Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-27 / 208. szám, csütörtök

1953 augusztus_27 Ul SZ0 5 Védekezzünk a rizs betegségei ellen Szlovákiában egyre növekedik a rizstermelés. A rizs megköveteli a rendes ápolást és a megmunkálása, ra nagyon sok gondot kell fordítani. Ügy érhetünk el jé rizstermést, ha már a sorolás kezdetétől vigyázunk arra. hogy semmiféle betegség ne érje. Ilyen veszedelmes betegség a bruzone, vagyis a bámulás. KeletSzlovákiában augusztus 9-én reggel igen nagy köd volt A köd eloszlása után este a növények levelén és kalászán barnás, vizenyős foltokat le. hetet észlelni. Másnap a. növények nagyrésze megsárgult és két-három nap múlva olyanok voltak, mintha megégették volna őket. A rizstermelök csodálkozva nézték e tünete, ket és voltak közöttük olyanok, akik nem tudták megmagyarázni az okát. A bruzone, a rizs legveszedelmesebb betegsége a nagy rizstermelő vidékeken, délen már régóta ismeretes. Hosszú évek óta keresik keletkezésének okát, míg arra a megállapodásra jutottak, hogy ez a betegség élettani és táplálkozási zavarok következtében csakis a legyengült rizst támadja meg. Tehát a betegség fellépése összefügg a kedvezőtlen talajjal, a viz- és éghajlatfeltételekkel, elsősorban pedig a talaj oxigénhiányával Ha a rizs az egész termelési év alatt viz alatt áll, akkor a talajban nemkívánatos vegyületek keletkeznek, amelyek a gyökérzetre rárakódva nehezítik a lélekzést. A növényzet ennek következtében legyengül és a bruzone már nagyon könnyen meg tudja támadni. Vigyáznunk kell a talaj nitrogéntartalmára is. Ha túlságosan sok nitrogén van a talajban, akkor a növény buja lesz és így az összekötő szövetek meglazulnak, a növény szintén legyengül. Összefügg a betegség az időjárási viszonyokkal is. A gyakori hőingadozás a legellenálóbb rizst is legyöngíti annyira, hogy a betegség a növényt megtámadja és az egész évi fáradságos munkánk a kórokozó betegség martalékává válik. Mindezekből tapasztalható, hogy a rizs bruzone-betegségét okozó mikroorganizmusok olyan élősködők, amelyek csakis a legyengült növényt támadják meg. A bruzone tünetei aszerint változnak, hogy a rizst milyen fejlődési stádiumban támadja meg a betegség. Bokrosodáskor és szárba induláskor úgy ismerhető fel, hogy a levélen szabálytalan sötétbarna foltok keletkeznek, amelyek az erezet irányában megnyúlnak és hamarosan az egész levelet ellepik, ami a levél elszáradásához vezet.* Ha a betegség idősebb növényt támad meg, akkor a támadás központja a szárcsomó körül van, ahol apró vizenyős foltocskák keletkeznek. amelyek tovább növekednek, azután lefelé haladva szétroncsolják a szárcsomók szöveteit Az elhatalmasodó betegség következtében a rizsszalma a. csomóknál könnyen törik. Harmadszor felléphet a betegség a bugahányás előtt. Ügy ismerjük fel, hogy a buga az átölelő levélhüvelyből nem tud előtörni. Ebben az esetben a betegség fő pontja a felső csomóban, vagyis a nyakban van. Az utolsó formája a betegségnek a virágzáskor, • vagv a virágzás után jelentkezik. Ilyenkor a buga megfehéredik és kényszeredetten meghajlik. Abban az esetben, ha a virágzás után. magképződéskor támadja meg a rizst, akkor még van rá lehetőség, hogy silányminősógü termést nyerhetünk. Enyhébb fertőzés következtében a magnak pelyvalevelei barnán pettyezettek. A bruzone vagy fokozatosan, vagy villámgyorsan terjed. Az utóbbi esetben a növény máról holnapra olyanná válik, mintha gutaütés érte volna, ilyenkor a szára és a levelei sárgásbarna színt kapnak, vagy megfehérednek és elszáradnak s a növény leroskad. A bruzone ellen a következőképpen védekezhetünk: Mivel a betegség csak a legyen, gült növényt támadja meg, először is arra kell törekednünk, hogy a növényt megóvjuk a legyengüléstől. Friss gyeptörésben az első évben ne termeljünk rizst. Olyan növényt ültessünk Ide, amivel a talaj nitrogénböségét csökkentjük, pl. cirkot, vagy napraforgót. Ne hanyagoljuk el az őszi mélyszántást, hogy a talaj jól átszellőzzön és a talajban a hasznos baktérium-élet meginduljon. A savanyú, erősen kötött talajokat rendszeresen mésszel vegyítsük. A talaj nitrogén-bőségét megfelelő foszfor és kálitrágyával egyensúlyozzuk. Vetésre mindenkor csak egészséges vetőmagot használjunk. A borltóvíz mindig tiszta, oxigéndús legyen, ezért szükséges azon szabály betartása, hogy a termelési év alatt legalább kétszer-háromszor engedjük le a vizet és három.négy napig hagyjuk a talajt szárazon, hogy jól átszellőzzön. Ha rizstermelésünket a bruzone már megtámadta, de még teljesen tönkre nem tette és elérünk bizonyos minőségű termést, a cséplés utón a rizs szalmáját, törekét és pelyváját azonnal égessük el, a tarlót az aratás után pedig perzseljük fel. Ágh Sándor, a melegégövi növények kisérleti állomásának dogozója, P á 1 ó c. A szövetkezetben mind- nki a magáén és magának doleo/ik A csölősztői EFSz-ben is befejezték a cséplést. Sajnos, azonban a vándorzászlót elveszítették, mert a hiányosságok és akadályok miatt elmaradtak. Különösen a traktorállomás hibás ebben, mert a gépek néha napokig nem dolgozhattak, mert javításuk hiányos volt. Azonban a szövetkezet ennek ellenére az elért jó hektárhozamok segítségével teljesített a tervet a beadásban, sőt még terven felül is adtak be 2.5 vagón búzát és 20 mázsa árpát. Az EFSz tagjai nagyon szép jutalmat kaptak. Különösen Pongrác elvtárs 500 munkaegységért, Sipka élvtárs 400 és Mezei János szintén 400 munkaegységért. Dicséretet érdemelnek még az EFSz nőtagjai, akik szintén odaadóan dolgoztak. Különösen kitűnt Kálmán Ferencné háromgyermekes anya, aki 180 munkaegységet dolgozott le. Az EFSz a tojásbeadási kötelezettségét 100 százalékra teljesítette, a húsbeadást eddig 80 százalékra, de az év végéig még ezt is túlteljesíti. A jövö évi termés előkészítésén is fáradoznak már. E héten befejezik a középszántást. A tavaszi vetések alá már hordják a trágyát. Az egyik csoport a dohányföldeken dolgozik, egy másik csoport sertésólakat épít, most készült el egy hizlalda 200 darab sertés befogadására. A tagság a közös cél érdekében szépen összefogva dolgozott a nyári munkák alatt, mindegyiknek szívügye volt, hogy a termés mielőbb a magtárakba kerüljön. Mindenki meggyőződött arról, hogy magának dolgozik, s a ledolgozott munkaegység után megkapja a jutalmait. Bulla Lajos, Somorja. Jobb szervezést a felsőszemerédi traktora Momáson A felsőszemerédi traktorállomás dolgozói versenyben harcolnak a terv teljesítéséért. Az ősszel már óragrafikon szerint osztják be a munkát. A brigádok közül legjobban dolgozott a Szobotka-brigád 113.69 százalékra, az egegi Prokosbrigád pedig 108.33%.ra teljesítette a tervet. Az egész üzem 84.54 százalékra teljesítette máig az össztervet A leggyengébb brigád a csécsénkei, amelyik alacsonyan, 48.58 százalékra teljesítette a tervet. A legjobb traktorosok Majdák Pál, aki az egegi brigádban a párosversenyben az első lett, tervét 120 százalékra teljesítette. Ezt a szép eredményt úgy érte el, hogy munkáját mindig pontosan beosztotta, gépét állandóan jókarban tartotta és nála sohasem fordult elő üzemzavar. A szécsénkei brigád azért a leggyengébb, mert nem szentelnek kellő figyelmet a gépek karbantar tására. Sokszor le kell állniuk munkaköziben géphiba miatt. A felsőszemerédi traktorállomáson a tapasztalat mutatja, hogy egyesek rossz munkája, vagyis egyes brigádok hanyagsága hogyan fosztja meg az egész üzeimet a szebb eredmények elérésétől. Éppen ezért szükséges, hogy azok a brigádok, amelyek az élen haladnak, segítsék a gyengébbeket, adják át tapasztalataikat. Már a nyári munkálatoknál a traktorállomás vezetősége be akar. ta vezetni az óragrafikon szerinti munkát, azonban a szövetkezeti tagok megnemértése miatt ez nem sikerült. Ugyanis megtörtént, hogy a gép négy órát dolgozott, utána le kellett állnia, mert nem hordták össze időben a kévéket. Ez nagy hiba volt és sokban hátráltatta a mimka ütemét. Most elhatározták, hogy az őszi munkáknál minden brigádközpontban legalább egy traktoros óragrafikon szerint dolgozik, hogy így szemléltető módon megmutassák mind a traktoristáknak, mind a szövetkezeti tagoknak az új munkamódszer előnyét. Súlyos hiba, hogy a felsőszeme, rédí traktorosoknak egyes DT 54.ea hernyótalpas traktorhoz nincs eke és henger. Most is kétheti száraz, ság után a Sztalimyecctl nagy gö| rímgyöket szántanak és nincs ali kalmas henger, amit használhatnának. Legalábbis másfélméteres hen gerre volna szükségük. A traktor állomás vezetősége felfigyelhetne ezekre az esetekre és megfelelő felszereléssel láthatná el a traktorállomást, hogy rendesen tudjanak dolgozni. t A traktorosok nagyon sok időt veszítenek azzal, hogy sokat kell várakozniok arra, amíg az ekevasat élesítik. Ugyanis az állomás elbocsátotta a kovácsokat és csak egy fiatal kovács végzi ezt a munkát. E hó 19-én is megtörtént, hogy az első számú brigád délelőtt 10 órakor hozta be az állomásra az ekéket és délután 5 óráig kellett várniok, amíg az ekevasat élesítették. Az ilyen késések aztán ked. vezőtlenül befolyásolják a terv teljesítését. Az állomás vezetőségének sürgősen intézkednie kell, hogy ezen hibákat minél előbb kiküszöböljék. E körülmények ellenére is bíznak a felsőszemerédiek abban, hogy továbbra is megtartják az elsőséget a kürtösekkel szemben és ezt jó munkával igyekeznek biztosítani. Kugler Emánuel, Zsolna A lövő évi jó termésért A diószegi cukorgyárhoz tartozó állami gazdaságok már javában végzik a középszántást. E jó eredménvt annak köszönhetik, hogy minden egyes traktorosnak a fel adatát és az egyes gépek teljesít ményét szétírták óránkénti részlet feladatokra. A szántási feladatok alapnormáját az állami gép. és traktorállomás normái szerint átdolgozták a Hoffer 55, Buldog és hernyótalpas Kirovec traktorokra. A 13 órai norma 8 hektár felszán tását írja elő. Ezt a teljesítményt túlhaladja a dőgösi majorban dol. gozó Szabó traktorista a Kirovec. hernyótalpas traktorával, aki 8.6 hektárt szánt fel, azaz 110 százaié kon felüli teljesítményt ér el, és a diószegi gazdaságban Dóka trak- torista, aki Hoffer 55-ös traktorá va! 8.5 hektárt színt fel. ötven hektárnyi területet már előkészítettek az őszi árpa vetése alá. A szemcséstrágyát most készítik elő, így a legtöbb területeken a műtrágya kétharmadát most juttatják a földbe, s egyharmad ré(Szét pedig majd tavasszal, a fejtrágyával együtt. A gazdaságban dolgozók meg vannak elégedve és örömmel dolgoznak. Tudják, hogy a lelkiisme retesen elvégzett munkájuk meg hozz

a a gyümölcsét és munkájukat értékelik. Az idén 1890 mázsa ga bonáit osztanak szét pótjutalma zásként, a többtermelésért, a dió szegi cukorgyárhoz tartozó állami gazdaságok munkásai között A jövö évi eredményeknel nég jobbaknak kell lenniök, mer! íost bevezették a Szovjetunióban már jól bevált 0 éves vetésforgót. — Most az öszi vetés előtt háromszor szántunk — mondja Németh elvtárs főagronómus — azaz tarlóhántfijs uitán középszAntást, majd pedig mélyszántást végzünk. Földjeinket teljes egészében keresztsorosan vetjük be. Cukorrépánkat kombájnná! akarjuk felszedni. Hektáronként 350 mázsa cukorrépatermés mutatkozik.. Kísérletképpen 30 hektáron bevezettük az öntözést és ezekből a hektárokból 700—800 mázsa átlaghozamot várunk. Ha beválik ez a módszerünk, a jövőben még nagyobb területen alkalmazzuk az öntözéses termelést. Moravitz László Eüyre löbb járás teljesíti a gabonabeadás tervét A gabonafélék beadásának eleget tett járások közé augusztus 24-én további járások kerültek, mint a Kralupy n. Vltavou, a Brandysi nad Labem (prágai kerület) és a nagyszombati járás. A kralupy és a brandysi járásokban a határidő előtt egy nappal teljesítették a beadási tervet. Amint a begyűjtési minisztérium jelenti, az országban már 28 járás teljesítette a gabona és a hüvelyesek beadási tervét. Augusztus 24-ig országos méretben a gabonafélék 60.1 százalékát gyűjtötték be. Főbb mint 90 hektár repcét vetettek már el a szenei állami gazdaságban A szenei állami gazdaság dolgozói a jövő évben repcéből is nagyobb hektárhozamot akarnak elérni. Ezért most nagyobb figyelmet fordítanak a talajelökészítésre és az őszi repce vetésére. A cséplés befejezése után megkezdték a középszántást is, amelyet eddig 65 hektárom végeztek ed. Az istállótrágyát és a műtrágyát több mint 70 hektáron széthordták. A repcét már több mint 90 hektáron elvetették, ami az összterületnek csaknem a fele. A felsöudvardi gazdaság az őszi repce vetését 20 hektáron befejezte. A pusztafödémesi gazdaságban ebben az évben először vetnek 5 hektáron keresztsorosan őszi repcét. A tőzegalom előnyei A mezőgazdaságilag fejlett országokban már régen használják a tőzeget, mint almot. A kísérletek és a gyakorlat bebizonyította, hogy a tőzegalom használata EFSz-eink. ben és az állami gazdaságokban szükséges és gyakorlatilag indokolt. Nagyüzemi mezőgazdaságunk új útjai megkívánják, hogy almozás céljából a tőzeget vezessük be és honosítsuk meg szalma helyett. Almozási célokra száraz, durván tört 1—5 cm nagyságú tőzeget használjunk. A tőzeg nagy mértékben felszívóképes anyag. Tizennégyszer több folyadékot képes magába fogadni, mint amennyi a saját térfogata és súlya. Elnyeli az ammóniát, mely az ólakban és istállókban fordul elő, s ennek következtében a tőzegalom használata esetén nincs sem. mi kellemetlen szag. A tőzeg ezenkívül leköti az összes jelenlévő vegyületeket. Rugalmas és puha, sokkal rugalmasabb, mint a szalma. E rugalmasság és puhaság következtében az istállóban, ahol alomként tőzeget használnak, az állat, nak puha és főleg meleg fekhelye van. A tőzeg védi az állatot a hidegtől, mert' a tözegréteg az istállóban állandó meleget tart. Különösen ott vált be, ahol az istállók alja beton. Az istállókban és ólakban egyszerre nagyobb mennyiségű tőzeget viszünk be és ezt a kövezeten szétszórjuk úgy, hogy réteg képződjön belőle. Az állat lábánál vasta. gabb réteget hagyunk. A tözegalmot nem távolítjuk el naponta, elég, ha megforgatjuk. Két. három hét alatt mindössze egyszer cseréljük. Ezzel sok munkát takarítunk meg, főleg ami az istállótrágya eltávolítását illeti. 1 A trágya, amely a tőzegalombői származik, rendkívül kiadós, szapora, s nagymértékben felülmúlja a közönséges szalmás Istállótrágya tulajdonságait, tekintettel a nagymennyiségű humuszra, amely a tő. zegtrágyában képződik. Az ilyen trágya a 90 százalékos humusztartalmat is eléri. Az ásványi anyagok, amelyek a tőzegben vannak, védik az állatokat a betegségtől. Teljesen megszűnik az állatok patáinak megbetegedése, ami a tőzeg erős baktériumölő hatásával magyarázható. Az alom tőzeg árát a rendelet a következőképpen állapltja meg: lápi (sóstalaji) tőzeg szabadon rakva 1 mázsa 15 Kčs, csomagolt tőzeg 1 csomag 16 Kčs, préselt tőzeg és tőzeg zsákokban 1 mázsa 12 Kčs. Az 1954. évi alomtőzegszükség, letet a vállalatok illetékes felső tervező egységeiknél szabályszerűen felveszik a tervbe. A hozzávetőleges alomtőzegszükségletet kérjük legalább 1953 augusztus hó végéig velünk közölni. A földmüvelésügyi minisztérium mellett működő tudományos és műszaki fejlődést elősegítő tanács, valamint a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia és a földmüvelésügyi Megbízotti Hivatal egyaránt ajánlják a tőzeget almo. zási célokra Válasszuk tehát mezőgazdasági termelésünk új útjait és az állattenyésztésnél használjunk alomként tőzeget, mivel ez a fajta alom gazdaságos, célszerű és gyakorlatilag jól bevált. Kérjük a rendeléseket az alanti címre küldeni: Rašelinové závody n. p., závod Slovensko, odbytový referát, Bratislava-Dvorník.