Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-17 / 147. szám, szerda

UJSZ0 1953 június 1T ELŐRE A BŐ TERMÉSÉRT A tornaijai traktorállomás felkészül az aratásra A tornaijai gép- és traktorállomás vezetősége szorosan együttműködve az üzemi pártszervezettel kidolgozta a nyári munkák tervét. A tervet is­mertette a tömegszervezetekkel és a szervezeteken keresztül a dolgozók­kal. A dolgozók soraiból a legjob­bakat az egyes munkacsoportok élé. re oktatóknak jelölték, akiknek az a feladata, hogy a kidolgozott tervet alaposan megbeszélve a dolgozókkal, részletekben is valóraváltsák. A tervet már előre úgy készítették el, hogy minden traktoros ismeri a fel­adatát. A jól elkészített terv a trak­trosokat kötelezettségvállalások tel­jesítésére serkentette. A felajánlá. sok az anyagmegrtakarításra és a gépek karbantartására irányultak. Ugyanakkor a traktorosok felaján lották, hogy az időszerű munkákat határidő előtt elvégzik A szomszé dos fügéi és a lunyai brigádot ver­senyre hívták ki az anyagmegtakarí tásra és a minőségi munkára. A lu­nyai brigád örömmel fogadta a fel­hívást. A nyári munkákra tett köte lezottségvállalások értéke 90 dolgo­zónál 46.180 korona Kovács Béla kombájnos arra köte­lezte magát, hogy terven felül 50 hektár gabonanemüt learat és a gé­pét karbantartja. Bobori és Kulik elvtársak, mint központi mechaniku sok versenyeznek egymással. Galló István cséplőgépkezelö felajánlotta hogy 120 mázsa gabonával többet csépel terven felül és két százalék üzemanyagot megtakarít. Nejzer Károly traktoros DT54 es traktorá val kötelezettségvállalást tett a terv 150 százalékos teljesítésére és 300 liter üzemanyag megtakarítására. A kötelezettségvállalásokat az üzem- gyűlésen ismertették A dol­gozók megfogadták, hogy a nyári munkák tervét túlteljesítik, mert ezzel i s megmutatják hűséges oda­adásukat pártunk és kormányunk iránt. A tornaijai gép. és traktor állomás dolgozói ezután még erélye sebben fognak harcolni a falusi ku lakok és spekulánsok aknamunkája ellen és igyekeznek a jól bevált szovjet tapasztalatokat népszerűsíte­ni. Pupák Lajos, Tornaija Jó termést ígér a bősi határ A bősi Egységes Földműves Szö­vetkezet tagjai a tavaszi munkák második szakaszában derekasan helytálltak A szövetkezet tagjai megkapálták a répát, burgonyát és kukoricát, sőt a burgonyát már fel­töltötték. A szövetkezet tagjai tel­jes erővel fogtak hozzá a szénaka­száláshoz és egyúttal a silózáshoz is. A szövetkezet tagjai megtették a szükséges előkészületeket az aratási munkák megszervezésére is. Minden szövetkezeti tag tudja, mit kell ten­nie és a kijelölt munltát el is végzi, mert a tagok már most látják, mi­lyen jó búzatermésük lesz. Jandura Gyula, a szövetkezet agronómusa a csoportvezetőkkel versenyt kezdett, amelyet a legközelebbi taggyűlésen értékelnek. Ugyanakkor az állat­gondozók bevezették a háromszori fejést, amellyel a tejtermelést fokoz­zák. Major N. Bős Az aratási és cséplési munka sikeréért A sztrázsszkei gazdaságban jól felkészültek az aratásra és a csép­lésre. 152 hektáron a búzát és a rozsot két önkötözővel aratják le és két cséplőgéppel kicsépelik. Tö­rök Mihály csoportja kötelezte ma. gát, hogy a búza, rozs és a hüve­lyesek aratását és cséplését három hét alatt elvégzi. Aratás és cséplés alatt két mű­szakban dolgoznak, s így csökken­tik a szemveszteséget és két má zsával nagyobb hektárhozamot ér­nek el, mint ahogyan tervezték. Olyan szép gabona már régen volt falunkban mint a/ irlén A hetényi egységes földműves szö­vetkezet az aratási munkák idejében való elvégzése érdekében szerződést kötött a traktorállomással. Mindkét fél kötelezte magát a terv százszáza­lékon feliili teljesítésére. A hetényi szövetkezet tagjai minden gabonasze­met be akarnak takarítani a hombár­ba, hogy dolgozóink asztalára bősé­gesen jusson mindenből A dolgozók felajánlották, hogy az aratás idejét három nappal megrövidítik. A szövet­kezet tagjai már azt is tervbe vették, hogy az aratás befejezése utón azon­nal hozzálátnak a tar ]óhántáshoz Ép­pen ezért már most rendbeszedik azo­kat a gépeket, amelyekkel szántani a­karnak., A szövetkezet tagjai hat aratógép pel és két kombájnnal aratnak. Hogy a traktorosok zavartalanul végezhes­sék az aratást már most élt-nappallá téve dolgoznak, hogy a gépeket üzem­képessé tegyék A határ gazdag ter­mést ígér A gabpna olyan, amilyen még sohse volt. A falu dolgozói a dús termés láttá v megértik a szovjet tapasztalatok előnyeit, keresztsoros vetést és nem kétséges hogy a he­tényiek a jövőben még jobban .tép­szerüsítik a nagyszerű tapasztalatokat. Lucza Balázs, Hétény Túlszárnyalták kongresszusi felajánlásaikat Az alsótűri EFSz tagjai szép kö­telezettségeket vállaltak az SzlKP X. kongresszusának tiszteletére, örömmel jelenthetjük, hogy a szö­vetkezet tagjai teljesítették felaján­lásukat. Sertéshúsbeadási, tervüket május 25-ig 180 százalékra teljesí­tették és rövidesen teljesíteni fog­ják az egész évi tervet. Pásztor József sertésgondozó már nem ismeri munkájában a felme­rülő nehézségeket. 160 darab ser­tést gondoz és a hízósertéseknél a napi 60 dekás súlygyarapodást is eléri. Az anyadisznóktól pedig 11 malacot választ el évente. Pásztor elvtárs azon van, hogy egy. anyától 15 darabot válasszon el. Az ő szá­mítása szerint az alsótúri EFft terven felül 50 mázsa sertéshúst ad­hat be. Mindez nagy megelégedéssel tölti el a szövetkezet tagjait, leg­főképpen Pásztor Józsefet, aki fá­radságot nem ismerve küzd a szö­vetkezet sertésállományának a fej­lesztéséért. A mi szövetkezesünk ilyen ered­ménnyel köszöntötte az SzlKP X. kongresszusát, amely népünk ool­dogabb jövőjéért ült össze a további nagy feladatok kijelölésére. Szövet­kezetünk azonban nem elégszik meg ezzel az eredménnyel, hanem a munka jó megszervezésével minden téren azt akarja elérni, amit már a sertésállomány fejlesztésében elért. Tóth Géza, Alsótúr. Rencés Sándor a felsőpatonyi EFSz csoportvezetője egyszerű szavakkal mondja el, mit tett a párt a szövetke­zetért megalakulása óta. — Azzal kezdem — mondja R en­cés —. hogy a mi szöx^etkezetünk a IX. kongresszus évében 1950-ben ala­kult. No, dehogt) ne térjek el attól, amiről szó van, azzal folytatom, hogy a közös gazdálkodás legeslegelején bi­zony csak még olyan „teddide-teddoda" ember voltam Abban mutatkozott ez meg, hog v a szövetkezeti munkában ' észlelt hibák felett szemet hunytam. Sohase mertem szólni. 1951-ben a cséplésnél még nem volt raktárunk, hát a kicsépelt gabonát egyesek nem a közös hombárba vitték, hanem ha­za. Ebben a szövetkezet vezetősége volt a hibás. De a világ minden kin­cséért mertem volna fellépni, a vezetők szemébe mondani, hogy bü­rokraták, meg hogy keveset törődnek a közös vagyonnal. Kellett volna va­lami, ami bátorságot ad hozzá. Elha­tároztam hát, hogy belépek a pártba. A pártba n láttam azt az erőt, amely képes a hibákat kiküszöbölni. Mint párttag már mertem felszólalni és a hibákra rámutatni. Nem féltem, mert a pártszervezetet tudtam magam mö­gött. Amikor rájöttem, hogy Vicián János, az akkori elnök mindenről a szövetkezeti tagok tudta nélkül a maga szakállára intézkedik a taggyű­lésen erőse n megkritizáltam. Nekem adtak igazat és mert ez a Vicián ma­kacs ember volt aki. hibáját sem tud­ta beismerni lemondott a tisztségéről. — A párt mindennap tanított, ne­velt. Öntudatra ébresztett engemet is, a többieket is. Meglátszott ez a szö­vetkezeti munkán is. Az 1951-es év­Ssás szónak is egy a vége" ben például másfél hónapig egyeltük a cukorrépát, még re volt jó, sehogy se ment a munka. Az volt a hiba, hegy a szövetkezet tagjai nem a gyomlálássál törődtek, hhnem azzal, hogy mikor ér fel a nap az égbolt tetejére, vagyis hogy mikor van dél. Ezért maradtunk szégyenben, nem másért. No de a párt nem hunyt szemet a dolog felett, hanem okulva a hibából, jobb munkára szervezte az embereket és többet törődött a meg­győzéssel is. így értük él, hogy n következő évben három és fél nap alatt elvégeztük a cukorrépa ápolási munkáját. A nagyszerű munkának ke­resetünkben is megnutatkozott az eredménye. Hogy csak magamról be­széljek, az év végén 17.5 mázsa búzát, 14 mázsa árpát, 5 mázsa zabot és 52.000 koronát kaptam. Ilyen kerese­tem még sohasem volt. De ne felejtsem él megmondani, hogy az én asszonyom mindig zsörtölődött vélem, amiért ele­inte mint raktárnok azután mint bri­gádvezető a gyűléseken fél éjtszakákat töltöttem. A zsörtölődésnek azonban vége lett, amikor a hombárba hord­tam a természetbenit és az asszony markába nyomtam - 52.000 koronát. Ahogy emlékszem csak ennyit mon­dott: — Te Sándor, ha közősbe így ju­talmaznak, hát hamarosan gazdagok leszünk! — Eszembe jut itt, mit tett az apám, ha szárazság volt Tétlenül járt-kelt az udvaron Ezt csak azért emUtem meg mert 1952-ben a szö­vetkezet terményét is veszélyeztette a szárazság. De a szárazsággál is fel­vettük a harcot. A keresztsoros vetést, alkalmaztuk, amelynek éppen az a nagy előnye, hogy jól bírja a száraz­ságot is. Nem volt hiábavaló a párt­szervezet munkája mert megérttette a dolgozókkal a szovjet módszerek előnyét. A mi határunk így a száraz­ság idején is jó termést adott. No, amikor a mezei csoport tagjai a szov­jet módszereket igyekeztek bevezet­ni, a mi állatgondozónk. Csóka Jóska is kedvet kapott erre. Azt mondta: — Ha tik a szovjetmódszerek hő­vezetése mellett vagytok, akkor én is mellette vagyok. Malinyinova tagymasszázsát alkal­mazta. A szovjet módszerek bevezetése után szinte észrevétlenül napról, nap­ra gazdagodtunk. Kezdetben az állat­állományunk kevés volt. Most meg ebben sem érzünk hiányt. Hatszáz­nyolc tehenünk van és kilencszáz­hetven sertésünk. Az ez évi sertés­húsbeszolgáltatást 180 százalékra tel­jesítettük. Baromfiállományunk a fél határt is ellepné. — Száz szónak is egy. a vége! 4 mi szövetkezeti tágjaink tudják mit jelent a párt, mert a segítségét nap­ról napra érzik és erre a segítségre viszonzásul legjobb munkájukkal fe­lelnek. Csak annyit mondhatok, na­gyon szeretem a szövetkezetet. Mióta benne dolgozom, konyhaberendezést és több új öltönyt vettem magamnak, a feleségemnek és a gyermekeimnek is És a pártot még jobban szeretem, mert a mi életünkben előrelendítő szerepe van A szövetkezet gazdagságát is neki köszönhetjük. Éppen azért ammondó vagyok, hogy az SzlK X. kongresszusa után szövetkezetünket még gazdagabbá tesszük. Ennek elő­feltétele a mi akaratunkban és a párt irányítószerepében van. M. J. -HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—, Ukrajnában nagyvonalú iskolaépítkezés folyik Kiev ipari kerületében, Darnyi cán megkezdték egy új középisko la építését. Az iskolában vasutasok, vagongyári munkások és textilipari dolgozók 880 gyermeke fog tanulni Uj iskolák épülnek a város podol­szki, októberi és más kerületeiben is. Hatalmas iskolaépítkezés folyik Charkovban, Dnyepropetrovszkban, Zaporozsén és a köztársaság más vidék; körzeteiben. Ukrajnában összesen 315 új kö­zépiskolát, sok hétéves és eleimiis­kolát építenek. 200 új iskola már az idén' megnyílik. Emelkedik az uráli dolgozók jóléte Az Uralszkij Rabocsij (Uráli mun kás) cimü lap beszámol az uráli dolgozók jólétének állandó növeke déséről, az uráli iparj dolgozók boldog és javakban bővelkedő éle­téről. Kamenszk — Uralszk város la­kói például nagy bevásárlásokat eszközölnek A város kereskedelmi szervezetei n legutóbbi árleszállí tás után több mint másfélezer ke rékpárt, több mint 200 rádióvevő készüléket és sok zongorát adtak el a lakosságnak. A kohászok és gépgyári munkások csupán a leg­utóbbi két hónap folyamán 40 könnyű gépkocsit és 100 motorke rékpárt vásároltak. A dolgozók jóléte állandó emel­kedését ékesszólóan bizonyítják az egyre növekvő takarékpénztári be­tétek Az említett lap megjegyzi, hogy öt hónap alatt több mint 42000 fővel nőtt a betéttulajdono­sok száma. Uj könyvtár nyílt meg Belinszkij városban Belinszkij városban befejezték egy új könyvtár építését, amelyet B. G. Belinszkijröl neveztek el. A háromemeletes könyvpalotában 20.000 kötet művészeti* tudomá nyos és politikai irodalmi müvet helyeztek el. A könyvtárnak két hatalmas olvasóterme van a felnőt­teknek és a gyermekeknek. A város új könyvtárát V. G. Belinszkij, a nagy orosz forradal­mi demokrata halálának 100. év­fordulója alkalmából létesítették. Belinszkij ebben a városban töltöt­te gyermekkorát és ifjúkori éveit. A könyvtárat június 15-én nyitot­ták meg. Hírek a kolhozokból és szovhozokból A kujbisevi Volga menti gabona begyűjtő telepeken folyik az új termés beadása. Több begyűjtő ponton teljesen gépesítették a ne héz munkákat. Uj gépezettel lát ják el az elevátorokat. A kujbisevi területen több mint 300 emelő szál litó gépezet és más gép működik A tadzsikisztáni kolhozok már beadták az első tonna idei árpa termést a begyűjtő helyeken. A kolhozparasztok gazdag termést arattak. Hektáronként átlagosan 20 púddal több hozamot értek el az árpában, mint tavaly. A sztavropoli szovhoz a kerület minden szovhozának példát muta­tott a kombájnok kijavításában. A gabonatermelő gazdaságok módosí­tást hajtottak végre a kombájno­kon. aminek segítségével a harma­dik gabonatisztítást is elvégzik. Ez biztosítja a még gyorsabb ga. bonaboadást és ugyanekkor jelen­tősen csökkenti a gabonatermelés önköltségét. Hogyan él a volt puszták népe Az Aragac hegység festői nyúl i nyésztő telepén. Alagiazban befe ványain terülnek el az aparanszki körzet kolhozainak földjei és lege lői. E körzetben testvériesen élnek egymás mellett örmények és a kur dok. A kurdok kolhozba tömörültek és mindörökre felhagytak nomád életükkel. Kiváló állattenyésztők. A napokban a körzet egyik állatte jezték a tavaszj birkanyírást, me­lyet villanvagregátok segítségével végeztek el. A körzeti gép és traktorállomás, ahol a gépészek fő­leg kurdok, új mezőgazdasági gé­peket kapott, amelyeket a gabona é s i széna kaszálásánál alkalmaz­nak. Kolhozparasztok látogatása a kohászoknál A kuznyeci körzet több mint 2000 kolhozparasztja vasárnap meglátogatta a kohászokat. Sztá linszkban összejövetelt tartottak a körzet élenjáró mezőgazdasági dol gozói és megbeszélték a tavaszi ve­tés sikeres befejezését. A kohászok meleg fogadtatásban részesítették a vendégeket. A város önképző művészeti kollektívái be­mutatták vendégeiknek nagy művé­szetüket. Számos kolhozparaszt lá­togatást tett a kuznyeckí kohásza­ti kombinát technikai otthonában és a néprajzi múzeumban. Több textiláruhoz jutnak a szovjet emberek Az SzKP XIX. kongresszusának az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei kilátásba helyezik a tex­tilipar további jelentős növekedé sét. A gyapjúszövetek termelése 1955-ben 1950-hez viszonyítva pél­dául 61 százalékkal növekszik, a selyemszövetek termelése pedig 54 százalékkal. Az országban most többszáz könnyű- és élelmiszeripari vállala­tot építenek és átépítenek. A tex­tilipari vállalatokban bővítik és át alakítják a műhelyeket. Engels város déli részén gyapot­feldolgozó kombinát épül, amely az ország egyik legnagyobb textilvál lalata lesz. — Azelőtt itt sztyeppe terült el — mondja Licov elvtárs, az építő­vállalat főmérnöke. — Most egy élénk életet élő kisváros terül el itt. Már számos többlakásos épület vált az építőmunkások otthonává Négy lakóház és számos internátus épül. Az építkezés élenjáró emberei a nagy termelékenységei munka példá­ját mutatják. Úkolov és Ponoma. renko kőművesek mesteri módon irányítják brigádjaikat és naponta másfél-két normát teljesítenek. — Nehézségeink vannak az építő anyag-ellátással — mondja Licov elvtárs, — az engelsi téglagyár például nem teljesíti megrendelé­seinket. A rendelkezésünkre álló építészeti kő sem elég, habár az itteni helyi viszonyok között óriási krí-kitermelési lehetőségek vannak Krasznodarba'n az ötödik ötéves terv évei alatt egy hatalmas fonó és szövőkombinát épül A kombinát egy része már megkezdte működé­sét. A kombinát Kubány elsö ha talmas szövő- és fonóvállalata. Mun kakollektívája főleg az ifjúságból tevődik össze. Minden egyes mun­kás hétéves iskolai műveltséggel rendelkezik. A kombinát körül a volt puszta helyén egész város épült fel. A munkások és szakemberek család jai kényelmesen berendezett laká sokban élnek, a nőtlen munkások korszerűen berendezett internátu­sokban laknak. A városban étkez­dék, gyermekbölcsödék nyiltak meg, munkásklub működik és is­kola épül. Az ötödik ötéves terv végén üzembehelyezik a kombinát másik részét is. A leningrádi gyapotfeldolgozó vál­lalat 65 fajta szövetet gyárt. A legutóbbi évek alatt a gyár meg­kétszerezte vászontermelését. A gyár most újabb épülettel bővül, ahol a fehérítő műhelyt helyezik el. A gyár átalakítása után más­félszer több szövetet fog termel­ni jelenlegi színvonalához viszo­nyítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom