Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-27 / 156. szám, szombat

4 III SZ0 1953 június 27 r Az AUamí Kölcsön a Szovjetunióban hozzá'árul a nép anyagi és kulturális életszínvonalának további emeléséhez A«:enij Zverov, a Szovjetunió pénz­ügyminisztere a Szovjetunió új Ál­lami Kölcsönével kapcsolatban a töb­bi között a következőket jelentette ki­„Június 24-én közzétették a Szov­jetunió Minisztertanácsának határoza­tát a ,a Szovjetunió népgazdaságá­nak fejlesztését szolgáló Állami' Köl­csön' kibocsátásáról szóló rendeletet. A kölcsönt abból a célból írták ki, hogy a lakosság anyagi eszközeit fel­használhassák a Szovjétunió ötödik ötéves tervének végrehajtásával kap­csolatos intézkedések céljaira. Ezeket az eszközöket a szocialista gazdasas további fejlesztésére, a nép anyagi jólétének é§ kultúrájának emelésére használják fel. Ebben az évben az Állami Kölcsönt 15 milliárd rubel összegben írták ki, vagyis felével kevesebb összegben, mint 1952-ben. A kölcsön összegét a mult évvel szemben azért csökken­tették. mert a szocialista gazdaság pénzakkumulációja állandóan növeke­dik. Ezért a kormány célszerűnek tart­ja a költségvetés azon részének lé­nyeges korlátozását, amelyet a lakos­ságtól kölcsönök formájában nyer­nek. A szocialista állam bevételeinek növekedése a Szovjetunió egész nem­zetgazdasági fejlődésének, a munka­termelékenység emelkedésének, a ter­melési önköltségek csökkenésének eredménye. Az ipari termelés 1952­ben 11 százalékkai- nagyobb volt, mint 1951-ben. Tavaly jó termést értek el gabonafélékben és technikai növé­nyekben. Emelkedett az állattenyész­tési termelés is. Az össztermelés eredményeire jel­lemző tényező a nemzeti jövedelem növekedése." 1951-ben a nemzeti jövedelem 83 százalékkal magasabb volt, mint a háború előtti 1940-es évben és 1952­ben még további 11 százalékkal emel­kedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké 1952­ben épp úgy, mint a megelőző évek­ben is, a dolgozók saját anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nemzeti jövedelemnek mintegy há­romnegyed részét kapták és a fenn­maradó részt 'a szocialista gazdaság kibővítésére és közszükségletek „fede­zésére használták. A szovjet kormány által kiírt új kölcsön — a nemzetgazdaság tovább­fejlesztésének állami kölcsöne — le­hetővé teszi, hogy további pénzesz­közöket nyerjenek új gyárak és üze­mek. iskolák, lakóházak és kórházak építésére. 1953-ban a Kommunista Párt XIX. kongresszusának irányel­veivel összhangban fokozni fogják a lakásépítést és emelkedik a középis­kolai és főiskolai tanulók száma, ki­bővül a kórházak, szülészeti ottho­nok, szanatóriumok hálózata Az ál­lami kölcsönök útján a lakosságtól nyert pénzeszközök hozzájárulnak országunk gazdaságának és ku'túrájá­nak olyan fejlesztéséhez, aminőt a Kommunista Párt és kormány tűzött ki. Az Állami Kölcsön jegyzésénél — mondotta Zverov pénzügyminiszter — szigorúan be kell tartani az ön kéntesség elvét. A dolgozók a köl­csönt kétheti bérükből fogják elő jegyezni. Emellett 3 vállalatoknak üzemeknek és pénzügyi szerveknek tilos magasabb kölcsönjegyzéseket el fogadniuk, mint a dolgozók kétheti bére. A kölcsön első részletét az 1953 június első felére járó bérből fizetik és az utolsó részletet az 1954 ápri lis havának második felére járó bé­rekből A parasztok a kölcsönt saját kívánságuk szerint vagy közvetlenül a kölcsön aláírásánál fizetik ki és ezért hitellevelet kapnak vagy pedig a kölcsönt 1954 április 15-ig fizethe­tik. A. Zverov, a Szovjetunió pénzügy minisztere. végzetül hangsúlyozta hogy az állafcii kölcsrn sikeres meg­valósításának fontos előfeltétele a kölcsönnel kapcsolatos jól megszerve­zett és helyesen végzett tömegpoliti­kai munka Az összes dolgozóknak aprólékosan meg kell magyarázni, hogy a kiírt kölcsön hozzájárul a szovjet állam hatalmának további megszilárdításához, védelmi képessé­gének emelkedéséhez, a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez, a nép anyagi jólétének és kulturális I színvonalának további emeléséhez. A délkoreai nemzeígyü'és határozata Mint a „Reuter"' iroda jelenti, a délkoreai nemzetgyűlés szerdán úgy határozott, hogy vasárnapra maga elé idézi Pak Tu Csint, az úgyneve­zett délkoreai kormány miniszter­elnökét s a kormány három másik tagját, hogy magyarázzák meg: „miért sértette meg Li Szin-man az ENSz hatáskörét, amikor sza. badonbocsátotta a nem-kommunista északkoreai hadifoglyokat." A jelenlevő száz képviselő közül 78 an szavaztak a miniszterek meg­idézése mellett, 22-en pedig tartóz kodtak a szavazástól. A Csemadok komáromi helyicsoportjának kullúrbrigádja Ersekújvárott vendégszerepelt Szép tiszta tavaszi este volt, ami­kor a komáromi Csemadok-csoport hatvantagú énekkara és huszonnégy­tagú zenekara a napokban Érsekúj. várott szerepelt az új kerthelyiség és színpad megnyitása alkalmából. Alkonyodott, az utcák hangosabbak lettek már jónéhány perccel a mű­soros est megkezdése előtt. Az ér­sekújváriak közül sokan igyekeztek a kerthelyiség bejárata felé, hogy megtekinthessék a kedves komáromi vendégeket, akik már egyszer a mult évben is felléptek itt, igaz, ki­sebb számmal, de nagyon tanulsá­gos műsorral. A Csemadok érsekújvári helyi szervezete a kerthelyiség és a sza­badtéri színpad felépítésével nagy lépést tett előre. Kevés ember akad. aki ebben a lépésben ne a szociális, ta kultúra felvirágzását látná. A város szélén épült és nagylombú fákkal díszített kerthelyiség büsz­kesége a Csemadok tagjainak, a vá­ros minden dolgozójának. Nem sokkal hét óra előtt már megtelt a mintegy ezer férőhelyes helyiség. Az érsekújváriak várako­zásteljesen tekintenek a vendégek­re, mert biztosra veszik, hogy a komáromiak ezen az estén sok-sok értékes dalt. költeményt, zeneszá. mot adnak elö az érsekújvári dol­gozóknak. A kölcsönös bizalom az alapja annak a hangulatnak, amely a vendégek s a közönség arcán mu­tatkozik. A percek lassan telnek. A mellet­tem ülő Szántai József, az érsekúj­vári C-smadok-hclyicsoport titkára szeretné már látni az együttest, amely nemrégen Kassán is kiválóan szerepelt. Hátha az érsekújváriakat is újabb nagy feladatok megoldáfeá. ra mozgósítaná ? A komáromiak nem adtak okot a tiirelmetlehségre, mert pontos időben kezdtek. Dráfi József népművelési előadó lép a mikrofonhoz, és a közönség nevében üdvözli a komáromiakat. Hangsúlyozza, hogy a vendégek többnyire építő munkások, akik arra vállalkoztak, hogy a szocialista csehszlovák hazában a szocialista kultúra terjesztői lesznek. Miköz­ben beszélt, a komáromi szereplöket lelki szemeinkkel a hajógyár esz­tergapadjainál, a munka tüzében lát­tuk. Most valamennyien ott álltak a közönség előtt, középen Palotai elv­társ, két oldalról pedig Csik János, Cibulka elvtárs és más közkedvelt énekesek. A köszöntő szám Tulikov szovjet zeneszerző „Béke kell" című dala. Ebben a pillanatban a kultúrcsoport élén Szűcs Sándor áll, ez a fiatal, nyílt tekintetű, barnahajú fiatalem­ber és szólót énekel, őszinte lelkese. I dést öntve a dalba. A dal szövegét mindenki magáévá fogadta, mert Érsekújvár dolgozóinak is úgy kell a. béke, mint éhes gyermeknek a kenyér,- vagy cserepes földnek a víz. Az együttes befejezte a dalt, fel­dübörög a taps. Mikor már elcsen­desedtek az emberek, Szántai elvtáfš a fülembe súgta: — Hiába, ök már tudnak! Bizony ez igaz, de semmi akadá­lya annak, hogy az érsekújváriak ugyanígy tudjanak. Várjuk á műsor további részét, vájjon mit ad még ez az együttes? Fiatal lány perdül a színpadra, a helybeli egészségügyi iskola tanuló­ja, Pavel Országh Hviezdoszlav ver­sét szavalja. Alighogy elhagyja a színpadot, makrancos kis gyerek fut a közönség elé. alig lehet több öt évesnél, a kezével is fenyegetőzik, amint Petőfi Sándor „Szeget szeg. gel" című versét szavalja. Ha szí­nész lenne, megértenénk művészetét, de ez a kis gyerek, Banda Andris­ka, még az asztalt se éri fel jófor­mán és már szaval. Sőt mi több, úgy beszélnek -róla a z együttes tagjai, hogy kötelezettséget is vállalt. Fel­ajánlotta, hogy az édesanyját min­den kultúrelőadás próbájára elküldi és maga ;3 elmegy. A kis Banda Andris szavalásával és mimikájával felejthetetlen élményt jelentett a nézőknek. Utána az együttes egyik tagja Kandicsek István: „Az utca ég" cí. mű, a háború ellen mozgósító versét szavalta. A szép estén a komáromiak Ér­sekújvár legjobb dolgozóiról sem fe­ledkeztek el. Az üzemi dolgozókat, az EFSz-tagokat, a beszolgáltatás­ban példát mutató egyénileg gaz­dálkodókat Kacsóh Pongrácz „János vitéz" című operájának dalaival kö. szöntötték, majd Szűcs Sándor zon­gorakísérettel népdalokat énekelt. Egyre fokozódott a jó hangulat, még az utcán járókelők is megál­lottak néhány percre a műsorszá­mokat meghallgatni. Krizsán Jó­zsef és a zenekar tagjai szerenádo­kat adtak elő, míg az együttes sí. keresen megbirkózott Szmetana „El­adott menyasszony" című operája részleteinek tolmácsolásával. 1 Az énekkar kitett magáért és a zene­kar tagjai sem maradtak hátrább. Szűnni nem akaró taps közepette Csik János lépett a közönség elé. Táncdalokat énekelt, az „Elmúlt sze­relem"-röl, arról, hogy minden asz­szony életében jön egy pillanat, ami. kor azt is megtenné, amit nem sza­bad. Csik elvtárstól többet vártak az újváriak, szebb, haladóbb dalo­kat, mert őt nemcsak mint elsőren­dű énekest ismerték Újváron, hanem mint többszörös újítót, a szocialista építés lelkes harcosát is. Szántai elvtárs meg is mondta: Csik elvtárs szebb dalokat választ­hatott volna. Olyasféléket, amelyek további harcra lelkesítenek. Mert a kerthelyiséggel már csak rendbe vol­nánk, de ezután az a feladatunk, hogy erős és haladó kultúrcsoportot szervezzünk. Cibulka Józsefné Gály Olga „Haj. nali őrségen" című versét szavalta. Mélyen átélte a költeményt, amely­nek a tanulsága, hogy minden asz­szony célja, kötelessége legyen vé­deni a gyermekek életét a háború­tól. Cibulka József „Most van a nap lemenőben" című Dankó Pista népdallal aratott nagy tetszést, Pa­lotai elvtárs pedig a „Vár a Csema. dok" című induló előadásával. A szö­vegét maga szerezte, és olyan ügye­sen tolmácsolta, hogy az újvári dolgozók kétszer is a színpadra kér­ték. A komáromi együttes befejező száma Dunajevszkij „Szabad szél" című operájának egyik dala volt. Elmondhatjuk, hogy a legnagyobb sikert ezzel aratták. A Csemadok komáromi helyicso­portjának a kertmegnyitó esten nagy sikere volt, annak ellenére, hogy a műsor összeállításába sok hiba csúszott. Sok volt az érzelgős hallgató, a sláger és ezekkel szem. ben kevés az igazán értékes népdal és mozgalmi dal. A komáromiak máskor ügyeljenek arra, hogy ha fellépnek, vagy vendégszerepelnek, a műsor minden egyes számának to­vábbi nagy célok megvalósítására kell serkenteni és szórakoztatva kell nevelni a dolgozókat. Mács József PARTÉIET Fektessünk nagyobb súlyt a pártoktatás kiértékelésére A napokban folynak az alapszer­vezetekben a pártoktatási év ki­értékelései. Pártszervezeteinknek nagy súlyt kell fekteni ezeknek a jó előkészítésére és arra, hogy a kiértékelések a bírálat és önbírálat fegyverének alkalmazásával foly janak le. Fontos, hogy a pártszer­vezetek a propagandistákkal be­széljék meg a kiértékelés módsze reit. A kiértékelést az iskola év anyagából feltett kérdések alapján hajtsák végre. A hallgatóknak a pártoktatási év folyamán átvett anyagokból kell feltenni a kérdése­ket; szükséges, hogy minden anyag­ból tegyünk fel egy-egy kérdést, hogy tiszta képet kaphassunk a hallgatókról. Helytelen az olyan el­járás, hogy némely helyen a kérdé­seket a kiértékelés előtt kiosztják és így a hallgató automatikusan csak egy tárgyból készül fel. A kiértékelésen a. hallgatók bírálják meg a propagandista munkáját is, hogy milyen módszerekkel vezette a pártoktatási évét. A propagandis­ták az évi tapasztalatok és az ér­tékelésen kapott feleletek alapján javasolják az egyes hallgatókat a különféle pártoktatási csoportokba a jövő évre. A CsKP központi bizottságának határozata értelmében a diószegi cukorgyár pártszervezete is tag­gyűlésen értékelte az 1952—53. pártoktatási év eredményét A párt­vezetőség június hő 14-én megtar­tott gyűlésén foglalkozott a kiérté kelés biztosításával és az egyes is­kolacsoportokhoz beosztott egy­egy vezetőségi tagot, hogy a kiér­tékelést elvégezzék. Pontosan megállapították, hogy az egyes csoportok mikor fogják a kiértékelést megkezdeni, de sok esetben a propagandisták nem tar­tották be a határidőket, mert a hallgatók nagy része nem jelent meg a kiértékelésén. Igy aztán nem értékelhették a propagandisták munkáját sem és. nem vehették át a propagandisták egymás tapaszta­latait, hogy a jövö évben ezeken okulva megjavítsák a pártoktatás színvonalát. A taggyűlésen, ahol kiértékelték az egyes iskolacsoportok munká­ját, csak Bartos elvtárs értékelte k; helyesen csoportját. Foglalko­zott minden egyes hallgatóval és külön-külön rámutatott az egyes elvtársak jó és rossz tulajdonságai­ra és arra, hogy a pártoktatási év kezdetén milyen fokú volt a politi­kai tudásuk és mennyit fejlődtek a pártoktatási év befejezéséig. Rá­mutatott, hogy soka, n haljandók lettek volna különféle objektív okok felhozására, amelyek a párt­oktatás menetét bírálgatták. Ezek­nek megmagyaráztam, mondotta mondotta Bartos elvtárs, a párt­oktatás fontosságát, hogy Gott­wald elvtárs a tíz pontjában kitűzte, hogy sikeres munkánknak egyik előfeltétele, hogy minden párttag törekedjék elméleti színvo­nalának állandó fokozására. A cso­portomban élénk vitában tisztáz­tuk azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek az egyes tantárgyak nál és nem voltak elég világosak némely hallgató előtt. Pártunk új alapszabályzatának tanulmányozá­sakor igyekeztünk az egyes ponto­kat a mi üzemünkben előforduló gyakorlati példákra alkalmazni. A kiértékelést úgy végeztem el, hogy minden egyes tagot érdeme, szor­galma és előmenetele szerint java­soltam a különböző típusú iskola­csoportok látogatására. A többi iskolacsoport vezetője megelégedett azzal, hogy a gyűlé­sen statisztikailag kimutatta az egyes tagok részvételét és nem tett javaslatot újabb propagandisták je­lölésére. Ez is nagy hiba, mert pártszervezeteinknek a pátoktatási év kiértékelésénél nagy súlyt kell fektetni arra is, hogy a tanulók közül azokat, akik legjobban elsa­játították a pártoktatási év anya­gát és van tehetséglik a propagan­dista munkára, javasolják prom­gandistákul. A taggyűlésen egyes pártoktatási csoport-vezetők a vitafelszólalások számát mutatták ki és az oktatás­ról való kimaradásokat igyekeztek objektív okokkal alátámasztani. Egyes dsoportvezetök hivatkoztak a villanykikapcsolásokra, de ezt megcáfolta Vavrik elvtárs, aki rá­mutatott arra, hogy az ő csoport­juk Balog elvtárs vezetése mellett 90 zsázalékban látogatta a párt­oktatást és egyáltalán nem volt rájuk befolyással, hogy volt-e vil-' lanyvilágítás, mert a csoportvezető megmagyarázta minden hallgató­nak az elméleti színvonal emelésé­nek fontosságát és a tanítást is úgy végezte, hogy a rövid előadás után minden hallgató bekapcsolód­hatott a vitába és így az elvtársak jő kedvvel jártak a pártoktatásra. A gyűlésen elhangzott vitafel­szólalások megmutatták, hogy Bar­tos és Balog elvtárs csoportjain kívül a többi csoportok elmaradtak a párt alapszabályzatának áttanul­mányozásában és nem kielégítően vették át általában az egész párt­oktatási év anyagát és ebből ered­nek a pártszervezet munkájában előforduló hiányosságok is. Az üze­mi pártvezetöség önkritikailag be­ismerte, hogy nem fordított elég gondot arra, hogy a pártoktatási évben segítségére legyen a propa­gandistáknak és ezért fordulhatott elö, hogy az egyes pártcsoportok oktatása alacsony színvonalú volt, és nagy volt a hiányzás. A vezetőségi gyűlésen nem tár­gyalták le az egyes pártoktatási csoportok kiértékelését és így nem volt pontos áttekintése a vezetőség­nek az egyes csoportok előmene­teléről és nem dolgoztak ki hatá­rozati javaslatot a taggyűlés részé­re. Ez pedig nagy hiba, mert csak a mult hibáin okulva tudjuk a jö­vőben megjavítani a pártoktatás menetét. A pártszervezetnek na­gyobb gondot kell fordítania a pro­pagandisták kiválasztására és a jö­vőben nagy súlyt keli arra is fek­tetni. hogy a pártvezetöség rendsze­resen ellenőrizze az egyes pártok­tatási csoportok működését. A X. pártkongresszuson Siroky elvtárs beszédében rámutatott az ideológiai munka hiányosságaira és ezért fontos, hogy minden pártszer­vezet nagy súlyt fektessen a tagok elméleti színvonalának emelésére, mert csak így tudjuk biztosítani és sikeresen megoldani azokat a fel­adatokat, amelyek a szocializmus építésében ránk várnak. Moravitz László Megjelent a Pártélet 11. száma a következő tartalommal: \ Csehszlovákia Kommunista Párt­ja harcos osztagának — Szlovákia Kommunista Pártjának X. kon­gresszusa. A kommunisták a párt és kor­mány pénzreformról szóló határo­zata végrehajtásának élén. Viliam Siroky a pártépítésröl és a pártmunkáról. A CsKP KB politikai titkársá­gának határozata az 1953—54-es pártoktatási évről. A CsKP KB szervezési titkársá­gának utasításai a CsKP KB poli­tikai titkárságának az 1953—54 es pártoktatási évről hozott határoza­tának végrehajtásához. Tagjelöltcsoportok létesítése azokban a községekben, ahol nin­csenek pártszervezetek. A járási földmüvesújságok — a politikai tömegmunka hatékony eszközei. Változtatás a nyilvántartási lapok kiállításában. Pártfeladatot minden párttagnak. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom