Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-22 / 177. szám, szerda

1953 július 22. UJ Slú A Szovjetunió és Izrael diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása Moszkva, július 20. (TASZSZ) Izrael állam kormánya május 28­án bulgáriai ügyvivője útján felkér­te a Szovjetunió bulgáriai nagyköve­tét, hozza a szovjet kormány tudo­mására, hogy Izrael kormánya hely­re kívánja állítani a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió ée Iz. raei között. E diplomáciai kapcsola­tokat a szovjet kormány ez év feb­ruár 12-én szüntette meg az izraeli szovjet követségen történt bomba­robbanással kapcsolatban. Az ezt követő tárgyalások ered­ményeképpen M. Sarett Izrael kül­ügyminisztere a következő tartalmú levelet intézte V. M. Molotovhoz, a Szovjetunió külügyminiszteréhez: „Excellenciád! Izrael" kormánya az utóbbi időben a fennálló nemzetközi helyzet észre­vehető javulását észleli és a még megoldásra váró fő nemzetközi kér. dések béikés és építő megoldására törekvő, megújult és széles körben elterjedt kívánságot tapasztal.. Izrael kormánya barátságra törekszik min­den békeszerető országgal, erőihez mérten igyekszik elősegíteni a nor­mális és harmonikus kapcsolatok megteremtését; valamennyi nép kö­zött. Ezt az állandó politikáját kö­vetve, fel kívánja vetni a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge és Izrael közti diplomáciai kap­csolatok újrafelvételének kérdését. A Szovjetunió kormánya azt kö­vetően szakította meg a diplomá­ciai kapcsolatokat Izraellel, hogy a telavivi szovjet követségen ismeret­len bűntettesek által elhelyezett bomba robbant és e robbanás sze­mélyek sérülését okozta és anyagi kárt okozott. Izrael kormánya em­lékeztet arra, hogy a Szovjetunió' telavivi követségéhez intézett 1953 február 10-i jegyzékében mély saj­nálkozását és bocsánatkérését fejez­te ki a követség ellen elkövetett bűncselekményért és teljts kártérí­tést ajánlott fel a követséget és személyzetét ért sérülésekért s anyagi károkért. Az izraeli hatósá­gok minden erejüket latbavetették, hogy felkutassák és megbüntessék a bűnösöket. Mint ismeretes, a tett színhelyén az izraeli rendőrségen ^kí­vülálló okok miatt csak 15 órával a bűntény után kezdődhetett meg a bűnjelek megvizsgálása. Nagyará­nyú házkutatásokat tartottak bizo­nyos szervezetek * irodáiban,- vala­mint magánházakban és tízesével tartóztatták le kihallgatás céljából bűnrészességgel gyanúsítottakat. Sajnos, a nyomozás mindezideig nem járt pozitív eredménnyel, de az ügy egyáltalán nem zárult le, a- bi­zonyítékok felkutatása teljes erővel folyik abban a reményben, hogy ä tettesek letartóztatása, bíróság elé állítása és megérdemelt megbünte­tése lehetséges lesz. Izrael kormánya ez alkalommal emlékeztet a Szovjetunió külügymi­nisztériuma 1951 november 21-i jegyzékére adott 1951 december 8-i válaszára, amelyben kijelenti: „Izrael sohasem vállalta és nem is vállalja, hogy a Szovjetunió vagy bármely más békeszerető állam el­leni agressziós cselekmények végre­hajtását vagy előkészítését támo­gatja." * Ez a politika változatlan marad. Izrael nem táplál ellenséges érzüle 'teket a Szovjetunióval szemben, ha nem- ellenkezőleg, arra törekszik, hogy barátságot és békés kapcsola­tot teremtsen és tartson fenn vele, ezért nem vesz részt a Szovjetunió elleni agressziós oélokát szolgáló semmiféle szövetségben vagy egyez, ményben. / • Izrael kormánya hivatalosan java­solja a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormányának, hogy az igazi nemzetközi barátság szellemében állítsák helyre az 1953 február 12-én megszakított diplomá­ciai kapcsolatokat. Felhasználom az alkalmat, hogy legmélyebb tiszteletemet fejezzem ki Excellenciádnak. 1953 július 6. M. Sarett, Izrael külügyminisztere. V. M. Molotov, a Szovjetunió kül. ügyminisztere július 15-én a követ­kező választ küldte M. Sarettnek, Izrael külügyminiszterének: „Miniszter Ür! 1953 július 6-i levelével kapcso­latban a következőket közlöm: Mint ismeretes, február 9-én a Szovjetunió izraeli követségének te­rületén gonosztevők bombarobba­nást okoztak. Ennek következtében súlyosan megsebesülj a követség egy munkatársa és egyes követségi munkatársak családtagjai. A szov. jet kormány ezzel kapcsolatban visszahívta a Szovjetunió követét és izraeli követségének tagjait, meg­szakította a diplomáciai kapcsolato­kat Izrael kormányával. Május 28-án Izrael kormánya az­zal a javaslattal fordult a szovjet kormányhoz, hogy állítsák helyre Izrael és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatait. A szovjet kormány e javaslat megvizsgálásánál figyelembe vette, hogy Izrael kormánya mély sajnál, kozását és bocsánatkérését fejezte ki a telavivi szovjet követség ellen elkövetett bűncselekmény miatt és h°&y — bár a tettesek utáni nyo. mozás nem járt pozitív eredmény­nyel — Izrael kormánya, saját ki. jelentése szerint, folytatja a bűnösök felkutatását, letartóztatásuk és bí­róság elé állításuk céljából. A szovjet kormány figyelembe vette az izraeli kormánynak azt a kijelentését is, hogy nem vesz részt a Szovjetunió elleni agressziós célo­kat szolgáló semmiféle szövetségben vagy egyezményben. A szovjet kor­mány figyelembe veszi az izraeli kormány fentémlített kijelentéseit, valamint azt a kijelentését, hogy baráti kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval. A szovjet kormány ezért — a más országokhoz fűződő rendes kapcsolatok fenntartását és a népek közti együttműködés meg­szilárdítását szolgáló politikáját kö­vetve — a maga részéről ugyancsak kijelenti, hogy baráti kapcsolatokat kíván fenntartani Izraellel, és lehet­ségesnek találja a diplomáciai kap­csolatok helyreállítását Izrael kor. mányával. Kérem Miniszter Ű, fogadja mély tiszteletem kifejezését. 1953 július 15. V. Molotov." Az elmaradott országok gazdasági fejlesztésének kérdése az ENSz gazdasági és szociális tanácsának Ml # f uSesen Az ENSz gazdasági és szociális tanácsa július 17-i délelőtti ülésén folytatta a vitát az elmaradott or­szágok gazdasági fejlesztésének kérdéséről. Katz-Suchy, Lengyelor­szág képviselője felszólalásában ki­emelte: milyen nagy jelentőségű az, hogy a Szovjetunió csatlakozott az ENSz kiszélesített programmjá­hoz, amely a gazdaságilag elmara­dott Országok technikai megsegíté­sére vonatkozik. — A Szovjetunió csatlakozásával ez a programm nemcsak hatható­sabbá válik, hanem ez a csatlakozás további biztosítékot jelent arra is, hogy a programmot kizárólag gaz­daságilag elnriaradott országok ér. dekében valósítják majd meg, az ENSz elveinek megfelelően. A Szovjetunió csatlakozása még azért is fontos, mert lehetővé teszi a gazdaságilag elmaradott országok nak, hogy felhasználják a Szovjet, unió tapasztalatait mind saját gaz­daságuk fejlesztésében, mind pedig más országok megsegítésében. Az én hazám gazdasági fejlődése az utóbbi nyolc év alatt arról tanúsko­dik, milyen fontos szerepet tölt­het be a Szovjetunió más országok gazdasági fejlődésének előmozdítá­sában — mondotta Katz-Suchy. Már sokan megjegeyzték. hogy a Szovjetunió csatlakozása milyen fon­tos mozzanat és semmiféle mester^ kedés nem csökkentheti ennek je­lentőségét. Befejezésül Katz-Suchy bejelen­tette, hogy a Lengyel Népköztár­saság kormánya elhatározta: a gaz­daságilag elmaradott országok tech­nikai megsegítésének alapjára 1953­ra 300.000 zlotyt Irányoz elő. A július 18-1 délelőtti ülésen fel­szólalt Baker, az USA képviselője. Az amerikai küldött enyhíteni pró­bálta azt a benyomást, amelyet a Szovjetunió és Lengyelország, továb­bá több gazdaságilag elmaradt or­szág képviselőinek az előző ülésen elhangzott beszéde keltett. E kül­döttek ugyanis kiemelték beszédük­ben, hogy a gazdaságilag elmaradt országoknak szánt úgynevezett ame­rikai segélyt az amerikai mono­póliumok érdekében használják fel. Arutjunjan, a Szovjetunió képvi­selője válaszul az amerikai küldött beszédére kiemelte, hogy nem meg­győzőek azok a kísérletek, amelyek, kel az USA küldötte cáfolni igye­kezett a gazdaságilag elmaradott országoknak szánt úgynevezett ame. rikai segéllyel kapcsolatos való helyzetet. Hangsúlyozta, hogy ki kell emel­ni azokat az ellentmondásokat, amelyek az amerikai küldötteknek nemzetközi szervezetekben, köztük az ENSz gazdasági és szociális ta­nácsában elhangzott nyilatkozatát és az USA külpolitikáját meghatá. rozó amerikai szenátorok, kongresz­szusi tagok és más személyek nyi­latkozatai, között vannak. — Még komolyabbak az ellent­mondások — folytatta a Szovjetunió küldötte — az amerikai uralkodó körök szavai és tettei között. Ha egyes gazdaságilag elmaradt orszá­gok megtagadták az amerikai ural­kodó körök diktálta politika folyta­tását, az Egyesült Államok meg­vonják ezektől az országoktól az amerikai segélyt. Arutjunjan meg­említette, hogy Burma és néhány más ország elutasította az amerikai segélyt. Arutjunjan a továbbiakban kö­szönetet mondott az Amerikai Egye­sült Államok képviselőjének azért, mert az amerikai küldött örömmel fogadta a szovjet küldöttségnek a technikai segélynyújtás kérdésével kapcsolatos közleményét. Arutjunjan kiemelte, hogy a Szovjetunió min. dig nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a gazdaságilag elma­radt országokat az ENSz keretében technikai segélyben részesítsék és a Szovjetunió hatékonyan ki is vette részét az elvek kidolgozásából. — Véleményem szerint_ — mond­ta Arutjunjan — a szovjet küldött­ségnek az a közleménye, hogy a Szovjetunió kész az említett elvek­nek megfelelően anyagilag is részt­venni az ENSz útján való technikai segélynyújtás megszervezésében, újabb megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy az ENSz-elvek alapján együtt óhajtunk működni és gyakor­lati lépéseket óhajtunk tenni a né. pek közötti gazdasági együttműkö­dés elősegítése érdekében. mányok alapjait. Az egyes tantár­gyak előadói között is alig volt kapcsolat. Az egyes tanintézetekben a tantárgyak fontossági sorrendjét változóan határozták meg. Az iskolarendszer és pedagógiai tu­dományunk bizonyos fokú elmaradá­sa, mivel nem merített elégségesen a szovjet tapasztalatokból, maga után vonta azt, hogy nálunk még igen sok megmaradt a régi iskolá­ból, hogy szocialista iskoláink épí­tésének üteme nem volt kielégítő. Ha az iskolák egyes fokozatai el vannak egymástól elszigetelve, a kü­lönböző fokozaton működő tanítók nem látják a diák fejlődését egy megszakítatlan fejlődési és növek. vési folyamatban, hajlamosak arra, hogy állandósítsák megrögzött né­zeteiket és módszereiket. Ezt első­sorban a ni. fokozaton láthatjuk, ahol az általános műveltségű és képzettségű ember nevelése a legko­molyabb hiányokkal küzd. Gimná­ziumainkon eddig még sok olyan ta­nító van, akik csak tanítják a diá­kot és csak a saját - tantárgyuk szemszögéből látják őket. Ez termé­szetes következménye a tanítók to­vábbképzésére fordított csekély gon­doskodásnak, ami éppen ezen a fo­kozaton volt különösképpen elhanya­golva. Má^ a helyzet a pedagógia! gimnáziumokon, amelyeken a káde­rek pedagógiai képzése sokkal ma. gasabb fokon áll. Iskoláink hiányosságainak további gyökerét abban kell látnunk, hogy a magasabb fokú iskolák tantervé­ben túlsúlyban voltak az úgyneve­zett humanisztikus tantárgyak azon tantárgyak rovására, amelyek fon. tosak a műszaki értelmiség képzése szempontjából, mint például a ma­tematika, a fizika, a vegytan, stb. rovására. Az iskolák egyes fokoza­tainak elégtelen egybekapcsolásával, I a tankönyvek felesleges részletekkel 1 való túltömésével és tanítóink gyen. ge tanítási-nevelési munkájával áll kapcsolatban a bukott diákok ma­gas százalékszáma, ami óriási vesz­teséget jelent a szocializmus építésé­ben. A nevelési tényezők lebecsülé­se, illetve a tanítás elszigetelése a neveléstől visszatükröződik abban is, hogy iskoláinkon eddig nem tud­tuk felhasználni az ifjúsági szerve­zeteket, a pionírszervezeteket és a CsISz-csoportokat arra, hogy segít­séget nyújtsanak az iskolai munka színvonalának , emelésében, úgy mint a szovjet iskolákban történik. Ha sonló a helyzet a szülői értekezlet segítségével is, amely eddig több nyíre formális és csak a szociális segélynyújtás feladatait oldja meg^. nem segít azonban a pedagógiai fel­adatok megoldásában. Ugyanezen okokból iskoláinkon nem érvényesítették eddig a diákok, kai való, az osztályon és7 iskolán kí-' vüli munka megfontolt és hatékony módszerét, amely fejleszti és elmé­lyíti a tanítók munkáját és meg­szervezi a diákok szabad idejét úgy, mint a szovjet iskolákon. Mindebből annak szükségessége ered, hogy: 1. meg kell változtatni az eddigi iskolarendszert, amely a burzsoá iskolarendszerhez viszonyítva — az. zal, hogy általánossá tette az isko­lai oktatást — óriási lépést jelen­tett ugyan előre, de az egységes is­kola elvének hiányos érvényesítésé­vel ma már a további fejlődés féke­zőjévé válik; 2. szocialista építésünk szükségle­teivel, különösképpen pedig techni­kánk emelkedő színvonalával össz­hangban meg kell változtatni az is­kola tartalmát; 3. sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az új tanítókáderek neve­lésére, a tanítóság további képzésé­re a marxista pedagógia elveinek és a szovjet tapasztalatoknak a szelle­mében. Melyek az új iskolarendszer jel­legzetes vonásai? Az 195S április 24-én törvénybe iktatott új iskolarendszer alapvető típusként az" ifjúság hatéves korá­tól tizennégyéves koráig kötelező nyolcéves középiskolát vezeti be. Ez az iskola alapvető általános mű­veltséget nyújt az ifjúságnak. A nyolcéves kötelező középiskolán kí­vül országunk majd minden járásá­ban tizenegyéves iskolákat alakíta­nak. Ennek utolsó három évfolyama a harmadfokú középiskola, ahová a diákok képességeik, a tanulásban tanúsított előmenetelük alapján; te­hát már egyéni kiválasztás útján kerülnek. Az új iskolatörvény kimondottan forradalmi jelentősége abban rejlik, hogy kialakítja a következetesen egységes, általános iskolát. A következtesen egységes iskola­rendszer kialakitása fő előfeltételéit képezi a szocialista iskola gyors fél­építésének. A tizenegyéves iskola igazgatójának az elkövetkező isko­laév első napjától kezdve , merőben másként keli felfognia feladatát, mint a gimnázium vagv középisko­la eddigi igazgatójának. Már az el­ső napon tudatosítania kell, hogy tanítótestületének és őneki magá­nak is az a feladata, hogy a hat­éves gyerekből, aki most még az előkészületi osztályban játszik, sok­oldalúan képzett embert, a szocia­lizmus és a kommunizmus jövőbeli építőjét nevelje fel. Tizenegy éven keresztül követni fogja fejlődését, formálni fogja jellemét, önálló fel­lépésre, alkotásra fogja tanítani, megtanítja arra, hogy szeresse szo. cialista hazánkat és a Szovjetuniót, hogy erőt merítsen a kollektívből, stb. Milyen nagy megtisztelő, de bo­nyolult feladat ez! Tehát már az egységes iskola el­véből az tűnik ki, hogy máskép kell tekinteni a gyerekre, az ifjú em­berre. nagyobb tisztelettel és szere­tettel. A kis diák, a pionír és a CsISz-tag — egy iskolán! Milyen értékes kapcsolatok alakulnak itt ki! Semilyen fokozaton működő tanító sem kerülheti ki most már a peda­gógiai és módszertani kérdéseket, a tanító küldetését nem lehet többé leegyszerűsíteni és ellaposítani. Egy pillanatra sem lehetünk meg már a szovjet tapasztalatok nélkül. Fejlő­désünk e szakaszán a következete. sen egységes iskola sokkal jobb elő­feltételeket biztosít az szocialis­ta emberért folytatott sikeres harc­ban, mint az eddigi rendszer. A kö. vetkezetesen egységes iskola lehe­tővé teszi, hogy a szocialista iskola jobban teljesítse küldetését, * jobban biztosítsa az emberről való fokozott gondoskodást, összhangban szocia­lizmust építő társadalmunk szükség­leteivel. Az új egységes iskolában a fő hangsúly elsősorban az iskola tar­talmán és módszerein fekszik, ame­lyek biztosítják a tudományok alap­jainak tartós elsajátítását, a mate rialista világnézet kialakítását és a szocialista ember tulajdonságainak kinevelését. Az új iskolarendszer alapjain épített iskola tanterveinek kidolgozásánál teljes mértékben szá mításba veszik és szoros kapcsolat­ba hozzák az elméletet és a gya­korlatot. És már itt megmutatkozik, hogy mennyi időt lehet ezzel meg. takarítani, s ugyanakkor mennyivel többet lehet nyújtani. Biztos az. hogy az általánosan képző iskola 13 éve több, mint a 11 év. de csak akkor, ha szocialista iskoláról van szó. Nálunk, iskolarendszerünk épí tésének e magasabb szakaszában a 11 év határozottan többet fog jelen­teni. mint az eddigi iskola 13 éve és ezt még alátámasztja az is, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb szá­mú embernek nyujthatjuk azonnal a magasabb általános képzettség el­sajátításának lehetőségét, mint a múltban. A fontos az, hogy mit tud a diák, amikor elhagyja az iskolát és hogy hogyan tudja felhasználni tudását a gyakorlatban. A mi diá­kunknak sokoldalúan képzettnek kell Jennie. El kell sajátítania az alapvető tudományos ismereteket, ismernie kell a termelés alapvető folyamatait. Ma azonban ez távolról sincs így. a diákok hiányosain ké­szülnek fel elkövetkezendő felada. taikra. Gimnáziumaink nevelési és tanítási eredményei sokkal jobbak, mint a burzsoá iskola eredményei és mégis hány panasz hangzik el a főiskolákon és a gyakorlatban is a gimnáziumi érettségizettek képzett, ségéröl. „Alapvető dolgokat nem is­mernek" — ez a leggyakoribb. Ha tehát iskolánk majd azt nyújtja, amire a szocialista építésnek szük­sége van, ez sokkal több lesz, mint amit eddig a hosszabb tartamú mai iskola adott. Az új iskolarendszer érvényesíté­sénél sokkal nagyobb mértékben át. vesszük a szovjet iskola tapasztala, tait, éspedig nemcsak a tantervek, hanem néhány tankönyv tekinteté­ben is. Eddig iskoláinkban a legnagyobb hiányok a matematika és az anya­nyelv tanításánál merültek fel. Ezért az új tantervjavaslat az általános iskola számára több tanórát irá. nyoz elő, elsősorban erre a két alap­vető tantárgyra, amelyek a művelt­ség fő eszközét jelentik. Az új tan­terv lényegesen nagyobb súlyt fek­tet a természettudományi tantár­gyakra is. Az SzKP XIX. kongresszusa a szovjet iskola feladatául tűzte ki a politechnikai nevelés fejlesztését, ami a szocialista iskola egyik leg­jelentősebb elve. Fontosságát hang. súlyozta a marxizmus-leninizmus minden klasszikusa. A mi új, álta­lános iskolánk tanterve szerint a politechnikai nevelés elve áthatja az egész tanítást, hogy diákjaink meg­tanulják egybekapcsolni a tudomány alapjait a termelési folyamatok megértésével és megismerésével. Az új tanterv valamennyi tan. tárgynál hangsúlyozza az alapvető ismeretek fontosságát, hogy így ki­küszöböljük az ifjúságnak felesleges részletekkel való megterhelését és hogy másrészt biztosítsuk, hogy ál­talánosan képző iskolánk végzettjei szilárd és tartós ismereteket sajá. títsanak el, amelyekre szükségük lesz a termelésben végzett munká­juknál és további szakképzésüknél. Iskolánk egész tartalma, tanter­vei, és tankönyvei, amelyeket a tan­tervek alapján fognak kidolgozni, kell, hogy irányt vegyenek a szo­cialista iskola fő nevelési és tanítás! céljai felé, a sokrétűen képzett és fejlett fiatal ember képzése felé, akinek testi és lelki ereje és képes­sége összhangban fejlődött kl. (Folytatása következik.) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom