Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-18 / 148. szám, csütörtök

i Í953 június 18 IIISZÖ VitafeJszólalások Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán J. Tokár elvtárs vitafelszólalása Tisztelt elvtársali! Siroky elvtárs beszámolójában kritikailag rámutatott a begyűjtő apparátus munkájában mutatkozó hiányosságokra is. Az elmúlt évek ben több fontos termény tervtel jesitésének elért eredményei, főleg az állati termékek 1952. évi és idei begyűjtése igazolják a begyűjtő szervek elégtelen munkáját. Noha az új begyűjtési rendszer bevezetése jobb feltételeket teremtett meg a terv teljesítésére és május 31-ig idöbelileg 106.4 százalékra .teljesítet, ték a szarvasmarhafelvásárlás tervét, a borjak felvásárlását pedig 76.3 százalékra javítottuk meg, az új begyűjtési rendszer bevezetése után is igen hiányosan teljesítjük a tej, tojás és a sertés-felvásárlást. A tej felvásárlásának időbeli - tervét csak , 75.1 százalékra a tojásbegyűjtés időbeli tervét 65.8 százalékra, a sertés, felvásárlás időbeli tervét pedig csak 72.8 százalékra teljesítjük. Komolyan lemarad a besztercebányai, nyitrai és a kassai kerület. Pártunk a szocializmus alapvető gazdasági törvényeivel összhangban gondoskodik a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedéséről. A pémzreform lehetővé tette a vásáx. lóképesség helyes megoszlását a lakosság egyes rétegei között. Koronánk értékének állandó szüárdulá sa érdekében egyre nagyobb meny. r.yiségü árucikket kell forgalomba hozni, éspedig mindenekelőtt a lakosság ellátására szükséges mezőgazdasági termékeket. Pártunk és kormányunk irányvonala, az árak leszállításának, koronánk vásárlóereje megszilárdításának irányvonala csalk a mezőgazdasági termelés termelékenységének fokozásával, a begyűjtési terv teljesítésével és túlteljesítésével érhető el. Szocialista mezőgazdaság; termelésünk állandó növekedése, főleg az EFSz.ek növekedése előfeltételeket teremt eme fontos begyűjtési feladatok teljesítésére. A többi gazdasági szakaszokhoz hasonlóan a be. gyűjtésben is évről évre jobb eredményeket érünk el. A mezőgazdasági termékek begyűjtése pártunk IX. kongresszusa óta 1952-ben 1948hoz viszonyítva a kenyérgabonában 69. 3 százalékkal, a takarmányozásra termelt gabonában 48.6 százalékkal, a húsban 257 százalékkal növekedett, ami természetesen lakosságunk egyre fokozódó szükségleté ben tükrpzödik vissza. Fontos azonban, hogy főleg mi, a begyűjtő apparátusban dolgozó kommunisták, tudatosítsuk, hogy e jó és örömteljes eredmények mellett a begyűjtési terv egyenlőtlen teljesítésével gyakran egész sor komoly zavart okoztunk a közellátásban. A begyűjtő apparátus munkájának elég telen megszervezése volt egyrészt a közellátási zavarok oka, másrészt pedig maga után vonta a begyűjtés nemgazdaságos munkáját. Elsősorban a begyűjtés gazdaságosságáról kell komolyan önkritikailag beszélnünk. A gazdaságosság főleg a begyűjtött termékek tervének egyenlőtlen teljesítését csökkenti, ami annak is a következménye, hogy egyes járások, sőt egész kerületek nem biztosítják a saját szükségletüket szolgáló begyűjtést, hanem a más kerületekből történő termékszállításra támaszkodnak. Legfőbb oka azonban a begyűjtött termékek, kel való rossz gazdálkodás. E hiányosságok gyökered a begyűjtési terv teljesítéséhez való helytelen viszonyban rejlenek. Elsősorban a begyűjtési minisztérium számos dolgozójánál látjuk ezt, de a többi begyűjtő szervezeteknél és sok nemzeti bizottságnál is. Az állami fegyelem megszegése, a lakosság egyenletes közellátása oly fontos feladatának teljesítéséhez való közömbös viszony legjobban abból látható, hogy gyakran megalkuvó álláspontra helyezkedünk osztályellenségeinkkel — a kulákokkal szemben. Amikor a kulákok egész Szlovákiában szántszándékkal szabotálják beadási kötelességeiket, sem a begyűjtésben dolgozók, sem a népi igazgatás szervei nem tesznek hatékony intézkedéséket, hogy lehetetlenné tegyék a kulákok szabotálását és a nép színe előtt állampolgári kötelességeik teljesítésére kény. szerítsék őket. Siroky elvtárs beszámolójálftn világosan feltette az állami fegyelem betartásáért folytatandó következetes küzdelem kérdését. E küzdelmet mind a begyűjtő apparátusban, mind nemzeti bizottságainkban meg kell kezdenünk. Amint Siroky elvtárs beszámolójában mondotta, a begyűjtésben dolgozóknak tudatosítaniok kell, hogy a szövetkezeti és a többi mezőgazdasági dolgozók előtt az államot képviselik. Itt ki akarom emelni, hogy ezt a tényt nemcsak az állami fegyelem betartása, hanem a begyűjtésben helyes módszerek alkalmazása tekintetébén is tudatosítanunk kell, hogy a begyűjtés a munkásosztály és a kis- és középparasztok alaptömege közötti szövetség megszilárdításának eszközéül szolgáljon. A Szovjetunió mintaképe szerinti új begyűjtési rendszer bevezetésével pártunk és kormányunk előfeltételeket teremtett arra, hogy e jelentős feladatunkat az eddiginél jobban teljesíthessük. A pénzügyi intézkedések megmutatták, hogy kis- és középparaszt, jaink túlnyomó többsége saját érdekét látja a párt és a kormány intézkedéseiben és mindenütt, ahpl ezt nekik kellőképpen megmagyarázták, rohamosan nagyobb arányokat ölt a begyűjtés. Számos példánk van erre. Gátat kell vetnünk, a szarvasmarhaállomány helytelen osztályozásának, a tej zsírtartalma helytelen megállapításának, a növényi termékek begyűjtésében pedig minőségük helytelen meghatározásának. Ha a földművestől megkívánjuk, hogy becsületesen törekedjék a termelés növelésére és a beadott termékek minőségének emelésére, ňeki is meg kell adnunk azt, ami megilleti, Lehetetlen tovább tűrnünk az egyes begyűjtő szervezetek olyan eljárását, amely ellentétben áll a párt és a kormány irányvonalával, mert megbontja a munkásosztály és a kis- és középparasztok egyre szilárduló szövetségét Ondrej Klokoč elvtárs vitafelszólalása S. Marek elvtárs vitafelszólalása Siroky elvtárs bírálta a párt politikai és tömegpolitikai munka hiányosságait az üzemi pártszervezetekben. A dubnicei K. J. Vorosilovüzemben levő üzemi szervezetünk is a múltban számos hiányosságot mutatott munkájában és nem állott azon feladatok színvonalán, amelyeket meg kellett oldani. Munkánk egyik legfontosabb hiányossága az volt, hogy az összüzemi bizottság csupán a pártalapszervezetek funkcionárius csúoskádereire támaszkodott, nem követte figyelemmel azt, hogy a párt. és kormányhatározatokat hogyan vittük át a dolgozók széles tömegeire. Ennek követkéztében történt, hogy az üzem dolgozóinak jelentős részét nem ismertették meg a határozatokkal. Ezekkel és a többi hiányosságokkal rendet kellett teremteni, ha politikai munkánkat az előttünk álló feladatok színvonalára akarjuk emelni. A pártpolitikai és tömegszervezési munkában legnagyobb segítőtársunk és tanítónk a CsKP új alapszabályzata é

s Klement Gottwald elvtárs 10 pontja volt. A CsKP új alapszabályzatát, valamint Gottwald elvtárs tíz pontját^ is a párt összüzemi bizottságában való megvitatás után, azzal a javaslattal együtt, amelyet az összüzemi bizottság a terv hatáiridőelőtti teljesítésére és az egész pártpolitikai és a tömegpolitikai munka megjavítására tett, minden alappárt szervezetben és minden pártcsoportban, és minden munkahelyen megtárgyaltuk. Ebből a széleskörű tö • meges vitából számos konkrét javaslat indult ki a párttagok és párton, kívüliek sorából mind az egész politikai munka megjavítására, mind a gazdasági vezetés munkamegjavitására, stb. További nagy segítséget jelentenek a szovjet elevtársak, akiktől sokat tanultunk és állandóan tanulunk. Sokat tanultunk tőlük azon a téren, hogyan kell megszervezni a Szocialista munkaversenyt, hogyan kell a munkaversenyt ellenőrizni egészen az egyénekig, hogyan kell biztosítani az agitációt és a munkaverseny kiértékelését stb. Az üzemi szervezet átszervezését a termelési-területi alapelv alapján kezdtük meg. Megszüntettük a részpárt. szervezeteket és helyettük alapszervezeteket alakítottunk és ezeken belül kisebb pártcsoportokat. Ezzel az intézkedéssel az összüzemi bizottság határozatai gyorsabban és következetesebben valósulnak meg. Megjavítottuk a párt vezető szerepének érvényesülését azzal, hogy rendszeresen nyilvános párt gyűléseket rendeztünk a műhelyekben. Gondoskodtunk arról, hogy a kommunisták elsőkként vállaljanak szocialista kötelezettségeket és ezen kötelezettségek vállalására mozgósítsák a pártonkívülieket is. A május 1. tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek fejlesztésében pontosan a kormánynak és a központi szakszervezeti tanácsnak a szocialista munkaverseny fejlesztéséről szóló határozatai alapján jártunk el. Ezeket a határozatokat üzemünkben brosúrák formájában elterjesztettük és valamennyi rpunkahelyen, minden egyes alkalmazottal megtárgyaltuk. A kötelezettségeket minden egyes munkás konkrét termeié, si tervére irányítottuk. Az ilyen módon szétírt terv és a terv határidő előtti teljesítéséért vállalt kötelezett ségek lehetővé tették számunkra, hogy a tervet állandóan 100 százalékon felül teljesítsük. Az üzemi szervezet szervezési agitációs felkészültségének nagy próbatétele volt a pénzreformról és a jegyrendszer eltörléséről szóló párt. és kormányhatározatok megvalósítsa. Az SzlKP üzemi szervezete e határozat megvalósításánál mindennapi kapcsolat, ban állt a tömegekkel. A pénzreform jelentőségének és a jegyrendszer megszüntetésének megmagyarázásával egyidejűleg a dolgozókat szocialista kötelezettségvállalások megkötésére mozgó~ítottuk a terv idő előtti teljesítésének érdekében, ami üzemünkben nagyon szépen sikerült. Az ötéves terv ötödik évét üzemünkben a fő mennyiségi és minőségi mutatókban 11 hónap alatt akarjuk teljesíteni. Jelenleg üzemi pártszervezetünk és ugyanígy üzemünk vezető gazdasági dolgozóinak egész gépezete a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint a CsKP országos konferenciájának határozataival olyan mértékben fel van fegyverezve, hogy ezekből az anyagokból mindennapi pártpolitikai é

s szervezési, gazdasági eredményeinek számára anyagot tudunk meríteni. Hogy ezt a gazdag anyagot mindennapi munkánkban hogyan alkalmazzuk igazán, ehhez főleg Gottwald elvtársnak az országos konferencián mondott beszámolója és tíz pontja segített hozzá. Az összüzemi pártbizottság és a vállalat vezetősége részletesen kidolgoz, ták azokat a feladatokat, hogyan kell tovább magasabb fokra emelni a gazdasági, szervezési tevékenységét az üzemben és hogyan kell bevezet, ni a vállalaton belüli chozrascsotot. Ezekkel az "elvi gazdasági-szervezési intézkedésekkel egyidejűleg teljes összhangban folyik a pártpolitikai és szervezési munka. A kormány határozata a mester szerepéről a termelésben és a központi szakszervezeti tanács határozata a technológiai fegyelem megszilárdításáról a selejtszám csökkentése és a termelés minősége emelésé, nek érdekében döntő módon segítségünkre vannak felelősségteljes, de örömteli feladataink elvégzésében. Biztosíthatom X. kongresszusunkat és drága pártunk Központi Bizottságát, hogy mi, a Vorosilovüzem dolgozói már többé sohasem maradunk el és azok első soraiban fogunk haladni, akik határozottan és következetesen fogják teljesíteni pártunk és kormányunk határozatait és egyenletesen fogják teljesíteni a terveket minden mutatójukban. Elvtársak! Siroky elvtárs beszámolójában a kultúránk építésében elért eredmények kiértékelésénél első helyen eínlítette iskolaügyünket és a Szlo vákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa előtti időszakhoz viszo nyitva főleg azt tényt emelte ki, hogy »iskolaügyünk nemcsak szélességben, hanem mélységben is na gyott fejlődött és fokozódott törekvésünk a szocialista iskola meg teremtésére.® Pártunk IX. kongresszusa óta eltelt három év alatt nagyjából kiküszöböltük a burzsoa-nacionalís ták által iskolaügyünkben és főleg a magyar és ukrán iskolák terén okozott károkat. Intézkedések egész sorát tettük, hogy az iskolákban a rendelkezésünkre álló, a néphez és a köztársasághoz hü tanítók ke riiljenek vezetőhelyekre. A szünidőben végzett tanfolyamok rendszere és a kötelező egyéni tanulás eredményeképpen emelkedett a tanítók politikai színvonala és bővültek ismereteik a szovjet pedagőgika körében. Igy elértük, hogy új módszerek és munkaformák kerül tek iskoláinkba melyek az első lépések a szocialista iskola munka módszerei és munkaformái felé. Azonban, amint Siroky elvtárs mondotta, »még ma sem mondhatjuk, hogy az iskolai nevelésünk a szocialista ember kohója volna.« Ez azért van, mert tanítóink nagy részét még a régi burzsoá iskola, a burzsoá álpedagógika és a legkülönfélébb előítéletek tömegével ter-| helt iskola nevelte fel. A tanítók alacsonyfokú szakképzettsége is súlyosbbítja a helyzetet, amit iskoláink számának ily rohamos növekedése mellett nem tudtunk elkerül ni. Ezt megsínyli iskoláink tanítási színvonala és összszínvonala is. SiŕVky elvtárs ezért mondotta, hogy »iskolapolitikánk kulcskérdése továbbra is az, hogy fokozzuk törekvéseinket az összes iskolákban működő tanítókáderek szocialista öntudatának emelésére, marxistaleninista tudásának gyarapítására és szaktudásának fejlesztésére«. Az egyes iskolai fokozatokon működő tanítókáderek szakfelkészültségét és a tanítók száktudását illetően meg kell mondanunk, hogy azt még a jövö iskolai évben sem sikerül megjavítanunk. Iskoláink számának további növekedése az új iskolatörvény következtében sokkal nagyobbszámú tanerőt igényel, mint amennyit a pedagógiai gimnáziumok és a pedagógiai fakultások most kibocsátanak. Ezt az ügyet csak úgy oldhatjuk meg, hogy a legjobb és legtapasztaltabb tanítókat áttesszük a magasabbfokú nyolcéves, illetve tizenegyéves középiskoláinkra, és az első-ötödik osztályok tanítására a nyári szünidőben elegendő új tanítót készítünk elö a gimnáziumok most végzett növendékei közül. Ez azt jelenti, hogy nem sikerül csökkenteni a nem szakképzett tanítók százalékát. Ezért ezt a kérdést a pedagógiai iskoláknak az új iskolatörvény értelmében való új megszervezésével és az iskolákban már működő tanítók szervezettebb távtanulásával kell megoldanunk. Nem elégedhetünk meg a tanítók eddigi távtanulásának eredményeivel sem. Noha az óvodákban és nemzeti iskolákban működő összes nem szakképzett tanítóknak kötelező volt a távtanulás, csak egyharmadrészük iratkozott be és ezeknek fele is már félévben abbahagyta a tanulást. Ugyanígy nem kielégítő a pedagógiai fakultáson folytatott távtanulás. Ezért egyik legfőbb .feladatunk lesz feltételeket teremtem e tanulmányi formák intenzívvé tételére és alapos ellenőrzésük biztosítására. Sokkal bonyolultafo azonban a tanítóink szocialista öntudatának emeléséért, a burzsoá ideológia, a vallási sötétség befolyása alól való kiszabadításukért folytatott küzdelem kérdése. A szaktudás vizsgákkal ellenőrizhető, de hogy a tanító mennyiben számolt fel a vallási előítéletekkel, mennyire nő szocialista öntudata, csak az iskolában végzett hosszas nevelő munkából győzödhetünk meg, amikor munkájának hatása megmutatkozik a nevelés terén elért eredményekben. Ezért nem elégedhetünk meg csak azzal, hogy a tanító kilépett az .egyházbjl. Ez csak formális része a dolognak, ami kell, hogy az idealista világnézettel való belső felszámolásának következménye legyen. Meg kell monda, mink, hogy ez irányban még nem nyujtottunk elég segítséget az embereknek, hogy megszabaduljanak az előítéletektől. Sokkal nagyobb igyekezetet kell kifejtenünk annak érdekében,' hogy az embereket ne csak rábeszéljük, hanem valóban meggyőzzük. Mi sem veszedelme, sebb, mint a lelkileg meghasonlott tanító. Az ilyen nem nevelhet szocialista ifjúságot, egész embert, ön. tudatos, büszke és szilárd embert. Az ideológiai fronton folyó harc intenzívvé tételében az egész párt. nak fokozott figyelmet kell fordítania iskoláinkra, főként most, ami. kor életbeléptettük az új iskolatör. vényt. Mindnyájan olyan nagy gondoskodássál é

s szeretettel, amilyent az iskola — mint érzékeny szervezet megkövetel, kövessük naponta figyelemmel az iskola munkáját, hogy ; alapszervezeteink bizottságai nevelő munkájában segítséget nyujtsunk az iskolának. Ezért minőségileg javítanunk kell az ideológiai fronton végzett munkánkat, jávitanunk kell az új ember nevelésében végzett munkánkat. Itt nem segít sem türelmetlenség, sem rohammunka. A győzelemre vezető egyedüli út az egész iskolarendszer, a népnevelő dolgozók, a tömegszervezetek, minden egyes párttag átgondolt, alapos és rendszere

s mindennapi munkája. Életünk más szakaszaihoz hasonlóan itt is felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szovjet tapasztala, tok, iskolai téren is tanácsot és segítséget merítünk a szovjet iskola tapasztalataiból. A szovjet nevelési rendszert saját viszonyainkra alkalmazó új iskolatörvényünk lehetőséget nyújt a nevelég szakaszán is magas és gyönyörű célkitűzéseink elérésére. Ha megtanuljuk a marxizmus - leninizmus tanításának igazi felfogását, mint munkamódszert, mint utasítást tetteinkhez, ezután a szocialista tanító nevelése i

s meggyorsul és megjavul. Araint Siroky elvtárs mondotta, a szocialista tanító annak előfeltétele, hogy iskolánk a szocialista ember nevelésének kohójává váljék Ebben a kohóban nevelődik az igazi gottwaldi ifjúságunk, amely gyönyörű hazánkat boldoggá teszi és amely a kommunizmushoz és egész népünk jólétéhez vezérli. (Taps) Ťažký elvtárs vitafelszólalásából A besztercebányai kerület küldött, sége nevében Ťažký elvtárs beszélt a párt aktíváival végzett munkája közben szerzett tapasztalatairól. A tapasztalatok megmutatták, hogy a pártaktívával való munka fő kö. vetelménye az, hogy a pártapparátus választott szervei és dolgozói tökéletesen ismerjék a párt- és kor. mányhatározatok jelentőségét és értelmét és hogy ennél még jobban ismerjék a politikai és gazdasági helyzetet az ipar egyes ágaiban és az egyes üzemekben. Egyedül így ismerheti meg a pártaktíva, hogy mi szükséges, a határozatok teljesítéséhez. A kerületi pártbizottságban még nemrégen is nagy hibákkal dolgoz tunk a pártaktívával. Az aktívát csak a kerületbe hívtuk össze és a pártszervezetek, továbbá a tömegszervezetek, az üzemvezetőség funkcionáriusainak és kommunistáinak révén, akikből tuljadonképpen az aktíva összetevődik, biztosíttatták a feladatok teljesítését. Sok esetben jó eredményeket értük el, de nem jöttünk rá arra, hogy ezzel átvet, tilk a járási pártbizottságok felelős, ségét. Ha ezt a kezdeményezésünket nem fejeznénk be, életképtelenné tennénk a járási pártbizottságokat. Ezt a hibä? kat kiküszöböltük és a járási bizottságok munkája javul.