Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-26 / 181. szám, vasárnap

Í953 tiűius 26

. UJSZ0 A MNeues Deutschiand" a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának nyuftot! hatalmas szöv et segítség jelentőségéről rendszeres árucsere hatalmas távla tokát nyitna meg egész Németország előtt. Ez az árucsere már a weimari köztársaság idejében is a német gazdasági élet döntő tényező je volt. Most, a szovjet gazdaság mai teljesítőképessége mellett még fokozottabb mértékben válhatnék azzá. Ennek az árucserének segítségével meg lehetne szüntetni százezrek munkanélküliségét és éhezé. sét Nyugat-Németországban. A normális kapcsolatok, a Szovjetunió iránti barátság politikája véget vetn

e Nyugat-Németország módszeres kifosztásának. Annak a hatalmas segítségnek, amelyet a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságnak nyújt, össznémet szempontból is nagy je. lentösége van. Kelet- és Nyugat-Né metország minden lakosának meg kell értenie, hogy Németországnak ilyen segítségre, a kereskedelem szabad kifejlesztésére van szüksége. Az amerikai imperialisták propaganda.rikoltozása nem vonhatja el az emberek figyelmét attól, hogy a segítségnek kizárólag az a formája, felel meg a német nép és német gaz daság érdekeinek, amely tiszteletben tartja a népek függetlenségét és elősegíti a kereskedelmi kapcsolatok szabad kibontakozását — fejeződik be a „Neues Deutschlaná" vezércikke. A harmadik vílágifjásá$i kongresszus és IV. VIT napjaiban .4 szovjet küldöttség elutazott az ifjnság kongresszusára Heves víla az angol alsóházban a washingtoni határozat miatt A „Neues Deutschland", Németország Szocialista Egységpártjának központi lapja csütörtöki vezéreik kében a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemmel kapcsolatban foglalkozik azzal a komoly segítséggel, amelyet a Szovjetunió hatalmas élelmiszerszállítmányaival nyújt a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának. A lap hangsúlyozza: a Szovjetunió azért nyújthat ilyen hatalmas segít, séget. mert gazdasága erös és állándóan fejlődik. — Az Egyesült Államok — folytatja a lap — a leggazdagabb kapi. talista ország, a „lélektani hadvezetésinek és ügynöki hálózatának újabb felvillanvozása céljából álszenteskedő módon néhánymillió dollár, nyi eladhatatlan áru formájában alamizsnát ajánlott fel nekünk. A Szov. jetunió ezzel szemben csupán ez évben több mint 280 millió dollár értékű éfelmiszert és nyersanyagot szállit a Német Demokratikus Köztársaságnak és kormányunk kérésére hajlandó további szállítások le. hetöségét is megvizsgálni. A Szovjetunió testvéri segítsége megmutatja a béketábor országai között, az új, demokratikus világ, piac keretében fennálló szoros, valóban baráti gazdasági kapcsolatok jelentőségét. A demokratikus tábo ron kívül élő népek is mindinkább felismerik, hogy a kereskedelmi kapcsolatok a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal előnyösek, mert mentesek a lealázó és gúzsbakötö feltételektől. A Szovjet, unió olyan árukat ajánl és tud szál lítani minden országnak, amilyenekre azoknak szükségük van és ezek ellenében kész olyan árukat elfog gadni, amelyeket a szőbanforgó országok el akarnák adni. Az Egyesült Államok ezzel szemben egyol. dalú kereskedelmet kényszerít part nereire. Az Egyesült Államok amerikai árukat szivattyúz a különböző országokba és ezzel ott egész iparágakat tesz tönkre. Ez országok ámi előtt az amerikai és az amerikai ellenőrzés alatt lévő kapitalista piac zárva marad. A népek egyre jobban gyűlölik azt az amerikai „segítséget", amelynek igazi célja nem a támogatás, hanem leigázás, a nemzeti függet. lenség elrablása, a fegyverkezés és fasizálást diktáló amerikai monopó liumok uralmának kiterjesztése. A népek nem kérnek ebből a „segítségből" mert nem hajlandók függetlenségüket és gyermekeik függetlenségét narancsért, banánért, cocacoláért. rágógumiért és selejtes ameri. kai árucikkekért eladni. A Szovjetunióvái lebonyolítandó Kedden megnyílt az angol alsóházban a külügyi vita, amelynek homlokterében a washingtoni külügyminiszteri éftekezlet kérdése áll. A betegsége miatt távollévő Chur. chili miniszterelnököt helyettesítő Butler pénzügvminisgter megnyitó jában a konzervatív álláspontot fejtegette. Ez az álláspont azonban lényegesen eltér a Churchill május 11-i beszédében kifejtett elgondolá. soktól. Churchill előzetes feltételek nélküli négyhatalmi tanácskozások megtartását javasolta a legmagasabb színvonalon, Butter viszont igazolni akarta a külügyminiszterek találko-zásának létjogosultságát. Mindamellett — amint a londoni rádió jelen, színvonalon, Butler viszont igazolni tatni, hogy a „javasolt külügymi niszteri értekezlet nem pótolja a négy kormányfő találkozóját" és elismerte, „az vitatható kérdés, hogy a javasolt külügyminiszteri értekezlet hídnak, vagy akadálynak bizo. nyul-e majd". Az angol alsóház kül ügyi vitája első napjának felszólalásai elsősorban a washingtoni értekezlet záróközleményével és az ez. zel kapcsolatban tanúsított hivatalos angol politikával foglalkoztak. Attlee, a munkáspárt és Clement Davies, a liberálisok vezére bírálta a washingtoni záróközlemény hangját és céljait. Mindketten rámutattak arra. hogy a felhívás nem áll összhangban Churchill májusi beszédével. Attlee kijelentette: ,,Áb. ránd az az elképzelés, hogy egy. csak Németországra szorítkozó meg beszélés gyümölcsöző eredménnyel jár majd. Könnyen meglehet, hogv i inkább káros hatással lesz a továb- ! bi kapcsolatokra és csak súrlódáso- j kat okoz". Walker, aki a Coramon- i wealth.ügyek minisztere volt a munkáspárti kormányban, kijelentet te: „Csak akkor győzhetjük meg a világot tárgyalási hajlandóságunkról, ha tényleg tárgyalni akarunk. Hiába pártoljuk elvileg a tárgyalási módszert, ha elfogadhatatlan feltételek egész tömegéhez kötjük és ezzel lehetetlenné tesszük a tárgyalá. sokat. A washingtoni kölemény in dokolt gyanút kelt politikánk iránt". Walker a washingtoni közlemény hátteréről szólva megállapította: ,,'A nyugati külügyminiszterek eljárásának csak két magyarázata lehet. Vagy segíteni akarnak Adenauernak a német választásokkal kapcsolatban. vagy meg akarják semmisí. teni a tárgyalások sikerének minden kilátását. Ha más magyarázat nincs, akkor a közvélemény ítélőszéke megsemmisítő ítéletet fog mondani erről az eljárásról". Mlkardo munkáspárti képviselő, a bevanista csoport egyik tagja felszólalásában rámutatott: „Az angol kormány en. gedte, hogy az Egyesült Államok Szekeréhez láncolják. A washingtoni közlemény tökéletes és aljas behódodolás. Meggyőződésem szerint — folytatta Mikardo — a. washingtoni közleményt szándékosan úgy szövegezték, hogy ne legyen megegyezés a Szovjetunióval. A nyugati külügyminiszterek homlokegyenest az el. lenkezöjét tették annak, amit Churchill akart tenni". Herbert Morrison. volt munkáspárti külügyminiszter, rámutatva arra, hogv a kormány visszalépett Churchill eredeti javaslatától, kijelentette: „Ez végtelenül bonyolult helyzetté alakította át azt, ami eredetileg reményekre feljogositó gesztus és kedvező eredményekkel kecsegtető kezdet volt*'. A szovjet ifjúság küldöttsége elutazott Bukarestbe, a III. világifjúsági kongresszusra. A küldöttség tagjaj fiatal munkások, kolhozparasztok, mérnökök, írók. tudósok, művészek, közéleti dolgozók — öszszesen harminc személy A küldöttséget A. N. Selepin, a Komszomol központi bizottságának titkára vezeti. A SZOVJET ÉS KlNAI IFICSÁ6 BARÁTI ESTJE A Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokában Moszkvában megtartották a szovjet és kínai ifjúság barátj estjét, amelyen részt vett a moszkvai üzemek 2000 ifjú munkása, a tanulóifjúság és a komszomolisták. A kínai küldöttség művészegyüttese, amely részt vesz a IV Világifjúsági Találkozón, nagy hangversenyt rendezett A teremben ünnepélyesen szár nyalt a „Moszkva Peking" szovjet dal, amely a Szovjetunió és Kina népeinek megbonthatatlan örök barátságát énekli meg. Az egybegyűltek lelkesen hallgatták a kinai műés népdalokat. Az előadás a szovjet-kínai barátság manifesztációja jegyében érte e) tetőfokát. AZ ANGOL IFJAK A NYOMÁS ÉS FENYEGETÉSEK ELLENÉRE IS RÉSZTVESZXEK A VIT-EN A -különböző brit ifjúsági szerve, zetek risszesen 35 küldöttet választottak, akik a brit ifjúságot a bukaresti VITen fogják képviselni, A küldöttség tagjai között fiatal bá nyászok. gyárimunkásak és diákok vannak. Az említett ifjúsági küldöttségen kívül még Körülbelül 1300 részvevőt számláló csoport utazik Bukarestbe, köztük netven bányász, akik majdnem minden szénbányát képviselnek. A munkáspárt jobboldali vezetősége ezúttal i

s fenyeget;,dzött, hogy tagjait kizárja a pártból, valamint a szakszervezetekből, ha. Bukarestbe merészelnek utazni. A munkáspárt yorkshirej kerületi bizottsága például bejelentette a frystoni bányászlabdarúgócsapatnak, hogy tagjait kizárják a szakszervezetből, ha ném hagynak fel szándékukkal, hogy részt vesznek a Világifjúsági Talál, kozín. . A KOREAI IFJÚSÁG KÜLDÖTTEI j OTBAN VANNAK BUKARESTBE Moszkvába érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ifjúsági küldötteinek második csoportja. amely részt vesz a bukaresti IV. VIT-en A küldöttség tagjai között fiatal színészek, műkedvelők és sportolók vannak. A pályaudvaron a moszkvai ifjúság képviselői fogadták a vendégeket. A pályaudvar* előtti térséget a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ég a Szovjetunió állami színei díszítették. Vörös vásznon elhelyezett orosz és koreai nyelvű feliratok üdvözölték a vendégeket A térségem hatalmas gyűlés volt. A szovjet ifjúság nevébe® Alekszej Rapociiin, a Komszomol központi bizottságának titkára üdvözölte a koreai vendégeket. „MUNKÁT AZ IFJÚSÁGNAK, BÉKÉT A HAZÁNAK!" A bukaresti VIT-en résztvevő osztrák küldöttség tagjai között 1500 fiatal munkás és paraszt, közép- és szakiskolai tanuló van. A VIT előkészületeinek keretében a nagyobb osztrák városokban versenyt rendeztek a táncegyüttesek, ének- és zenekarok, valamint egyes ének-, zongora, és hegedűművészek, stb. részvételével Pályázatot indítottak az ifjúság békéért é

s jobb jövőjéért folytatott harcát megörökítő legjobb képzőművészeti alkotásra. A győztesek a pályázatban, amelyen részt vettek az Ifjú irodalmárok é

s képzőművészek, részt vesznek a bukaresti ifjúsági fesztiválon. Az osztrák küldöttség kiállítást visz Bukarestbe, amelynek jelszava: Munkát az ifjúságnak, békét a hazának!'

1 A kiállitá

s az osztrák ifjú. ság küzdelmét szemlélteti, amelyet a munkára való jogért, a munkanélküliség ellen, a szociális és gazdasági jogokért és a békéért fejt ki. A KANADAI KÜLDÖTTSÉG ELUTAZOTT A VIT-RE A lapok jelentése szerint a mult héten Torontóból Bukarestbe utazott a kanadai ifjúság küldöttsége, amely részt vesz a békéért és barátságért megtartandó IV. Világifjúsági Találkozón. A küldöttségben a különböző kanadai tartományokból több mint ötven fiú és lány vész részt. A quebeckí tartomány küldöttei nagy csoportjának a rendőrség meg • tiltotta, hogy a VIT-re utazzék. Amint a sajtó megjegyzi, az amerikai bevándorlási hivatalok a torontói kosárlabdázó csapatnak megtiltották az USA területére való belépést. A csapat a VIT-en akar részt, venni. közi jog szabályainak hallatlan megsértése az Egyesült Államokban 1951. okt. 10-én jóváhagyott úgynevezett • „kölcsönös biztonságról" szóló törvény. E törvény szerint évente sokmillió dollárt folyósítanak kém. és felforgató tevékenység pénzelésére, különféle söpredékelejnek, hazaárulók, háborús bűnösök pénzelésére, akiket kártevő tevékenységre használnak fel a demokrácia és szo cíalizmus országaiban. E törvény tulajdonképpeni céljai ról eléggé nyíltan beszélnek kezdeményezői és sugalmazói. így például a törvény egyik szerzője, Kersten nyíltan eldicsekedett vele, hogy a törvény szerint kiutalt pénz azt a célt szolgálja, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen folytatott földalatti tevékenységért diverzánsokat és terroristákat fizessenek meg. Számos országban, mindenekelőtt Nyugat-Németországban és NyugatBerlinben amerikai pénzen kiilönbö. zö kémközpontokat létesítettek, kö zöttiik az úgynevezett „szabad Európáért harcoló nemzeti bizottságot", amely a népi demokratikus országokból elűzött hazaárulókból áll. A „kölcsönös biztonság" bűnös törvénye szerint már harmadik éve nyíltan és titokban száz- és százmillió dollárt költenek különféle amerikai szervezetek a népi demokratikus or. szágokban folytatott földalatti el len forradalmi tevékenység pépeié sére. Amint az „United Press' amerikai hírügynökség jelenti, e törvény hatályát június 13-án kiterjesztették Európán kívül Ázsiára is. A népek „felszabadításának politikája" hazug jelszavával diverziós, provokációs, felbujtó politikát folytatnak. Nemrég a népbutító és reak. ciós James Burnham a „This Week Magaziné" című amerikai folyóirat ban nyíltan kijelentette, hogy az úgynevezett felszabadító politika nem egyéb, „mint amit általában provokációs tevékenységnek nevez nek". Nem véletlenül jegyezte meg a „The New Statesman and Nation" című angol folyóirat, hogy ha nem irányoztak volna elö dollármilliókat kommunistaellenes aknamunkára és nera folytattak volna ellenséges propagandát, akkor nem történtek volna ' meg a június 17i események Berlinben. A közelmúltban lezajlott varsói perek (különösen a felforgató tevékenység szervezésén tettenért „szabadság és függetlenség" bandájának pere) arról tanúskodnak, hogy a Lengyelországban bevetett diver. zánsokat és kémeket különleges is kólákban képezték ki Nyugat Németországban. Ugyanott működik az amerikai hatóságok védőszárnya alatt a „Lengyelországból áttelepített személyek segítésére alakult bizottság" elnevezésű fasiszt? terrorszervezet. A tettenért divr • nsol< kijelentett'' , hogy nindnyájH' kap csolatban álltak az amerikai kémszervezettel, tőle kaptak pénzt, fegyvert, stb. A Romániában, Bulgáriában, Cseh. Szlovákiában és Magyarországon szétzúzott és megsemmisített külön, böző összeesküvő diverzáns bandák esetei ismételten bebizonyították, hogy az amerikai imperialisták fokozták aknamunkájukat ezekben az országokban. A június 17-i provokáció kapcsán Berlinben letartóztatott fasiszta diverzánsok beismerték, hogy kiképzésüket és fizetésüket az amerikaiak által létesített bűnös szervezetektől kapták. Ezek a szervezetek a legkülönbözőbb álcázott elnevezés alatt működnek. Tevékeny aknamunkát folytatnak az amerikai imperialisták a Kinai Népköztársaság ellen. A kínai nép és államhatalmi szerveinek ébersége már több népellenes, a szabad kínai nép ellenségei által létrehozott szervezet leleplezésében segített. Ezek és még sok más tény tanús, kodik róla, hogy a kapitalista kör nyezet fokozza ellenséges tevékenységét, hogy az imperialisták keresik az olyan embereket, akik hajlandók elárulni hazájuk érdekeit és haj landók népük ellen cselekedni. Az utóbbi idők eseményei, különösen az imperialisták berlini provokációi, valamint azok a kísérletek, hogy repülőgépről diverzáns csoportokat dobjanak le hozzánk, újra és újra figyelmeztetik a szovjet embereket, a népi demokratikus országok dolgozóit, hogy az imperialista reak. ció nem adja fel a reményt, hogy megsemmisítse a demokrácia és a szocializmus tábora népeinek nagy vívmányait; hogy az imperialisták továbbra is elküldik ügynökeiket, ké. meiket, diverzánsaikat a szocialista tábor országaiba, hogy a legkülönbözőbb aljasságokat követik el a szabad népek ellen azért, hogy meg akadályozzák békés építőm unkájukat. Ezért mindig gondolni kell a kapitalista környezetre, soha nem szabad megfeledkezni róla. hogy állandóan szükség van a forradalmi éberségre, az imperialisták, a béke és a szocializmus ellenségeinek próbálkozásaival és cselvetéseivel szemben. Ahhoz, hogy népünk békés munkáját biztosítsuk és megóvjuk ha. zánkat bármiféle váratlan eseménynyel szemben, állandóan erősítenünk kell a szovjet államot, fokoznunk kell minden szovjet ember forradal mi éberségét. A szovjet állam a legfőbb fegyver a dolgozók kezében a kommunizmus építéséért vivott harcban és szocialista hazánk védelmének megszervezésében, a külföldről jövő katonai támadással szemben. A szocia. lista állam hatalma országunk sike res előrehaladásának legfőbb feltétele. A marxizmus leninizmus azt tanítja, hogy a győzelmes szocializmus országának nem gyengíteni, hanem minden erővel szilárdítania kell államát, fegyveres erejét, felderítő szerveit, ha nem akarja, hogy a kapitalista környezet szétzúzza. Államunk külpolitikája a népek közötti béke megvédésének következetes politikája, az új háború előkészítése és kirobbantása elleni harc politikája. Ez a politika abból indul ki, hogy a kapitalista és a szocia. lista rendszer békés egymásmelletti fennállása és együttműködése teljes mértékben lehetséges, ha meg. van mindkét részről az együttműködés óhaja, ha meg van a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére, ha be tartják az egyenjogúság és a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. De nem feledkezhetünk meg a nemzetközi imperialista reakció próbálkozásairól, amelyet gyűlölet tölt el a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sikerei miatt, s amelv új világháború tervét készíti elő. Ezért hív fel a kommunista párt kellő éberségre, kemény harcra ellenségeinkkel szemben, az imperialista agresszív államok ügynökeinek mindenfajta cselszövésével szemben. A békés munkájukat végző szovjet emberek, a népi demokratikus országok dolgozó: híven őrzik és minden erejükkel szilárdítják a né. pek nagy vívmányát: a béke, a de. mokráciá, és a szocializmus táborát, fáradhatatlanul erősítik a szabad népek barátságát (Megjelent a moszkvai „Pravdá'.ban.)