Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-02 / 133. szám, kedd

1953 június ,2 / UJ SZ0 3 t Taft amerikai köztársaságpárti szenátor beszéde Cincinnatiban A „The New York Times" Cincinnatiból (Ohio) közli Taft köztársaságpárti szenátornak a „keresmények és zsidók konferenciája" díszlakomáján mondott beszédét. Taft ebben a beszédében rámutat, hogy az Egyesült Államok „ami a koreai háborút illeti, teljesen megfeledkezhetne az Egyesült Nemzetek Szervezetéről. Feltételezem, hogy most minden erőnket latba kell vetnünk, hogy e fegyverszünetet tárgyalások útján megkössük és ha ez nem sikerül, akkor Anglia és többi szövetségeseink tudják meg, hogy nem vagyunk hajlandók résztvenni a koreai békéről folytatandó tárgyalásokon. Feltételezem, hogy teljesen megtagadhatjuk azt a gondolatot is, hogy az Egyesült Nemzetekkel együtt cselekedjünk Keleten.és teljesen szabadkezet biztosíthatnánk magunknak". A „The New York Times rámutat: Taft beszédében azt is állította, hogy nyilván nincs semmiféle „ki elégítő megoldás" az Egyesült Államok előtt álló egyetlen külpolitikai problémára sem. A szenátor a továbbiakban rámutatott: „Az elmúlt három esztendőben az Egyesült Államok külpolitikája — függetlenül attól, vájjon a demokraták vagy a köztársaságiak irányították-e — általában véve azon alapult, hogy szembeszáll j anak a kommunizmusnak, mint ideológiának mostani határain túl való terjedésével... Politikánk természetesen nem az Egyesült Nemzetek vagy valamely más ország számbavételével épült f el... Nem az Egyesült Nemzeteken keresztül történő cselekvés politikája ez, hanem a katonai szövetség politikája." A fegyverszüneti tárgyalásokat illetően Taft kijelentette: „A . mostani körülmények kőzött még a legjobb fegyverszünet is nagy mértékben elégtelen lenne. Koreát ugyanis nem természetes vonal mentén vágná ketté és bizonytalan helyzetet teremtene. Ez a helyzet bármely pillanatban háborút okozhatna. Kezdettől fogva ragaszkodnunk kellett volna a Kínával folytatandó általános béketárgyalásokhoz, beleértve azt, hogy Koreát a szabad koreaiak hatalma alatt egyesítsék („szabad koreaiakon" Taft Liszinmanékat érti) és azt, hogy vállaljanak kötelezettséget arra, hogy Délkelet-Ázsiában nem terjeszkednek tovább. Ha megkötjük ezt a mostani fegyverszünetet, akkor, függetlenül attól, mit írunk elő ebben az egyezményben a Korea egyesítését szolgáló további tárgyalásokról, Korea egyesítése éppoly kevéssé valószínűnek fog bizonyulni, mint Németország egyesítése". Taft, miután kijelentette, hogy az Egyesült Államok teljesen megtagadhatná az Egyesült Nemzetekkel folytatott közös cselekvés gondolatát, ezt mondotta: „Ez a kijelentés nyilván megdöbbent sok olyan embert. aki még mindig hisz az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Magam is hiszek az Egyesült Nemzetek Szervezetében, bár nem tartom azt hatékony eszköznek az agreszszió elhárítására. Nem kevés olyan békés módszere van, amelyek segítségével békés meggyőzés eredményeként megakadályozhatja és elháríthatja a háborút. TJgy gondolom, értekezletet kell összehívnunk az alapokmány módosítására. Az Egyesült Nemzeteket Koreával kapcsolatban érintő javaslatomnak azonban nem szabad senkit sem megdöbbentenie, mert Európában gyakorlatilag teljesen megtagadtuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Midőn elfogadtuk az Északatlanti Szerződést, nem kértük az Egyesült Nemzetek jóváhagyását, nem kértük ki véleményét. A legutóbbi franciaországi és angliai események azt bizonyítják, hogy ezek az országok szomjúhozzák a rendezést Oroszországgal és minél szélesebbkörü kereskedelmet szándékszanak vele felújítani ..." Az „Associated Press" cincinnati tudósítója kiegészítésül hozzáteszi, hogy Taft beszédében az északatlanti tömböt az Egyesüld Nemzetek Alapokmánya „teljes ellentétének" nevezte, rámutatott, hogy az atlanti tömb katonai szövetséggel helyettesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetét és kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetekre való támaszkodás koreai „meddő kísérlete" mellett az Egyesült Államok, állandóan a katonai szövetség politikáját folytatták „a kommunizmus feltartóztatására". „Világos — mondotta Taft — hogy az északatlanti tömb, a Görögországgal és Törökországgal kötött megállapodás, valamint a Spanyolországgal tervezett megegyezés után régi tipusú katonai szövetség... Mi valójában megkíséreljük felfegyverezni a világot a kommunista Oroszország ellen vagy legalább is megadni minden segítséget, amely hasznos lehet az egyes országoknak a kommunizmus visszaverésében. Vájjon ez a politika lesz-e a szabad világ (Taft így nevezi a kapitalizmus országait) - kommunizmus elleni, békeidőben történő egyesítésének hosszúlejáratú gyakorlati politikája? Mindig kétkedéssel ítéltem meg az északatlanti tömb célszerűségét katonai tekintetben. Katonai téren nem vagyok szakember, de sohasem hallottam meggyőző érvet arra, hogy az Egyesült Államok szárazföldi csapatai hatékonyan megvédhetnék Európát. Mi, úgylátszik, valójában azt vállaltuk, hogy megvédelmezünk olyan országokat, milxt Norvégia és Dánia, amelyeket Oroszország váratlan támadása esetén majdnem lehetetlen volna megvédeni. Mindig az volt a véleményem, hogy nem szabad megpróbálnunk Oroszország ellen az európai szárazföldön hadmüveleteket folytatni, éppúgy, ahogy nem szabad Kína ellen az ázsiai szárazföldön hadmüvelekkel próbálkoznunk. Műidig , az volt a véleményem, hogy a védekezés legyen azoknak a dolga, akik Nyugat-Európában élnek. Végtére is, legalább 225 millió ember él ott, azaz ötven százalékkal több, mint az Egyesült Államok lakossága." Népszavazás az úf dán alkotmányról Dániában május 28-án népszavazást tartottak a kormánytól előterjesztett új alkotmány tervezetről. • Mint ismeretes az új alkotmány a többi között olyan cikkelyt is tartamaz, amely veszélyezteti az ország szuverénitását és független ségét. Az alkotmány 20. cikkelye ugyanis előírja annak lehetőségét, hogy az államhatalom funkcióit átruházzák úgynevezett nemzetközi hatóságokra. (Ezzel kapcsolatban a többi között az Atlanti Szövetség szerveire gondolnak.) A tervezet az alkotmány némi demokratizálását is előírja. így a landsting (felsőház) megszüntetését, a választási korhatár 23, sőt 21 évre váló leszállítását. Eddig a Folketing (alsóház) választásokon csak azok vehettek részt, akik a választások napjáig .betöltötték 25 ik életévüket, a landstlng választásokon való részvétel alsó korhatára 35 év volt. Az új alkotmány, életbeléptetéséhez a népszavazás során a választók'legalább 45 százalékának het! lyeslésére volt szükség. A »Rauter« szerint a népszavazáson a tervezet éppen csak a szükséges 45 százalékot kapta meg. A szavazáson 2,586.000 választó közül 1,181,173an szavaztak az/ új alkotmányra, amelynek elfogadásához 1,163.700 igenlő szavazatot kellett. Tehát — noha az alkotmány életbelép — bebizonyosodott, hogy a dán nép tpbbsége nem helyesli azt. Figyelmet érdemlő körülmény, hogy a népszavazásban csupán a dán választók 5.4 százaléka vett részt. Axel Larsen, Dánia Kommunista Pártjának elnöke a népszavazás eredményeit jellemezve kiemeli, hogy több, mint 300.000 választó az új alkotmánytervezet ellen szavazott. Larsen ebben annak megnyil vánulását látja, hogy a dánok tudatos ellenállást fejtenek kl az új alkotmány 20. cikkelyével szemben. Az új alkotmány életbelépése után megtartják a parlamenti választásokat az új választási ren szer alapján. Amerikai fegyverszállítás Thaiföldre A »Bangkok Post« című lap jelenti, hogy a thaiföldi fegyveres erők számára május 22-én Bang kokba érkezett egy fegyverekkel, hadianyaggal és más hadifelszereléssel megrakott hajó. A hajó a Csendes-óceán övezetében l#vő egyik amerikai ellátó-támaszponton rakodott meg. Ezzel együtt májusban összesen hat fegyverszállító-hajó érkezett Thaiföldre. Don Munag repülőterére a thaiföldi hadsereg és rendőrség számára amerikai fegyvereket szállító repülőgépek érkeztek. Spellmann bíboros körlevele az olasz reakció támogatására A klerikális reakció szokott mesterkedéseihez folyamodik az olaszországi választásokkal kapcsolatban. Spellman bíboros, newyorki érsek felhívással fordult az Egyesült Államokban élő olaszokhoz: küldjenek leveleket Olaszországban élő barátaiknak és rokonaiknak és ezekben szólítsák fel őket, hogy a június 7-i választásokon »szavazzanak a kommunizmus ellen«. Említésreméltó, hogy az elmúlt olasz választásokon az amerikai impéria listák ugyanezt a manővert alkalmazták. j Az ausztriai Szovjet Tájékoztatási Szolgálat közleménye Az ausztriai Szovjet Tájékoztatási Szolgálat május 28-án a következő közleményt adta ki: V. P. Szviridov altábornagy, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa fogadta Július Raab kancellárt és a következő nyilatkozatot tette: „A szovjet kormány jóindulatúan megvizsgálta az osztrák kormánynak azt a javaslatát, amely az „Ybbs-Persenbeug" vízierőmü-épltkezés vagyontárgyainak az osztrák kormánynak való eladására vonatkozik. E vagyontárgyak — mint Ausztriában levő volt német vagyontárgyak a Szovjetunió tulajdonába mentek át. A szovjet kormány i tárgyalt. elhatározta, hogy az osztrák gazdaság számára szükséges, vizierőmü építésének meggyorsításához való hozzájárulás céljából teljesítik az osztrák kormánynak az emiitett vagyontárgyak eladására vonatkozó kérését az általa javasolt feltételek mellett. \ Az osztrák kormány képviselőivel az esedékes szerződés aláírására szovjet részről az Ausztriában levő szovjet javak igazgatóságát bízták meg." V. P. Szviridov főbiztos és Július Raab szövetségi kancellár a két felet érdeklő több más kérdést is megNagy-Britannia Kommunista Pártja az afrikai népek szabadságharca mellett Eltávolítják az eszkimókat az egyik grönlandi amerikai támaszpont közeléből A dán sajtó közlése szerint tervbevették, hogy a nyár folyamán új lakóhelyre telepítik át a grönlandi Thule helység egész lakosságát. Az Egyesült Államok Thule közelében hatalmas légitámaszpontot épített. Az eszkimókat Thuleböl még északabbra az Inglefield-öböl térségébe telepítik. »"- . . I Eisenhower elnök rendkívüli értekezletet hívott össze a koreai kérdéssel kapcsolatban Nyugati Jelentések szerint Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke szombaton reggel rendkívüli értekezletet hívott össze a Fehér Házba. Az értekezleten jelen volt Dulles külügyminiszter, Wilson hadügyminiszter és Collins tábornok, az Egyesült Államok százrazföldi haderejének a közeljövőben távozó vezérkari főnöke. Az értekezlet után Synder, a Fehér Ház helyettes sajtótikára az összegyűlt újságíróknak csupán annyit mondott: »Az értekezlet Korea kérdésével foglalkozott.« Mendes-France nyilatkozata a sajtó képviselői előtt A kormányalakítással megbízott radikálispárti Pierre Mendes-France szombaton nyilatkozott a sajtó képviselői előtt. Kijelentette, hogy a kormány megalakítására irányuló munkája »még nem nagyon haladt elbre« és egyelőre tovább folytatja tárgyalásait a francia politikai élet vezetőivel. Mendes-France csak általánosságokat mondott, kijelentvén, hogy a jelenlegi nehéz pénzügyi és diplomáciai körülmények között olyan természetű programmot kíván a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amely megkönnyítheti a nemzetgyűlés munkáját. Baloldali újságirók az2a1 kapcsolatban, hogy Mendes- Francé nem volt hajlandó nyilatkozni az indokínai háborúra vonatkozó elgondolásairól, emlékeztetnek Mendes. Francénak a radikális párt péntek esti összejövetelén mondott baljóslatú szavaira; „Ismerik nézeteimet igen sok kérdésről, azonban nyilvánvaló. hogy mint miniszterelnök nem járhatok el ugyanúgy, mint képviselökoromban.« Baloldali körökben emlékeztet nek arra is, hogy Mendes-France a közelmúltban személyes kapcso latokat vett fel De Gaulle tábor nokkai és az RPF vezető tagjaival. I A londoni »Daily Worker« közli Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának közleményét az afrikai helyzettél kapcsolatban. A közlemény a többi között ezeket mondja: »Az afrikaiak müliói forronganak. Harcolnak földjeik visszaszerzéséért, szabadságukért, demokrati kus jogaikért, a faji megkülönböztetés megszüntetéséért és a gyarmati rabszolgaságtól való megszabadulásukért. Az ő harcuk a mi harcunk is. Vannak közös érdekeik az angol néppel — de nem az imperialista rablókkal.® A közlemény a továbbiakban ismerteti az angol gyarmatosítók ellen küzdő afrikai népek harcát, majd így folytatódik. »Az angol népnek tudatára kell ébrednie, hogy az afrikaiak kizsák mányolása és a terror alkalmazása nem szolgálja érdekét. Az angol és az afrikai nép közös érdeke, hogy egyesülve, közös harcban ves sen véget az angol imperialisták kizsákmányoló tevékenységének, erőszakoskodásának és tömegterror jának Afrikában. Az angol dolgozók semmit sem nyernek az afrikai nép kizsákmányolásából. Az angol dolgozók érdekeit szolgáló kormány — hangzik a közlemény — véget vetne ennek a kizsákmányolásnak és lehetővé tenné Afrika népeinek, hogy saját országaik gazdái legyenek. Ez pedig a kölcsönős kereskedelem létrehozására és az életszínvonal emelésére Irányuló baráti együttműködést teremtene az angol és az afrikai népek között. Együttesen virágzóvá tehetnénk országainkat és függetleníthetnénk magunkat Amerikától és politikánkat az amerikaiak ellenőrzésétől.« A közlemény befejező részében Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága hangsúlyozza: »Követeljük az angol csapatok és a fegyveres rendőrség kivonását Kenyából. Szálljunk szem- , be a középafrikai föderáció kikény/ szerítésével. Tiltakozzunk Maian délafrikai fasiszta uralma ellen. Támogassuk a nigériaiak egységes harcát a szabadságért és a tényleges nemzeti függetlenségét.* Sajtóértekezlet Eisenhowernél Május 28-án Eisenhower elnöknél sajtóértekezletet tartottak. A sajtóértekezleten elsősorban Taft köztársaságpárti szenátor cincinati beszédét vitatták meg. Eisenhowert megkérdezték, egyetért-e Taftnak azzal a véleményével, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak a koreai háborúban figyelmen kívül kell hagyniok az ENSZet. Eisenhower kitérően válaszolt és arra hivatkozott, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor valamely ország önnállóan cselekedve .többet érhet el, mint hogyha egybehangzó véleményt igyekszik biztosítani. Az egyetértés elérésére ugyanakkor uj;m lehet egyszerűen meghatározott területeket kiválasztani. Az egyik tudósitó megemlítette Taftanak azon szavait, hogy ha nem sikerül megkötni a fegyverszünetet, akkor az Egyesült Államoknak egyedül kell cselekedniük. Eisenhower azt válaszolta, hogy Taft úr nyilván arra utalt, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak ki kell tartaniok saját' meggyőződésük és véleményük mellett és nem azt akarta mondani, hogy az ösz szes többieket egyszerűen el kell vetni. Eisenhower rámutatott, hogy itt nem minden világos és hogy ő nem egészen érti mindezt. A fegy versztinet kérdésében a véleménykülönbségnek nem keli azt jelentenie, hogy a barátok ellenségekké válnak. « Ezután a tudósító részletet idé zett Taft beszédéből — mivel Eisenri azt minden részletében, nevezetesen, hogy ha nem sikerül a fegyverszünet megkötése, akkor az Egyesült Államoknak Anglia és Franciaország tudomására kell hozniok, hogy az Amerikai Egyesült Államok visszautasítanak minden további béketárgyalásokat. Eisenhower válaszában kijelentette, itt nem arról van sző, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak el kell távolodniok összes többi szövetségesétől és kijelentette, hogy Anglia és Franciaország beleegyezhetne egy ilyen javaslatba. Eisenhower — arra a kérdésre egyetért-e Churchillnek és Mayernek, Franciaország volt «niniszterelnökének korábban kifejtett véleményével, hogy a bermudai tanácskozás a négy nagyhatalom képviselőinek találkozójára vezet majd —- eleinte határozatlanul azt mondotta, hogy a három hatalom tanácskozása »önmagában hordja a jelentőségét*. Ha a bermudai tanácskozás később a négy nagyhatalom tanácskozásához vezet — jelentette ki Eisenhower — akkor az annak étz eredményeképpen törté^ nik, hogy az események menete igazolja ezt a tanácskozást. Eisenhower aztán kijelentette, hogy a bermudai tanácskozásnak nem kell feltétlenül erre a találkozóhoz vezetnie. Eisenhower kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya — ugyanúgy, qaint azelőtt — ellenezni fogja, hogy a Kínai Népköztársaságot bebocsá3sák az hower kijelentette, hogy nem isme- ENSz.be. Görögországban mozgalom indult Glezosz szabadonbocsátásáért Manolisz Glezosz tizenkét évvel ezelőtt tépte le a hitlerista zászlót az Akropolisz homlokzatáról. Sajtójelentések szerint az évforduló alkalmából több társadalmi szervezet és a görög állampolgárok *zázai az. zal a kéréssel fordultai' a görög királyhoz, hogy bocsáss' -szabadon az ellenállási mozgalom lörtönben sínylődő nemzeti hősét. Ismét mérgesgázt használtak az amerikaiak Koreában Az amerikai csapatok akomszoni arcvonalszaakszon ismét mérgesgázzal töltött gránátokat használtak. A gránátokat Kumszon térségben 155 milliméteres tarackokból lőtték ki. A népi erők két állására kilőtt több mint 50 gránát közül 9 részben fojtó-, részben mérgesgazzal volt töltve. \