Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-26 / 181. szám, vasárnap

1953 július 25. UJSZ Ö 3 NÉPHADSEREGÜNK - A BÉKE ŐRE Az altisztek a katonák legközelebbi parancsnokai és nevelői Fejfár szakaszvezető még tenyeré- i Ehhez meg van a legjobb elöfelté­ben érezte a tábornok elvtárs kéz- ' szorítását, aki jókívánatait fejezte ki az ASZ nehézgépfegyver kerületi Levelek a nyári kiképzötáborból Mielőtt a nyári kiképzőtáborba jöttünk volna, egységünk kötele­zettséget vállalt, hogy az évzáró lövészversenyben elért győzelméhez. Boldogan tért vissza az elvtársak közé és kérdéseikre így válaszolt: — A mai napot tulajdonképpen csoportparancsnokomnak köszönhe. tem. Tőle tanultam meg fegyvere­met szeretni és mesterien kezelni. Ez a példa nem kivétel. Nagyon sok olyan katona van, aki szeretet tel és hálával gondol közvetlen elöl­járójára és nevelőjére, — az altisz­tekre, akiknek sok mindent köszön­het, amit katonai szolgálata idején elsajátított. Azért van ez így, mert éppen az altisztek azok, akik állandóan a ka­tonák között vannak, együtt örülnek velük, együtt viselik a katonai szol­gálat nehézségeit, nevelik őket, ta. nítják a katonai tudományokra és vezetik őket. Hadseregünkben az alárendeltek és a vezetők közötti viszony lénye­gesen más, mint a kapitalista or­szágok hadseregeiben. A kapitalista he#Ťsereg az imperialista uralkodó osztály eszköze, a munkások és földművesek széles tömegeivel szem­ben, a dolgozók forradalmi mozgal­ma elnyomásának eszköze, az ide­gen területek megtartásának és a gyengébb nemzetek rabságba hajtá­sának eszköze. A kapitalista hadse­regekben a parancsnokok és a le. génység között mély, határtalan osztálykülönbség van, mivel a pa­rancsnokok az uralkodó kizsákmá­nyoló osztályokat képviselik, a le­génység pedig túlnyomó részben a dolgozó népből származik. A kapi­talista hadseregekben a parancsno­kok a gyarkorlatokat és a nevelést úgy irányítják, hogy a katonák vak engedelmességgel teljesítsék az im­perialisták érdekeinek megfelelő pa­rancsokat. Ezért a katonákat ha. zugságokkal ámítják, igyekeznek izolálni őket a gyárak, mezők dolgo­zóitól, faji és nemzetiségi gyűlöletet szítanak köztük, bántják és kínoz, zák őket s megsértik emberi mivol­tukat. Ez a helyzet valamennyi ka­pitalista hadseregben és így volt ez a München előtti köztársaság bur­zsoá hadseregében is. Egész más a mi új népihadse­regünk. Hadseregünkben a felette, seket és alantasakat nem választja el osztálykülönbség, mivel a pa­rancsnokok és a legénység is a dol­gozó nép soraiból kerülnek ki. A parancsnoki tisztséghez vezető utat nem szabja meg „az előkelő szár­mazás" vagy a szülök gazdagsága, hanem a katonai tudományok isme­rete, minden egyes katona tehetsége, igyekezete és határtalan odaadása népi demokratikus hazája s a mun­kásosztály Ugye iránt. Hadseregünk összes tagjainak — a tábornoktól a közlegényig — egy a célja és egy kötelessége van — éberen őrizni a békét, az építő sikereket és dolgozó népünk forradalmi vívmányait, szi­lárdan védeni a Csehszlovák Köztár. saság államérdekeit, megsemmisite. ni minden ellenséget, amely meg akarná támadni hazánkat. Hadsere­günk parancsnokait és katonáit' az osztály és államérdekek egysége fü­zi össze. Népihadseregünkben a parancs­a népi demokratikus állam képvise­lője. Pártunk és kormányunk nehéz és felelősségteljes feladatot bíztak rá, nevelni, tanítani alantasait, és vezetni őket a harcban. Népi hadseregünkben a parancs­noki kar túlnyomó részét az altisz­tek képezik. Ezek a katonák köz­vetlen felettesei és egyúttal a tisz. tek legszilárdabb támaszai a vas­fegyelem megszilárdításában, a ka. tonák tanításában és nevelésében, Ugyanúgy, mint a katonák, ök is hazájukat szolgálják. Mint csoport­és szakaszvezetők, megteremtik a legkedvezőbb feltételeket, hogy had seregünkben öntudatos, magas szak­képzettségű és tökéletesen képzett honvédők legyenek, de nemcsak ©gyesek, hanem példás egészek is. telük, hisz gyakorlatilag alantasaik vizsgán elérjük a jó eredményt Be­között élnek, az ébresztőtől a taka. leestünk azonban abba a hibába, rodóig. Közösen viselik a nehézsé. hogy a kötelezettségvállalás ellen­! őrzésére nem fordítottunk eleg fl­geket, a katonai szolgálat nélkülö­zéseit és együtt örvendenek az el­ért sikereknek. A katonákkal való napi kapcsolataikban támogatják és fejleszthetik a katonai eskü sérthe­tetlenségének tudatát. Beléjük olt­hatják a harcban nélkülözhetetlen tulajdonságokat, a bátorságot, ki­tartást és a harci tudományokat. A dolgozó nép szeretete és hálá­ja kíséri azokat az altiszteket, akik ilymódon teljesitik parancsnoki kö telességeiket. Örökre beírták nevü. ket a haditudományok történelmének lapjaira Machuta, Dvoráček és No­vák szakaszvezetők, akik alakula­taik tagjaiból számos példás kato­nát neveltek. A belső szolgálat rendje megálla­pítja, hogy minden parancsnok, — tehát az altisztek ls, — teljes fele­lősséget ' visel a rábízott alakulat harci készültségéért, anyagi és élet­biztonságáért. Pártunk és kormá nyunk az altiszteket bizalmába fo. gadta és olyan hatáskörrel ruházta fel, mellyel lehetővé tette számuk, ra a szükséges katonai és politikai ismeretek elsajátítását, politikai is kólák, beszélgetések és hasonlók közvetítésével. Egyedül az altisztek­től függ, mennyire képesek felhasz­nálni ezeket az eszközöket további fejlődésükben. Ahhoz, hogy valaki parancsolni tudjon, nem elég önmagában a funkció. Kell, hogy az Illetőnek er­kölcsi joga legyen a parancsosztás­ra, és ezt egyedül csak az nyerheti el, kki politikailag és szaktuflásban is fejlett fokon áll. A katonai gyakorlatokban és a politikai készültségben tanúsított kitartásáért Stiranka Közlegényt ti­zedessé nevezték ki. És annak elle. nére, hogy nem járt altiszti iskolá­ba, a csapatparancsnok rábízta az újoncok csoportjának vezetését. A szakaszparancsnok segítségével szisztematikusan tanulmányozta az előírásokat és a rendeleteket. Leg­nagyobb nehézséget okozott számára a politikai előkészítés. Ezért meg­kérte a politikai munkatársat, hogy kapcsolja be az aktív politikai mun­kába ott, ahol erre a legnagyobb szükség van. Stiranka tizedes példá­ja, aki katonai alapszolgálata végé­re elnyerte az őrmesteri tisztséget és a példás lövésznek kijáró jelvényt,, nem egyedülálló. Minden alakulatban találunk számos olyan altisztet, akik tudatában vannak parancsnoki tiszt­ségük felelősségének. Nagyok és felelősségteljesek az altisztek feladatai. Az altisztek veze­tésével gyakorolják be és nevelik katonáinkból a fegyverek mestereit, akik határtalan odaadással viseltet­nek népi demokratikus hazánk, a dolgozó nép és Csehszlovákia Kom. munista Pártja Iránt. Különösen nagy feladatok hárulnak az altisz­tekre az új, példás katonák nevelé­sénél és kiképzésénél. Az altisztek munkájukban csak akkor érhetnek el sikereket, ha mindenben példát mutatnak aláren­deltjeiknek, ha példásan teljesítik kötelességeiket, pontosan betartják a katonai fegyelmet és a rendet, ha állandóan tökéletesítik katonai tu-' dásukat és politikai Ismeretüket, rö. viden, ha úgy élnek, mint ahogyan ezt a katonai eskü, új rendeleteink és előírásaink megszabják. gyeimet. Eddigi Ifjúsági taggyűlé­seinken csak megemlítettük, hogy aa eddigi eredmények nem kielégítöek. Mint valami változhatatlan tényt, leszögezték: ennek az oka az. hogy szakaszunk harminc százaléka hiá nyo's iskolai végzettséggel rendelke. zik és ezért nem értik az egyes tan­tárgyakat. Továbbá szakaszunk negyven százaléka tornából nagyon gyenge. E hiányosságok kiküszöbö­lésére nem találtunk kivezető útat. Fő ok az volt, hogy ifjúsági szerve, zetünk vezetői nem tartották szív­ügyüknek a kötelezettségvállalások teljesítését, a gyűléseket hangzatos frázisokból álló beszámolókkal, min­den kritika és önkritika nélkül ve­zették. Egységünk pártszervezetének ve­zetősége látva ezeket a hiányossá, gokat, rámutatott a hibákra és azok kiküszöbölésének módjára. E segítő kritika alapján ifjúsági szervezetünk vezetősége és a taggyűlés részlete­sen megtárgyalta a szakaszunkban előforduló hiányosságokat és azt ls, hogy milyen konkrét intézkedések szükségesek ahhoz, hogy szocialista kötelezettségvállalásainkat teljesít­hessük. A taggyűlés határozata ér­telmében a közeledő vizsga és köte­lezettségvállalásunk sikeres teljesí­tése érdekében szükséges, hogy sza­kaszunkat tanulócsoportokra osszuk fel. A tanulócsoportok vezetői a leg­jobb tanulók lesznek és a tanuló, csoportok feladata az lesz, hogy a már kidolgozott vizsgái kérdéseket az egyes tantárgyak szerint átve­gyék, azonkívül, hogy a kiképző­nevelömunkát a jövendőbeli altisz­tek elsajátítsák. Szükséges még, hogy minden csoport sorrendben a következő napi anyagból elkészüljön. Az így átvett anyagot a csopor­tok tagjai előadják a szakasznak a napi kiképzési terv szerint. A cso­port munkáját az ifjúsági szervezet vezetősége minden héten kiértékeli. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy szakaszunk minden egyes tagja sokkal jobban megtanulja az előirt és ismételt anyagot. Azok az elvtársak, akik testnevelésből eddig az egyes gyakorlatokat nem tudták elvégezni, ma már könnyebben el­végzik, és azok, akik a lövészeti gyakorlat előkészítésénél nem tud. ták elvégezni az ehhez szükséges számításokat, ma már kilencven százalékban megértik és elvégzik őket-. Mindenhol észre lehet venni a fejlődést. Hogy ez így van, annak legszebb bizonyítéka az, hogy szaka­szunk parancsnoka most már na gyon meg van elégedve a csoportok munkájával. Mindig jobban és Job­ban igénybe veszi a csoportok segít­ségét és egyre nagyobb feladatok elvégzésével bízza meg őket. Bebizonyult, hogyha Ifjúsági szer­vezetünk nem hangzatos beszédek tartásában látja a parancsnok segít ségét, hanem abban, hogy konkrét Intézkedéseket tesz és személyes példamutató munkát végez, akkor nemcsak a tagokat, hanem a párton, kívülieket is be tudja kapcsolni a kitűzött feladatok teljesítéséért foly­tatott harcba. Egységünk parancsnoka az egyik taggyűlésen kijelentette: hogyha fejlődésünk továbbra is ilyen kielé­gítö lesz, szakaszunk nemcsak a jó eredményt, hanem a kitűnőt is el­érheti. A parancsnokunk részéről megnyilvánuló bizalom hiég fokozot­tabb munkára kell, hogy serkentsen mindnyájunkat. Skukiiiyik Benő, altisztjelölt. Nyári kiképzötáborunkban nagy­jelentőségű kultúrmunka folyik. Tá­bori egységünknél tíJfrtj ének. és táncegyüttes működik, amelyek időnként meglátogatják a környező falvak dolgozóit tartalmas műsor­számokkal. Mi is több alkalommal részesülünk ilyen kul túrlátogatások­ban, amelyekkel a vendégek kelle­messé teszik szabad időnket. A ven­dégszereplőktöl sokszor nagyon so­kat tanulunk és elősegítik politech­nikai fejlődésünket. Július elején a martini Szlovenszka Matica színjátszócsoportja látoga. A jól megszervezett munka meghozza a sikert A kora reggeli órákban a szél erősen hajtogatta a fák ágait, csak az ágyúcső állt mereven až égnek. Körülötte a jól álcázott tüzelő­állásban katonák várták a gyakor­lat megindulását. A éjszaka sokat dolgoztak az állás kiépítésében, hogy mire kivirrad, kész legyen. A nehéz munka után senki sem volt elfárad­va, frissen és örömmel várt min­denki a reá bízott új feladat elvég­zésére. Mindegyikünk tudta, hogy a jól megszervezett munkának sike­rülnie kell. Gazsik bajtárs, az üteg parancs, noka készenlétet vezényelt. Amikor a rádiós elvtárs dolgozni kezdett és átadta a megfigyelők parancsait és jelentéseit az üteg embereinek, a szakasz hat másodperc alatt készen állt. Az utolsó parancsszóra a zsinór megfeszült, a cső hátraugrott és ki­lőtte magából a gránátot. A lövés után mindenki izgatottan várta az eredményt. A gránátok robbantak, majd jöttek a jelentések, hogy min­den lövés a célba talált. Tehát mun­kánk meghozta a gyümölcsét, kitű­nően lőttünk. Főparancsnokunk a helyszínen megdicsérte a kezelő­személyzetet. A bajtársak arca pi­ros volt az örömtől és hurrá kiáltá­sokkal köszöntötték a parancsnok elvtársat. A táborban izgatottan vártak a bajtársak, majd mikor meghallot. ták, hogy kitűnő eredménnyel vé­geztünk, örömujjongásba törtek ki. Akkor megfogadtuk, hogy a jövőben ls iparkodni fogunk, mert most lát­tuk, hogy milyen fontos a jó élőké­szülét, a pontos tanulás. Ma már minden katona tudja, hogy miért tanul, és hogy tanulásával hazájá­nak védelmét növeli. Feladatul tűztük ki, hogy a gyen­gébb bajtársaknak segíteni fogunk a tanulásban, hogy ök ls olyan ered­ményeket érjenek el, mint a mi szakaszunk. Ezen a téren legjobb munkát fejtenek ki Nahory és Ka­zslmér bajtársak, akik szabadidejü­ket is arra használják fel, hogy a gyengébbeket tanítsák mind politi­kai, mind szakmai téren. Parajos Zoltán, közkatona. A napi sajtó segít bennünket a békeharcban Amint a napi sajtó hasábjait olva­som, olyan cikkeket találok bennük, amelyek örömmel és boldogsággal töltenek el. Lelkesen olvasom azokat a cikkeket, amelyek a békeharcról szólnak — a munkaeredményekröl, üzemeink és termelőszövetkezeteink dolgozóinak sikeres munkájáról, a jó termésről, amelyek a szebb és bol. dogabb jövőt jelentik. Ellenkező vé­leményen vannak azok a külföldi és belföldi reakciós csoportok, akik egy új háború kirobbantásával akarják hasznukat és vagyonukat növelni. I mutatkozik dolgozóink becsületes Ezek ellen ml vagyunk a biztosíték,' munkája nyomán, hogy életszlnvo­a néphadsereg tagjai, akik becsüle­tesen eleget teszünk feladatainknak, a parancsokat százszázalékosan tel­jesítjük. Mi idősebbek, akik már részt vet. tünk a honvédő háborúban, tisztá. ban vagyunk aZzal, hogy mit jelent nekünk a béke, hazánk, otthonaink és családjaink békéje. Országszerte folyik a békearatás és most meg­nálunk mennyire emelkedik. Épülő hazánk minden vívmánya a boldog jelent igazolja és a még boldogabb jövőt \géri minden becsületes dolgo. zónák. A béketábor a Szovjetunió vezetésével sok százmillió emberből áll, akik munkahelyükén becsülete­sen dolgoznak a tartós békéért, gyermekeink boldog és biztos jövő­jéért, Macsicza Lajos, közkatona. tott el hozzánk, akik a „Jánošík" clmü színmüvet adták elő nagy si­kerrel. Július 12.én örömteli meglepetés ért bennünket. A hazánkban tartóz­kodó koreai ének- és táncegyüttes meglátogatta táborunkat A hős ko­reai harcosok nagyon szép műsor, ral léptek fel. A művészegyüttes a koreai nép többezer éves hagyomá. nyos táncait és dalait mutatta be, de ezek mellett az új népiköztár­saság kultúrájából fakadt haladó­szellemü dalokkal és táncokkal is nagy tetszést arattak körünkben. Legjobban tetszett a bajtársaknak az autóvezető-tánc és a hős tánca, amely a koreai katonák harcát jel­képezte, amint önfeláldozó hősies­séggel harcolnak az Idegen betola­kodók ellen. Nagyon nagy öröm volt ez a ven­déglátás számunkra, mert ez ideig még nem volt alkalmunk, hogy Ilyen közvetlenül megismerkedjünk a Tá­volkeíet fejlett népi kultúrájával. A műsor befejezése után szűnni nem akaró tapsvihar szállt a hös koreai bajtársak felé és virágcsok­rok halmaza borította el a szinpa. dot. Az Internacionálé elhangzása után mind a két nemzet katonáinak szájából kitörtek a lelkes „hurrá" kiáltások és mind a két részről lel­kesen éltettük Malenkov, Kim Ir Szen, és Zápotocky elvtársakat. Nagy Sándor, közkatona. Egységünk a nyári kiképzötábor­ban nagy feladatok előtt állott. Be kellett bizonyítanunk, hogy milyen mértékben teljesítettük a nemzet­védelmi miniszter elvtárs parancsát. Harcászati és politikai felkészültsé­günkről tettünk tanúbizonyságot a közelmúltban, amikor lőgyakorlatot tartottunk tankok ellen. A lövészetre szorgalmasan készü­lődtünk. Nap nap után eredménye, sebben végeztük feladatainkat. A bajtársak versenyre hívták ki egy­mást, hogy még jobban fokozzák felkészültségüket. A mi egységünk teljes mértékben elsajátította a szovjet katonák példás munkáját. Ez megmutatkozott a gyakorlaton, ahol minden percnyi pontossággal, szak. szerűen és az előírásoknak megfele­lően folyt le. Nincs az a nemzet, amelynek ka­tonái bátor harcosok tudnának len­ni, ha nem céltudatosak, ha nem tudják, hogy miért harcolnak. Mi, a nép fiai erős, bátor védői társa, dalml rendszerünknek, tudjuk, hogy miért harcolunk. Tudjuk, hogy mit Jelentene számunkra, ha nem véde. nénk becsületesen hazánk határait. Ennek eredménye a kapitalista el­nyomás, munkanélküliség, inség, az Ország dolgozóinak kizsákmányolása lenne. Hogy ettől megóvjuk népün­ket és továbbra is azon az úton ha­ladhassunk, amely a szocializmushoz vezet — Öntudatosan végezzük fel­adatainkat és a parancsokat mindig százszázalékosan teljesítjük. Egységünk kitűnő eredménnyel teljesítette a gyakorlatot. Az egyik bajtársunkat, aki a legszebb ered­ményt érte el, sikeres munkájáért parancsnokunk tizedessé léptette elő. Amikor megkérdeztük bajtársunktól, hogyan érte el ezeket a szép ered­ményeket, elmondotta, hogy napon, ta gyakorolta a gyorsaságot és a pontos méréseket. Nem rettent visz­sza az akadályoktól, amelyek kez. detben mutatkoztak, hanem Igyeke­zett őket leküzdeni. Példát vett a Nagy Honvédő Háború hős „Panfi­lovjaitől", akik nem rettentek vissza még a nagy túlerőtől sem. Amikor a gyakorlatról hazaérkez­tünk, parancsnokunk köszönetet mondott kitűnő munkánkért, alakú­latunk tagjait megdicsérte és sok sikert kívánt további munkánkhoz. Mi pedig megígértük, hogy továbbra is öntudatosan végezzük feladatain, kat. Lévai Béla, közkatona*

Next

/
Oldalképek
Tartalom