Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-10 / 167. szám, péntek

UJSZ0 1953 július 10Versenyben a terv teljesítéseért, az életszínvonal emeléséért! * Jóminőségű munkával sikeresen teljesítik a Szovjetunió megrendeléseit ,,A ránkbízott megtisztelő feladatokat lelkiismeretesen és idejében teljesíteni" — ez a rózsahegyi gépüzem dolgozóinak jelszava, akik Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy 15 nappal megrövidítik a Szovjetunió részére gyártott textilgépek szállítási határ, idejét. A szovjet megrendelések munkájának példás teljesítésével és a kommunizmus építői számára jóminöségű termékek biztosításával fejezik ki egyúttal hálájukat é

s szeretetüket a csehszlovák nép felszabadítója, barátja és szövetségese iránt. Június első felében befejezték a rózsahegyi üzem legjobb gépi és kézi öntői a szovjet textilipar részére megrendelt géprészek öntését. Az öntvények jó minőségét főleg Július Barkač, František Sloboda, Ondrej Kandrej kéziöntők, továbbá Jozef Guzsiak. Ján Guzsiak és Ciprián Mojs gépi öntők lelkiismeretes munkájának köszönhetik. Ezek a példás dolgozók nagyban hozzájárulták ah. hoz, hogy . a selejtszázalék összüzemi mértékben csak 0.7 százaié kot tesz ki és hogy az öntömfihely a júniusi tervet 119.5 százalékra teljesítette. A termékek jó uiinőségéért indított harcban nem maradnak le a szerelőműhely dolgozói sem. Alighogy tudomást szereztek arról a megtiszteltetésről, amely ebben az évben a rózsahegyi gépüzem dolgozóit érte, figyelmüket az öntött gép. részek legpontosabb kidolgozására fordították. Közülük sokan, mint például Evgen Kardos, Jozef Dlugopolsky, Vojtech Lisy fémesztergályosok és Ladislav Mišurda é

s Vladimír Bačkôr köszörűsök. Milán Racsko és Já

n Palló horizontális fúrók, csaknem teljesen selejt nélkül dolgoznák. A rózsahegyi gépüzem dolgozói, akik a Szovjetunió textilgépeinek megrendelésén dolgoznak, arra törekszenek, hogy az összes részlegszállításokat határidőre elkészítsék. Az új gépek első szállítmánya a harmadik negyedév végén hagyja el az üzemet. Ez év december 15-ig teljesíteni akarják az egész megrendelést és ezzel kongresszusi felajánlásukat is. Igyekezetüket a tervezett feladatok állandó túlteljesítésével bizonyítják. Júniusban a tervet 104.7 százalékra teljesítették és az év eiejétöl 102.4 százalékos tervteljesitést mutatnak fel. Egy hajóépítő élete Aj. V. Sztálin-üzrm 116.5%-ra teljesítette a júniusi tervet A martini J. V. Sztálin üzem dolgozói az egyes üzemrészekben megjavították a szervezést és fokozták munkaigyekezetüket. Ennek az eredménye, hogy júniusban a terme, lési tervet 116.5 százalékra teljesítették. A martini Sztálin-üzem dolgozóinak ebben a munkagyőzelmében nagy része van a 'napi tervellenőrzésnek, a diszpécserszolgálat operatív beavatkozásainak és a terven felüli szállítások teljesítésében beállt jobb helyzetnek. Hogyan lehet a jó munkaszervezéssel biztosítani a munka termelékenységét é

s a munkatermelékenység fokozását, err

e példa a 94. számú üzemrész. Itt dolgozik Jiri Beranovszky, a köztársaságrend viselője, £ prágai ČKD Sokolovo-üzem villanyhegesztő kollektívájával. Az ö megérkezésük után megjavult az egyes munkaközpontokban a szervezés és a hegesztömunka minősége is. Először is az időveszteségeket küszöbölték kí, s gondjuk volt az idejében való anyagszállításra és a készterméke-k elszállítására A bar. monogramm alapján megszervezett munkamegosztás pontos bevezetésé vei az üzemrész lakatosai és negesz tői elérték azt, hogy a júniusi ter vet 105.8 százalékra teljesítették és az összes többi feladatokat is elvé gezték. Munkájukban nagy segítséget jelentett a szocialista verseny amelybe az üzemrész 93 százaléka bekapcsolódott. Példásan teljesítetté'; júniusi fel adataikat az olvasztárok is. akik 106.4 százalékos eredménnyel túl teljesítették a tervet és akik az évelejétől egyenletesen teljesitik feladataikat. Az edzömíihely dolgozói, akik hiányzás nélkül dolgoznak, a tervet 174.2 százalékra teljesítették. Júniusban a nyerstermelés és az egyes feladatok tervét a 97. számú üzemrész hegesztői és lakatosai is sikeresen teljesítették. 130.4 százalékos tervteljesítést értek el. A vágbesztercei energetikusok teljesítették az ötéves terv feladatait A ladcei vágmenti yillanyüzem dolgozói munkasikerei után július 8-án a vágbesztercei Klement Gottwald-üzem üzemi villaiiyfejlesztöjének kollektívája is bejelentette, hogy határidő előtt teljesítette az első gottwaidi ötéves terv feladatait. A Klement Gottwald-Uzem energetikusai ebből az alkalomul felhívták az üzem összes részlegeit, hogy igyekezzenek az első gottwaidi ötéves terv teljesítésének határideléjt legalább egý hónappal megrövidíteni. Távirati jelentésükben, amelyet Jozef JonáS általános gépiparügyi miniszternek küldtek, kötelezettséget vállaltak, hogy hozzájárulnak szocialista hazánk építéséhez azzal, hogy az év végéig terven felül néhány százezer kilowattóra elektromos. energiát termelnek a legalacsonyabb termelési költségek mellett. A hatalmas csarnokokon elömlik a fény és akármerre megyünk a komáromi hajógyár műhelyeiben, mindenütt lázas munka fogad. A hajók büszkén állnak egymás mellett, egyik-másik már közvetlenül vízrebocsátás előtt áll. A csarnokban oly fülsiketítő a zaj, gépek zúgnak, kalapácsok, motorok, forrasztólámpák. daruk lármáznak, hogy az ember a saját szavát sem hallja. A második részleg egyik mesterével, Nagy Istvánnal beszélgetünk a' szerelőcsarnok fölött épített irodában. Nagy István az életéről beszél, arról az életről, amely állandóan munkában és a gyárral összeforrt törődésben telt el. "1923-ban került az üzembe, látta a gyár fejlődését, s emlékezik azokra a primitív munkaviszonyokra, amelyek közt akkoriban a hajókon dolgoztak és így felmérheti azt a fejlődést, amelyet a Szovjetunió segítsége számukra a hajóépítésben is jelent. Nagy István ma a második részleg mestere, hosszú évi tapasztalatai tették érdemessé a vezetésre. Ahogy a hajógyárat ismeri, épp úgy Komáromot is, a régi dunamenti várost, ahol bizony a munkásság az első köztársaság idején nehéz éveket élt át harcban ,a munkanélküliség és az alacsony bérek ellen. Ifjúságával kapcsolatban a tanonc-időkre emlékezik: — 1925 körül, amikor hajóács tanonc voltam, még egész más viszonyok uralkodtak az üzemben. Csak az az inas tudott előre jutni, aki megszerezte a mesterek protekcióját. A tanoncokról senki sem gondoskodott, nem voltak internátusok és nem volt olyan jó bánásmódban részük, mint ma. Amikor Nagy elvtárs kitanult, akkor is állandóan félnie kellett a munkanélküliség rémétől. Igazán nyugodtan, gondnélkül csupán a felszabadulás óta dolgozik. És hogy eredményesen dolgozik, azt bizonyítja az a tény, hogy 1947-től 19'51-ig rendbe hozta a csaknem teljesen tönkrement házát és iskoláztathatta 18 éves leányát, aki most a gyárban mint tisztviselőnő dolgozik. Nagy István mintaképe a derék pártonkívüli bolseviknek. őszinte örömmel töltött el, amikor 1948 után a dolgozó nép vette át az uralmat hazánkban, — mondja. — Megvagyok győződve arról, hogy jó irányban haladunk és helyzetünknek mindig csak javulnia kell. Nem vagyok tagja a pártnak, mégis munkámmal állandóan azt akarom bizonyítani, milyen fontos az, hogy jó munkát végezzünk azon a munkaterületen, ahová állítanak bennünket. Amikor mint mester az osztályom tagjai előtt reggelente megtartom a ..tízperceket" és beszélek munkatársaimnak a tervezésről, az abszencíáról, ismertetem a kormányrendeleteket, mindig igyekszem rámutatni arra. hogy mindezek a rendeletek a munkásság érdekében történnek. — Érdekelne, hogyan működik nálatok a szakszervezet? — Ami azt illeti, lehet kifogásolni a munkáját. Legalább havonta kellene gyűléseket tartani és ezeken megismertetni a dolgozókat a versenymozgalommal, az újítások jelentőségével és egyéb, a termelésnél felmerülő problémákkal. A múltban is igen nagy szerepe volt a szakszervezetnek és ma sem szabad erről a fontos vezetőszerepéről megfeledkeznie. Nagy István az úgynevezett segítő osztályon dolgozik, ahol a kész hajókon az utolsó szerelési munkálatokat végzik. Itt a nagy szerelőcsarnokban sorban állnak a kialakult hatalmas hajótestek. Csak rövid idő választja el őket az üzembelielyezéstöl. Hogy olyan felelősségteljes munka irányítását bízták Nagy elvtársra, azt hosszú éves gyakorlatának,

v Jó szervezőképességének, tudásának és áldozatkészségének köszönheti. Mint mások említették, voltak olyan idők, amikor Nagy elvtárs három napig sem ment haza. mert bizonyos munkákat idö elótt el kellett végezni. Ö is egyike az építés újarcú hőseinek, akik névtelenül, hősiesen építik a szocializmus hajóit. V. I. Az EFSz-ek alapszabályzatának betartásával megszilárdítjuk a nagyüzemi gazdálkodást Siroky elvtárs pártunk X. kongresszusán a mezőgazdaságra háruló fokozottabb feladatokról eze ket mondottá: »Soronlévő'feladataink: Az EFSz eket politikailag és gazdaságilag megszilárdítani és megteremteni így az előfeltételeit a szövetkezeti mozgalom kiterjesztésének)!. Szükséges tehát, hogy a falusi pártszervezetek, a kommunisták mindent elkövessenek az EFSz-ek további fejlődése és megszilárdítá sa érdekében. A népnevelői munkában nagy segítségül szolgál az EFSz-ek új alapszabályzata, • amely a nagyüzemi gazdálkodás alaptör vénye. Alig fél év telt el az EFSz-ek I. országos kongresszusa óta, de bátran kijelenthetjük, hogy azon szövetkezeteink, amelyek a mintaalap szabályzat szerint dolgoznak, s ve zetik a nagyüzemi gazdálkodást, soha nem látott jó eredmények születnek a munka minden szaka szán. Korántsem mondhatjuk el azonban, hogy iparunk fejlődéséhez viszonyítva mezőgazdaságunk elérte a fejlődésnek azt a fokát, melyek a szocializmus építésében nehéz \ iparunk kifejlesztésére, népgazdasá gunk megkövetel. »A hatalmas fejlődés megköveteli — állapította meg Jozef Nepomucky elvtárs felhívása a mintaalapszabályzattal kapcsolatban — hogy a parasztok szövetkezeteik létesítésében azok ra az alapszabályzatokra támasz kodjanak, amelyek megszilárdítják szövetkezeti gazdaságukat, és biztosítják állandó virágzásukat, se gítenek új, örömteljes életük ki alakításában és közös gazdálkodá suk alaptörvényévé válnak.« A mintalapszabályzat elfogadása után tehát lehetőség nyílik arra. hogy EFSz-eink fokozzák a földek hektárhozamát, s növeljék az állattenyésztés hozamának hasznossá gát. Természetes, hogy mindezt el érhessük, minden tagnak, meg kell állni a helyét a munka frontján és az alapszabályzatban foglalt Irányelvek alapján, erejük teljes bevetésével kell a közös vagyon gyarapításáért dolgozniok. Ahhoz pedig, hogy a szövetkezetben minden mun kát becsületesen, s minőségileg jól végezzünk el, szilárd munkafegyelemre van szükség. »Öszintén. szólván — írta Gottwald elvtárs az EFSz-ek I. országos kongresszusához intézett levelében — a világon minden szabályzat és minden dolog érvénytelen becsületes munka, a munkában való gondoskodás é

s fáradozás nélkül.« + Nem volt hiábavaló a kommunis ták és népneyelők fáradozása az alapszabályzat népszerűsítésében. Fényes bizonyíték erre a bratisla vai kerület, mert alig egy-két héttél az új alapszabályzat elfogadása .után 8.000 szarvasmarhát és 12.000 sertést helyeztek el közös istállók ban. Ott, ahol a tagoknak a háztá ji gazdálkodásra fél hektárnál nagyobb földjük van. megtették a kellő intézkedéseket, hogy a szövetkezet tagjai ne gazdálkodjanak erejüket meghaladó földterületen, örvendetes dolog, hogy azok az EFSz-ek, amelyek az új alapsza bályzat szerint megalakították az állandó munkacsoportokat, könnyen győzték a munkát még a legsürgősebb tennivalók idején is. Büsz kén elmondhatjuk, hogy szövetke zeteink ezzel rohamos virágzásnak indultak, s látva ezt, egyéni dol gozó parasztjaink egyre többen léptek a közös gazdálkodás, útjára. A tavaszi vetés, majd a növényápolás, s most az aratási munkák döntő csatájában is megmutatkozik az a hatalmas segítség, amelyet népi demokráciánk az új alapsza bályzattal adott dolgozó parasztságunknak. > • Nem gyötrik a gondok most már a perbetei EFSz vezetőségének tag jait sem, hogyan győzik majd a munkát aránylag kevés munkaerő vei, az 1160 hektárnyi föld terményének betakarításában. — Alaposan felkészültünk az aratásra — mondotta Sipos János, az EFSz elnöke. — Állandó munkacsoportjaink vannak, amelyek az alapszabályzat szerint élő- és holt leltárral rendelkeznek. Minden cso port felelős a reábízott gazdasági szerszámok megbecsüléséért és a földterületen köteles a tervezett hektárhozamokat kitermelni. No, de nem is kell, hogy az el nök beszéljen, beszél helyette a határ. Minden szónál ékesebb a tett. A szövetkezeti tagok jó munkáját dicsérj a dús, súlyos kalászoktól terhes aranysárga búzatábla, az embernyi magasságú rozs, a kövér szpmektől meghajló árpakalászok, a fejlődő harmatzöld kukoricák, s a bokrosodó immár sárgáslilás szí nekben virító burgonyatábla. A saraboláson kívül már kétszer megkapált kukorica olyan, mint a virágoskert, "mert nincs ám abban gyom! A cukorrépa úgy fejlődik, hogy már most* csaknem nagyobb, mint • tavaly a szedés idején volt. Egy közepes cukorrépa átmérője 10—12 cm. A takarmányrépa pedig mire eljön a -=7.edés ideje, akkorá ra nö, mint a lófej — ahogy Per betén mondják. E gyönyörű sikereket jórészben annak köszönhetik a perbetei EFSz tagjai, hogy ala posan áttanulmányozták az alap szabályzat minden cikkelyét és az EFSz ek alapszabályzatát valósággal a gazdálkodás alaptörvényének tekintik. * * Sok nehézséggel küzdött az an dódi EFS^; is, amíg szervezetlenül dolgozott, s nem volt olyan alap szabályzat, amely megmutatta volna a helyes gazdálkodási formát A munkacsoportok úgy bántak a gazdasági felszereléssel, min,tha az a Csáky szalmája lett volna. Nem volt a tagokban felelősségérzet, nem egyszer előfordult, hogy az egyik csoport vetni akart, üzemképtelen vetögépet kapott, mert előző napon a másik csoport vetett a géppel és elrontotta. Ilyenkor azután lehetett volna az elnök bűvész, vagy való sággal nyomozó tehetség, akkor se tudta volnar-lmeg, ki a ludas a dologban. Soha sem akadt ilyen eset. bén gazdája az elrontott gépnek, vagy a mezőgazdasági szerszámnak. Emellett a szervezési hibák mellett még az is hátráltatta az EFSz gazdasági és politikai ' fejlődését, hogy a tagoknak fél hektárnál több földjük volt háztáji gazdálkodás céljára. Ez azután odavezetett, hogy egyes tagok alig-alig jártak a kö zösbe dolgozni, mert »lekötötte őket a nagy háztáji föld.* Úgyszólván forradalmi változás állott be az andódi EFSz-ben a mintaalapszabályzat "jóváhagyása és elfogadása óta. Megalakultak az állandó mezei , állattenyésztő és építőcsoportok. Mind a tavaszi ve tésben, mind a növényi termelésben becsülettel megállta a helyét a tagság. Pedig sokkal több tenniva ló akadt az idén, mint a mult esz tendöben. így a jól szervezett munkacsőpor tokkal indultak az andódi EFSz tagjai az idei békearatásra a dús termés betakarításának nagy har iába Már az aratás első napjaiban megmutatkozott a csoportok jó felkészültségének eredménye. Az öszi árpát két kombájn segítségével egy nap alatt learattták, kicsépelték és az aratás kisegítésére beosztott építkezési csoport elvégezte az öszi árpa tisztítását. Az öszi árpa aratása után nyomban megkezdték a tavaszi árpa és a rozs aratását. Elhatározták, hogy éjjel is aratnak, ha a gabona túlérik. Nem ismernek fáradságot, szívós munkával és kemény akarattal küzdenek minden szem gabonáért. Elsők akarnnk lenni a járásban a beadásban. • Vannak EFSz-eink, ahol még nem alkalmazzák helyesen az új alapszabályzatot. Súlyos hibát követtek el pl. az örsújfalusi EFSzben, ahol a tagoknak még ma is félhektárnál nagyobb földjük van háztáji gazdálkodásra. Hogy ez mennyire hátráltatja a szövetkeze tet a fejlődésben, arra bizonyíték az, hogy egyes időszaki munkák idején, mint pl. a növényápolásban kevés a »munkaerö«. A kukoricát még csak egyszer kapálták, s most itt az aratás, körmükre ég a . munka. Az örsújfalusi szövetkezeteseknek tudniok kell, hogy az új alapszabályzat a legnagyobb körültekintéssel védi a közös vagyont, a tagság, a dolgozó parasztok érde. keit Szükséges tehát, hogy szövetkezetünk tagjai megismerjék az új alapszabályzatot és magukévá tegyék irányelveit, hogy az segítségükre legyen a munkák elvégzésé, ben, a szocialista falu megvalósltáaáért vívott harcban. így hatalmas lépésekkel lendítik előre a nagyüzemi gazdálkodás ügyét, szövetkezetünk szocialista szövetkezetté a tagok pedig jómódúakká válnak. Mérj Ferenc