Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-16 / 172. szám, csütörtök

cf? mai (gámbatt

: Szép eredmények a lónyabányai magnezitégetök munkaversenyében (2. old.) Az SzKP Központi Bizottsága határozatainak világvisszhangja (3. (4. old.) Alapszervezeteink fordítsanak nagyobb gondot új párttagok szerzésére, különösen a fiatalság soraiból (3. (4. old.) A Koreai Néphadsereg tánc- és énekegyüttese Bratislavában (5. old.) Űj magyar könyvök a könyvpiacon (6. old.) Bratislava, 1953 július 16, csütörtök 40 fillér VI. évfolyam, 172. szám SZLOVÁKIA K O M M U N'I STA PÁRTJÁNAK.NAPILAPJA Fordítsunk több gondot ifjúságunk nevelésére MINDEN ERÖT AZ ARATÁSBA (sz. i.) Közép-Szlovákiában a Rima, Sajó és a Balog mentén is vvgindult a küzdelem a termes betakarításáért. A gyakori esőzések miatt az aratási munkák kisebb nehézségekkel járnak. Szövetkezeti tagjaink azonban mindent elkövetnek, hogy. a kedvezőtlen időjárás ellenére is szemveszteség nélkül takaríthassák be a gazdag termést. Minden órát, minden percet kihasználnak, mert tudják, hogy a • dolgozó nép kenyeréről és a saját boldogulásukról van szó. A gyakori esőzések csak rövid időre állítják meg a munkát. Amikor kissé megszárad a gabona,' még nagyobb erővel fognak az aratáshoz. Az esőzések miatt egyes helyeken a talaj annyira átnedvesedett, hogy aratógépekkel, vagy kombájnokkal 2—3 napig sem tudnának a földekre menni, ez azonban az aratás időben való elvégzésének rovására menne, ha a szövetkezeti tagok nem találnák meg a nehézségből a kivezető utat. Kö:ép-Szlovákia déli járásaiban, mint pl. a rimaszombati, tornaijai, losonci, rozsnyói járásokban mégsem adják fel a harcot a szövetkezeti tagok. Ahol nem tudnak gépekkel aratni, kézi erővel aratnak, de nem tűrik azt, hogy egy szem kenyérnekvaló is kárba vesszen. A tervezett 18 mázsa helyett 40 mázsa árpa termett Beje határában Amikor Kovács Béla kombájnos megjelent Beje községben, a falu lakosainak apraja-nagyja körülvette. ővele ugyan nem sokat törődtek, csak a kombájnra voltak kíváncsiak. Hallottak már a bejeiek a földről, amíg le ne

m aratta mindegy szállig. A szövetkezeti tagok alig győzték elhordani a kicsépelt őszi árpát, de azért éber szemekkel figyelték a tarlót. Vájjon mennyi árpát hullat szét a kombájn. A szösok jót a kombájn munkájáról, de vetkezet elnökének, Gányi Jánosnak de a reakció is terjesztette hazug j a szavai szerint a 7 hektár teríilepropagandáját, hogy a, kombájn j ten a. kombájn még" annyi szómat nem jó, szétszórja a szemet, nem se

m hullajtott el, hogy „egy günár csépelj ki rendesen a gabonát. Ezekről a hazug híresztelésekről Kovács Béla is tudott. Elhatározta magáiban, hogy most alaposan megcáfolja a hazug híreket. Bebizonyítja a falu előtt, hogy a kombájn áldás a mezőgazdaságra. Elhatározását tettek követték. egyszer jóllakott volna belőle." A hektárhozam<?kkal is meg vannak elégedve|a bejeiek. A hét hektár területéről 285 mázsa árpát takarítottak be. A tervezett 18 mázsa hektárhozam helyett 40.5 mázsás hektárhozamot értek el. HektáronBeállt a szövetkezet 7 hektáros őszi ként 22 mázsával termett töbK az árpa földjébe és addig le sem jött | előirányzott mennyiségnél. A kei esztsorosan vetett őszi árpa 40 mázsát adott hektáronként Egész hazánkban lázas munka folyik. Épülnek a szocializmus nagy építkezései, új bányák nyílnak, új iskolákat és lakásokat építenek. A szocialista építkezés egész vidékek arculatát változtatja meg. Napról napra boldogabb az emberek élete. Pártunk^ és kormányunk vezetésével nemzetgazdaságunk és kultúránk rohamos fejlődést mutat. És népünk ezen nagyszerű forradalmi tevékenységének a célja — az ember jóléte, legifjabb nemzedékünk és az összes következő nemzedékek jóléte és boldog élete. Országunkban a múltban sohasem tettek annyit ifjúságunkért, mint most. Az ifjúság mindig az uralkodó osztályok kizsákmányolásának tárgya volt, amelyek teljesen közömbösen viselkedtek az ifjú emberek jövőjével szemben. Most is élénken emlékezetünkben él még a fiatalemberek szomorú sorsa az első köztársaságban, amely példá ul az 1936. évben 300.000 ifjú munkanélküli munkást és 40.000 főiskolai és középiskolai végzettségű fiatalt hagyott az utcán kóborolni. Gyűlölettel gondolunk a gyárosokra és földbirtokosokra, akik ugyanebben az időben, az »arany köztársasága idején, bérmunkával nyomorgattak 12.000 tíz-tizennégyéves korú gyermeket. Ma ifjúságunk új. összehosonlítha tatlanul más. boldogabb életet él. Népi demokratikus köztársaságunk kormánya milliós összegeket áldoz a gyermekek nevelésére, legzsengébb koruktól kezdve. Számtalan új iskolát szervez és a legszélesebb mértekben lehetővé teszi az összes tehetséges ifjú embernek, hogy az általános műveltséget megszerezze. Hatalmas összegeket fordít számtalain tanulóközpontban és az állami munkaerőtartalék intézeteiben ifjúságunk nevelésére. Munkásutánpót-lásunknak és tanulóifjúságunknak minden lehetőséget megad arra, hogy derék emberekké fejlődjenek, hogy szak. és kulturális ismereteikkel megállják a helyüket, mint új társadalmunk fejlett építői hazán* ban a lelkiismeretes gazda szerepében. Az ifjú emberek nagy száma államunknak ezt a gondoskodását tehetsége és képessége szerint a szocializmus építésében való közvetlen részvételével hálálja meg. Például a prágai főiskolások — tanulmányi feladataik elvégzése mellett már több millió órát dolgoztak le a szocializmus nagy építkezésein. A szocialista falu kiépítésében jelentős a szerepük a plzeni munkaerőtartalék szaktanitézete kömüvestanulóinak. Önkéntes műszakokban a bab.ini EFSz-ben 98 férőhelyes tehénistállót építettek és válaszul a pártunk és kormányunk azon intézkedéseire, amelyekkel eltörölte a kötött gazdálkodást és végrehajtotta a pénzreformot, a bucsai EF^z-ben 160 férőhelyes tehénistállót építettek. De nincs ez így minden esetben. A dolgozó ifjúság nevelő központjaiban az eljövendő ifjúmunkások nagy kedvezményekben részesülnek. Élelomet és ruházatot, lakást, zsebpénzt' és teljes ellátást kapnak. Míg az internátusokban és a központokban élnek, mindezeket az anyagi szociális előnyöket természetes dologként fogadják. Sőt némelyek közülük még azt gondolják, hogy csupán azért, mert fiatalok, még többet kellene kapniok. És amikor a nevelő központban való tartózkodásuk ideje letelik, gyakran előfordul, ho^y sokan a szerénytelenek közül a gyakor• latba való áttérés után annyit sem képesek megkeresni, amennyit tanont^korukban kerestek. Természetesen életszínvonaluk süllyed. Ezért megkárosítva érzik magukat és azt gondolják, hogy sérelem érte őket. És ha az eddig élvezett öszszes anyagi és szociális kedvezményeket nem egészítették ki gondos szocialista neveléssel, a „megkáirosított« könnyebb kereseti lehetősé geket keres, életnívója süllyedését kihívó viselkedéssel »demonStrálja« és könnyen ellenséges befolyások hatása alá kerül. És mivel ilyen esetek az ifjúság körében nem egyedülállók és nemcsak a munkásifjúság központjaiban, hanem az iskolákban, a műhelyekben és a többi munkahelyeken is előfordulnak, szükséges, hogy jelentősen fokozzuk a tanítók és mesterek felelősségét az ifjúság mindenoldalú neveléséért, akik néha azt gondolják, hogy az ifjúságról való gondoskodás az ifjúság elkényeztetésében áll és a különféle anyagi kedvezmények nyújtásában. De bizony a legjobb pedagógus sem ér el az ifjúság nevelő munkájában igazi sikereket, ha közvetlenül az ifjúságban — a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben nem lel táijiaszra. Ezért szükséges, hogy jelentősen emeljük az egész ifjúsági mozgalom közvetlen részvételét a nevelésben. A szövetség feladatai nagyok. A • CsISz-nek százezernyi tagját kell lelkes, öntudatos haza.fiákká, hazánkban a szocializmus igazi építőivé nevelnie és hazafias építő lelkesedéssel áthatnia egész ifjú nemzedékünket. A szövetség ezen tevékenysége napról-napra nagyobb fontosságú. Hazánkban a szocializmus építésével összefüggő feladatok állandóan nőnek. Pártunk és kormányunk egész dolgozó népünk elé egyre merészebb feladatokat állít: építeni, tökéletesebbé tenni é

s fejleszteni gazdaságunkat, hogy biztosítsuk azt, hogy egész társadalmunk állandóan növekvő anyagi és kulturá. lis szükségletei ki legyenek elégítve, Ennek a célnak elérésében — mint ahogy ezt néhány nappal ezelőtt Zápotocky elvtárs hangsúlyozta — ifjúságunknak, munkás, iparos és tanutósarjadékunknak nagy jelentősége van: ^Ifjúságunknak el kell sajátítani^ olyan szak-, technikai. és tudományos ismereteket, hogy képes legyen azokat a hatalmas, néha nehéz és sok munkát igénylő, de egyúttal a szocializmusnak nagyszerű és nem sejtett fejlődést és jótékony hasznot hozó mai és jövőbeni építkezéseit sikeresen megvalósítani.« A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek az ifjú emberek további százezreit kell megnyernie az újítómozgalomnak, az iparban és a -mezőgazdaságban és hazánk gazdasági és kulturális építésének valamennyi szakaszán a szocialista versenyben való részvételre az ötéves terv teljesítéséért; egyre nagyobb mértékben kell bekapcsolni ifjúságunkat hazánk közigazgatásába, a nemzeti bizottságokba, az üzemi ta. nácsokban, a hadseregben, a nemzetbiztonságban, a kultúr, és valamennyi népi intézményekben való aktív munkára; támogatni kell az iskolákban a tanítói testületet és a többi nevelő központokban a n«;velökádereket, példát kell mutatníok a munkában, a tanulásban és a magánéletben is. Ez természetesen nem könnyű feladat. Küldetésének tudatában a CsISz-nek úgy kell dolgoznia, hogy befolyását egész dolgozó ifjúsá(Folytatás a 2. oldalon.). A szárnyai állami gazdaság földjein már zúg a cséplőgép. Befejezték a 14 hektár öszi árpa aratását. A 14 hektárból 6 hektárt kombájn, nal arattak le, a nyolc hektárt pedig aratógéppekkel. A cséplést Bredjuk-féle cséplési módszerrel elvégezték. Először is megszervezték, hogy a cséplőgépnél állandóan legyen árpa. Ne kelljen a cséplőgépnek egy percet sem szünetelnie azért, mert nem tudják mivel etetni. Az árpát hordó szekerek a cséplőgép két oldalára álltak és két oldalról adták fel a kévéket. Az orávkai szövetkezetben dolgozó tornaijai traktorosok az aratási munkákban szép eredményeket értek el. Szekeres Ignác és Szekeres József traktorosok, Bohuszlav Muha és Jozef Vontonor aratógépkezelök segítik a szövetkezetet a gazdag termés betakarításában. Mind a négyen tagjai a CsISznek. Munkájukat nagy lelkesedéssel és odaadással yégzik. A IV. Világ, ifjúsági Találkozó tiszteletére köte- | A bátkai szövetkezet tagjainak az idén van részük először abban, hogy saját falujukban, saját földjeiken győződhessenek meg a közös gazdálkodás utolérhetetlen eredményéről. Most az aratáskor, a cséplés után látszik meg igazán munkájuk eredménye. A bátkai határban még soha nem volt olyan termés, mint az idén. Még a falu legöregebb emberei sem emlékeznek ilyen gazdag termésre. Az eredmény már az öszi árpánál is kibontakozott, mert nemcsak elérték a tervezett hektárhozamot, mely magasabb volt minden eddigi Ezzel biztosították, hogy a gép egyenletesen kapja a gabonát, nem pedig időközönként, mint azelőtt. Az eredmény az volt, hogy