Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-10 / 140. szám, szerda

s UJSZ0 1953 június 10 Harcolunk a terv túlteljesítéséért, hogy több vasércet adhassunk hazánknak L/ucskó József harmincéves kö­zéptermetű ember. Már tizenhárom esztendeje annak, hogy a bányász­szakmával megismerkedett. Jelenleg a Mária-bányában dolgozik, mint vájár. Munkatársai előtt úgy isme­retes, hogy az üzem legjobb bányá­sza, aki szorgalmával az új, hala. dottabb munkamódszerek alkalmazá­sával kitűnő eredményeket ért el. Normáját ez év elejétől kezdve túl­teljesítette. Rozsnyón, a város legforgalmasabb részén, a főtéren ott láthatjuk a munkahősök arcképeit, Lucskó Jó­zsef vájár arcképe is ott van köztük. A kép alá kövér betűkkel a név és a 145.5 százalék van írva, ami arról tanúskodik, hogy a munka arcvonalán becsületesen megállja a helyét. Vi­dám, derűs, fiatal arcáról az öntudat sugárzik. Biztos fellépésével minta­képe annak a munkásnak, aki nem riad vissza a nehézségektől és tisz­tában van azzal, hogy nem eléged, hetik meg az eddig elért eredményé­vel s ezért állandóan arra törekszik, hogyan fokozhatná még jobban a termelékenységet. Már az év elején elhatározta, hogy szorgalmával jó példát mutat munkatársainak. A reá bizott féladatokat lelkiismeretesen teljesítette. De évekkel ezelőtt is olyan embernek ismerték, aki nem félt a munkától s így szorgalma alap­ján méltán lett Pártunk tagja. Lucskó József csendesen, szeré­nyen beszél, de szavaiból érezni a jo­gos büszkeséget is. — A bányászok legjobbjai közé küzdöttem fel magamat. Igyekez­tem olyan munkamódszert alkalmaz­ni és úgy megszervezni a munkát, hogy elnyerjem a legjobb bányász címet. Ez sikerült is. Szebbnél-szebb eredményeket értünk el a jó kollek­tív szellem megteremtésével, de sok­szor fenyegetett sikertelenség is, ami ellen fel kellett venni a harcot. Aki beleéli magát abba, hogy a tervet mindennap hiánytalanul kell telje­síteni és túlteljesíteni, az rájön, hogy az ötéves terv harci terv. Tehát har­colunk azért, hogy több vasat ad hassunk népgazdaságunknak. A mult esztendőben sem maradtunk adósai az államnak, most sem akarunk le­maradni tervünk teljesitésében, mert tudatában vagyunk, hogy az ötéves terv törvény, amit valóra kell vál­tani. Alig egy hónapja annak, hogy a „kiváló munkáért" kitüntettek. Boldog voltam és meg voltam hatva, amikor tudtomra adták a hírt. Május 9-én személyesen voltam a kitüntetésért Kassán, ahol ünne­pélyes keretek között vettük át. Ki­tüntetésre nem is gondoltam, hogyan is gondolhattam volna ilyesmire, hi­szen legelemibb kötelességemnek tartottam, hogy becsületesen dolgoz­zam. Nálam a jó munka nem kam­pányfeladat. Abban nőttem, izmo.' sodtam. El sem tudom képzelni az életet munka nélkül. Akkor, amikor több vasérc kitermelésére gondolok, szemem előtt lebeg az, hogy nem­csak népgazdaságunkat gyarapítóm, hanem az én keresetem is növek­szik. Ha a munkához közömbös vol­nék, akkor nemcsak a közérdeket, de magamat is megrövidíteném. Lucskó József elvtárs munkaigye­kezete követésreméltó példa. Tudták a munkatársai, tudta a pártszerve­zet, hogy Lucskó vájár szorgalmá­val eléri célját a kongresszus idejé. re, amelytől már csak napok válasz­tanak el bennünket. — Kötelezettségvállalásba foglal­tak, hogy Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére a péntekes-mozgalmat elmélyítjük és fogadalmat tettünk, hogy a kon­gresszus előtti időszakban és a kon­gresszus után is péntekre teljesítjük tervfeladatainkat. A péntekes moz­galom május közepén vette kezdetét és 139.5 százalékos tervteljesítést értünk el vele. — A szovjet munkamódszerek se­gítenek bennünket — mondotta Lucskó elvtárs. Csoportunkban jó a munkaerkölcs és meghonosítottuk a gyorshajtást. A bányászok 'közül sokan kamrai fejtésnek is nevezik ezt. Május elejétől a hónap végéig a gyorsfejtéssel és a péntekes moz. galom elmélyítésével 76 métert ér­tünk el. A kollektívában szlovákok,^ magyarok olgoznak, akiket egy cél, egy érdek hevit. „Több vasat ha­zánknak" ez lebeg a szemük előtt és tudatában vannak mindannyian, hogy minden csille vasérccel, amit terven felül termelünk, nagyban elő­segítjük az ötéves terv sikeres tel­jesítését s egyben hozzájárulunk á tartós béke megszilárdításához. Ügyes, sokoldalú, képzett bányász­nak ismerik munkatársai Lucskó elvtársat. Kevésszavú, lassan ejti a szót, jól megrágja mielőtt kimonda­ná. — Ügy érzem, ránk, bányászokra nagy feladat és felelősség hárul. Nem lehetünk közömbösek, hogy üzemünk teljesiti.e a fogadalmat, melyet hazánk első emberének, Gott­wald elvtársnak tettünk. Célunk az, hogy minél többen -iíapcsolódjanak bele a péntekes-mozgalomba. Ami­kor az első lépést megtettük, ami­kor ez a mozgalom hódító útjára indult, azt tapasztaltam, hogy a pén­tekes-mozgalom általában igen jól fejlődik és örömmel fogadták a mun­kások. Azt nem is engedjük, hogy nálunk a péntekes-mozgalom szal­maláng legyen. Ha a jő indulást, jó szervező munka követi, nem követ­kezik be megtorpanás, ellaposodás. N. agy fának a magvát ültették el a rozsnyói bányászok is, amikor terjeszteni, népszerűsíteni kezdték a péntekes-mozgalmat. Bátran mond­hatjuk, hogy hamar sudárba szök­kent és egyre mélyebben ereszti gyökereit, egyre több bányaüzemre' terjeszti ki lombját, a mozgalom napról napra terebélyesedik. Ezt Lucskó elvtárs is tudja, hogy jó szervezés, pontos anyagszállítás, tervszerűség kell hozzá. Az új tech­nika ismerete, bátor kezdeményezés és minden jelentéktelennek látszó időmegtakarítás is segíti őket sike­rük elérésében. Népi demokratikus hazánkban a bányászszakma az első helyen van, mert a szocializmus építésének fon. tos láncszemét képezi. A termelés­ben élenjáró bányászokat meg is be­csülik. Nemcsak becsületes megélhe­tést biztosít számukra szocialista rendszerünk, hanem üdülésen is résztvehetnek a szép nyári napokon. Lucskó József kitüntetett vájárt szorgalmas munkájáért abban a ju­talomban részesítik, hogy pár hétig külföldön töltheti a rekreációt, örül •s neki, hiszen ilyenkor érzi igazán, azt a sokoldalú gondoskodást, amelyben pártunk é g kormányunk részesiti a kitüntetett dolgozókat. Azokra a kellemes napokra gondol Lucskó elvtárs is, amelyeket majd ott tölt, s közben árra is gondol, hogy a kapitalista országokban a bányászok könny és verejték á.rán fejtik az ércet a bányabárók r őszé­re és még sem élvezhetik munkájuk gyümölcsét. Ahol a tőkések vannak uralmon, ott ez máskép el sem kép. zelhető. Ott a kiöregedett bányász­nak éhezés a jussa. Nálunk Cseh­szlovákiában pedig olyan a nyugdij, amelyből becsületesen meg lehet él­ni. Ha a szovjet bányász mai életé­ről hallunk, már saját kibontakozó jövőnket látjuk magunk előtt. A rozsnyói bányászok felelősségteljes munkáját a párt és kormány szere­tetteljes, körültekintő gondoskodása kíséri. Erről tanúskodik Lucskó Jó. zsef vájár szorgalma is. L ucskó József a pénzreformra vonatkozó intézkedéseket helyeselte és a következő szavakkal bizonyí­totta annak szükségességét: „Leg­főbb ideje, hogy az üzérkedőknek, spekulánsoknak kiporolják a zsebét. Égyesek igen nagy mennyiségű pénzt kivontak a forgalomból, ezzel a felhalmozott pénzzel gyengítették a kormány intézkedéseit a közellá­tás terén. Győzelemnek mondható azért, mert megszűnt a jegyrend­szer. A pénzreform teljesen kijóza­nította az üzérkedőket, mert az üz. letben mindent lehet kapni." Igy nyüatkozott Lucskó József kitünte­tett -vájár és azzal fejezte be sza­vait, hogy minden gramm kitermelt érccel fokfeza a haza erejét. Tovább harcol a munka jobb megszervezé­séért, a termelékenység növeléséért, s ezt a szocializmus nagy ügyéért, a békéért folytatott harcnak tekinti. Kertész Imre. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség sikeresen terjeszti üzemeinkben és falvaink ban a szovjet tapasztalatokat A Csehszlovák-Szovjet Baráti Sző vétség kerületi konferenciáját e hó 6-án és 7-én tartották meg. Bebizo­nyosodott, hogy milyen nagyot fej. lödött ez a tömegszervezet, melyet Klement Gottwald elvtárs pártunk első segítségének nevezett a hatal­mas Szovjetunióval való szövetsé günk megszilárdításának 'fejlesztő sében. A Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség tagjainak száma az utol só évben" jelentősen megnövekedett és a Szövetség szervezetei nagyban hozzájárultak a haladó szovjet ta pasztalatok terjesztéséhez üzemeink­ben és falvainkon. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség Besztercebányán rendezett kerületi konferenciája megmutatta, ! hogy hazánkban a szocializmus épí j tésében milyen jelentős eszközt je ] lentenek a szovjet emberek gazdag tapasztalatai és példái. A besztercebányai kerület üzemei­nek és EFSz-einek dolgozói ma Szlovákia Kommunista Pártja X> kongresszusa és a pártideológía munkája (Folytatás az első oldalról.) éppen abból a fent idézett sztálini tanulságból indul ki, hogy ki kell képeznünk pártkádereinket lentről egészen fel, hogy képesek legyenek kiismerni magukat a belpolitikai és nemzetközi helyzetben, hogy képe­sek legyenek az államvezetés prob­lémáit megoldani komolyabb hibák elkövetése nélkül. A CsKP KB politikai titkárságá. nak a pártoktatási évről szóló hatá­rozata külön kiemeli a propaganda jelentőségét, amelynek az a felada­ta, hogy Marx,. Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan tanításának nagy gondolatait ne csak a párttagok so­raiba. hanem a dolgozók legszéle­sebb tömegeibe. is bevigyék. A pro­pagandának harcolnia kell a kapi­talizmus minden csökevénye ellen, az emberek tudatában és dolgozóink, ból az új szocialista élet öntudatos építőit és a béke harcosait kell ki­nevelnie. A határozat kritikailag értékeli a pártszervek eddigi mun­káját és konkréten kifogásolja mind­azokat a fogyatékosságokat, ame­lyek^ munkájukban előfordulnak. Ezek a fogyatékosságok főként a párt belső törvényének, — a párt alapszabályzatának — életbelépteté­sében fordulnak elő, azon a téren, hogy minden kommunista a pártha­tározatok teljesítéséért az állam­és pártfegyelem betartásáért és a bírálat, valamint önbírálat,^ kifej­lesztéséért tevékenyen harcoljon. Komoly fogyatékosságok mutatkoz­nak továbbá a pártpropagandában, abban az irányban, hogy a dolgozó­kat megismertessék a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak pótolhatatlan tapasztala­taival. A p^rtpropaganda komoly fogyatékosságai mutatkoznak, to­vábbá az imperialista háborús gyuj­togatók mesterkedéseinek leleplezé­sében, valamint a burzsoá ideológia valamennyi megnyilvánulása elleni harcban, a burzsoá.nacionalizmus és a burzsoá kozmopolitizmus, a szo­ciáldemokratizmus elleni harcban. Fogyatékosságok mutatkoztak a sötétség, a vallásos előítéletek elleni harcban, amelyek gúzsba kötik az emberek kezdeményezését és akara­tát az új világért, a háború és nyo­morúság nélküli világért, a szocia­lizmus és a kommunizmus új vilá­gáért folytatott harcban. Tudatosítva ezeket az eddigi hiá­nyosságokat, amelyek a pártszerve, zetek munkájában előfordultak^ az SzlKP X. kongreszusának ezen a té­ren is alapvető fordulatot kell hoz­nia. Az összes pártszervezeteknek, a CsKP KB politikai titkárságának fent említett határozatából kiindul­va, teljes szélességben és mélység­ben harcot kell kifejleszteniük az ideológiai arcvonalon, amely — amint Siroky elvtárs kiemelte, — „a munkásosztály és a dolgozó nép szocializmusért folytatott harcának fontos részét képezi és fontos része marad". , A marx-lenini ideológia megszilárdításával és elmélyítésével és a nevelés elmélyítésével pártunk soraiban egyidejűleg az eddiginél intenzívebb, könyörtelen harcot kell folytatni a burzsoá-nacionalisták és kozmopoliták, valamint a munkás, osztállyal szemben ellenséges összes ideológiák legcsekélyebb és bármi­nemű megnyilvánulása ellen, ame­lyek súlyos kősziklaként állnak a szocializmus és kommunizmushoz vezető útunkon. Propagandánkat harcias és táma­dó szellemmel kell eltöltenünk, ame­lyet a proletár internacionalizmus és szocialista hazafiasság nemes esz­méi hatnak át. A pártmunka e nagy feladatainak teljesítése, az ideológiai harc feladatainak teljesítése Gott­wald elvtárs szent örökének teljesi. tését jelenti. E nagy feladatok tel­jesítése azt jelenti, hogy megteremt­jük nélkülözhetetlen előfeltételeit annak, hogy Szlovákia Kommunista Pártja, drágs^ Csehszlovákiai Kom­munista Pártunk rohamcsapata tel­jesen a békéért és a szocializmusért, a szocialista Csehszlovákiában, a boldog, virágzó Szlovákiáért folyta­tott harcban történelmi feladatainak magaslatán álljon. csaknem 40 szovjet újító és sztaha­novista módszert alkalmaznak. Há­lájuk , kifejezéseképpen a mérhetet­len szovjet segítségért a vitahozzá­szólásokban töfcb értékes kötelezett­ségyállalást tettek, amelyek teljesí­tésével üdvözlik Szlovákia Kommu­nista Pártja nagyjelentőségű kon­gresszusát. A pótori bányákban a Dombasz szovjet kombájn segíti a bányászokat. Hálából ezért a segít­ségért a CsSzBSz nyolc rohamcs-tpa­tot szervezett mélyek naponta ter­ven felül többszáz qsille szenet ter­melnek A Selmecbányái ércbányák Brányik-tárnájában Michal Mozola, Stefan Borbula és még mások hálá­jukat munkaszakaszuk gépesítésé­ért és az új szovjet gépért azzal fe­jezték ki. hogy májusban 60 folyo­sót törtek át Anna Nvemcová a CsSzBSz tagja, aki a szászai EFSz-ben dolgozik, kötelezettséget vállalt, hogy Ljusz­kovová elvtársnö módszere alkalma­zásával ebben az évben húsz malac­cal többet nevel fel. Az űj korona vásárlóereje A két piacnak a megszüntetése — amely mostanáig egymás mel­lett létezett, — a kötött és a sza­badpiacnak az elterjedése és az egységes állami kiskereskedelmi árakkal működő piac bevezetése egyúttal a korona j vásárlóereje ket­tősségének eltörlését is jelenti, am 1 a magasabb keresetek értékét csök­kentette. Ez a helyzet az eddigi állapotok szerint valóban fennállt. A fizetés­nek vagy a bérnek az a része, ame­lyet a dolgozó a kötöttpiacon költött el, nagyobb vásárlóerővel bírt, mint az ugyanolyan rész, ame­lyet a szabadpiacon költött el. Igy például a textilpontokra vásárolt ingért a munkás egy napig dolgo zott, míg ugyanazért az ingért, ha a szabadpiacon vásárolta, három napig kellett dolgoznia. Mostantól kezdve minden koronának egyforma vásárlóereje lesz. Ennek nagy je­lentősége van és nagy összegeket takarít meg azoknál a tételeknél, amelyeket a dolgozók a szabad­piacra fordítottak. És ez nem volt lki s összeg, ahogyan ezt nagyon vi­lágosan szemlélteti a következe összehasonlítás: az 1952. évben az ipar árucikkek fő fajtáinak bevé­•ilei a következőképpen oszlanak meg: textil 48.1 százalék, lábbeli 76.3 zsázalék, szappan 42.1 száza­lék. Ugyanebben az évben a fő élel­miszerfajták összbevételei a szabad­piacon a következőképpen oszlottak meg: zsír 61.8%, müzsír 68.3%, hústermékek 65.9%, tojás 50.6%, cukor^42.4%, vaj 44.5%, hú s 31.8%, kenyér 31%, stb. Világos, hogy ez élelmiszerek és ipari árucikkek eddigi magas ke­reskedelmi (szabad) árának csök­kentése számos dolgozónál nagy megtakarítást fog jelenteni. Érdekes, ha ebből a szempontból összehasonlítjuk a régi 1000 koro­násnak a vásárlóerejét az eddigi szabadpiacon, až ennek megfelelő 200 koronás új pénz vásárlóerejével a mostani egységes piacon. •OS 13 O h O X O o o d sertésszelet debreceni kolbász vadász-szalámi húskonzerv saját lev. borjúhús étzsírok fözöolaj vaj tojás kristálycukor rizs tejesdeszert csokoládéban > o S a S3 o 3 "2 S ÜJ CÖ CC kg 3.50 3.30 1.60 3.80 5.80 ' 2.85 2.85 2.20 95 db 7.10 3.30 2.00 •nä So C a > a kg 6.50 6.20 4.00 8.50 2.50 3.95 6.45 4.50 •67 db 15.40 7.10 2.94 Nagy megtakarítást jelent dol­gozóknak az ipari árucikkek árá­nak jelentős csökkenése. Emeljünk ki néhány példát. Igy pl. a bútort. Van belőle elég, megfelelő választék és az ára jelentősen csökkent. Igy pl. a legmodernebb konyhaberende-/ zés, amely 14 különféle darabból "áll, ezelőtt 24.103 koronába került, ami az új pénzben megfelelne 4820 koronának. De ma 4160 koronába kerül. A hálószobába buklészőnyeg-kész­let ezelőtt 6200 koronába-került, át­számítva ez 1240 koronát jelent De ma csak' 650 koronába kerül A 2.50x3.50 méter nagyságú plüssző­nyegek ezelőtt 20.810 koronába ke­rültek, ma csak 2.913 koronába ke­rülnek. A rece-függönyanyagok árait is leszállították. Ezelőtt egy méter 917 koronába került. .Uj pénzben 183 koronába kellene kerülnie, de meg­vásárolható 66 koronáért. Hosszú lenne a textilárucikkek jegyzéke és felsorolása, amelyek az eddigi szabadárakkal szemben je­lentő^ mértékben olcsóbbak lettek. Igy például egy méter színes nyá­ri tarka ruhaanyagnak (delén kar­ton), amely a pénzrefprnr előtt 205 koronába került, új pénzben 41 ko­ronába kellene kerülnie, és ma csak 17 koronába kerül. Egyes fajták végeredményben 16.20 koronáért is kaphatók. A műselyem nöi ha­risnyák ezelőtt 321 koronába ke­rültek, ma 31 koronáért megkap­hatjuk őket. A Szilon-harisnya, amelynek az ára 921 korona volt, tehát 180 koronába kellene kerül­nie, most 108 koronáért kapható. Férfi gyapjú ruhaanyag, amelyből 1 méter ezelőtt 1800 koronába ke­rült, átszámítva új pénzbe 360 ko­ronába kerülne, most pedig 220 ko­ronáért kapható, A Hubertus ka­bát, amelynek az ára 5000 korona volt (új pénzben 1000 korona) ma S00 korqnáért kapható. A flanelta­karók eddigi ára 960 korona volt, most 106 korona. Jelentősen csökkentek azon ipari árucikkek árai is, amelyek úgyne­vezett befektetési cikkek. Igy pl. a Virena jelzésű villanymosógép ezelőtt 11.000 koronába került Te­hát a mostani ára 2200 korona kel­lene, hogy legyen. De csak 1800 koronába kerül. A Kladena jelzésű villanymosógép ára ezelőtt 18.000 korona volt, ami új pénzben 3600 koronát jelentene. Ezzel szemben ez a villanymosógép ma 2900 ko­rónába kerül. A villany-porszfvó (hengeres) a pénzreform előtt 10.500 koronába került, most 2000 korona az ára. Az ipari árucikkek árcsökkenté­se államosított iparunk nagy sike rének bizonyítéka Mutatja nekünk az irányt a jövőbe is: többet és ol­csóbban termelni. Csak így halad­hatunk azon az úton, amelyet a Szovjetunió mutat nekünk. Tovább­ra is növelni kell a termelést és munkahozamot, hogy a jövőben emelhessük a bérek ép fizetések reálértékét az árak csökkentésével. (R. P.) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom