Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)
1953-06-17 / 147. szám, szerda
UJSZ0 1953 június 1T ELŐRE A BŐ TERMÉSÉRT A tornaijai traktorállomás felkészül az aratásra A tornaijai gép- és traktorállomás vezetősége szorosan együttműködve az üzemi pártszervezettel kidolgozta a nyári munkák tervét. A tervet ismertette a tömegszervezetekkel és a szervezeteken keresztül a dolgozókkal. A dolgozók soraiból a legjobbakat az egyes munkacsoportok élé. re oktatóknak jelölték, akiknek az a feladata, hogy a kidolgozott tervet alaposan megbeszélve a dolgozókkal, részletekben is valóraváltsák. A tervet már előre úgy készítették el, hogy minden traktoros ismeri a feladatát. A jól elkészített terv a traktrosokat kötelezettségvállalások teljesítésére serkentette. A felajánlá. sok az anyagmegrtakarításra és a gépek karbantartására irányultak. Ugyanakkor a traktorosok felaján lották, hogy az időszerű munkákat határidő előtt elvégzik A szomszé dos fügéi és a lunyai brigádot versenyre hívták ki az anyagmegtakarí tásra és a minőségi munkára. A lunyai brigád örömmel fogadta a felhívást. A nyári munkákra tett köte lezottségvállalások értéke 90 dolgozónál 46.180 korona Kovács Béla kombájnos arra kötelezte magát, hogy terven felül 50 hektár gabonanemüt learat és a gépét karbantartja. Bobori és Kulik elvtársak, mint központi mechaniku sok versenyeznek egymással. Galló István cséplőgépkezelö felajánlotta hogy 120 mázsa gabonával többet csépel terven felül és két százalék üzemanyagot megtakarít. Nejzer Károly traktoros DT54 es traktorá val kötelezettségvállalást tett a terv 150 százalékos teljesítésére és 300 liter üzemanyag megtakarítására. A kötelezettségvállalásokat az üzem- gyűlésen ismertették A dolgozók megfogadták, hogy a nyári munkák tervét túlteljesítik, mert ezzel i s megmutatják hűséges odaadásukat pártunk és kormányunk iránt. A tornaijai gép. és traktor állomás dolgozói ezután még erélye sebben fognak harcolni a falusi ku lakok és spekulánsok aknamunkája ellen és igyekeznek a jól bevált szovjet tapasztalatokat népszerűsíteni. Pupák Lajos, Tornaija Jó termést ígér a bősi határ A bősi Egységes Földműves Szövetkezet tagjai a tavaszi munkák második szakaszában derekasan helytálltak A szövetkezet tagjai megkapálták a répát, burgonyát és kukoricát, sőt a burgonyát már feltöltötték. A szövetkezet tagjai teljes erővel fogtak hozzá a szénakaszáláshoz és egyúttal a silózáshoz is. A szövetkezet tagjai megtették a szükséges előkészületeket az aratási munkák megszervezésére is. Minden szövetkezeti tag tudja, mit kell tennie és a kijelölt munltát el is végzi, mert a tagok már most látják, milyen jó búzatermésük lesz. Jandura Gyula, a szövetkezet agronómusa a csoportvezetőkkel versenyt kezdett, amelyet a legközelebbi taggyűlésen értékelnek. Ugyanakkor az állatgondozók bevezették a háromszori fejést, amellyel a tejtermelést fokozzák. Major N. Bős Az aratási és cséplési munka sikeréért A sztrázsszkei gazdaságban jól felkészültek az aratásra és a cséplésre. 152 hektáron a búzát és a rozsot két önkötözővel aratják le és két cséplőgéppel kicsépelik. Török Mihály csoportja kötelezte ma. gát, hogy a búza, rozs és a hüvelyesek aratását és cséplését három hét alatt elvégzi. Aratás és cséplés alatt két műszakban dolgoznak, s így csökkentik a szemveszteséget és két má zsával nagyobb hektárhozamot érnek el, mint ahogyan tervezték. Olyan szép gabona már régen volt falunkban mint a/ irlén A hetényi egységes földműves szövetkezet az aratási munkák idejében való elvégzése érdekében szerződést kötött a traktorállomással. Mindkét fél kötelezte magát a terv százszázalékon feliili teljesítésére. A hetényi szövetkezet tagjai minden gabonaszemet be akarnak takarítani a hombárba, hogy dolgozóink asztalára bőségesen jusson mindenből A dolgozók felajánlották, hogy az aratás idejét három nappal megrövidítik. A szövetkezet tagjai már azt is tervbe vették, hogy az aratás befejezése utón azonnal hozzálátnak a tar ]óhántáshoz Éppen ezért már most rendbeszedik azokat a gépeket, amelyekkel szántani akarnak., A szövetkezet tagjai hat aratógép pel és két kombájnnal aratnak. Hogy a traktorosok zavartalanul végezhessék az aratást már most élt-nappallá téve dolgoznak, hogy a gépeket üzemképessé tegyék A határ gazdag termést ígér A gabpna olyan, amilyen még sohse volt. A falu dolgozói a dús termés láttá v megértik a szovjet tapasztalatok előnyeit, keresztsoros vetést és nem kétséges hogy a hetényiek a jövőben még jobban .tépszerüsítik a nagyszerű tapasztalatokat. Lucza Balázs, Hétény Túlszárnyalták kongresszusi felajánlásaikat Az alsótűri EFSz tagjai szép kötelezettségeket vállaltak az SzlKP X. kongresszusának tiszteletére, örömmel jelenthetjük, hogy a szövetkezet tagjai teljesítették felajánlásukat. Sertéshúsbeadási, tervüket május 25-ig 180 százalékra teljesítették és rövidesen teljesíteni fogják az egész évi tervet. Pásztor József sertésgondozó már nem ismeri munkájában a felmerülő nehézségeket. 160 darab sertést gondoz és a hízósertéseknél a napi 60 dekás súlygyarapodást is eléri. Az anyadisznóktól pedig 11 malacot választ el évente. Pásztor elvtárs azon van, hogy egy. anyától 15 darabot válasszon el. Az ő számítása szerint az alsótúri EFft terven felül 50 mázsa sertéshúst adhat be. Mindez nagy megelégedéssel tölti el a szövetkezet tagjait, legfőképpen Pásztor Józsefet, aki fáradságot nem ismerve küzd a szövetkezet sertésállományának a fejlesztéséért. A mi szövetkezesünk ilyen eredménnyel köszöntötte az SzlKP X. kongresszusát, amely népünk ooldogabb jövőjéért ült össze a további nagy feladatok kijelölésére. Szövetkezetünk azonban nem elégszik meg ezzel az eredménnyel, hanem a munka jó megszervezésével minden téren azt akarja elérni, amit már a sertésállomány fejlesztésében elért. Tóth Géza, Alsótúr. Rencés Sándor a felsőpatonyi EFSz csoportvezetője egyszerű szavakkal mondja el, mit tett a párt a szövetkezetért megalakulása óta. — Azzal kezdem — mondja R encés —. hogy a mi szöx^etkezetünk a IX. kongresszus évében 1950-ben alakult. No, dehogt) ne térjek el attól, amiről szó van, azzal folytatom, hogy a közös gazdálkodás legeslegelején bizony csak még olyan „teddide-teddoda" ember voltam Abban mutatkozott ez meg, hog v a szövetkezeti munkában ' észlelt hibák felett szemet hunytam. Sohase mertem szólni. 1951-ben a cséplésnél még nem volt raktárunk, hát a kicsépelt gabonát egyesek nem a közös hombárba vitték, hanem haza. Ebben a szövetkezet vezetősége volt a hibás. De a világ minden kincséért mertem volna fellépni, a vezetők szemébe mondani, hogy bürokraták, meg hogy keveset törődnek a közös vagyonnal. Kellett volna valami, ami bátorságot ad hozzá. Elhatároztam hát, hogy belépek a pártba. A pártba n láttam azt az erőt, amely képes a hibákat kiküszöbölni. Mint párttag már mertem felszólalni és a hibákra rámutatni. Nem féltem, mert a pártszervezetet tudtam magam mögött. Amikor rájöttem, hogy Vicián János, az akkori elnök mindenről a szövetkezeti tagok tudta nélkül a maga szakállára intézkedik a taggyűlésen erőse n megkritizáltam. Nekem adtak igazat és mert ez a Vicián makacs ember volt aki. hibáját sem tudta beismerni lemondott a tisztségéről. — A párt mindennap tanított, nevelt. Öntudatra ébresztett engemet is, a többieket is. Meglátszott ez a szövetkezeti munkán is. Az 1951-es évSsás szónak is egy a vége" ben például másfél hónapig egyeltük a cukorrépát, még re volt jó, sehogy se ment a munka. Az volt a hiba, hegy a szövetkezet tagjai nem a gyomlálássál törődtek, hhnem azzal, hogy mikor ér fel a nap az égbolt tetejére, vagyis hogy mikor van dél. Ezért maradtunk szégyenben, nem másért. No de a párt nem hunyt szemet a dolog felett, hanem okulva a hibából, jobb munkára szervezte az embereket és többet törődött a meggyőzéssel is. így értük él, hogy n következő évben három és fél nap alatt elvégeztük a cukorrépa ápolási munkáját. A nagyszerű munkának keresetünkben is megnutatkozott az eredménye. Hogy csak magamról beszéljek, az év végén 17.5 mázsa búzát, 14 mázsa árpát, 5 mázsa zabot és 52.000 koronát kaptam. Ilyen keresetem még sohasem volt. De ne felejtsem él megmondani, hogy az én asszonyom mindig zsörtölődött vélem, amiért eleinte mint raktárnok azután mint brigádvezető a gyűléseken fél éjtszakákat töltöttem. A zsörtölődésnek azonban vége lett, amikor a hombárba hordtam a természetbenit és az asszony markába nyomtam - 52.000 koronát. Ahogy emlékszem csak ennyit mondott: — Te Sándor, ha közősbe így jutalmaznak, hát hamarosan gazdagok leszünk! — Eszembe jut itt, mit tett az apám, ha szárazság volt Tétlenül járt-kelt az udvaron Ezt csak azért emUtem meg mert 1952-ben a szövetkezet terményét is veszélyeztette a szárazság. De a szárazsággál is felvettük a harcot. A keresztsoros vetést, alkalmaztuk, amelynek éppen az a nagy előnye, hogy jól bírja a szárazságot is. Nem volt hiábavaló a pártszervezet munkája mert megérttette a dolgozókkal a szovjet módszerek előnyét. A mi határunk így a szárazság idején is jó termést adott. No, amikor a mezei csoport tagjai a szovjet módszereket igyekeztek bevezetni, a mi állatgondozónk. Csóka Jóska is kedvet kapott erre. Azt mondta: — Ha tik a szovjetmódszerek hővezetése mellett vagytok, akkor én is mellette vagyok. Malinyinova tagymasszázsát alkalmazta. A szovjet módszerek bevezetése után szinte észrevétlenül napról, napra gazdagodtunk. Kezdetben az állatállományunk kevés volt. Most meg ebben sem érzünk hiányt. Hatszáznyolc tehenünk van és kilencszázhetven sertésünk. Az ez évi sertéshúsbeszolgáltatást 180 százalékra teljesítettük. Baromfiállományunk a fél határt is ellepné. — Száz szónak is egy. a vége! 4 mi szövetkezeti tágjaink tudják mit jelent a párt, mert a segítségét napról napra érzik és erre a segítségre viszonzásul legjobb munkájukkal felelnek. Csak annyit mondhatok, nagyon szeretem a szövetkezetet. Mióta benne dolgozom, konyhaberendezést és több új öltönyt vettem magamnak, a feleségemnek és a gyermekeimnek is És a pártot még jobban szeretem, mert a mi életünkben előrelendítő szerepe van A szövetkezet gazdagságát is neki köszönhetjük. Éppen azért ammondó vagyok, hogy az SzlK X. kongresszusa után szövetkezetünket még gazdagabbá tesszük. Ennek előfeltétele a mi akaratunkban és a párt irányítószerepében van. M. J. -HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—, Ukrajnában nagyvonalú iskolaépítkezés folyik Kiev ipari kerületében, Darnyi cán megkezdték egy új középisko la építését. Az iskolában vasutasok, vagongyári munkások és textilipari dolgozók 880 gyermeke fog tanulni Uj iskolák épülnek a város podolszki, októberi és más kerületeiben is. Hatalmas iskolaépítkezés folyik Charkovban, Dnyepropetrovszkban, Zaporozsén és a köztársaság más vidék; körzeteiben. Ukrajnában összesen 315 új középiskolát, sok hétéves és eleimiiskolát építenek. 200 új iskola már az idén' megnyílik. Emelkedik az uráli dolgozók jóléte Az Uralszkij Rabocsij (Uráli mun kás) cimü lap beszámol az uráli dolgozók jólétének állandó növeke déséről, az uráli iparj dolgozók boldog és javakban bővelkedő életéről. Kamenszk — Uralszk város lakói például nagy bevásárlásokat eszközölnek A város kereskedelmi szervezetei n legutóbbi árleszállí tás után több mint másfélezer ke rékpárt, több mint 200 rádióvevő készüléket és sok zongorát adtak el a lakosságnak. A kohászok és gépgyári munkások csupán a legutóbbi két hónap folyamán 40 könnyű gépkocsit és 100 motorke rékpárt vásároltak. A dolgozók jóléte állandó emelkedését ékesszólóan bizonyítják az egyre növekvő takarékpénztári betétek Az említett lap megjegyzi, hogy öt hónap alatt több mint 42000 fővel nőtt a betéttulajdonosok száma. Uj könyvtár nyílt meg Belinszkij városban Belinszkij városban befejezték egy új könyvtár építését, amelyet B. G. Belinszkijröl neveztek el. A háromemeletes könyvpalotában 20.000 kötet művészeti* tudomá nyos és politikai irodalmi müvet helyeztek el. A könyvtárnak két hatalmas olvasóterme van a felnőtteknek és a gyermekeknek. A város új könyvtárát V. G. Belinszkij, a nagy orosz forradalmi demokrata halálának 100. évfordulója alkalmából létesítették. Belinszkij ebben a városban töltötte gyermekkorát és ifjúkori éveit. A könyvtárat június 15-én nyitották meg. Hírek a kolhozokból és szovhozokból A kujbisevi Volga menti gabona begyűjtő telepeken folyik az új termés beadása. Több begyűjtő ponton teljesen gépesítették a ne héz munkákat. Uj gépezettel lát ják el az elevátorokat. A kujbisevi területen több mint 300 emelő szál litó gépezet és más gép működik A tadzsikisztáni kolhozok már beadták az első tonna idei árpa termést a begyűjtő helyeken. A kolhozparasztok gazdag termést arattak. Hektáronként átlagosan 20 púddal több hozamot értek el az árpában, mint tavaly. A sztavropoli szovhoz a kerület minden szovhozának példát mutatott a kombájnok kijavításában. A gabonatermelő gazdaságok módosítást hajtottak végre a kombájnokon. aminek segítségével a harmadik gabonatisztítást is elvégzik. Ez biztosítja a még gyorsabb ga. bonaboadást és ugyanekkor jelentősen csökkenti a gabonatermelés önköltségét. Hogyan él a volt puszták népe Az Aragac hegység festői nyúl i nyésztő telepén. Alagiazban befe ványain terülnek el az aparanszki körzet kolhozainak földjei és lege lői. E körzetben testvériesen élnek egymás mellett örmények és a kur dok. A kurdok kolhozba tömörültek és mindörökre felhagytak nomád életükkel. Kiváló állattenyésztők. A napokban a körzet egyik állatte jezték a tavaszj birkanyírást, melyet villanvagregátok segítségével végeztek el. A körzeti gép és traktorállomás, ahol a gépészek főleg kurdok, új mezőgazdasági gépeket kapott, amelyeket a gabona é s i széna kaszálásánál alkalmaznak. Kolhozparasztok látogatása a kohászoknál A kuznyeci körzet több mint 2000 kolhozparasztja vasárnap meglátogatta a kohászokat. Sztá linszkban összejövetelt tartottak a körzet élenjáró mezőgazdasági dol gozói és megbeszélték a tavaszi vetés sikeres befejezését. A kohászok meleg fogadtatásban részesítették a vendégeket. A város önképző művészeti kollektívái bemutatták vendégeiknek nagy művészetüket. Számos kolhozparaszt látogatást tett a kuznyeckí kohászati kombinát technikai otthonában és a néprajzi múzeumban. Több textiláruhoz jutnak a szovjet emberek Az SzKP XIX. kongresszusának az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei kilátásba helyezik a textilipar további jelentős növekedé sét. A gyapjúszövetek termelése 1955-ben 1950-hez viszonyítva például 61 százalékkal növekszik, a selyemszövetek termelése pedig 54 százalékkal. Az országban most többszáz könnyű- és élelmiszeripari vállalatot építenek és átépítenek. A textilipari vállalatokban bővítik és át alakítják a műhelyeket. Engels város déli részén gyapotfeldolgozó kombinát épül, amely az ország egyik legnagyobb textilvál lalata lesz. — Azelőtt itt sztyeppe terült el — mondja Licov elvtárs, az építővállalat főmérnöke. — Most egy élénk életet élő kisváros terül el itt. Már számos többlakásos épület vált az építőmunkások otthonává Négy lakóház és számos internátus épül. Az építkezés élenjáró emberei a nagy termelékenységei munka példáját mutatják. Úkolov és Ponoma. renko kőművesek mesteri módon irányítják brigádjaikat és naponta másfél-két normát teljesítenek. — Nehézségeink vannak az építő anyag-ellátással — mondja Licov elvtárs, — az engelsi téglagyár például nem teljesíti megrendeléseinket. A rendelkezésünkre álló építészeti kő sem elég, habár az itteni helyi viszonyok között óriási krí-kitermelési lehetőségek vannak Krasznodarba'n az ötödik ötéves terv évei alatt egy hatalmas fonó és szövőkombinát épül A kombinát egy része már megkezdte működését. A kombinát Kubány elsö ha talmas szövő- és fonóvállalata. Mun kakollektívája főleg az ifjúságból tevődik össze. Minden egyes munkás hétéves iskolai műveltséggel rendelkezik. A kombinát körül a volt puszta helyén egész város épült fel. A munkások és szakemberek család jai kényelmesen berendezett laká sokban élnek, a nőtlen munkások korszerűen berendezett internátusokban laknak. A városban étkezdék, gyermekbölcsödék nyiltak meg, munkásklub működik és iskola épül. Az ötödik ötéves terv végén üzembehelyezik a kombinát másik részét is. A leningrádi gyapotfeldolgozó vállalat 65 fajta szövetet gyárt. A legutóbbi évek alatt a gyár megkétszerezte vászontermelését. A gyár most újabb épülettel bővül, ahol a fehérítő műhelyt helyezik el. A gyár átalakítása után másfélszer több szövetet fog termelni jelenlegi színvonalához viszonyítva.