Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-08 / 192. szám, szombat

1953 augusztus 8 ÚJ SZ0 \ 3 Zverjevnek, a Szovjetunió pénzügyminiszterének beszéde az 1958. évi állami költségvetésről Augusztus 5-én a nagy Kreml-pa. lotában megnyílt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának 5. ülésszaka. A képviselők elhatározták, hogy a Szovjetunió állami költségvetéséről szóló beszámolót, amelyet Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere adott elő, mindkét kamarának, a Nemzetiségi Tanácsnak és a Szövetségi Tanácsnak közös gyűlésén hallgatják meg. Zverjev elvtárs pénz. ügymlfíiszter beszámolóját teljes egészében közöljük: Képviselő elvtársak! A Szovjet, unió 1953. évi állami költségvetésének fő, feladata, hogy biztosítsa a szükséges eszközéket a nemzetgazdaság fejlesztése nagy programmjának teljesítésére és a nép anyagi és kulturális színvonala további emelésére, amint ezt erre az évre a szovjet kormány a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongreszszusának történelmi irányelvei alapján megállapította. A Szovjetunió ötödik ötéves terve teljesítésének két és fél éves eredményei világosan új, nagyjelentőségű sikerekről tanúskodnak, amelye, ket az ipar, a mezőgazdaság, közlekedés fejlesztésében, a nép anyagi jólétének, az egészségügynek és kultúrájának további felvirágoztatá. sában ért él a szovjet nép. A nemzetgazdaság valamennyi ágazatának fejlődése a munkatér melékenység emelése és a termelési önköltségek csökkentése az ország nemzeti jövedelmének jelentős emelkedését biztosították. Ez lehetővé tette azt, hogy tovább emelkedjék a lakosság életszínvonala, valamint lehetővé tette, hogy ez év április elsejétől ismét csökkentek a tömegszükségleti árucikkek árai és ezáltal emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme. Az 1951.es és 1952-es évek alatt, valamint 1953 első felében jelentősen megnövekedett a kiskeres kedelmi áruforgalom. A nemzetgazdaság és kultúra felvirágzása az 1952-es években, valamint az 1953-as év első felében ar ról tanúskodik, hogy a Szovjetunió fejlesztése ötödik ötéves tervében az 1951—1955-ös évekre kitűzött feladatokat sikeresen teljesíti. Mindezek a sikerek a munkásosztály és kolhozparasztság felbontha tatlan szövetségének eredményei, valamint országunk nemzetei megszi lárduló barátságának, az egész szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége állandó megszilárdulásának, a Szovjetunió Kommunista Pártja politikája következetes megvalósításának eredményei. A nemzetgazdaság fejlődése országunkban megteremtette az előfeltételeket a Szovjetunió állami költségvetésének sikeres teljesítésé, re. A számítások szerint, amelyeket a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztettek jóváhagyás végett, a Szovjetunió állami költségvetését a következőképpen teljesítették: 1951ben ,a bevétel 470.3 milliárd rubel volt, a kiadás 443 milliárd rubel és 1952-ben a bevétel 497.7 milliárd rubel és a kiadás 460.2 milliárd rubel volt. A költségvetési bevételek az 1951-es évi kiadásokat 27.3 milliárd rubellel haladták meg és 1952ben 37.5 milliárd rubellel. Ezt a kiadások feletti bevételfelesleget a nemzetgazdaságba befektetett hitelinvesztíciók lényeges kibővítése biztosította és hozzájárult a pénzforgalom további megszilárdításához az országban. A költségvetési eszközökből pénzelték az új gyárak, üzemek, gépés traktorállomások, kulturális népnevelő intézmények és lakóházak építésének nagy programmját, csökkentették a tömegszükségleti árucikkek kiskereskedelmi árait és jelentős összegeket fordítottunk a népnevelő és egészségügyi intézmények fenntartására. A nemzetgazdaságra, valamint a lakosság kulturális és életszükségleteire fordított költségvetési kiadások 1952-ben 301.6 milliárd rubelt tettek ki a háború előtti 1940-es év 99 milliárd rubeljével szemben, vagyis több mint háromszorosukra emelkedtek. A termelés kibővítésében és az áruforgalom fokozásában jelentős szerepe volt a hitelrendszernek, amelynek segítségével nagy pénzösszegeket fordítottak az állami tervek alapján a nemzetgazdaságnak nyújtott hitel céljaira. A Szovjetunió Állami Bankja által a gazdaságnak nyújtott hitelek teljes összege az 1952-es év végén 203 milliárd rubel volt és 3.7-szer magasabb volt az 1940-es háború élőt. ti évben nyújtott hitelek összegénél. A nemzetgazdaság terve és a költségvetés sikeres teljesítése arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió szo* eialista közgazdasága további hatalmas fejlesztésének szilárd útján, a nép anyagi, és kulturális életszínvonala rendszeres emelésének útján halad. A Szovjetunió 1958. évi állami költségvetése Képviselő elvtársak! Az ötödik ötéves terv népünk előtt a békés építőmunka és a kommunizmus építése új sikereinek nagy perspek tíváit nyitotta meg. A szovjet nép teljesíti a gazdasági és kulturális felépítés óriási programmját. 1953ban az ötödik ötéves terv alapján a lakosság anyagi jólétének és kulturális színvonalának további emelését tűzi ki, a szocialista termelés valamennyi ágazatának növelését a haladó szovjet tudomány és technika új vívmányainak bevezetése alapján. A költségvetésben visszatükröződnek a kormánynak olyan nagyjelentőségű intézkedései. mint az állami kiskereskedelmi közszükségleti árucikkek árainak idei csökkentése, amely az egyik legnagyobb árcsökkentés volt a háború utáni években, valamint ezen árucikkek termelésének jelentős kibővítése. Visszatükröződnek a költségvetésben a mezőgazdaság gyors fejlesztésének biztosítására, a mezőgazdasági termékek termelésének fokozására tett intézkedések a lakosság élelmi szerekkel és ipari nyersanyagokkal való ellátása érdekében. Visszatükröződnek azok az intézkedések, amelyeket a kormány annak érdekében tett, hogy fokozza a kolhozok és kolhozparasztok gazdasági érdekeltségét. Visszatükröződik továbbá a parasztok adókötelezettségének csökkentése, a lakosság által jegyzett államkölcsön összegének több mint felével való csökkentése. A Szovjetunió 1953. évi állami költségvetése biztosítja a szükséges anyagi eszközöket a nagyszabású építkezési beruházásoknak, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a művelődés, a tudomány, az egészségügy és a szociális biztosítás további fejlesztésének fedezésére. A Szovjetunió Minisztertanácsa a Szovjetunió 1953. évi költségvetését jóváhagyás végett a következőkben terjeszti elő: bevétel 543.3 milliárd rubel, kiadás 530.5 milliárd rubel, tehát a bevétel 12.8 milliárd rubel, lel haladja meg a kiadást. A Szovjetunió 1953. évi állami költségvetése rászán: 43.2 milliárd rubelt az élelmiszerek és ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árainak csökkentésére 1953. április 1-től kezdve, ami által a lakosság egy évre számítva több mint 46 milliárd rubelt nyer. i A mezőgazdaság és a begyűjtés teráh foganatosított intézkedésekre az 1953_as évben a saját eszközökön kívül, a költségvetésből 39.9 milliárd rubelt fordítanák. Ebből az összegből az idén nagy összegeket fordítunk az állattenyésztési termelés, a zöldségtermelés további fejlesztésére, a gép- és traktorállo miások, valamint, a szovhozok nagyszámú új traktorral, kombájnnal és egyéb legújabb gépekkel való ellátására, ami biztosítja a szocialista mezőgazdaság új fejlődését, a magas hozamokat és a gazdasági állatok hasznosságának emelkedését. A pótkiadások néhány mezőgaz. dasági intézkedés megvalósítására az idei költségvetésben 13.6 milliárd rubelt tesznek ki. Az állami költségvetés számaiban visszatükröződik a pártnak és kormánynak állandó gondoskodása a nép jólétéről, anyagi és kulturális életszínvonalának rendszeres emeléséről. Erről tanúskodik a népművelésre, az egészségügyre, a szociális biztosításra fordított költségvetési kiadások növekedése. Ezekre a célokra a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetése 129.8 milliárd rubelt fordít. Az 1952.es évvel szemben ezek a kiadások 7 milliárd rubellel nővekednek, vagyis 5.7 százalékkal. Az 1953-as költségvetésben a szociális és kulturális ellátásra megállapított eszközök teljes összegéből az iskola és népnevelés költségeire 62.1 milliárd rubelt, az egészségügyre és testnevelésre 24.8 milliárd rubelt, a szociális biztosításra, valamint az állami családi pótlékok kifizetésére 42.9 milliárd rubelt fordítanak. A szovjet kormány a költségvetésben nagy összegeket szánt a népművelésre. Az iskolaügyre és népnevelésre fordított kiadások lehetővé teszik az alap-, a hétéves és középiskolákra fordított költségek további fokozását, valamint a szak. iskolák, főiskolák, tudományos kutató intézetek és egyéb művelődési intézmények pénzellátásának fokozását. Az általános műveltséget nyújtó iskolákra fordított kiadások 22.4 milliárd rubel összegben vannak megállapítva. Emellett a költségvetés gondol azokra a kormányintézkedésekre, amelyekkel az ötéves terv végéig befejeződik a hétéves művelődésről az általános középiskolai művelődésre való átmenet a fővárosokban, a közvetlenül a köztársaság igazgatása alá eső városokban, a körzeti, kerületi és legnagyobb ipari központokban. A tanulók szá. ma az alap-, hétéves és középiskoIákban 1953-ban 900.000-rel növekedik, emellett a középiskolák (10 éves iskolák) végzett tanulóinak száma már 1953-ban az 1950-ben végzett tanulók száma kétszeresére emelkedik. A főiskolai hallgatók száma 1953.ban 1,527.000-re emelHogyan használták fel a költségvetési összegeket? A Szovjetunió 1953. évi állami költségvetésének kiadásai az 1952es évvel szemben 70.3 milliárd ru bellel, tehát 15.3 százalékkal emelkednek. A Szovjetunió 1953. évi állami költség-vetésének anyagi . eszközei böl a nemzetgazdaságra 192.5 milliárd rubelt, szociális és 'kulturális intézkedésekre 129.8 milliárd rubelt. a védelemre 110.2 milliárd rubelt és az állami igazgatás szervei, re 14.3 milliárd rubelt fordít. Ezekből a számokból látható, hogy a költségvetési kiadások jelentős részét a nemzetgazdaság pén zelésére. valamint a, szociális és kulturális szükségletekre szánták, ami csak a szocialista rendszerben lehet séges, amelynek célja az egész társadalom állandóéin növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. A nemzetgazdaságra fordított költségvetési kiadások 1953-ban a mult évvel szemben 13.7 milliárd rubellel növekednek, vagyis 7.7 százalékkal. A nemzetgazdaság fejlesztésére fordított összegekből, amelyeket a költségvetésből az idén fordítanak a nemzetgazdaság' fejlesztésére az ipari vállalatok saját eszközein kívül. 82.6 milliárd rubelt fordítanak az ipar. elsősorban a nehézipar pénzellátására, amely a nemzetgazdaság valamennyi ágaza ta állandó növekedésének alapja. Ezen összegek jelentős részét ipari vállalatok építésére használják fel, az ipar új, tökéletes gépekkel és gé. pezetekkel való felszerelésére. A költségvetésben nagy összegeket fordítanak a lakosság számára szükségleti árucikkeket t rmelő ipar további lényeges fejlesztésére. kedik és a szakiskolák tanulóinak száma 1,548.000-re. Az 1953. évi költségvetésben visz szatükröződik az egészségügyi intézményekre fordított kiadások emelése az egészségügyi intézmények hálózatának és fenntartási alapjainak kibővítésével kapcsolatban. A lakosságnak nyújtott egészségügyi szolgálat további megjaví. tására a kórházak, poliklinikák és egyéb egészségügyi intézmények jobb ellátására, fehérneművel és gazdasági leltárral való berendezésére a költségvetés kiegészítő juttatásokat állapít meg 136S millió rubel összegben, ebből a betegeknek nyújtott élelmiszerjuttatás emelésére 526 millió rubelt, a gyógyszerekre fordított kiadások emelésére 221 millió rubelt, kiegészítő fehérnemű bevásárlására a kórházak számára 277, millió rubelt, orvosi és gazda sági leltár vásárlására 240 millió rubelt, és az egészségügyi intézmé. nyek általános javításaira mintegy 100 millió rubelt. A kormány feladatul tűzte ki a lakosság lakáskörülményeinek további megjavítását és ezért az 1953. as költségvetésben az állami lakásépítés méreteit a mult évvel szemben több mint 25 százalékkal emeli. A minisztériumok átszervezésével és a Szovjetunió Minisztertanácsának egyéb intézkedéseivel kapcso latban, amelyek az államigazgatási szervek költségeinek csökkentésére irányulnak, az 1953. évi költségve. tésben az államgépezet fenntartá sára fordított kiadások az 1952-es évi költségvetési kiadásokkal szem.' ben 6.5 milliárd rubellel csökken' tek. Meg kell mondanunk, hogy az államigazgatásra fordított kiadások további csökkentésének lehetőségei még távolról sincsenek kimerítve. Még állandóan jelentős a túlméretezettség a begyűjtési, eladási, élelmezési és más egyéb szervezetek igaz. gatási gépezetében. A minisztériumoknak és pénzügyi szerveknek mélyebben kell behatolniők az igazgatási apparátus szervezési munkájába, törekedniök kell az apparátus munkájának racionálisabb megszer. vezésére, a felesleges láncszemek ki. küszöbölésére és a. fenntartás költ. ségeinek csökkentésére is. A Szovjetunió következetes békepolitikát és a nemzetek közötti együttműködés politikáját folytatva megteszi a szükséges lépéseket hazánk békéjének biztosítására, tekintettel a béke ellenségei új agreszsziójának veszélyére. A védelemre fordított kiadásokat a Szovjetunió állami költségvetése az 1953-as évre 110.2 milliárd rubel, ben állapítja meg, ami biztosítja derék fegyveres erőink további tö. kéletesítését és a Szovjetunió védelmi képességének még nagyobb megszilárdítását. Költségvetési bevételek A nemzetgazdasági tervben és az 1953. évi költségvetésben kitűzött gazdasági és kulturális felépítés nagyméretű programmjának megvalósítását teljesen biztosítják azok a hatalmas pénzeszközök, amelyek a költségvetésben bevételként szerepelnek. A Szovjetunió 1953. évi állami költségvetése az 1952-es évvel szemben a szocialista gazdaságból folyó bevételek további fokozását állapítja meg, a lakosságtól befolyó fizetések egyidejű csökkentése mellett. Az állami és szövetkezeti vállalatok és szervezetek költségvetési bevételei között a forgalmi adó 240.4 milliárd összegben és a nye. reségből való levonások 80.6 milliárd rubelben vannak tervezve. A szocialista gazdaságból származó bevételek növekedése az ipari és mezőgazdasági termelés további fokozásának, az áruforgalom kibővítésének, " az önköltségek csökkentésének és a termelés rentabilitása fokozásának eredménye. Leginkább azok a költségvetési bevételek emel. kednek, amelyek az állami vállalatok és szervezetek nyereségéből, ebből a fontos bevételi forrásból származnak. A nyereségből való átutalások 1953-ban 22.2 milliárd rubellel növekednek, vagyis 37.9 százalékkal. Az állami vállalatok és szeryezetek nyereségének teljes össze ge emellett eléri a 111.5 milliárd ru beit. Ahhoz, hogy az 1953. évi költségvetési bevételek sikeresen befolyjanak. szükséges, hogy a gazdasági szervezetek vezetői nagyobb figyel, met szenteljenek az állam iránti pénzügyi kötelezettségeik idejében való és tökéletes teljesítésének. Szükséges, hogy minden egyes vállalat feltétlenül teljesítse a kiváló minőségű termékek termelésének. terveit a megállapított árufajtákban, a termelési önköltségek csökkentésének feladatait, hogy min. den téren megszilárdítsa a chozrascsotot és szigorúan betartsa a gaz daságosságot az anyagok és a pénzeszközök felhasználásában. A lakosság által jegyzett államkölcsönökböl folyó bevételek az 1953. évi költségvetésben 19.6 milliárd rubellel csökkennek az előző évvel szemben és a terv szerint 16.7 milliárd rubelnyi összeget kell elérniök, Ebben az évben a lakosságnak azokért az obligációkért, amelyeket a nyereségi vagy amortizáló sorsolásban kihúztak, 9.8 milliárd rubelt vagyis majdnem 3 milliárddal többet fizetnek ki, mint tavaly. A dolgozók jólétének további növekedésével kapcsolatban várható, hogy 1953-ban a lakosság betétei 10 milliárd rubellel emelkednek. A takarékpénztárakban levő megtaka. rítások teljes összege az 1953-as év végéig több mint 36 milliárd rubelt ér el, vagyis majdnem ötször akkora lesz, mint a háború előtt. Az 1953. évi költségvetés a la. kosságtól befolyó államadók összegét 46.1 milliárd rubel összegben állapítja meg. A mezőgazdasági adó A költségvetési javaslattal egyidejűleg a kormány a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjeszti megtárgyalás végett a mezőgazdasági adóról szóló új törvényjavaslatot. Ezt az adót a kolhozparasztoktól és a többi mezőgazdaságban dolgozó lakosoktól fogják beszedni. Az új törvénytervezet ezen adó jelentős csökkentését állapítja meg. Az 1953. évi adó teljes összegét 4137 millió rubellel, vagyis 43 százalékkal csökkentik és a jövő 1954.es évben az adót több mint háromötödével csökkentik az 1952-es évvel szem. ben. Ezt az adóleSzállitást azért javasolják, mért az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árainak többszörös leszállítása alapján jelentős árleszállításra kerül .sor a kolhozpiacon és ezért az egyes mezőgazdaságai növények jövedelmezőségére eddig érvényes normák nem felelnek meg a változott áraknak. Az új törvényjavaslat lényeges változásokat állapit meg a mező. gazdasági adóknak a lakosokra való kirovása módjában. Eddig ezen adó kirovásánál tekintetbe vették a kolhozparasztok és egyéb falusi lakosság minden egyes mezőgazdasági növényfajtából származó bevételét — a kertekből, szőlőkből, állatokból, méhészetből, selyemhernyótenyészetből és egyéb mezőgazdasági bevételi forrásokból eredő bevételét. Mindez jelentősen komplikálja a bevételek összeírását és az adó kivetését, kedvezőtlen befolyása van a mezőgazdaság további fejlődésére és felesleges kiadásokat okoz a mezőgazdasági adó szakaszán dolgozó pénzügyi dolgozók apparátusának fenntartá. sában. Az új törvényjavaslat a kolhozparasztok és egyéb mezőgazdaságban dolgozó lakosok megadóztatását szilárd adótételek alapján állapítja meg minden egyes századnyi hektár után tekintet nékül arra, hogy milyen mezőgazdasági növényekkel vannak beültetve azok a földrészek, amelyek a kolhozparaszt személyes használatában vannak. Nem fogják külön számítani a kolhozparasztok és a többi falusi lakosság személyes tulajdonában lévő kertészetből szőlészetből és állat, tenyésztésből származó bevételeket. A mezőgazdasági adó előírásának ez a módja hozzájárul azon gazdasági állatok számának emeléséhez, amelyek a kolhozparasztok személyes tulajdonában vannak és a háztáji gazdaságok olyan mezőgazdasági növények termelésére való jobb felhasználásához, amelyek az ő számukra és az állam számára is értékesebbek és előnyösebbek. Amint már mondottuk, a mező. gazdasági adót szilárd adótarifa alapján fogják beszedni. Az adótételeket 1 század hektár után az egyes kerületek, területek és köztársaságok számára, amelyek nem oszlanak területekre, a következőképpen állapítják meg (rubelben): OSzSzSzK 3—14, 3, 5 középarányban, Ukrán SzSzK keleti terület 5—12, 8, 5 középarányban, nyugati terület 2—6, 4 középarányban, Bjelorussz SzSzK keleti területek 3—9, 6 középarányban, nyugati területek 2—5, 3 középarányban, Üzbék SzSzK az öntözött területeken 22, az öntözetlen területeken 8, a Kazach SzSzK 4—13, 8 középarányban, a Grúz SzSzK 4—25, 13 középarányban, az Azerbejdzsán SzSzK 6—18, 12 középarányban, a Litván SzSzK 3, a Moldavai SzSzK balparti járások 8, jobbparti 4, a Lett SzSzK 4, a Kirgiz SzSzK 4—13, 9 középarányban, a Tadzsikisztáni SzSzK öntözött területek 22, öntözetlen területek 8, az Örmény SzSzK 13, Turkmén SzSzK öntözött területek 20, öntözetlen 8, Észt SzSzK 4, a Karéliai Finn SzSzK 5. A törvényjavaslat jogot ad azon Szövetségi Köztársaságok Minisztertanácsainak, amelyek nem oszlanak területekre, hogy az adótételeket differenciálják a kerület és terület egyes autonóm köztársasá. gaira, felfelé v*agy lefelé — a feltüntetett arányban a gazdasági vi. szonyok szerint. A törvényjavaslat ezenkívül fel. jogosítja a Szövetségi Köztársaságok minisztertanácsait, amelyek nem oszlanak területekre és az autonóm köztársaságok minisztertanácsait, a dolgozók kerületi és területi tanácsainak végrehajtó bizottságait. hogv az áHagos adótételekből kiindulva — állapítsák meg az adótételeket az egyes falvak számára is gazdasági viszonyaik szerint. Azzal kapcsolatban, hogy vannak olyan kolhozparasztok is, akiknek most nincs személyes tulajdonukban tehén, az új törvényjavaslat meg. állapítja, hogv ezen kolhozparasz. tok számára az 1953-as évi adóból 50%-os engedményt és az 1954-es adóból 30»/o-os engedményt nyújtsanak a meghatározott adóösszegből, hogy ezen idő alatt beszerezzenek maguknak tehenet. A törvényjavaslat megállapítja, hogy teljesen mentesítve legyenek az adótól a kolhozparasztok és önállóan gazdálkodó parasztok, még. pedig a férfiak 60 éven felül és a