Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-31 / 185. szám, péntek

% ül SZÖ 1953 július 31. VERSENYBEN A TERV TELJESÍTÉSÉÉRT A vasércbányák közötti versenyben a rozsnyói üzemek győztek A gömöri vasércbányáknak a legjobb (izem címéért folyó versenyében á második negyedévben a rozsnyói üzemek bányászai győztek és ezen a héten átvették a dobsinai bányászoktól a gömöri vasércbányák üzemj vándorzászlaját. A rozsnyói bányászok a nyersvasércfejtés tervét a második negyedévben 106.5 százalékra teljesítették és a terv többi mutatóiban is kiváló eredményeket értek el. A második negyedévben a rozsnyói üzemekben a legszebb eredményeket érték el Lórincs János, Jarábek "János és Hütter András vájárok bányászkollektívái. Lőrinez bányász legjobb dolgozó volt az első negyedévben is. Hattagú csoportjával a rpzsnyóbisztrói fejtési szakaszon dolgozik. A terv túlteljesítésében legnagyobb segítségére van a péntek-mozgalom és a ciklusos grafikon. Jarábek elvtárs kollektívája a szadlovszki szakaszon dolgozik, Hütter élmunkás péntek-munkacsoportja pedig a Mária-szakaszon. Jarábek csoportja munkahelyét most földalatti fejtésre készíti elő. Munkából való elmaradás nélkül dolgoznak és alaposan kihasználják munkaidejüket. Ebben az ércrejtésí körzetben az új, produktív fejtési módszerek példás újítóinak é

s propagálóinak egyike Lucsko József bányász. Nyolctagú csoportjával a Mária, bányában dolgozik és a gyorsvágásnál figyelemreméltó eredményeket ér el. Csoportja július első 14 napjában 47 folyómétert tört át. A tervteljesítésben a második negyedévben második helyen áll az alsósajji üzem, amely a nyersvasérc fejtési tervét 104.5 százalékra teljesítette. Utána következnek a dobsinai, dernői és a vashegyi üzemek, ahol a bányászok a negyedévi fejtési tervet 100 százalékon felül teljesítették. A gömöri vasércbányák összüzemj mértékben a fejtési tervet 104.4 százalékra teljesítették a második negyedévben. A selmeci bányászok a bányásznapig teljesítik az ötéves terv feladatait A Selmecbányái ércbányákban a kommunisták vezetésével az üzemi szervekben jó politikai tömegmunka folyik. Ennek az eredménye, hogy az ércfejtésben érvényesítették a legújabb és leggazdaságosabb szov jet és hazai fejtési módszereket. A selmeci bányászok a munkatermeié kenység fokozásánál ennek az alap vető tényezőnek teljesítésével ^ min den évben túlteljesítették az ércfejtesben a tervezett feladatokat. A tervnek ez a magas túlteljesítése lehetővé tette, hogy már Szlovákia Kommunista Pártja dicső X. kongresszusa ülésezése alkalmából kötelezettséget vállaljanak, hogy az egész gottwaldi ötéves tervből rájuk háruló ércfejtési tervet a bányásznapig teljesítik. A Selmecbányái bányászok kötelezettségvállalásaiknak becsületesen eleget tesznek. Kuzma Vince munkaérdemrendes, Stefan Vazan legjobb dolgozó és mások kezdeményezésére kampányt indítottak a bányásznap tiszteletére új, szocialista kötelezettségvállalásokkal a szocialista verseny elmélyítéséért. Az új munkamódszerek gyors kiszélesítésével és a munkaidő jobb kihasználásával most az eredménynormák magas túlteljesítésére és a termelési költségek csökkentésére törekszenek. A bányásznap tiszte letére több egyéni és 49 kollektívkötelezettségvállalást tettek. A Mihály, tárna bányászai kötelezettséget vállaltak, hogy a péntek mozgalom alapján fognák dolgozni és 5000 korona értékű anyagot és robbantőanyagot takarítanak meg havonta. Kuzma Vince kötelezte magát, hogy az összes fejtömun kásokkal megismerteti fejtési mód szeré^, amelynek segítségével egyszerre több fúrógéppel dolgozhat nak egy munkahelyen. Ezenkívül megtanítja őket a vízöblítéses ke ményfémből készült fúrógép és a rakodógép kezelésére. A selmecbá. nyai bányászok többi kötelezettség vállalásaikban is arra törekszenek, hogy magasan túlteljesítsék a tervezett feladatokat, hogy alkalmaz zák az új fejtési és fúrási módszereket, hogy érvényesítsék Boriszkin módszerét és a ciklusos grafikont. Ezeknek a becsületbeli kötelezettségvállalásoknak teljesítése lehetővé teszi, hogy a Selmecbányái bányászok az egész ötéves terv fejtési tervét hamarabb teljesítsék, mint ahogy vállalták. Megszilárdítják a munkások és földművesek közötti kapcsolatokat A pótori bányákban az ifjú bányász CsISz-tagok tudatára ébredtek annak, hogy a jó agitációs és tömegpolitikai munka a leghatásosabb támasza a munkatermelékenység fokozásának é

a a tervezett feladatok teljesítésének biztosításában. Az idősebb bányászok példájára, akik a legjobb dolgozók, agitációs beszélgetéseket kezdtek az ifjú bányászok között és ezen az úton nyerik meg -őket a péntek-mozgalomba és a bányákban a jobb és nagyobb teljesítményű munka elérésére. Az üzemi rádió küldésein és a villámújságokon kívül megkezdték a faliújságok szerkesztését is, amelyekben naponta értékelik a munkaeredményeket és a bányászok életének eseményeivel foglalkoznak. A faliújságok a hanyagság és a felelőtlen munka elleni harc eszközei. Ebben az agitációban szerzett jó tapasztalataikat most a nagyzellői EFSz-ben érvényesítik az aratási és cséplési munkálatoknál. A szövetkezeti tagok részére faliújságokat készítenek és minden tére

n segítik a legjobb szövetkezeti dolgozókat az aratásnál végzett propagációs munkájukban Minél több friss, Ízletes hústerméket dolgozóink asztalára A losonci húsipari nemzeti vállalat jó munkáját tükrözi vissza az a tény, hogy "kötelezettségvállalásukhoz híven a minőség emelése terén kifejtett munkájukkal a besztercebányai kerületben az első helyen állnak. D

e nemcsak á minőségi munkában értek el kimagasló eredményeket. Az anyagtakarékosság terén is szép munkát fejtettek ki, mert az üzem dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a hús gazdaságosabb feldolgozásával minél több Ízletes és friss hústermék kerüljön dolgozóink asztalára. Az üzemben eddig a munkaverseny nem volt rendszeresen kiértékelve és inkább formális volt, mint valóságos, lüktető verseny, ami a munkások érdeklődését felkeltette és aktivizálta volna. Most új," f okozatos teljesítési tervet dolgoztak ki, melynek megvalósítása érdekében a technikai vezetőket, valamint a mestereket bevonják a szocialista munkaverseny jobb megszervezésébe és a verseny eredményeinek kiértékelésébe. R. E. A Szovjetunió Kommunista Pártjának útján (Folytatás az i. oldalról.) jának tapasztalatai ég a saját tapasztalataink is igazolják, hogy a pártszervezetek és szervek helyes munkájának biztosítéka a kollektív pártvezetés. Egyedül a kollektív vezetés, amely a pártszervek és párttömegek ve«etöi gazdag tapasztalatainak kifejezője, óvja meg a partot a határozatok elfogadásában az ötletszerűségtől és az egyoldalúságtól. Ezért száll szembe a párt oly határozottan az olyan helytelen személyi kultusszal, amely ellenkezik a kollektív vezetés kommunista ala.pelv-ével, amely távol áll a marxleninizmustól. A kollektív vezetés és döntés alapelve megszilárdítja a párt kebelé ben a demokráciát, hozzásegít ahhoz, hogy a kommunisták nagy és becsü'etbeli jogai meg legyenek őrizve, hozzásegíti a kommunistákat alkotó aktivitásuk fejlesztéséhez. És ezen a téren is mérhetetlen tanulságot nyújt az a történelmi út, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja ötven év alatt bejárt. Ahogyan Lenin elvtárs tanít bennün ket. a párt feladata őrizni pártunk szilárdságát, fegyelmezettségét és tisztaságát. Arra kell törekednünk, hogy a párttag nevét és 'jelentőségét magasra, magasabbra és még magasabbra . . . emeljük. A párt minden tagjáért felelős. De ugyanígy minden párttag felel a pártért, ftppen a pártfelelösség mély érzéséből születik a kommunisták magasfokü aktivitása. amely a pártnak erejét ég akcióképességét adja. A kommunisták pártmunkáiukkal, azzal, hogy aktívan részt vesznek a pártélet minden megnyil vánulásában, igazolják és megszilár dítják azokat a kimagasló jogaikat, amelyeket a párt alapszabályai számukra biztosítanak. Mivel nekünk, kommunistáknak a párton belüli demokrácia a pártért, a népért végzett munkát és tetteket jelent. t Lenin elvtárs arra tanít, hogy ott nincsen alkotó tevékenység, ahol az opportunista elemek és az ellenség befurakodott a pártba, hogy belülről szétbomlassza. Amíg tart a kapitalista körülzárás, addig fogják kül. dözni a szocializmus és a nép ellen ségei ügynökeiket a kommunista pártba. Ezért minden kommunista legfőbb feladatainak egyike, hogy fokozza a forradalmi éberséget és elővigyázatosságot és ebben a szellemben nevelje az összes dolgozókat. Az ellenség elleni harcban bevált fegyver, á szocializmus építésénél a párt legerősebb eszköze a marxlenini elmélet. A Szovjetunió Kommunista Pártja, amely létezésének első napjaitól kezdve határtalan jelentőséget tulajdonít a forradalmi elméleteknek, arra tanít bennünket, hogy a kommunisták marx-lenini nevelését úgy szervezzük és irányítsuk, hogy elsajátítsák Marx, Engels, Lenin és Sztálin győzedelmes és világot átalakító tanításaínak mélysé^^en igaz lényegét. Hi. szen egyedül csak a marx-leninizmus ismeretei segítik őket, hogy jól tájékozódjanak az eseményekben, hogy megismerjék a szocialista építés fő feladatait, a párt fő feladatait a dolgozók boldog életéért folytatott harcban. A párt és kommunisták fő feladatainak egýike végül a (talgozók kommunista nevelése. Nen. olyan régen még a kapitalizmus uralkodott nálunk, aminek megmaradtak a nyomai számos ember tudatában. Es még ma is eljutnak hozzánk a kapitalista világból az idegen eszmék és gondolatok. Harcolni ezek ellen, a dolgozókat a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szellemében nevelni, felvilágosítani őket építömunkánk nagy • céljairól, a párt iránti szeretet szellemében nevelni őket. amely népünk érdekelnek legfőbb védőbástyája — ez minden kommunistának szent kötelessége. A Szovjetunió Kommunista Pártja történelméből merített kimeríthetetlen tanulságokat elsajátítva és hozzájuk Igazodva, pártunk még szilárdabban hozzákapcsolódik' mintaképéhez. Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja, amelyet oly magasan, lenget a Szovjetunió Kommunista Pártja — "a mi zászlónk is. Pártunk e zászló alatt vezeti hazánk dolgozó népét. Es minden párttag még gyorsabban ráébred tudatára a pártot terhelő történelmi felelősségből ráeső résznek: a szocializmus és a kommunizmus ügyéért való fele. lősségnek, az emberiség boldog életének kiépítéséért és zavartalan, békés teremtő munkájápak biztosításáért való felelősségnek tudatára. A dicső évforduló napján üdvözöljük tanítónkat és mintaképünket - a Szovjetunió Kommunista Pártját! Csehszlovákia Kommunista Pártja népünket továbbra is a Szovjetunió győzedelmes kommunistáinak útján, a boldog szocialista jövő felé vezető úton fogja vezetni. A munkatermelékenység növelésének jelentősége a szocializmus építésében Ahhoz, hogy népi demokráciánk valóraválthassa a szocializmus gazdasági alaptörvényét, kielégíthesse a társadalom állandóan növekvő anya. gi és kulturális szükségleteit, szükséges, hogy a termelést a szükségleteknek megfelelő színvonalra emeljük. Mindenki előtt világos, hogy a dolgozó tömegek igényeit és szükségleteit csak akkor lehet kielégíteni, ha van miből. Vagyis ahhoz, hogy például a dolgozók ruhaszükségletét kielégíthessük, az kell, hogy a szükségletnek, a keresletnek megfelelő ruhamennyiséget gyártsunk. Gottwald elvtárs a SzKP XIX. kongresszusáról tartott beszámolójá. ban megállapította, hogy nálunk még sokan vannak, akik örömmel fogadják a szocializmus gazdasági alaptörvényének első részét, a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését, de szívesen elfeledkeznek annak további részeiről, mégpedig arról, hogy a célt, a társadalom szükségleteinek a kielé gítését csak a termelés szakadatlan növelésével lehet elérni, aminek az útja a termelés folytonos tökéletesítése a legfejlettebb technika alap. ján. Gottwald elvtárs akkor nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a szocializmus gazdasági alap. törvényének ez a három része oszthatatlan és elválaszthatatlan egymástól, egyik a másik nélkül nem valósítható meg. Ezért tartotta szükségesnek megállapítani: „...ideje, hogy mindnyájan megértsék, a szocializmusban sem várhatja senki, hogý a sültgalamb a szájába repüljön". Milyen következtetéseket lehet és kell is mindezekből levonni? Csak azt, hogy amikor pártunk és kormányunk azt tűzi ki célul, hogy a lehető legnagyobb mértékben emeli a dolgozó nép életszínvonalát, amikor pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy a dolgozó tömegek szükségleteit minden téren kielégít, hesse, ezt csak abból a feltételezésből teheti, hogy a termelést ennek thegfelelően fokozni tudjuk. S éppen ezért, abból az elemi igazságból kiindulva, hogy a szükségleteket csak az ennek megfelelő termelés alapján lehet kielégíteni, világos előttünk, hogy a termelés fokozása jólétünk, életszínvonalunk emelkedésének nélkülözhetetlen előfeltétele. A termelés fokozása tehát a szocializmus épí. tésének, a szocializmus gazdasági alaptörvénye valóraváltásának mindennapos kérdése. Ennek következményeképpen pedig mindennapos kérdés nálunk az, hogyan, milyen eszközökkel és módon fokozhatjuk a termelést. A termelés fokozásának egyik legjelentősebb eszköze a munka termelékenységének emelése. A mun. katermelékenység emelésével anél. kül fokozzuk a termelést, hogy újabb üzemeket, vagy gyárakat építenénk, anélkül, hogy újabb munkaerőket állítanánk a termelésbe. Mert mit jelent a munkatermelékenység emelése? Jelenti azt, hogy az egyes munkafolyamatokat a munka kü lönböző észszerüsítésével, az újítások és a legújabb technika alkalmazásával tökéletesítjük. Ezzel elérjük, hogy egy-egy terméket kehesebb emberi munkával állítunk elő, illetve, hogy az egy munkaerő termelése ugyanazon idő alatt a régivel szem. ben emelkedik. Vagyis: az a kőműves, aki a Tenczer-féle falazási módszer bevezetésével eddigi munkatel jesítményét ugyanazon idö alatt duplájára emelte —, százszázalékkal növelte munkája termelékenységét. Itt szükséges azonnal hozzátenni, hogy ez a kőműves munkája termelékenységének növelését nem azáltal érte el, hogy erejét a végsőkig fe szítette, embert ölő gyilkos tempót diktált munkája növelésére, — mint ahogy az a kapitalista rendszerben történik, — hanem a munka észszerüsítésével, — a munka jobb meg. szervezésével, újítások alkalmazásával, korszerű gépek alkalmazásával. Ezért van az. hogy a szocialista társadalmi rendszerben. így a népi demokráciában is, a munkások, ellentétben a kapitalizmus viszonyaival, szívesen használják a gépeket az egyes munkafolyamatokban, mert a gépek nemcsak a munka termeié kenységét növelik, hanem ugyanakkor megkönnyítik az ember munká ját, anélkül, hogy alkalmazásuk „kiszorítaná" az embert a munkából, „elvenné" kenyerét —• mint ahogy az a kapitalizmus viszonyai közt megfigyelhető. A technika, a gép alkalmazása a munkatermelékenység növelésének döntő eszköze, így van ez a kapitalizmusban és így van ez a szocializmusban is. Amíg azonban a kapitalizmus viszonyai között a gép a szó szoros értelmében elveszi a munkás kenyerét, addig a szocializmus viszonyai között nemcsak, hogy megkönnyíti az ember munkáját, ;hanem éppen a munka termelékenységének a növe lése által emeli a tnunkás keresetét, úgy is mondhatjuk, a gép az ember kenvérkeresöjévé válik. Az összehasonlítás igazolására elég, hogy pél dának felhozzuk az aratógének alkalmazását nálunk, azelőtt a kapi. talizmusban és most. a népi demokráciában. Aratógépek azelőtt, a burzsoá Köztársaság idején is voltak. Az aratógépek akkor a mezőgazdasági munkáéok. az uradalmi cselédek, különösképpen a részesaratók gyűlölt ellenségei voltak, mert ahol a gépek arattak, oda nem kellettek aratók és az aratásból élő munkások igy munka nélkül, ennek folytán pedig kenyér nélkül maradtak. Nem így van ma. a népi demo kráciában. Nálunk ma a mezőgazdasági munkások szívesen és öröm. mel használják az aratógépeket, azokban nem a régi gyűlölt, a „ke nyérretörö" ellenséget, hanem a' ember barátját és segítségét látják, mert az nemcsak, hogy megszabadítja őket a földmüvelés legnehezebb munkájától, az aratástól, hanem magas munkateljesítményével növeli keresetüket is. Miért volt szükség ari;a, hogy a ^munkatermelékenység növelésével foglalkozva kitérjünk a technika, a gépek használatának kérdésére és összehasonlítsuk, mit jelent a gépek használata a kapitalizmus és mit jelent a népi demokrácia viszonyai között ? Erre azért van szükség, mert — mint említettük — a munka terme, lékenységének növelése a munka jobb megszervezésén, a munka észszerüsítésén. az újítások bevezetésén, a modern technika és a gépek alkalmazásán alapszik. Szükséges vplt a kapitalizmus viszonyait feleleveníteni azért, hogy megtaláljuk a gyökereit ás indltóokait annak a csökönyös maradiságnak, annak az ellenszenvnek, amellyel a munkások egy része még mindig mindennemű újítás és gépesítés alkalmazása ellen viseltetik. S éppen ez a maradi

T ság, ez a közömbösség az új, a haladó iránt, ez a gépekkel szembeni ellenszenv egyik legnagyobb féke a munkatermelékenység növelésének. E nézetek leküzdése egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy minél szelesebb mértékben léphessünk a munkatermelékenység növelésének útjára. A szocializmus építésében óriási belső tartalékot képez a munka ter. melékenységének növelése. Jelen től / ^ ' \