Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-12 / 142. szám, péntek

4 IF J S70 1953 június 12 4 kilenees-mosgalom megindítói TAKÁCS GYULÁVAL, a komáromi hajógyár 333. részlegének vezetőjével épp akkor ismerkedtünk meg. amikor a kezébe nyomták a pénzesboritékot. Ezresek helyett most ropogós száza sokat számlál i és kék szemében mé7is fp'ragvogott az elégedettség fénye Ez a csaknem ötvenéves férf . ak: már 28 éve hajókat épít. most nyu­godtan néz szembe az élettel. — Sok-sok keserű napot éltem át a múltban, hónapokig voltam munka nélkül. A gyár kapuja előtt ólálkod­tunk. Még a munkához is protekció kellett. .. Ilyen gondjaink rrp már nincsenek — mondja fellélegezve Ta­kács elvtárs s az új pénzt tartalmazó borítékon nyugszik meg a tekintete — Látja. — mondja redős arcát derűssé változtató mosollyal —' ez is a szebb életet jelenti Ennek már nagy értéke van Feleségem azt mond­ta, hogy most ak úi pénzért már job ban és többet tud vásárolni, pedig még csak a kezdetén vagyunk. Az asszonyok tudják ezt. a legjobban. A feleségem már költségvetést is csinált magáriak, hogy mit tud ma és mit tudott eddig vásárolni. Nagy örömmel beszél arról, hogy most nemcsak a zsírban, cukorban, de a ruházatban is jobban kijövünk... És tudja-e. hogy még' milyen-jót hoz a pénzre­form? — Mondja csak Takács elvtárs! — Most még azok is elmennek dol­gozni. akik eddig feketéztek, a nya­kunkon élősködtek. Ma már nem él­het nálunk téUenül senki sem. Igazat mond az a mondás, hogv aki nem dolgozik, ne is egyék! Azt már nem engedjük meg, hogy egyesek here módjára éljenek. Eljönnek majd a mi gyárunkba és mi majd átiskolázzuk őket! ' Takács elvtárs részlegében a végső I szerelési munkában, a félépítményeken , dolgoznak. Gyönyörűséggel telik meg j az ember szive, amikor látja, hogy nap nap után milyen gyorsan építik fel a hajó alsótestére az eitieletrésze­ket. Itt még sötét, szürke tömb az épülő hajó. A szépítők. a festők és a? asztalosok csaiť utánuk jönnek. A forrasztok pákáinak nyomán sok­sok vakító, kékes fény villan fel innen onnan is. A tervüket teljesítik s mle­sem voltak megelégedve. AZ ÚJSÁGOKBAN a handlovai bányászok péntekes-mozgalmáról ol­vastak, akik heti tervüket öt nap alatt kezdték teljesíteni. Ez szöget ütött Takács elvtárs fejébe is. És május elején, amikor egyre lázasabban, egyre •jobb munkával kezdtek készülődni pártunk X. kongresszusának köszön tésére. eldöntötték, hogy követni fog­iák a bányászokat és ki is mondották — E-:t mi is megtehetjük! Az üzemben dekádok szerint dol­goznak* s a 333 részleg dolgozni szá­mítgatni kezdtek Ha a tíz nani mun kát elvégzik kilenc n? alatt. akW három napot nyernek egy hónap alatt. Ez a mozgalom a tervfeladatok fo­lyamatos túlteljesítését teszi lehetővé, előbb készülhetnek el a hajók épí­tésével, előbb adhatják át a szovjet embereknek, népgazdasági szempont­ból nagy megtakarításdkat érhetnek el és a dolgozók is többet kereshet­nek. — Elindítjuk tehát a kilencesek mozgalmát? — kérdezte Takács elv­társ. — El! Mi munkások vagyunk, öröm­mel és szívesen dolgozunk! Pártunk X kongresszusa előtt így született meg a komáromi hajógyárban a kilencesek mozgalma, mely már el­terjedt a többi üzemekben is. — Ügy szerveztük meg a munkát — rrjond.ia Takács elvtárs — hogy kilenc nap alatt teljesíthessük a de­kád-tervet — és mosoly ül ki az arcára. — Ez nem éppen a legnehe­zebb dolog, mert megy! Sokkal -osz­szabb volna, ha 11 nap alatt kellene azt teljesítenünk. — És ez is előfordul! — Eddig még nem. és nem is f'-g előfordulni... s mikor elkezdtük ezeknek a hajóknak építését, — mu­tat a hatalmas építményekre — bi­zony voltak nehézségeink, mert ed­dig nem. hogy építettünk volna ilyen hajókat, de nem is láttunk. S most már megy a munka hogy öröm néz­ni Büszkék is vagyunk arra, hogv a komáromi dolgozók jó munkájának hírét elviszik a Szovjetunióba, a szovjet embereknek, akiknek mi ez zel is köszönetet mondunk a felszaba dításunkért. S a kilencesek mozgal­mával még nagyobb sikereket érünk el, hogy még szebb eredményekkei üdvözölhessük pártunk X. kongresz szusát.' . — Pártunknak eddig is sokat kö­szönhetünk. Nagy feladatok előtt áll­tunk és kevesen voltunk szakemberek. — magyarázza Takács Gyula rész­legvezetője — és pártunk arra ösztön zött bennünket, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk a betanu­ló munkásokra, akik közül azelőtt sokan csak hírből ismerték a hajókat. Ä mi részlegünk hetven százaléka mind betanult munkás és nem tet­szelgésből mondom, ezek az emberek kiválóan dolgoznak űj szakmájukban Itt van például Szeverényi András, aki csak két éve dolgozik az üzemben Azelőtt kereskedősegéd volt és most a részleg egyik legjobb brigádvezetője SZEVERÉNYI ANDRÄS nem fiatal ember. 43 éves és 4 gyermek apja Az ő arcán is ráncokba szaladt a bőr Élete során sok tapasztalatra tett szert és megtanulta azt, hogy a kedvvel vég­zett munkával jóval gyorsabban ha ladhatunk előbbre És Szeverényi András ezt így is cselekszi. Két év alatt kiérdemelte, hogy brigádvezetővé léptették elő. — Szeretem a szakmámat. —• mond 'a Szeverényi elvtárs. X és most. hogy pártunk és kormányunk új, értékes pénzt adott nekünk, ezt úgy háláljuk meg. hogy még jobban ipar kódunk a munkában. — Amikor tudomásunkra jutott, hogy új pénzünk lesz és megszűnteti a jegyrendszert, — folytatta kissé ne­vetős arccal Szeverényi — feleségem siránkozni kezdett, hogy most jegyek nélkül mit tudunk maid vásárolni Semmit, minden nagyon drága lesz Mennyire meglepő 'ött az asszony amikor a következő napokon a ki­rakatok megteltek ás lementek az árak! „Most már nyugodtan vásárol hatunk — mondotta a feleségem. — még többet is, mint azelőtt!" Igazat mondott az asszony, mert nézzük csak- most 40 koronát is megkeresek naponta és ezért egy kiló zsírt vehe­tek. Míg azelőtt még hetekkel ezelőtt, amikor 260 .korona körül kerestem na­.ponta. ami elég szép kereset volt. abból csak egy félkiló zsírra telt. — A legjobban a gyermeksegély lepett meg bennünket örültünk annak rpindannyian, amikor megtudtuk, hogy 4 gyermekünk után 470 koronát ka punk. Ez csaknem háromszorosa an­nak. amit eddig kaptunk. Most még iobban érezzük pártunknak és kor Hiányunknak a dolgozókról való gon­doskodását. mégjobban megvilágosodik előttünk, líogy pártunk legfőbb cél­ja: a dolgozók boldog életének meg­teremtése! És mi jó- munkával kö­szönjük meg pártunlcnak ezt a gon­doskodását! Szeverényi András' 120—130%-ra teljesíti tervét és most pártunk X-. kongresszusának tiszteletére brigád­jával együtt újabb kötelezettséget vál­'alt a termelési határidők rövidítésé­re Ö is egyike azoknak, akik az SzlKP. X. kongresszusának tisztele­tére bekapcsolódtak a kilencesek mozgalmába és példát mutatnak a: üzem valamennyi dolgozójának abban, hogyan harcolhatnak eredményeseb ben tervfeladataik teljesítéséért! Tavasz a Góbi sivatagban Horná Sztredán megkezdték a vízierőmű szerelési munkálatait Horná Sztredán a vizierömű építé­sén sikeresen folyik a munka. A ví­zierőmü dolgozói Szlovákia Kommu nista Pártja X. kongresszusa tiszte­letére június 1-én befejezték a gép­ház építési munkálatait és így lehe­tővé tették, hogy felszereljék a gépi berendezéseket. Jól haladnak a csatornázási mun­kálatok is. A csatorna befejezés előtt áll. A mű dolgozói kögátakat építenek rajta és megerősítik a par­tokat. Ennek a nagy építkezésnek megkezdés^ óta munkásaink, mes­tereink és technikusaink már 4.764.360 köbméter földmennyiséget ástak ki és helyeztek át ? a levezető csatorna munkálatainál pedig 155.690 négyzetméter kőpadlót helyeztek le. Horná Sztredán a vízierőmű építésé­nek dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy betartsák a meg­szabott határidőt — 1953 december l-ig befejezni az építési munkálato­kat úgy, hogy ezen a napon próba­üzembe helyezhessék a vízgyűjtő csatornát. teljesítették felajánlásaikat A korláti kőbánya munkásai lel­kesen készülnek Szlovákia Kommu nista Pártja X kongresszusára. A kongresszus tiszteletére tett kötele­zettségvállalásukat már nagy rész­ben teljesítették. A korláti dolgozók a legnagyobb örömmel üdvözölték kormányunk és pártunk határozatait a pénzreform megvalósításával és a jegyrendszer megszüntetésével kapcsolatban. Jól látják, hogy ezek az intézkedések a dolgozó nép érdekeit és javát szol­gálják. Üjabb hatalmas lépést jelent ez a szocializmus kiépítése felé és egyúttal hatalmas csapást mértünk a spekulánsokra és feketézőkre. Pártunk és kormányunk intézkedé­sei újabb győzelmet jelentenek a szocializmus felé vezető útunkon. K uralj József, Korlát Befejezés előtt áll a vág újhelyi vízierőmű Azt a csatornát, amely a vágúj helyi vízierőmű áramfejlesztőjéhez fogja szállítani a vizet, már ez év március 23-án próbaüzembe helyez ték. Ezekben a napokban kiürítik a csatornát é s alaposan felülvizsgálják és elvégzik az utolsj javításokat. Az ellenőrzés után a csatornát üzembe helyezik. A vízierőmü gépcsarnoká­ban már föl vasi szerelve az első áramfejlesztő. Az Elektrostav szere lői most a pótberendezések és a gépi elosztók villanykapcsolásain dolgoz nak. Á bisztrói cementüzem építésén a befejező munkálatokat végzik A szocialista verseny segítségével és a kötelezettségvállalások teljesí­tésével a bisztrói cementüzem építői az építés utolsó munkálatait végzik. Az építési munkálatok nagyobb ré­sze már be van fejezve és nemsokára elkészül a főcsarnok is. Cemester Bertalan és Bengyik József most dolgoznak az utolsó szerelési mun­kálatokon. A darupálya és a csak­nem 30 méter, magas daruk szerelé­sén sok csehországi szerelő is dol­gozik. Szlovákia Kommunista Párt­ja X. kongresszusa előtti időszakban fokozzák munkaigyekezetüket, hogy a szerelési munkálatokat legkésőbb három hónap alatt befejezzék. Felelősségteljes munkát végez Spi­šiak Mihály szerelőcsoportja, amely kötelezettséget vállalt, hogy nyolc nappal előbb elvégzi a főműhelyek szerelési munkálatait. A szerelők ígéretüket példásan teljesítik. Tőlük függ, hogy idejében megkezdhessék a kéziműhelyek és raktárak szerelési munkálatait. Gyors ütemben folynak az építési munkálatok is. Az építők naponta többszáz köbméter földet távolítanak el. Janocska Mihály ásó­csoportja az ásatásoknál a normát naponta 67 százalékkal túlteljesíti. Tavasz. Pekingben már virágerdők pompáznak, a Góbi sivcňagban azon­ban csak jóval később köszönt be a tavasz Mihelyt kijutunk a Ciar Juj Huan hegyszorosból, szemünk elé tá­rul a végtelen sivatag. A nagy ho­moktengerben csak a tövises bozótok zöldelnek. A szél helyenként óriási homokbuckákat visz magával. Füst­gomolyagokhoz hasonlóan bukkannak fel és tűnnek el ezen a beláthatatlan síkságon. Majd hirtelen hűvös szél keredik és hó borítja el a sivatagot — Jön a hóvihar. E végtelen sivatag délnyugati ré­szén terül el közvetlenül a Cian San hegység háta, amelvnek csúcsát egész évben hó borítja. Bármilyen távölfekvö részén áll is meg az ember, mindenütt csodás mű­veknek a szemtanúja, amelyeket a haza nevében népünk alkot. Itt, e ha­talmas sivatagban, a Cian San kietlen nyúlványain országunk minden részé­ből összejött munkások kőolajat va­rázsolnak elő a föld alól és a juj-mi­ni lelőhelynél építik a naftavárost. Ha sötét éjjel az ember felkapaszko­dik a Cil Jan San egyik csúcsára, meglátja a Góbi sivatag fölött ragyo­gó villanyfényt. Több lámpa világít, mint amennyi csillag až égen ragyog• Messze északon hatalmas fénysugár ragyog, — ott egy új naftafinomító épült. Az ember nem tudja megáVa­ni, hogy lelkesen fel ne kiáltson: Mi­lyen csodás hely' Tálán nem is a Góbi sivatagban vagyunk? De igen, mi a sivatag közepén va­gyunk. E városban lerakott minden egyes követ, minden egyes téglát a munkások verejtéke áztatta Erős ér­zés vesz erőt rajtunk hogy forró kö­szönetet mondjunk azoknak, akik e kin­cseket feltárták a földtani kutató osztag dolgozóinak. Az értékes fűtő­anyag felkutatására tevehátra ültek, sátrakat vertek és élelmiszerrel ellát­va kutatóútra indultak a néptelen pusztaságban. Találkoztam ezekkel az emberekkel. Egy beomlott lámakolostorban °itek'. Nagyrészük nemrégen hagyta el az iskola padjait. Köztük néhány vidám, •eleven lányka fs dolgozik. Mindnyá­jan a J ang C e Kianatól délre elterü­lő tartományokból jöttek. A földku­rítja. a munkásoknak pedig éjjel-nap­pal őrt kell állniok a fúrógépeknél. Könyörtelen hideg idők járnak itt Az ember megérinti a gép vasrészét, a kesztyűje úgy odafagy hogy le sem tudja többé venni. A 'unkások azon­ban nem törődnek e mostoha viszo­nyokkal. Az országnak kcuJaira van szüksége. Az egész ország grandiózus építkezést folytat s most nincs idő pihenésre gondolni. A munkások keveset pihennek, front­harcosokhoz hasonlóan hősiesen helyt­állnak nagy erőkifejtést igénylő mun­kájukban. A kőolajfúrók között ter­mészetesen több katona is dolgozik. Megismerkedtem C aj Huan Cinnel, egy mosolygósarcú. gyönyörű ifjúval. Valamikor a nemzeti felszabadító had­sereg tagja volt, most pedig — saját szavaival élve — „idejött mert ide küldte őt Mao Ce Tung". A leszerelt katona a munkában is helyt tudott állni. \ — Nekem sem volt könnyű dolgom, mikor idekerültem az osztagba — mondotta Caj Huan Cin. — Persze, az arcvonalban még nehezebb volt. Én azonban nem rettentem vissza és elhatároztam hogy elsajátítom új hi­vatásom ismeretét. Mikor megtudta, hogy a koreai arc­vonalból jött küldöttség egyik tagja vagyok, keményen kezet fogott vélem / és a következőket mondotta: — Térjen vissza és mondja meg az elvtárosaknak. hogy bejárjuk a Góbi sivatagot és a Cil Jan San hegységet é... széles patakokban fog ömleni ná­lunk o- kőolaj ... Tudtam, hogy egy hős sokatmondó, büszke szavai ezek. Egész népünk ugyanezzel a lelkesedéssel vette kezé­be az anyaföldünk méhében elrejtett értékes nyersanyagok felkutatását. Nemcsak új kőolajkutakat fúrnak, hanem a régieket is helyreállítják. A kuomintang-banditák sok gazdag kcolajforrást romba döntöttek. A nép ellenségei az értékes kőolaj utáni haj­szájukban észszerűtlenül végezték a fúrásokat. A kőolajforrásokat rabló módon kiaknázták és amikor a rab­lógazdálkodás következtében a forrás kiapadt, betömték a kuiat. Most, amikor ezek a nép tulajdonába ke­rültek másképpen dolgoznak velük. tato osztag vezetoie elmondta, hogy a . .. „ , ,. . . ,. , , ,. . . , ,, . , i Lu Gun Jan furomester újra helyre lányok északnyugatra való megerke- . . , ... , .. , ., . ... . . . , , , . „ tudta allitcmi a betömött koolaiku­zesukig igen el voltak kenyeztetve., Most nézzen• azonban az ember e ki­pirult és szélcsípte arcokra és a lá­nyok kezére! A fiatal f ľ'dkutatóknak riem könnyű a dolguk, a hegyekben nehezen lehet előrehaladni, felkapasz­kodni, ritka a levegő és nehéz a lé­lekzés. A hazafias lelkesedés hatalmas ereje azonban elfeledteti velük a ne­h ézséaeket és nélkülözéseket. Lázas munka kerítette őket hatalmába. Ha egy nap sikertelen volt és földku­tatók eredménytelenül tértek vissza, este nem volt öröm a sátorban. Ha a kutatómunkálatok sikerrel jártak, vége-hossza, sincs az örömnek •és vi­gasságnak. Megtörténik, hogy a földkutató, esz­közökkel dolgozó fiatal munkásokat egy-egy feveháton ülő mongol félke­resi és megkérdezi: „No, találtak kő­olajat?" A sivatag népe nagy érdeklődéssel kíséri a földkutatók munkáját. A fia­tal földkutató munk.' k ezt tudják és egy vágy él bennük, hogy ifjúsá­guk minden erejét a nép szolgálatá­ba állítsák. Milyen gyönyörű fiatal­ság ez! Szívemben melegséggel gondolok vissza kődlajfuró dolgozóinkra. Min­denütt, ahol kőolajat találtak, eltá­volítják a kőzetet és igyekszenek hoz­zájutni a fold kincséhez. Naftavá­rosunktól nagý távolságra alkalmam nyílott beszélgetni Van Den Szüe élv­társ földkutató osztagával. A mun­kások rövid időn belül felállították a gépeket, a fúrótornyokat és a hegyek­ben éjt nappallá téve igyekeztek eljutni a kőolajforráshoz. Fejükön alumínium-sisakot lábukon magas­szárú csizmát viseltek. — inkább katonákra hasonlítanak, mondtam halkan. A" munkások nehéz és elszánt küz­delmet folytatnak u természettel A Góbi sivatagban decemberben gyak<> riak a hóviharok, a köveket jég bo­tudta állítani a takat. Nafta ... Mennyi munkájába kerül az embernek, hogy ezt a fekete ara­nyat elővarázsolja a föld alól. feldol­gozza, hogy országunk minden részébe szállíthassa! Egy csepp kőolaj egy csepp verejték. Országunknak azon­ban minden csepp kőolaj olyan drága, mint egy csép vér. Sohasem mosódik el emlékezetemben az alábbi kis epizód. Egy éjjel a naf­takocsi kabinjában utaztam az or­szágúton. Az úton sok ugyanilyen naftakocsi tűm fel előttem^ amelyek óriási fényt árasztottak maguk körül• A kocsik éjjel-nappal óriási sebesség­gel közlekedtek. A koreai arcvonal­béli útra emlékeztetett ez. Az ország­út mindkét oldalán sötétség és pusz­taság uralkodott. — Meglehetősen gyorsan haladunk, — kiáltottam fel akaratlanul. — Sietnünk kell célunk felé — válaszolta a fiatal soffőr. — Hova. Csan J i városba? — kér­deztem újra. — Nem, tovább, — válaszolt a gép­kocsivezető és túlharsogta a motor siketítő búgását. Tekintetem 1 ekkor az ülésen hiverő füzetre esett, mélyet akkor ]áttam meg, amikor beléptem a kabinba. La­pozgattam benne és mindjárt az első oldalán »olvastam: „A szocializmus építése nevében..." Mindent meg­értettem — Látom, sietsz a szocializmus fe­lé — jegyeztem meg szomszédomnak. A gépkocsivezető boldogan mosolyott. Ismét kitekintettem és így tűnt fél előttem hogy az út mentén fákat. vi­rágokat és embereket látok A tavasz a tövises bozótokon keresztültört és beköszöntött i Góbi sivatagba. Ez a gyönyörű jövendem tavasza, amelynek megteremtését népünk magára vál­lalta. Jan So, kínai írós \ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom