Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-24 / 153. szám, szerda

2 UJSZ0 1953 iúrius 24 Változás a korai burgonya felvásárlásának föltételeiben A begyűjtési minisztérium ez év június 17-én kelt rendeletével meg­változtatta a korai burgonya fel­vásárlásának feltételeit, amelyeket a begyűjtési minisztérium 91/1953. HK számú hirdetménye állapít meg a korai burgonya kőtelező beadásainak teljesítésére vonatko­zó kedvezményes beszámítással kap­csolatban. 1 A kedvezményes beszámítás határ­idejét 1953 július 15-ig meghosz szabbították. Az új feltételek alap­ján az 1953 június 16-tól július 15­ig beadott korai burgonyát a köte­lező beadás teljesítésénél a szocia­lista szektor és a többi termelők esetében a kővetkezőképpen szá­mítják be: 100 kg korai burgonyáért beszá­mítanak: június 15-től június 25-ig történő beadásnál 150 kg-ot június 26-tól június 30-ig történő beadásnál 130 kg-ot július 1-től július 15-ig történő be adásnál 110 kg-ot. Az 1953 július 15. után történő beadásokat csak a normális súly­ban számítják be, vagyis 1:1 arányban. A már nyilvánosságra hozott kedvezményes felvásárlási árak a korai burgonya beadásáért váltó zatlanul érvényben maradnak Va­gyis 100 kg korai burgonyáért június 25-ig 102.— korona — jú­nius 26-tól június 31-ig 92.— koro­na — július 1-től július 10-ig 80.— korona — július 11-töl július 20-ig 62 korona jár. Az 1952—53. iskolaév befejezése Az 1952/53. iskolaév június 30­án, kedden fejeződik be. Az iskolai záróvizsgák befejezése után a taní­tók szabadságra mennek és szün­idei kötelezettségük teljesítésének elvégzésére. A gyermekotthonok ta­nítói és gondozónői, az ifjúsági csoportok nevelőnői és a többi is­kolák egyes tanítónői is a földmű­ves otthonokban, gyermekotthonok­ban és az ifjúsági körökben fognak foglalkozni a gyermekekkel. A ta­nítok bekapcsolódnak az üdülő köz­pontokban, a pionírtáborokban végzett munkába, vagy pedig irá­nyítani fogják az iskolai ifjúságot a különböző brigádmunkákon, pl. a komlófésülésnél. A falusi tanítók az aratási ideje alatt segítik az egységes földmű vessző vetkezete­ket és az állami birtokokat, főleg a kultúrpropagációs és agitációs munkában. Az összes tanítók és a 8 és 11 éves iskolák valamennyi igazgatója résztvesz a számukra rendezett tanfolyamokon az előké­szítő osztályokban, a politechnikai nevelés tanfolyamain,az önkéntes testnevelési tanfolyamokon, stb. Azok a tanítók, akik távtanulást folytatnak, a szünidőt tanulmá­nyaik elmélyítésére fordítják és a pedagógiai szakon rendezett tanfo­lyamokon való részvételre. Némely tanító az iskolában lesz alkalmazva a tananyag ellenőrzésé­nél. Az iskola többi alkalmazottai — ha nem lesz rájuk szükség az iskola takarításánál és az iskola­épületek javításánál — szabadsá­gukon kívül a földműves gyermek­ftthonokban az óvodákban, az üdü­lő-központokban, stb. nyernek al­kalmazást. A helyi nemzeti bizottságok gon­doskodnak arról, hogy az iskolák­nak és a tanítóknak meg legyenek a jó előfeltételeik azon feladataik sikeres teljesítésére, amelyek az új iskolatörvény megvalósításából erednek. A helyj nemzeti bizottsá­gok a fő szünidő idején' biztosítják az 'összes szükséges javításokat, az iskolaépületek, tantermek, esetleg az igazgatói lakások és iskolai melléképületek javításait. Felhasz­nálják ezeknél a munkáknál a szü­lői társulatnak és iskolabarátok szövetségének támogatását, az ön­kéntes szervezetek és az iskola­védnökségek támogatását. Gondos­kodnak az iskola helyén az összes tanítók elhelyezéséről, hogy nevelő­küldetésüket felelősségteljesen vé­gezhessék. Az iskola- és művelődés­ügyi minisztérium a pedagógiai gim­náziumok és főiskolák ez évben végzett növendékeit csak azokba a községekbe osztja be, ahol biztosít­va lesz számukra július 31-ig az ellátás és a lakás. A tanítókat, az iskola dolgozóit és az iskola többi dolgozóit a kö­vetkező évben nagy feladatok vár ják, amelyek kapcsolatban vannak az új iskolatörvénnyel, amely az új, valójában szocialista iskola kiépíté­sének biztosítéka, a világ legjobb iskolájává — a szovjet iskolának példájára. Az 1953/54. iskolaév, amely isko­laügyünk fejlődésében magasabb fokot jeilent, szeptember 1-én, kez­dődik. Hároméves közgazdasági nyelvi iskolát szerveznek meg Az iskola- és művelődésügyi mi­nisztérium . a külkereskedelemügyi és a külügyminisztériumokkal egyet­értésben az Állami Nyelvi Intézet mellett egy közgazdasági nyelvi is­kolát állít fel, amely a közép köz­gazdasági kádereket neveli nyelvi képzettségre. Ennek az iskolának végzett növendékeit főleg a kül­kereskedelemügyi és a külügyminisz­térium alkalmazza. Az iskolában a fő tantárgyak a nyelvek (az orosz és más világnyelvek), gyorsírás (ide­gennyelvfi is) és a gépírás. A jelent kezők a felvétel előtt felvételi vizs­gát tesznek. Jelentkezhetnek azok a tanulók, akik elvégezték a II. fokú iskolát és még nem jelentkeztek má s szak­iskolára. Az iskola igazgatósága a jelentkezőlapokat továbbítja a já rási nemzeti bizottsághoz június 30-ig. A járási nemzeti bizottságok a jelentkező lapokat az Állami Nyelvintézetnek küldik el, Prága II Jindrišska 4. szám alá július 11-ig. A Klement Gottwald új kohó összetett hengeres szakaszán befejezik a villanyberendezés munkálatait Gyorsan közeledik az a nap, ami­kor a Klement Gottwald új kohók összetett hengeres szakaszán meg­indulnak a gépek és a hengerelő­asztalok kerekei. A prágai elektro­technikai üzem szerelői már bekap­csolják az elektromos áramelosztó­ba a több tízkilométer hosszú veze téket. A rézszalagokból készült fél­kilométeres hosszú vezeték már tel­jesen készen van és a 60 kiliméter hosszú kábelvezetékből még 6 kilo­méter van hátra. A nováky-i bányászok a kongresszus utáni héten emelik a tervteljesítést , A nováki-i bányászok becsülete­sen teljesítik azt az ígéretüket, amelyet Szlovákia Kommunista Párt­ja dicső X. kongresszusa határoza­tainak és anyagának tanulmányozá­sánál vállaltak, még jobban fokozni a munkát és még nagyobb sikereket elérni, mint a kongresszus előtti él­munkáshéten. A kongresszus utáni első hét feladatait 109.36 százalékra teljesítették. Ezt a szép eredményt főleg a péntekes bányászoknak és a nováky-i állami munkaerőtartalék bányásztanintézete péntekes tanulói­nak köszönhetik. FUCSIK AUGUSZTÁVAL Törékeny asszony. A kora 40 év körül járhat. Ott ül a hosszú asztál végén szerényen, ajkán különös mo­sollyal. Nem tudni, az elvtársi érdek­lődést nyugtázza-e vele, vagy a mon­danivaló, amelyre készül, varázsolja elő ezt a kissé szomorkás, de mégis öntudatos mosolyt. Egy csokor vörös rózsa illatozik előtte az asztalon. Melléje helyezi a sűrűn teleírt fehér papírlapokat. Ér­dekes és jelképes egymás mellett ez az üde csokor és Július Fucsik, az igaz ember, a rettenthetetlen, hőslel­kü kommunista derékban kettétört életének írott dokumentuma. A pa­píron fájdalmas, de pillanatra sem csüggedő szavak, amelyek Fucsik Auguszta ajkán úgy nyílnak ki, úgy illatoznak, mint ez a vérvörös cso­kor, lehelletfinoman, halkan és mégis megrázó, meggyőző erővel. Hihetetlen erő lakozik ebben az asszonyban. Nem új az, amit mond, hiszen néhány apróbb, bár lém/eges részleten kívül csaknem^ mindent olvasturtk Fucsik „Üzenet az élőknek" című lenyűgöző hatású ríportkönyvé­/ ben. Mégis úgy figyelünk, hogy léle­gezni is elfelejtünk. A mi torkunkat is hol a fájdalom, hói a mérhetetlen gyűlölet érzése fojtogatja, hói mind­kettő egyszerre, mint Augusztáét, ezét a nagyszerű, nagyszívű asszonyét Időnkint megáll a beszédben, lehúnyt szemmel igyekszik felülkerekedni a borzalmas élmények emléke nyomán újra és újra feltörő felindultságán. Magá>ól alig beszél A saját szenve déseit halvány mosoly kísérte ke­vés szóval intézi él, de ostoroz és vá­dol, mikor Julék sebeit, Julek kínoz­tat ását idézi fel. Milyen méltó párja ő Fucsiknak, harcos j áldozatkész társa, akiben visz­szatükröződik mindaz, ami Julekben, nemes, emberi és példátlanul hősies volt, — a kommunista hite, győzni akarása és győzni tudása. Jellemző ez a kis „epizód": Fucsik megtudta, hogy a feleségét koncéntrá­ciós táborba viszik. Titkos levélkét küldött ezért neki, — a levelet egy fogolytársnőjük a nyelve alatt csem­pészte át az asszonyhoz, amelyben Fu­csik azon méltatlankodik, müyen igaz­ságtalanság, hogy míg őt „csak" ki­hallgatásokra hurcolják, addig a fele­ségének annyi súlyos megpróbáltatá­sokon kell átesnie. Mindegyik a másik szenvedését fáj­lalta, a sajátját bátran és öntudato­san viselte el. A kommunista ember erkölcse ez, azoké az ismert és névte len hősöké, akik százába! és ezrével mentek inkább a halálba, összeszorí­tott ajakkal, ökölbe szorult kézzel és magasra emelt fejjel, minthogy ' ki­szolgáltassák a fasisztáknak az ügyet, amelyért harcolták. Igen, a fejüket magasra emelték, hogy jól lássák a vörös lobogót, amely biztatón és bátorítón. jelképesen és mindenekfelett győzelmesen lobo­gott a kinzókamrák, a vallató szobák, a cellák és vesztőhelyek felett. A Pankrác elítéltjei előtt Július Fucsik emelte magasra ezt a zászlót Tőle tanultak bízni, bátran szenved i ni és visszaütni még ott is, ahol iga­zán nem volt egyebük, mint a hitük és a puszta öklük. Erről beszélt nekünk Fucsik Auguszta asszony, a Csehszlovákiai írószövetség pozsonyi klubjában. Mély megrendüléssel hallgattuk a lé­lek legérzékenyebb húrjait megszó­laltató szavait és forró hálát éreztünk iránta azért, hogy eljött közénk. So­*kat adott nekünk Fucsik Auguszta. Mindnyájan tudjuk, hogy amikor Fu­csikról, az ő kedves Julékjéröl beszélt akkor elszántan és céltudatosan har colt. Nem olyan asszony ő, aki más. gyávább emberekhez, asszonyokhoz hasonlóan hamuval hintené be a gyász és fájdalom nyomát. Nem! fu­csik Auguszta hamu helyett kést vett a kezébe, villogó pengéjű éles kést, amellyel újra meg újra feltépi a ka­pott sebet. A vüág szeme elé tárja, hadd lássa, milyen piros vér bugyo­gott a barbár- hitleri fasiszták ököl­csapásai nyomán. Élő figyelmeztetés ez a soha be nem gyógyuló seb min­denkinek: „Legyünk éberek!'' Soha többet ne engedjük hatalomra a fasiz­mus fantomját, soha többet ne tűr­jük el a háborús uszítók őrjöngő ha­dának felülkerekedését. Fucsik Auguszta harcol, harcoljunk vele mi is, a békéért, gyermekeink, az egész világ szebb életéért, amit egyedül csak a vörös lobogó teljes győzelme hozhat meg nekünk. Köszönjük a segítségedet éhhez a harchoz, Auguszta elvtársnő, Júliu? Fucsik höslelkű asszonya. GÁLY OLGA. Egy üzemi ujsájr szerkesztőségében Szocialista hazánk építésében egyre fokozódik az üzemi lapok jelentősége. Nemzeti válíataink mindegyike ren­delkezik ilyen üzemi- újsággal. Szer­kesztőbizottságok. lelkes bizakodó dol­gozók szerkesztik, akik tudatában vannak a betű hatalmas erejének és akik a kritika-önkritika fegyverével harcolnak a gáncsoskodók, a fejlóga­tók és a bürokraták ellen. Hétről hétre üzemi .újságok ezrei hirdetik az elért eredményeket és bírálják az elkövetett hibákat. Lelkesítik a dol­gozókat, megmagyarázzák az új, ha­ladó munkamódszerek előnyeit és szocialista hazaszeretetre nevelik ol­vasóikat. Érdemes egy kicsit közelebbről megnézni, hogyan dolgoznak egy üzemi újság szerkesztőségében. A Priemstav n. v. üzemi lapja, a ..PRIEMSTAV" egyike a legjobb üze­mi újságoknak. A vállalati igazgató­ság ötödik emeletén találjuk meg a szerkesztőséget. Gergely Dezső elvtáis az üzemi lap felelős szerkesztője szí­vélyes,. idősebb elvtárs, készséggel ma­gyarázza meg az üzemi újsággal kap­csolatos problémákat. Dolgozóink üzemi lapja, a „PRIEM­STAV" már ötödik éve jelenik meg. Ez alatt az idő alatt sokat harcoltunk spk akadályt kellett leküzdenünk, sok gáncsoskodót kellett legyőznünk. Azon­ban ez már a múlté és én már valahogy nem tudok visszafelé nézni. Minden nap látok valami új alkotást, új szépséget. Minden nap kedvesebb l6sz az élet Minden nap elérünk va­lamit ami eddig nem volt. És én. mint az üzemi újság szerkesztője éppen ezt akarom hirdetni, hogy mi­lyen szép a mi életünk, hogy már nincs koldus az országban, nincs éhe­ző, nincs kiuzsorázott, jogtalan „proli" hanem egyenrangú, dolgozó emberek vagyunk mindnyájan. Üzemi lapunk segítségével magya rázzuk meg dolgozóinknak, hogy mi minden nekünk a szocialista haza. Bármerre lépünk, megelégedett arco­kat látunk, gyermekarcok mosolyog­nak felénk, pompás munkásétkezők, lakások, szórakozóhelyek, óvodák és iskolák, és egyetemek várják a dol­gozókat és a munkásgyermekeket. Ami a lap szervezési kérdéseit il­leti: minden héten szombaton meg­jelenünk. A lapot szétküld.iük az építkezésekre, ahol a kultúrpropagan­dista szétosztja a szakaszbizalmiak között', ezek pedig továbbítják dol­gozóinkhoz. Az anyagot munkástársa­ink írják. Végignézzük a példányokat. Van bennük kritika, műszaki értekezés, munkagyőzelem vers, novella, sakk, egyszóval minden, amit a keret enge­gedélyez. Érdekes 'még arról is beszélni, ho­gyan is szerezzük a munkáslevelező­ket. Minden építkezésen beszervezünk egy-két öntudatos és tehetséges elv­társat, aki aztán rendszeresen tudósít bennünket az építkezés életéről. Ezek az elvtársak figyelemmel kisérik a dolgozók teljesítményeit, a tervteljesi­tést, az egy dékádra 'eső terveket, részt vesznek a termelési értekezleten, tagjai az üzemi bizottságnak és mű­helytanácsoknak, tehát ismerik az összes nehézségeket, hiányokat és ép­pen az írott szó erejével segítenek a tervteljesítés akadályait leküzdeni. Őrömmel mondhatom, hogy a munkás­levelezők száma napról napra emel­kedik. Miről írnak munkáslevelezô'"'-'' Oj munkamódszerekről, term^'^s- ered­ményekről. bérkérdésről, önköltség­csökkentésről. a szociálist,;-- munka­versenvről egyéni és kollektív ered­ményekről írnak szépülő életük min­den öröméről és írnak a nehézsé­gekről Építő, harcos cikkeikkel segí­tenek az országépítésben Juir> Michálka. r Uj barlangot tártak fel Szlovákiában A szlovák szpeleológiai társaság tagjai új sikereket könyveltek el kutató tevékenységükben. D. Bo­rokká, R. Raduch, J. HoJy és J. Lac munkakollektívája a trnoveci völgy melletti sziklákban, a Tátra liptói részében új barlangot fedezett fel, amely a szárazpataki barlangcso­port részét képezi. A cseppködisze­ken kívül a barlangban nagymeny. nyiségü állatmaradványokat talál­tak a jégkorszakból, különösen a barlangi medve csontvázait. A szpeleológiai társaság másik munkacsoportja, amely M. Sahula vezetésével a Trencsénteplic mellet­ti OmSena község karsztos jellegé­nek vizsgálatával foglalkozik, felfe­dezett egy mészkötörést, amelyet jégmasszív zár körül. A jég a föld felszínétől nagyon kis mélységben is megmarad egész éven át. Szilárdítsuk meg a párt egységét (Folytatás az 1. oldalról.) egyik legveszélyesebb megnyilvánu­lása. A szociáldemokratizmus eluta­sítja a demokratikus centralizmust, nem veti alá magát a magasabb szervek döntésének és a munkások soraiba szük osztályérdekeket visz be, a munkásokat a munkásosztály közös érdekeivel szembe állítja re­formista ideológia . terjesztésével, a kevésbbé fejlett munkások figyelmét saját üzemük szűkös gazdasági és szociális kérdéseire irányítja és el­téríti a szocializmus felépítésének általános politikai és gazdasági kér. déseitöl, az egész munkásosztály közös érdekei és szükségletei védel­mezésétöl és kiharcolásától. A szo­ciáldemokratizmus befolyása pártunk egy részében meggyengíti a párt forradalmi átütő erejét. Ezért fo­kozni kell az éberségét és meg kell találni azokat a forrásokat, ame­lyekből a burzsoá ideológiák meg­nyilvánulásai táplálkoznak. Hisz a munkások között az üzemekben és másutt is vannak volt gyárosok, nagykereskedők és burzsoá értelmi, ség, és ott vannak még a klérofa­siszták csökevényei és jobboldali szocialisták és mindezek az elemek raffinált formákban egészségtelen hangulatokat terjesztenek, igyekez­nek a „munkáskövetelések" jelsza­vával a dolgozókat a párt és a kor­mány ellen felbujtani, a parasztokat a munkások ellen, a szlovákokat a csehek ellen uszítják, elégedetlen­ség és felfordulás előidézésére tö. rekszenek. A burzsoá ideológia mindezen és különféle egyéb megnyilvánulásai ellen harcolni kell az elhajlások kon­krét leleplezésével, és az elhajlók leleplezésével, a marxi-lenini elmélet terjesztésével és tanulmányozásának elmélyítésével, ezen elmélet elveinek helyes alkalmazásával a politika, a gazdaság és a kultúra különféle kérdéseire. Siroky elvtárs beszá­molójában rámutatott pártpropa. gandánk hiányosságaira — a prak­ticizmusra, amelynek rabságában még számos pártfunkcionárius siny­lődik, rámutatott az engedékenység, re, a közömbösségre a burzsoá ideo­lógia megnyilvánulásaival szemben, ami durva elhajlásokhoz, a marxiz­mus-leninizmusnak a sajtóban, az iskolai előadásokban, fc, közéletben való eltorzításához és vulgarizálá­sához vezet. Az SzlKP X. kongresz­szusa Klement Gottwald elvtárs örö. kének szellemében az egész pártot ideológiai színvonalának emelésére irányította, amely elmarad szocia­lista felépítésünk szükségletei mö­gött, és irányította a pártpropagan­dánkban levő hiányosságok kiküszö­bölésére. Ezeket a hiányosságokat akkor távolítjuk el, ha a pártszer­vek és szervezetek, valamint az ösz. szes párttagok az ideológiai munka jelentőségének elismeréséről áttér­nek e munka gyakorlati megvalósí­tására. ha a legutóbbi pártoktatási év kiértékelését és a pártoktatás éve propagandistáinak nyári előké­szítését e feladat teljesítésére hasz­náljuk fel, ha propagandánk vala­mennyi szakaszán lényeges fordulat állt be. Az egész párt előtt a következő nagyon felelősségteljes feladat áll: sokkal szélesebb körben és beha. tóbban felvetni a párttagok ideoló­giai színvonala emelésének kérdését, gondoskodni arról, hogy minden egyes pártszervezet az "ideológiai egység harci szellemétől legyen át­hatva, biztosítani a párt alapsza­bályzatának szellemében, hogy a párt valóban az egyformán gondol­kozó kommunista emberek harci szövetsége legyen és igy elvégezhes­se a szocializmushoz vezető útunkon felmerülő összes nagy feladatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom