Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-26 / 181. szám, vasárnap

NÉ

PNEVELŐK SEGÍTSÉ

GÉRE Hogyan dolgozik Ja ódás agitátor Szakemberek újabb ezreit a szocialista mezőgazdaságba sokat nyújtó tanfolyamok látogatására kényszerültek. 1948 februárja a mezőgazdasági oktatás területén is komoly váltó, zásokat hozott. A mezőgazdasági iskolák a földmüvelésügyi minisztérium irányítása alá kerülve, sokkal szorosabb kapcsolatba jutottak a mezőgazdasági termeléssel. Az iskolák szakosítása terén megtörténtek a kezdeményező lépések. Az a körülmény pedig, hogy a. tanulók kiválasztásánál előtérbe kerültek az osztályszempontok, azt eredményez, te, hogy a falusi gazdagok gyerme. kei kiszorultak ezekből az iskolákból és helyükre kis- és középparasztok, munkások gyermekei kerültek. Ezeknek a változásoknak a követ, kezményeképpen soljat javult a hely. zet, azonban döntő * javulást csak a kormány 1952. évi rendelete eredményezett, amely elsősorban szabályozta ,a mezőgazdaságban a dolgozók magasszínvonalú nevelésének biztosítása érdekében a főiskolák igazgatását és szervezését, amelyek nek feladata, hogy a mezőgazdaság valamennyi termelési ágazata részé, re a kutató és nevelőmunka végzésére alkalmas, jól felkészült szakembereket neveljenek. A középkáderek nevelésének biztosítása érdekében az eddigi gazda sági főiskolák helyett létrehoztuk a négyéVes mezőgazdasági. műszaki iskolákat, amelyekbe az =ddigi má. sodfokú iskolák elvégzése után lehet jelentkezni. A kormányhatározat a komáromi műszaki iskola mellett még egy magyar tannyelvű műszaki iskola felállítását rendelte el, amely Leleszen működik. A volt gazdasági iskolák helyett egy. és kétéves mezőgazdasági mesteriskolákon tanultak a mult iskolai évben azok a fiatalok, akik a mjgzö gazdasági termelésben dolgoztak bár, de szükségük volt arra, hogy gyakorlati tudásukat elméleti és szervező ismeretekkel gyarapítsák. A szakiskolák elvégzése után a tanulók, mint az egyes szakmák mesterei, munkacsoportok, egyes terme löágazatok termelői lesznek mező. gazdasági üzemeinkben. A tavalyi iskolai évben 10 magyar tannyelvű mesteriskola működött szerte az országban, ahol kertészeti, meleg, kedvelő növények termesztésével foglalkozó, állattenyésztési, baromfitenyésztési, stb., szakembereket neveltek. Nyolc kétéves mezőgazdasági könyvelési iskola nyílt meg, — köztük Kolozsnémán és Csécsen egy-egy magyar tannyelvű, — amelyeken a szocialista m«ögazdaságí üzemeink számára képeznek ki segédkönyvelőket. A szocialista mezőgazdaság kiépítése közben állandó harcot kell folytatnunk az ellen a maradi, reakciós nézet ellen, hogy a mezei munka s az állatok gondozása nem minőségi munka és éppen ezért az ilyen munkát végző dolgozó nem szükséges, hogy szakképzett ember legyen. Hogy a mezőgazdasági alap szakmák dolgozói tökéletesen elsa. játítsák a szakismereteket, kiszélesítették a Dolgozó Ifjűság -lözpontjainak hálózatát és létrehozták a Dolgozó Mezőgazdasági Ifjűság Központjait, ahol az EFSz-ek, az állami birtokok és traktorállomások szakmunkásai tanulnak. A következő iskolai évben öt magyar tannyelvű Ifjúsági központ fog működni. A kormány a mezőgazdasági isko. lahálózat kiszélesítésével az oktatás ingyenessé tételével, továbbá azzal, hogy az iskolák mellett iskolai birtokokat létesített, az elméleti tudás elsajátítása után gyakorlati tapasz, talatok elmélyítését biztosítja az iskolában töltött évek tartama alatt, — és sok más gyakorlati intézke déssel nagy lehetőségeket biztosít mezőgazdasági dolgozóinknak, hogy szakképzettségüket fejlesszék. Nagy lehetőségek nyíltak a magyar tannyelvű iskolák felállításával a mező. gazdaságban dolgozó magyar fiatalok előtt is. Azonban ha megnéz zük, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a következő tanévre nem jelentkeznek fiataljaink megfelelő számban, akkor azt kell monda nunk, hogy nem értették meg és nem értékelik azokat a lehetőségeket, amelyek a továbbtanulás terén előttük állanak. Megállapíthatjuk azonban azt is, hogy nagyon sok olyan eset van, amikor nem a flata. lok érdeklődésében van a hiba, hanem valahol máshol kell keresni. Elég gyakori eset például, hogy szövetkezeteink, állami birtokaink nem engedi}* tovább tanulni az arra érdemes, ügyes, tanulnivágyó szö vetkezeti tagokat dolgozókat, mondván, hogy ügyes ember „nem nél külözhetjük" „kiesik" két évre a termeléstből stb Ezek az elvtársak sokszor vezetők, nem látják azt, hogy kétéves, vagy egyéves iskoláztatás a mesteriskolán olyan befek. tetés a szövetkezet, vagy a birtok, vagy akár a traktorállomás számára, ami bőségesen kamatozik és fel tétlenül elősegíti az üzem. és ezáltal az egész mezőgazdaságunk meg erősödését. Sok ilyen és ehhez hasonló helytelen nézettel találkozunk, amelyek mögött nagyon sokszor az ellenség áll és ezek ellen könyörte. lenül fél kell venni a harcot. Műszaki iskoláinkon megnyugtató a helyzet aránylag, azonban nem mondhatjuk ezt el a mesteriskolák ról, hiszen a jelentkezők eddigi száma alig haladja meg a tervezett l<=t szám 50 százalékát. Néhány hét választ el az új isko lai év kezdetétől. Ez alatt a né hány hét alatt be kell hozni azt a lemaradást, ami a toborzás terén mutatkozik. Sokan segíthetnek ezen a téren felvilágosító munká val: a járási nemzeti bizottságok IX. ügyosztályainak dolgozói, a Csemadok tagjai és funkcionáriu 'sai. Szövetkezeteink, állami birto kaink, traktorállomásaink foglalkoz zanak a dolgozók továbbtanulása nak kérdéseivel, forduljanak köze lebbi felvilágosításért a járási és kerületi nemzeti bizottságok IX. ügyosztályához. A felvilágosítás alapján tárgyalják meg a vezetősé gi gyűléseken, taggyűléseken, hogy kik azok' az arra érdemes dolgozók, akiket érdemes elküldeni tovább tanulni. Ne feledkezzenek el a nőkről sem, akik mint minden más té ren, úgy a mezőgazdasági termelés ben és szakiskoláinkon is megáll ják helyűket. Ne feledkezzenek el Sztálin elv társnak azon szavairól, amelyeket a Vörös Hadsereg Katonai Akadé miájának évzáró ünnepélyén mon dött és amelyek teljes mértékben vonatkoznak ránk, különösen ma: „Ha jő és nagyszámú kádereink lesznek az iparban, a mezőgazda ságban, a közlekedésben, a hadse regben, — országunk győzhetetlen lesz." Dr. Szakái István, a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója , aki búzával hizlalta disznait A nyitrai járásban befejezték az aratást Gottwald elvtárs a CsKP országos konferenciáján a mult év decemberében a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozva a következőket mondotta: „Az utóbbi négy esztendő során a mezőgazdasági termelésben, főként ami a mezőgazdasági állatállományt Uletí, bizonyos előrehaladást értünk el. Egyidejűleg azonban megmutatkozik az, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonala nem elégséges. Hogy ez megoldást nyerjen, habozás nélkül rá kell lépnünk a hektárhozamok fokozásának útjára, meg kell valósítanunk az állattenyésztés hozama hasznosságának fokozását." -. A hektárhozamok fokozásának, az állatállomány növelésének, egészé ben a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésének egyik igen fontos feltétele a szakemberek nevelése. 1928-ban, a Komszomol VIII. kongresszusán Sztálin elvtárs felhívás, sal fordult az ifjúsághoz, hogy tanuljanak és legyenek a különböző népgazdasági ágak szakemberei. A szocialista mezőgazdaság kérdéseivel kapcsolatban a feladatok megoldására az új káderek kiképzését állította előtérbe: „A mezőgazdaságban késedelem nélkül hozaálátunk a nagyüzemű, kollektív termelés megszervezéséhez. De nagygazdaságot csak úgy tudunk szervezni, ha Is merjük a mezőgazdasági tudományt. Ahhioz pedig, hogy ezt Ismerjük — tanulni kell. Olyan embereink azonban, akik ismerik a mezőgazdasági tudományt, botrányosan kevesen vannak. Ebből következik az a feladat, hogy meg kell teremtem az új, kollektív mezőgazdaság új, fiatal építő kádereit." • A mezőgazdasági szakemberek nevelése terén hazánkban határkövet jelentett kormányunk 1952. jú. nius 3-án kelt rendelete a mezőgazdasági iskolák újjászervezéséről, amely teljesen új alapokra fektette a mezőgazdasági szakkáderek nevelését. „Az elmúlt évben aeéles méretekben hozzáfogtunk az alsó. és felsőbbfokú mezőgazdasági szakiskolák létesítéséhez. Ezen a téren a mai viszonyokat nem hasonlíthatjuk a kapitalista korszak viszonyaihoz, mert akkoriban néhány iskolától eltekintve, ahol a kulákok gyermekei tanultak, a parasztifjúság nem szerezhetett sehol szakképzettséget", — mondotta Široký elvtárs pártunk X. kongresszusán. — Arról, hogy menynyire jelentéktelen volt a mezőgaz. dasági szakiskolák száma (nem beszélve ezeknek az iskoláknak egyéb hiányosságairól) és ezzel szemben az, hogy milyen nagy változások mentek végbe a kormányrendelet értelmében az elmúlt iskolai év fo. lyamán, a következők alapján alkothatunk magunknak képet: az 1952—1953. iskolai évben a mezőgazdasági műszaki iskolák hálózata az 1945—1946. iskolai évhez viszo. nyitva az ötszörösére növekedett. Ha pedig az 1935—1936. iskolai évet vesszük alapul, «kkor a számok 15szörös növekedést mutatnak a mult évhez viszonyítva. • A mezőgazdasági iskolák a múltban csak a kapitalista mezőgazdaság. a nagybirtokosok, a kulákok szakember.igényelt elégítették ki. Ebből következik az a körülmény, hogy a kis-. és középparasztok gyermekei a téli népiskolák, vagy a különféle szakmai szempontból nem Kulák Addig, amíg a komáromszentpéteri szövetkezet tagjai erejüket megfeszítve. becsületes munkával arra törekszenek. hogy minél előbb betakarítsák az idei gazdag termést, hogy minél előbb átadják belőle az államnak járó részt, a reakciósok Zsigó Miklós kulák vezetésével igyekeztek ezt megakadályozni. A komáromszentpéteri és a zelené-háji szövetkezet tagjai má

r az előző idők folyamán rájöttek arra, hogy állandóan eltűnik es-v-két kereszt 'gabona a földekröl vagy egypár gabonával telt zsák a _ cséplőgéptől. Az elmúlt napokban megfogták a tettest Zsigó Miklós személyében. Éjjel történt az eset, amikoris a, nevezett kulák hazafelé tartott a szövetkezet földjeiről megrakott árpásszekérrel. A vizsgálat folyamán kitűnt, hogy a kulák sorozatos rablíst vitt véghez. disznaját =zöv.'kezet árnáiából hizlalta. Azo" ' -itthon a szérűjében találtak nagyobb meny nyiségű lopott gabonát. A legna gyobb gazemberséget azzal k»vett< el, hogy búzával hizlalta a disznókat Az eg°sz kulákcsatr- gy hajtotta végre a ,aztetteit, og; kulálkét fiával együtt éjjelenként befogliba a lovakat és ahol érték-kapták, jreglopták a szövetv tet. .így azután könnyen tudott a kulákcsalád a pénzbeváltáskor 100.000 koro. nával menni a beviltóhe'" \ Zsigó. családnak a múltban 50 hektár földje volt. A cselédjeikkel a legbarbárabb módon bántak. Most azonban már neki is befellegzett Kjmáromszentpéteren a szövetkezet tagjai leleplezték a kulákbandát N tudták mega .dályozni a szö vetkezet becsületes tagjait a gabonabeadásban. A komáromszentpéteri szövetkezet a legelső a beadásban az ógyallai járásban. A kulák pedig megkapta méltó buntetisčt. Jandás Mihály elvtára az érsekújvári kerületben a csúzi EFSz har. madik munkacsoportjának agitátora. Itt dolgozik és az aratási munkák során szép eredményeket ért el. Naponta 20 hektár gabonát rak keresztbe. A munkamorál ebben a csoportban nagyon jó. A csoport már reggel 5 órakor dolgozik és es te csak 10 órakor tér haza, néha később is. mindig énekszóval. Jandás agitátor — kommunista, helyesen fogta fel feladatát. Napon ta buzdítja a munkacsoport tagjait, hogy nagyobb teljesítményt mutassanak fel. A szövetkezeti tagok szeretik öt, bíznak benne, ez a legnagyobb öröme, ez buzdítja agitálásra. Jandás elvtárs bár késő éjjel jár haza és reggel már 4 órakor felkel. — mert a munkábajárásban is példaként akar szolgálni, — nem megy addig lefeküdni, míg el nem olvas sa az Uj Szót. Felesége már régen lefektette a kislányát, az edényeket és az ételt elrakta az asztalról, de Jandás elvtárs még mindig az Uj Szót olvassa, hogy réggel legyen mi röl beszélni az elvtársakkal Reggel, amikor a szövetkezeti tagok 8 órakor. a földeken a fák alá ülnek vagy pedig a keresztek tövébe, és reggelidnek fandás agitátor felolvas nekik a napi párt.sajtóból Hasonló, képpen a délutáni szüne'fben is vitázik velük, vagy pedig újságot olvas fel. Minden alkalmat felhasznál az agitációra. Ha az önkötözőgépnél iizemzava-r áll be és a szövetkezeti tagoknak várniok kell. akkor is kö zébük ül. mert - mint Jandák agi tátor mondja — mindig van miről beszélni. A munkaszünetet használ ja ki leginkább agitációra. mert reg gel nincs Idő a vitára mennél előbb meg kell kezdeni a munkát Este nem olvas fel, mert akkor az emberek már fáradtak, sötét van. csak az úton hazafelé beszél az elvtársakkal az elért eredményekről. Jandák agitátor rendszeresen és alaposan felkészül a felolvasásra. Este kiválasztja az újságból többi EFSz-ek,. állami gazdaságok mun kájáról és a külföldi eseményekről szóló cikkeket. Érdekli minden, ami körülötte történik. Később a csoportnak felolvas, vagy pedig egyes cikkek tartalmáról beszél. A jelöl, vasottat a szövetkezeti viszonyokra vonatkoztatja. Nemrégen például a rubanyi EFSz munkacsoportvezetö jének, Melecska elvtársnak cikkét olvasta. A cikk a munkacsoport tapasztalatairól szólott, amelynek se gitségével a gazdag termés betaka rításakor szép eredményeket értek el és az aratást idő előtt elvégezték. A munkacsoport tagjainak megmagyarázta a jó és gyors mun. lkának jelentőségét és fontosságát, mert amint mondotta — a dolgozó nép közellátásáíról van szó. Azután buzdította a munkacsoport tagjait, hogy ök is igyekezzenek hasonló Csütörtökön, július 23-án a nyitrai járás szövetkezeti tagjai és az egyénileg _ dolgozó kis. és középparasztok befejezték az idei békearatást. Kerületi viszonylatban ők az elsők, mert a határidő előtt három nappal elvégezték az aratást. A já. rásban Felsőköröske, Mezőkeszi, Kinek községek dolgozó parasztjai nverték el az e! bbséeet. A felsőköröskényi EFSz-ben jól halad a tarlóhántás ls és minden learatott földterületet megszántottak. A nyitrai 'járás EFSz.elben lefolyt gazdag és örömteli aratásról tanúskodnak a magas terméseredmények. A járásban búzából 27.1 mázsás, a rozsból 20.7 mázsás, ár. pából 32 mázsás hektárhozamot értek el. A svätopluki szövetkezet tagjai úgyszólván rekordtermést értek el. A keresztsorosan elvetett árpa a tervezett 23.5 mázsás hektárhozam helyett, 31.14 mázsás termést adott. Búzából 6 mázsával lépték túl a tervezett hektárhozamot. A nyitrai iárásb a népi Igazgatás dolgozóinak is nagy része van az aratási munka határidejének megrövidítésében. Elmélyítették a szocialista versenyt ét> sokát segl. tettek azért */<•— az :

r . .z ek mennél gyorsabban éa veszteség nélkül véeredményeket elérni. A csoport ezek után még nagyobb kedvvel fogott a munkához. Jandás agitátor olvassa a Népnevelő Szavát, a Szaba<J Földművest és egyébb folyóiratokat' is. Igyekszik minél több tudásra szert tenni, hogy bármikor felelhessen a szövetkezeti tagok kérdéseire. Állandóan tökéletesiti tudását és igyekszik politikai tudását elmélyítem. „Ha helyesen akarok felelni min. den kérdésre, sokat kell tanulnom és olvasnom, különben nem tehetek eleget agitátori feladataimnak" — mondja Jandás elvtárs. Csoportjában a szövetkezeti tagok 80 százaléka előfizette és rendszeresen olvassa a napi pártsajtót. Ezért csoportjá. ban a vita mindig érdekes és élénk: A szövetkezeti tagok egyszer sem távoznak megoldatlan kérdésekkel. Jandás agitátorhoz hasonlóan dolgoznak a többi munkacsoportok agitátorai is. ők is a napi pártsajtó olvasásával, a viták során buzdítják a szövetkezeti tagokat az egyre na. gyobb teljesítményre, agitálnak az iratási /nunkák gyors és jó elvégzésére. Ezeken a feladatokon kívül az agitátorok július 17 én a párt helyi szervezetének elnökétől. Esek elvtárstól azt a feladatot kapták, hogy 102 százalékra szervezzék meg jú. lius 25 ig augusztus 10 tke helyett a gabonabeadást. Ezt a feladatot a pártszervezet az EFSz vezetőségével való megegyezésben tűzte ki eléjük. Ezért a kommunisták jelszava ..az első gabonát a cséplőgéptől az államnak". Az agitátorok naponta agitálnak e leiszó teljesítéséért. A szövetkezeti tagok 6 cséplőgépen hajnaltól szürkületig csépelik a gabonát, hogy rövidített határidőn belül teljesíthessék hazafias köteles, ségüket és 73 vagon gabonát adhassanak az államnak. Ebben a szövetkezetben minden, nap dolgoznak az agitátorok Ez azért van így. mert a helyi pártszervezet elnöke, Esek Pál elvtárs, az esti üléseken rendszeresen konkrét feladatokkal bízza meg az agitáto. rokat és munkájukat ellenőrzi. Az esti üléseken az agitátorok kicseré. lik az agitációban szerzett tapasztalataikat, megismerkednek az EFSz napi helyzetével és így helyesen felelhetnek és tájékoztathatják a mun. kacsoportok tagjait az űj feladatokról. Mivel a párt helyi szervezeté, nek bizottsága a képletes agitáción kívül a legnagyobb súlyt a személyes agitációra helyezi, az élőszóra és az emberekkel való összekfitte. tésre írányitja az agitátorok munkáját. Az aratási munkákat — amint az EFSz és a párt funkció, náriusai számítják — idő előtt befejezik. Az EFSz-ben elért aratási eredmények a csúzi agitátorok és kommunisták meggyőző és rendsze. res munkájának eredményei. gezzék el az aratást Ezenkívül az aratást állandó népnevelők közvetlenül a községekben irányították, s mozgósították a szövetkezeti tagokat az előre kidolgozott terv szerint. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával, a szocialista verseny terjesztésével, a géppark teljes kihasználá. sáyeJ ^ » S7"~i'i (saj- .x okét Az aratás gyors és sikeres elvégrésében naerv ré~ze van a *>n

,"< nöl biVottoflrrnak ls. klll"--— ""eos, Mojmírovne. Surianki és Veľké Záluzsie községekben, ahol az aratás folyamán az asszonyok aktívan részt vettek az aratási munkákban. A suriankai, veľké záluzsí és veľké ianí. kovci nőbizottság tagjai aratási böl. csödéket létesítettek a szövetkezeti asszonyok gyermekei számára úgy, hogy a munkában naponta 40—60 szövetkezeti asszony vehetett részt Az aratási munkák gyors elvégzésében nagy része van a védnökségi üzemeknek, mint az Azbeszto nyitrai cementgyárnak, a nyitra' mal•n<-.i:nak és a mezőga-'asácr' főiskolának. amelyek az oratási ,?kák •)iy" hritriHokat küldte!' »gítsét,üi ' ? kerületben a, -itraJ iárás fejezhette bo jnek az ara* tást. ^