ezzel a géppel naponta, amikor az eső meg nem zavarta őket, 150—160 mázsát is elcsépeltek. Az árpa is jól fizet. Gazdasági mértben elérték árpából a 33 mázsás átlagos termést Volt azonban olyan rész is, ahol az árpa keresztsorosan volt vetve, ott elérték a 40 mázsás hektárhozamot is. Ez jó példa arra, hogy a jövöben még bátrabban alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat. lezettséget vállaltak, hogy aratási tervüket százszázalékon felül teljesítik. Szekeresék be is tartják szavukat. Már eddig 45 hektáron végezték el az aratást. Napi átlagos teljesítményük 7 hektár. Büszkék is rájuk az orávkaiak, elhalmozzák szeretettel és nagyon jó koszttal a lelkes fiatalokat. Nekik köszönhetik, hogy ma már az | aratás befejezése felé járnak. termésnél, amely a bátkai határban termett, — hanem magasan túl is szárnyalták. A terv szerint 18 máj zsás hektárhozamot kellett volna elérniök, de a cséplés befejezése után kiderült, hogy öszi árpából a tervezett 18 mázsa helyett 30 má. zsás átlagos termést értek el. A tervezett hektárhozamot tehát 12 mázsával 'túlszárnyal ták. A föld minőségének figyelembevételével ez óriási eredmény. A cséplés befejezése után 28 má zsát a cséplőgéptől egyenesen n földműves raktárszövet k ezet.be szállítottak. A rimaszombati járás szöDúházán is jól halad az aratás Dúháza az a község, ahol fiatal embereket vagy lányt aligiha találunk. Dúháza még mindig érzi a második világháború kegyetlenkedéseit. A falu csaknem minden egyes fiatal embere a háború áldo. zata lett. A lányok pedig a szomszéd faluba mentek férjhez, így maradtak aztán Dúháizán csupá

n az öregek. A községben mindössze csak 13 földműves van. A múltban megalakították a szövetkezetet, hogy egymás segítségével könnyebben megbirkózhassanak a munkával és több termést adhassanak szocialista államunknak, amely a békéért, a háború ellen küzd. Az aratás megkezdésekor a dúháziak is kaptak egy aratógépet, de ezzel nem elégedtek meg, hanem kaszákat fogtak és kézi erővel fogtak az aratáshoz! Az a cél fűtötte őket, hogy minél rövidebb idő alatt elvégezhessék az aratást. FŐZŐ József, Balázs István és a többi munkától kérgeskezű emberek szorgalma határtalan. A búzatermésük 50 százalékát már eddig learatták. Ezenkívül learattak még 3 hektár őszi árpát is. FŐZŐ József szavai szerint ők most munkával harcolnak a békéért, gyűlölik a háborút, mely elrabolta tőlük gyermekeiket. Rakottyáson 6-7 mázsával túlszárnyalják a tervezett hektárhozamokat A szövetkezet tagjai a mult hét végén kezdték meg az aratást. Két aratógéppel fogtak az aratáshoz. Az eső őket is hátráltatja az aratásban. De szembeszálltak a természet ravaszkodásával. Most már nem várnak mindent az aratógépektől, hanem az alkalmas pillanatban kézi erővel is aratnak. Tizenegy pár arató kaszája nyomán dűl a szépen megérett, gazdag termés. Iparkodnak minden percet kihasználni, hiszen először is az ö érdekük, hogy minél kevesebb szemveszteség nélkül végezzék el az aratást. A szövetkezeti tagok szerint az idén 6—7 mázsa gabonával lépik túl a tervezett hektárhozamokat. vetkezetei közül ők voltak az elsők, akik idei gabonafélét adtak az államnak. Az őszi árpa aratásának, cséplésének befejezése után hozzáfogtak a tavaszi árpa és a búza aratásához. Az aratási munkákat hét csoport végzi. Simon István 5 pár aratóból álló csoportja kézi erővel végzi az aratást. Bódi Fejes Lajos csoportja pedig egy aratógép segítségével, de ők is igénybeveszik a kaszát, ha nagyon dőlt a gabona. Mindkét csoportnak egy a célja: minél gyorsabban, szemveszteség nélkül elvégezni az aratást. A negyedik Világifiúsági Találkozó tiszteletére ; A bátkai EFSz örömmel adja az első gabonát a nép államának