Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-24 / 179. szám, péntek

1953 júliu s 2 5. UJSZ Ö 3 A lengyel nép építi szabad szocialista hazáját B. Bierut beszéde a Lengyelország felszabadulásának kilencedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésen Július 21-én Varsóban a városi né­pi tanács ünnepi ülést tartott Len­gyelország Szovjet Hadsereg által való felszabadulása kilencedik év­fordulójának alkalmából. Az ülésen jelen voltak a népi tanács tagjai, a pártok és tömegszervezetek képvise­lői, az üzemek és építkezések leg­jobb dolgozói. Az elnökségben helyet fóglaltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Irodájá­nak tagjai, az Államtanács tagjai, a kormány tagjai Boleslaw Bieruttal, a Lengyel Népköztársaság miniszter­tanácsának elnökével az élen. Lengyelországé Szovjet Hadsereg által való felszabadulásának évfor­dulója alkalmából Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke és a Lengyel, Népköztársaság miniszter, tanácsának elnöke beszéded mondott. „Népünk emlékezetében sohasem mosódik el a mély tisztelet és határ­talan hála azok iránt, akik vérü­ket és életüket áldozták országunk felszabadításáért, hazánk életrekel­téséért. A lengyel nép felszabadulá­sa kilencedik évfordulójának napján forró barátságának és hálájának ér­zelmeit fejezi ki a testvér szovjet népek iránt, szívből üdvözli a fasiz­mus fölötti hős és diadalmas győz­test, a legyőzhetetlen Szovjet Had­sereget — felszabadítónkat, a béke hü és kiváló őrzőjét. A hitleri hódítók Lengyelország, a lengyel nép, Varsó teljes elpusztí­tására törekedtek. Az emberiség tör­ténelme eddig nem ismert olyan óriási gonosztettet, amilyet a meg­szállók köAttek el, amikor olyan ördögi rendszerességgel felgyujtot. tak és elpusztítottak egy 1,350.000 lakosú várost, arra törekedve, hogy romjaiban egyetlen élőlény se ma­radjon meg. Éppen ma kell ezt fel­idézni, amikor a fasiszta hordák maradványai, akikről amerikai vé­delmezőik szeretetteljesen gondos­kodnak, Nyugat-Németországban új­ra álmodozni kezdenek a keletre és a Visztula félé irányuló újabb had­járatról. A fasiszta gyújtogatok számításai ellenére Varsó él és vi­rágzik, történelmünkben eddig so­hasem ismert gyorsasággal és alko­tó fellendüléssel újjászületett ham­vaiból. . Az idén Varsóban teljesen meg­újítják az ősi város gyönyörű pia­cát és a hozzátartozó utcákat — a város legősibb és történelmileg érté­kes részét, a lengyel nép gyönyörű hagyományainak és haladó harcának emlékművét. Építésünk méreteiben és fellendü­lésében, az ország iparosításában, társadalmunk átépítésében társadal­mi rendünk, a népi hatalom játszik döntő szerepet. Döntő szerepet ját­szik az a tény, hogy t^z ország egye­düli és igazi urai — dolgozóink, munkásosztályunk, melyet szilárd és megdönthetetlen szövetség füz ösz­sze a dolgozó parasztsággal." Boleslaw Bierut továbbá kijelen­tette, hogy a világ sohasem feledke­zik meg azokról a veszteségekről és károkról, melyeket a hitlerista meg­szállók okoztak a lengyel népnek. A vadállattá vedlett ellenség eltávozá­sa előtt százezrével pusztította el a házakat, a gyárak é3 üzemek, gé­pek és vasútj berendezések, hidak, országutak, középületek és közintéz­mények nagyrészét.. A megszállók végső vereségüket sejtve elpusztították és rombadön­tötték Nyugat-Lengyelország terü­letét. Az új hitlerista Wehrmacht alapítóinak figyelmébe kell ezt idéz­ni, akik ma olyan színben igyeksze­nek lefesteni a Wehrmacht tagjait, mint ártatlan és igazságtalanul megsértett báránykákat, egyúttal azonban emellett amerikai védelem alatt és amerikai-dollárokért egyre újabb és újabb kém- és kártevő­központokat, hazug rádiópropagan­dát szerveznek, amivel azt akarják bebizonyítani, hogy a nyugati vidé­kdíet a lengyel uralom alatt „pusz­tították" el. ,B. Bierut azután részletesen be­szélt a hitlerista megszállók által okozott óriási károkról és adatokat sorolt fel a köztársaság sikereiről, amelyeket a népi hatalom évei alatt ért el. „Lengyelország gabonatermelése 1946-hoz viszonyítva több, mint megnégyszereződött és állandóan fo. kozódik. Mezőgazdaságunk általános fejlődése azonban lassúbb, mint az Iparé és mindeddig nem képes fe­dezni népgazdaságunk fokozódó kö­vetelményeit. Most három és fél­szerte több (szilárd árakban kifeje­zett) ipari term'éket termelünk, mint a háború előtti burzsoá Lengyelor­szág. Ez az egész nép iparkodásá­nak eredménye, melyet a népi Len­"•velország iparosításáért fejtett ki. Ez a lengyel nép nagy és ragyogó si­kere. Teljesen világos, hogy a me. zőgazdaság fejlődésének üteme túl­ságosan nem maradhat le és nem szabad lemaradnia az ipar fejlődése mögött. Mai alapvető feladatunk te­hát — jelentősen fokozni mezőgaz­daságunk fejlődését.'' Bierut kijelentette, hogy a len­gyel nép kihasználva a testvér szov­jet nép tapasztalatait és segítségét, sikerrel valósítja meg hatéves ter­vét, gyorsan és sikeresen építi a szocializmust hazájában. Az első há. rom évben az iparban sikeresen tel­jesítették a hatéves tervet — sőt túl is teljesítették. Az ipar mintegy 13.5 százalékkal több árut termelt, mint ahogy azt a terv f árakban ki­fejezve) meghatározta. Az idén az ipari termelés tervét az első félév­ben 103 százalékra teljesítették. Lengyelországban talán nincs olyan vidék, — jelentette ki Bierut — ahol e pülanatban ne adnának át rendeltetésének valamilyen épít­ményt, valamilyen új üzemet vagy más, az egész ország szempontjá­ból nagy jelentőségű objektumot. Csak néhányat említek ezen építmé­nyek közül. Két nappal ezelőtt mű ködésbe hozták a jaworznei legna­gyobb legyei villanyáramfejlesztő te­lep első részét, amely energetikai iparunk büszkesége. Működésbe hoz­zák a legnagyobb és legkorszerűb­ben felszerelt nagyolvasztóba czen­stochowai kohászati kombinátban. Ez a kohó lényegesen hozzájárul az öntvénytermelés fokozásához. A Gdansk— Gdyňa partvonal lakói új, villanyosított vasúthoz jutnak. Bid­heety dolgozói új elővárosi villamos­vonalat kapnakr Varsóban is új vil­lamosvonalat vezetnek be, amely Zseranyba vezet. A lengyel "rádió új, nagy rádiőleadőállomást kapott, öt sziléziai bánya pedig új berendezést, amelyjavítja és növeli szénfejtésü­ket. Sandomír városa- új acélhidat kapott a Visztulán. A júliusi ünnep­ségek napjaiban két kerületben és hat járási v&rosban hat új kórházat adnak át rendeltetésének. A lengyel falvak új közoktatási, kulturális és egészségügyi intézményeket, szülő­otthonokat, iskolákat, stb. kapnak. Népi államunk minden erőfeszítést megtesz a munkásosztály életszín­vonalának emelésére, hogy még na­gyobb gondoskodással vegye körül a dolgozók gyermekeit, a nőket és az ifjúságot, hogy mind a városi, mind a vidéki dolgozó ember számára megteremtse a legjobb munkafelté­teleket, hogy növelje jólétüket és kultúrájukat. Boleslaw Bierut ezután a nemzet­közi politikai kérdésekkel foglalko­zott. A lengyel népet — jelentette ki — szilárd és örök barátság fűzi a Szovjetunió békeszerető népeihez és a népi demokratikus országokhoz, a béke és a haladás összes erőivel együtt közösen támogatja és elfo­gadja a Szovjetunió kezdeményezését a nemzetközi feszültség enyhítésére, az egyes államok és népek közötti vitás kérdések békés megoldására. A reakciós imperialista körök ko­reai és berlini provokációiról kijelen­tette, hogy mindezek a provokációk kudarcra vannak ítélve. Az imperialistákat nagy félelem tölti el a béketábor erőinek növe­kedése' és a saját táborukban egy­re jobban kiéleződő viszályok miatt. Nem véletlen, hogy éppen ebben az időben leplezték le az áruló és rene­gát Beriját. A bűnös imperialista összeesküvésre megsemmisítő csa­pást mértek. A munkásosztály és pártja az idegen és ellenséges ele­mektől megtisztulva még tömöreb­bé és egységesebbé válik. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának óriá­si ereje és tekintélye a dolgozó tö­megekkel való szilárd kapcsolatában rejlik. Marx, Engels, Lenin'és Sztá­lin zászlaja alatt már évtizedek óta vezeti a dolgozó tömegeket a jobb életért, a győzelemért, az igazságos­ságért és a békéért vívott harcuk­ban. Teljes bizalommal és biztonsággal, egy percre sem tévesztve szem elöl/ az éberséget, fogjuk fejleszteni a jövőben is békés alkotómunkánkat. Boleslaw Bierut beszédét több íz­ben viharos tapssal szakították fél­be, mellyel a Szovjetuniót én Kom­munista Pártját, a béke és a szo­cializmus nemzetközi táborát éltet­ték. A beszéd után kitüntették a leg­jobb varsói dolgozókat. A Szovjetunió 1130 millió rubel értékű élelmiszert és nyersanyagot szállít az idén a Német Demokratikus Köz'ársaságnak MSnt a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa közli, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya két héttel ezelőtt azzal a kéréssel fordult a Szovjetunió kormányához, hogy — mint a múltban már annyiszor történt — nyújtson ismét segítséget élel­miszerszállítmányokkai és köz­szükségleti cikkek gyártásához szükséges nyersanyag szállításával a Német Demokratikus Köztársa­ság lakosságának. A szovjet kormány a kérés meg­tárgyalása után elhatározta, hogy a Szovjetunió 1953 harmadik és negyedik évnegyedében az 1953. évi kereskedelmi megállapodásban sze­replő árumennyiségen felül 27.000 tonna vajat, 8500 tonna állati és 11.000 tonna növényi zsiradékot, 15.000 tonna olajmagvat, 20.000 tonna húst, 1500 tonna zsíros-saj­tot és 7000 tonna gyapotot szállít a Német Demokratikus Köztársa­ságnak. A felsorolt körülbelül 231 millió rubel értékű árúcikkek szállítása hitelre történik. A Szovjetunió tehát 1953-ban is a kereskedelmi egyezmény kereté­ben és ezen túlmenően hitelre nyúj­tott szállítmányokkal együtt ösz­szesen 935.000 tonna gabonát, 57 ezer tonna vajat, 9500 tonna állati­és 29.500 tonna növényi zsiradékot, 2^.000 tonna húst, 60.000 tonna gyapotot és 5200 tonna gyapjút szállít a Német Demokratikus Köz­társaságnak. A Szovjetunió ezeken felül más cikkeket is szállít a Német Demo­kratikus Köztársaságnak. A szállítmányok nagy része 1953 második felében jut el a Német Demokratikus Köztársaságba. Azoknak az élelmiszereknek és tömegszükségleti cikkeknek gyár­tásához használatos nyersanyagok­nak az értéke, amelyeket a Szov­jetunió 1953-ban a Német Demo­kratikus Köztársaságnak szállít, 1130 millió rubel, azaz átszámítva több mint 280 millió amerikai dol. lár. A Béke-Vílágfanács budapesti ülésszaka után Az Indiai Országos Béketanács ülése Július 17 én Patna városában (Bihar állam) megkezdődött az In­diai Országos Béketanács üléssza ka. A megnyitó ülésen Romes Csan dra, az Indiai Országos Béketanács főtitkára tartott beszámolót a Bé ke-Világtanács budapesti üléssza kának munkájáról. Az ülésszakon beszédet mondott Mahesvart Pras?ad Narain Szing, a kormányon lévő Indiai Nemzeti Kongresszuspárt parlamenti képvi­selője. Kiemelte, hogy azok mögött, akik szabotálják a koreai fegyver szünet megkötését, bizonyos ameri­kai körök állanak. Sardar Gurbaks Szing, az Indiai Országos Béketanács alelnöke ha­tározati . ..jAva9 .lt1.tqt 9lv.a90 .tt _ fel. A határozati javaslat megállapítja, hogy az egész indiai népet büszke­séggel tölti el Kicslunak, az Indiai Országos Béketanács elnökének nemzetközi Sztálin-békedíjjal történt kitüntetése. A küldöttek felállva, viharos lelkesedéssel hagyták jóvá a határozati javaslatot. Klcslu válaszában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi Sztálin-békedíj, amellyel öt kitüntették, az egész indiai népet illeti. Éles sajtóvita Bídault és minisztériumának félhivatalos lapia között az indokínai embervásár körül A francia kormány szükebbkörü I „A helyzet most a következőkép­minisztertanácsot tartott, amely az indokínai szennyes háború kiterjesz­tésével kapcsolatban megtárgyalta Henri Navarre tábornok, az indokí­nai francia expedíciós hadsereg új főparancsnoka által kidolgozott „ter­vet". Ennek megvalósításához újabb 20.000 francia katona és százmll­-tfárd frank szükséges. A Washing­tonból várt újabb dollárösszegek be­érkeztét be sem várva, a kormány úgy határozott, hogy újabb erősíté­seket küld Indoklnába a légierő, a haditengerészet és a különleges fegyvernemek létszámának kiegészi­tésére. Washingtonban megerősítették, hogy Eisenhower elnök saját sze­mélyében látogatásra hívta meg Van Tam-ot, a Bao Daj-féle bábkor­mány miniszterelnökét. A miniszter­elnök különben a maga részéről is megerősítette, hogy az amerikai kormány ezentúl közvetlenül kíván tárgyalni a vietnami bábkormány­nyal. , * Azzal kapcsolatban, hogy a fran. cia kormány megvitatja az lndokl. nai helyzetet, Jean-Jaques Servan­Schreiber a „Le Monde" hétfői szá­mában a Bidault külügyminiszter washingtoni tárgyalásai után kiala­kult helyzetről a többek között a következőket Irta: pen alakul: ha az újabb dollársegít­ségre vonatkozólag Washingtonban Bidault és Dulles amerikai külügy, miniszter között tervbevett meg. egyezést elfogadjuk, Franciaország­nak továbbra is rendelkezésre kell bocsátania a szükséges fegyveres erőket, egyben pedig elveszti a helyzet fölötti politikai ellenőrzés lehetőségét, mért az amerikai kor­mány gyakorlati szempontból alkal­masabbnak fogja találni, hogy köz-' • vetlen tárgyalásokba bocsátkozzék Bao Dajjal. Ez pedig annyit jelen­tene, hogy Franciaországnak nem állma többé módjában, hogy a maga részéről az indokínai háborúval kap­csolatban bárminő dijflomáciai kez. deményezést tehessen". Servan-Schreibernek a francia közvélemény nyugtalanságát kifeje­ző cikke Franciaországban nagy fel­tűnést keltett. Bidault külügyminisz­ter megpróbálta cáfolni a „Le Mon­de" leleplezéseit. „Szükségesnek tartom, — mondot­ta — hogy haladéktalanul megbé­lyegezzem azokat a durva mester, kedéseket, amelyek a Servan-Schrei­ber által felhasznált valamennyi információ alapjául szolgálnak." A „Le Monde" keddi számában Servan-Schreiber erélyes szavakkal visszavág Bidault külügyminiszter­nek. „Az indokínai francia expedíciós hadtest katonáinak exportja dollá­rok ellenében — sajnos nem áll ren­delkezésre más kifejezés ezen alku minősítésére — képezi az alapját jelenlegi kapcsolatainknak az Egye­sült Államokkal. Ez a politika nem végződhet másképpen, mint dühkitö­résekkel mind a francia, mind pedig az amerikai nép részéről..." A „l'Humanlté" ezzel az éleshan­gú sajtóvitával kapcsolatban a kö. vetkezőket írja: „A reakciós pártok részéről kü­lönböző mesterkedések nyilvánultak meg azon megegyezés elködösítésé­re, amelyet Bidault létesített Wash­ingtonban az indokínai szénnyes háború „nemzetközivé-tételére", il­letőleg amerikanizálására. A „Le Monde" cikket közölt, amely nem hagy kétséget aziránt, hogy a fran. cia uralkodó körök a nemzetgyűlést nyári szünete után befejezett tények elé akarják állítani anélkül, hogy módja lett volna véleményét nyilvá­nítani. Bidault külügyminiszter cá­folatában, amellyel szembehelyezke­dett a „Le Monde"-ban megjelent cikkel, valójában semmit sem cáfolt meg. A francia uralkodó körök fog­ják szállítani a katonákat az indo­kínai szennyes háború számára és ennek a háborúnak az irányítását — dollárösszegek ellenében — kizá­rólag az amerikaiak végzik saját számlájukra, A nemzetközi helyzetről szólva Klcslu rámutatott, hogy „a háborút ma csak az amerikai spekulánsok kívánják." A küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták Kicslunak azt a kijelen, tését, hogy „ha az imperializmus erői India területére próbálják ki­terjeszteni a háború szféráját, akkor az egész ország harcba száll ellenük.. „Az imperialisták — mondotta Klcslu — egy harmadik világhábo­rú hatalmas frontjává akarják vál­toztatni' Indlát és Pakisztánt. Ugyanilyen célra igyekeznek alkal­massá tenni szomszédunkat, Iránt." A távolkeleti helyzetről Klcslu ezeket mondta: „Lí Szín Man az Egyesült Álla­mok jóváhagyása nélkül nem bo­csáthatta volna szabadon a koreai és kínai hadifoglyokat, Csang Kai­sek az Egyesült Államok helyeslése nélkül nem támadhatott volna Bur. mára." Kicslu hangsúlyozta, hogy „mi­közben a Szovjetunió békét kíván, az Egyesült Államok új világhábo­rú kirobbantására törekszenek". Befejezésül Kicslu helyeselte az indiai kormány politikáját és fel­hívta Nehru miniszterelnököt: te­gyen még nagyobb erőfeszítéseket a négyhatalmi értekezlet összehí­vása é/dekében a nemzetközi béke fenntartása és az összes vitás kér­dések megoldása céljából. Szunderlal, a kormányon lévfl párt legrégibb tagjainak egyike ki­jelentette, hogy az Indiai Országos Béketanács és Nehru kormánya kö­zött a nemzetközi béke fenntartá­sának kérdésében nincs nézetelté­rés. Sunderlal idézte Nehru londoni nyilatkozatát, amelyben a minisz­terelnök kijelentette, hogy sem a Szovjetunió, sem Kina nem óhajt háborút. Kiemelte, hogy csak az Egyesült Államok törekszenek új háború kirobbantására. Ha az Egyesült Államok megtá­madják Kínát — mondta Szun­derlal — akkor az India közvetlen veszélyeztetését jelenti. Szunderlal az ülésen résztvevő küldöttek viharos lelkesedése köze­pette jelentette ki, hogy „p Egye­sült Államok még az atombombák ezreivel sem tudják ieigázni Ázsiát". Katonai tárgyalások az Amerikai Egyesült Államok és Spanyoloíszág között Madridi jelentés szerint Artajo spanyol külügyminiszter kijelentet­te, hogy befejezésükhöz közelednek a spanyol-amerikai katonai egyez­mény megkötésével kaocsolatos tár. gyalások. Artajo, a „Madrid" című esti lap tudósítójának elmondotta, hogy Spanyolország részéről Franco ves» részt a tárgyalásokon. ^ r

Next

/
Oldalképek
Tartalom