Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-05 / 189. szám, szerda

4 UISZ0 1953 augusztus 5 A marxista dialektikus módszer — M. M. Rosentai- könyve Hazánkban éppúgy, mint a szom­szédos népi demokráciákban, mind több azoknak a száma, akik elmé­lyülnek a materialista filozófiában. Ez helyes, söt szükséges, mert ahogy Sztálin elvtárs tanította: a gyakorlat maga vakká lesz, ha út­jait nem világosítja meg a forra­dalmi elmélet. Az elmélet alapos és részletes elsajátítására tehát gya korlati munkánk sikere érdekében rendkívül nagy szükség vem. A marxijanus négy klasszikusá­nak: Marxnak, Engelsnek, Lenin nek és Sztálinnak müvei mellett napjainkban egyre több olyan cikk, brosúra vagy könyv lát napvilágot, amely a marxizmus valamely fon­tos kérdésével behatóbban foglal­kozik. Ezek a sajtótermékek Marx. Engels, Lenin és Sztálin müvei mellett nagy segítségünkre vannak abban, hogy minél jobban elsajá­títsuk és magunkévá tegyük a for­radalmi elméletet, pártunk világ­nézetét, a dialektikus és történelmi materializmust. A marxista filozófiával foglalko­zó müvek között jelentős helyet foglal el M. M. Rosentalnak a Szikra kiadásában nemrég megje lent „A marxista dialektikus mód szer" című tudományos munkája Ez a mü részletesen elemzi a dia­lektikus és történelmi materializ mus tételeit és nyomon követi e té telek alkalmazását a marxista-le ninista pártok gyakorlati politiká jában. A könyv 350 oldalán Rosentalnak bőven nyilt lehetősége arra, hogy alaposan belenyúljon a marxista materialista filozófia magyarázatába, öt fejezetre osztott könyvében egyes fontos kérdéseket részletesen elemez. Az első fejezetből mégis merjük a marxista dialektikát, mint a megismerés egyetlen tudo­mányos módszerét. A második fe jezetben a természeti és társadalmi jelenségek egyetemes és kölcsönös összefüggése válik világossá elöt tünk. A harmadik fejezet bemutat­ja a mozgást és a fejlődést a ter mészetben és a társadalomban. A negyedik fejezet megmagyarázza, hogy a fejlődés mennyiségi válto­zások átmente gyökeres minőségi változásokba. Az ötödik fejezet a fejlődést, mint az elelntétek har­cát tárgyalja. Az egyes fejezeteken belül egyes kérdések részletes ismertetését kap junk. Az első fejezeten belül például a marxista dialektika történelmi előzményeivel, valamint a marxista dialektikus módszer és a hegeli idealista idalektika közötti ellen­téttel ismerkedünk meg. A többi fejezetben több fontos filozófiai kérdésre kapunk érthető és kielé gítö magyarázatot. A harmadili fejezetből példáu' megtudjuk, hogy a proletariátus pártjának gyakorlati tevékenysége szempontjából milyen jelentősége van a régi minőségből az új minőség be való átmenet törvényének, an nak a törvénynek, amely szerint a mennyiségi felhalmozódás ugrás szérű változáson megy keresztül és magasabb minőségi állapotot ér el Vagyis, amint Rosentai írja: „A mennyiségi változások bizonyos fo­kon minőségi változásokká alakul nak át." A tudományos gondosággal meg írt könyv befejező része azt tár­gyalja, hogy a marxista dialektí kus módszernek milyen jelentősége van a proletariátus pártjának gya korlati tevékenységében. „A mar­xisták-leninisták számára — írja Rosentai az említett fejezetben — elsőrendű fontos kérdés a dialekti kának éppúgy, mint az egész for­radalmi elméletnek jelentősége ... A marxisták nem az emberi gon dotkodás játékának élvezetéért fog lalkoznak az elmélettel, hanem azért, mert az elméletből útmuta­tást akarnak nyerni arra, hogy mi ként, milyen úton és módon ala kítsák át gyakorlatilag a társa­dalmi életet." Az elméletre tehát — mint már mondottuk — gyakorlati 4 /munkánk sikere érdekében van szükség. Ez a könyv, ha feltételezi is a dialek tikus materializmus alapfogalmai nak ismeretét, sokat nyújt az el­méletnek, a marxista materialista filozófiának elsajátításához és nagy hasznát vehetik azok is, akik a marxizmussal, mint tudománnyal még csak most kezdenek foglal kőzni. \ Balázs Béla Dal a 1 á irániján Napnyugta van, csendes, nyári este. eFlhö, nem bodrozza az ég­kárpit hátát, szellő sem fúj a vén Kriván felől, béke és nyugalom üli meg a tátraalji Jájat. Liptó Mik lós, ez a nappal zajosan forgalmas kisváros éjszakára készül. Esti sé tára indulok ón is, s kifelé, a me­zők felé tartok. A városka végén hatalmas épület zárja el a kertes­háizak sorát, a nemrégen emelt elemi iskola pompás épülete. Csendesség van itt is: pihennek a tanévi zsivalyhoz szokott fehér fa lak, szunnyadnak a tintafoltos pa dok. Alig érek azonban az új is­kola bejárata elé, váratlanul dai zendül fel benn, a falak mögött: énekbe kezd egy leányka, könnyed, játszi dalba, rá kórusban több gyermekhang felel s csengö-zengö énekhangok szállnak szét a nap nyugtai tájon. Mi ez? Magyar arató dal — szlovák is­kolában ? Jól hallok ? A dalt egy új dal követi és ezt egy harmadik. Csupa kedves, rég nem hallott, ismert magyar ének... Meg kell tudnom, kik vannak odabent! Benyitok az épületbe s elindulok a dal irányában. Pár perc múlva ott áUok az egyik terem nyitott ajtajástin. Benn, az emelvényen pi ros nyakkendős pionírkislányok áll nak kettős sorban s énekelnek. Pio nírnótákat, aratódalokat, induló­kat s hallgatókat. Mint a búzaka lász, melyet lenget a szél, kart kar­ba öltve jobbra-balra hajladoznak, ütemesen ringatva testüket a dal ritmus szerint. Állok az ajtóban és behúnyom a szemem. Befelé fordi tom tekintetemet, s látom a halvá nyúló múltban évtizedek távolsá gából a Sebeskörös partját... a bihari hegyeket. Nagyvárad ut­cáit Igen, ott szülőföldemen hal lottam utoljára ezt a régi, édes bús éneket, mely úgy ömlik a le ánykák szájából, mint a hegyipa. tak kristálytiszta vize a Tátra-or mok alatt... A dall száll, hömpö lyög. ütíngésévei betölti a termet és mikor elhangzik, a szívemben zeng tovább .. A dalt tánc követi: kettősök és körtánc, aztán ismét ének. Nem íavarom őket, állok csend desen s nézem a lánykákat, akik lelkesen, élénken énekelnek tovább, úgy. ahogy — talán éppen mostan — a Balaton partján üdülő szlová kiai dolgozók éneklik hazánk szlo vák népdalait. A műsor végén tudom meg, hogy csallóközi iskolásokat látott tíz napig vendégül a szlovák nemzeti iskola. Ma van a búcsúest: ezért a zenés, táncos „programm"... Aztán va csora következik, üveglapos, tisz ta asztalkákon párolgó főzelék s jókora adag sült. A gyerekek jó ízűen esznek. Arcuk piros, bőrük lesült s tanítónőjük. Molnárné Nagy Erzsébet szerint ezt a szép színt itt, Liptóban szerezték. — Gyalog és autóbusszal jártuk be ezt remek tájat — mondja, Megcsodáltuk a deményfalvi csepp köbarlangot, voltunk Okolicsnón s fürüdtünk a liptójánosj kénes úszó dában. Nagyszerűen teltek a nap jaink, • csak az a kár, hogy az idő nagyon gyorsan repült. — É s Hybbén nem voltak? — kérdeztem. — Hybbén ? — csodálkozik el a kedvesen mosolygó asszony. — Mi ért mentünk volna el oda? — Mert a hy'obei templomban alussza örök álmát az első magyar lírikus és törökverő hős: Balassa Bálint... Sajnos, többször tapasz taltam, hogy a Liptóba érkező ki ránduiókat nem figyelmeztetik elő re a kultúrintézmények, hogy ke­ressék fel ezt a közeli községet s ha mást nem, legalább egy - csokor mezei virágot helyezzenek el a vi rágénekek költőjének nyughelyére — Kár, nagy kár —- szomorodik el Molnárné — de remélem, jövő re. ha erre járunk, pótolhatjuk ezt a kegyelet-teljes cselekedetet. A gyerekek mégegyszer rázendí tcnek egy szép, régi nótára. És én búcsúzkodom. Daluk elkísér a nyár: éjszakába s hangjuk tovább rezeg a szívemben ... — Énekeljetek csak esallóköz csicsói kis-ányok. szóljon a nótá tok! A szívhez szóló dal mindenki hez szól. Hegy nem állja útját, fo­lyó nem gátolja s mindenki szíve sen hallgatja. L. dr. Kiss Ibolya -KULTURHÍREK Júliusban zajlott le Locarnoban a VII. Nemzetközi Filmverseny. A bemutatott filmek a nyugati film gyártás művészi kátyúját s a ha ladó filmművészet nagyszerű elő­retörését tükrözték. A bírálóbizott­ság a jutalmakat nem merte ki­osztani. Az igazságos döntés igen „kínos" lett volna számára. A film­verseny közönsége és a nemzetközi sajtó ugyanig teljes egyöntetűség­gel a Glinkáról szóló színes szov jet filmet találta a verseny leg­kiemelkedőbb alkotásának. Még a reakciós olasz sajtó is kénytelen elismerni, hogy a locarnoi filmver. sen erkölcsi győztese vitán felül Alekszandrov és Tissze filmje volt. A rövidfilmek között kiemelkedő siker egy magyar zenés film, az „Ecseri lakodalmas", Kalmár László rendezése. • A Táncmester.t, Lope de Vega klasszikus vígjátékát nagy sikerrel játsszák Budapesten a Szovjet Hadsereg Színházának filmen meg örökített előadásában. A Szovjet unióban 'eddig összesen tizenhat klasszikus előadást filmesítettek meg. A színdarabfilmek jelentősége elsősorban abban van. hogy egy­egy kitűnő színházi előadás min denhová eljuthat a hatalmas Szov jetországban és a határokon túl is De nagymértékben szolgálják f filmek, » színészutánpótlás nevele sét is. A szovjet szindarabfilmel' közül már Budapestre érkezett és­ősszel bemutatásra kerül a „Revi zor' 1 és Lavrenyov „Leszámolás".a. , Az Irodalom és Művészet dolgo zóí Ősszkínai Szövetségének kiadá sában új folyóirat jelent meg Kí­nában. Az „Iveny" (Lefordított Iro dalom) júliusi, első számában Mao Dun neves kínai író, a folyóirat fő szerkesztője, vezércikkében rámu tat: a lap fő feladata, hogy a kí­nai olvasókkal megismertesse a szovjet, valamint a népi demokra tikus országok irodalmát, a külföl di klasszikusokat és a kapitalista országok mai haladó íróinak alko tásait. Henny Portén, népszerű német filmszinésznő elhagyta nyugatné­metországi otthonát és a Német Demokratikus Köztársaságban tele pedett le. Az amerikai megszállási övezetben megjelenő Frankenpost című újság közölte ezzel kapcsolat ban a színésznő férjének, Dr. Erich von Kaufmann orvosnak nyilatko zatát, aki elmondotta, hogy felesé­ge az utóbbi években olyan lealázó művészi feladatokat kapott. hogy azok közül csupán egyetlen egyet várait el. Most a DEFA 3 éve? szerződést kötött vele és a kelet berlini dolgozók a legnagyobb sze retettel, megbecsüléssel fogadták Egy- kölni színésznő a Freies Volk című munkatársának kijelentette Henny Portén bátor asszony Megértette s nyugatnémet filmipai sédjét, nag\ és megbecsült névvé' rendelkezett és nevét íme a mérleg serpenyőjébe dobta". PARTÉLET Gondosan készüljünk lel a propagandisták nyári oktatására A besztercebányai kerületbe^ | számos pártszervezet szép eredmé nyeket ért el a pártoktatási év fo­lyamán. Ez elsősorban annak kö ; szönhetö, hogy ezekben a szerveze ; tekben fejlett és tapasztalt propa­gandisták voltak, akik a pártokta tási év következtes és alapos le folytatásával emelték ' a pártoktatá si évben tanuló párttagok és tag jelöltek ideológiai színvonalát. A ; marxizmus-leninizmus alapjainak j elsajátítása és elmélyítése a párt- • tagoknál és tagjelölteknél a párt oktatási év folyamán nagyban hoz zájárult az egész pártszervezet ide lógiai színvonalának emeléséhez, ami viszatükröződött a pártszerve zet politikai aktivitásának emelke désében. Az alappártszervezetekben a mult hónap folyamán lefolytak a IV. pártoktatási év zárókiértékelései, amelyeken az alapszervezetek egy­ben kiválogatták a propagandista kat a jövö pártoktatási évre úgy, ahogy azt feladatukká teszi a CsKP KB politikai titkárságának határo zata és a szervezési titkárság uta­sításai az 1953/54-es pártoktatási évről. A jövö pártoktatási év lefo lyása elsősorban attól fog függni hogy az alapszervezetek hogyan értékelték kritikailag a IV. párt oktatási évet és milyen tanulságo kat vontak le a fogyatékosságokból az ötödik pártoktatási évr e és mi lyen propagandistákat javasoltak A szervezetek kiértékelték azon pro pagandisták tevékenységét, akiktől elsősorban függött a pártoktatási év jó lefolyása, mert a propagan dista a párt eszmei harcosa, aki a szocialista ideológiát propagálja, a marxizmus-leninizmus eszméit nép szerüsíti, harcol a burzsoá ideoló gia csökevényei ellen, amelyek még mindig benne vannak az emberek gondolkozásában. Ezért, hogy a propagandista valóban eszmei har cossá váljék, szükséges, hogy éppen az ötödik pártoktatási évre kivá 'asztott propagandistákat a nyárt oktatás folyamán eszmeileg fel fegyverezzék. A CsKP KB politikai titkársága nak az 1953/54-es pártoktatási év bői szóló határozata és a, CsKP KB szervezési titkárságának az 1953/ ö4-es pártoktatási évvel kapcsola tos utasításai feladatunkká teszik, hogy a nyári időszak alatt minden feltételt megteremtsünk arra, hogy az 1953/54-es pártoktatási év magas eszmei színvonalú legyen. Ezeket az előfeltételeket a nyári oktatás folyamán kell megteremte ni, -amelyen számos propagandistát képzünk ki a pártoktatási év ala pos lefolytatásának érdekében Szükséges., hogy a járási pártbizott ságok e kérdésnek fokozott figyel met szenteljenek és biztosítsák a nyári oktatás helyes lefolytatását. Ezt az oktatást -nem első ízben végzik a járási bizottságok, hanem már néhány éve ezért szükséges, hogy elkerüljék azokat a hibákat, amelyek a múltban előfordultak. Például a mult nyári oktatásban a Selmecbányái és újbányái járási bi­zottság nem tudta biztosítani az i.nternátusos oktatás alapos lefoly­tatását. melyet Körmöcbányán tar tottak. úgyhogy erre az oktatásra még tíz propagandista sem jött el. Haspnló volt a helyzet Losoncon is. ahol az egész járásból 7 propagan dista jelent meg az oktatáson. A hiányosság azonban nemcsak abban rejlett, hogy nem gondoskodtak a propagandisták részvételéről, ha­nem abban is, hogy nem biztosí­tottak előadókat sem. Például Lo­soncon 7 elöádás közül kettőt hir­telen helyettes előadónak kellett megtartania. így aztán nem volt biztosítva az sem, hogy az elöadá. sok értékesek legyenek. Ezeket a hibákat el kell kerülnünk. A nyári szemináriumi oktatásban, amelyet néhány járási bizottság rendezett, számos még nagyobb hiányosság fordult elő. Például a körmöci já­rásban az oktatást a gyakorlatban nem valósították meg. mert a pro­pagandisták nem -jártak el rende­sen. így az egész nyári időszak alatt nem tudtak az oktatást be­fejezni, jóllehet, elhúzódott a tanfo­lyam egész október 15-ig, küldeté-. sét egyáltálán nem teljesítette. A CsKP KB szervezési titkárságának utasításai a járási bizottságoknak feladatává tették, hogy a propa­gandisták nyári oktatását ez év július 15-én megkezdjék. Nem mondhatjuk azt. hogy a járási bi­zottságok ezt a határidőt betartot­ták volna, főleg a nustyai járás­ban. A legjobb a helyzet a rima. szombati és losonci járásokban, ahol a propagandisták nyár; okta­tása már folyik. A propagandisták nyári oktatásában fontos kérdés, hogy a járási bizottságok biztosít­sák az oktatás pontos megkezdését és gondoskodjanak jó és magaskép. zettségü előadókról a járás legfej­letteb és legszakképzettebb lektorai közül. A propagandisták nyári ok­tatásának főleg azokat a propagan distákat kell felfegyvereznie, akik­nek erre a legnagyobb szükségük van, vagyis azokat a propagandis­tákat, akik még eddig nem vettek részt semilyen propagandista okta­táson, valamint az új propagandis­tákat is. A járási pártbizottságnak ezért pontos áttekintéssel kell bír­nia a propagandistákról, hogy azo­kat oszthassa be az oktatásra, akiknek erre szükségük van Az oktatáson főleg a minőséget kell szem előtt tartanunk, az oktatás eszmei tartalmát, amivel értékes és jó előadásokat biztosíthatnak. Az előadásokat azoknak a lektoroknak kell tartaniok, akik beváltak mint jó előadók és jő tapaszta'atokkal rendelkeznek a pártpolitikai mun­kában. Ezért szükséges, högy elő­adásokat tartsanak a járás élenjá­ró funkcionáriusai. A propagandis­ták nyári oktatásán tartandó elő. adásokat meg kell vitatni a járási elméleti tanácsadók illetékes ' kated­ráin, hogy valóban értékes előadá­sokat biztosítsanak. Az előadásokon gondoskodni kell arról, hogy ezek az előadások ne legyenek iskolásak, hanem szoros kapcsolatban állja nak az alappártszervezetek svakor lati életével. Az oktátáson ugyan­csak megfelelő gondot kel! f'ordita ni az oktatás módszertani részére, hogy a propagandistáknak alaposan megmagyarázzák, hogy kell jegy zeteket készíteni, előadásokat össze­állítani. az előadásokat magyarázni és hogy az előadásokat hogyan kell összekapcsolni az alapszervezet éle­tével. A nyári oktatás jó lefolyta tásának feltétlenül vissza kell tük­röződnie az V. pártoktatási év színvonalának emelkedésében. N M. B M^jelent a Pártélet 14. száma a következő tartalommal A kommunisták álljanak a gabona gyors begyűjtéséért vívott harc élé­re.' Az alapszervezetek \ augusztusi taggyűléseinek programmjához. A pártszervezetek magasfokú ak tivitása — a nyári munkák és a begyűjtés sikeres elvégzésének elő feltétele. Oj tagjelöltek felvétele a pártba az alapszervezeték kötelessége Mélyítsük a pártaktívával való unkát a pártkongresszus határo i fainak "behajtásán ál. Brősítsiii; a párt befolyását a .sehszlovák Tűzbiztonsági Szö­vetségben. Levelek és válaszok. Milyen iratokat csatoljunk a párttagok és tagjelöltek jelentke séséhez. Pártközlemények: A kerületi pártbizottságnak az SzlKP X. kongresszusa után meg­tartott. teljes üléseiről. A pozsonyi kerületbe tartozó já­rási pártszervezetek fokozzák a párt növekedésének és összetételé nek szabályozására irányuló gon­loskodásukat. Az SzKP tapasztalataiból: A pártszervezet szerepe a .kolhoz közös gazdálkodásában. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom