Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-09 / 139. szám, kedd

4 UJ SZ0 1953 júniu

s 9 A köztársasági »Inök üdvözlő levelr Mária Pnjnianová nemzeti művésznőhöz Antonín Zápotocky köztársasági elnök Mária Pujmanová írónőnek nemzeti művésznővé való kinevezése és 60 születésnapja alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte: „Tisztelt elvtársnő! Őszinte jókivánataimat küldöm születésnapi jubileuma és nemzeti, művésznővé való kinevezése alkalmából, amivel dolgozó népünk értékeli az Ün kiváló munkásságát és müveit. Egyúttal jó egészséget és sok sikert kívánok további munkájahoz. Antonin Zápotocky" A miniszterelnök üdvözlő levele Mária Pujmanová nemzeti művésznőhöz Viliam Siroky miniszterelnök üdvözlő levelet küldött Mária Pujmanová nemzeti művésznőnek, amelyben a következőket írja „Tisztelt elvtársnő! Kérem, fogadja szívélyes jókivánataimat születésnapja és nemzeti művésznővé való kinevezése alkalmából, ami kiváló irodalmi munkásságának legmagasabb eli?merését jelenti. A dolgozó nép szolgálatában folytatott alkotó munkájához további sok sikert kívánok Elvtársi üdvözlettel; Viliam Siroky" Mária Pujmanová, a nagy cseh írónő 60 éves Mária Pujmanová, a kiváló cseh Írónő június 8-án ünnepelte -termé keny irodalmi tevékenysége közepette 60-ik születésnapját. Az utóbbi években jelentek meg legkivá lőbb müvei: A cseh n

éP életéről szóló nagy' regénykrónika harmadik része ,>Élet a halál ellen« címen és két versesgyüjteménye, amelyek a hazája és a Szovjetunió iránti szeretetéről tesznek tanúsá got, ugyanakkor pedig harcos kiállások a békéért és a boldog életért. A két versesgyüjtemény címe: »Szerelmi vallomás- és »Milliő galambé. M. Pujmanová müvéinek legalap vetöbb jellemvonása a gyönyörű, gazdag, békés élet utáni vágy. »Szeretem az életet, — elfordulok a haláltóU — mondja egyik versé ben. És valóbán, a regénytrilógia és a versei is ezt a hitvallását tükrözik. i Pujmanová irodalmi küldetése ilyen felismeréséhez a münche.nelötti köztársaság formalista müvé szelének, a burzsoá eszmevilág hor dalékának és csökcvényeinek sürü jén küzdötte át magát. Első müvei nek megjelenése óta. mindjárt az első világháború óta lázadozott a kispolgárok életformája és erkölcse ellen és kereste az utat a proletá riátus igazsága felé. M. Pujmanová háromkötetes reJ gényében, »Emberek a keresztútont,. -Játék a tüzzel«, -,Élet a halál ellen <, a münchenelőtti köztársaság és a fasiszta megszállás élethű képét adja. Érdeklődése központjában az az értelmiség áll, amely 1918 óta nagy változásokon pient át és fokozatosan a proletáriátus szilárd támogató j á lett. Pujmanová természetesen figyelembe vette a gazdag kizsákmányoló rétegeket, valamint a proletáriátus életét és harcát is. A legmeggyőzőbben azonban az értelmiség tagjait ábrázol ta. Ebben rejlik az ereje: a megismerésben, az önmagával és a társadalommal harcoló értelmiség ti1 pusainak felismerésében, megismerésében és ügyes megrajzolásában. A regénytrilógiában széltében és mélységében bemutatja az első köztársaság és a megszállás kegyetlen éveit és harcait. Az első kötettől széles ecsettel megfestett regényalakok tevékenysége a további kötetek folyamán egyre széleskörübb. Pujmanová észreveszi a művészeti körök életét is és alakjait kivezeti a .kispolgári eszmék bilincseiből. A hitleri fasizmus uralomjutásakor követi Dimitrovnak a lipcsei pörben elmondott hősi beszédét. Megfesti Dimitrovot, a hőst, a sodróerejü szónokot, aki lendü letével, okos, logikus okfejtésével győzelmesen kerül ki a pörből. A lipcsei pör ábrázolása a regénytrilógia második kötetének legerősebb részlete. Megörökíti aztán a müncheni árulás körülményeit, a cseh nép megalázásának éveit, de a megszállók elleni hősi harcát is, vége zetül pedig a szovjet tankokon megérkezett szabadságot. Figyelemreméltó Pujmanová hatalmas regényalkotásának az a vonása hogy minél jobban közeledik a mához, a ma is élő hösök ábrázolásához, annál dokumentálisabban igazabbá és* nagyobbsza'oásúvá válik müve. Ez nem azt jelenti, hogy az első, vagy a második könyvben leírt események és személyek ke vésbbé 'lennének valódiak, ellenkező leg nagyon is élethűen adta vissza a tipikus eseményeket és az egyes társadalmi osztályok és csoportok alakjait. A második és harmadik kötet történelmi eseményei azonban szoborbaöntve adják az események és a nép szabadságharcát irányító személyek művészi. arcéleit, egészen az aprólékosságig korhűen. Ezért Pujmanová »Élet a halál ellen cimü müve eddigi művészeti törek véseinek legsikerültebb, legtökéletesebb gyümölcse. Pujmanová regényeinek olvasóját elejétől végig két dolog bűvöli el: a szerző kitűnően ismeri az anyagot, tökéletesen jellemz; az egyes alakokat és kitűnő rajzot ad .az életről, valamint a gyermekek lelkivilágáról. A másik föerössége egyszprü. gördülékeny nyelvezete, amely élethűen kialakítja a kör nyezet légkörét és kifejezően .jellemzi a különféle alakokat. Pujmanová regényeiben a különböző módon fejlődő emberek a maguk .sajátos nyelvén beszélnek: természetesen és jellemüknek megfe lelően. Pujmanová nyelvezetében nem találunk fölösleges sallangokat, tájszólásokat — hiszen a tájszólás nem elegendő az alakok vagy az események jellemzéséhez — hanem tudatosan és teljességében kihasz nálja az irodalmi nyelv gazdagságát. Pujmanová müveit olvasva mégis csak felmerül bennünk a kér dés: mi az oka annak, hogy ez a mű olyan élő. ösztönző, miért késztet gondolkodásra sorsok és helyzetek fölött? Mi az oka annak, hogy annyira felkelti bennünk az érdeklődést alakjainak sorsa és nehéz élete iránt, amelyet végül is megold a győzelem bekövetkezése? Azért van ez, mert az írónő hisz az alakjaiban, azzal a derűlátással viszi őket előre, amely az emberi társadalom fejlődési törvényeinek felismeréséből é

s a szocializmus győzelmének ragyogó távlataiból fa kad. Semmiképpen sem véletlen, hogy regényeiben a népnek a szebb jövő be vetett hite szorosan összefügg a Szovejtunió iránti szeretettel. Számos alakja megy el a Szovjetunió ba, ott öntudatosodik és mint har cos, felszabadító ember tér vissza hozzánk. A Szovjetunió gondolata erősítette regényeiben a szenvedő és harcoló népet. Pujmanová nem csak népünknek ezt a Szovjetunió iránti szeretetét mutatja meg. hanem regénye harmadik kötetében bőségp sen festi a szovjet életet is. Főhőse, Ondrej Urban beleszeret a grúz Keto-ba. akivel a háború évei után a felszabadult Prágában találkozik. Gazdag és gyönyörű Pujmanová eddigi alkotása, m^ltó arya, hogy figyelmesen elolvassák és tanulmányozzák, mert velük harcol a szebbjövöért és a szocializmusért. Branislav Choma, a Pravdában megjelent ciklse nyomán Mária Pujmanová nemzeti művésznő Antonin Zápotocky köztársasági elnök a kormány javaslatára 1953 június 6-án Mária Pujmanová írónőt nemzeti művésznővé nevezte ki A ..Házasság hozománnyal

44 Szőgyénben Autóbuszunk 7 óra felé ért Szőgyénbe. Nem messze a megállótól megtaláltuk a kul< rházat. Tágas, világos épület beépített színpaddal amelyen már javában folyt a munka A rendezők lázas izgalommal dolgoztak hogy megfelelően előkészítsék az esti" előadást Haszterman elvtárs i helyi csoport elnöke egy létrán állva H7 utolsó simításoka

f végezte. Mosolyogva üdvözölt bennünket. Beszélgettünk az esti előadásról, a falu kulturális és gazdasági életéről Kérdésünkre elmondta hogy a község több nrnt 90%-a EFSz-tag, a színigárda minden tag.ia EFSz-dolgozó A ..Házasság hozománnyal" című szovjet -zenés operett nagyban elősegíti' maid a szövetkezet megerősítését és emeli a falu dolgozóinak kulturális színvonalát. Nagy az érdeklődés a színdarab iránt. — mondja Hasztei man elvtárs. — A belépőjegyeket egy-kettőre szétkapkodták. Telik a7 idő. Az öltözőben készü 'ődnek már a szereplők. Dr. Plan. czerné fürgén jár közöttük a festékes dobozzal. A nézőtér zsúfolva van közönséggel. Alig várják már, hogy az előadás megkezdődjék, azonban várni kell. mert még nincs villany. Végre a közönség nagy örömére felgvuľad a fény "és megkezdődik az p'őadás. / Szépen, lelkesen játszott p szőgvéni sziniátszécsoport gárdája. Jó teFiesítménvt nyújtott különösen Pék László Kurorskin szerepében. Játékával és mozgásával derűt és életet vitt a da '•abba, Ugvanolyan jól játszott Sánta Bélané és Skronka János, Olga. illetve Maxim szerepében. — Mindketten egyszerűen, minden póz nélkül beszéltek. Tamás Vincéné nagyon jól játszotta J.ukérját. a minden hájjal megkent, szenteskedo és kártyavevő parasztasszonyt. de a színdarab vége felé kiilöniben egy-két komoly jelenetnél túl komikus mozdulatával rontotta a hatást. Nehéz szerepe volt Volter Ignácnak és Mérv Ignácnak. akik a két öreget alakították. Mozdulataikat néhány esetben nem tudták tökéletesen uralni, de így is hozzájárultak a darab sikeréhez. Spek Béla a párttitkár szerepében néhol nem volt eléggé határozott, szavait hangsúlytalanul ejtette ki és így nem hatott meggyőzően, igyekezete és megnyerő modora azonban sok esetben kisegítette. A többi szereplők is, mint Varga Eszter, Nágel Ilona. Vígh Júlia, Bartos Károly. Centár Mária és Fábián József stb. kisebb hibáktól eltekintve jól oldották meg a rájuk bízott feladatokat. A táncszámok közül ki kell emelnünk Kutocskin és Ljuba. tánckettösét nmei vet a közönség kérésére meg kellett ismételni. A láncospár arca visszatükrözte a jól végzett munka és a sikár őrömét. A lányok egy kicsit félénkep táncoltak és- így nem hatottak természetesen E félénkség többszöri szereplés után bizonyára fokozatosan eltűnik. A szereplők a színdarab lejátszása után összejöttek, hogy közösen megbeszéljék a felmerült hibákat és nehézségeket örültek a nagy siker nek, amely azonban nem tette őket elbizakodottakká Nem fognak ülni a babéria

;kon. hanem máris a iövö tervekkel foglalkoznak A színdarab bal szeretnék meelátnaatni a közeli falvakat, hogy ott is elősegítsék » szövetkezeti dolgozók kulturális fejlődését és megjavítsák az embernek a munkához való viszonyát Sokat tanultak a színdarabból a s/őgvéni dolgozók is, mert megismerték belőle a szovjet ember boldog, öntudatos életét, munkaszeretetét. A szögyéni Csemadok-csoport jó úton halad és csak a vezetőség aktív mun kájától függ hogy a lelkes gárdát még nagyobb eredmények elérésére serkentse. Oisvald Arpúd NEMZETKÖZI LA P SZ E M L E Kudarccal végződött az USA fő háborús u szít-ójának, Dullesnak közel- és középkeleti útja Az elmúlt hetekben John Foster Dullesnek, az USA államtitkárának és Stassennak, a „kölcsönös védelmi biztonsági" szervezett vezetőjének a közép- és közelkeleti országokban tett látogatása állott a világsajtó érdeklődésének központjában. I. két háborús uszító május 9 én indult útnak. Utazásuk során bejárták Egyiptomot. Izraelt. Transzjor dániát, Szíriát. Libanont, Irakot, Szaúd-Arábiát, Indiát, Pakisztánt, Törökországot és más országokat Az amerikai sajtó nagy jelentősé get tulajdonít Dulles közép- és zejkeleti utazásának, mivel a s beismerése szerint Dulles útjának célja 60 millió ember politikai irá r^-itásának kézbekerítése, három kontinens stratégiai pontjai eilen. őrzésének megszerzése az USA céljaira. továbbá a világ eddig feltárt kőolajforrásai felének megközelíté se volt. A „New Republic" cimü lap é külpolitikai esemény fontosságát kifejtve megjegyzi: „Nagy tét forog kockán". Más amerikai lapok, köztük a „New York Herald Tribúne" annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy Dulles látogatása hozzájárulhat azon akadályok eltávolításához, amelyek gátolják a már régóta tervbevett „középkeleti .védelmi-szervezet" létrejöttét. A háborús tervek fő szerepéről tanúskodik magának Dullesnak az elutazása előtt adott nyilatkozata: „Számos probléma szükséges megoldásának feladata" álk előttünk, melyek az illető országok stratégiai helyzetével kapcsolatban jelentős szerepet játszanak." E problémák alatt a középkeleti tömb terveinek kudarcát előidéző kérdéseket értette, amit a szabadságukért és függetlenségükért küzdő arab és középkeleti államok népének széleskörii antimilitarista mozgalmával igyekezett magyarázni. A „New York Times" beismeri: „Az Egyesült Államok tekintélye igen megrendült az arab államokban." Amerikai megfigyelők véleménye szerint a „középkeleti parancsnokság" kérdése a tervezett tömbben résztvevő országok között fennálló ellentétek. — a Szuezi csatorna körül zajló angol-egyiptomi viszály, az arab állainok és Izrael között fennálló ellentétek, valamint a Kasmír kérdésében India és Pakisztán között felmerült egyenetlenségek miatt igen nagy akadályokba ütközik. Dulles útja során az angol csapatoknak a Szuezi-csatorna övezetéből való kivonása körül kifejlődött legnagyobb angol-egyiptomi viszály közepette csöppent Egyiptomba. Amerikai hivatalos körök eleinte meg voltak győződve arról, hogy Dulles ,,sem a közvetítő, sem a békebíró" szerepét nem kívánja játszani, külföldi hírek szerint azonban Egyiptomban érkezése után Dulles nyomban előadta saját tervét az an gol-egyiptomi viszály rendezésére. Kairói nyilatkozatából az egyiptomi közönség kiérezte, hogy e kérdésben az USA saját érdekeit követi. Ezzel kapcsolatban a libanoni „l(elegraph" cimü lap megjegyezte: „Dulles kijelentette, hogy kormánya igyekszik meggyőzni Angliát, hogy ha az arab államok beleegyeznek a „középkeleti parancsnokság tervébe, vonja ki csapatait a Szuezi-csatorna övezetből. tekintettel arra, hogy a tervezet a Szuezi-csatorna védelméért való felelősséget az angol, amerikai, francia, egyip tomi és török csapatokra hárítja. Az ,,A1 Missri" című egyiptomi lap így vélekedik Dulles tervéről: Ugyanaz a szabad világ, melybe Dulles kívánja, hogy belépjünk, nemzeti felszabadulásunk ellen fej tett ki tevékenységet. . . Ugyanéz a szabad világ még mindig megszállás alatt ' tartja Egyiptomot, Irakot és Jordániát. Az arab államokat az USA csapatait ellátó élei miszer- és kőolajtartalékká akarja változtatni. Az „A1 Missri" szerint az USA-nak az angol egyiptomi viszály rendezésére előadott terve újabb ellentéteket válthat ki az USA és Anglia között." Az arab államoknak Dulles által szánt szerepével kapcsolatban ir a „Telegraph" cimü holland lap, amely megjegyzi: „Habár a „Chicago Tribúne" főszerkesztője Dulles középkeleti utazásának megkezdése előtt kijelentette. hogy az USA és az arab világ közötti különbség nagyobb, mint az elefánt és a bolha között, mégis az arab államok Dulles látogatása alkalmával nem érezték magukat gyöngébb félnek. Az USA pplitikájárói zengett dicshimnuszok helyett Dullesnek számtalan vádat kellett végighallgatnia Washington ellen. Dulles indiai útja sem volt eredményesebb. A „New York Times" j szerint — „semmi jele annak, j hogy a távolkeleti politika kérdésé! ben a Washington és Delhi között i fennálló ellentétek kisebbek lennének. Az „Amrita bazar patrika" című indiai lap véleménye szerint Dullesnek a május 22.ki delhi sajtóértekezleten az általános politikai helyzettel kapcsolatban kifejtett nézetei arra engednek következtetni, hogy „az USA a nemzetközi feszültség enyhítésére nem fog együttműködni nyugati szövetségeseivel." A „Francé Presse" sajtóügynökség jelenti, hogy Nehru miniszterelnök május 26-i beszédében tudtul adta, hogy felkérte az USA állami departement] t, ne avatkozzék be a kasmíri rdésbe és lennek megoldását bízza Indiára és« Pakisztánra." Dulles a középkeleti államokban sem részesült kedvezőbb fogadtatásban. Az emberek ezrei egyöntetűen kijelentették: „Ne avatkozzon az USA a mi belügyeinkbe!" „Le a középkeleti támadó-tömbbel!" A ,jVatan" cimü török polgári lap szerint Dulles kénytelen volt beismerni, hogy 9 középkf'eti és délázsiai államra nem tu(._a rákényszeríteni az általa javasolt és szorgalmazott háborús szerződést. ,,A törökök tudják, hogyan vélekedik Dulles a középkeleti országokról és az arab államokról. Fel. háborodottságukat fejezik ki afe lett, hogy az arab államokat nem érdekli a „Középkeleti védelmi-szervezet" létrehozásának kérdése. Dulles és a török fél is megértették, hogy a jelenlegi körülmények között lehetetlen a középkeleti tömbnek minden arab állam részvételével való megteremtése" — írja az említett „Vatan" című jobboldali török lap. A vNew Republic" című lap egy másik helyen elismeri, • hogy Dulles és Stassen utazásának ugyanaz a célja volt, amit az USA törekvéseivel kapcsolatban Forresztal nemrégen kifejtett, amikor kiemelte, hogy „mily nagyjelentőségű lenne az USA számára a középkeleti köolajforrások megközelítése". Dulles középkeleti tÖVekvése továbbá arra irányul, hogy az USA gazdaságilag szilárdan megvethesse lábát Középkeleten, ahol ezelőtt nemrégen még Anglia volt az úr. Május 21-én, a Trumanprogramm hírhedt^ 4. pontja alapján Egyiptom szerződést kötött az USA-val, melynek értelmében amerikai szakemberek fogják végezni Egyiptom nyersanyag forrásainak felkutatását és segíteni fognak „nyersanyagforrások jobb kihasználását elősegítő tervek kidolgozásában." Mindebből látható. hogy Dulles útja alapjában ,véve hiábavaló volt, mert fő célja, „á közéjikeleti védelmi szervezet" megteremtése, az arab államok ellenállása következtében csődöt mondott. Ha el is ért némi sikereket, ezek gazdasági jelentőségűek, mint például az egyiptomi nyersanyagforrások amerikaiak által való felkutatása, azonban még e téren sem érte el azt. ami az USA számára létfontosságú és straté giailag óriási jelentőségű: a közép keleti, kőolájkutak megszerzését A nemzeti öntudatra ébredő kö-zépkeletí és délázsiai államok Dul | les háborús cselszövéseinek minden fomlát elnyirják. A moszkvai „Pravda" Dulles utazása eredményével foglalkozva, ezt irja: Az amerikai sajtó nem titkolja pesszimizmusát „Dulles útjának eredménytelenségével kapcsolatban". Az USA államtitkárának egy olyan komoly * problémát sem sikerült megoldania, melyekről elutazása előtt oly bizakodóan nyilatkozott. Lőrincz László