Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-04 / 135. szám, csütörtök

UJSZÖ 1953 június 4 A zselízi traktorállomás versenyfelhívása r lünk kl. Ezeket előadásokon Ismer, tétjük meg feladataikkal, hogy ideo­lógiai színvonaluk állandóan nőve­kedjék. Az igazgató politikai helyettese a következőkre összpontosítja tevékenységét. Minden hónapban kidolgozza a tö­megpolitikai munka tervét, amely­nek főcélja a CsISz.nek és a szak­szervezetnek nyújtandó segítség, a traktorosok, valamint a gép- és traktorállomás minden dolgozója közötti verseny. A terv teljesítésé­vel naponta elmélyítjük a tömeg, politikai munkát, megmutatjuk a dolgozóknak, hogy hogyan kell a feladatokat helyesen teljesíteni. Az üzemi tanács munkája v a következő feladatok teljesíté­sére összpontosul. A gép. és traktorállomás üzemi tanácsának fő feladata a gép. és traktorállomás alkalmazottai kö­zötti verseny szervezése és ellenőr­zése. Ebből a célból a szakszerve­zeti bizottsági ülésen minden hé­,ten megtárgyalják a szocialista ver seny és a SzlKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások telje­CFolytatás az 1. oldalról.) sítését és konkrét határozatokat hoznak a hiányosságok eltávolítá­sára. A tavaszi munkák idején szerzett tapasztalatok alapján meghatároz­zuk a vándorzászló megszerzésének feltételeit. Minden héten a legjobb brigádközpont, a legjobb traktoros lesz ennek a tulajdonosa. Minden olyan traktoros és kombájnos gépé­re, aki tervét a nyári és öszi mun­kák folyamán 105 százalékon felül teljesíti, vörös zászlót tűzünk és a legjobb kombájnos és traktoros vö­rös vándorzászlót kap, a terv telje­sítésének végeredményét pedig a traktoros zászlajára kivairjuk. Az üzemi bizottság tagjai a trak. torállomás vezetőségének terve sze. rint rendszeresen résztvesznek a brigád-tanácsok ülésezésein, ahol figyelmet fordítanak a káderekre és az EFSz-ekkel való együttműködés­sel megteremtik a feltételeit annak, hogy a traktorosok túlteljesíthes­sék a tervet. A CsISz üzemi szervezete a következő intézkedéseket tette. A CsISz bizottsága, hogy a nyári és az őszi munkák alatt feladatait teljesíthesse, már május 25-ig kidol­gozta a tömegpolitikai munka ter­vét, amelyben részletesen szétirta a CsISz feladatait a mezei munkákkal kapcsolatban. A terv mindenekelőtt a traktorállomás feladatainak telje­sítésével, valamint a szocialista rendszemek és a SzlKP X. kan­gresszusa tiszteletére tett felajánlá sokkal foglalkozik. A nyári munkák folyamán a traktorállomás brigád­központjaiban öt újabb GsISz-cso­portot létesítenek. Az EFSz-ek CsISz nőtagjai közül tizet traktoros tanfolyamokra választanak ki. A CsISz-nek a főfeladata lesz a szocialista verseny és a párt X. kon­gresszusa tiszteletére tett felajánlá­sok, valamint a VIT IV. fesztiválja alkalmából tett felajánlások kiérté­kelése, hogy a CsISz-tagok épp úgy mint a kommunisták, példaképp szol­gáljanak a váradi brigád traktoro sainak. Ezért felelős a CsISz elnök, Molnár elvtársnő. Felhívjuk a többi gép- és traktor állomást is, hogy kövesse példánkat a párt- és a kormány határozatai­nak teljesítésében a szocialista ver­senyben és a párt X kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesí tésében, hogy az EFSz-ek földjein bő termést érjünk el A versenyfelhívást a dolgozók ne­vébe,, a traktorállomás vezetősége, a z üzemi pártszervezet, a CsISz és az üzemi bizottság elnöke irta alá i A füleki dolgozók öröme A FÜLEKI Kovoszmaltban röp­gyüléseken ismerkedtek meg köze­lebbről a dolgozók a pénzügyi re­form és a jegyrendszer megszünte­tésének jelentőségével. Igy volt ez • a zománcozóban is, — de a fújó­osztályon dolgozó lányok nem és nem hagyták nyugton azután sem a velük dolgoző Horváth Matildot, ezt az ötven év körüli asszonyt, aki őszülő hajával úgy hat közöttük, mintha az anyjuk lenne. Ügy is szó­lítják öt, hogy Horváth mama. Leg­inkább a ruhanemű érdekelte a lá­nyokat, no meg aztán a zsír, a bú­tor. S amikor Horváthné megma­gyarázta nekik, hogy jobb munká­val több tarka szoknyára telik majd a fizetésből, mint eddig, a Bozitáról való Zdehován Annus nevetős arccal vágott a szavába: — Jobb4esz most nekünk Horváth mama, apám is mondta tegnap, hogy már a fillérnek is nagy az értéke. Apám benne van a szövetkezétben, ahol a tagok is mondják, hogy be­csületes munkával most már többre megyünk. — A zsírt ezután 36 koronáért vehetjük meg. És nem is olyan ré­gen, a szabad piac bevezetése előtt feketén még 700.— koronát is kel­lett ezért adni, — mondja Horváth­né. — A 450 koronás zsír is drága volt nekünk, persze a spekulánsok­nak és feketézőknek, akik tele vol­tak pénzzel, tele, volt a kamrájuk zsírral is. Látjátok, pártunk és kor­mányunk határozata mint mindig, most is a mi javunkat szolgálja. — Minek is voltak azok a nagy pénzek, — szólt közbe Babic Ilonka, aki a határmenti Bükkrétről jár a gyárba dolgozni. Arca telt, piros­pozsgás, — most már jobban jövünk ki, kevesebb pénzzel olcsóbb árúhoz jutunk. Nem fogják többé a speku­f lánsok közellátásunkat megzavarni. Igy mondta Babic Ilonka és egész pirosra gyúló arccal sietve hozzáte­szi. Most még jobban fogok ipar­kodni, hogy egy kis hibát se csinál­jak a munkámban! Meg is szívlelik mindnyájan eze­ket a szavakat. Jól tudják már ezek a fiatalok is, hogy selejtmentes munkával nemcsak mühelyük terv­teljesitését segítik elö, de többet is kereshetnek. — És ezt az új pénzt jobban is be tudjuk majd osztani, — veszi át a szót a szintén itt dolgozó hirtelen­szőke Takács Juliska. — ennek már nagy értéke van. Minden fizetésem­ből félreteszek magamnak. — Talán hálószoba-bútorra? Juliska elpirul a kérdésre. _ Nem, — feleli, — egy modern ebédlőt szeretnék majd venni! Ilyenek már a mi fiataljaink A jobban végzett munkában, az új " pénzben szebb jövőjüket látják. A ZOMÄNCOZÓBAN dolgozó ta­nulólányok Sperla Irén köré gyűl­tek. — Ügy örülök, hogy végre jó pénzünk van, hogy végre kedvünkre vásárolhatunk. A 3600 koronát könnyebben ki tudom fizetni a szo­ba bútorért, mint azelőtt a £6.000 koronát, — mondja Sperla Irén a tőle jóval fiatalabb lányoknak. — Ragyolcon az egyik kulákasz­szony a haját szaggatta tegnap, — neveti el magát az egyik pöttömnyi lányka, akit Pintyőkének hívnak maguk között. — Azt mondják, hogy ennek az asszonynak több százezer koronája volt. Meghallotta ezt az arramenö Szé­kely Bálint zománcozó. Nyomban meg is állt mellettük. Közepes ter­metű férfi. Két szemében vidám fény ragyog. Felemelte a kezét, mintha örömében a kis tanulólányt akarta volna megölelni a mondottakért. — Elkaptuk most a kulákok nya­kát, mi! — derül fel Székely arca, — jajgathatnak most a bitangok. Munka nélkül, feketézéssel gazda­godtak meg. — Sírtunk mi azelőtt, a mult re­publikában és a magyarok alatt ele­get, — veti közbe Sperla Irén, ami­kor alig akadt munka, kenyér a ré­szünkre. De most már pártunk gon­doskodik rólunk, hogy jobban és bol­dogabban élhessünk! — Az új rendelet a mi javunkat szolgálja!... Na de már megyek is, így nem haladunk! — mondja még a zománcozó és gyorsan a munka­helyére siet. Székely Bálint is megértette, hogy a pénzreform jobb és több munkára serkenti a dolgozókat. Jó zománco­zó volt eddig is, de ezentúl még töb­bet fog termelni. — A mi részünkre ez a nap annál örvendetesebb, — folytatja Sperla Irén, — mert a mai napon a tanulók közül vagy tizenöten letesszük a szakmai vizsgát és már új pénzben kapjuk majd a fizetésünket. — Te is? — kérdem tőle kissé csodálkozva, mert magamban azt gondoltam, hogy Sperla Irén a fia­tal lányok oktatója. Magas, sudár termetű asszony. Arcára mosoly szökken, amikor magyarázni kezdi, hogy bizony Ő is tanulólány volt ed­dig." — Huszonhatéves vagyok és bol­dog vagyok, hogy pártunk lehetősé­get nyújt arra, hogy én is szakmát tanulhassak. Tudom azt, hogy mint szakmunkás, mint zománcozó érté­kesebb munkát végezhetek és ezzel jobban tudom magam is védeni a békét. A LEMEZOSZT AĽÍ dolgozói is röpgyülésre jöttek össze. Jasek <á­roly elvtárs, műszaki dolgozó, az llzemi pártszervezet elnöke részlete sen Ismertette előttük az új törvény jelentőségét te előnyeit. A kék munkaruhás dolgozók figyelmesen hallgatták. — *Ezzel az új rendelkezéssel, — mondja Jasek elvtárs, — szép, új távlat nyílt meg munkásosztályunk előtt. Azonban, hogy életszinvona­lunkat továbbra is még jobban emel­hessük, szükséges, hogy még többet dolgozzunk, még jobban fokozzuk a munkatermelékenységet és szilárdít­suk a munkafegyelmet. — Ez az új rendelkezés. — mond­ja ezután Virág Géza elvtárs, — még jobban megerősíti bennünk a szocializmus győzelmébe vetett hi­tünket és súlyos csapást mérünk ez­zel a hazai reakcióra és a háborús bujtogatókra. Az új rendelkezés ar­ra serkent bennünket, hogy teljesen kihasználjuk a munkaidőt, mert minden elveszett perccel elsősorban is saját magunkat károsítjuk meg. Ha szilárdítjuk a munkafegyelmet, többet fogunk keresni. Majd Danyi Erzsébet szólal meg, aki egyes kereskedőket bírál, hogy eddig sógor-komaság révén előny­ben részesítették ismerőseiket. — Ennek is véget vetünk! Van­nak már munkásellenőreink. A mi sorainkból is többen azok lettek és magunk is segíthetjük őket abban, hogy leleplezzük a még üzérkedni akarókat, — válaszolja Virág Géza. — Elvtársak, most, amikor az új pénzről beszélünk, emlékeznünk kell a múltra is. Tudjátok ti is, hogy 1938-ban a gyárunkban 85—90 ko­rona volt a dolgozók átlagos heti ke­resete. És akkor hitelbe 1200 koro­náért vehettünk kerékpárt, készpén­zért 750 koronáért. És ma viszont 560 koronáért vehetjük meg. Sokan közülünk kétheti fizetéséből már ke­rékpárt vehet. — Bizony sokkal jobb lesz most nekünk, mint azelőtt volt, — mond­ja Huszti Jenő gépnél dolgozó él­munkás, — könnyebben vásárolha­tunk most az új pénzen. Amit az élelmiszerjegyekre kaptunk, az ke­vés volt és a szabad piacon bizony nehezen tudtunk vásárolni. A zsír­nál éreztük meg ezt a legjobban. Most még jobban is fogunk tudni öltözködni. Számoljunk csak! Az üj árak szerint közepes minőségű gyapjú ünneplő ruhát 530 koroná­ért vehetünk. No és ha jobbat aka­rok, adok érte ezret is. Még egy ha­vi fizetés sem kell hozzá! No és az­előtt, bizony jó tízezret, kéthavi fizetést kellett egy jobb ruháért ad­ni. Mondjátok, nem öröm ez? Mond­játok, nincs-e igazam ? Igazad van Huszti elvtárs! Mind­nyájunk nagy öröme ez. Pártunk és kormányunk akarja azt, hogy te. és veled, a füleki dolgozókkal együtt sokmilliónyi munkatársad boldogab­ban n szocializmust építő ha­zában F.s p." . célt szolgálja a pénz ügyi reform és a jegyrendszer meg­szüntetése. Petrőei Bálint. A szocialista kereskedelem — jelentős támaszul szolgál a szabadpiacra vonatkozó határozat teljesítésében JAN BUÔNIAK, kereskedelemügyi megbízott. Ezekben a napokban basánk egész dolgozó népe azoknak a messzeható intézkedéseknek jegyében él, ame­lyeket pártunk és kormányunk a kötöttpiac eltörlése útján az egysé­ges piac és pénzreform megvaló­sításával vezetett be. Olyan gazda­sági intézkedésekről van szó, ame­lyeknek jelentőségét és következmé­nyei az 1945. októberében államosi­tott kulcsipar és az 1948. februári győzelem után legnagyobb jelentő­séggel bírnak a felszabadítás óta. Az új intézkedések mély értelme, bevezetésük szükségességét és azo­kat a nagy célokat, amelyekre irá­nyulnak, Siroky elvtárs miniszterel­nök a nemzetgyűlésben mondott be szédében elemezte. Lényegében ar­ról van szó, hogy ezek az lntézke. dések új lépést jelentenek Cseh­szlovákia Kommunsta Pártja IX. kongresszusa irányvonalának telje­sítéséhez és a szocializmus alaptör­vénye következetes teljesítéséhez, mégpedig mind a három részében, mint ahogy erről Gottwald elvtárs, a Szovjetunió XIX. konfresszusáról való visszatérése után beszélt. A jegygazdálkodás eltörlése és a pénz­reform megteremti a feltételeket ipari és mezőgazdasági termelésünk még gyorsabb növekedéséhez és megteremti a munkahozam növeke­désének és nemzetgazdaságunk gyorsabb fejlődésének előfeltételeit ís és ezáltal az állandó árcsökken­tések politikáját és a reálbérek emelését. Az eddigi kettős piac a magas szabad és az alacsony kötött árak­kal a szó szoros értelmében lehe­tetlenné tette, hogy ilyen politikát folytassunk, mivel a kötöttpiac lé­tezése és alacsony árai a fizetések és bérek kiegyenlítéséhez vezettek, nem idézték elö a magasabb kere­setre való nagyobb igyekezetet, tá­mogatták a munkakerülőket és a helyváltoztatásokat és együttesen kedvezőtlen hatással voltak terme lésünk fejlődésére és munkahoza­munk emelésére. Másfelől a vásárló­erő túlsúlya, főleg az otthon össze, gyűjtött pénzmennyiségek, — első­sorban a spekulánsok és az osztály­ellenség csoportjainál — állandó nyo­mást gyakoroltak a kereskedelemre, bármely pillanatban vásárlási páni­kot válthattak ki piacon és ezál­tal élelmezésünk normális menetét zavarták. Az úij intézkedésekkel a korona értéke jelentősen emelkedett. Min. denki jobban fog igyekezni, hogy keressen, mivel az egységes piacon az egységes kiskereskedelmi árakon, — amelyek mindenütt, főleg pedig az ipari árúcikkek szakaszán jelen­tős árcsökkentést jelentenek az ed­digi szabadpiaci árukkal szemben — megvásárolhatja az alkalmas és szükséges árúcikkeket. A kötöttpiacról az egységes piac­ra való áttérésnél új, egységes ál­lami kiskereskedelmi árakat álla­pítottunk meg. Ezek a felszabadítás, főleg pedig 1948. februárja óta szer. zett tapasztalataink alapján állapi tottuk meg és a dolgozók családi be vételeinek és kiadásainak tényleges elemzése alapján. Az egyes élelmi­szerfajtáknál a készletkérdés hatás­sal volt az árak maagsságára. Ki kell emelnünk, hogy az új ármódo­sítás megoldotta egyikét azoknak a fontos kérdéseknek, amelyeket ná­lunk a felszabadulás óta még nem oldottak meg helyesen; ez az élel­miszerek és az ipari árucikkek köl esönös viszonyának kérdése. Az élel­miszerek ára az ipari árucikkek árához képest alacsonyak voltak cár köztársaságunk a fejlett iparú államok közé tartozik. Éppen ezek az alacsony élelmiszerárak és az éllemiszerjegyeknek nagy mennyi­ségben való kiadása a falvak lako­sai számára is, idézte elö, hogy a falvakon az élelmiszertermelés igye kezete csökkent és sok és komoly nehézségeket okozott számunkra az élelmiszerek szakaszán. Az élelmi szereknél tehát nem lehetett eze­ket az árakat oly mértékben csök kentem, mint az ipari árúcikkek nél, mint ahogy ezt Gottwald eh társ többizben kiemelte, rr.ezögaí iasági termelésünk minden fejlődéi ellenére, amelyet a háború előtti állapottal szemben elért, lemaradt az Ipar fejlődéséből származó szük­j ségletek fejlődése mögött. Az eddigi árakkal szemben jelen­t tősen csökkentek az ipari árucikkek árai és pedig például a gyapotszö­veteknél 59 százalékkal, a szabad árral szemben, a készruháknál 50 százalékkal a 'szabad árakkal szem­ben, a bútornál 11—15 százalékkal a varrógépeknél 20—22 százalékkal, a kerékpároknál 15 százalékkal. Az ipari árucikkek árai az eddigi sza­badárakkal szemben átlagosan 37 százalékkal csökkentek. Üjból bebi­zonyult pártunk és kormányunk gondoskodása a gyermekekről azzal, hogy a gyermekszükségleti cikkek árai a kötöttpiac árszínvonalán ma­radtak. Az egyes árufajtáknál, mint a vaj. tej és a többi tejtermékek, az árak azért magasabbak, mivel ezek­bői a termékekből kevesebbet ter­melünk, mint amennyire szüksé­günk van. Az ilyen termékek ár­csökkentésének egyedüli útja az, ha arra fogunk törekedni, hogy a ter­melést emeljük és hogy biztosítsuk a tervbeadások teljessítését és túl­teljesítését. Sok árucikknek a mai ára vég­eredményben még alacsonyabb, mint a münchen-előtti köztársaságban volt, bár a fizetések és bérek ma jeelntösen magasabbak. Igy van pl. a gyermekkonfekciónál, a bútornál, sörnél, sónál, szénnél, stb. Nagyon kedvezményesen vannak megállapít­va az árak a házbérek, közlekedés, villanyáram esetében. A lakbér az új módosítás alapján a jövedelem 5—10 százalékát képezi, míg a ka­pitalista köztársaságban 15—20 szá­zalékát képezte. Másfelől a havi alapfizetések 1200 korona összegig az új valutában emelkednek, emel­kedik az alapórabér és a gyerme­kek utáni családi pótlék, a gyer­mekes .családok pedig adókedvez, ményben részesülnek. Természetes, hogy dolgozóink a munkával szerzett pénzükért több árut és jobb árut akarnak majd vá­sárolni, mint eddig. Ezért szocialis­ta kereskedelmünknek jelentős sze­repe van és kell, hogy rendkívül je­lentős szerepe legyen az új intézke­dések sikeres biztosításában. A szoicalista kereskedelemben az áruelosztás szakaszán a kommunis­ták felelősségteljes feladat előtt ál­lanak, hogy biztosítsák az új intéz­kedések következetes megvalósítá­sát, mert a kereskedelem jó munká­ja egyike azoknak az elöféltételek­nek, hogy meg tudjuk valósítani azt a célt, amelyre pártunk és kormá. nyunk határozatai vonatkoznak. Köztársaságunkban a kötöttpiac régebb keletű, mint szocialista ke­reskedelmünk. Ebből származik, hogy nálunk a szocialista kereske­delem még egyáltalában nem dolgo. zott az egységes piac feltételei kö­zött, tehát még nem dolgozott olyan feltételek közt, amelyeket a piacon normálisaknak tekinthetünk. A kö. töttpiac kétségtelenül hatással volt szocialista kereskedelmünkre. Nyu­godtan mondhatjuk azt, hogy a kö­töttpiac feltételeiben kereskedel­münk nem töltötte be a szó szoros értelmében vett szocialista kereske­delem feladatát, hanem csak az áru­elosztó feladatát és még hozzá nem a legjobb elosztóét. A kötöttpiac és az az állapot, amikor az árualapok kisebbek vol­tak, mint a vásárlóképes kereslet, amely állapot minden árucikknél 1952-ig tartott, az élelmiszereknél pedig egészen mostanáig, azt idézte elö, hogy a fogyasztó nem válogatott és nem érvényesítette ízlését és akaratát és nem is válogathatott és nem is érvényesíthette egyéni ízlé­sét a piacon, mivel a jegyek a fo­gyasztás terén bizonyos egyenlősé­get vezettek be és bizonyos mérté­kig diktálták az áruválaszték struk­túráját. Ez a helyzet a kereskedel­mi szervek bürokratizálásához veze­tett, munkájuk nehézségéhez é s a fogyasztókhoz való rossz viszonyuk­hoz. A fogyasztók véleményének és követelményeinek vizsgálatában a hanyag gondatlansághoz, M egyes árufajták tervezésénél az elégtelen (golytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom