Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-28 / 182. szám, kedd

III SZÖ 1953 július 28. Az SZKP központi bizottságának tézisei s Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának 50. évfordulójára be. A bolsevikok egy népi forradalom megindítására és győzelemre vitelére, a dolgozóknak a cárizmus és a földes urak járma alól való felszabadítására a polgári-demokrata forradalomnak a szocialista forradalommá való to vábbfejlesztésére vettek irányt A mensevikek ezzel szemben ameliet kardoskodtak, hogy a forradalomban a liberális burzsoáziát illeti meg a ve vető szerep és a forradalom elsorvasz tására vettek irányt, a megalkuvás mocsarába süllyedtek és a burzsoázia ügynökségévé váltak a munkásmozgalomban. 8. Az első orosz forradalom veresége után a bolsevikok nem ijedtek meg a megnóvekedett nehézségektől. A sztolipini reakció sötét éveiben a cári megtorló intézkedések és a fekete-százas terror tombolása közepette a bolsevikok pártja megszilárdította sorait, ügyesen felhasználta a legális és illegális lehetőségeket a tömegekkel való kapcsolatok megerősítésére. Míg a bolsevikok az új forradalom előkészítésének irányvonalát követték, addig a menseviviek, ellenkezőleg, egyre inkább eltértek a forradalomtól a proletariátu? illegális foriada'm pártjának felszámolására törekedtek, nyílt, likvidátorokká váltak A bolsevikok egyrésze szakított a marxista alapelvekkel és a pártot a tömegektől elszigetelt szektáns szervezetté válás útjára terelte, többek között követelte a munkásküldöttek visszahívását az állami Dumából. A pártnak ezt a részét, az odzovistákat — ahogy akkor őket nevezték, — Lenin, mint „fordított lik vidátorokat" leplezte le. A reakció nehéz körülményei között csak a bolsevikok, leninisták maradtak hűek a marxizmushoz, hűek a part programmjában kitűzött elvekhez és minden rohamát visszaverték az ellenségnek, amely le akarta fegyverezni az orosz proletariátust, szét akarta zúzni pártját, alá akarta ásni és meg akarta rágalmazni a forradalmi marxizmus elméleti alapjait. Leniné az a hatalmas érdem, hogy ebben a párt számára súlyos időben megvédelmezte és továbbfejlesztette a párt elméleti alapjait — a dialektikus és történelmi materializmust, amely a kommunizmus elméleti alapzata, A" marxi-lenim esz mei megedzés, a forradalom távlatainak helyes megértése segítette a párt Lenin köré tömörült alapvető magvát, a párt megvédelmezésében, alapvető kádereinek megőrzésében. 9 1912-ben Prágában összeült a VI. Oroszországi Pártkonferencia, amely kiűzte az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártból a mensevik likvidátorokat és ezzel megteremtette az alapját annak, hogy a bolsevikok végleg önálló pártot alakítsanak A proletárpárt opportunistáktól mensevik likvidátoroktól való megtisztításának döntő jelentősége volt a párt továbbfejlesztése, sorai egységének megszilárdítása és a proletárdiktatúra sikeres kivívásának szempontjából. Lenin és a lenini vezető mag köré tömörült bolsevikok fáradhatatlan harca az újtípusú párt megalakításáért teljes győzelmet aratott. 10 A kezdődő új hatalmas forradalmi fellendülés (I9ľ2—1914) szembetűnően bizonyította, hogy a munkások új forradalomra készülnek, hogy az új csatákra a kipróbált és az osztályharcban megedzett kommunista párt vezeti őket A párt sorainak megerősítésében. a párt és a tömegek kapcsolatainak kiterjesztésében, a forradalmi munkások új nemzedékének nevelésében. a likvidátorok. trockisták, otzovisták és más opportunisták elleni harcban fontos szerepet játszott a pé tervári munkások kezdeményezésére 1912 tavaszán alakított „Pravda", pártunk legális napilapja 11. Az imperialsita háború (1914 —1918) nehéz időszakában a bolsevikok pártja, a forradalmi proletár párt feladatainak magaslatán állt, hűnek bizonyult a szocializmus és a proletárinternacionalizmus ügyéhez. A II. Internacionálé pártjai elárulták a szocializmus ügyét és a szoclálsoviinizmus álláspontjára sülylyedtek. A bolsevikok a háború, á béke és a foradalom kérdéseinek vizsgálatá nál állandóan a marxista-leninista elméletet követve, következetes har cot vívtak az imperialista háború polgárháborúvá való változtatásá ért, az imperialisták oroszországi hatalmának megdöntéséért, az im perialista háború elleni harc min den országban való támogatásáért. Hatalmas hozzájárulás volt az al <otó marxizmus kincsestárához, V. 1. Lenin klasszikus munkája: ,,Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka". Lenin ebben a munkájában, a marxista irodalom ban először, sokoldalúan és mélyen elemezte az imperializmust, annak alapvető ellentmondásait és tör vényszérüségeit, bebizonyította, hogy az imperializmus a legfelső és egyúttal az utolsó szakasz a kapi talizmus fejlődésében, hogy „az im perializmus a proletariátus szocia lista forradalmának előestéje" Lenin tudományosan bebizonyi totta, hogy a kapitalizmus, amely egészen a XIX század végéig emel kedő szakaszában volt. az impéria lizmus korszakában haldokló, az emberiségnek hallatlan nyomorúsá got és szenvedéseket okozó kapita lizmussá vált. Lenin bátran feltárta a modern monopolkapitalizmus gyó gyíthatatlan fekélyeit, amelyek kü lönös erővel mutatkoztak már az első világháború idején. Míg az Oroszországi Szociáldemokrata Mun káspárt II. kongresszusának idő szakában Lenin a párt programm jában szigorú vádat emelt az orosz kapitalizmus ellen, addig az első világháború éveiben Lenin a leg nagyobbfokú tudományos pontosság gal és forradalmi szenvedéllyel vá dolta a világimperializmust, amely az emberiséget új, véres háborúk és gazdasági katasztrófák szakadé kába taszítja. Lenin „A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene" című híres müvében, amelyet 1917 októ berének előestéjén írt. figyelmezte tett: „A háború olyan felmérhetetlen válságot idézett elő. annyira túlfe szítette a nép anyagi és erkölcsi erőit, olyan súlyos csapásokat mért az egész mai társadalmi szervezet re, hogy az emberiségnek választa nia kellett: vagy elpusztul, vagy pedig a legforradalmibb osztályra bízza sorsát, hogy a leggyorsabb és legradikálisabb úton áttérhessen egy fejlettebb termelési módra." Lenin történelmi érdeme az. hogy az imperializmus e'emzésénél a ka pitalizmus gazdasági és politikai fejlődése egyenlőtlenségének általa felfedezett törvényére támaszkodva hatalmas tudományos felfedezést tett: megfogalmazta és megindokol ta azt a lángeszű következtetést, hogy lehetséges az imperializmus világfrontja láncának átszakítása leggyengébb szemnél, azt a követ keztetést, hogy lehetséges a szo cializmus győzelme kezdetben né hány. vagy csak egy kapitalista or szágban. Ez a' szocialista forradalom új, befejezett elmélete volt Gazdagí totta és elörevitte a marxizmust, feltárta az egyes országok proletár jai előtt a forradalom távlatait, szabad teret nyitott kezdeményező készségüknek a saját nemzeti bur zsoáziájuk elleni támadásra, meg szilárdította a proletárok hitét a proletárforradalom győzelmében. Oroszország munkásai, a kommu nisták pártjának vezetésével a vi lágon először használták fel siker rel a világkapitalizmus meggyen gülését az 1914—18. évi világhábo rúban, megdöntötték a cárizmust és biztosították először a burzsoade mokratikus forradalom győzelmét: a második orosz forradalom győ zött. A bolsevikok, megtörve a mensevikek és eszerek megalkuvó pártjainak ellenállását, a burzsoá demokratikus forradalomból a szo cialista forradalomba való áttérésre törekedtek. 12 A Kommunista Párt az 1917. februártól októberig terjedő időszakban országunkban megoldotta a többség ' megnyerésének nehéz feladatát a munkásosztályon belül és a munkás- és katonaküldötteknek a forradalom során létrehozott szovjetjeiben megoldotta azt a feladatot, hogy a szocialista forradalom oldalára vonja a dolgozók millióit, megszilárdítsa a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal a győzelem kivívása, az imperialisták hatalmának megdöntése érdekében Lenin híres áprilisi téziseiben új, a marxista elméletet gazdagító felfedezést tett — arra a következtetésre jutott, hogy a proletárdiktatúra legjobb politikai formája nem a parlamentáris demokratikus köztársaság, amint azelőtt a marxisták körében vélték, hanem a szovjetek köztársasága. Ennek a zseniális felfedezésnek óriási jelentősége volt az 1917-es Októberi Szocialista Porradalom győzelmének biztosítása, a szovjet hatalom országunkban való győzelme szempontjából. m. A burzsoázia uralmának megdöntéséért é

s a proletariátus diktatúrája országunkban való megszilárdításáért vívott harc során a kommunisták pártja egyedül vezette a dolgozók tömegeit, meghiúsította a megvetésre méltó trockista kapitu lánsok. zinovjevisták és a forrada lom más sztrájktörőinek minden kisérletét, amellyel le akarták térite m a pártót a lenini útról A kapita lizmus sorsát Oroszországban az a körülmény döntötte el. hogy a párt egységes, hatalmas. forradalmi áramlatba egyesítette a békéért való általános demokratikus harcot, a földesúri földtulajdon t'elszámolá sáért, a földesúri földek parasztok nak való átadásáért vívott demo kratikus parasztmozgalmat, orszá gunk népei nemzeti felszabadító mozgalmát és a proletariátusnak a burzsoázia megdöntéséért és a proletárdiktatúra megteremtéséért vívott szocialista mozgalmát. Ami a megalkuvó kispolgári pártokat illeti, ezek mind „mensevikek. esszerek. anarchisták" lelepleződtek a fórra dalom során, mint népellenes pártok, amelyek fenn akarták tartani és meg akarták szilárdítani a kapitalista rendszert A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a proletárforra dalom lenini elméletének diadala volt. Pártunk megdöntve a kapitalisták és földesurak hatalmát szétzúzva az imperialisták hatalmát Oroszországban és megteremtve a proletariátus diktatúráját, megváló sította az Oroszországi Szociálde mokrata Munkáspárt n. kongreszszusán elfogadott programmot. A. kommunista párt megvalósítva a győzelmes szocialista forradalmat, nemzeti katasztrófától mentette meg országunkat, kiszabadította azt a világimperializmustól függő, félgyar matj ország helyzetéből és rávezet te a szovjet népet az emberiség tör ténetében addig nem látott szocialista átalakulás széles útjára. Olyan forradalom, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének megszervezése érdeké ben élenjáró^ forradalmi elmélettel felvértezett, a legnagyobb bátorság gal és hősiességgel rendelkező párt ra volt szükség, olyan pártra, amely kész minden áldozatra a nép és a haza érdekében, olyan pártra, ame lyet a legszorosabb kapcsolatok füz nek a dolgozók széles tömegeihez Epper, ilyen párt volt i kommunisták hatalmas pártja, amelyet a nagy Lenin alakított és nevelt. A Kommunista Párt a szocializmus feléoítéséért vívott harcban 13. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében, a kapitalizmus összeomlásának, a szocializmus és a kommunizmus diadalának korszakát. A szovjet forradalom győzelme Oroszországban gyökeres fordulatot jelentett az emberiség sorsában a világtörténelemben, a régi kapitalista világból az új szocialista világ felé. Az Októberi Forradalom halálos csapást mért a, kapitalizmusra, megingatta és meggyöngítette az imperializmus pilléreit, megkönnyítet te a nemzetközi proletariátus harcát a kapitalizmus ellen Kommu nista pártunk nemzeti erőből világpolitikai, internacionális erővé, a világ forradalmi és munkásmozgalmának „rohambrigádjává" vált. A proletariátus diktatúrájának megterem, tésével a kommunista párt előtt, mint uralkodó párt előtt az a feladat állt, hogy felépítse és megvéd je a munkásoknak és parasztoknak a világon első szocialista államát V. I. Lenin, a Kommunista Párt vezére és a szovjet kormány teje kidolgozta a gazdaságilag elmaradt Oroszország élenjáró erős szociális ta hatalommá való átalakításának tudományosan megalapozott pro. grammját. Ez a programm előirányozta az ország szocialista iparosítását, a nehézipar minden eszközzel való fejlesztését, az egész népgazdaság villamosítását, az ország mezőgaz dasága szocialista alapokor történt átalakítása szövetkezeti tervének megvalósítását, a kultúrforradalom végrehajtását, A Kommunista Párt hatalmas nehézségeket — a gazdasági összeomlást és az éhínséget leküzdve, visszaverve a külföldi intervenciósok vad támadásáit (az úgynevezett „tizennégy állam hadjáratát" Szovjetoroszország ellen) és a belső ellenforradalom lázadásait, országunk népeit teljes győzelemre vezette az intervenciósok és a fehér gárdisták fölött. A történelem sohasem felejti el azt a páratlan hősiességet, amelyet a munkások és parasztok tanúsítottak. fiatal szovjet köztársaságukat védelmezve az intervenció és a polgárháború éveiben. Sem az éhség és pusztulás, sem a fűtőanyag, ruha. cipő hiánya, sem a tífuszjárvány és más csapások nem a? Oroszország felosztásáról az imperialista hatalmak gyarmatává változtatásáról álmodó imperialista rablók ügynökei által szerve zett kulák-lázadások — semmi sem tudta megtörni írszagunk dolgozóinak azt a megingathatatlan akaratát, hogy kivívják a győzelmet a kizsákmányoló osztályok fölött és felépítik az új, szocialista életet. A fiktal szovjet köztársaság számára a legnehezebb pillanatban, 1919 áprilisában Lenin a legnagyobb biztonsággal és előrelátással mondotta: „Sohasem fogják legyőzni azt a lépet, amelynek munkásai és parasztjai nagy többségükben felismerték, megérezték és tisztába jöttek -vele, hogy saját hatalmukat, a szovjet hatalmat, a dolgozók hatalmát védelmezik, hogy azt az ügyet védelmezik, amelynek győzelme ne kik és gyermekeiknek biztosítja a kultúra minden áldását, mindannak élvezetét, amit az emberi munka létrehozott." A történelem bebizonyította, hogy mennyire mélyen igaza volt Leninnek. A párt, a külső és belső ellenfor radalommal vívott harcokban megvédelmezve a proletariátus diktatúráját, szétzúzva a külföldi intervenciósokat és fehérgárdistákat, őriá. sí építőmunkát fejtett ki az új gaz dasásrn<->litika alapján a nép kimeríthetetlen alkotó erőit a szocia lizmus építése, Lenin tervének meg valósítására irányította. Országunk dolgozói' a Kommunista Párt veze tésével elsőnek indultak meg a szo cializmus építésének feltáratlan útjain, utat törve az egész emberiségnek a -5zabať é& boldog élet felé. 14. Amikor végéhéz közeledett a párt és a munkásosztály hősies munkája a népgazdaság helyreállítása terén, teljes erejével merült fel országunk fejlődése távlatainak kérdése. Míg a párt II. kongresszusának idején a bolsevikok a forradalmi irányvonalnak a munkásmozgalom ban való győzeleméért harcoltak a mensevikek ellen, addig most a proletariátus győzelmes diktatúrájának közepette a szocia'lzmus Szovjetunióban való sorsának kérdése merült fel. A párt és a nép ellenségei, a trockisták, buharinisták, burzsoánacionalisták, — ezek a mensevik maradványok kapituláns álláspontot foglaltak el. Le akarták téríteni a pártot és az országot a lenini útról, a proletárforradalom vívmányai felszámolásának, a kapitalizmus visszaállításának útjára. A Kommunista Párt központi bizottsága — amelynek élén J. V. Sztálin. V. 1. Lenin ügyének nagy folytatója állt — vezetésével. szétzúzta az áíjplókat és kapitulánsokat. megvédelmezte a leninizmust és határozottan irányt vett. a szocializmus felépítésére orzágunkban. A Kommunista Párt >hben a társadalorŕi gazdasági fejlődésének objektív törvényeiből, a társadalom anyagi élete fejlődésének megérett szükségleteiből, a nép érdekeiből indult ki. A párt abból a lenini tételből indult ki, hogy országunkban mindaz megvan, ami szükséges és elégséges a teljes szocia. lista társadalom felépítéséhez. 15. A szovjet nép a háború előtti ötéves tervek éveiberypikeresen megvalósította az ország szocialista iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának a párt által kidőlgozott tervét. E terv megvalósítása következtében hazánk hatalmas lépést tett előre, elmaradt agrárországból hatalmas szocialista, ipari-, kolhoz hatalommá vált. Országunkban véglegesen felszámolták a kizsákmányoló osztályokat, örökre megsemmisítették az embernek ember által való kizsákmányolását. A szovjet nép a Kommunista Párt vezetése alatt a történelemben elsőnek építette fel az új társadalmi rendszert, a szocializmust. A szocializmus győzelme felszámolta a munkanélküliséget és gyökeresen megjavította a nép anyagi jólétét, megteremtette a szükséges feltételeket a dolgozók jómódú és kulturált életéhez Az országban igazi kultúrforradalmat valósítottak meg A Kommunista Párt a léninisztálini nemzetiségi politikát követve megszabadította Oroszország népeit az évszázados társadalmi és nemzetiségi elnyomástól, leküzdöttf a korábban elnyomott népek gazdasági és kulturális elmaradottságát, hazánk valamennyi nemzetét egységes testvéri családba tömöritette, megteremtette a hatalmas, soknemzetiségű szocialista államot, a Szov. jet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. A szocializmus győzelmének alapján kibontakoztak és megerősödtek a szovjet társadalom olyan hatalmas mozgató erői. mint az erkölcsi-politikai egység, a Szovjetunió népeinek barátsága, a szovjet hazafiság. ' L A szovjet nép világtörténelmi jelentőségű győzelmeit a Szovjetunió alkotmánya rögzítette le, a győzelmes szocializmus és a fejlett szocialista demokrácia alkotmánya. A Kommunista Párt XVIII. kongreszszusa (1939) meghatározta a szovjet társadalom további előrehaladásának programmját, a szocialista társadalom építése befejezésének és a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek az útján. A szocializmus felépítése a Szovjetunióban Lenin végakarata teljesítésének eredménye, a Kommunista Párt nagy szervező és irányító tevékenységének, a párt bölcs vezeté. *ének eredménye, a párt politikáját egységesen támogató munkások, parasztok, értelriiségiek hősies munkájának eredménye. Pártunk azért győzedelmeskedett és győzedelmeskedik, mert hü a leninizmushoz Arra tanítja kádereinket. minden kommunistát, hogy áll.» hatatosan sajátítsák el a forradalmi elméletet, következetesen valósítsák meg a pártélet Lenin által kidolgozott szabályait, a pártvezetés bolsevik elveit J. V Sztálin 1941. április 22 én mondott felszólalásában beszélt Lenin nagyságáról és Lenin végakaratának jelentőségéről: „Ö, Lenin, tanított minket úgy dolgozni, :thogy a bolsevikoknak dpígozni kell, nem ismerve félelmet és nem riadva vissz? semilyen nehézségtől". 16. Társadalmi és államrendszerünk erejének és életképességének komoly próbája volt a Szovjetunió \