Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-18 / 174. szám, szombat

2 UISZÖ •š 1953 július 18. sűj munkamódszerek segítik a Mária-bánya dolgozóit gömöri vasércbányák között a A raktározásra való fejtési mód- A Mária-bányába® egyéni teljesít ­a-bánya azok közé az üzemek szer bevezetése mellett a bányában ményeikke) az utolsó hónapok során A gömöri vasércbányák között a Mária-bánya azok közé az üzemek közé tartozik, amelyek előirányzott terveiket a legsikeresebben teljesí­tik. A termelésben elért szép ered­ményeiket a dolgozók igyekezete mellett nagyban köszönhetik az új bányászati munkamódszereknek, amelyeknek bevezetése után terme­lésük lényegesen meggyorsult. A Mária-bányában eddig különö­sen a raktározásra való fejtés hono­sul t meg nagyobb méretekben. Ezt a módszert az összes erre alkalmas munkahelyeken bevezették. Az új módszer bevezetése után a termelés a réginek négy-ötszörösére emelke­dett. A raktározásra való fejtési mód­szer bevezetése mellett a bányában tért hódítanak a bányászat többi új munkamódszerei is. Bevezették a gyorshajtást, amely­lyel eddig egy munkahelyen dolgoz nak. Az új munkamódszerrel dolgo­zók átlagos havi teljesítménye 80 méter. A gyorshajtás előnyeiről a dolgozók kivétel nélkül a legnagyobb elismeréssel beszélnek. Angyal János például ezeket mondotta: — Munkánk lényegesen meggy o r ­suit. Kevesebb fizikai erőkifejtéssel sokkal többet tudunk termelni, mint eddig. Teljesítményünk átlagosan 126 százalék. A Mária-bányában egyéni teljesít ményeikke! az utolsó hónapok során kiemelkedtek: a gyorshajtásnál dol­gozó Lucsko József éts csoportja 125 százalékos, a vágathajtásban diolgo­zó Hütter András és csoportja 130 százalékos és a készletre fejtéssel dolgozó Havran Lajos és csoportja 124 százalékos átlagteljesítménnyel. Hütter András és csoportja a mult hónapban előirányzott tervét 134.5 százalékra teljesítette. Ezzel a teljesítménnyel az üzemben folyó szocialista munkaversenyben az első helyre került és elnyerte a „legjobb munkás'' versenyzászlaját. (b. b.) A Csehszlovák ifjúság üdvözli a nemzetközi stafétát Július 18-án, szombaton a délelőtti órákban megérkeznek Cseszkí Tesín. b e hazánk határaira a lengyel if­júság képviselői, hogy átadják a csehszlovákiai CsISz-tagoknak az if. iúság és diákság béke és barátsági IV. világfesztiválja tiszteletére a nemzetközi "stafétát. A nemzetközi fesztivál staféta, amely július 18­tól július 24-ig fut köztársaságunk területén, egyike a staféta három részének, amelyekkel az egész világ ifjúsága küldi üdvözleteit Bukarest, be. A fesztivál staféta első része Aberdeen skót városból indult jú­nius elsg napjaiban. A francia if­júság június 13-án vette át és vit­te a svájci határra. A staféta út­ja Svájcon, Olaszországon, Triesz­ten, Ausztrián, Magyarországon ke­resztül vezet Bukarestbe. A staféta másik része Helszinkiből startolt, átfutott Svédországon és útja Nor­végián, Dánián, Németországon Len­gyelországon, Csehszlovákián és Magyarországon keresztül vezet. Berlinben kellett volna találkozni a staféta harmadik részével a Skan­dináv országok stafétájával, amely Belgiumból startolt. De Adenauer rendőrsége visszatartotta ezt a sta­fétát Nyugat.Németországban. A ha. ladó német ifjúság segítségével si. került a stafétát a Német Demokra­tikus Köztársaságba vinni, onnan pedig Csehszlovákiába. A staféták július 20-án hétfőn Prágában a régi kiállítási helyen hozzácsatolják a nemzetközi stafétához, amely Len­gyelországból jön hozzánk. Magyar­országon aztán hozzákapcsolják a staféta déli ágát. Onnan a nemzet­közi fesztivál staféta egészen Buka­restig fut. Az ifjúság Cseszkí Teainben már készült a lengyel ifjúság a nem­zetközi staféta méltó fogadására. A staféta átadásánál Cseszkí Tesinben a csehszlovák és lengýel ifjúság ha­talmas békemanifesztációt rendez, Cseszkí Tesinből a staféta Osztra­vába, Olomoueba, Pardubicébe, Hra­dec Královéba, Prágába, Jihlavába, Brnóba, Bratislavába és Komárom­ba fut. Július 24-én pénteken ifjú­ságunk képviselői átadják a nem­zetközi stafétát a magyar fiúknak és lányoknak. Magyar területen a staféta átadása tiszteletére a ma­gyar ifjúság békemanifesztációt ren. d ez. Terjed a kilences mozgalom a korláti kőbányában A korláti kőbánya dolgozói a szlovákiai szén- ég ércbányászok, valamint a komáromi hajóépítők példájára megszervezték a kilences mozgalmat. Az első csoport, amely a versenybe bekapcsolódott Stangel Albert munkacsoportja volt. Dekád­tervüket 8 nap alatt 134.2 százalék­ra teljesítették. A versenyben álló további munkacsoportok ugyancsak szép eredményeket mutatnak fel. Papanec Sándorék 136.6 százalékra teljesítették dekádtervüket, Tankina Ferencék 8 nap alatt 103.6 százalé­kot értek el. Legszebb eredménnyel a 3-as bányában dolgozó Juhász László csoportjának tagjai dicseked­hetnek, akik dekádtervüket 8 nap alatt 155.8 százalékra teljesítették. Kurali József, Korlát. A harmaneci barlang további részeit nyitották meg a közönség előtt A harmaneci Iztoica cseppköbar­langban ezekben a napokban újabb jelentős barlangrészt, az úgynevezett „Útvesztő ház"-at nyitották meg. Ezt az elnevezést rendkívüli kiterje­dése miatt kapta. 130 méter hosszú, 20 méter széles és a kéménnyel együtt 15 méter magas. Ennek a térségnek mindkét szélén gazdag cseppkődíszek vannak. Az új barTangrész megnyitása, amelynek megtekintése körülbelül 20 percig tart, főleg az Izbloa tö­meges megtekintését könnyíti meg, továbbá a kutatási munkálatokat, és hozzáférhetőbbé teszi az előcsar­nokot. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom körmöcbányai üdülőjéből A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom körmöcbányai üdülőjében, a Nagyfájtráhan tölti ebben az évben köztársaságunk minden részéből összegyűlt 75 dolgozó megérdemelt pihenését. A festői besztercei völgy­ben minden kényelemmel ellátott üdülő, amely két kilométerre van Körmöcbányától, iparunk és mező­gazdaságunk dolgozóinak biztosítja a felfrissülés minden lehetőségét. Az üdülőknek, akik itt töltik sza­badságukat, gazdag programmjuk van. A napot reggeli sport, és tor­nagyakorlatokkal kezdik. Napiren­den vannak a kirándulások és séták, amire itt nagyon kedvező környezet van. Hajóépítők munkájukról beszélnek A komáromi hajógyár szerélőcsar­nokában lázas építő munka fogad, kalapácsok zaja visszhangzik, a he­gesztöpisztolyokból kicsapó fény be­világítja az épülő hajótesteket. A mű­hely nagy, sok a munkás. — Száz és száz müveletet végzünk itt — magyarázza Gábris Ferenc, a 3-as üzemrészleg vezetője. — Ma már mindennapi jelenség, hJogy az újítójavaslatokat felhasználjuk, új munkamódszereket vezetünk be, a munkaidőt jobban kihasználjuk, ami lehetővé tette a terv egyenletes telje­sítését. Egy évvel ezelőtt még nem ment mincisn simán. Hiba volt a munka helyes megszervezése körül és az anyagellátás is gyakran akadozott. A munkásoknak sokat kellett várniok, míg az anyag eljutott rendeltetési he­lyére. Nem csoda, hogy az üzem el­maradt a tervteljesítésben. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és megváltozott a helyzet. Megváltoztak az emberek is. Öntudatosabbakká váltak. De beszéljenek erről azok, akik lát­ták, hogyan küszöbölik ki a hibákat. Gábris Ferenc művezető kissé el­gondolkozik, hátrasimítja őszülő haj­fürtjeit és beszélni kezd. — Több mint 30 éve dolgozom a hajóépítő szakmában. A múltról nem beszélek, mert már sokan elmondot­tákhogyan éltünk azelőtt. Kezdem a jelennel, vagyis azzal az idővel, amióta munkánk új értelmet kapott. 1950-ben jöttem az új hajógyárba. Első dolgom volt, hogy részt vegyek U.Z új mesterkáderek nevelésében. Tü­relmes, kitartó munkánknak megvolt az eredménye. Mikor láttam, hogy a fiatalokat érdekli a terv teljesítése, rávettem őket, hogy tudásukat, szak­mabeli tapasztalataikat osszák meg a többiekkél. Rendeztük a bérkérdése­ket és ez magával hozta a munka­fegyelem megszilárdítását. Az volt a jelszó „mindenki kapja meg munkája és érdeme szerint a fizetést". Foko­zatosan neveltük a dolgozókat munka­fegyelemre, a munka megbecsülésére. Pár hónappal ezelőtt még megtör­tént, hogy egyes dolgozók már hagyták el munkahelyüket, mielőtt az újabb váltás elfoglalta volna a helyét. Sok munkaóra veszett ezzel él. Gyű­lést hívtunk össze, megmagyaráztuk a dolgozóknak, milyen hatalmas kárt okoznak a népgazdaságnak, ha nem használják ki a munkaidőt teljes egészében. Rövidesen javult a helyzet. Ma mindaddig nem hagyják él a mun­kahelyet, míg meg nem érkezik a váltás. Ennek köszönhető, hogy ter­hiünket teljesítjük. A személyhajók építési tervét 141 százalékra teljesí­tettük, a vízrebocsátás tervét 106 szá­zalékra. A technikai fejlődés megváltoztatta a hajógyári dolgozók munkáját is. — A kapitalisták által vezetett ha­jógyárban a munka korszerűsítésére és könnyebbé tétélére semmi sem tör­térit — mondja Nagy István hegesz­tőmester. — A hajók vízrebocsátása 48 órát vett igénybe a régen elavult berendezéssel. Ma megfelelő technikai berendezéssel négy-öt óráig tart. Hogy mennyire megváltozott az élet a komáromi hajógyárban, azt csak az tudja igazán értékelni, aki átélte a régi hajógyárban a szenve­déssel és nélkülözéssel teli éveket. Nagy István a múltról ezeket mondja: — Amikor inasként a hajógyárba kerültem, több mint fél évig az volt a dolgom, hogy a műhelyt söpörjem, vagy a mesteremnek sört és cigaret­tát hozzak a kantinból. Tanulásra na­gyon kevés idő maradt. Saját szorgal mambói tanultam meg mindazt, amit tudok. Lehocky Gusztáv 1948-ban került a komáromi hajógyárba. Hamarosan elsajátította a hegesztő szakmát. Ma tervét állandóan 220 százalékra telje­síti. Amikor beszédbe elegyedünk ve­le a hatalmas hajótest mellett, életé­ről és munkájáról ezeket mondja: — Négyen voltunk testvérek. Apánk két hektár földön kínlódott, mert a multat csak kínlódásnak lehet mon dani. Télire már nem volt mit en­nünk. Földünkön nem termett annyi, hogy a négygyermekes családot el tudta volna tartani. Mikor 14 éves lettem, egy nagygazdánál kaptam al­kalmi munkát, aki bizony nagyon rosszul fizetett. Hányódtam, vetődtem, kínlódtam. Ma egészen más az éle­tem. Nem fenyeget munkanélküliség. Családom megélhetését biztosítani tu­dom. A munkából sohasem maradok el, a munkaidőm minden percét ki­használom. így tudom aztán terve­met teljesíteni. Még az apám házában lakom, de már nem sokáig. Hamaro­san elkészülnek az új munkáslaká sok és odaköltözöm, — mondja büsz­kén. A bizakodás és a jövőbe vetett hit teszi erösebbé a dolgozót, mert tudja, hogy a munkája után megkapja a megérdemelt jutalmat. És csak tőle függ, hogy még szebbé és örömtelje­sebbé varázsolja életét Kelemen Béla. Meghalt Mária Nejedlá asszony Július 16-án, csütörtökön éjjel két órakor Tuwiovbam 72 éves korában meghalt Mária Nejed'lá asszony, Zdenek Nejedlý akadémikus, minisz­terelnökhelyettes felesége. Mária Nejedlá, született Brichto­vá, 1881 november 25-én született Prágában. Férjének odaadó munka­társaként, hűségesen és áldozatké­szen követte őt egész életén keresz­tül. Zdenek Nejedlyvel nemcsak ná­lunk, hanem a határokon túl 1A el­választhatatlanul egybekapcsolódik egyszerű, értékes és nemeslelkű fe­leségének, Mária Nejediának alakja. Mária Nejedlá asszony temetése Mária Nejedlá asszonynak, Zdenek Nejedlý akadémikus, miniszterelnök­helyettes feleségének temetése július 20-án, hétfőn 16.30 órakor lesz a prágai krematóriumban. A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudománvos Akadémia közgvűlése Július 15-én és 16-án folyt le Prá. gában a Csehszlovák Mezőgazdasá­gi Tudományos Akadémia közgyű­lése a csehországi és szlo-frákiai me­zőgazdasági tudományos intézetek képviselőinek részvételével. Antonín Klecska akadémikus, a CsMTA elnöke kimerítő beszámoló­ban értékelte az akadémia eddigi te­vékenységét, vázolta a tudományok, nak a gyakorlattal való együttmű­ködését. Rámutatott a jó tapaszta­latokra és az eddigi hiányosságokra. Hangsúlyozta, hogy az akadémia csak akkor lesz harci központ, ha a tudományos következtetéseket a termeléssel ellenőrizteti. Az akadé­nüának nagy segítségére vannak a tudományos viták, főként a gyakor­lati akutális kérdésekről. Utána Klecska akadémikus felhív­ta a figyelmet az akadémia kísérle­ti tervére. Felsorolta a legfontosabb kérdéseket és kiemelte, hogy nagyon fontos az is, hogy az akadémia biz­tosítsa tudományos következtetései­nek és javaslatainak realizálását. Utána J. Opava, a mezőgazdasá­gi minisztérium kísérleti és propa­gációs főigazgatóságának vezetője beszélt. Majd az egységes földműves szövetkezetek dolgozói nevében a szazenai EFSz dolgozója, J. Belák és P. Konecsný. a világkutató inté­zet igazgatója beszéltek. Az élénk vita befejezésével hatá­rozatot fogadtak el, amelyben az akadémia és intézeteinek dolgozói kötelezik magukat, hogy az akadé­mián tudományos vitákat rendeznek, harcolni fognak a tudomány bur­zsoa osztályozása ellen és tudomá­nyos munkájukat a mezőgazdasági termelés sürgős szükségleteire irá­nyítják. A CsMTA munkacsoporto­kat szervez az EFSz-ek és az álla­mi birtokok segítségére és tudomá­nyos expedíciókat a nagyon sürgős részfeladatok megoldására. A kommunisták nagy feladata a Z idei aratásban (Folytatás vt első oldalról.) járás számos EFSz-ének szövetke?eti tagjai pártunk és a kommunisták jó és mindennapos gondoskodásának kö­szönhetik, hogy az aratást előkészítő munkálatok, főleg pedig az aratás idején sikeresen biztosítják az összes feladatok teljesítését. Elsőnek kezdték meg állami beadásaikat, jól teljesítik a jövő évi termés tervfeladatait és a többi szövetkezeti tagoknak igazi pél­dául szolgálnak. Sikeres munkájuk­kal további kis- és középparasztokat győznek meg és nyernek meg a kö­zös gazdálkodásra. Azért sikerül ez nekik, mivel a kommunisták meg­győzték őket arról, hogy a munkát csak akkor fogják sikeresen végezni, ha elfogadják az EFSz-ek mintaalap­szabályzatát legmagasabb törvényként és ha ennek alapján fognak gazdál­kodni. Igen. a mintaalapszabályzatok életbeléptetése biztosítja a munka­csoportokban és munkaosztagokban a helyes munkaszervezést, biztosítja a munkaegységek helyes bejegyzését a modern agrotechnika és a szovjet ta­pasztalatok felhasználását, a gépek és fogatok tökéletes kihasználását és biztosítja a szövetkezeti tagok igaz­ságos jutalmazását az elvégzett mun­ka minősége és mennyisége alapján. Ez szintén egyik legjobb út ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok sajátmaguk elítéljék a nyolcórás munkaidőről va­ló szóbeszédet az aratás idején, hogy leleplezzék ennek terjesztőit, őrizzék és védjék tulajdonukat a kulákokkal szemben és így biztosítsák a szocia­lista verseny és a kötelezettségválla­lások fejlődését, továbbá az előfelté­teleket ahhoz, hogy szövetkezetük szocialista szövetkezetté, a szövetke­zeti tagok pedig jómódúakká válja­nak. Ahol a kommunisták ezekről a fel­adatokról megfeledkeznek, ott az ara­tás nem folyik simán, nem jó a mun­kaszervezés és a szövetkezeti tagok elégedetlenek. Hogy a szövetkezet si­keresen fejlődhessék, biztosítani kell az összes feladatok teljesítését, nem­csak egyesekét. Nem beszélhetünk pél­dául a kommunisták jó munkájáról Szencen. ahol ugyan a szövetkezet gyorsan begyűjtötte a mezőről a ter­mést, de a kombájnok után a szalma a mezőkön maradt és elhanyagolták a tarlóhántást. Nem szükséges külön kiemelni, hogy ott, ahol így dolgoz­nak, nem jár sikerrel a többi kis- és középparasztok meggyőzése és meg­nyerése az EFSz-be. Ezzel kapcsolatban nagy feladat há­rul a pártagitátorokra és propagan­distákra is. Közvetlen feladatuk az, hogy alaposan felvilágítsák a mező­gazdasági dolgozókat arról, hogy mi­lyen jelentősége van minden munka idejében való elvégzésének, hogy mi­lyen előnyöket biztosít számukra a jó, közös gazdálkodás, fel kell világo­sítani őket arról, hogy milyen jelen­tősége van a mintaalapszabályzatnak és hogy pártunk és kormányunk a legújabb pénz- és árintézkedésekkel milyen előnyökben részegíti őket Az agitátoroknak és propagandistáknak a munka megkezdése előtt közvetlenül a munkahelyen beszélgetéseket kell •izervezniök. továbbá az ebédszünet­ben minden alkalmas pillanatot ki kell használniok. Igaz, hogy ezt a feladatot az agitátorok csak akkor lesznek képesek elvégezni, ha a szer­vezeti bizottságok az aratás menetét figyelemmel kísérik és elemzik; ha ismerik az előnyöket és a hiányossá­gokat is és ezeknek a konkrét isme­reteknek alapján az agitátorokat ér­vekkel és irányelvekkel fegyverzik fel mindarra, amiért az egyik, vagy másik pillanatban harcolni kell. A szocializmus közgazdasági alap­törvénye teljes mértékben érvényes a mezőgazdasági termelés szakaszán is. Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy dolgozó parasztjaink anyagi és kulturális színvonalának tartós emelkedését akkor érjük el, ha gaz­daságunkat a produktív szovjet me­zőgazdaság gépesít ének fokára emel­jük és ezt egyedül csak akkor érjük el, ha következetesen érvényesítjük a kolhozok és szovhozok tapasztalatait. Pártunk és kormányunk gondosan irányítják és segítik szocialista mező­gazdaságunk fejlődését. Az EFSz­ekben, gép- és traktorállomásokon, az állami birtokokon és a népi igazga­tásban dolgozó kommunistáknak nem szabad megengedniök, hogy ezeket a lehetőségeket ki ne használják, hogy a határozatokat megszegjék és mellőz­zék. Az elért sikerekkel nem szabad megelégednünk. Ellenkezőleg, még nagyobb áldozatkészséggel és lelkese­déssel kell teljesítenünk a nagy és felelősségteljes feladatokat, határozot­tabban kell harcolnunk a hibák és a hiányosságok ellen. A leghaladóbb szovjet mezőgazdaság eredményeire támaszkodva jobban és következete­sebben teljesítjük pártunk és kormá­nyunk határozatait, őrizzük pártunk politikai irányvonalát és naponta ér­vényesítjük pártunk politikáját s dol­gozó parasztok szervezésében és moz­gósításában az egyéni kistermeléstől a magashozamú szocialista nagyterme­lésher való végleges 'átmenethos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom