Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-23 / 178. szám, csütörtök

4 ül SZO 1953 TOIÍUS 23. A komáromi hajógyár munkásai tanulni és fejlődni akarnak.. . Aki hosszabb idő óta nem járt Komáromban, nem akar hinni szemeinek, amikor eléje tárul az új hajógyár épülete és a többi nagyvonalú építke­zés. Műszakváltás van éppen, a dolgozók tódulnak ki az üzemből, feltű­nően sok nő van közöttük. A komáromi új hajógyár büszkesége egész országunknak, különösen büsz­kesége a délszlovákiai magyar dolgozóknak. Az új hajógyár megváltoztatja Komárom és vidékének arculatát, de megváltoztatja a komáromi dolgozók arculatát is. Hihetetlen rövid idő alatt épült fel az új gyár és az építke­zés széles alapokon folytatódik tovább Szocialista építésünk egyik leg­szebb eredménye ez az üzem, amely a Sztálini nemzetiségi politika ered­ményeként munkát biztosít az ott élő valamennyi dolgozónak, nemzetiségre való tekintet nélkül és megadja alapfeltételeit a gazdasági és kulturális fejlődésüknek. A komáromi és a Komárom környéki magyar dolgozókat büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy ebben a gyárban dolgoznak, és becsületes munká­jukkal hozzájárulnak hazánk szocialista építéséhez. A hatalmas hangárba lépünk. A munka magával ragadó irama és a levegőben gyors ütemben közlekedő daruk olyan szlvszorongató érzéssel töltik el a látogatót, mintha akro­bata mutatványokat figyelne. Ezek. ben a darukban csodálatosképpen fiatal nők dolgoznak, akik biztos és gyakorlott kézzel irányítják gé püket pontos összmunkával a lent dolgozó munkatársaikkal. A fiatal darukezelök vezetője, mestere, Csütörtöki Mária, aki fel­szabadult hazánk felszabadult asszo­nyának gyönyörű útját tette meg az elmúlt évek alatt. Csütörtöki Mária szakácsnő volt, akinek három testvére, három só­gora és édesapja dolgozott a hajó­gyárban. Hozzátartozói mindig lel­kesedéssel beszéltek munkájukról és így Mária is vágyat érzett a gyár dolgozói közé kerülni. Nagy tiszte­letet érzett a gyár iránt, azonban bizonyos félelem töltötte el, hogy vájjon meg tudja.e állni a helyét ebben az új munkavilágban. Azon ban győzött mégis fiatal akarat ereje. A lökést, hogy jelentkezzék a gyárba, az adta meg neki, ami­kor a személyszállító hajót bámulta, amely éppen próbaútját tette a ví­zen. Részese akart lenni azok mun­kájának, akik ezeket a gyönyörű hajókat gyártják. Sokan lebeszélték szándékáról, azt állítva, hogy a gyárban a nők csak a pléheket hord­ják, vagy rozsdát tisztítanak. Azon­ban öt nem tudták visszariasztani ezek a híresztelések. Két huga ek. kor már darukezelő volt és Mária is darusnak Jelentkezett. Testvére betanította a darukezelés felelősség teljes munkájára, igaz, hogy nagy lélegzetet kellett vennie, amikor elő­ször felment a darura és hozzáfo­gott a gép kezeléséhez. Az első pró­bálkozások után mind nagyobb kedvvel dolgozott. így gondolkozott: ­„Én, a lebecsült nő most gépet ke­zelek!" Csütörtöki Mária minden ere jével és tudásával igyekezett meg­birkózni feladatával és nagyon meg. szerette gépét. Nem számított neki, ha ötször-hatszor is kellett le és fel­szaladnia, becsületesen végezte mun­káját, amelynek eredménye aztán az lett, hogyha új darukezelőnők je­lentkeztek, már ő tanította be őket. Munkatársnői bizalma megmutatko­zott abban, hogy a 35 darukezelőnő szakaszbizalmijává választották, majd aztán rábízták a leánycaoport nevelését, irányítását és miután itt ia jó munkát végzett, a darusok mestere lett. Munkacsoportjában harminc leány és négy fiú dolgozik, akik mind lelkiismeretesen megáll­ják helyüket. _ Mi a tervteljesítés egyik lánc­szeme vagyunk. Ahogy a hajóépítők diktálják az iramot, ml úgy dolgo­zunk. — jelenti kl Csütörtöki Má. ria büszkén. — Ha a hajóépítők szocialista munkaversenybe fognak, mi is bekapcsolódunk, mert csak ve­lünk, közös munkával tudják a ver. senyben helyüket megállni. A III munkarészleg, ahol mi dolgozunk, állandóan 100»/»-on felül teljesiti a tervet. A gyár vándorzászlaját mun­karészlegünk kapta meg egymásután kétszer. Sokat köszönhetünk Gábris Ferenc elvtársnak, aki a műhely­részleg vezetője, mert állandóan ta­nít és külön foglalkozik velünk. Bol­dogan gyorsítjuk a hajók építési ütemét, mert tudjuk, hogy szovjet vizekre mennek és örömteli izgalom van közöttünk, amikor a hajót vtzre engedik. Mindig nagy eseménye ez a hajógyár dolgozóinak. A hajók gyönyörűek és mindnyájan, — kö. zöttük különösen én — aki cseléd sorból kertllterr ide, — sohasem gondoltuk volna, hogy Ilyen szép és jelentékeny munkának lehetünk ré­szesei. Kiskoromtól dolgozom, meg­próbáltam a földmunkát, a főzést, de sohasem tudtam magamnak azt megengedni, amit ma. Azonkívül, hogy munkám érdekel, és leköt, szé­pen ruházkodom és nemrég kaptam a gyár lakásaiból egy egysaoba­konyha fürdőszobás lakást, ahol köz­pontifütés van és melegvíz. Lassan berendezkedem és ami a legfonto­sabb, kislányomat nyugodtan és szépen nevelem. Majd így folytatja a fiatal mester, nő: — Mindezt azzal akarom meghá lálnt, hogy az én munkarészlegemen harcolok a mulasztás ellen, munka csoportomban meggyőző munkát folytatok és nem is lógnak a fiata­lok. El Is értem azt, hogy kijelent­hetem, hogy nálunk a munka folya­matos, élénk é3 jó. További vágyam csak az, hogy nyugodtan és békében dolgozhassam és munkatársaimtól is csak azt hallom, hogy békében akarnak dolgozni és nem akarják a háború borzalmait mégegyszer át­élni. — Mindezen eredmények mellett, amelyeket mi darukezelőnők elér­tünk az Özemben, kritikailag meg kell állapítanom, hogy a nők egyen, rangúsága és egyenjogúsága a gyárban nincs úgy megvalósítva, mint ahogy egy szocialista üzemben ezt elvárhatnánk. Vannak olyan fér­fi-munkatársaink, akik nem szívesen adják át tudásukat és tapasztalatai­kat a női munkásoknak, mert leki­csinylik őket. Például jelentkeztünk tüzoltótanfolyamra és elutasítottak azzal, hogy mi nem vagyunk arra alkalmasak, mert megijedünk. Én ls szerettem volna a forrasztást megtanulni és többször fordultam az illetékes mesterhez, azonban nem volt hajlandó felvenni azzal a meg­okolással, hogy engem csak akkor taníthatna, ha több nő jelentkeznék egyszerre. Ezt én nem tudom meg­érteni, hogy a fiúk között miért nem tanulhattam volna én is. Ez a vágy állandóan él bennem és nem is fogok addig nyugodni, amíg meg nem tanulom a forrasztást, amelyhez határozott hajlamot érzek. Befeje­zésül csak annyit mondhatok, hogy nem tudok elképzelni olyan felada. tot, amellyel megbíznának a gyár­ban és nem végezném el a legna gyobb lelkesedéssel és igyekezettel. A komáromi Skoda-gyárban több száz nő dolgozik, akik közül a leg­többnek kitűnő viszonya van a mun­kához. Érzik, hogy nem történik meg a kellő gondoskodás szakmai és kulturális fejlődésükről, amelyet, a szocializmus biztosít számukra. Nem elégszenek meg azzal, hogy dolgozhatnak, hogy egyenlő munká­ért egyenlő díjazást kapnak, hogy részesei a gyár szociális gondoskodá­sának, szeretnének szakmunkások lenni, szeretnének tanulni és min­den vágyuk elérni azt, hogy elis merjék egyenrangúságukat és meg becsüljék őket. Sehol olyan alkalom a nők nevelésére és fejlődésük biz­tosítására mincsen, mint ahol egy helyen ilyen tömegben dolgoznak a nők. Ezen a téren az üzemi párt­szervezet vezetésével az üzemi ta­nácsnak nagyon sok tennivalója van még a komáromi hajógyárban. A munkásnők Ilyen Irányú törek­véseinek és követeléseinek harcosai a gyárban a szociális ügyosztály ve­zetője, Hora Júlia elvtársnő és Zsi. llnszky Judft elvtársnő. Az ő lanka íiatlan munkájuk meg ls fogja hoz ni a maga gyümölcsé' és remélhető leg a közeljövőben a Komáromi ha jógyár munkásnői elindulnak a szakmai és kulturális fejlődés útján. A komáromi hajógyár légköre telít­ve van a Szovjetunió iránti szeretet­tel. A hajógyár munkásnői a szov­jet nőkhöz hasonlók akarnak lenni, hogy megállják helyüket minden időben, k Zsilinszky Judit az egyetlen nő. tagja az üzemi tanácsnak, már 1948 óta pártunk tagja; amikor megkezdte munkáját az üzemi ta­nácsban, elhatározta, hogy elsősor­ban harcolni fog a nőkről való jobb gondoskodásért. Ehhez azután lö­kést adott a nyitrai kerületi nöi aktíva, ahol megvitatták a Nők Nemzetközi Világkongresszusának határozatait, valamint pártunk X. kongresszusának határozatait és azokat a feladatokat, amelyek ezek­ből öntudatos asszonyainkra vár­nak. Zsilinszky Judit elvtársnö, a Skoda-gyár kiküldöttje volt és na. gyon fájt neki, sőt szégyelte magát, hogy a vitában senki sem szólalt fel, aki a Skoda-gyár dolgozó női­nek álláspontját képviselte volna és beszámolt volna azok munkájáról. Érezte, hogy itt tenni kell valamit és amikor visszatért, mozgósítani kezdte mind az üzemi pártvezetősé­get, mind az üzemi tanácsot, hogy segítsenek a nők nevelésében, akik ezt megérdemlik, mert jő munká­jukkal hozzájárulnak a gyár mun­kaeredményeihez. Kezd is űj levegő áramlani a gyárban. A vezető funk­cionáriusok teljes megértéssel fogad­ták Zsilinszky elvtársnő javaslatait és Igyekeznek pótolni azt, amit ed­dig elmulasztottak. A legsürgősebb tennivalók: a sajtó olvasásának biz tosítása, részvétel a politikai és szakmai oktatásban, amelyet mind­két nyelven biztosítanak a szakszer­vezet politikai és szakmai iskolái, valamint magyar nyelven a Csema­dok kultúrpolitikai iskolák. Széles, körű agitációs munkát kell kifejte­ni, hogy a7, olyan dolgozó nők. mint Csütörtöki Mária, bekerüljenek a pártoktatási év alapfokú tanfolya­mába. • Az özem emberről való gondosko­dásának pozitív bizonyítéka ezen hiányosságok mellett a szociális ügyosztály munkája. Zsilinszky Ju­dit szociális munkásnő így beszél erről: — Én az egységes földműves szö­vetkezetből kerültem ide és Hora elvtársnő hathatós segítségével és vezetésével elértem azt, hogy most önállóan dolgozom, mint szociális munkásnő. Feladatom gondoskodni a munkahelyek, a lakóhelyek higié­niájának biztosításáról, az Üzemi konyhát ellenőrizni, a gyermekott. honnal törődni és meglátogatni a beteg munkásokat, mind otthon, mind a kórházban. Két elemit vé­geztem és bizony nagy gondot oko­zott nekem, hogy hogyan fogom itt ellátni ezt a fontos és szép munkát, írni is nehezemre esett. A beteg munkásokat rendszeresen látogat juk, sőt, nagyon sok esetben szemé­lyesen hordjuk be nekik a kosztot az üzemi konyháról, pontosan meg­kapják az Illetéküket betegségük ide je alatt és ellenőrizzük, hogy meg. kapják-e a kellő ápolást. — A közelmúltban előfordult egy eset, hogy egyik munkásnönknek meghalt a gyermeke, azonnal 1000 korona segélyt utaltunk ki neki, amelyet még a halálozás napjának estéjén személyesen vittünk el neki. Vagy például az elmúlt napokban egy tízgyermekes családnak na­gyobb összegű segítséget adtunk, hogy bevásárolhassanak gyermekeik, nek ruhát, és egyéb szükséges dol­gokat. Büszkék vagyunk az óvó­dánkra, melyet a gyári dolgozók kollektív munkájával gyönyörűen be­rendeztünk és biztosítottuk dolgo. zóink gyermekeinek, hogy egészsé­ges környezetben gondos felügyelel mellett a legjobb ellátásban töltsék el azt az időt. amíg szüleik dolgoz nak. A gyermekek legnagyobb része egész héten az óvodában van és csak szombat délután viszik haza a szü­lők. Egész osztályunk kollektívája szívesen és szeretettel végzi ezt a fontos munkát, amelyben megmu tatkozik pártunk és kormányunk egmesszebbmenö gondoskodása a munkásosztályról. Túri Mária, j PÁHTÉ1 El Fektessünk nagyobb súlyt a tagielöltek nevelésére a jelöltségi idő alatt Pártszervezeteinknek nagyobb gon dott kell fordítaniok a tagjelöltek nevelésére, hogy a jelöltség! idő alatt megismerkedjenek a párt prograrom­jával és munkájával, hogy bebizo­nyíthassák azt, méltók a párt soraiba való felvételre. A jelöltségi idő alatt pár-tervezeteink ismerjék meg a je­lölt tulajdonságait és bolsevik bí­rálattal jutassanak rá hiányossá­gaikra. Pártszervezeteinknek egyik legna­gyobb hiányossága a kádernevelés terén, hogy nem készíti elő kellően a tagjelölteket arra, hogy a jelöltsé­gi idő leteltével rendes tagokká vál­janak Legtöbbször a taggyűléseken elfogadják a propagandista tagjelölt­ségre vonatkozó javaslatát, de tovább nem törődnek azzal, hogy a jelölt el­méletileg fejlődjék és a gazdasági munkában megmutassa, hogy a párt és kormányhatározatok megvalósítá­sáért folyó harcban miként állja meg a helyét. Ennek következtében a tag­jelöltek elméletileg nem fejlődnek kellőképpen és mivel a párt- és kor­mányhatározatok megvalósításáért folytatott harcban nem mutattak ki konkrét eredményeket, j'eläftségi idejük letelte után nem minősítik át őket rendes tagokká. Ez az oka annak hogy több pártszervezetben a tagje­löltség! időt meghosszabbítják és né­mely tagjelölte! 3—4 évig sem igazol­nak át. Ez a módszer helytelen és pártszervezeteinknek n3gyobb gon­dot kell fordítani a tagjelöltek neve­lésére, A pártoktatási év kiértékelése után a propagandisták iavaslata'nak alap­ián a pát Szervezetek több tagjelöltet vettek fel Szükséges, hogy a pártbi­zottságok törődjenek ezekkel a? elv­társakkal. hogy új, a szocializmus íigvéért odaadóan harcoló párttagé kat neveljenek belőlük. Több pártszervezetünk helyesen foglalkozik a tagjelöltekkel és a tag gyűléseken részletesen megtárgyal­ják. hogv hogyan lehet őket a politi­kai életben való aktív munkába be­vonni. A tagjelölt elméleti nevelésé­vel egy-egy fejlettebb elvtársat bíz­nak meg és pártfeladatot adnak •a tagielöltek számára, hogy megmu tathassák aktivitásukat a párt polití kajának megvalósításáért folyó harr ban. Helyesen járt el például a bősi helyi pártszervezet, ahol a jelölteket =» felvétel után mi rdjárt pártfelada­tokkal bízták meg. Gondoskodik a tagjelöltek neveié séről az érsekújvári traktnrállomáí­üzemi pártszervezete is, abol a tag jelöltek 3 munkában elért teljesítmé nyeikkel érdemlik ki, hogy rendes párttagokká nyilvánítsák *Tcet. Pél­dául Kovács Vilmos kombájnos. tag jelölt élen jár a szocialista munka­versenyben és a járásban az első he­lyet nyerte el- • Galai Béla tagjelöH a terv túlteljesítésével akarja kiér­demelni. hogy méltó lehessen arra hogy a kommunista párt soraiba fel­vegyék. A tavaszi munkák tervét 304 százalékra teljesítette és most is élen­iár a munkában. Ezek az elvtársak munkájukkal mutatják meg hogy harcolnak a párt- és kormányhatároza tok megvalósításáért, azonfelül sze­mélyes példamutatásokkal agitációs munkát fejtenek ki, hogy a többi -lo'gozókat is magukkal ragadják a szocialista munkaversenyben. Fordítsanak nagyobb gondot a pártszervezetek arra, hogy a tag­jelöltek a jelöltségi idő alatt felké­szülhessenek arra, hogy átigazolják őket rendes taggá. A tagjelöltekre kezdetben apróbb, majd később fej­lettségük és tehetségük szerint na. gyobb feladatokat kell bízni. Például szervezzék meg munkahelyeiken a dolgozókat a szocialista munkaver­senyre, vezessék a sajtótízperceket, lárjanak elől a szovjet módszerek gyakorlati megvalósításában, és bíz zák meg őket a tömegszervezete)­Aktivizálásával. Nagy sűlyt fekte* .•»enek -irra, hogy <\ tagjewteh k; vegyék részüket a politikai tömeg munkából például aktívan dolgozza­nak a CsISz, Csemadok és a szak­szervezetben. Pártszervezeteinknek nem szabad megelégednök csak azzal, hogy a tagjelölteket pártfeladatokkal bíz­ták meg. Gondosan figyelemmel kell kísérni, hogy a Jelöltek ezeket a feladatokat hogyan teljesítik és segítséget kell nekik nyújtani, ha az egyes problémák megoldásánál nehézségeik vannak. így a tagjelöl­tek a rájuk bízott feladatokat tel­jesíteni fogják és jelöltségi idejük leteltével méltók lesznek arra, hogy felvegyék őket a kommunista párt soraiba. Ha a pártbizottság konkré­ten segít a tagjelölteknek felada­taik megvalósításában, akkor a je­löltek nem tudnak kibúvót keresni, hogy miért nem teljesíthették a rá­juk bízott feladatokat és ez ráve­zeti őket a pártfegyelem betartásá­ra. Viszont, ha a tagjelölt a kellő segítség ellenére sem teljesíti a rá­bízott feladatot, akkor a jelöltségi Idő letelte után nem minősítik ren­des taggá és nem történhetnek meg olyan esetek, hogy még egy évvel meghosszabbítsák Jelöltségi idejét Az ŰJ párt alapszabályzat szerint megállapított határidő a párttagok soraiba lépők isfltolázásl és Igazolási Ideje. Ezért az alapszabályzat ér­telmében „A pártszervezet — kő­teles segítséget nyújtani a tagjelöl­teknek, hogy felkészüljenek a párt­ba való belépésre. A tagjelöltségi idő leteltével a pártszervezet köte­les taggyűlésen foglalkozni a tag­jelölt párttaggá való felvételének kérdésével. Ha a tagjelölt a párt­szervezet által elfogadhatónak mi­nősített okból nem tud kellőképpen megfelelni -a követelményeknek, ak­kor az alapszervezet legfeljebb egy évvel hosszabbithatja meg a jelölt ség idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a Jelöltség! idő alatt kittint, hogy a tagjelölt személyi tulajdon­ságai miatt nem méltó arra, hogy a párttagok sorába lépjen, a párt­szervezet határozatot hoz a párt­tagok sorából való kizárásra. A tagjelöltnek a jelöltségi Wő alatt olyan feltételeket kell megte remtenie, hogy Igazolhassa, hogy magag felelősségérzettel rendelkezik a párttal szemben. A tagjelöltnek a jelöltségi Idő alatt Igyekeznie kell, hogy munkájával k'érdemelje, hogy párttaggá legyen. Ezért szűk­séges, hogy a tagjelöltek a pártbi zottság segítségével mindennapos munkájukban a párt alapszahályza tának gyakorlati megvalósítására törekedjenek. A tagjelöltnek elsőrendű köteles sége harcolni a párt és kormányhatá rozatok teljesítéséért, jópéldával kell előljárni a munkában, a párt­és államfegyelem betartásában, kö­teles elméleti tudását fokozni és a dolgozók között rendszeres politikai munkát végezni. A pártszervezetek a Jelöltségi idő letelte után vizs gálják meg. hogy a tagjelöltek ho­gyan harcolnak a X. kongresszus határozatainak megvalósításáért, és összes tulajdonságaikat, valamint osztályszármazásukat figyelembe véve vegyék fel a pártba. Azok a pártszervezetek, amelyek törődnek a tagjelöltek nevelésével, új, harcos párttagokat nyernek. Ha a pártszervezet nem foglalkozik a jelöltek nevelésével, rendszerint meg kel) hosszabbítani a határidőt és így áll elő az az eset hogy van­nak többéves tagjelöltek. Pártszervezeteink neveljék a tag. .felölteket és fordítsanak nagy gon­dot arra, hogy a határidő leteltével Igazolják, vagypedig töröljék őket. Pártszervezeteinkben még sok he lyen most is vannak többéves tag­(elöltek, szükséges, hogy ezeket mi­nél hamarabb átigazolják, vagy. >edig töröljék, hogy új káderekkel frissítsék fel soraikat. Ballá József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom