Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-07 / 164. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 július 7, kedd 40 fillér VI. évfolyam, 164. szám c/t mai istámhan • Antonín Zápotocky köztársasági elnök meglátogatta a a brnói Állami Színházat (2 old.) Togliatti elvtárs beszámolója az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetőségének ülésén (3. old.) Pártélet (4. old.) Előre a termén betakarítás győzelméért (5. old.) A vasárnap sportja OS. old.) Minden erővel az aratásba Az utóbbi napok meleg időjárása, a nyári nap éltető sugarai arany sárgára érlelték a dús gabonát. Ki. váltképpen a déli vidékeken már be­érett a rozs, a búza és kasza alá érett a tavaszi árpa is. Dolgozó pa­rasztjaink megkezdték a betakarí­tási harc döntő csatáját. Állami gazdaságaink, EFSz-eink határában zúg a kombájn, kerepel az aratőgép, az egyénileg gazdálkodók földjein peng a kasza. Az ' egész esztendő fáradságos munkájának gyümölcse, a bő termés a'szorgos kezek nyo. mán a dolgozó nép magtárába kerül. Ünnepnapnak számítanak a mosta­ni napok falvainkon. Az év leg­szebb, de egyben a legnehezebb munkája az aratás, a cséplés. Dol­gozó parasztságunknak tehát ereje teljes bevetésével hozzá kell látnia a munkához, hogy az új kenyérnek­valő minél előbb a dolgozók raktárá. ba kerüljön. A termés sikeres és veszteségnél­küli betakarításáért folyó küzde­lemben elsősorban is traktorállomá­sainkra hárul a legnagyobb feladat. Az esős időjárás, s a nagy meleg következtében nemcsak a rozs érett be, hanem gyönyörűen megérett már'a búza és aratni lehet általá­lett volna a földön és a terménynek legalábbis 50 százaléka tönkrement volna. Ez is bizonyítja, hogy kom bájnnal sokkal gyorsabb és bizto sabb az aratás. Egyes helyeken még a vezetők is „objektiv" okokat hoznak fel, hogy „a mi földjeinkre nem jó a kombájn, nehéz és mégnyomja a földet". Szá­mos esetben arra hivatkoznak, hogy azért nem lehet kombájnnal aratni illetve csépelni, mert nincs „megfe lelő" hely a gabonák szárítására, nincs „elegendő ponyvápk, amivel letakarnánk a gabonát eső idején" Az efféle „objektív" okok sehogyse állnak a lábukon. Az ilyen érvelés mögött a megbújt reakciót találjuk Természetes, hogy a gabona szárí­tásánál számítani kell az esős na­pokra és biztosítani k.ell azt, hogy a gabona ne ázzék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kombájnnal csak abban az esetben aratunk, ha annyi ponyva áll rendelkezésünkre amennyivel talán a fél határt is be­födhetnénk eső idején. Még abban az esetben is, ha/ éppen szárítás ide­jén jön a zápor,' könnyen védekez. hetünk ellene és nem megy tönkre gabonánk Ha idejében gúlába rakjuk, nem ázik be mélyebben 2>­ban a tavaszi árpát is. Az aratás cm-nél. Hogy ez így van, erről meg­sürget. Nincs idő tehát késlekedés, re. A meleg állandóan fokozódik és ha nem igyekezünk a termés beta­karításával, az a veszély fenyeget, hogy a gabona túlérik, jobban pe­reg a szem, s nagyobb a szemvesz­teség. Hogy ezt megakadályozzuk, kombájnvezetőinknek és önkötözö­gépkezelőinknek az aratási mun. kákban a nap minden percét, órá­ját a leggazdaságosabban ki kell használniok. Az idén kétszerannyi kombájn áll dolgozó parasztságunk segítségére a. mult esztendőhöz viszonyítva. Ezek szerint minden alapföltétel meg van arra, hogy ezzel a nagy­mérvű gépi segítséggel az aratást úgyszólván rajtaütésszerüen elvé­gezhessük. Az aratási munka sike­réért folyó harcban különösképpen nagy feladat vár a falusi pártszer. vezetekre, az állami gazdaságok és traktorállomások üzemi pártszerve­zeteire és a népnevelökre. Gépein­ket gazdaságosan ki kell használni. Ezért a népnevelök legfontosabb feladata, hogy állandó felvilágosítás­sal harcoljanak a reakció kombájn­ellenes hadjárata" ellen. Ismeretes, hogy az ellenség, a reakció mindaz ellen, ami új, s ami dolgozó parasztjaink munkáját köny. nyebbé teszi, elkeseredett harcot folytat. Több esetben a reakció azt hangoztatja, hogy nem „fizetődik" ki kombájnnal aratni, mert . nagy tarlót hagy, „nem üti ki a szemet" és ezért „nagy a szemveszteség". Ez ostoba hazugság. Számtalan példa tanúskodik arról, hogy a kombájn­nal aratott gabonánál jelentősen ki­sebb a szemveszteség, mint az ön­kötözögéppel, vagy kézzel történő aratásnál. Az elmúlt esztendőben és az idei őszi árpa aratásánál szerzett tapasz­talataink azt mutatják, hogy a kombájnnal learatott és kicsépelt terményeknél lényegesen kisebb volt a szemveszteség.. Az érsekújvári já. rásban lévő andódi EFSz-ben az őszi árpát az idén kombájnnal arat­ták le és csépelték el. Áz EFSz tagjai -úgy beszélnek a kombájnról, mint a leghűségesebb segítőtársuk­ról. — Ha nem kombájnnal vágtuk volna le az őszt árpát, — mondotta Szőke Ferenc szövetkezeti tag — bizony nagy kár érte volna szövet­kezetünket. Éppen azon a napon, amikor befejeztük az őszi árpa ara. tását. pásztás jégeső vonult végig azon a határrészen. Kiszámítottuk hogyha az öszi árpánkat önkötözö­vel aratjuk, minden kéve szanaszét győződtek már az idén az andódi EFSz tagjai. Több mint két óra­hosszat esett az eső, s annyi pony­vájuk nem volt, hogy letakarhatták volna a kicsépelt gabonát, mégis 3—4 óra múlva úgy megszáradt "a gúlákba rakott öszi árpa felső réte ge is, hogy zsákokba mérhették és elszállíthatták Az EFSz-ek vezetői, agronómusai előtt most az a feladat áll, hogy állandóan szemmel kísérjék a gabo­na érését. Nem szabad megengedni, hogy a gabona túlérjen, mert ilyen esetben növekszik a szemveszteség. Tehát mindent el kell követni, hogy idejében arassunk, mert országunk kenyérről, a dolgozó nép életszínvo­nala emelésének nagy ügyéről van szó. Lássunk tehát teljes len­dülettel munkához! Vessünk be min. den erőt az aratásba. Ott, ahol a ga­bona túlságosan megdőlt, kézi ka­szával vágjuk le. Az önkötözőgépek után biztosíta­ni kell a kévehordókat. Ezért von­junk be a termés betakarításába mi. nél több nőt és családtagot, akik je­lenfős segítséget nyújtanak ebben a munkában. Komoly gondot kell fordítani EFSz-einkben arra is, hogy a kom­bájnnal való aratásnál biztosítva le. gyen a gabona elszállítása. Elma. radhatatlanul szükséges, hogy any­nyi pótkocsit állítsunk munkába, hogy ne kelljen a kombájnoknak sokszor órák hosszat várni, amíg kiürítik a gabontartályt. A perbetei EFSz-ben az öszi' árpa aratásánál a rossz szervezés miatt egy-egy ürítésnél több esetben órákig vártak a kombájnok. Nagy hiba ez, mert az őszi árpa már annyira érett volt, hogy nem órák, de még a percek is kárt jelentettek. Könnyen kiszámít­hatjuk, hogy ha minden ürítésnél csak 5 percet késik a fogat, tizen, kétszeri ürítésnél ez annyit jelent, hogy egy hektárral kevesebbet vág le a kombájn. Sok kicsi sokra megy. Naponta 3—4 hektárral kisebb lesz a kombájn teljesítménye, ha az ürí­tésnél zavarok állnak be. Ahogy minden munkánál elmaradhatatlan a jó szervezés, az aratásban kétsze­resen fontos, hogy minden és min­denki a helyén legyen és minden dolgozó észszerűen végezze felada­tát. Tehát, ha jól bánunk a gépekkel, s ha minden dolgozó paraszt becsű, lettel megállja a helyét az aratási munka dandárján sikeresen befe­jezzük az orszáf.' Kenyerének beta-,, karításáért folyó harcot. .. >Iéry Ferenc. Zengjen, ujjongjon mindenütt a teremtő munka dala! A Brnóban rendezett első országos népművészeti fesztivál ünnepélyes befejezése A brnói dolgozók ezrei lelkesen üdvökölték vasárnap körtikben Antonín Zápotocky köztársasági elnököt, aki résztvett a brnói téli stadionban rendezett első orszá­gos népművészeti fesztivál zárónapján. Zápotocky elvtárs jelenlétével hangsúlyozta a népi művészetek nagyszerű, örömteli szemléjének jelentőségét, amely az „Örömmel dolgozni és boldogan élni" jelszó szelle­mében folyt le. A dísztribünön tapsvihar közepette foglalták el he­lyeiket dr. A. Čepička hadseregtábornok, miniszterei, nökhelvettes, V. Kopecky és R. Baj-ák miniszterelnök­helyettesek. L. Lis, a CsISz Központi Bizottságának titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának, a kerületi nemzeti bizottságok, a Nem­zeti Arcvonal kerületi akcióbizottságának képviselő) és az üzemek és falvak legjobb dolgozói. A vendégeket Podaný elvtárs képviselő, a Nemzeti Arcvonal kerületi akcióbizottságának elnöke üdvözöl­te. Köszönetét fejezte ki a kormánynak és a Szak­szervezetek Központi Tanácsának a brnói fesztivál megrendezéséért. _ Antonín Zápotocky köztársasági elnök elvtárs szün. ni nem akaró lelkesedés közepette kezdte meg beszé­dét. Beszédét többször viharos tapssal és Csehszlová­kia Kommunista Pártját éltető éljenzésekkel szakítot­ták félbe. Befejező szavai — hogy még szilárdabban kell felsorakoznunk a világbéke táborába, amelyet a Szovjetunió vezet. — népünk a Szovjetunió, a béke szilárd védőbástyája iránti hűségének és odaadásának manifesztációs megnyilvánulásává váltak. A vasárnapi fesztiválon bemutatkozott a bukaresti IV. világifjúsági fesztiválra indulása előtt a brnói ke­rület CsISz küldöttsége, amelyben az üzemek példás dolgozói és a CsISz érdemes funkcionáriusai vannak képviselve. A küldöttség nevében annak vezetője, Hrazdira elvtárs, a CsISz kerületi bizottságának tit. kára, ígéretet tett, hogv Zápotocky elvtárs szavainak szellemében állandóan javítani fogják munkájukat és megfelelnek a beléjük vetett bizalomnak. „A bukaresti fesztiválon még jobban megerősítjük kapcsolatainkat a Szovjetunió ifjúságával. A derék komszomolosoktól a lehető legtöbb tapasztalatot sajá­títjuk el. Egyedül a Komszomol tapasztalatainak kö­vetkezetes érvényesítése segít ahhoz, hogy az ifjúság sokkal mélyrehatóbban vegye ki részét a szocializmus építésében, hogy drága kommunista pártunk utánpót­lásává váljék" — szögezte le Hrazdira elvtárs. Ez­után teljes színpompájában kibontakozott a fesztivál utolsó napjának műsora. Az előző napok legsikereseb­| be n szereplő együttesei léptek fel és népünk és ifjú­ságunk müvésztehetségének gazdag csokrával ajándé­! kozták meg a fesztivál lelkes közönségét. Antonín Zápotocky köztársasági elnök beszéde Tisztelt jelenlevők, elvtársnök és elvtársak, CsilSz-tagok, ifjú bará­taim! Befejezzük ma a • népművészeti fesztivált. Brno egész héten az uj jongó dalnak, az örömteli táncnak és vigságnak volt tanúja. A fesz­tivál jelszava: »örömmel dolgozni és boldogan élni« volt. Ez bizony szép és nagyon helyes jelszó. De nem elég csak helyes jelszavakat kitűzni. Szükséges, hogy ezeket helyesen is értelmezzük, helyesen magyarázzuk és a gyakor latban valóra váltsuk. Hiba lenne, ha ifjúságunk a népművészetben csak dalt, táncot és más művészi teljesítményt látna és ez lenne egyetlen életcélja. Ezért világosan meg kell mondanunk, hogyha dal­lal és tánccal teli boldog életet aka­runk élni, elsősorban örömmel, szorgalmasan és becsületesen kell dolgoznunk. Ezt újból és \njinden beszédemben hangsúlyozom és felhívom rá a fi gyeimet. A szocialista társadalom­ban az öröm és- a boldogság a szor galmas, becsületes alkotó munka eredményei. Ezért szabadítottuk fel a mun­kát, Ezért küszöböltük ki az em­bernek ember által való kapi talista kizsákmányolását. Korlátoz tuk és tovább korlátozzuk annak lehetőségét, hogy egyesek vagy a nemzet bizonyos szük rétegei örö­müket és boldogságukat mások nyomorára építsék, hogy mag-uk, noha nem dolgoznak, mások mun­kájának eredményén gazdagodjanak és jólétben éljenek. Ma, amikor minden dolgozót üzemében és munkahelyén gazdává teszünk, - tudatára kell ébrednünk annak, hogy csak a jól dolgozó gazda tölti be helyesen a jó gazda szerepét. Ki mint vet, úgy arat — mond­ja régi közmondásunk. Valahol van­nak olyan tudálékosok, olyan gaz dák, akik azt gondolják, hogy le­het lustálkodni és elhanyagolni a munkát, ahogy azt mondani szokás, rábízhatják a gazdaságot az úris­tenre és mégis minden kizöldül. Az a zöld, ami a hanyagság és lustaság következtében kihajt a mezőn, nem hoz örömteli és érté­kes termést, hanem kártévő, érték­telen gyomot. Ez egy gazdaságot sem vezet örömteli virágzáshoz. Ez csak hiányossághoz és csődhöz vezet. De fai nem akarunk csődbe jut ni, mi szocialista gazdaságunkat évről-évre tökéletesíteni és fejlesz. teni akarjuk úgy, hogy szilárd biz­tosítékul szolgáljon egész társadál­munk állandóan növekvő anyagi és kultúrális szükségletei maximális kielégítésének biztosítására, a szo cialista termelés tökéletesítésével a legmagasabb technika alapján. Erre tanít minket Sztálin elvtárs. E cél elérésében ifjúságunknak, munkás, ipari és tanulóutánpótlá­sunknak nagy jelentősége és fon­tos feladata van. Ifjúságunknak el kell sajátítania olyan szaktechnikai és tudomá­mányos isméreteket, hogy képes le­gyen a hatalmas, néha nehéz, de egyúttal nagyvonalú, határtalan fejlődést és áldásos hasznot hozó jelenlegi és jövőbeni szocialista építkezéseinket sikeresen megvaló­sítania. Ezért dolgozó ifjúságunkat örömteli optimizmusban kell nevel nünk, meg kell tanítanunk őket ar ra, hogy ifjú életüket örömben él­jék le és meg kell győznünk őket arról, hogy milyen fontos és szük­séges tanulni, szaktudásunkat töké­letesíteni, élmunkáseredményeket fokozni és a szocialista építés terveit következetesen és pontosan teljesi­teni Az 'ifjúság népi alkotó művésze­te tehát nem öncélú, nem a felada­ta és célja, hogy hivatásos művé­szeket és hivatásos művészegyüt­teseket neveljen, mint ahogy ezt so­kan tévesen képzelik. A népj alko­tás célja, hogy az ipari termelés­ben, a .mezőgazdaságban, a hiva­talokban, a tanulásban, a közigaz­gatásban az ifjúság napi rendszeres munkáját kiegészítse a népi alkotó művészettel. A népművészetnek az a célja, hogy a pihenés perceit örömteli szórakozásai töltse ki, hogy egész életünket új kultúrélmények­kel gazdagítsa és felfrissitse és a feledés homályából kiemelje a vá rosok és falvak dolgozó népe szé les rétegeinek nemzeti alkotó mű­vészete kimeríthetetlen kincsét, amelyet a kapitalista tárasadalom ban lenéztek, •lebecsültek és amely elkerülhetetlenül pusztulásra volt ítélve és hanyatlófélben volt. A népi alkotóművészet akció­jának és ennek a mai fesztiválnak, amely az elért eredmények szem. léje volt, biztosan nagy jelentősége van új életünk építésében. A népi alkotóművészet nagy jelentősége és az, hogy fejlődése- szolgálatába el sösorban ifjúságunkat állítjuk, még sürgetőbben követeli, hogy a nép' alkotóművészetét helyesen értei­.mezaik. és helyesen irányítsuk. Helytelen értelmezése határtalan károkat okozhatna. Hiszen yannak példáink arra, hogy a rosszakaratú emberek és az ellenség kezében számos akció egész má s értelmet nyer. Vannak példáink arra is, hogyan lehet if­júságunkat szocialista építésünk jövő feladataira vonatkozó helyes neveléstől eltéríteni és helytelenül irányítani. Visszaemlékszem »Az ifjúság ve­zeti Brnot« akcióra. Látjátok, hogy ugyanannak az akciónak hányféle értelmezése le­het. Négy évvel ezelőtt itt a sta­dionban mondott beszédemben, ame. lyet »Az ifjúság vezeti Brnot« ak­ció alkalmából mondottam, többek között kijelentettem: »Az akciónak nem az a jelentő­sége, hogy a fiatalok három napra elfoglalják a gyárakban, a hivata­lokban és másutt az öregek helyét. Az akció lényege abban van, hogy fiatalságunk mennyi türelemmel és milyen lelkiismeretességgel készül fel arra, hogy ezeket a helyeket a jövőben felelősségteljesen végérvé­nyesen elfoglalhassa.* Slingnek, Szlánszkynak és ezek kiszolgálóinak az volt a célja hogy ifjúságunkban azt a látszatot kelt­sék, hogy irányítani, vezetni, bár­milyen felelősségteljes funkciót be­tölteni nagyon könnyű és egyszerű feladat, amelyet mindenki elvégez­het bármilyen hosszabb tanulás és előkészület nélkül, szóval, hogy elég csak fiatalnak lenni, telve élet. kedvvel és lelkesedéssel, s minden­re, ami régi fölényesen nézni s az­tán kedvük szerint határozni, in­tézkedni és kormányozni. Ez első pillanatban szép, csábító, és népszerű politiká. De ezzel a po­litikávai Szlánszky és áruló ban­dája nemcsak a munkásifjúságot rontotta el, hanem a régi munkás­kádert is. Ez a felületesség és fe­lelőtlenség politikája volt. A mun. kásoknak és az ifjúságnak hízelgő politika, amelynek célja, hogy el­árulja az egész munkásosztályt és ártson neki. Tény, hogy a munkásosztály az új szocialista társadalomban ural­kodó osztály és döntő tényező. De ez nem jelenti azt, hogy minden munkás és minden úgynevezett munkáskáder« képes helyesen kormányozni, határozni és irányíta­ni, hogy a felelősségteljes funkció­kat bárkire rábízhatjuk, ha munkás vagy ha CsISz-tag. Ha a munkás (Folytatás aa 1, é

Next

/
Oldalképek
Tartalom