Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-27 / 156. szám, szombat

4 III

SZ0 1953 június 27 r Az AUamí Kölcsön a Szovjetunióban hozzá'árul a nép anyagi és kulturális életszínvonalának további emeléséhez A«:enij Zverov, a Szovjetunió pénzügyminisztere a Szovjetunió új Állami Kölcsönével kapcsolatban a többi között a következőket jelentette ki„Június 24-én közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát a ,a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló Állami' Kölcsön' kibocsátásáról szóló rendeletet. A kölcsönt abból a célból írták ki, hogy a lakosság anyagi eszközeit felhasználhassák a Szovjétunió ötödik ötéves tervének végrehajtásával kapcsolatos intézkedések céljaira. Ezeket az eszközöket a szocialista gazdasas további fejlesztésére, a nép anyagi jólétének é§ kultúrájának emelésére használják fel. Ebben az évben az Állami Kölcsönt 15 milliárd rubel összegben írták ki, vagyis felével kevesebb összegben, mint 1952-ben. A kölcsön összegét a mult évvel szemben azért csökkentették. mert a szocialista gazdaság pénzakkumulációja állandóan növekedik. Ezért a kormány célszerűnek tartja a költségvetés azon részének lényeges korlátozását, amelyet a lakosságtól kölcsönök formájában nyernek. A szocialista állam bevételeinek növekedése a Szovjetunió egész nemzetgazdasági fejlődésének, a munkatermelékenység emelkedésének, a termelési önköltségek csökkenésének eredménye. Az ipari termelés 1952ben 11 százalékkai- nagyobb volt, mint 1951-ben. Tavaly jó termést értek el gabonafélékben és technikai növényekben. Emelkedett az állattenyésztési termelés is. Az össztermelés eredményeire jellemző tényező a nemzeti jövedelem növekedése." 1951-ben a nemzeti jövedelem 83 százalékkal magasabb volt, mint a háború előtti 1940-es évben és 1952ben még további 11 százalékkal emelkedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké 1952ben épp úgy, mint a megelőző években is, a dolgozók saját anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nemzeti jövedelemnek mintegy háromnegyed részét kapták és a fennmaradó részt 'a szocialista gazdaság kibővítésére és közszükségletek „fedezésére használták. A szovjet kormány által kiírt új kölcsön — a nemzetgazdaság továbbfejlesztésének állami kölcsöne — lehetővé teszi, hogy további pénzeszközöket nyerjenek új gyárak és üzemek. iskolák, lakóházak és kórházak építésére. 1953-ban a Kommunista Párt XIX. kongresszusának irányelveivel összhangban fokozni fogják a lakásépítést és emelkedik a középiskolai és főiskolai tanulók száma, kibővül a kórházak, szülészeti otthonok, szanatóriumok hálózata Az állami kölcsönök útján a lakosságtól nyert pénzeszközök hozzájárulnak országunk gazdaságának és ku'túrájának olyan fejlesztéséhez, aminőt a Kommunista Párt és kormány tűzött ki. Az Állami Kölcsön jegyzésénél — mondotta Zverov pénzügyminiszter — szigorúan be kell tartani az ön kéntesség elvét. A dolgozók a kölcsönt kétheti bérükből fogják elő jegyezni. Emellett 3 vállalatoknak üzemeknek és pénzügyi szerveknek tilos magasabb kölcsönjegyzéseket el fogadniuk, mint a dolgozók kétheti bére. A kölcsön első részletét az 1953 június első felére járó bérből fizetik és az utolsó részletet az 1954 ápri lis havának második felére járó bérekből A parasztok a kölcsönt saját kívánságuk szerint vagy közvetlenül a kölcsön aláírásánál fizetik ki és ezért hitellevelet kapnak vagy pedig a kölcsönt 1954 április 15-ig fizethetik. A. Zverov, a Szovjetunió pénzügy minisztere. végzetül hangsúlyozta hogy az állafcii kölcsrn sikeres megvalósításának fontos előfeltétele a kölcsönnel kapcsolatos jól megszervezett és helyesen végzett tömegpolitikai munka Az összes dolgozóknak aprólékosan meg kell magyarázni, hogy a kiírt kölcsön hozzájárul a szovjet állam hatalmának további megszilárdításához, védelmi képességének emelkedéséhez, a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez, a nép anyagi jólétének és kulturális I színvonalának további emeléséhez. A délkoreai nemzeígyü'és határozata Mint a „Reuter"' iroda jelenti, a délkoreai nemzetgyűlés szerdán úgy határozott, hogy vasárnapra maga elé idézi Pak Tu Csint, az úgynevezett délkoreai kormány miniszterelnökét s a kormány három másik tagját, hogy magyarázzák meg: „miért sértette meg Li Szin-man az ENSz hatáskörét, amikor sza. badonbocsátotta a nem-kommunista északkoreai hadifoglyokat." A jelenlevő száz képviselő közül 78 an szavaztak a miniszterek megidézése mellett, 22-en pedig tartóz kodtak a szavazástól. A Csemadok komáromi helyicsoportjának kullúrbrigádja Ersekújvárott vendégszerepelt Szép tiszta tavaszi este volt, amikor a komáromi Csemadok-csoport hatvantagú énekkara és huszonnégytagú zenekara a napokban Érsekúj. várott szerepelt az új kerthelyiség és színpad megnyitása alkalmából. Alkonyodott, az utcák hangosabbak lettek már jónéhány perccel a műsoros est megkezdése előtt. Az érsekújváriak közül sokan igyekeztek a kerthelyiség bejárata felé, hogy megtekinthessék a kedves komáromi vendégeket, akik már egyszer a mult évben is felléptek itt, igaz, kisebb számmal, de nagyon tanulságos műsorral. A Csemadok érsekújvári helyi szervezete a kerthelyiség és a szabadtéri színpad felépítésével nagy lépést tett előre. Kevés ember akad. aki ebben a lépésben ne a szociális, ta kultúra felvirágzását látná. A város szélén épült és nagylombú fákkal díszített kerthelyiség büszkesége a Csemadok tagjainak, a város minden dolgozójának. Nem sokkal hét óra előtt már megtelt a mintegy ezer férőhelyes helyiség. Az érsekújváriak várakozásteljesen tekintenek a vendégekre, mert biztosra veszik, hogy a komáromiak ezen az estén sok-sok értékes dalt. költeményt, zeneszá. mot adnak elö az érsekújvári dolgozóknak. A kölcsönös bizalom az alapja annak a hangulatnak, amely a vendégek s a közönség arcán mutatkozik. A percek lassan telnek. A mellettem ülő Szántai József, az érsekújvári C-smadok-hclyicsoport titkára szeretné már látni az együttest, amely nemrégen Kassán is kiválóan szerepelt. Hátha az érsekújváriakat is újabb nagy feladatok megoldáfeá. ra mozgósítaná ? A komáromiak nem adtak okot a tiirelmetlehségre, mert pontos időben kezdtek. Dráfi József népművelési előadó lép a mikrofonhoz, és a közönség nevében üdvözli a komáromiakat. Hangsúlyozza, hogy a vendégek többnyire építő munkások, akik arra vállalkoztak, hogy a szocialista csehszlovák hazában a szocialista kultúra terjesztői lesznek. Miközben beszélt, a komáromi szereplöket lelki szemeinkkel a hajógyár esztergapadjainál, a munka tüzében láttuk. Most valamennyien ott álltak a közönség előtt, középen Palotai elvtárs, két oldalról pedig Csik János, Cibulka elvtárs és más közkedvelt énekesek. A köszöntő szám Tulikov szovjet zeneszerző „Béke kell" című dala. Ebben a pillanatban a kultúrcsoport élén Szűcs Sándor áll, ez a fiatal, nyílt tekintetű, barnahajú fiatalember és szólót énekel, őszinte lelkese. I dést öntve a dalba. A dal szövegét mindenki magáévá fogadta, mert Érsekújvár dolgozóinak is úgy kell a. béke, mint éhes gyermeknek a kenyér,- vagy cserepes földnek a víz. Az együttes befejezte a dalt, feldübörög a taps. Mikor már elcsendesedtek az emberek, Szántai elvtáfš a fülembe súgta: — Hiába, ök már tudnak! Bizony ez igaz, de semmi akadálya annak, hogy az érsekújváriak ugyanígy tudjanak. Várjuk á műsor további részét, vájjon mit ad még ez az együttes? Fiatal lány perdül a színpadra, a helybeli egészségügyi iskola tanulója, Pavel Országh Hviezdoszlav versét szavalja. Alighogy elhagyja a színpadot, makrancos kis gyerek fut a közönség elé. alig lehet több öt évesnél, a kezével is fenyegetőzik, amint Petőfi Sándor „Szeget szeg. gel" című versét szavalja. Ha színész lenne, megértenénk művészetét, de ez a kis gyerek, Banda Andriska, még az asztalt se éri fel jóformán és már szaval. Sőt mi több, úgy beszélnek -róla a

z együttes tagjai, hogy kötelezettséget is vállalt. Felajánlotta, hogy az édesanyját minden kultúrelőadás próbájára elküldi és maga ;3 elmegy. A kis Banda Andris szavalásával és mimikájával felejthetetlen élményt jelentett a nézőknek. Utána az együttes egyik tagja Kandicsek István: „Az utca ég" cí. mű, a háború ellen mozgósító versét szavalta. A szép estén a komáromiak Érsekújvár legjobb dolgozóiról sem feledkeztek el. Az üzemi dolgozókat, az EFSz-tagokat, a beszolgáltatásban példát mutató egyénileg gazdálkodókat Kacsóh Pongrácz „János vitéz" című operájának dalaival kö. szöntötték, majd Szűcs Sándor zongorakísérettel népdalokat énekelt. Egyre fokozódott a jó hangulat, még az utcán járókelők is megállottak néhány percre a műsorszámokat meghallgatni. Krizsán József és a zenekar tagjai szerenádokat adtak elő, míg az együttes sí. keresen megbirkózott Szmetana „Eladott menyasszony" című operája részleteinek tolmácsolásával.

1 Az énekkar kitett magáért és a zenekar tagjai sem maradtak hátrább. Szűnni nem akaró taps közepette Csik János lépett a közönség elé. Táncdalokat énekelt, az „Elmúlt szerelem"-röl, arról, hogy minden aszszony életében jön egy pillanat, ami. kor azt is megtenné, amit nem szabad. Csik elvtárstól többet vártak az újváriak, szebb, haladóbb dalokat, mert őt nemcsak mint elsőrendű énekest ismerték Újváron, hanem mint többszörös újítót, a szocialista építés lelkes harcosát is. Szántai elvtárs meg is mondta: Csik elvtárs szebb dalokat választhatott volna. Olyasféléket, amelyek további harcra lelkesítenek. Mert a kerthelyiséggel már csak rendbe volnánk, de ezután az a feladatunk, hogy erős és haladó kultúrcsoportot szervezzünk. Cibulka Józsefné Gály Olga „Haj. nali őrségen" című versét szavalta. Mélyen átélte a költeményt, amelynek a tanulsága, hogy minden aszszony célja, kötelessége legyen védeni a gyermekek életét a háborútól. Cibulka József „Most van a nap lemenőben" című Dankó Pista népdallal aratott nagy tetszést, Palotai elvtárs pedig a „Vár a Csema. dok" című induló előadásával. A szövegét maga szerezte, és olyan ügyesen tolmácsolta, hogy az újvári dolgozók kétszer is a színpadra kérték. A komáromi együttes befejező száma Dunajevszkij „Szabad szél" című operájának egyik dala volt. Elmondhatjuk, hogy a legnagyobb sikert ezzel aratták. A Csemadok komáromi helyicsoportjának a kertmegnyitó esten nagy sikere volt, annak ellenére, hogy a műsor összeállításába sok hiba csúszott. Sok volt az érzelgős hallgató, a sláger és ezekkel szem. ben kevés az igazán értékes népdal és mozgalmi dal. A komáromiak máskor ügyeljenek arra, hogy ha fellépnek, vagy vendégszerepelnek, a műsor minden egyes számának további nagy célok megvalósítására kell serkenteni és szórakoztatva kell nevelni a dolgozókat. Mács József PARTÉIET Fektessünk nagyobb súlyt a pártoktatás kiértékelésére A napokban folynak az alapszervezetekben a pártoktatási év kiértékelései. Pártszervezeteinknek nagy súlyt kell fekteni ezeknek a jó előkészítésére és arra, hogy a kiértékelések a bírálat és önbírálat fegyverének alkalmazásával foly janak le. Fontos, hogy a pártszervezetek a propagandistákkal beszéljék meg a kiértékelés módsze reit. A kiértékelést az iskola év anyagából feltett kérdések alapján hajtsák végre. A hallgatóknak a pártoktatási év folyamán átvett anyagokból kell feltenni a kérdéseket; szükséges, hogy minden anyagból tegyünk fel egy-egy kérdést, hogy tiszta képet kaphassunk a hallgatókról. Helytelen az olyan eljárás, hogy némely helyen a kérdéseket a kiértékelés előtt kiosztják és így a hallgató automatikusan csak egy tárgyból készül fel. A kiértékelésen a. hallgatók bírálják meg a propagandista munkáját is, hogy milyen módszerekkel vezette a pártoktatási évét. A propagandisták az évi tapasztalatok és az értékelésen kapott feleletek alapján javasolják az egyes hallgatókat a különféle pártoktatási csoportokba a jövő évre. A CsKP központi bizottságának határozata értelmében a diószegi cukorgyár pártszervezete is taggyűlésen értékelte az 1952—53. pártoktatási év eredményét A pártvezetőség június hő 14-én megtartott gyűlésén foglalkozott a kiérté kelés biztosításával és az egyes iskolacsoportokhoz beosztott egyegy vezetőségi tagot, hogy a kiértékelést elvégezzék. Pontosan megállapították, hogy az egyes csoportok mikor fogják a kiértékelést megkezdeni, de sok esetben a propagandisták nem tartották be a határidőket, mert a hallgatók nagy része nem jelent meg a kiértékelésén. Igy aztán nem értékelhették a propagandisták munkáját sem és. nem vehették át a propagandisták egymás tapasztalatait, hogy a jövö évben ezeken okulva megjavítsák a pártoktatás színvonalát. A taggyűlésen, ahol kiértékelték az egyes iskolacsoportok munkáját, csak Bartos elvtárs értékelte k; helyesen csoportját. Foglalkozott minden egyes hallgatóval és külön-külön rámutatott az egyes elvtársak jó és rossz tulajdonságaira és arra, hogy a pártoktatási év kezdetén milyen fokú volt a politikai tudásuk és mennyit fejlődtek a pártoktatási év befejezéséig. Rámutatott, hogy soka,

n haljandók lettek volna különféle objektív okok felhozására, amelyek a pártoktatás menetét bírálgatták. Ezeknek megmagyaráztam, mondotta mondotta Bartos elvtárs, a pártoktatás fontosságát, hogy Gottwald elvtárs a tíz pontjában kitűzte, hogy sikeres munkánknak egyik előfeltétele, hogy minden párttag törekedjék elméleti színvonalának állandó fokozására. A csoportomban élénk vitában tisztáztuk azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek az egyes tantárgyak nál és nem voltak elég világosak némely hallgató előtt. Pártunk új alapszabályzatának tanulmányozásakor igyekeztünk az egyes pontokat a mi üzemünkben előforduló gyakorlati példákra alkalmazni. A kiértékelést úgy végeztem el, hogy minden egyes tagot érdeme, szorgalma és előmenetele szerint javasoltam a különböző típusú iskolacsoportok látogatására. A többi iskolacsoport vezetője megelégedett azzal, hogy a gyűlésen statisztikailag kimutatta az egyes tagok részvételét és nem tett javaslatot újabb propagandisták jelölésére. Ez is nagy hiba, mert pártszervezeteinknek a pátoktatási év kiértékelésénél nagy súlyt kell fektetni arra is, hogy a tanulók közül azokat, akik legjobban elsajátították a pártoktatási év anyagát és van tehetséglik a propagandista munkára, javasolják promgandistákul. A taggyűlésen egyes pártoktatási csoport-vezetők a vitafelszólalások számát mutatták ki és az oktatásról való kimaradásokat igyekeztek objektív okokkal alátámasztani. Egyes dsoportvezetök hivatkoztak a villanykikapcsolásokra, de ezt megcáfolta Vavrik elvtárs, aki rámutatott arra, hogy az ő csoportjuk Balog elvtárs vezetése mellett 90 zsázalékban látogatta a pártoktatást és egyáltalán nem volt rájuk befolyással, hogy volt-e vil-' lanyvilágítás, mert a csoportvezető megmagyarázta minden hallgatónak az elméleti színvonal emelésének fontosságát és a tanítást is úgy végezte, hogy a rövid előadás után minden hallgató bekapcsolódhatott a vitába és így az elvtársak jő kedvvel jártak a pártoktatásra. A gyűlésen elhangzott vitafelszólalások megmutatták, hogy Bartos és Balog elvtárs csoportjain kívül a többi csoportok elmaradtak a párt alapszabályzatának áttanulmányozásában és nem kielégítően vették át általában az egész pártoktatási év anyagát és ebből erednek a pártszervezet munkájában előforduló hiányosságok is. Az üzemi pártvezetöség önkritikailag beismerte, hogy nem fordított elég gondot arra, hogy a pártoktatási évben segítségére legyen a propagandistáknak és ezért fordulhatott elö, hogy az egyes pártcsoportok oktatása alacsony színvonalú volt, és nagy volt a hiányzás. A vezetőségi gyűlésen nem tárgyalták le az egyes pártoktatási csoportok kiértékelését és így nem volt pontos áttekintése a vezetőségnek az egyes csoportok előmeneteléről és nem dolgoztak ki határozati javaslatot a taggyűlés részére. Ez pedig nagy hiba, mert csak a mult hibáin okulva tudjuk a jövőben megjavítani a pártoktatás menetét. A pártszervezetnek nagyobb gondot kell fordítania a propagandisták kiválasztására és a jövőben nagy súlyt keli arra is fektetni. hogy a pártvezetöség rendszeresen ellenőrizze az egyes pártoktatási csoportok működését. A X. pártkongresszuson Siroky elvtárs beszédében rámutatott az ideológiai munka hiányosságaira és ezért fontos, hogy minden pártszervezet nagy súlyt fektessen a tagok elméleti színvonalának emelésére, mert csak így tudjuk biztosítani és sikeresen megoldani azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építésében ránk várnak. Moravitz László Megjelent a Pártélet 11. száma a következő tartalommal: \ Csehszlovákia Kommunista Pártja harcos osztagának — Szlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa. A kommunisták a párt és kormány pénzreformról szóló határozata végrehajtásának élén. Viliam Siroky a pártépítésröl és a pártmunkáról. A CsKP KB politikai titkárságának határozata az 1953—54-es pártoktatási évről. A CsKP KB szervezési titkárságának utasításai a CsKP KB politikai titkárságának az 1953—54 es pártoktatási évről hozott határozatának végrehajtásához. Tagjelöltcsoportok létesítése azokban a községekben, ahol nincsenek pártszervezetek. A járási földmüvesújságok — a politikai tömegmunka hatékony eszközei. Változtatás a nyilvántartási lapok kiállításában. Pártfeladatot minden párttagnak. \