Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-02 / 187. szám, vasárnap

1953 augusztus 2 U1SZ0 5 Beszél ge f és dr. Brauner államdíjas akadémikussal a legújabb állategészségügyi intézkedésekről Az elmúlt napokban felkerestük dr. Brauner Iván államdijas akadé mikust, hazánk egyik legkiválóbb tudósát, a Csehszlovákiai Mezőgaz dasági Tudományos Akadémia alelnökét és a Szlovákiai Tudományos Akadémia mezőgazdasági szekciójának elnökét. A Bioveta állami szérumkutató és gyártó intézet laboratóriumából kis, egyszerűen berendezett szobába vezet aiz út. íróasztal, egy hatalmas könyvszekrény zsúfolásig megrakva orvosi szakkönyvekkel, írógép, kis tárgyalóasztal két székkel, ez dr. Brauner akadémikus munkahelye. Amikor bekopogtattam hozzá munkatársaival folytatott sürgős megbeszélést, hogy a közeli hetekben meginduló állategészségügyi akció sikeres lefolyását a Bioveta minél jobban biztosíthassa. Mosolygó arcoal, kedves figyelemmel fogadott, amikor megtudta, hogy nyilatkozatot szeretnék kapni az Uj Szó számára intézetének és saját magának eddigi kutatásairól, mert hisz dolgozó parasztságunknak széles rétegeit felettébb érdekli az a munkás ság, amelyet mezőgazdasági tudo mányunk kiváló kutatói folytatnak. Dr. Brauner nyilatkozatában elöször azokra a kiemelkedő sikerekre mutatott rá, amelyeket az elmúlt két év alatt a párt és a kormány hathatós segítségével az állategészségügy terén elértünk. — Az utglsó évek leforgása alatt — mondotta — baromfiállományunkat a baromfiikolera, ez a veszedel mes fertőző betegség tizedelte. Nemzetgazdaságunknak hatalmas károkat okozott, mondhatnám mii liárdos veszteségekről lehet beszélni. És e fertőző betegség ellen nem volt tökéletes oltóanyagunk. Mi, tu dósok és állatorvosok tanácstalanul álltunk a nagy kérdéssel szemben, hogyan lehetne végleg leszámolni a baromfikolerával. Nemcsak hazai vonalon állt ez fenn, hanem világviszonylatban is. — Magam hosszú éveken át foly. tattam ez irányban kutatásokat és kísérleteket, végre 1952-ben sikerült a betegség ellen egy egészen új módszer alapján felvennem a harcot. A kolerabaktériumokat csirke j embriókon szaporítottam és sürítet tem és így állítottam elő a ma már tökéletesnek és . megbízhatónak mondható új oltóanyagot. Dr. Brauner Iván akadémikusnak a mult évben a csehszlovák kormány éppen e téren elért eredmé nyes ' munkásságáért a laureátusi címet adományozta. •— Nagy megtiszteltetés volt szá momra, hogy népi demokratikus kormányunk ilyen magasan érté kelte eddigi munkásságomat — folytatta nyilatkozatát dr. Brauner Iván. —• Az államdíj laureátusának titu lusa arra ösztönöz, hogy még hat ványozottabban szolgáljam a dolgozó nép ügyét, a szocializmus építését és a tudomány további előrejutását. Beszélgetésünk további során az álamdíjas akadémikus részletesen kifejtette azokat az akciókat, amelyeket a három legveszélyesebb fertőző betegség ellen indítanak meg haza nkszerte állatorvosaink és állategészségügyi szerveink. Az első a baromfikolera elleni akció, amely röl dr. Brauner ezeket mondotta: — Ennek a veszedelmes kórnak leküzdésére új oltóanyag alkalmazását vezettük be. Az új oltóanyagot még 1952-ben kb. 200 ezer esetben kipróbáltuk. A végzett ottások beigazolták,. hogy az új oltóanyaggal a fertőz,

i betegség ellen eredményesen vehetjük fel a harcot. Éppen ezért a Földmüvelésügyi Megbízotti Hivatal javaslatára pártunk és kormányunk úgy döntött, hogy az őszi hónapokban egész Szlovákia területén akciót indítunk a. súlyos ká rokat okozó kór ellen végső tárna dásra. Ebbe az akcióba bekapcso lódnak az állatorvosok, az állatorvosi fakultás hallgatói, hogy Szlovákia őszes vízi és szárnyasbarom fiját beoltsák az új és megbízható oltóanyaggal. — Mitől függ ennek az akciónak sikere? — tettük fel a kérdést — Sikere a dolgozó parasztság tói, a falusi lakosságtól függ. A szövetkezetek és állami birtokok ugyanis természetesen magukévá teszik e fontos akciónkat, a hangsúly most már azon van. hogy falvainkon és egyáltalában Szlovákiában ne maradjon egyetlenegy baromfi sem beoltatlanul. A falusi lakosságnak meg kell értenie e nagy és rendkívül áldásos akciónak fon tosságát. Ha ők' is olyan komolysággal fogják végrehajtani az oltásra vonatkozó előírásokat, mint a szocialista szektor, akkor a sikert elm arad h atatl annak tartom. Már pedig ez nagyon fontos lenne egész nemzetgazdaságunk szempont iából. Dr. Brauner Iván számadatokat közölt ezt követöleg, hogy milyen károkat jelentett eddig számunkra a baromfikolera. — Intézetemben a tudományos munka melett statisztikai adatok összeállításával is 'foglalkozunk. így hát számításokat is végzünk, aminek segítségével megállapítottuk, hogy az oltással pusztán húsban és tejben többszáz millió koronát takarítunk meg az államnak és egy idejüleg a városi és falusi lakosság közellátását is fokozottabb mértékben biztosithatjuk. Ezekután az államdíjas tudós rá mutatott %rra, hogy ezen első szá mú akció mellett fokozott harcot indítanak az állategészségügyi közegek a sertésbénulás és a baromfi pestis leküzdésére. A sertésbénulás kb. 25 évvel ezelőtt ütötte fel fe jét hazánk északi részében, Tesin környékén. Innen nyerte elnevezését is, az orvostudományi irodalomban ugyanis mint tescheni betegség szerepel. Néhány éven belül ez a pusz tító betegség ellepte egész hazán kat, Németországot, Ausztriát, fel ütötte fejét Magyarországon és a többi déü országokban is. A labo ratóriumi kísérletek csak 1949-be.n kezdtek kezdeti sikereket felmutat ni. A hosszú éveken át tartó fá rasztő munka után hozzáláttak az első nagybani próbaoltásokhoz. Az oltási eredmények jó lefolyása reményt nyújtott a mezőgazdasági tu domány kutatóinak, hogy sikerrel vehetik fel a harcot a makacs és felbecsülhetetlen értékeket pusztító fertőző betegség ellen. A kutatá sokba bekapcsolódott dr. Brauner Iván vezetésével a Bioveta is. Hogy milyen eredményekkel, arról a kö vetkezőkben kaptunk felvilágosítást. — Igen, a fáradhatatlan munka eredménnyel járt. Oly értelemben, hogy egy nagyhatású oltóanyagot termeltünk ki, amelynek alkalmazá sát még 1952 szeptemberében elkezdtük és ez év február 15-ig Szlovákia egész fogékony állatállo mányát beoltottuk. Természetesen lázas izgalommal vártuk az ered ményí. Ma már megállapíthatjuk, hogy Szlovákia területén a sertés bénulást 90 százalékban megszün tettük. A legnagyobb csökkenést e téren a zsilinai kerületben értük el. A sertésbénulások ugyanis itt fordultak elő a legmagyasabb százalékban. mégis ma már ott tartunk, hogy 95 százalékkal csökkentettük a fertőző esetek számát. Kérdésünkre, hogy számokban kifejezhető-e a sertésbénulás okozta eddigi kár, a következő feleletet kaptuk: — Az egyszeri oltás csak Szlovákiában, húsban, új csehszlovák koronában 17 millió korona megtaka rítást jelent. A sertésbénulás rend kívül veszedelmes jellegét továbbá lemérhetjük abból, hogy az, elmúlt 10 év alatt a sertésbénulás nem kei v^sebb, mint 2 milliárd korona kárt okozott a csehszlovák mezőgazdaságnak. A Bioveta és dr. Brauner által elért sikerek oly: átütő eredményt mutattak fel, hogy a szérum alkalmazását az idén ki terjesztik Csehországra és Morvaországra is, ugyanakkor Szlovákiában az ősszel egy újabb akciót indítanak, hogy teljes mértékben felszámolják a ser tésbénulást. — Szilárd hitem és meggyőződésem, — hangsúlyozta dr. Brauner Iván, a kiváló tudós és államdijas akadémikus — hogy a fertőző sertésbénulásnak — arriely 25 éven át rettegésben tartotta a sertéstenyész töket és amelyről a tankönyvekben az a lakonikus megállapítás volt, hogy jelenleg még gyógyíthatatlan betegség — gátat vetünk, pusztítá sát végleg megakadályozzuk, hisz a párt és a kormány ehhez olyan messzemenő támogatást nyújt, hogy segítségével, a dolgozó pa rasztok akaratával, áldozatkész munkájával valóban minden lehetőség adva van. hogy fáradozásainkat siker koronázza. Dr. Brauner Iván ezek után a baromfipestis leküzdése érdekében folytatott tudományos akcióról nyilatkozott: — A baromfipestis leküzdéséért folytatott harc már régebbi keletű. A * tulajdonképpeni sikereket az egészségügyi tudósok a második vi lágháború befejezte után érték el. E téren különösen nagy sikereket mutattak fel magyarországi tudóstársaink, akik nemcsak úttörő munkát végeztek, hanem elért eredményeikkel és hathatós segítségükkel hozzájárultak ahhoz is, hogy nálunk, Csehszlovákiában — úgy mondhatjuk — a pestist már leküzdöttük. Dolgozó parasztságunk bizonyára visszaemlékezik még . az 1951 ben lefolytatott úgynevezett H akcióra. Akkoriban egy új oltóanyaggal jöttünk ki, amellyel egész Szlovákia baromfiállományát beoltottuk. A törzset Magyarországból kaptuk. Mi ezen törzs alapján kidolgoztuk és tovább tökéletesítettük az oltóanyagot. A H akció egy életre szóló immunitást jelent. És egy év alatt teljesen eltűnt a baromfipestis. Ma már azonban a baromfiállomány 70—80 százaléka új és oltatlan egyedekből áll. Részben ezért van szükség egy újabb védőoltás megszervezésére, részben pe dig azért, mert a külföldről importált vágottbaromfival ismét kezdi félütni fejét imitt-amott falvainkon a baromfipestis. Hogy ne kerüljünk abba a helyzetbe, mint 1951-ben, hogy ne szenvedjünk újból milliárdos karokat, éppen ezért döntött pártunk és kormányunk úgy, hogy az új és oltatlan egyedekből álló baromfiállományunkat beoltjuk. Ez tehát az a harmadik akció, amelyről beszélni kívántam. Mind a három esettel kapcsolatosan szeretnék valamit hangsúlyozni. Szeretném falusi lakosságunk figyelmét felhívni arra, hogy egész nemzetgazdaságunkat károsítják meg, egész falu juknak és közvetlenül saját maguknak okoznak károkat, ha nem lesz nek azon, hogy ezen védőoltásokat mindhárom esetben köveékezetesen és százszázalékosan végrehajthassuk. Befejezésül kérdést intéztünk dr. Brauner Iván akadémikushoz, milyen érzéssel és mUyen célokkal indul tanulmányútra a Szovjetunióba. — Lenin szavaiból indulok ki, aki mindén becsületes dolgozót ar ra intett, hogy ha a haladás ügyét, a dolgozó nép felemelkedését, jobb életét és boldogabb jövőjét akarja szolgálni, akkor tanulnia, tanulnia és egyre tanulnia kell. Ez a lenini mondás, úgy mondhatnám, elsősorban ránk, tudósokra vonatkozik. Lázas izgalommal, olthatatlan vágy. gyal és örömmel megyek a nagy szovjet nép oly sok csodás szépsé get, hatalmas sikereket és eredményeket felmutató hazájába. Dr. Brauner államdíjas akadémi kushoz intézett utolsó kérdésünk így hangzott: — Mielőtt .a Szovjetunióba utazik, van-e valami üzenete elnök elvtársnak hazánk szövetkezeti tagjai hoz, dolgozó parasztságához ? Az üzenet így hangzik: — Mint volt falusi állatorvos, hosszú-hosszú évek tapasztalataival rendelkezem, ismerem a falu népét és nagyrabecsülöm az utóbbi évek során felmutatott sikeres harcát, amelyet a szövetkezeteken belül a többtermélésért folytat. Most, mi előtt elmennénk a Szovjetunióba, dolgozó parasztságunknak egyet igé rek: nyitott szemmel fogok járni, hogy hazatérve dolgozó parasztságunknak minél bővebben tudjak majd számotadni a Szovjetunió ragyogó eredményeiről, a szovhozok és kolhozok gazdag, kincseket érő tapasztalatairól. Nagy Jenő. A szovjet vasutasokkal való szövetség napja Bratislavában Már két éve ünnepeljük a vasutasok össz-szövetségi napja alkalmából „a szovjet vasutasokkal va ló szövetség napját". A szövetség napjára, augusztus 2-ára méltóan készültek a bratislavai ( vasutasok is. Ez a nap nemcsak hálájuk kifegezésének napja lesz a szovjet vasutasok támogatásáért, amelyben tapasztalataikkal és haladó mun kamódszereákkei részesítik őket a rendszeres, biztonságos és gazdasá ságos közlekedés eléréséért folytatott harcban, hanem egyúttal az őszi és téli időszakba való belépés mérlegének napja is lesz. „A szovjet vasutasokkal való szövetség napján", augusztus 2-án, a Forradalmi Szakszervezet; Moz galom, a Vasúti Alkalmazottak Szövetsége, a bratislavai vasútvonalak bizottsága és a bratislavai vasutak vezetősége a bratislavai DSO Lokomotív stadionján ünnepélyt rendez gazdag programmal, amely délelőtt 10 órakor kezdődik a manifesztációs felvonulás után. Az ünnepségen kiértékelik az 1953. év n. negyedévének szocialista versenyét is. Az ünnepség délutáni részét gazdag kultúr, és sportműsor és népünnepély tölti ki. A kultúrműsor keretében fellépnek a trnavai Bradlan és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi klubja vasutasainak énekegyütteA vasúti közlekedés fejlődésének problémái hazánkban A Szovjetunió vasutasainak összszövetségi napja alkalmat ad nekünk, hogy megemlékezzünk vasúti közlekedésünk fejlődésének problémáiról. A vasúti közlekedés jelentőségéről és fontosságáról nem szükséges sokat beszélnünk, mivel közismert, hogy vasúti közlekedés nélkül elkép zelhetetlen egy kultúrország élete. Nemcsak a gazdasági élet fejlődésével kell lépést tartania a közlekedésnek, hanem meg kell előznie a technikai fejlődés terén a többi termelési tényezőt. A vasúti közlekedés hazánkban az utolsó fél évszázad alatt csak nagyon csekély mértékben fejlődött. A vasutak technikai berendezése. megállott azon a fejlődési fokon, amelyet a század elején ért el. Ennek a lemaradásának okát elsösor ban a kapitalista rendszerben és az utóbbi években bizonyos mértékig a Szlánszky-banda kártevő tevékenységében kell keresni. Csak a vasutak {nult évi reorganizációja folytán állott be bizonyos javulás, amelyet a Szovjetunió példája nyo mán hajtottunk végre. A szocializmus alaptörvényének szellemében — amit Sztálin elvtárs fogalmazott meg — történik vasutaink korszerűsítése. A vasúti forgalomban a legmagasabb technika elsősorban a technikai berendezések modernizálását jelenti, vagyis a villamosítást, a fáradságos testi munkák gépesítését és automatizálását, a vasúti technikai fölszerelések tökéle tesíté sét és kiszélesítését A vontatás villamosítása a vasutak modernizálásának elsőrendű és döntő tényezője. A vasút a szilárd és folyékony tüzelőanyag, a szén és a nafta legnagyobb fogyasztója. Hazánk össz-szénfogyasztásának 25 százaléka a vasútra esik. Ezer kilo méteres vasútvonalon, amely áttér a villamosításra, a hőelektromos Üzemek rendszerében körülbelül 300—400.000 tonna szenet takarítunk meg. A vízierőmüveknél ez a megtakarítás 600—800.000 tonnát tesz ki. Ez azt jelenti, hogy összes vonalaink villamosításával évente több. mülió tonna szenet takarítanánk meg. Ezt a megtakarított szénmenynyiséget sokkal észszerűbben használhatnánk fel vegyiiparunkban, amelynek számára a szén pótolhatatlanul értékes alapnyersanyag. A vasűtak villamosítása további előnyöket is jelent. Jelenti például a vasúti forgalom és a vasutak környékének higiénikusabbá tételét, a kényelmesebb utazást, a nagyobb vonatgyorsaságot és a vasútvonalak fokozottabb teljesítőképességét, a tárgyi és személyi költségek csökkenését, stb. Fénylő például szolgál a szovjet vasúti közlekedés, ahol a vasútak villamosításának széles programmját oly ütemben valósítják meg, amilyenre a vasúti közlekedés tör. ténelmében még nem volt példa. A vasutak korszerűsítése szükségessé teszi továbbá a fáradságotmunkák gépesítését, főleg az ám ki- és berakodás technikája terén, a felépítmények és a guruló anyag karbantartását. A vonalszolgálati munka gépesítése egymagában P dolgozók ezreinek felszabadítását jelentené más munkakörbe. Egyetlen villlamos kavicsszórő gép, például Aljosin Bévjakovics Ljobanov mérnök elektrobalasztere, a dolgozók ezreinek munkáját végzi el. Égető probléma vasutainknál a vasút és a közutak kereszteződésének kérdése. Az tlyen helyeken előforduló balesetek és a vasúti so. rompőknál az elmulasztott rengeteg idő halaszthatatlan megoldást követelnek. A személyszállításban meg kell oldani a közeli és a távolsági forgalom kérdését. A vasúti közlekedés feladata, hogy idejében, kényelmesen és biztonságosan szállítsa munkahelyére és vissza otthonába a dolgozókat. *Az anyák és csecsemők részére fenntartott fülkék helyett egész kocsikat kell az anyák és gyermekek rendelkezésére bocsátani, amelyeket kívülről jót Iát. ható módon megjelölnek, belül' pedig megfelelően berendeznek. A szovjet vasutaknak az utasokról való példás gondoskodása kell, hogy számunkra is például szolgáljon. A Szovjetunióban az utasok kényelme érdekében a kocsikban van rádió, különböző asztali játékok. filmveti tökészülékek, folyóiratok és könyvek. A büffék és tejbárok hálózata minden vonatra kiterjed. Az eladott könyvek népszerű, ségét bizonyítja az a körülmény, hogy a nyugati Magisztrála egyetlen szakaszán az utasok 50.000 rubel értékű könyvet vásároltak. Ezen a téren lemaradunk a kínai vasutasok mögött !s. Kínában az utasokról való gondoskodás olyan magaslaton áll, ""amely nálunk még sokáig elérhetetlen marad. A teherszállítás terén technikusainkra nagy tonnatartalmú és nagy rakfelületű, golyós csapágyas teherkocsik forgalombaállitásá.nak feladata vár. A szocializmus követel, ményeinek a vasúti forgalom csak a haladó technológiai munka következetes érvényesítésével, a szocialista verseny fejlesztésével, új munkamódszerek alkalmazásával, a munkatermelékenység fokozásával és az önköltség csökkentésével felelhet meg. Oj technika új munkaszellem nélkül lehetetlen volna. Újítóink munkáibók nyert tapasztalataink bizonyítják, hogy naponta nehéz ezre. ket takaríthatunk meg és ezeket az összegeket a technikai berendezések tökéletesítésére fordíthatjuk. így pl. P. Mátyás elvtárs, a köztársasági rendjel viselője, a szovjet módszerek következetes alkalmazásával, mint a lunini és az ötszázas mozgalom kezdeményezője, nemzetgazdaságunk részére már többszázezer koronát takarított meg. Számos hibát elkerülhetünk, ha gondot fordítunk arra, hogy mindé, nütt és mindig következetesen érvényesítsük a szovjet elvtársak tapasztalatait. Csak így teljesíthetjük a vasútügyi miniszter által kitűzött célunkat: „Közlekedésünk legyen rendszeres, biztonságos és gazdasá. gos. Teljesítsük lelkismeretesen e téren is az állami terv feladatalt, legyenek ezek bármilyen magasak"! R. Macäšek — ing. Krapa. i