Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-06 / 190. szám, csütörtök

1953 augusztus 1

2 U J SZO 3 Á zovíet kormány fegyzékeí az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz a kíiSiigyminiszterek konferenciádnak összehívásáról Július 15-én a Szovjetunió washingtoni, londoni és párizsi nagykövetségeinek átadták az USA, Nagy. Britannia és Franciaország kormá nyainak az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterei konferenciájának összehívására vonatkozó jegyzékeit. Augusztus 4-én a Szovjetunió külügyminisztériuma az USA, NagyBritannia és Franciaország moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válaszát tartalmazó jegyzékeket küldött. Az USA kormánya 1953 július 15-i jegyzékének szövege és a szovjet kormány 1953 augusztus

1 4-i válaszjegyzékének szövege: Az TJSA kormányának 1958 július 15-1 jegyzéke: Az államtitkár, tiszteletének kife jezését küldi a Szovjetunió ügyvi vöjének és kéri öt, hogy kormányának a következőket jelentse: A nemzetközi helyzet fejlődése és a nemrégen lejátszódott események Kelet-Németországban és Berlinben, megerősítették azt az általános óhajtást, hogy a békét megszilárdítsák és csökkentsék az alapvető szabadságjogoknak megfelelő úton a fennálló feszültséget. Az USA kormánya elismeri azt a tényt, hogy a tartós békét egyedül akkor lehet véglegesen biztosítani, ha megoldódik néhány alapvető probléma, mint az ellenőrző leszerelés, azonban szívesen megoldaná azokat a problémákat is, amelyek a közeljövőben megoldhatók. A né. met és osztrák szerződések megkötése, ami jelentősen késedelmes kedik, lényeges része az európai békés rendezés kérdésének, amelyet az USA kormánya fontos hozzájá rulásnak tekint a béke ügyéhez.) A német békeszerződést kizárólag a szabad és reprezentatív össz-' német kormány részvételével lehet kidolgozni, amelynek szabad lehetősége van ilyen szerződés megtárgyalására^ Az ilyen kormányt egye. dül szabad választások álapján lehet megteremteni. Azok a feltételek, amelyek mellett ilyen kormányt meg lehet alakítani és amelyek mellett ennek teljesen szabad cselekvési lehetősége lesz. olyan problémák, amelyeket a kö zeljövöben meg lehet oldani, ha minden félben meglesz hozzá a jóakarat. Világos az is, hogy nem lehet igazi előrehaladást elérni az európai feszültség általános enyhítésében addig, míg ez a probléma megoldatlan marad. Az USA kormánya a szovjet kormányhoz intézett jegyzékeiben, amelyek közül a legutolsó az 19?2. szeptember 23-án kelt jegyzék volt, amelyre még nem érkezett válasz, konstruktív javaslatokat terjesztett elő, amelyek teljesen kifejezésre jutottak a Német Szövetségi Par. lament ez év július 10-i határoza tában. Ezek a javaslatok arra irányulnak. hogy eleget tegyenek a német nemzet egyhangú óhajának, a szabadság feltételeivel való egyesítésnek. Tekintettel arra, hogy Németország egyesítésének kérdése mé?j^ halaszthatatlanabbá vált a nemré gen lejátszódott események követ, keztében, az USA kormánya el van szánva, új erőfeszítéseket tenni, hogy vége legyen annak az abnor mális helyzetnek, amelyben a német nép élni kénytelen. A német szövetségi kormánnyal és a berlini német hivatalokkal való megbeszélések után ezért elhatározta, hogy a szovjet kormánynak javasolja Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei konferenciájának összehívását. Ez a korlátozott ideig tartó kon. j ferencia körülbelül szeptember vé , gén kezdődhetne olyan helyen. ; amelyben kölcsönösen megállapodnánk. A konferencián a következő kérdéseket kellene megtárgyalni: 1. A szaljad választások megszervezését a Szövetségi Köztársaságban. Németország keleti övezetében, valamint Berlinben. Ez megköveteli azt, hogy más kérdéseken kívül megtárgyalják azokat a kérdéseket, amelyek a lakóhely szabad megválasztására, a politikai pártok szabad cselekvési jogára, a sajtósza badságra, és az összes németek alapvető szabadságjogaira vonatkoznak a választások előtt, a választások folyamán és a választások után. 2. A szabad össznémet kormány megalapításának feltételeit, amely szabadon intézkedhetne bel- és külügyekben. Ezek azok a lényeges lépések. amelyeknek meg kell előz niök a szovjet kormánnyal a német békeszerződés kérdésében tartandó konferenciát, amely szerződés macában véve fontos részét képezi az általános békés rendezésnek. Az USA kormánya szintén azon a nézeten van, hogy ezen az első konferencián végre egyezmény' kellene elérni az osztľákS szerződés kérdésében. A szovjet kormány 1953 augusztus 4-i, jegyzéke. .Július 15-én a szovjet kormánynak átadták az USA kormányának iegyzékét és ezzel egyidejűleg Anglia és Franciaország kormányainak jegyzékét is, amelyekből kitűnik, hogy az USA, Anglia és Francia ország külügyminisztereinek júliusi •vashingtoni konferenciáján elhatározták a három nagyhatalom és a Szovjetunió külügyminiszterei • konferenciájának összehívását. Emellett a jegyzékek a három miniszter által javasolt tárgyalási programmot is tartalmazzák, valamint az USA. Anglia. Franciaország és a Szov. jetunió külügyminiszterei konferenciája összehívásának idejét. A fentiekből az következik, hogy az USA, Anglia és Franciaország külügyminiszterei a nemzetközi szokásokkal ellentétben előzetes 'zsgá-lat alá vették a négy nagy hatalom külügyminiszterei konferenciájának kérdéseit mégpedig a Szovjetunió képviseletének részvétele nélkül. Az ilyen eljárás nem nevezhető nermálisnak. Ezenkívül ez az eljárás ellentétben áll a külügyminiszterek konferenciájáról szóló érvénytíen lévő egyezmények, kel. Ezenkívül a három külügyminiszter előzetes megegyezésének ne „aatív hatása lehet a n égj- nagyhatalom külügyminiszterei konferenciájának egész lefolyására. Ez a következmény elkerülhetetlenül következik abból, hogy e konferencia három részt vevője előre külön egyezményeket kötött anélkül, hogy megkísérelték volna — amint már azelőtt nem .egyszer megtették — szabadon,

v ilyfen vagy amolyan rész. kötelezettségekkel — ^.z akut nemzetközi problémák korlátozatlan megtárgyalását. A jelenlegi nemzetközi körűimé nyek között a nagyhatalmak konferenciájának nagy jelentősége van a vitás nemzetközi kérdések megoldására. Éppen most, amikor a békeszerető államok törekvései lehetővé tették a koreai háború megszüntetését és a fegyverszünet megkötését, megvolnának a kedvező feltételek arra. hogy a nemzetközi helyzetben levő feszültség enyhüljön. E feladat sike. res megoldása természetesen az ösz. szes nagy és kis békeszerető álla mok törekvéseitől függ. A béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért való felelősség azonban elsősorban az öt nagyhatalmon — az Amerikai Egyesült Államokon, Anglián. Franciaországon, a Szovjetunión és a Kínai Népköztársaságon nyugszik, amint ez az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányából kö••ítkezik. E körülmény megkerülése nem állna a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésének és megszilárdításánál? érdekében. Ezzel szemben valamilyen különös jelentősé get tulajdonítani az olyan események, nek mint a június 17-i barlini fa. siszta kaland volt. ami a külföldi bérencek és gonosztevő elemek munkája volt, annyit jelent, hogy illúziókba merülni és elfordítani a fi gyeimet a valóban, fontos és a nem zetközi kapcsolatok enyhítésére pozitív jelentőségű tényektől. Az említett körülményekre való tekintettel a szovjet kormány amellett. foglal állást, hogy a külügy, miniszterek értekezletén tárgyalják yieg azokat az intézkedéséket, amelyek hozzájárulnának a nemzetköz; kapcsolatokban fennálló feszültség általános enyhüléséhez, beleértve a fegyverkezés csökkentését és idegen államok területén való idegen hadi támaszpontok betiltását. Ezenkívül nem kellene kizárni ama kérdés megtárgyalásának lehetősé g'ét, milyen legyen az értekezlet ösz. szatétele, amely a nemzetközi kapcsolatok egyes problémáit megtárgyalja. Az említett kérdések felülvizsgálásának szükségét nemcsak az európai helyzet diktálja. Ismeretes, hogy az ázsiai országok helyzete j komoly időszerű problémáikkal ! együtt szintén leköti a nemzetközi | körök figyelmét. Ebből ered az is, hogy a nemzetközi kapcsolatokban fennálló feszültség enyhítésére teendő intézkedések megtárgyalásában szükséges a Kínai Népköztársaság részvétele. A nagy kínai • nép. amely egységesebb és tömörebb, mint bármikor is eddig a Kínai Népköztársaságban, most jogosan követe' li, hogy adják vissza összes törvényes jogait az összes nemzetközi ügyekben. E kérdés haladéktalan megoldás^ '•omolyságár'ak fe! nem becsülése szintén nem állna a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekében. Az USA július 15-i jegyzékével kapcsolatban a szovjet kormány beleegyezését fejezi ki, hogy a miniszterek értekezletén vizsgálják felül a német kérdést. A július 15-i amerikai jegyzékben, valamint a Viárom külügyminiszter washingtoni értekezletéről kiadott kommünikében a német kérdés igazi felülvizsgálása helyett a valóságban az egész ügyet ama javaslat megismétlésére redukálják, amit a mult év szeptember 23-án kelt amerikai jegyzék tartalmazott, amely nem vette tekintet, be az alapvető német problémák megoldásának szükségét. Amint ismeretes, a német nép érdekében elsősorban az olyan kérdések megoldása áll, mint amilyen Németország nemzeti egyesítésének megvalósítása és a békeszerződés megkötése. Ezen alapvető német kérdéseknek azonban éppen ilyen megoldását kerüli el az ez év július 35-én kelt amerikai jegyzék, amely az 1952 szeptember 23-án kelt jegyzékre hivatkozik, mely szintén figyelmen kívül hagyta ezen alapvető kérdések megoldásának szükségét. Az USA kormányának július 15-én kelt jegyzéke ezen alapvető német kérdések megoldását az össznémet választásokra tett javaslattal cseréli fel és viszont maguknak a választásoknak kérdését a mult. év szeptember 23-án kelt amerikai jegyzékben idegen államok képviselőiből alakítandó úgynevezett sem. leges bizottság kinevezésére tett javaslattal cseréli fel, mely bizottság ezen választások megvalósítására való „feltételek" kialakításának megfigyelésére alakulna. Az emiialapján, az oroszországi proletáriátys foradalmi harcának és az egész nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalatainak általánosítása alapján. Hatalmas tudományos felfedezés volt V I. Leninnek az a lángeszű következtetése, hogy a szocializ mus győzelme lehetséges elöször né hány, söt akár egy, magában álló kapitalista országban is, Lenin az ímperiálizmuskorbeli kapitalizmus egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődésének általa felfedett törvé nye alapján jutott erre a következ tetésre. # Lenin hatalmas hozzájárulása a marxista elmélet továbbfejlesztésé héz az a zseniális következtetése is. hogy • nem a parlamentáris demo kratikus köztársaság, hanem a szovjetköztársaság a proletariátus diktatúrájának legjobb politikai formája. Ennek a tételnek, amelyet Lenin a történelmi jelentőségű áp rilisi t.éíisekben fogalmazott meg, óriás szerepe volt az 1917 es Ok tóberi Szocialista Forradalom gyö zelmének biztosításában, a szovjet hatalom megteremtésében és megszilárdításában. Pártunk a leninizmushoz való hü ségévej győzte és győzi le ellensé geit. A marxi lenini elmélettől ve zérrlve kivívta a szocialista fórra da'om győzelmét és létrehozta a vi lág első szocialista államát. Amikor vezető párt lett. kidolgozta, s az óta következetesen folytatja az egész nép érdekeit tükröző, tudományosan megalapozott politikáját, amely figyelembe veszi a társadalom anya gi élete fejlődésének szükségleteit, győzelemről győzelmere vezeti Országunkat. J. V Sztálin, Lenin ügyének nagy folytatója általánosította or szágunk szocialista építésének gaz dag tapasztalatait és a mai nemzet közi. felszabadító mozgalom tapasz talatait. s az űj történelmi feltéte leknek megfelelően, alkotó szellem ben továbbfejlesztette s marxi íle nini tanítást és számos kérdésbe? új tételekkel gazdagította a fórra dalmi elméletet. A kommunista párt különös gon dot fordít kádereink, az összes kommunisták marxista leninista ne velésére. mert a párt a "kommunis ták ideológiai fejlődésében látja a kommunizmusért vívott harc újabb sikereinek zálogát. A párt azt tanítja, hogy a mar xi-lenini elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvésre. Ezért kell határozottan végetvetni a marxi lenini elmélet betürágó. dogmát' /kus tanulmányozásának. A párt elítéli mind a dogmatizmust, mind a betürágást, azaz a forradalmi el mélet formalista felfogását. Elitéli a szűklátókörű prakticizmust, azaz a forradalmi elmélet lebecsülését, elitéli, ha nem értenek ahhoz, ho gyan , kell összekapcsolni a minden napi gyakorlati tevékenységet a párt nagy történelrtii feladataival. Megköveteli a kommunistáktól, hogy megértsék a marxizmus-leni nizmus alkotó jellegét, s ne egyes formulákat és idézeteket tanuljanak meg. hanem Mat'x-Engels-Le.ninSztálin mindent legyőző. világot átalakító tanításának lényegét sa játítsák el. A Szovjetunió Kommunista Párt ja az egyetlen párt országunkban, s osztatlanul vezeti a szovjet társadalmat. A kommunista párt vezetése döntő feltétele a szovjet rend szüárdságának és rendithetet lenségének, népünk összes sikerei nek. Ez arra kötelezi a pártszerve zeteket és minden egyes kommunis tát, hogy határozottan" feltárják és megszüntessék a hiányosságokat a kommunizmus építésének minden területén, minden módon fejlesszék a bírálatot és az önbírálatot, har coljanak az önelégültség és a ha nyagság ellen, sose feledkezzenek el a kapitalista környezetről, fo kozzák a párttagok és valamennyi dolgozó forradalmi éberségét, s úgy őrizzék a párt egységét, mint a szemük világát. A kommunista párt legszentebb j kötelességének tekinti a pártveze 'és Lenin kidolgozta elveinek és a oártélet lenini szabályainak szigorú ictartását. s (»bben » szel'emben neveli kádereit! minden gyes kom munistát. A kollektív vezetés — a pártvezetés legfőbb elve. A szemé lyi kultusz ellentmond ennek az elvnek, összeegyeztethetetlen vele, és idegen a marxizmus leninizmus szellemétől- Erélyesen meg kel! szüntetni a propagandamunka gya korlatában a személyiség történei mi szerepének helytelen, nemmai xista megvilágítását. szem előtt tartva, hogy a személyi kultusz a párt szerepének, a párt vezető köz pontjának lebecsülésére, a párttag ság és a szovjet nép alkotó aktivi tásának csökkenésére vezet. A sze mélyi kultusznak nincs semmi köze a vezető szervek és vezető egyéni ségek irányító tevékenysége nagy jelentőségének marx -ta leninista felfogásához. . A párt abból indul ki, hogy csakis a kollektív tapasztalat, a marxi-lenini elmélet tudományos alapjára és a vezető káderek széleskörű kezdeményezésére támasz kodó központi bizottság kollektív bölcsesége biztosítja a párt és az ország helyes vezetését, a párt so rainak megingathatatlan egységé! és összeforrottságát, a kommuniz mus sikeres építését országunkban. II. Pártunk ereje és legyőzhetetlen sége a. néppel való elszakíthatatlan kapcsolatában rejlik. A kommunista párt a dolgozóknak a kapitalista elnyomás alóli felszabadításáért vívott hősi harca első napjaitól kezdve fáradhatatlanul szélesítette és szilárdította kapcsolatait a dol gozó tömegekkel. A kommunista párt' egész tevé kenységét a népbe, a dolgozók for radalmi energiájába vetett mélysé get hit hatja át. Leninnek és a ve le egy nézetet vallóknak hatalma.érdeme, hogy szétzúzzák a. marxiz m őstől idegen dogmákat és národ nyik szellemű előítéleteket a törté nelmet állítólag formáló .hősökről" valamint a »passzív tömegről*. A kommunista párt három for idalom viharán , keresztül vezette ej országunk munkásosztályát, or szágunk dolgozóit < .kapitalizmus megdöntéséhez, és a . világ első szo cialista államának, a dolgozók ál tamának megteremtéséhez. E harc folyamán pártunk szétzúzta az ösz szer. népellenes pártokat — a men •evlkeket, az eszereket. a?, anar -histákat. amelyek arra töreked tek. hogy fenntartsák és megszilár dítsák a kapitalista rendszert: a párt szétzúzta a megvetésre méltó kapitulánsok a trockisták a zinovjevisták és a forradalom többi sztrájktörőinek minden kísérletét, amelyek arra irányultak, hogy a nártot letérítsék a lenini útról. Acélos. harcedzett párt nélkül, olyan párt nélkül, amely a mun kásosztály és az összes dolgozók bizalmát élvezi, lehetetlen lett vol na a szocialista forradalom gyözel m

e 1917 októberében. 'ehetetlen lett volna a győzelem az intervenció sok s a fehérgárdisták fölött. lehetetlen lett volna a szocialista társadalom felépítése országunkban. Lenin- mindig nagyra értékelte a marxista párt cselekvő, vezető és iráiíyító szerepét, a forradalmi for dulat f anyagi feltételeit felismerő és a leghaladóbb osztály, a mun kásosztály élén járó pártét, amely képes mozgósítani és megszervezni a dolgozó tömegek forradalmi ener. giáját. ,Korunk esze, becsülete és lelkiismerete« — ezekkel az ihle tett szavakkai jellemezte Lenin pártunkat 1917 forradalmi napjai ban. A Nagy Októberi Szocalista Forradalomnak a párt bölcs vezetésé vei kivívott győzelme eredménye képpen, országunk munkásosztálya dolgozói megragadták a hatalmat és saját országuk gazdáivá váltai? A kommunista párt. miijt a nép létérdekeit kifejező és védelmez/' vezető párt történelmi alkotómun 'vára ;elkesítette a legszélesebb tö negeket. Lenin gyakran hangsúlyozta liogv a szovjet állam ereje a töme gek öntudatosságában rejlik. Lenii arra szólított fel, hogy minden módon Fejlesszük a dolgozók kez deménvezését és aktivitását Csal* az gy;;••/ és az tartja meg a hatal mat mutatott, rá Lenin — aki hisz a népben, aki az eleven népi alkotás forrásából merít. Országunk munkásosztálya és dolgozói a. szovjethatalom első nap jajtól kezdve a fiatal szovjet állam éüítésének minden területén tehetséges szervezőket hoztak felszínre soraikból, a munkában önfeláldo zást, a nehézségek legyőzésében soha nem látott szívósságot, az el lenség szétzúzásában rettenthetet lenséget és hősiességet tanúsítottak. A történelem sohasem felejti el a szovjet 'nép nagy hőstetteit a kül földi intervenció és a polgárháború éveiben. Hála a kommunista párt bölcs politikájának, a szovjet nép törté fielmileg rövid idö alatt hatalmas szocialista átalakításokat valósított meg, országunkat gazdaságilag elmaradt országból élenjáró és erős szocialista hatalommá alakította át. A szocializmus felépítésének lenini programmját, a kommunista p'árt terveit megvalósítva, a szovjet nép élenjáró szocialista ipart alkotott a mezőgazdaságot szociálist alapo. kon átszervezte, felépitettr a szo cialista társadalmat. Az ország szocialista iparosításának és a me zögazdaság - kollektivizálásának sikerei alapján országunkban örökre felszámoltuk a munkanélküliséget és a dolgozó tömegek nyomorát, biztosítottuk a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának szaka datlan emelkedését. A szovjet társadalmi és állarend legyőzhetetlen ereje, a párt, a kor mány, a szovjet nép megingat.hatat lan egysége ragyogóan nyilvánult meg a Nagy Honvédő Háború ke mény megpróbáltatásokkal tele éveiben. A hős szovjet nép és a dicső Szovjet Hadsereg. a kommunista párt vezetésével hatalmas, világtörténelmi jelentőségű győzelmet vívott ki a Honvédő Háborúban, megvédte hazánk becsületét, szabadságát és függetlenségét, megmentette Európa és Ázsia né. peit a fasiszta rabszolgaság rémétől. Pártunknak a Honvédő Háború napjaiban . betöltött lelkesítő és szervező szerepét jellemezve, Sztálin ezt mondotta: