Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-03 / 161. szám, péntek

c/( nt a i t zám ka n Szovjet művészek a pozsonyi Nemzetközi Zenei Fesztiválon (2. old.) Hogyan készítették elő a berlini provokációt (3. old.) A gép. és traktorállomások feladatai Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa után a nyári munka megkezdése előtt' (4. old.) A Masaryk-legenda (5. old.) A minden tekintetben jobb Vörös Csillag legyőzte a Slovan Bratislavát (6. old.) Bratislava, 1953 július 3, péntek 40 fillér VI. évfolyam. 161. szám Világ proletárj

ai egyesüljetek! Az aratás sikeres elvégzésével mezőgazdaságunk új sikerei felé Irta: MAREK ÖTJLEN, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja. Két nemrégen lezajlott politikai és gazdasági jelentőségű esemény: Szlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa, valamint a pénzreform és más, piacunkat érintő pártés kormányintézkedéssel hozott tör vény érvénybelépése után kezdjük meg az idei aratást. A jegyrendszer megszüntetése, az egységes piac bevezetése, az eddigi árak megőrzése a mezőgazdasági termékek szerződésszerinti eladásában és a terven felül beadott termékekért járó magas illetékek megteremtik a legjobb előfeltételeket arra, hogy az utolsó betűig teljesítsük Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának határozatait és főleg Sü-oky elvtárs irányelvét: „teljesíteni a tervet a mezőgazdaságban és biztosítani az egységes földműves szövetkezetek politikai és gazdasági megerősödését." A dél; járásainkban már megkezdődött aratás igen jó alkalom arra, hogy megmutassuk, hogyan tartjuk be adott szavunkat, amellyel azt ígértük! Zápotocky elvtárs köztársasági elnöknek és Siroky elvtárs miniszterelnöknek, hogy minden aratási és cséplési munkát idejében, gyorsan és jól — veszteség nélkül elvégzünk. hogy gyorsan teljesítjük és túlteljesítjük beadási kötelességeinket. Pártunk és kormányunk sokoldalú politikai ég anyagi segítséget ad mezőgazdaságunknak, hogy sikeresen teljesíthesse feladatait. Ennek bizonyítéka a pártnak és a kormánynak nemrégen az aratással, begyűjtéssel és az öszi munkákkal kapcsolatos felhívása, valamint a mezőgazdasági termelés gépesítésének állandó fejlődése. Gép. és traktorállomásainknak 11-szerte több traktorjuk, 6-szorta több kombájnjuk, 34-sfeer több önkötözőgépük, 36-szor több cséplőgépük van, mint 1949 elején. Munkánk ilyen felszere, léssel könnyebbé, örömteljesebbé és főleg gazdaságosabbá vált. Ebben külön szerepe van a szov. jet kombájnoknak, amelyek az egységes földműves szövetkezetek legjobb segítőtársai. A kézzel végzett munkához viszonyítva egyetlen kombájn 60—100 ember kézi munkáját, és az önkötözögépekkel végzett aratáshoz viszonyítva 18—24 ember munkáját pótolja, ami növeli a munkaegység értékét. Arra számítunk, hogy a kombájnok alkalmazásával Szlovákiában már az idén kb. 900— 1000 teherkocsi gabonát mentünk meg a kipergés következtében történő veszteségtől. Mezőgazdaságunk szempontjából ez most a pénz. reform és az árak szabályozása után sokmillió korona összeget jelent új pénzben, amellyel szövetkezeti dolgozóink jövedelme emelkedni fog. Egyúttal elérjük a dolgozók tízezrei nek egész évi kenyérrel és liszttel v^Ió ellátását. Most az a fontos, hogy a lehető legjobban kihasználjuk ezeket az értékes gépeket. A szovjet tapasztalatok ^alkalmazásával az esetek nagy részében földjeinken már évek óta nem látott aratást értünk el. Dolgozó parasztjaink és főleg a kommunisták kitartó törekvése, akik kiharcolták e tapasztalatok gyakorlatban való alkalmazását, meghozta gyümölcsét. Most a mi feladatunk, hogy az aratásban és a cséplésben szerzett további szovjet tapasztalatok alkalmazásával a legkisebb veszteség nélkül betakarítsuk és elraktározzuk ezt a kincset. Fontos, hogy a kombájnnal való ' aratás során a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzuk az úgynevezett áram-módszert, E módszer alkalmazásával a kombájnos óraterv szerint dolgozik. A kombájn tárolójából úgy rakja le a gabonát, hogy a kombájnnak ezért ne kelljen leállnia. Nyomban elszállítja a szalmát is, hogy megvalósulhasson a „kasza után az eke" alapelv. A tervezett földterületeken mindjárt ezután elvetik a tarlókeverékeket és egyúttal az előkészített terepen megtisztítják és megszárítják a gabonát és megszáradása után innen nyomban elszállíthatják állami beadásuk teljesítésére és a szövetkezeti magtárakba. Az udvardi tapasz talatok arról tanúskodnak, hogy e módszer alkalmazásával a legna gyobb sikerrel végezhetik el az aratást. Néhány más esetben azonban látjuk, hogy nem mindenütt készültünk fel jól az aratásra — főleg a kombájnnal végzett aratásra. A gombai állami gazdaság, a pozsor.ypüspöki EFSz, stb., földjein is megmutatkozott ez. Egyszer a gabona elszállítására kellett várni, máskor nem végezték el mindjárt a kaszálás után a tarlóhántást, vagy nem biztosították a szalma azonnali elszállítását, egyes szövetkezetek mindeddig nem készítették elő a cséplőterepet stb. Ezzel összefügg eddigi általános aratási felkészültségünk kérdése. Az eddigi előkészületek nem elégíthetnek ki bennünket Ezt nemcsak az őszi árpa aratásának első nap. jaiban előfordult hiányosságokból, hanem az aratási tervek előkészítésének mostani állapotából is látjuk. A múlt hét végén csak az EFSz-ek 88 százaléka készítette el az aratási terveket. Az eperjesi kerületben csak 67 százalék volt kész az aratási tervekkel. E tervek jelentős részét azonban még nem hagyták jóvá a járási nemzeti bizottságok, vagy még nem is tárgyalták meg az EFSz tagjaival. Gondoljunk mindig arra, a számtalanszor hangoztatott tanításra: csak a minden dolgozóval megtárgyalt tervek, melyek az EFSz minden tagjának, az állami gazdaság minden dolgozójának és minden traktorosnak szívügyévé vál. nak, lesznek a mi megbecsülhetetlen segítőtársaink. Ezért ebben a szellemben egészítsük ki mindenütt terveinket és egyúttal az aratás kezdetének tényleges szükségletei szerint vizsgáljuk felül őket, hogy így elkerüljük a veszteségeket. A gépek és az emberek alapos felkészültségének kérdésével kell, hogy a gép- és traktorállomások is haladéktalanul foglalkozzanak, mert a dunaszerdahelyi, nagymegyeri, csallóközcsütörtöki és más gépes traktorállomások első aratási tapasztalatai azt mutatják, hogy még korántsem vagyunk felkészülve úgy, ahogy ezt a párt és kormány felhívásában tőlünk megkövetelte és ahogy a földmüvelésügyi miniszter a gép- és traktorállomások összes dolgozóihoz intézett aratási utasításaiban kötelezővé tette. Az aratásra, cséplésre és begyűjtésre való jó felkészülés továbbá azt jelenti, hogy kedvező feltételeket teremtünk a szocialista munkaverseny széleskörű fejlesztésére az EFSz elnökeinek, agronómusainak, munkacsoportvezetőinek és agitátorainak mindennapos esti értekezlete útján, a legjobb dolgozók és eredményeik kiemelésével és közzétételével a versenytáblákon, a helyi rádióban, villám-hírek, járási földműves lapok, a kerületi és a központi sajtó útján. Elsőrendű figyelmet kell fordítanunk a vetőmagtermelő részlegek (f&iyjatás a 2, oldalon.) A munkafegyelem megszilárdításával gazdaságosabbá tesszük termelésünket Erélyesen véget vetünk a munkafegyelem megszegésének A podbrezovai Šverma-vasművek kohászai nagy örömmel és megértéssel üdvözölték a munkából való elmaradás és a munkaeröhullámzás elleni intézkedésekkel kapcsolatos kormányrendeletet. Az üzem összes becsületesen gondolkodó dolgozói, főleg az idősebb kohászok, henge részek, csőkészítök, akik az üzemben már évtizedek óta dolgoznak, már régen érezték az éles harc szükségességét a munkakerülök ellen. Ennek a harcnak az élére az üzem kommunistái álltak, akik rögtön a kormányrendelet kiadása után összehívták a funkciőnáriusok aktiváját. Egyidejűleg összeültek a szakszervezeti funkcionáriusok is, hogy részletesen megvitassák az új kormányrendeletet. »Kellett, hogy jöjjön ez a kormányrendelet, — mondja Rudolf Macher, az üzemi tanács elnöke — mivel túlságosan elnézőek voltunk. Üzemünkben kollektívákban dolgozunk, ahol egyik rá van utalva a másikra. Ha valaki közömbösen kimarad, ezzel az egész kollektí vát károsítja keresetében és egész köztársaságunkat a termelésben. Az utóbbi időben feltűnően emelke dett a megbetegedések százaléka. Amikor az úgynevezett betegeknél elvtársi látogatást tettünk, 23 kö zül 16-ot nem találtunk otthon." Jozef Blažek elvtárs közlekedés ügyi dolgozó konkréten bebizonyí totta, hogy még nemrégen is mi volt a helyzet Podbrezován. Megtörtént, hogy egy közismert mun kakerülő, munkahelyváltoztató fél év múlva visszatért az üzembe és nagyot nevetett. A személyi osztályon végeredményben még válogatott is, hogy hová osszák be. Meg elégedéssel fogadták a kormányren d eletet az energetikai osztály dol gozói is, amely osztálynak úgyszólván nem volt semmi abszenciá ja. Nem csoda, hogy ennek az osz tálynak a dolgozói gyakran rámutattak a többi szakaszok munkából való elmaradására és jogosan követelték, hogy segítsenek a helyze tén. »Biztoe — mondotta Vladimír Supka elvtárs, üzemi igazgató, az aktíva befejező részében, — hogy a reakció megüti azokat az üstdobokat, amelyek hallgattak akkor, amikor a burzsoá köztársaságban munkásaink éheztek. A dolgozók túlnyomó többsége helyesnek és szükségesnek tartja a kormányrendeletet, és öntudatosságát azzal bizonyítja, hogy egyetlen egy igazolatlan műszakja sincs.« Mindkét aktíva résztvevői befejezésül határozatot küldtek kormányunknak és a CsKP Központi Bizottságának, amelyben kijelentik, hogy a lehető legnagyobb határozottsággal leszámolnak üzemükben a munkából való elmaradással és a munkaerőhullámzással. A munkakerülés megszüntetése jelentős segítség felajánlásaink teljesítésében A munkából való elmaradás és munkaeröhullámzás elleni intézke. désekkel kapcsolatos kormányrendeletet nagy lelkesedéssel fogadták a Szövetségi Vasútvonal építői is. A Szövetségi Vasútvonal százakra menő példás dolgozója látta, hogy lelkes igyekezetüket ennek a hatalmas műnek minél előbbi kiépítésére mennyire fékezik a munkából kimaradók és a munkahelyváltoztatók, akik a műszakokat leginkább szombaton és hétfőn hagyták ki. Például a Szövetségi Vasútvonal korompai szakaszán tavaly 482.904 órát tett ki a munkából való elmaradás. A dolgozók ezzel a munkából való el. maradással nemcsak családjukat károsították meg több mint 12 millió korona jövedelemmel, hanem megzavarták vele a tervteljesítést is. A korompai szakaszon a munkából való elmaradás következtében szombaton és hétfőn a gépek alig voltak 50<Vo-ra kihasználva és egész évben — csak ennek a két napnak abszenciája miatt — 160.000 köbméter földmennyiséggel kevesebbet ástak ki, mint áshattak volna, ha elegendő munkaerő állott volna rendelkezésükre a kiemelt földmennyiség szállítására és áthelyezésére. Ez év első öt hónapjában a munkából való elmaradás következtében 60.000 köbméterrel kevesebb földmennyiséget ástak ki. ' Ezekről a tényekről beszéltek a Szövetségi Vasútvonal építői a vo. nal minden szakaszán, amikor hétfőn és kedden megtárgyalták a munkából való elmaradás és munkaeröhullámzás ellen irányuló intézkedéseket és módot kerestek építkezésükön ennek a rossz tünetnek kiküszöbölésére. A korompai szakaszon nem elé. gedtek meg annak megállapításával, hogy a múlt évvel szemben ez év első öt hónapjában a munkából való elmaradást már 8»/o-kal csökkentették. A kormányrendelet életbelépése után új megoldást keresnek. Már összeállították a legnagyobb munkakerülők névsorát. Meghívták őket beszélgetésekre és az üzem képvise. lői egyeseket otthon is meglátogattak, hogy személyes látogatásuk alkalmával felvilágosítsák őket arról, hogy milyen károkat okoznak sajátmaguknak. családjuknak és egész gazdaságunknak azzal, hogy indokolatlanul kihagyják a műszakokat. A Szövetségi Vasútvonal építői helyeslő határozataikkal köszönik kormányunknak, hogy a munkából való elmaradás és a munkaeröhullámzás elleni intézkedésekkel lehetővé tette számukra a tervteljesítésben a legnagyobb akadálynak a kiküszöbölését. Most új kedvvel és még nagyobb elhatározással fognak munkájukhoz, hogy becsületesen teljesítsék azt a kötelezettségvállalásukat, hogy a Szövetségi Vasútvonalat idejében felépítik. Az apátfalusi dolgozók harcolnak a lógósok ellen A munkafegyelemről szóló kormányhatározat a dolgozók jólétének és anyagi szükségletének megjavítására irányul, de egyúttal fe. gyelemre és a munkához való viszony megjavítására is ösztönzi azokat a dolgozókat, akik minden ok és felelősség nélkül kimaradnak a munkából. Vannak olyan dolgozók, akik nem tartják érdemesnek még azt sem, hogy bejelentsék az osztály, vagy csoportvezetőnek, hogy miért maradtak távol munkahelyükről. Míg üzemeinkben a dolgozók harcot indítanak á selejt és a hulladék ellen, addig a munkakerülők hátráltatják hazánkban a szocializmus előrehaladását. Egyúttal akadályozzák a műhelyeket is, amelyekben dolgoznak, abban, hogy a szakszervezet vándorzászlajáért folytatott munkaversenyben az első helyet érjék el. Az ilyen dolgozók az üzem fejlődésének és a dolgozó nép jóléte emelkedésének fékezöi. Az apátfalusi textilüzemben a szocialista munkaverseny további fejlesztésére újabb' minőségi brigádok alakultak és a verseny az egyes dolgozók jó munkája alapján napról napra fejlődik. A szakszervezet vándorzászlaját a legjobb műhely kapja, és az élenjáró munkások érdemeik szerint. Minden dolgozó tudomást szerezhet arról, hogy mühe. lyében kik a legjobbak és kik azok, akik hanyag munkájukkal hátráltatják a teljes ü^emi terv teljesítését. Az első évnegyedben a szakszervezet vándorzászlaját a kikészítömühely munkakollektívájának dol. gozói nyerték el. Ezt azzal érdemelték ki, hogy a dolgozók mindennap pontosan járnak a munkába és tervüket 100Vo-on felül teljesitik. A kikészítömühelyben egyénileg Szaniszló Barna nyerte el a szakszervezet vándorzászlaját. A szövő, dében Trenka Mária lett az első. Ez érthető, mert Trenka Mária nemcsak a fiatal dolgozó nőket tanítja meg saját módszerének átvételére, hanem maga is bővíteni törekszik tudását. Bátran mondhatjuk, hogy Trenka Mária az apátfalusi üzem büszkesége. A fiatal munkásnők és a CsISz-tagok megtanulhatják tőle, hogyan kell szeretni és megbecsülni a kezük alól kikerülő munkát. A CsISz-tagok között sokan vannak, akik az élenjáró dolgozók munkáját megbecsülik és igyekszenek utolérni őket. így Szabó József fonó, aki 130°/o-os eredményt mutat fel, vagy Vician Zoltán, aki állandóan 100»/o-on felül teljesíti tervét. A CsISz-szervezet vezetőinek nagyobb politikai és felvilágosító mun. kát kellene kifejteniök, hogy a fiatalok még eredményesebben vegyék ki részüket a minőség megjavításáért és a selejt kiküszöböléséért folýó harcból. Az eredmények mellett oyan hiányok vannak, amiket sem az üzemi bizottság, sem a CsISzszervezet vezetősége nem tudott ki. küszöbölni. Ezek egyike a gyakori hiányzás. Az üzem egyik munkásnője, Ulicki Paula, például nem törődik a munkájával, a mult év júniusától ez év júniusáig 47 munkanapot hiányzott. 10.000 méter szö. vettel károsított^ meg dolgozó népünket. Míg a többi munkás a szövődében mindennap azon törekszik, hogy napi teljesítményének eleget tegyen, addig Ulicki Paula CsISztag vállvonogatva minden kérés és figyelmeztetés ellenére is kerüli a munkát. Pupala elvtárs, az üzemi tanács elnöke ezeket mondotta róla: — Már nem tudunk vele semmit sem kezdeni, nem fog rajta semmi meggyőző szó. Beszélgettünk már vele mindenről, még sem/ használt. Ulicki Paula annak ellenére, hogy kitüntetett munkásnő volt, most is rendszertelenül jár a munkába, pedig éppen neki kellene példát mutatnia a fiatal CsISz-tagoknak, ho. gyan kell dolgozni, hogy dolgozó népünknek minél több szövetet adhassunk. Ezzel a hanyagságával kárt okoz népi demokratikus rendszerünknek és dolgozó népünknek. Kelemen Béla,