Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-28 / 157. szám, vasárnap

4 tffSZO 19S3 június 28 A Szlovák Tudományos Akadémia munkájának feladatairól és elveiről (Folytatás a 3. oldalról.) a szlovák és cseh tudósok között, a Szlovákiában lévő tudományos mun­kahelyek és a csehországi és mor. vaországi tudományos munka­helyek között — ez lesz mindig Akadémiánk egész munkájának alapaive. A Szlovák Tudományos Akadémia mint nemzeti tudományos intézmény, nincs semilyen formális alárendeltségi viszonyban a Cseh­szlovák Tudományos Akadémiához és más országos intézményekhez. Magától értetődik azonban, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia legfelsőbb intézmény hazánk egész területén és azért a Szlovák Tudo. mányos Akadémia terveinek össze­állításában és yégrehajtásában min­dig a Csehszlovák Tudományos Aka­démiától kér tanácsot. A Szlovák Tudományos Akadémiá­nak a Csehszlovák Tudományos Aka­démiától eltérően van mezőgazdasági szektora is. Ez a szlovák tudomány és kultúra egyenletes fejlődésének szempontjából, valamint azért is, hogy az Akadémia a falu szocialista átépítése mellett álljon, nagyon fon. tos dolog. Ezen a téren is a szov­jet példából tanulunk. Egészen ter­mészetes azonban, hogy az Akadé­mia mezőgazdasági szekciója a le­hető legszorosabban együtt fog mü. ködni államunk legfelsőbb mezőgaz­dasági és tudományos intézményé­vel, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiával. Az a tény, hogy a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadé­miának első elnökhelyettese egyben a Szlovák Tudományos Akadémia mezőgazdasági szekciójának elnöke is, aláhúzza a cseh és szlovák me­zőgazdasági szakemberek és tudo. mányos dolgozók szoros együttmű­ködésének elvét. Bizonyára mindnyájan tudatosít­juk azt, hogy ha a szlovák tudo­mánynak nagy feladatokat kell tel­jesítenie, amelyeket az iparosítás, a szocialista felépítés állít eléje, az eddiginél sokkal többet és behatób­ban kell tanulnia a világ legfejlet­tebb tudományától, a szovjet tudo­mánytól. K. Gottwald elvtárs a V. I. Lenin­múzeum megnyitásakor azt mon­dotta: „A szovjet tapasztalatok folyton bővebb és mélyebb kihasználása és így az egyre fokozódó közeledés a szovjet mintához, ez a népi demo. kratikus országok fejlődésének egyik legfőbb törvénye. Tehát min­den szorosabb közeledés a szovjet mintához, ahhoz a társadalomhoz, amely már kiépítette a szocializ­must és amely helyettünk is számos fájdalmat, megpróbáltatást szenve­dett el, amikor ^ereste és megtalál­ta az új életformát — -ez a mi sike. rünk, ez jelentős haladás a szocializ­mus felé vezető úton." Ezek a szavak teljes mértékben érvényesek egész tudományos mun­kánkra. Az egyes tudományos sza­kaszokon elért haladásunk annál át­hatóbb, minél jobban tanulnak a szovjet tudományoktól az egyes tu. dományos szakaszok dolgozói. Ahol a tudományos dolgozók fejét még különféle burzsoá tudományos elmé. letek zavarossá teszik, ahol még csodálják a reakciós burzsoá tudó­sokat, ott látjuk a legnagyobb ha­nyatlást, ott fejlődik ki a „csupán tudományért való tudomány", amely elszakadt a gyakorlati szükségletek­től. amely idegen, felesleges, amely nem is tudomány, csak annak játsz­sza ki magát. Az ilyen „tudósok­nak" azután minden lépten-nyomon ^megnyilvánul a néppel, a népi de­mokratikus rendszerrel, a párttal, a Szovjetunióval szemben való ellen­ségességük. Szerencsére hovatovább mind ke. vesebb olyan tudós van, akik azt gondolják, hogy a tudományt a szovjet tudomány alkalmazása nél­kül is fejleszteni lehet. Összes fia­tal tudósaink és — a mi nagyon ör­vendetes — régi tudományos dolgo­zóink többsége is a szovjet tudo. mányban már megtalálta leghatáso­sabb segítőjét. A szovjet tudomány a tudósok előtt új távlatokat nyit meg, fel­fegyverzi őket óriási tapasztalatai­val, találmányokkal, a tudományos munka új módszereivel, amelyek a marxizmus-leninizmus tudományos világnézetén, a dialektikus matéria, lizmuson alapulnak. A Szlovák Tu­dományos Akadémia alapvető fel­adata az lesz, hogy gondoskodjék arról, hogy a szovjet tudomány munkamódszereinek eredményei az összes tudományos kutatások kiin­dulópontjává és támaszává váljanak az Akadémia valamennyi munka­helyein és azokon kívül ls. A szov. jet tudomány tündöklő mintakép, az egész csehszlovák és szlovák tudo­mány tanítója, Hála a szovjet tudomány segítsé­gének, amely egyrészt abban való­sul meg, hogy a fiatal tudományos dolgozók egész sora szovjet főisko­lákon és tudományos intézetekben tanul, továbbá abban, hogy hozzánk Szlovákiába is eljönnek a szovjet tudósok és végezetül abban is, hogy ma lehetőségünk van szovjet tudo. mányos irodalmat olvasni, — mind­ennek hála, kijutottunk abból a ká­tyúból, amelybe a burzsoá tudo­mány vezetett bennünket és hála ennek, tudományunk a nép, a hala­dás és a béke magasztos szolgála, tába állhatott. A Szovjetuniónak kö­szöni hazánk felszabadítását, a sok­oldalú támogatást — és mi, tudo­mányos dolgozók a néppel együtt a Szovjetuniónak és a szovjet tudo­mánynak köszönjük azt is, hogy tu. dományunk új, egészséges alapokon fejlődhet, hogy visszatérhetett leg­szentebb hivatásához. Ezért a szlo­vák tudósok akár az Akadémián, akár kívüle dolgoznak, mindig a Szovjetunió iránti testvériség és szeretet buzgó hirdetői lesznek. Ha tudományunk sikerrel akarja teljesíteni kötelességeit a szocialista felépítésben, nekünk, tudományos dolgozóknak következetesen le kell számolnunk a nem tudományos né­zetek és a nem tudományos gondol­kozásmőd csökevényeivel és jobban el kell sajátítanunk a munkásosz. tály világnézetét és tanítását: a marxizmus-leninizmust. A szovjet tudomány gyors előrehaladásának egyik titka éppen az, hogy a szov­jet tudósok jól bánnak a marxizmus­leninizmus hatalmas fegyverével. A dolognak ezt a részét, úgy látszik, gyakran nem becsüljük eléggé. Azt gondoljuk, hogy a szovjet tudo­mány fejlődése csupán a sokoldalú támogatás egyik következménye, annak következménye, hogy a szov. jet tudósoknak minden anyagi esz­köz rendelkezésükre áll a tudomá­nyos kutatás céljaira. Igaz, hogy nagyon fontos az a sokoldalú gon­doskodás, amelyben a szovjet tár­sadalom a tudományt részesíti. Ma. gában véve ezzel azonban nem ma­gyarázzuk meg a szovjet tudomány összes sikereit. Az Amerikai Egye­sült Államokban és más kapitalista országokban is néha nem kímélik a tudomány céljait szolgáló eszközö­ket, főleg, ha az imperialistáknak fokozott nyereséget ígérő kutatá­sokról, vagy pedig tömegpusztító eszközökről van szó. Akkor a tudó­soknak mindent megadnak, kiválóan berendezett laboratóriumokat és le­hetővé teszik a termeléssel való közvetlen kapcsolatokat is. Jóllehet elérnek bizonyos sikereket, igen korlátolt méretű szakaszokon, egészben véve azonban a burzsoá tudomány az alapvető, kulcsfontos­ságé tudományos kérdések megol­dása előtt tanácstalanul áll. Az idealista nézetek és a gondolkodás metafizikai módszere megakadályoz­za a burzsoá tudósokat abban, hogy az élő és élettelen anyag, a társa­dalom, a gondolkodás mozgalmai­nak legbonyolultabbb formáiba be. hatoljanak. A Weissman-Morgan­féle elmélet idealista lényege meg­köti a biológia fejlődését. Metafizi. kai gondolkozással nem lehet meg­érteni a külső és belső környezet egységét az organizmusokban. Az idealista világnézet és a vele hűsé­gesen együtt haladó metafizikai gondolkozási mód ellentétben áll a tudománnyal. Ez az ember régi te­hetetlenségének, képtelenségének csökevénye, amit szándékosan szen. tesített a vallás, az egyház és a reakciós filozófia. Ezek voltak min­dig a tudomány előrehaladásának ellenségei. Tudományunk fejlődése érdekében, valamint a tudományos dolgozók méltóságának érdeltében is az Aka­démián mindig könyörtelenül har­colni fogunk a burzsoá ideológia minden csökevénye és megnyilvánu. lása ellen, egyik legsürgősebb köte­lességünknek fogjuk tartani, hogy minden tudományos dolgozó elsajá títsa a marxi-lenini tanítást, hogy megtanulja munkájában alkalmazni a materialista dialektika hatalmas fegyverét. A politikai, marxi.lenini művelt­ség a tudósnak helyes tájékozást, helyes világnézetet ad, megadja a kutatás alapvető módszerét. A tu dományos világnézet nélküli tudós nem igazi tudós. Ezért nem nyűg­szunk addig, nem hagyunk békét azoknak, akik eddig lebecsülték a politikai-ideológiai kérdéseket, mind hangsúlyozottabban fogjuk követel­ni, hogy a tudós gondosan tanulmá­nyozza a marxista irodalmat és be­kapcsolódjék a gyakorlati közéleti tevékenységbe is, hogy becsületesen, és őszintén számoljon le az ellensé­ges ideológiák csökevényeivel. A marxizmus-leninizmus elsajátítása elkerülhetetlenül karöltve halad a burzsoá ideológiák elleni harccal. Minden tudományos szakaszon har­colnunk kell a tudományellenes el­méletek, a különféle nevü, de egy és ugyanazon lényegü idealista elmé­letek ellen. Az Akadémiának azon­ban nemcsak az a feladata, hogy va­lamilyen belső, Intézeten belüli har­cot vívjon a burzsoá ideológia ellen. Tudósaink egyik szent kötelessége, hogy segítséget nyújtsanak az ösz. szes nem tudományos előítéletek, a minden fajtájú vallásos sötétség el­leni harcban a nyilvánosság előtt is, hogy segítsék a tudományos szocia­lista öntudat elterjesztését és le­rögzítését. Minden tudományos sza­kasz, minden tudós hozzájárulhat és hozzá ls kell, hogy járuljon a tu. dományos világnézet terjesztéséhez. A szocialista felépítés ideológiai szakaszán külön t helyet foglalnak el a társadalom-tudományok. A tár. sadalom-tudományokra ugyanazok a munkaelvek érvényesek, mint a műszaki és természet-tudományok­ra. A társadalom-tudományok fel­adata Szlovákiában propagandista, pedagógiai, népnevelő és művészeti kádereinket tudományos érvelések­kel és eszközökkel felfegyverezni harcra ázom ellenséges ideológiák ellen, amelyek különösen nálunk vannak elterjedve. A tudósok fel­adata, hogy ezen a szakaszon a szocialista felépítésnek segítsenek úgy, hogy behatóan, marxista mó­don vizsgálják 'országunk múltjá­nak és jelenének társadalmi jelensé­geit és a konkrét tanulmányozás alapján szétzúzzák a burzsoá csö­kevényeket. Propagandánk, agitá­ciónk, nevelésünk és népnevelésünk már régen nagy hiányosságokat érez a nacionalizmus, a klerikaliz­mus, a kozmopolitizmus elleni harc­ban, számos fogyatékosság abból ered, hogy mindeddig nagy hiányok mutatkoznak a társadalomtudomá­nyok, a történelem, az irodalom­történet, a nyelvészet, a pedagógia, stb. szakaszain. Társadalmi tudo­mányaink nem fegyvereznek fel megfelelően és konkréten az ellen­séges ideológiák elleni harcra. Ezért jóllehet, most gyorsan fejlesztjük a természeti és műszaki tudományo­kat, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy el akarjuk hanyagolni a tár­sadalmi tudományokat. Mindnyájan tudatosítjuk az ideológiai kérdések jelentőségét a szocializmus építésé­ben. A Kommunista Párt állandóan hangsúlyozza az Ideológiai munka elmélyítésének szükségességét, a széleskörű, öntudatosító tömegpoli­tjkai munkának fontosságát, ami előfeltétele a gyorsabb előrehala­dásnak. Ezért az Akadémia útján is minden téren segíteni fogjuk a társadalmi tudományok fejlesztését, amelyek jelentős segítséget nyújta­nak az űj emberért, az új szocialis­ta társadalomért folytatott ideoló­giai harcban. Egyik legelsöbbrendü kötelesség, főleg a társadalmi tudományok kö­telessége az lesz, hogy további har­cot fejtsen ki a burzsoa-nacionaliz­Musnak, ezen ellenséges ideológiá­nak különféle formái ellen, amely Szlovákiában legveszélyesebb ideoló­gia volt és marad. A Szlovák Tudományos Akadémia feladata lesz, hogy élénkebb ideoló­giai tevékenységet fejlesszen ki az értelmiség és a dolgozók körében. Az időszerű tudományos kérdések, röl szóló alkotó viták előkészítése, fontos ideológiai és módszertani kérdésekről szóló viták rendezése a különféle tudományos szakokban Minőségi brigádok versenye a füleki Béke-üzemben A füleki Béke-üzem dolgozói Szlo­vákia Kommunista Pártja X. kongre­sszusa tiszteletére a selejt csökken­tését és a termékek minőségének megjavítását tűzték ki célul maguk elé. Munkájuk eddig elért eredmé­nyével bebizonyították, hogy határ­talanul szeretik pártunkat, amely állandóan gondoskodik a dolgozók jólétéről, a munkások szakmai fejlő­déséről. Két évvel ezelőtt az üzem dolgozói még a régi gyárépületekben végezték munkájukat. Ma a modern, új üzem­ben sokkal örömteljesebb a munka. A tágas műhelyekben egészségesebb a levegő, a szellőztetők állandóan hű­vösen tartják a műhelyt és portala­nítják a levegőt. Az üzem dolgozói — mondja Pócos elvtárs — a pártnak adott szavukat teljesítik. Szlovákia Kommunista Párt­ja X. kongresszusa utáni hetekben is százszázalékon felül teljesítették ter­vüket. A kongresszus Irányelveit, va­lamint Siroky elvtárs beszámolóját ismertették a dolgozókkal. A párt és a szakszervezet vezetősége ez irány­elvek megvalósítására még fokozottabb munkára hívja fel a dolgozókat, hogy ne csak a százszázalékos tervteljesi­tést érjék el, hanem egyúttal a mi­nőség javítását is. Szlovencsák József elvtárs a saját, valamint az üzem dolgozóinak a mun­káiról ezeket mondja: „Állandóan a selejt csökkentésére törekszünk, ezt bizonyítják a műhe­lyekben felállított minőségi brigádok is. A minőségi brigádok munkájának szép eredményei megmutatkoznak a termékek minőségében, mert az eddigi munkánk során többször dicséretet kaptunk, selejtárú soha nem került ki a kezünk alól. Ez bizonyítja jó munkánkat. Ilyen eredményekkel akarjuk folytatni a jövőben is harcun­kat a selejt ellen, amely mind a mi üzemünk, mind a többi üzemek ré­szére is egyik legfontosabb feladat. A füleki Béke-üzemben a párt és a szakszervezet vezetőinek, valamint a műhelybizalmiaknak lankadatlanul tovább kell folytatniok az agitációt a munkaverseny kiszélesítésére, élen kell járniok a szocialista munkaver­seny megszervezésében, hogy a dol­gozókat naponta mozgósítsák a ter­melési feladatok teljesítésére, vala­mint az anyagellátás folyamatosságá­nak biztosítására. Az üzemben már hónapokkal ezelőtt minden műhelyben és minden munkahelyen megalakítot­ták a minőségi brigádokat, ami azt a célt szolgálja, hogy a szocialista munkaverseny magasabb formáit be­vezessék. A brigádok közül most a Marx-brigád áll az élen. Az elsőséget úgy érték el, hogy a csoportvezető Varga József több olyan munkafogást és újítást vezetett be, amely az anyag­takarékosságot elősegíti. Varga József brigádvezető az év elején kötelezettséget vállalt, hogy az év végéig 21 köbméter keményfa­anyagot takarít meg. Az elsö negyed­évben 7 köbméter, a második ne­gyedévben szintén 7 köbméter nyers­anyag megtakarításával túlteljesítette felajánlásának az év első felére eső részét. Varga József elvtárs több­éves gyakorlattal rendelkezik, ismeri munkájának minden részletét és ez adta neki az alapot arra, hogy job­ban és észszerűbben dolgozzék. Varga József 30 év körüli ember, amikor munkájáról és az anyagtakarékossá­ról kérdezősködünk, szerény szavak­kal ezeket mondja: „Amikor hozzákezdek a munkához mindig az az első dolgom, hogy meg­tudjam. milyen méretű anyagot fogok aznap készíteni és mennyit. Csak azután kezdek dolgozni. A munka­módszerem nem titok, mindenki el­sajátíthatja. A gépemnél sokan érdek­lődnek munkám iránt. Készségesen el is magyarázom mindenkinek. Ha egy 20 cm-es átmérőjű anyagot kell elő­állítani, úgy takarékoskodom, hogy minden darabkát fel tudjak használni. A hulladékanyagot nem dobom el, hanem félreteszem és amikor kisebb méretű anyagot kell készítenem, azt veszem elő. Ezzel elérem, hogy a legkisebb méretű anyagot is fel tu­dom használni." Az anyagtakarékosság nemzetgaz­daságunkra nagyjelentőségű dolog. Varga József takarékos munkája a többi dolgozókat is napvobb igyeke­zetre serkei 'hogy eredményét el­érjék. Az önköltséget csökkentik az­zal, hogy nem dobálnak el felhasz­nálható anyagot. A csoportokon és az üzemen belül olyan versenyszellem fejlődik ki, amely elősegíti a szocia­lista munkaverseny további sikeres fejlődését. Sok értékes tapasztalattal rendel­keznek a füleki dolgozók a Béke-üzem­ben. Ezeket a tapasztalatokat nép­szerűsíteni kell minden mesternek és műszaki vezetőnek. K. B. Szlovákiában, mindez már ez év őszétől kezdve a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia egyik legfontosabb és tartós működési irányzata lesz. A burzsoa-nacionalizmus elleni harccal összekapcsoljuk a kozmo­politizmus elleni harcot. És Szlová­kiában különösen időszerű harcolni a kozmopolitizmus azon formája ellen (és egyben a nacionalizmus ellen), amely lebecsüli országunk múltját, haladó hagyományalt, a szláv nép becsületes harcát, munká­ját és haladó kulturális eredményeit. Csupán a szocializmussal, a marxi-lenini tudomány segítségével küszöböljük ki a szlovák nép elnyo­morítását és tudósaink csak most tudják teljesen szabadon vizsgálni és értékelni országunk haladó múlt­ját, a szlovák nép haladó hagyo­mányait. Az Akadémia egyik fontos fel­adata lesz, hogy a tudomány múlt­beli fejlődését vizsgálja Szlovákiá­ban. Mindig olyan tudományt fo­gunk fejleszteni, amely szoros kap­csolatban áll a nép szükségleteivel, a szocialista felépítéssel és amely köztársaságunk népeinek haladó ha­gyományaira támaszkodik. A Szlovák Tudományos Akadé. miát néhány nappal Szlovákia Kom. munista Pártjának X. kongresszusa uitán nyitjuk meg. A kongresszuson munkásosztályunk élcsapatának és az egész dolgozó népnek küldöttei arról tanácskoztak, hogyan kell to­vább biztosítani az iparosítást, a gazdaság és kultúra fejlesztését, hogyan kell megszilárdítani a népi demokratikus államrendszert, szer­vezésileg, politikailag és Ideológiai­lag hogyan kell még jobban meg. szilárdítani egész dolgozó népünk pártját, hogy a szlovák nép töme­geit tovább vezethesse a szocializ­mus építésében, Az SzlKP X. kongresszusa az iparosítás eredményeit értékelve rámutatott arra is, mily rendkívül kedvező előfeltételek alakultak ki a szlovák kultúra fejlesztésére, Siroky elvtárs, akinek nevével elválasztha­tatlanul összefügg a Szlovákia nagy­vonalú iparosítása és általában a gazdasági és kulturális fejlődés Szlovákiában, azt mondotta: „Hyen módon megteremtettük a szlovák kultúra, a sokoldalú és gazdag, a népből merítő és a néppel egybe­forrott nemzeti formájú kultúra hallatlan felvirágzásának előfeltéte­leit, amely kultúra mind kifejezőb­ben szocialista tartalmú lesz." Majd így folytatta: „A kulturális életben hamarosan nagyjelentőségű ese. ményre kerül sor, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia megalapítására, ami megteremti a tudományos ku­tatás további fejlesztésének és a termeléssel való szoros kapcsolatá­nak előfeltételeit." A Szlovák Tudományos Akadémia megnyitása a Kommunista Párt X. kongresszusa után, egyenesen jel­képes dolog. Igen, ez országrunk mérhetetlen felvirágzásának újabb bizonyítéka, amit a Kommunista Párt szervez és vezet. Csupán hála annak, hogy hazánk­ban a nép, a munkásosztály uralko­dik a Kommunista Párttal az élén, teljesedik ma számos szlovák tudós­hazafi régi vágya, hogy saját nem­zeti tudományos intézményünk le­gyen és nem vélelten, hogy Siroky elvtárs, a szlovák nép legjobb fia volt az, aki bejelentette a Szlovák Tudományos Akadémia hamaros megnyitását. A tudományos dolgozók nagyra becsülik a népi demokratikus állam­nak és a pártnak gondoskodását a tudomány fejlődéséről. Ez a biza­lom és ez a nagy megbecsülés be­csületes alkotó munkára kötelezi őket. A tudományos dolgozók a Szlovák Tudományos Akadémiát arra fogják felhasználni, hogy min­den erejükből a pártot és népet szol. gálják és segítsék a szocializmus felépítésében Szlovákiában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom