Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-17 / 120. szám, vasárnap

6 UJ SZÖ 1953 május 17 Barbusse — a békeharcos 1873 május 17-én született: most lenne nyolcvanéves. Amikor 1935­ben meghalt, háromszázezer ember kisérte utolsó útjára, a párizsi Pére Lachaise temetőbe. Író ilyen tömeges végtisztelgésben még nem részesült. De lehetett-e máskép? Milliók írója volt: milliók ébresztője, kizsákmá­nyoltak szószólója, tömegek harcba­hívója volt, igazságkereső, igazság­hirdető. Neve példa lett, müve ha­tárkő: a tőkés imperializmus ember­telenségét irodalmi műben, csorbít­hatatlan hitelességgel ö mutatta meg döntő eredményességgel először. Ha iskolapélda kell az író tudato­sító — azaz valóságra-döbbentö, szemtépö — társadalmi szerepére, akkor Barbusse a bizonyíték. Háború volt — az elsőnek nevezett világhá­ború — benne éltünk, a fronton vol­tunk, részesei lettünk, szenvedői és szereplői, sebeket adtunk és kutunk, gyilkoltunk és gyávák voltunk, . ül­döztünk és futottunk, éheztünk és loptunk, szomjaztunk és rumba ful­ladtunk, aggokat, anyákat és gye­rekeket kergettünk ki házaikból, perzseltünk és gyújtogattunk, gráná­tok robbanása és sebesültek jajongá­sa között éltünk, föld alatt tetvek­kel és patkányokkal, föld felett és árkok fenekén, hullákkal, hóban és esőben, nyárban és fagyban, állatok módján parancsszóra, uszításra nap­ról napra, hónapról hónapra, évről évre. Nem voltunk, nem lehettünk többé emberek, az érzés eltompult, Slz agy nem váltott. A háború: hábo­rú, mondottuk, valami, ami roppant nagy, határtalan, mérhetetlen és megfoghatatlan. Kis férgek voltunk, eltaposható semmiségek, kik tovább nyüzsögnek és taposódnak. Az em­ber kicsi volt: senki és semmi volt. Az ember: háború volt és semmi más. És akkor a világ lövészárkai­ban felbukkant egy könyv. Címe: „Tüz". Szerzője: Henri Barbusse. És minden megváltozott. Valaki, egy francia úgy mutatta be a háborút, a gyikosságot, a hullákat és tetveket, a félelmet, éhséget és zabálást, a rumivást, a rohamot, az egész em­berállatot, hogy a lövészárkok népe megborzadt, megdermedett. Hirtelen oly meggyőző erővel, hogy magam is káplársága tagjának éreztem ma­gam." i Barbusse tette az írói magatartás történelmi szerepét húzza alá. íme, itt van az- imperialista háború egész gigantikája és vele szemben egy ember egyedül. De amikor az író ne­vet ad neki és beszélni tud róla, áb­rázolni, akkor az olyan, mintha va­laki torkon ragadná a gonoszt, hogy többé el ne engedhesse. Az író, mint alkotó egyedül birkózott a sárkány­nyal, de az eröt, a bizonytalanságot társaitól kapta, cimboráitól, a nép fiaitól. Róluk, de általuk és nekik íródott a regény, ezért lehetett mil­liók egyforma élménye. Barbusse a lövészárokban megtalálta a tömeg­embert: a háború eszközét és — mu­lasztóját. Velük mondatja az igazsá­got: „Avnépeknek meg kellene ér­teniök-egymást azoknak a bőrén ke­resztül, azoknak a hasán át, akik így vagy úgy kizsákmányolják őket. Minden sokaságnak meg kellene vég. re érteni egymást." Az imperialista háború legelső és lenagyobb irodal­mi leleplezöje a népi szolidaritás út­ján a dolgozó tömegek harcbahívója lesz! A népi szolidaritásra apellálva, Barbusse a lövészárok mélyéből ra­kétaként, kinyilatkoztatón egy nevet dob fel: a német Liebknecht nevét. Francia Jcatona könyvéből kél szárnyra esküvésszerüen e név: „Van egy ember, akinek alakja felülemel­kedett a háborún és tündökölni fog bátorságának szépségével és jelentő­ségével." Amikor Barbusse útjelző­ként, példaként világgá kiáltja Lieb­knecht nevét, önmagának is kijelöl­te az utat. Barbusse, akárcsak Lieb­knecht békeharcos lesz: a tőkés im­perializmus egyik legkérlelhetetle­nebb leleplezöje, aki jól tudja, hogy az imperialista háború ellen csak úgy lehet eredményesen harcolni, ha okát és alapját, a kapitalizmust tá­madjuk. Barbusse háborúellenes har­ca pillanatra sem különül el a kapi­talizmus elleni tömegmozgósitás tu­datosításától. Az emlékezetes 1932-es amszterdámi háborúellenes kongresz­szuson kijelenti: „A háború kérdése tükröt tartottak eléje. Lehetséges? szorosan egybefüzödik a társadalom Hát így élünk, így éltünk mindnyá­jan? Az egyazonos élmény úgy ug­rott az ember nyakába, mint a tig­ris: védekezni kellett'ellene. Fel kel­lett ébredni: egy idegenre ismertek önmagukban. Egyforma idegenre: el­lenségre, kitől szabadulni kellett. Csoda történt, egy francia káplárság (raj) emberei könyvek lapjain világ­gá indultak, milliónyira hatványo­zódtak és ezek a milliók egyformák lettek. Láthatók, érezhetők, nézhe­tők. hallhatók. De ezt a tényt, a háborút, a kato­na háborús életét, valakinek le kel­lett írni, leszögezni, hogy a milliók a könyv lapjairól ráismerjenek leg­sajátosabb állatlétükre, rabszolgasá­gukra. Csodálkozva bólintottunk: de hisz ez én vagyok, ez meg Gliba káplár. Lapozom a tizennyolcban megjelent magyar kiadást, ezt az elkoptatott könyvet: az oldalszéle­ken, ceruzajegyzetekben ott a cáfol­hatatlan tanúság: a magunk élmé­nyeinek dátumai, hely — és ember­.-.evp ; Minden egyezik: Galíciában, nálunk magyaroknál így volt, ilyen volt. Pedig Barbusse a francia baká­ról írt és a Marne-táji harcokról!... De nem a tanúsig a legfontosabb, hanem a tanulság. Barbusse úgy ír­ta meg a háború regényét, hogy az a bé!:a ,3.7. ember manifesztációja >-.* Itt olvastuk először: „Az em­Y vei: azért születtek, hogy férjek, " pák, egyszóval, emberek, nahát igenis emberek legyenek, ne vadál­latok, kik egymást fojtogatják, vagy akiket széttipornak". A „Tüz" több mint irodalom: történelmi kellék, ha­tárkő. Regény, mely hozzátartozik az első világháború adalékaihoz, tisz­tázásihoz és felszámolásához. Ar­nold Zweig. a 'egnagyobb német há­borús regény írója ígv örökíti meg jelentőségét: „Barbusse volt az első ember aki megmentette az irodalom Deosületét, amikor a mészárlás lerög­zíUsével tiltakozott." Barbusse jel volt és határkő: innen sok minden változás datálódik. Krupszkája em­lékezésibe! tudjuk, hoory Lenin „a Tüzért lelkesedett és óriási jelentő­sedet tulajdonított neki." L?nin egy más alkalommal így nyilatkozott: „Egy regénynél az a fontos, hogy az olvasó ne kételkedjen az ábrázolás igazságában. Barbusse nmtatta, meg nekem először a háború valóságai, kérdésével. A háborús veszély végle­ges kiküszöbölése csak a társadal­mi kérdést véglegesen és - logikusan megoldó akcióval érhető el." Barbusse egész tevékenysége ezt az akciót szolgálja. Fáradhatatlanul leleplez, mozgósít, manifesztál. A tő­kés imperializmust modern rabszol­gaságnak nevezi és kihatását jövőjét a gyarmati elnyomatás tényével mé­ri le. Amikor az 1927-es brüsszeli kongresszuson a delegátusok a fő­súlyt az ázsiai és afrikai kolonizáció­ra helyezik, szinte elvész Barbusse prófétikus megállapítása: „Az em­berek vakok, ha nem akarják meg­látni, hogy New-York kapitalistái már öreg Európánk gyarmatosításán fáradoznak." A 26 év előtt kimon­dott szavak, ma Barbusse jövöbelá­tását igazolják. A háború, a gyarmati elnyomás és az európai fehér terror ellen ágáló Barbusse az első pillanattól kezdve a Szovjetunió hűséges szerelmese és propagálója. „150 millió ember épít új világot" címmel összegezi a nagy történelmi változást és élete utolsó müveként megírja a híres Sztálin­életrajzot. Érzi, látja, tudja a szov­jet valóságot. Leírja és ízleli Gorkij felvillanyozó szavait: „A szovjet tö­megek mozgásánál nincs szebb és hatalmasabb történés a földtekén". Amikor a Nyugat kételkedik az öt­éves terv sikerében, Barbusse szinte kiegyenesedve tesz hitet és tanú­ságot: „Én, Barbusse, 1928-ban azt írtam, hogy az ötéves terv nem bü­rokraták és irodalmárok szellembo­gara. Itt pozitív igazságról van szó, amikor a terv számai kész tény­ként könyvelhetők el jóelőre." Barbusse a francia igazságkere­sők szellemsorát gazdagította. Vol­taire. Hugó, Zola, Anatole Francé és Romáin Rolland után ö lett „korunk lelkiismerete". Barbusse forradalmár volt: milliókat befolyásoló, változtató történelmi tényező. Harcos szellem­társa, Romáin Rolland joggal írhat­ta sírfeliratként: „Neve megérdemli, hogy a forradalom panteonjában, a vörös Kreml falán örökítsék meg emlékét. Egyike volt azoknak, akik nehéz harcokat vívtak, hogy az em­beriséget az elnyeléssel fenyegető káoszból kiragadva, megteremtsék az új társadalom világát." Fábry Zoltán. HiREK Május 17, vasárnap. A nap kél 1 óra 12 perckor, nyugszik 19 óra 41 perckor. A naptár szerint Irén napja van. Várható időjárás: csök­kenő felhőzet mellett általános fel­melegedés. A hőmérséklet a déli órákban a 20 fokot is meghaladja. GYÜMÖLCSÖSKERT TULAJDONOSOK ÉS HÉ KLÖK FIGYELMÉBE! A bratislavai Központi Bizottság földművelési osztálya figyelmezteti Nagy-Bratislava gyümölcsöskert tu­lajdonosait és bérlőit, hogy fordít­sanak nagy gondot a gyümölcsfák védelmére — a kártevők ellen. Ol­lókat és fecskendőket a kerületi tanácsnál lehet kölcsön kapni. Az esetben, hogyha amerikai szőlöher­nyók mutatkoznak, az illető kerü­leti tanács dynocitot is ad ingyen fecskendezés céljára­A BRATISLAVAI SZALMAKUNYHÓN ALAKULT AŽ ELSŐ KERTÉSZETI KÖR A Szalmakunyhón működő köz­művelődési kör nagyértékü munkát fejt ki. Tekintettel arra, hogy az ottani lakosságnak nagyrésze ker­tészettel is foglalkozik, a közmű­velődési kör az ottani kultúrházban kertészeti előadásokat is tart. A napokban tartottak két ilyen ér­dekes előadást, mégpedig a gyü­mölcsöskertekben tavasszal vég­zendő munkálatokról és a háziker­fekben végzendő zöldségtermelés­ről. Mindkét előadást V. Buchta tartotta. A második előadás után a jelenlévők egyhangúlag elhatároz­ták, hogy kertészeti kört alakíta­nak, mely egyébként az első ilyen­nemű kör fővárosunkban. ÉPÍTÖSZAKMAI VIZSGÁK Május végén tartják meg az építészeti szakmában a kötelező építészeti, kőműves-, ács- és kőfa­ragó mesteri vizsgákat. Jelentkezé­seket legkésőbb május 25-ig kell beadnia a következő címre: Komi­sia pre skúšky staviteľské, pr e mu­rárskych, tesárskych a kamenár­Európa ököívívó bajnoksága Varsóban ma, május 17-én kez dődnek az Európa ökölvívó bajno­ki mérkőzések A versenyre 19 ál­lamból 150 ökölvívó jelentkezett, köztük ez alkalommal először a S zovjetunió ökölvívói is. Mind a 10 súlycsoportra csak egynéhány állam ból jönnek versenyzők. A bajnoki mérkőzések ünnepélyes megnyitása az állami opera helyi­ségében fog lefolyni, maga a ver­seny pedig hétfőn, május 18-án dél­után kezdődik a „Gwardia" sport­házában. Ekkor tartják az első se­lejtező fordulókat, és ezek" május 19-én és 20-án folytatódnak. Utá­nuk, május 21-én, 22., és 23. nap­jain naponta 18 órakor tartják meg a negyeddöntő és féldöntf, mérkőzé­seket. míg a döntő mérkőzések va­sárnap, május 24-én 13 órakor kez­dődnek. A bajnokság aznap este a győztesek kihirdetésével ér véget. Az új Európa-bajnokok aranyérmet kapnak, a döntő mérkőzés vesztesei ezüst érmet, a többi résztvevők pe­dig emlékplaketteket. Ezenkívül tiszteletdíjat kapnak a bajnoki mér­kőzés legfiatalabb résztvevői, a legszebb technikát mutató ökölví­vók, a legjobb taktikájú versenyzők és a legjobb küzdő teljesítmény. A versenyrendezőség a bajnokság résztvevőinek művészi műsort is nyújt. így színielöadásokat, mű­vészegyüttesek fellépését stb. A baj­noki verseny résztvevői látni fogják azt a munkatörekvést, amellyel Var­só lakossága lelkesedve építi a Len­gyel Népköztársaság fővárosát. A Varsóból legutóbbi érkezett hí­rek szerint az Európa Bajnokságban a következő 19 állam válogatottjai vesznek részt: Szovjetunió. Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Ro­mánia, Német Demokratikus Köztár­saság, Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Ausztria, Svédország,, Belgium, Anglia, Skót­ország, Írország, Jugoszlávia, Finn­ország, Norvégia és Lengyelország. Azon kevés ország közül, amely minden súlycosoportban kiállít ver­senyzőt, tartozik Magyarország. Ma. gyaroszágot az egyes súlycsoportok­ban következő ökölvívók képviselik: Kárpáti, Molnár, Horváth, Juhász, Szakács' Döry, Papp, Plachy, Sza­bó és Fazekas. A Magyarország—Olaszország közti labdarúgó mérkőzés előtt Egész Európában szokatlan ér­deklődéssel várják a z Olaszország­Magyarország közti nemzetközi lab. darúgó mérkőzést, amely ma fog lefolyni Rómában, az olimpiai sta­dionban az Európa-serlegért. A stadion 80.000 belépőjegye teljesen elfogyott. A magyar labdarúgók már kedden este elutaztak Buda­pestről Olaszország fővárosába. Tizenhat játékos utazott el: Gro­sic s és Gellér mint kapusok, Búzán­szky, Lantos hátvédek, Bozsik Bör­zsei, Lóránt, Zakarjá s fedezetek .Bu­dai, Sándor, Kqcsis, Hidegkúti, Puskás, Kovács, Czibor és Palotás csatárok. A csapat végleges összeállítását Mándi, az állami edző, közvetlenül a mér­kőzés előtt fogja összeállítani, de több mint valószínű, hogy a felállí­tás ne m fog különbözni attól, amelyben a magyarok nemrég az osztrákok ellen játszottak. Beretta, az olasz szövetségi kapitány csaló­dott az olasz csapatnak prágai sze­replésében és azért az ott küzdök közül a mostani Magyarország el­leni mérkőzésre csak 3 játékost ál­lított be a válogatott csapatba és­pedig Cervato hátvédet, Boniperti és Pandolfini csatárokat. Rómában az olasz csapat felállítása a követ­kező lesz; Sentimenti IV. — Giaco­mazzi, Cervato — Bertoletto, Gros­so, Venturi — Boniperti, Pandolfini, Galli Amadéi Vivolo. Szombat-vasárnap Füleken a Spartak Fülek rendezésében folyt le a besztercebányai kerületi görög­római csapatbajnoki birkózóver­. , seny. A nem várt nívós küzdelmeket skych majstrov pri technickom refe- hozott kétnapo s versenyen a kerü­A besztercebányai kerületi birkózó verseny eredményei Fülek— Slávia Besztercebánya ráte*KNV v Bratislave, Štefánikova č. la. Ugyanott kapható tájékoz­tatás a vizsgákra boesájtás feltéte­leiről. 75.000-REN LÁTOGATTÁK MEG EDDIG A VILÁG, A FÖLD ÉS AZ EMBER FEJLŐDÉSE C. KIÁLLÍTÁST A Világ, a Föld és az Ember fejlődése c. kiállítás, amely Brati­slavában április 3-án nyílt meg, változatlanul üzemeink dolgozói és a tanuló ifjúság érdeklődésének központjában ál. A kiállítást azon­kívül sürün látogatják vidéki kül­döttségek is. Eddig összesen 75 ezren tekintették meg a kiállítást, amely lényegesen hozzájárul dolgo­zóink ismeretének bővítéséhez. A kiállítás június hó végéig marad nyitva, de esetleg — ha szükség mutatkozna rá — egy további hó­nappal meghosszabbítják tartamát. KIÁLLÍTÁSOK Olasz mesterek rajzainak kiál­lítása, Rázus-part 2 szám alatti Szlovák Nemzeti Képtár helyisé­geiben. Nyitva hétfő kivételével 10—18-ig. Diep-Minch-Chau vietnami festő kiállítása a Práca Sztálin-tér 20. alatti kiállítási helyiségeiben. Nyit­va vasárnap kivételével 9—12 és 14—18 óráig. A kiállítás csak má­jus 22-ig marad nyitva. Belépődíj nincs. Csehszlovákia boldog ifjúsága — a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetsége szárazvámi klubjának első emeleti helyiségeiben. Meg­nyílt május 15-én és naponta 10—22 óráig megtekinthető. Stefán Pol koráb festőművész ha­gyatékának kiállítása a Művészek Házának Safarik-téri csarnokában. Ma nyílik meg és naponta 9—19 óráig van nyitva. leti csapatokon kívül Považská Bystrica csapata is mint vendég résztvett. A füleki Vigadóban lefolyt bajnoki verseny nem várt magas színvona­lon mozgott s a kitűnő rendezésért a Kovosmalt és Spartak vezetőit il­leti az elismerés. Komoly küzdelme­ket láttunk végig, s a versenyzők sportszerű viselkedését külön is ki kell emelnünk. A verseny alatt egyetlen sérülés nem történt, de egyetlen óvás sem volt, sem pedig fellebezés vagy nézeteltérés. A bí­ráskodás nehéz szerepét Hegedűs (Fülek) és Simöik (Besztercebánya) felváltva teljes megelégedésre lát­ták el. Az első kerületi csapatbajnoki versenyen 6 csapat 48 versenyzővel vett részt, s a kerületi csapatok kö­zül egyedül Piesok csapata maradt távol. A csapatok izgalmas küzdel­meket vívtak a győzelemért s ab ból a Spartak Fülek csapata meg­érdemelten került ki győztesen. Eredmények: I. forduló: Slávia Ti­solc— Slávia Selmecbánya 4:2, Pov. Bystrica— Slávia Zólyom 7:0, Spar. tak 1:7. II. forduló: Slávia Tisolc—Vág­beszterce 2:5, Slávia Besztercebánya — Slávia Selmecbánya 5:2, Spartak Fülek— Slávia Zólyom 8:0. III. forduló: Slávia Tisolic— Slá­via Zólyom 5:2, Spartak Pov. Byst­rica— Slávia Besztercebánya 6:1, Spartak Fülek— Slávia Selmecbánya 7:1. \ Döntő: Spartak Fülek—Spartak Pov. Bystrica 5:3. A döntő egyéni eredményei: Pál (Fülek) 3:40 mp alatt tussal győz Krcsek ellen. 1:0. Balázs (P. Bystri­ca) tussal győz Tóth (Fülek) ellen. 1:1, Bódy 9.55 mp alatt kétvállra fekteti Mučikot. 2:1, Skovalek (P. Bystrica) tus győzelmet aratott Danis (Fülek) ellen. 2 :2, Visnyov­sky (Pov, Bystrica) pontozással győz a füleki Danyi ellen. Hegedűs (Fülek) 6:20 mp. alatt kétvállra fektette Kožiakot. 3:3, Püspöki (Fü­lek) győz Gyuris ellen, aki a küz­delmet feladta, 4:3, végül pedig a füleki Bolyos ellenfél nélkül győzött. 5 :3. A bajnoki verseny végeredménye: 1. Spartak Fülek 4 győzelem 27:5 tus. 2. Spartak Pov. Bystrica 3 győ­zelem 21:8 tus. 3 Slávia Tisolc 3 győzelem 17:10 tus. Két szovjet súlyemelési világcsúcs Tallinban megkezdődött a Szov­jetunió Össz-szövetségi bajnoki súly­emelő csapatversenye A versenyben résztvevő 15 csapat közül 9 szak­szervezeti csapat. összesen körül­belül 200 súlyemelő rajtolt, akik kö­zött ott vannak a legjobb szovjet válogatottak. Mindjárt a verseny­első napján két új világcsúcs szüle­tett. A Nikitin, a könnyűsúlyuak között kétkezes emeléssel 113 kilo­grammos teljesítményt ért el, a kö­zépsúlyúak között J Duganov mind­kétkezes szakítással 13i kilogram­mot, ami egy kilogrammal több az ^digj világcsúcsnál. A pehelysúly. ka n egyéni bajnok N. Szakszanov lett, aki mindhárom emelésben 325 kilogrammot ért el, könnyűsúlyú | bajnok D. Ivanov lett 357 5 kilo­grammos eredménnyel, A verseny néhány napig fog tartani. 6 Május 23—24-én Losoncon a Sla­voj sporttelepen folynak le az idei besztercebányai kerületi atlétikai bajnokságok, melyen a kerület ösz­szes iskoláinak ifjúsága résztvesz. Az iskolai ifjúság részére rendezett kerületi bajnoki versenyre közel 300 versenyző részvételére lehet majd számítani. Az ezúttal másod­ízben megrendezésre kerülő kerü­leti iskolák atlétikai versenyén elő­reláthatóan több jó eredmény fog majd megszületni. / %

Next

/
Oldalképek
Tartalom