Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-30 / 184. szám, csütörtök

1953 július 30. U J SZO 7 Az alsószemerédi szövetkezet tagjai 10 vagon búzávaJ teljesítik túl beadási k ötelezettségü k et Az ipolysági Földműves Raktárszö­vetkezetekbe az EFSz tagok egyre több gabonát adnak be. hogy teljesít­hessék kötelezettségüket a jelszó sze­rint „A kombájntól és cséplőgéptől az első gabonát áz államnak". Az ipolysági Földműves Raktárszövetkezet áll a besztercebányai kerületben az első he­lyen a begyűjtésben. Ebben nagy része van a begyűjtés dolgozóinak és a népi igazgatás alkalmazottainak. Az ipoly­oági járásban már több mint 60 vagón gabonát gyűjtöttek be. A szerződéses beadásokat legjobban az alsószemerédi szövetkezeti tagok teljesítik, akik a cséplőgéptől azonnal elszállítják a gabonát, és a szerződés szerinti 9 vagonból már eddig több mint 75 szá­zalékot beadtak. Hogy magasabb jöve­delmet biztosíthassanak, kötelezték magukat, hogy a terven felül 10 vagon búzát adnak be. Az alsószemerédi szö­vetkezeti tagok példásan teljesítik a többi beadást is Elsőnek teljesítették a szénabeadást és kötelezték magukat hogy a szalmabeadásnak is azonnal a cséplés után eleget tesznek. Az ipolynyéki szövetkezeti tagok a gabona szerződéses beadásának már több mint 65 százalékban eleget tettek és köte­lezték magukat, hogy 8 vagon gabonát adnak be szerződésen felül. A déméndi szövetkezeti tagok 4 vagont, az ípoly­ságiak 5 vagont szolgáltatnak be a ter ven felül. Az idei gazdag termés és a magas felárak a szerződésen felül beadott gabonáéit segítséget nyújtanak a szövetkezeti tagoknak a nagyobb jö­vedelem és értékesebb munkaegység elérésére. A balogújfalusi szövetkezetben lelkesen folyik a munka Alig egy éve, hogy a kis faluban megalakult a ül. típusú EFSz. Az aratási munka teljes lendülettel fo­lyik. A szövetkezet tagjai nem vár­ják ölbetett kézzel, hogy minden aratnivalót a traktorosok arassanak le, hanem kaszát fognak és becsü­letesen megállják helyüket annak érdekében, hogy az idei békeara. táfl teljes sikerrel végződjék. A szö­vetkezet asszonyai is ezt tartják szem előtt és derekasan kiveszik ré szűket a nehéz munkából. Különö sen szép eredményt értek el Gaál Magda, Bajó Lenke, Simon Lenke, Bajó Etelka és Fejes Borbála, akik példás munkájukkal azon iparkod­nak, hogy minél előbb eleget tegye­nek beadási kötelezettségüknek. Az EFSz lelkes tagjai 44 hektár bú zából már 36 hektárt és 27 hektár árpából 15 hektárt learattak. Bajó Zoltán traktoros és Bán Zoltán gép kezelő a hegyes vidék ellenére is 4 —5 hektár gabonát arattak na ponta. Az aratási munkák alól csak Bajó János vonja ki magát, aki ar ra hivatkozik, hogy ő tehéngondo zó. Példát vehetne azonban Urbán Pál és Sajabó Béla tehéngondozók tói, akik ugyanazt a munkát még reggel elvégzik és utána bekapcso lódnak az aratási munkákba, hogy minden síem gabona mielőbb a rak tárba kerüljön. Juhász János, Csemadok járási titkár, Rimaszombat. A bolyi szövetkezeté a versenyzászló Július 25-én, szombaton a kassai ke­rületben a bolyi és slovenské-nové­mestoi szövetkezeti tagok elsőnek fe­jeaték be az aratást. A III. típusú bolyi EFSz kapta meg a versenyzászlót,, mint a királyhelmeci járás, az aratási munkák folyamán legjobban dolgozó EFSz-e. Ez nagy si­kert jelent a bolyi szövetkezeti tagok­nak, mivel ez volt az első aratásuk. 216 hektáron 4 önkötözőgép segítségével le­aratták a gabonát. Most minden gond­jukat a cséplésre és begyűjtésre for­dítják, hogy beadási kötelezettségüknek idejében eleget tehessenek. A slovenské-nové-mestoi szövetkezeti tagok 400 hektáron aratták le a gabo­nát. Ebben az évben ismét meggyőződ­tek a kombájnnal való aratás előnyei­ről, ugyanis kombájnnal öt nap alatt 52 hektáron learatták es elcsépelték a gabonát. Lajos Mihály kombájnos Sz-4-es kombájnjáva) 225 mázsa ga­bonát csépelt ki, — hosszított váltás­ban 11 hektárnyi teljesítményt ért el naponta. „Öröm volt nézni munkáját mondja Labanc Sándor, az EFSz elnö­ke. — A szövetkezeti tagok a követ kező években már csak kombájnnal szeretnének aratni.'? Dolgozó népünk kenyeréért A FELSÖSZELI SZÖVETREZET július 13-án kezdte meg a cséplést. A cséplőgéptől a gabonát egyenesen a földműves raktárszövetkezetbe szállítják. A beadási kötelezettség teljesítése terén eddig már szép eredményeket értek el. Az előírás szerint a felsöszelj szövetkezetnek 3580 mázsa árpát kell beadni az ál­lamnak. Már eddig 2090 mázsát ad­tak be. A szövetkezet tagjai elhatá­rozták, hogy július 31-ig a gabona beadási kötelességüket az összes ga­bonafélékből teljesítik. Meg vannak győződve arról is, hogy a kötelező beadáson kívül is tudnak még ga­bonát adni az államnak. Takács János, G alán t a. A KIRÁLYHELMECI népbírák is bekapcsolódtak az aratási mun. kákba. A népbírák, akik a dolgozó parasztok és munkások soraiból ke­rültek ki, önként felajánlották, hogy a szabadságukból egy hetet a király, helmeci szövetkezetben töltenek el, ahol segítenek az arátásban. Az egy hét letelte után bejelen­tették a szövetkezet elnökének, hogy ha a munka sürgőssége meg­kívánja, még egy hetet szívesen le­dolgoznak a szövetkezetben. Majoros Ferenc, Királyhelmec. • KORA HAJNALTÓL hangos a terbecegi határ a mezőre induló szekerek zörgésétől. Az egész falu törekszik a bő termés betakarításá­ra. A tarlók zöldek már a szép, fiatal lóherétől, talán egyetlen táb la S"JICS, ahol ne lett volna lóhere vetve a gabona közé. Kukolik elvtárssal, a helyi cso port kultúrfelelősével beszélgetve megvitatjuk, hogy még szebb volna a határ, ha már itt is szocialista gazdálkodást folytatnának. Sajnos, még nincs szövetkezetünk, de azért a falu sok lóherét vetett Sokan terven felül is vetettek, azzal szá molva, ha megalakul a szövetkezet, legyen elegendő takarmány. Szorgalmas dolgozók vannak Ter­becegen. Tudják azt, hogy csakis a szövetkezeti gazdálkodás útján emelhetik anyagi és kulturális szín­vonalukat. A Csemadok fcerbecegl szervezetének vezetősége karöltve a KNB-vel odahat, hogy ez meg is valósuljon. A csoport kötelezettsé­get vállalt, hogy a HNB búzájának betakarításánál és cséplésénél 150 brigádórát ledolgoz, a kultúrotthon padlóját kibetonozza, a községben az utakat rendbehozza, tánc- és énekcsoportot szervez, december 31 ig két szocialista tartalmú színda­rabot megtanul és azokat a közsé­gekben előadja. Ugyancsak kötele­zettséget vállalt, hogy a cséplés be­fejeztével megrendezi az Űj kenyér ünnepét. Zatykő József, Dacsókeszi. A DUNAMOCSI EFSz-ben is se­rényen folyik a munka Az aratást már befejezték és teljes erővel hoz­záfognak a csépléshez. Meg kell azonban emlékeznünk arról is, hogy a szövetkezeti tagok között még vannak olyanok is, akik nem kap. csolódnak be kellőképpen az aratási munkákba. Hyen jelenségek külö­nösen a szövetkezeti tagok felesé geinél észlelhetők. Ezért mi kom­munisták is hibásak vagyunk, imi vei nem végeztünk kellő felvilágosító munkát. ígérjük, hogy a további munkák folyamán nagyobb súlyt fektetünk az agitációs munkára és mindent elkövetünk a cséplési mun­kák sikeres befejezése érdekében. Zámbó Gyula, Dunamocs. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL A fiatal építészek Az épület nyitott ablakaiból élénk beszélgetés hallatszik: — A szökőkutakat arányosan kell elhelyezni az épület előtt. — Helyes — feleli egy leányhang — ez gazdagítani fogja a kilátást. Belépünk az épületbe. Az egyik rajzolóasztalnál fiatalok állnak a kisinyevi építésztanfolyam ab­szolvensej. A fiatal szakemberek Alexander Temírazov munkáját tár gyalják; amelyet a diploma elérésé­hez dolgozott ki. Élénken vitatják a szakdolgozatot. Azon tárgyalnak, hogy hogyan lehetne minél ész­szerűbben megfejteni az úttörőház terveiben a helyiségek elhelyezésé­nek kérdését, hogy a zongora hang­ja a szomszéd helyiségben ne zavar­ja az énekkart, vagy a modellezők munkáját. — A szakdolgozat elkészítésére — mondja a technikum vezetője, Sz. F. Petrov elvtáirs — az idén 43 abszol­vens készül. Legtöbbje eredeti ter­veket dolgozott ki, amelyek alkal­masak technikai megvalósításra. Ellőttünk van Olga Celoboscsina szakdolgozata. Egy fafeldolgozó kombinátot tervezett. A munkát na­gyon érdekesen képzeli el. Érezni benne a jövő bátor távlatait. A terv szerint a kombinát teljesen gépesí tett üzem lesz. A terv fejlettségét az is bizonyítja, hogy megoldotta a közlekedést a gyáron belül, még­pedig ügy, hogy a fiatal mérnöknö egy kőtélpálya, útat tervez, amely lehetővé teszi a közlekedés teljes gépesítését. Érett technikai ötletes­ségével és az építészet eredetiségé vei kiválik a Tiraszpol-i mozi színiház terve, amely Viktor Pononárev és Mihályil Antonenko hallgatók szak dolgozata. A kisinyevi technikum falai kö­zött sok érdekes gondolat született. Irina Narbut kitűnően oldotta meg egy üdülő tervét, amely a Dneszter folyó partján fog épülni. Egy bölcsődé terve," — amely Pan­na Durbajlova müve, — sok faluban nagy érdeklődést váltott ki. E terv szerint már néhány községben épí­tenek bölcsődét. Leonyid Bakarzsi egy nagy kol­hozban létesítendő ambulatirium tervét dolgozta ki. Az egyik abszol­venscsoport elkészített egy tervet a járási központok részére, hogy azok tereit fasorokkal, virágbokrok­kal és szoborcsoportokkal alakítsák át. Az iskolák, falusi klubok, könyv­tárak, gépállomások, falusi mozi­színházak tervei a kolhozok szük­ségleteit tekintetbe vév e készültek Moldávia fiatal építészei az új élet alkotói. Mi lett volna Jo n Kioseia parasztfiúból a Román bojárok által megszállt Beszarábiában ? Talán pásztor vagy bérmunkás a nagybir­tokosnál. Ma szakképzett épitész és néhány eredeti terv szerzője. F. Kabarin, az „Izvesztia" levelezője. Egy üzbég falu kultúrélete Az andizsáni „Kalinín"-kolhoz klubja a kolhozdolgozók legkedve. sebb pihenőhelye. Ez egy kétemele­tes épület, amelynek 1100 személyt befogadó színházterme van és ezen­kívül számos helyisége a műkedvelő ­körök próbáira. A kolhoz-klub gya­kori vendégei a taskenti színházak színészei és a filharmónia tagjai. Esténként a klubban hangversenyek, előadások és filmbemutatók folynak. Az üzbég kolhozdolgozók kultúr­ígényej évről évre nőnek. Ma már riinosen olyan család a faluban, amelynek ne járna újság vagy folyó­irat. A kolhozdolgozók lakásaikat tetszetős bútorokkal rendezték be és mindenütt található rádiókészü­lék, motorbicikli, villanykályha, stb. A falu értelmiségi rétege is állan­dóan fejlődik. A község tízéves Is­kolájában 35 tanítá dolgozik. A kol­hozban dolgoznak orvosok, egészség­ügyi dolgozók, agronómusok és zoo­technikusok. Ezek mind a falu szü­löttei. A kolhoz 18 fiatalja tanul a kö­zépázsiai állami egyetemen, a tas­kenti konzervatóriumban és más fő­iskolákon. Kramatorszk dolgozói a kujbisevi vízierőmű felépítéséért. A . novo-kramatorszki Sztálinról elnevezett gyár első formázó mü helyében végrehajtották a kujbise vi vizierömü turbinája hatodik sztatorjának komplett öntését. A megrendelés értelmében novem­ber végéig kellett volna az említett alkatrészt leszállítani. Budovszkij és Sorokov evtársak brigádja azon ban kötelezettséget vállalt, hogy az utolsó formázó müveleteket szep­tember l-ig elvégzi. Az alkotó ku­tatómunkák eredményeképpen és a legújabb formázási technológia bevezetésével, eredeti módosítások egész sorának alkalmazásával idő előtt sikerült teljesíteni felajánlá­sukat. Hegesztés után az alkatré­szeket a leningrádi Sztálin kohásza­ti üzembe szállítják, ahol a turbina szerelését végzik. Szovjet tudósok a textilipar fejlesztéséért A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa az ötödik ötéves terv folyamán a gyapjúszö­vet-gyártás jelentős mérvű fokozá­sát írja elő. A Gyapjúipari Közspont Tudományos Kutatóintézetének mun­katársai a gyárak dolgozóival együttműködve, igyekeztek megol­dani ezt a fontos feladatot A gyap­jüipar hazai nyersanyagbázisa sza­kadatlanul bővül. Az intézetben a különféle gyapjúfajtákat tanulmá­nyozzák. A tudósok új gépeket terveznek, amelyekkel a munka magasabb ter­melékenységét érhetik el, mint- a jelenlegi gépekkel. Az új gépek mindössze harmadannyi helyet fog­lalnak el mint az eddigiek, és más-' fél-kétszerakkora termelékenységgel dolgoznak, mint az eddig használt fonógépek. A szovjet tudomány a textilanya. gok tanulmányozásában és a gyár. táshoz nyújtott segítség tekinteté­ben jelentősen felülmúlja a külföl­dit. Az intézet a háború befejezése óta jelentősen növelte az anyagok tartósságát, lényegesen javította minőségüket és a gyárak dolgozói­val együttműködve, különböző ren­deltetésü, újfajta anyagokat terve­! zett A román vasutasok mozgóüzlete „A jelenet színhelye a bakói va­sútállomás. Nagy sürgés-forgás van az állomáson. Egy mellékvá­gányon két „elhagyott" vagon vesz­tegel. Közelebb menve ezt a felira­tot láthatjuk rajta: A vasúti élei­miszertermelö és elosztó tröszt moz­gókocsija. A vagon szélesre tárt ajtaja elé lépcsőt tettek. A vagonban, mint bármüyen más üzletben, gazdagon megrakott polcok vannak. A nagy mennyiségben felhalmozott árut íz­lésesen rendezték el. Balra az élel­miszerosztályon kis szekrényekben száraztésztát búzadarát, árpakását és más lisztneműeket tartanak. Fel­jebb dobozokban állnak a fűszerek. A polcokon szépen rendben sorakoz­nak a különféle befőttek. Az élel­miszerosztály mellett van az illat­szerek és a háztartási cikkek osz. tálya, mellette az ipari termékek osztálya.. Ez utóbbi szinte a fél va. gont elfoglalja. A cérna és díszmű­árutól egészen a készrahálg és a lasztéka található ebben az érdekes boltban. Zesnecher elvtárs, az üzlet veze­tője szíves-örömest mesél a kerekes boltról. — Vagonunk a kicsi és elszigetelt állomások vasutasait szolgálja, akik. nek — nem is olyan régen, ha va­lamit vásárolni akartak, egyes ál­lomásokról 10—15 kilométeres utat kellett megtenniök a legközelebbi szövetkezetig. A vasútügyi minisztérium ezekkel a különleges boltokkal sietett az el­szigetelt állomások vasutasainak segítségére. A különleges bolt ha­vonta legalább kétszer ellátogat ezekre az állomásokra. A vasutaso­kat jóelőre értesítik a vagon érkezé­séről, s amint a vonat befut az ál. lomásra, a bolt rohamosan megtelik vásárlókkal. A minisztériumiba na­ponta érkeznek az állomások mun­kásainak és tisztviselőinek levelel, amelyekben megköszönik a kor. lábbeliig — az iparcikkek gazdag vá- I mány gondoskodását". A népi demokratikus sajtó hasábjairól Népszámlálás Kínában Kínában most tartják az első, egész országra kiterjedő népszám­lálást. Ez a népi gyűlések, az össz­kínai népi gyűlés és a helyi népi gyűlések választásaihoz szükséges, A népszámlálás hatalmas munka Kínában, a világ legnépesebb orszá­gában. Több mint egymillió em­bert mozgósítottak, hogy elvégezze ezt a feladatot a több mint kilenc és félmillió négyzetkilométeres, ha­talmas területen. A kínai lakosság számáról fel­jegyzések maradtak egészen időszá­mításunk előtti 2200-ból, amikor a Hsia-dinasztiabeli Ju csázsár vé­geztetett népszámlálást az ország lakosságáról. A császár tisztviselői 13 millió lakóról adtak hírt. Az ezt követő dinasztiák is végeztek becs­léseket, de pontos adatok sohasem álltak rendelkezésre 1928-ban a Csang Kai-sek-kor­mány megkísérelte, hogy népszám lálást végezzen, de azzal a tehetet­lenséggel, amely a Kuomintang­kormány egyéb ügyeit is jellemezte, a népszámlálást csak néhány tarto­mányban végezték el... Az 1931­ben nyilvánosságra hozott szám te­hát, amely 474,787.386 lakosról szól, csak durva becslésnek tekinthető. Az egyik ok, amely miatt a régi hatóságok kísérletei kudarcba ful­ladtak az, hogy a nép ellene volt. A nép tudta, hogy a névjegyzékbe, foglalás csak ázt a célt szolgálhat­ta, hogy az uralkodó osztályok még jobban megadóztathassák, besoroz­hassák, kizsákmányolhassák. Ma a népszámlálás — a nép ügye. Az egymillió személy, aki a nép­számlálást elvégzi, kormánytisztvi­selőkből, a különféle népi szervek funkcionáriusaiból, tanítókból és diákokból áll. Az idén összegyüjtendö adatok jelentősége igen nagy. Lehetővé te­szik, hogy a nemzeti újjáépítési ter­vet még pontosabban elkészítsék. A lakosság megoszlásáról szóló rész­letek például segítséget nyújtanak a közszükségleti cikkek termelési tervének megjavításához és általá­ban a termékek elosztásához. Bizonyos előzetesen összegyűjtött statisztikai adatok — például azok, amelyeket az országszerte végre­hajtott földreform során szereztek be — arra utalnak, hogy Kína la­kossága nagyobb, mint korábban feltételezték. Ahol minden ötödik munkás újító A mezőgazdasági gépek gyártásá­nak technológiájában számos váltó. Zást eszközöltek a „Lvovszelmász". gyár újítói. Ezek az újítások előse­gítették a gyártás gyorsabb folya­matát és a dolgozók munkájának állandó könnyítését Az aktív újítók közé tartozik V. Bocskó géplakatos. Egyik újításával elérte azt, hogy ötven munkás mun­káját mcst egy munkás végzi. Különösen értékes Pavel Sztecen­ko sztahanovista « újítása, amelyet Kucserenko elektromérnök együtt­munkálkodásával hozott létre. Újí­tásának eredménye az, hogy meg­gyorsította az automatikus villany­forrasztást egy óra alatt 130 méter­re, a hatvanméteres norma mellett. Jelenleg a „Lvovszelmász" mindeo ötödik dolgozója újító. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom