Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-12 / 142. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 június 12 péntek 40 filSór VI. évfolyam, 142. szám c// mai igámban: Antonín Zápotocky köztársasági elnök beszéde (2. old.) A kommunisták és a baloldali eró'k nagy győzelme az olaszországi választásokon (3. old.) A ldlences-mozgalom megindítói (4. old.) Pártélet (5. old.) A „Zsenminzsibao" vezércikke' a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó egyezményről és a koreai kérdés békés rendezéséről (6 old.) A kommunista és munkáspártok a népi demokratikus országok vezető és irányító erői A népi demokratikus országok szilárdan és visszavonhatatlanul a szocializmus építésének útjára léptek, s a legutóbbi évek során hatalmasan fejlesztették népgazdaságukat és kultúrájukat. Amikor a Szovjetunió világtörténelmi győzelme szétzúzta a hitleri Németországot és a militarista Japánt, a népi demokratkus országok felszabadultak a fasizmus é

s az imperializmus igája alól; megszűnt a földesurak és a kapitalisták hatalma, meggyökeresedett a népi demokratikus rendszer, s kialakult a szövetség és a barátság a Szovjetunióval — mindez felébresztette a népben szunnyadó roppant erőket, feltárta a tömegek alkotó energiájáhak kiapadhatatlan forrásait. Ez országok kommunista éa mun káspártjai kormányzó pártokká váltak, a Marx, Engels, Lenin, Sztálin mindent legyőző tanítása, a Szovjetunió Kommunista Pártjának kimeríthetetlen tapasztalatai alapján arra irányították a dolgozók energiáját >és lelkesedését, hogy meg. szüntessék országuk elmaradottságát és elmaradott agrárállamból fejlett, ipari országgá változtassák, hazájukat. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai a tömegek igazi szervezői és lelkesítői, az új társadalmi rend győzelméért folyó harc vezető és irányító erői. A munkásosztály pártja a békéért, a demokráciáért ég a szocializmusért, a dolgozók anyagi é

s kulturális színvonalának emeléséért indított odaadó harcukkal kivívták milliók mélységes bizalmát és szeretetét A kommunista és munkáspártok politikája — a népi demokratikus rendszer éltető alapja — teljes és határozott támogatásra talált az egész dolgozó nép körében. A dolgozók saját politikájuknak tekintik a kommunista és munkáspártok marxista-leninista politikáját, mert ez a politika telje sen megfelel érdekeiknek és vágyaiknak. E politika helyessége, hatalmas életigenlő ereje évről évre mind világosabban, mind élesebben kidomborodik, mert a népi demokratikus országok számára minden esztendő újabb nagy lépést jelent a szocialista jövő felé. A szocialista iparosítás politikájának a Szovjetunió baráti segítségével ég támogatásával történő következetes megvalósítása elősegíti a népi demokratikus országok gazdasági elmaradottságának gyors megszüntetését Csehszlovákia ipara már 1952-be

n majdnem kétszer, Romá niáé több mint kétszer, Lengyelországé és Magyarországé több mint háromszor, Bulgáriáé több mint négyszer, Albániáé hétszer annyit termelt, mint a háború előtt. Ma ezekben az országokban az egész ipari termelésnek mintegy 99 százalékát a szocialista ipar adja. A Kínai Népköztársaságban a népgazdaság helyreállítása 1952. végén nagyjából befejeződött. Az ipari és a mezőgazdasági termelés elérte, sok termék tekintetében pedig meg i

s haladta a háború előtti színvonalat. 1952 ben a nyerstermelés elérte a 105, az acéltermelés a 170, a vil. lamosenergiatermelés a 114, a cementgyártás a 153 százalékot a legmagasabb háború előtti színvonalhoz képest. Megkezdték olyan termékek gyártását, amelyeket korábban nem készítettek, pl a vasúti sínekét, esztergapadokét, bányafelszerelését és a többiét A nehézipar termelésének már kb. 80 százalékát az-állami szektor szolgáltatja. A szocialista iparosításról szóló lenini-sztálini tanítás szerint a népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai, elsősorban a ne hézipar — a kohászat, á gépgyártás és az energiatermelés — fejlesztésére irányítják a nép erőfeszítéseit. A nehézipar részesedése Csehszlovávákia egész ipari termelésében 1952 folyamán 50 százalék fölé emelkedett. Lengyelország egy főr

e számítva már most háromszor annyi szenet és acélt, négyszer annyi villamosenergiát termel, mint a háború előtt. Magyarországon 1938 ban az egy főre eső acéltermelés 70 kg volt; ez a mennyiség 1954-ben 236 kg lesz. Romániában, ahol a népi hatalom győzelme előtt csak külföldi gépekkel dolgoztak, ma fejlett hazai gépipar van. Bulgáriában a két éve megindult villamoserőművek teljesítőképessége másfélszerese a népi demokratikus rendszer előtt működő villanytelepek teljesítőképességének. A kommunista és munkáspártok mindennapi politikai t ö megmunk á j á nak eredményeként a népi demo kratikus országokban mindinkább kibontakozik a szocialista verseny és a sztahanov-mozgalom. A szocializmus építkezésein, a gyárakban nagyszerű emberek kovácsolódnak ki: újítók, élmunkásök, akik megtanulták az akadályok leküzdését, lángoló hazafiak, akik készek rá, hogy gyarapítsák é

s megvédjék hazájuk forradalmi vívmányait, A kommunista és munkáspártok vezetésével a népi demokratikus országok mezőgazdaságában meglepő változások történnek Mihelyt a földesúri birtokok megszűntek, s a sokmillió hektár földesúri birtok és a kulákföldek egy része a dolgozó parasztok kezébe került, tág tere nyílt a mezőgazdasági termelőerők fejlődésének. A város és falu kapitalista elemeinek korlátozására és kiszorítására irányuló politika elősegíti a munkások é

s parasztok szövetségének, a népi hatalom alapjának to vábbi erősítését. Állhatatosan és következetesen folyik a szocialista ipar és a mezőgazdaság fejlődési üteme közt lévő aránytalanság megszüntetése. A dolgozó parasztok mindinkább meggyőződnek a kollektív nagygazdaság előnyeiről a kis, egyéni gazdasággal szemben, s a teljes önkéntesség alapján társulásokat létesítenek a föld közös megművelésére, mezőgazdasági termelőszövetkezete, ket és falusi kollektív gazdaságokat alakítanak. Lengyelországban például 1953. márciusában már több mint 7000 mezőgazdasági termelőszövetkezet volt, Romániában pedig több mint 4000 falusi kollektív gazdaság és a föld közös megmunkálására alakult társulás működik. A Magyar Népköztársaságban az egész szántóföldnek körülbelül 40 százaléka, Csehszlovákiában körülbelül 44 százaléka,, Bulgáriában több, mint 60 százaléka a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok birtokában van. A mezőgazdaság szocialista szektorában elért sikerek, a dolgozó parasztok egyre mélyrehatóbb meg ismerkedése a szovjet kolhozok tapasztalataival: a paraszttömegek körében őszinte vonzalmat ébreszt a kollektív munka iránt. Ilyenformán a kommunista és munkáspártok fő feladatuknak tekintik a már meglévő falusi kollektív gazdaságok, termelőszövetkezetek és a föld közös megmunkálására alakult társulások szervezeti, gazdasági és poli tikai megszilárdítását. Kínában úgyszólván befejeződött a nagyszabású földreform; a földnél (Folytatás a 3, oldalon) v beszédet intézetta ČsKD Szokolovo-üzem dolgozóihoz Antonín Zápotocky köztársasági elnök A prágai fémfeldolgozó üzemek egyik legnagyobb üzemének, a CsKD Szokolovónak dolgozói június 10én, szerdán a délelőtti és délutáni munkaváltásnál összegyűltek hatalmas üzemük udvarán, ahol a szakcsoportok összüzemi gyűlését tartották meg. A szokolovóiak ezrei által üdvözölve érkezett meg Antonín Zápotocky köztársasági elnök a gyűlésre, akit dr Jaromír Dolanszky, Karol Bacilek hadseregtábornok, dr. Alexej Csepicska hadseregtábornok, Václav Kopecky, Antonín Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára és Rudolf Barák miniszterelnökhelyettesek kísértek. Továbbá jelen voltak Karel Polácsek nehézgépiparügyi miniszter, a Szakszervezetek Központi Tanácsának képviselői, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tagjai, egyes meghívotV vendégek és az üzem vezető munkatársai, Rudolf Hrdlicska mérnök, üzemi igazgatóval az élen. A gyűlést Jaroszlav Sztanek, az üzemi tanács elnöke nyitotta meg, aki a CsKD Szokolovo n. v. összes alkalmazottai nevében melegen üdvözölte Antonin Zápotocky köztársasági elnököt, a párt és kormány képviselőit és a többi vendégeket. Kiemelte, hogy az alkalmazottak azért jöttek össze erre a fontos gyűlésre, hogy megítéljék azt, hogy milyen mértékben járultak hozzá pártunk és kormányunk határozatainak biztosításához, amely határozatok a pénzreform megvalósítására és az egységes piac megteremtésére vonatkoznak. „Látjuk — mondotta J. Sztanek —, hogy a pénzreform megvalósítására és az egységes piac megteremtése dolgozóinktól elsősorban azt követeli, hogy ezt a fontos intézkedést minden következményeivel teljesítsük, de szükséges, hogy tudatában legyünk an.nak, hogy a dolgok kezdetén vagyunk. Annál nagyobb felelősséget visel mindenki az egésszel szemben, saját családjával szemben, hogy ennek a jelentős határozatnak megvalósítása biztosítva legyen." A megnyitó beszéd után a résztvevők újabb lelkes üdvözlése közepette Antonin Zápotocky, köztársasági elnök kezdte meg beszédét. A CsKD Szokolovo-üzem alkalmazottai az elnöki beszéd alatt többször juttatták kifejezésre tapssal hálájukat és egyetértésüket kormányunk és pártunk azon intézkedéseivel kapcsolatban, amelyek megteremtik annak biztosítékát, hogy dolgozó népünk Antonín Zápotocky, szeretett köztársasági elnökünk vezetésével helyes úton halad a szocializmus gvőzelme felé. Az örömteli ovációk a beszéd befejező részénél érték el tetőpontjukat lelkes kiáltásokban: „Éljen Zápotocky elvtárs!" és a hatalmas tapsvihr ban. A gyűlés további programmjában Karol Doutnács államdíjas és a Köztársasági rend viselője felolvasta az építőfeladatok teljesítésére vonatkozó határozati javaslatot, amelyet a gyűlés egyhangúlag jóváhagyott. A gyűlés befejező részében Jaroszlav Sztanek, az üzemi tanács elnöke kiemelte, hogy ez a gyűlés a CsKD Szokolovo minden egyes alkalmazottja részére annak a határozott harcnak megkezdését jelenti, amelyet az állami és munkafegyelem megszilárdításáért és valamennyi munkahelyen pártunk és kormányunk minden egyes határozatának sikeres teljesítéséért indítanak. „ígérjük meg — mondotta —, hogy először mi magunk között és/aztán a Prága IX. és Prága Vni. többi üzemeivel együttműködve, végül pedig az egész prágai kerület összes üzemeivel együtt megteremtjük az ötéves terv feladatai sikeres teljesítésének feltételeit. Ezzel adunk választ pártunknak, kormányunknak és mindazoknak, akik olyan elvtársi módon gondoskodnak rólunk." A gyűlést a dolgozók az Internacionáléval fejezték be. A távozó köztársasági elnöktől a CsKD Szokolovoüzem dolgozói szűnni nem akaró tapsviharral és éljenzéssel búcsúztak. Antonín Zápot och ý köztársasági elnök beszéde Tisztelt elvtársak, elvtársnök, munkások, mesterek, technikusok és hivatalnokok! Nem először vagyok üzemetekben. Jártam itt gyakorta az első burzsoá köztársaság idején, amikor a kizsákmányoló támadások és a munkanélküliség ellen kellett harcot szervezni. Az üzemből akkor az állami rendőrhatalom, amely a kapitalisták kizsákmányoló érdekeit védte, erőszakos úton eltávolított. Közvetlenül a megszállók kiűzése után is jártam itt, amikor ez az üzem egyetlen romhalmaz volt, amit az amerikai légierő okozott, közvetlenül a háború befejezése előtti bombatámadlssal. Tudjátok, mennyien voltak akkor a kishitűek, akik nem hittek abban, hogy a romokat eltávolítjuk és hogy az üzem újból gyártani és dolgozni fog. , Akkoriban erről a helyről a romok fölött állva kijelentettem: „Hiszek abban, hogy ezen a helyen nemsokára új üzem, az új Ceskomoravská-üzem fog állni, amely segítségünkre lesz a béke megvédésében, népünk jólétének és hazánk békességének előkészítésében." Az üzem romjaiból feltámadt. A szilárd munkásakarat a hallatlan munkaönfeláldozás újjáteremtette. Újjáteremtette az önkéntes munka és a munkásbrigádok. Emlékeztek még bizonyára, hogy a brigádmunkák után mily sokan nevettek rajtunk, hogy az osztályellenség a szorgalmas munkától hogyan akart bennünket a helytelen útra téríteni? Kártevő törekvésük azonban megtört a munkások szüárd elhatározottságán és munkatörekvésén. Ha azt akarjuk, hogy a dolgozó ember jólétben éljen, kell, hogy munkája is legyen. Éppen ezért itt, rögtön 1945-ben kijelentettük: „Tervgazdálkodásunk alapjának annak kell lennie, hogy mindenkinek megadjuk a munkához való lehetőséget és ugyanekkor mindenkinek kötelességévé tegyük a munkát." Ettől a jelszótól, amelyet rögtön az államfordulat után ünnepélyesen célunkul kitüztünk, soha el nem tértünk, ma is ezt valljuk és azon vagyunk, hogy azt következetesen teljesítsük. Nem engedjük meg, hogy azok, akiit munka nélikül jutottak pénzhez, új életünk építését veszélyeztessék. A legutóbbi pénzreformmal kapcsolatos intézkedéseknek is nálunk ez a célja. A megtett intézkedések nem jelentenek valami újszerű politikát. Csupán célunk következetes szemmeltartását, a szocializmus felépítésével biztosítani egész társadalmunk növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek állandó maximális kiegészítését, a szocialista termelés folyamatos növekedésével és tökéletesítésével a legmagasabbrendü technika alkalmazásának alapján. E sztálini tantételhez igazodott mindenkor Kommunista Pártunk és ehhez igazodott egységes szakszervezetünk is. v_ Ezt az elvet megvédtük az osztályellenség ellen vívott legélesebb harcok idején a Zenkl, Šrámek, Lettrich és Maier-féle reakciós klikkel szemben, a február előtti időkben. 1947. október 16-án a Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülésén megállapítást nyert: , „Minden programmunkban, nyilatkozatunkban és határozatunkban abból az elvből indultunk kl, hogy az egész nép életszinvonalánák javítása és biztosítása a munkatermelékenység emelésétől függ. Ezért a szakszervezet a forradalom óta nen> csak hogy hangsúlyozta a munkatermel ékenység fokozásának szükségszerűségét, de szervezte is." „Kell, hogy bátorságunk legyen megmondató az összes dolgozóiknak, hogy csakis a bérek és fizetések emelésével, a munkatermelékenységre való tekintet nélkül sohasem érünk el az örömteli jövőhöz. Így csak csődbe jutnának, mert újabb és újabb pénzek forgalombahozatalával nem a jóléthez, hanem az összeomláshoz jutnánk. A szakszervezetnek meg kell tudnia magyarázni minden munkásnak, minden alkalmazottnak, melyik az az út, amely a kitűzött cél teljesítéséhez vezet." Amint látjátok, ezen a megállapításon, amelyet több, mint öt éve tettünk, egyetlen egy betűt sem kell változtatni. Ugyanolyan mértékben helyes ma, amilyenben helyes volt 5 évvel ezelőtt. Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán 1949-ben Gottwald elvtárs kijelentette: „A mai helyzet, amikor az élelmiszercikkekben, a textil- és cipőáruban kötött gazdaságunk van... ez az állapot se nem ideális, se nem tartós, de a kényszerből kiutat jelent és átmenetileg áll fenn." A továbbiak során Gottwald elvtárs kijelentette, a kongresszus pedig határozatilag kimondotta, hogy megteszünk minden előkészületet ahhoz, hogy a kötöttpiacot megszüntessük, egységes árakat vezessünk be, a gazdasági szektorunkat tovább erősítsük, a kapitalista elemeket tovább korlátozzuk és elnyomjuk. E határozat teljesítéséhez láttunk 1 most, a most bevezetett végrehajtási intézkedésekkel. Ezeknek megvalósítása szocialista gazdaságunknak nem bomlása, vagy gyöngesége, hanem fejlődése és erösbödése. Az iparban a kapitalista gazdálkodást és ugyanúgy a kereskedelemben is majdnem százszázalékban likvidáltuk. A mezőgazdaságban a szövetkezeti termelés állandóan és feltartóztathatatlanul fejlődik. A munkásosztály, a proletariátus forradalmi élcsapatának vezetése, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt politikai és gazdasági életünk döntő tényezője. A Kommunista Párt soraiban ártalmatlanná tettük a Szlánszky bandához tartozó árulókat és a felforgatókat ugyanúgy, ahogy 1948 februárjában ártalmatlanná tettük a Nemzeti Front soraiban az áruló Zenkl-bandát. Az általános fejlődés új feladatokat hoz magával. Az új feladatok teljesítését nem lehet a nehézségek legyőzése nélkül elérni. A nehézségek annál gyorsabban nőnek, mennél gyorsabban haladunk előre a fejlődésben és az építésben. (Folytatás a 2. oLdaloa.^