Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-04 / 135. szám, csütörtök

UJSZÖ 1953 június 4 A zselízi traktorállomás versenyfelhívása r lünk kl. Ezeket előadásokon Ismer, tétjük meg feladataikkal, hogy ideológiai színvonaluk állandóan nővekedjék. Az igazgató politikai helyettese a következőkre összpontosítja tevékenységét. Minden hónapban kidolgozza a tömegpolitikai munka tervét, amelynek főcélja a CsISz.nek és a szakszervezetnek nyújtandó segítség, a traktorosok, valamint a gép- és traktorállomás minden dolgozója közötti verseny. A terv teljesítésével naponta elmélyítjük a tömeg, politikai munkát, megmutatjuk a dolgozóknak, hogy hogyan kell a feladatokat helyesen teljesíteni. Az üzemi tanács munkája v a következő feladatok teljesítésére összpontosul. A gép. és traktorállomás üzemi tanácsának fő feladata a gép. és traktorállomás alkalmazottai közötti verseny szervezése és ellenőrzése. Ebből a célból a szakszervezeti bizottsági ülésen minden hé,ten megtárgyalják a szocialista ver seny és a SzlKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljeCFolytatás az 1. oldalról.) sítését és konkrét határozatokat hoznak a hiányosságok eltávolítására. A tavaszi munkák idején szerzett tapasztalatok alapján meghatározzuk a vándorzászló megszerzésének feltételeit. Minden héten a legjobb brigádközpont, a legjobb traktoros lesz ennek a tulajdonosa. Minden olyan traktoros és kombájnos gépére, aki tervét a nyári és öszi munkák folyamán 105 százalékon felül teljesíti, vörös zászlót tűzünk és a legjobb kombájnos és traktoros vörös vándorzászlót kap, a terv teljesítésének végeredményét pedig a traktoros zászlajára kivairjuk. Az üzemi bizottság tagjai a trak. torállomás vezetőségének terve sze. rint rendszeresen résztvesznek a brigád-tanácsok ülésezésein, ahol figyelmet fordítanak a káderekre és az EFSz-ekkel való együttműködéssel megteremtik a feltételeit annak, hogy a traktorosok túlteljesíthessék a tervet. A CsISz üzemi szervezete a következő intézkedéseket tette. A CsISz bizottsága, hogy a nyári és az őszi munkák alatt feladatait teljesíthesse, már május 25-ig kidolgozta a tömegpolitikai munka tervét, amelyben részletesen szétirta a CsISz feladatait a mezei munkákkal kapcsolatban. A terv mindenekelőtt a traktorállomás feladatainak teljesítésével, valamint a szocialista rendszemek és a SzlKP X. kangresszusa tiszteletére tett felajánlá sokkal foglalkozik. A nyári munkák folyamán a traktorállomás brigádközpontjaiban öt újabb GsISz-csoportot létesítenek. Az EFSz-ek CsISz nőtagjai közül tizet traktoros tanfolyamokra választanak ki. A CsISz-nek a főfeladata lesz a szocialista verseny és a párt X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások, valamint a VIT IV. fesztiválja alkalmából tett felajánlások kiértékelése, hogy a CsISz-tagok épp úgy mint a kommunisták, példaképp szolgáljanak a váradi brigád traktoro sainak. Ezért felelős a CsISz elnök, Molnár elvtársnő. Felhívjuk a többi gép- és traktor állomást is, hogy kövesse példánkat a párt- és a kormány határozatainak teljesítésében a szocialista versenyben és a párt X kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesí tésében, hogy az EFSz-ek földjein bő termést érjünk el A versenyfelhívást a dolgozók nevébe,, a traktorállomás vezetősége, a

z üzemi pártszervezet, a CsISz és az üzemi bizottság elnöke irta alá i A füleki dolgozók öröme A FÜLEKI Kovoszmaltban röpgyüléseken ismerkedtek meg közelebbről a dolgozók a pénzügyi reform és a jegyrendszer megszüntetésének jelentőségével. Igy volt ez • a zománcozóban is, — de a fújóosztályon dolgozó lányok nem és nem hagyták nyugton azután sem a velük dolgoző Horváth Matildot, ezt az ötven év körüli asszonyt, aki őszülő hajával úgy hat közöttük, mintha az anyjuk lenne. Ügy is szólítják öt, hogy Horváth mama. Leginkább a ruhanemű érdekelte a lányokat, no meg aztán a zsír, a bútor. S amikor Horváthné megmagyarázta nekik, hogy jobb munkával több tarka szoknyára telik majd a fizetésből, mint eddig, a Bozitáról való Zdehován Annus nevetős arccal vágott a szavába: — Jobb4esz most nekünk Horváth mama, apám is mondta tegnap, hogy már a fillérnek is nagy az értéke. Apám benne van a szövetkezétben, ahol a tagok is mondják, hogy becsületes munkával most már többre megyünk. — A zsírt ezután 36 koronáért vehetjük meg. És nem is olyan régen, a szabad piac bevezetése előtt feketén még 700.— koronát is kellett ezért adni, — mondja Horváthné. — A 450 koronás zsír is drága volt nekünk, persze a spekulánsoknak és feketézőknek, akik tele voltak pénzzel, tele, volt a kamrájuk zsírral is. Látjátok, pártunk és kormányunk határozata mint mindig, most is a mi javunkat szolgálja. — Minek is voltak azok a nagy pénzek, — szólt közbe Babic Ilonka, aki a határmenti Bükkrétről jár a gyárba dolgozni. Arca telt, pirospozsgás, — most már jobban jövünk ki, kevesebb pénzzel olcsóbb árúhoz jutunk. Nem fogják többé a spekuf lánsok közellátásunkat megzavarni. Igy mondta Babic Ilonka és egész pirosra gyúló arccal sietve hozzáteszi. Most még jobban fogok iparkodni, hogy egy kis hibát se csináljak a munkámban! Meg is szívlelik mindnyájan ezeket a szavakat. Jól tudják már ezek a fiatalok is, hogy selejtmentes munkával nemcsak mühelyük tervteljesitését segítik elö, de többet is kereshetnek. — És ezt az új pénzt jobban is be tudjuk majd osztani, — veszi át a szót a szintén itt dolgozó hirtelenszőke Takács Juliska. — ennek már nagy értéke van. Minden fizetésemből félreteszek magamnak. — Talán hálószoba-bútorra? Juliska elpirul a kérdésre. _ Nem, — feleli, — egy modern ebédlőt szeretnék majd venni! Ilyenek már a mi fiataljaink A jobban végzett munkában, az új " pénzben szebb jövőjüket látják. A ZOMÄNCOZÓBAN dolgozó tanulólányok Sperla Irén köré gyűltek. — Ügy örülök, hogy végre jó pénzünk van, hogy végre kedvünkre vásárolhatunk. A 3600 koronát könnyebben ki tudom fizetni a szoba bútorért, mint azelőtt a £6.000 koronát, — mondja Sperla Irén a tőle jóval fiatalabb lányoknak. — Ragyolcon az egyik kulákaszszony a haját szaggatta tegnap, — neveti el magát az egyik pöttömnyi lányka, akit Pintyőkének hívnak maguk között. — Azt mondják, hogy ennek az asszonynak több százezer koronája volt. Meghallotta ezt az arramenö Székely Bálint zománcozó. Nyomban meg is állt mellettük. Közepes termetű férfi. Két szemében vidám fény ragyog. Felemelte a kezét, mintha örömében a kis tanulólányt akarta volna megölelni a mondottakért. — Elkaptuk most a kulákok nyakát, mi! — derül fel Székely arca, — jajgathatnak most a bitangok. Munka nélkül, feketézéssel gazdagodtak meg. — Sírtunk mi azelőtt, a mult republikában és a magyarok alatt eleget, — veti közbe Sperla Irén, amikor alig akadt munka, kenyér a részünkre. De most már pártunk gondoskodik rólunk, hogy jobban és boldogabban élhessünk! — Az új rendelet a mi javunkat szolgálja!... Na de már megyek is, így nem haladunk! — mondja még a zománcozó és gyorsan a munkahelyére siet. Székely Bálint is megértette, hogy a pénzreform jobb és több munkára serkenti a dolgozókat. Jó zománcozó volt eddig is, de ezentúl még többet fog termelni. — A mi részünkre ez a nap annál örvendetesebb, — folytatja Sperla Irén, — mert a mai napon a tanulók közül vagy tizenöten letesszük a szakmai vizsgát és már új pénzben kapjuk majd a fizetésünket. — Te is? — kérdem tőle kissé csodálkozva, mert magamban azt gondoltam, hogy Sperla Irén a fiatal lányok oktatója. Magas, sudár termetű asszony. Arcára mosoly szökken, amikor magyarázni kezdi, hogy bizony Ő is tanulólány volt eddig." — Huszonhatéves vagyok és boldog vagyok, hogy pártunk lehetőséget nyújt arra, hogy én is szakmát tanulhassak. Tudom azt, hogy mint szakmunkás, mint zománcozó értékesebb munkát végezhetek és ezzel jobban tudom magam is védeni a békét. A LEMEZOSZT AĽÍ dolgozói is röpgyülésre jöttek össze. Jasek <ároly elvtárs, műszaki dolgozó, az llzemi pártszervezet elnöke részlete sen Ismertette előttük az új törvény jelentőségét te előnyeit. A kék munkaruhás dolgozók figyelmesen hallgatták. — *Ezzel az új rendelkezéssel, — mondja Jasek elvtárs, — szép, új távlat nyílt meg munkásosztályunk előtt. Azonban, hogy életszinvonalunkat továbbra is még jobban emelhessük, szükséges, hogy még többet dolgozzunk, még jobban fokozzuk a munkatermelékenységet és szilárdítsuk a munkafegyelmet. — Ez az új rendelkezés. — mondja ezután Virág Géza elvtárs, — még jobban megerősíti bennünk a szocializmus győzelmébe vetett hitünket és súlyos csapást mérünk ezzel a hazai reakcióra és a háborús bujtogatókra. Az új rendelkezés arra serkent bennünket, hogy teljesen kihasználjuk a munkaidőt, mert minden elveszett perccel elsősorban is saját magunkat károsítjuk meg. Ha szilárdítjuk a munkafegyelmet, többet fogunk keresni. Majd Danyi Erzsébet szólal meg, aki egyes kereskedőket bírál, hogy eddig sógor-komaság révén előnyben részesítették ismerőseiket. — Ennek is véget vetünk! Vannak már munkásellenőreink. A mi sorainkból is többen azok lettek és magunk is segíthetjük őket abban, hogy leleplezzük a még üzérkedni akarókat, — válaszolja Virág Géza. — Elvtársak, most, amikor az új pénzről beszélünk, emlékeznünk kell a múltra is. Tudjátok ti is, hogy 1938-ban a gyárunkban 85—90 korona volt a dolgozók átlagos heti keresete. És akkor hitelbe 1200 koronáért vehettünk kerékpárt, készpénzért 750 koronáért. És ma viszont 560 koronáért vehetjük meg. Sokan közülünk kétheti fizetéséből már kerékpárt vehet. — Bizony sokkal jobb lesz most nekünk, mint azelőtt volt, — mondja Huszti Jenő gépnél dolgozó élmunkás, — könnyebben vásárolhatunk most az új pénzen. Amit az élelmiszerjegyekre kaptunk, az kevés volt és a szabad piacon bizony nehezen tudtunk vásárolni. A zsírnál éreztük meg ezt a legjobban. Most még jobban is fogunk tudni öltözködni. Számoljunk csak! Az üj árak szerint közepes minőségű gyapjú ünneplő ruhát 530 koronáért vehetünk. No és ha jobbat akarok, adok érte ezret is. Még egy havi fizetés sem kell hozzá! No és azelőtt, bizony jó tízezret, kéthavi fizetést kellett egy jobb ruháért adni. Mondjátok, nem öröm ez? Mondjátok, nincs-e igazam ? Igazad van Huszti elvtárs! Mindnyájunk nagy öröme ez. Pártunk és kormányunk akarja azt, hogy te. és veled, a füleki dolgozókkal együtt sokmilliónyi munkatársad boldogabban n szocializmust építő hazában F.s p." . célt szolgálja a pénz ügyi reform és a jegyrendszer megszüntetése. Petrőei Bálint. A szocialista kereskedelem — jelentős támaszul szolgál a szabadpiacra vonatkozó határozat teljesítésében JAN BUÔNIAK, kereskedelemügyi megbízott. Ezekben a napokban basánk egész dolgozó népe azoknak a messzeható intézkedéseknek jegyében él, amelyeket pártunk és kormányunk a kötöttpiac eltörlése útján az egységes piac és pénzreform megvalósításával vezetett be. Olyan gazdasági intézkedésekről van szó, amelyeknek jelentőségét és következményei az 1945. októberében államositott kulcsipar és az 1948. februári győzelem után legnagyobb jelentőséggel bírnak a felszabadítás óta. Az új intézkedések mély értelme, bevezetésük szükségességét és azokat a nagy célokat, amelyekre irányulnak, Siroky elvtárs miniszterelnök a nemzetgyűlésben mondott be szédében elemezte. Lényegében arról van szó, hogy ezek az lntézke. dések új lépést jelentenek Csehszlovákia Kommunsta Pártja IX. kongresszusa irányvonalának teljesítéséhez és a szocializmus alaptörvénye következetes teljesítéséhez, mégpedig mind a három részében, mint ahogy erről Gottwald elvtárs, a Szovjetunió XIX. konfresszusáról való visszatérése után beszélt. A jegygazdálkodás eltörlése és a pénzreform megteremti a feltételeket ipari és mezőgazdasági termelésünk még gyorsabb növekedéséhez és megteremti a munkahozam növekedésének és nemzetgazdaságunk gyorsabb fejlődésének előfeltételeit ís és ezáltal az állandó árcsökkentések politikáját és a reálbérek emelését. Az eddigi kettős piac a magas szabad és az alacsony kötött árakkal a szó szoros értelmében lehetetlenné tette, hogy ilyen politikát folytassunk, mivel a kötöttpiac létezése és alacsony árai a fizetések és bérek kiegyenlítéséhez vezettek, nem idézték elö a magasabb keresetre való nagyobb igyekezetet, támogatták a munkakerülőket és a helyváltoztatásokat és együttesen kedvezőtlen hatással voltak terme lésünk fejlődésére és munkahozamunk emelésére. Másfelől a vásárlóerő túlsúlya, főleg az otthon össze, gyűjtött pénzmennyiségek, — elsősorban a spekulánsok és az osztályellenség csoportjainál — állandó nyomást gyakoroltak a kereskedelemre, bármely pillanatban vásárlási pánikot válthattak ki piacon és ezáltal élelmezésünk normális menetét zavarták. Az úij intézkedésekkel a korona értéke jelentősen emelkedett. Min. denki jobban fog igyekezni, hogy keressen, mivel az egységes piacon az egységes kiskereskedelmi árakon, — amelyek mindenütt, főleg pedig az ipari árúcikkek szakaszán jelentős árcsökkentést jelentenek az eddigi szabadpiaci árukkal szemben — megvásárolhatja az alkalmas és szükséges árúcikkeket. A kötöttpiacról az egységes piacra való áttérésnél új, egységes állami kiskereskedelmi árakat állapítottunk meg. Ezek a felszabadítás, főleg pedig 1948. februárja óta szer. zett tapasztalataink alapján állapi tottuk meg és a dolgozók családi be vételeinek és kiadásainak tényleges elemzése alapján. Az egyes élelmiszerfajtáknál a készletkérdés hatással volt az árak maagsságára. Ki kell emelnünk, hogy az új ármódosítás megoldotta egyikét azoknak a fontos kérdéseknek, amelyeket nálunk a felszabadulás óta még nem oldottak meg helyesen; ez az élelmiszerek és az ipari árucikkek köl esönös viszonyának kérdése. Az élelmiszerek ára az ipari árucikkek árához képest alacsonyak voltak cár köztársaságunk a fejlett iparú államok közé tartozik. Éppen ezek az alacsony élelmiszerárak és az éllemiszerjegyeknek nagy mennyiségben való kiadása a falvak lakosai számára is, idézte elö, hogy a falvakon az élelmiszertermelés igye kezete csökkent és sok és komoly nehézségeket okozott számunkra az élelmiszerek szakaszán. Az élelmi szereknél tehát nem lehetett ezeket az árakat oly mértékben csök kentem, mint az ipari árúcikkek nél, mint ahogy ezt Gottwald eh társ többizben kiemelte, rr.ezögaí iasági termelésünk minden fejlődéi ellenére, amelyet a háború előtti állapottal szemben elért, lemaradt az Ipar fejlődéséből származó szükj ségletek fejlődése mögött. Az eddigi árakkal szemben jelent tősen csökkentek az ipari árucikkek árai és pedig például a gyapotszöveteknél 59 százalékkal, a szabad árral szemben, a készruháknál 50 százalékkal a 'szabad árakkal szemben, a bútornál 11—15 százalékkal a varrógépeknél 20—22 százalékkal, a kerékpároknál 15 százalékkal. Az ipari árucikkek árai az eddigi szabadárakkal szemben átlagosan 37 százalékkal csökkentek. Üjból bebizonyult pártunk és kormányunk gondoskodása a gyermekekről azzal, hogy a gyermekszükségleti cikkek árai a kötöttpiac árszínvonalán maradtak. Az egyes árufajtáknál, mint a vaj. tej és a többi tejtermékek, az árak azért magasabbak, mivel ezekbői a termékekből kevesebbet termelünk, mint amennyire szükségünk van. Az ilyen termékek árcsökkentésének egyedüli útja az, ha arra fogunk törekedni, hogy a termelést emeljük és hogy biztosítsuk a tervbeadások teljessítését és túlteljesítését. Sok árucikknek a mai ára végeredményben még alacsonyabb, mint a münchen-előtti köztársaságban volt, bár a fizetések és bérek ma jeelntösen magasabbak. Igy van pl. a gyermekkonfekciónál, a bútornál, sörnél, sónál, szénnél, stb. Nagyon kedvezményesen vannak megállapítva az árak a házbérek, közlekedés, villanyáram esetében. A lakbér az új módosítás alapján a jövedelem 5—10 százalékát képezi, míg a kapitalista köztársaságban 15—20 százalékát képezte. Másfelől a havi alapfizetések 1200 korona összegig az új valutában emelkednek, emelkedik az alapórabér és a gyermekek utáni családi pótlék, a gyermekes .családok pedig adókedvez, ményben részesülnek. Természetes, hogy dolgozóink a munkával szerzett pénzükért több árut és jobb árut akarnak majd vásárolni, mint eddig. Ezért szocialista kereskedelmünknek jelentős szerepe van és kell, hogy rendkívül jelentős szerepe legyen az új intézkedések sikeres biztosításában. A szoicalista kereskedelemben az áruelosztás szakaszán a kommunisták felelősségteljes feladat előtt állanak, hogy biztosítsák az új intézkedések következetes megvalósítását, mert a kereskedelem jó munkája egyike azoknak az elöféltételeknek, hogy meg tudjuk valósítani azt a célt, amelyre pártunk és kormá. nyunk határozatai vonatkoznak. Köztársaságunkban a kötöttpiac régebb keletű, mint szocialista kereskedelmünk. Ebből származik, hogy nálunk a szocialista kereskedelem még egyáltalában nem dolgo. zott az egységes piac feltételei között, tehát még nem dolgozott olyan feltételek közt, amelyeket a piacon normálisaknak tekinthetünk. A kö. töttpiac kétségtelenül hatással volt szocialista kereskedelmünkre. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a kötöttpiac feltételeiben kereskedelmünk nem töltötte be a szó szoros értelmében vett szocialista kereskedelem feladatát, hanem csak az áruelosztó feladatát és még hozzá nem a legjobb elosztóét. A kötöttpiac és az az állapot, amikor az árualapok kisebbek voltak, mint a vásárlóképes kereslet, amely állapot minden árucikknél 1952-ig tartott, az élelmiszereknél pedig egészen mostanáig, azt idézte elö, hogy a fogyasztó nem válogatott és nem érvényesítette ízlését és akaratát és nem is válogathatott és nem is érvényesíthette egyéni ízlését a piacon, mivel a jegyek a fogyasztás terén bizonyos egyenlőséget vezettek be és bizonyos mértékig diktálták az áruválaszték struktúráját. Ez a helyzet a kereskedelmi szervek bürokratizálásához vezetett, munkájuk nehézségéhez é

s a fogyasztókhoz való rossz viszonyukhoz. A fogyasztók véleményének és követelményeinek vizsgálatában a hanyag gondatlansághoz, M egyes árufajták tervezésénél az elégtelen (golytatás a 3. oldalon.)