzel még jobban megerősödik A nyári munkák elvégzése után a szövetkezeti tagok gondosan felké. szültek az őszi munkákra ia. Nagy gondot fordítottak arra, hogy tervüket az EFSz és a traktoros brigádközpont tervével összhangba hozzák. Gondot fordítottak a tervek pontos szétírására és kiegészítésére. Az őszi munkák eddigi eredményei bizonyítják, hogy a tőrei szövetkezeti tagok helyesen végzik feladataikat. Négy nap alatt előkészítették a talajt. 56 hektáron keresztsorosan elvetették a búzáit, amelyből 26 hektáron vetőmagot termelnek a jövő évre. Idejé. ben elvetették 15 hektáron az őszi árpát, 18 hektáron a repcét és 18 hektáron az öszi lóherét. A zselízi állami gazdaság dolgozói már 100 hektáron vetették el az őszi l>ú*:át is A zselízi állami gazdaság dolgozói az idei őszi munkák alatt fokozott figyelmet fordítanak az agrotechnikai intézkedések és határidők betartására. Hogy az őszi munkákat idejében és jól elvégezhessék, tizenkét hármas vetőagregátot és négy műtrágyaszóró agregátot állítottak össze. A zselízi állami gazdaságokon az agregátokat teljes mértékben kihasználják és ezért az ősziek vetése sokkal gyorsabban halad, mint a mult évben. 103 hektár öszi repcét, 71 hektár öszi árpát, 100 hektár rozsot keresztsorosan és idejében elvetettek. A búzát eddig 100 hektáron keresztsorosan elvetették. Az őszieket legkésőbb október 20-ig elvetik, miközben 1220 hektáron keresztés szűksorosan végzik a vetést. A vetőmaggal együtt a műtrágyát te szétszórják, s ebben nagv segítséget nyújt nekik a kétládás vetőgépekböl összeállított húsz agregát. Az ősziek vetésében a legjobb eredményeket Baka Gyula, a csajáki gazdaság traktorosa érte el. lett mondani: „Lecsukatom" És ment mindjárt minden a muga rendjén. Azonban valami forrt a falu mélyén Forrt egyre mig csak ki nem robbant Történt a pártszervezet taggyűlésén Az elnöke aki máskülönben a mi becses elnökünk sógora, beszámolt az elért eredményekről és utána vitára ösztönözte a tagokat Egyideig mindenki csak fülelt. Még moccanni sem mertek nehogy a szék megreccsenjen — Mi ez a nagy némaság? — kérdezte ismételten a párt elnöke, a mi becse

s szövetkezeti elnökünk sógora. Egyideig semmi. Aztán mégis megmozdult valaki. — Há, én megmondom! — ugrott fel Mihók Antal, az öreg nagybajúszú kondás. — Ehun ni! Mi van ide irva? — mutatott egy agyongyürt újság soraira és a pártelnök orra elé tolta. Az elnök fennhangon böngészni kezdte „Falun, az EFSz-ekben meg kell szüntetni a vezetők basáskodását diktatúráját és a legszélesebb demokráciát kell biztosítani a tagoknak" A teremben mozgás támadt Az elnöknek gyöngyözött a homloka és vérvörös arccal bambán bámult a villanyfénybe — Hát ez itt a baj! — csattant az öreg hangja. — Emiatt a nagy némaság. mert nálunk ez nincs így! Bizony a mi szövetkezeti elnökünk azt sem tudta, hogyan került haza Már nem látta, nem hallotta, hogyan ugráHaj, fel helyükről az emberek, hogyan kiabáltak s rázták az öklüketCsak az újság, a megsárgult újság táncolt gúnyosan a'szeme előtt és valahol mélyen, a köd mögött egy pillanatra felrémlett: „Ezt kellett volna becsukatni!" A gyűlés után megmozdult a falu Az elnök két napig bepólyázott fejjel járt le és föl az udvarán nehogy a

r a maradék is elpárologjon, ami még megmaradt neki. A falu meg nevetett. kacagott és ismét megeredt az emberek nyelve. Bújt. reszketett az elnök, mert azt hitte midenki rajta nevet mindenki neki mutat fügét. Végül is• hogy a becsületén esett csorbát kiköszörülje ismét bement a járásra, hogy megkeresse azt az esőköpenyes instruktort. De nem találta. Szerencsére azonban éppen akkor lépett lei a szomszéd szobából a kisbajúszú bürgerlis amikor lefelé indult. Neki adta elő panaszát A kisbajúszú most nem nevetett, ujjai idegesen táncoltak az asztalon, ádámcsutkája Je s föl ugrált. Csak nehezen szólalt meg. — Nem ajánlom hogy másnak is elmondja vanaszát Sógora bizonyára nem jelenti az esetet Ha. meg más tenné majd valahogy (elsimítjuk De addig is jól jegyezze meg a néppel ugyan szigorúan, de okosan kell bánni! Ha azonban valami mégsem menne vagy ha valamibe nem akar belemenni a nép akkor csak mondja nyugodtan azt hogy ,felsőbb utasítás" és menni fog Érti? — Értem — Nahát akkor csak ikosan!' — mondta nyomatékkal és most már mindkét kezét nyújtotta búcsúzáskor Kö esett le az elnök szívéről és megint magasra tartott tejjel ment végig a falun. Az emberek ismét összesúgtak.. • Azóta sok minden . történt. Elsősorban is az, hogy az elnök maga köré gyűjtötte a „falu okosait" azokat a gazdákat, akiknek a módjuk is meg volt az okosságukhoz és megtárgyalta velük a teendőket. Különösen a gazdálkodás terén szorult tanácsaikra. Lévén ö világéletében pék. nem értett a „kenyér termeléséhez", csak sütéséhez és evéséhez Ezek közül is inkább a másodikhoz értett jobban, mert különben nem hagyta volna el olyan könnyen' isi mesterségét a pékséget De semmihez sem értve mindegy volt, hol dolgozik Vállalkozó ember lévén, ezért lett a szövetkezet elnöke is. Azután, hogy maga köré Tjyüjtötte a „falu okosait" és hogy sikerült őket minde

n komolyabb nehézség nélkül beléptetni a szövetkezetbe . egymás után kapto tőlük a bölcs tanácsokat intelmeket — Nem kell csak egyszer kapálni. — magáévá tete. — Jobb lesz ha a szénái lábon hagyjuk megszáradni — megszívlelte. — Próbáljuk a napraforgót sűrűn hagyni Több tányér több szem' — elhitte. S jöttek, jöttek garmadával n bölcsebbnél bölcsebb javaslatok Hőst már senki sem jpanaszkodhav rá, hogy diktátor, hogy basáskodik. Vajszívű, a világ legjobb szövetkezeti elnöke lett. Nem kiabált, nem dühöngött a i

cételkedökre, az akadékoskodókra se. Mért hát ilyenek most akadtak. Sőt köztük olyanok, is. akik a iárásra i

s bemerészkedtek, hogy elmondják panaszukat, kételyeiket, de ott mindig a kisbajúszú biirgerlishez küldték őket, ő meg mindent megmagyarázott nekik Ha sánta volt a szó és nem áltak kötélnek, „felsőbb utasításra" hivatkozott és a kerületre küldte őket Oda azonban már senki sem ment. Se pénzük, se idejük nem volt arra hogy a kerületre utazgassanak. így hát lemondóan legyintettek a kezükkel ..Minek szerezzek magamnak ellenséget" — mondogatták és hagyták hadd menjen minden a maga útján Az elnök • meg mosolygott Mosolygott és édesdeden szótárta a' karjait: — Felsőbb utasítás! így jutottak el az idei emlékezetes aratásig Az elnök m°st sem akart egyedül dönteni Összehívta hát az „okosakat". — Emberek — mondta. — Tudjátok, hogy minduntalan esik: Éppen ezért okosan és ügyesen kell rhegszerveznünk az aratást mert.. — itt megakadt a mondókájában és hirtelen má

s nem jutván az es ébe ezt mondta — mert különben megázunk. Az „okosak" megértően bólintottak és szétmentek hogy rendelkezzenek. Ettől kezdve reggelente az egész falu az eget kezdte kémlelni És eső valóban jött. Aztán elment. A faluban meg tovább bámulták az eget és addig bámulták mig ismét eső lett A járásra pedig egymásután érkeztek szebbnél-szebb jelentések Az aratási megkezdtük ." .Az aratás folyik .." ,Az aratás gyors ütemben folyik .. ." „Az aratási befejeztük . " Rájuk se hederítettek mig csak nem jött a beszolgáltatás napja Ekkor aztán minden kiderült. Váratlanul autó állt meg a szövetkezet irodája előtt Hárman is lőttek. Köztük a kisbajúszú aki most, most az egyszer nem mosolygott. — Elvtársak a kerületből — mutatta be a két idegent Az elnök menten megéltette .Ellenőrzés!" Először csak beszélgettek Aztán tárgyaltak végül az elnök már a fejét fogta. Ekkor a két idegen elment. A kisbajúszú szolgakészen ugrott hogy elvezesse őket, de azok leintették. Csak órák múlva jöttek vissza 'Bejárták az egész falut és megnézték a határt. Kérdezősködtek beszéltek, vitatkoztak az emberekkel. Közben néhány ember összegyűlt az iroda előtt. Valaki bekukkantott a nyitott ablakon és meglátta az elnök összerogyott alakját — No ez sem viszi már sokáig. -3 jegyezte meg egy hang — Megint beleesett a kovászba = vágta rá valaki s az udvaron kuncogás támadt. Aztán nevetéstől tuldo• kolva eg

v mélyen dörgő hang megjegyezte — De most már aligha kapaszkodik ki, men túl sok volt az „élesztő